Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-08 / 56. szám

BSEAKMAGYARÖRSZÄÖ Péntek, 13S3. március S. KULTURÁLIS SZEMLE A Lenin Kohászati Müvek Bartók Béla Művelődési Há­zában március 16-án, 17-én délelőtt 9 órai kezdette! ren­dezik meg Borsod és Szaboles- Szatmár megye iparilunuló intézeteinek területi kulturá­lis szemléjét. A fiatalok ebből az alkalomból március 16-án este a 100. sz. Iparitanuló In­tézet kultúrtermében tánc­versennyel egybekötött bált is rendeznek. A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—39 óráig) Borsodi. Hangos Újság. A tel tapasztalatai — az EMÁSZ- ttál. A nemzetközi nőnap alkalmából. Sfcrauss-keringök. Érdemes megnézni, elolvasni, tnegh a 11 gat ni. — Kulturális Jegyzet. A hétvége megyei sportműsora. .Hétvégi hangulat • • - Tánczéne. V erdi-hangverseny MÁRCIUS 4-én, hétfőn este Verdi születésének 150. évfor- dulója alkalmából színvonalas hangversenyt tartottak Mis­kolcon a Vasutas Dolgozók Erkel Ferenc Művelődési Ott­honában. A rendezvény érdeme, hogy varosunkban először reagáltak az opera-történet e jelentős évfordulójára, és évek óla most rendeztek Miskolcon ön­álló estet a kedvelt opera­komponista műveiből. Nagy­szabású, reprezentatív meg­emlékezésnek ígérkezett a mű­sor. Amit kifogásolhatunk, az csak a korszerűtlen épülete'.-' helyezés és fűtési. megoldás. Sajnos a legfinomabb hangha­tásokat, a legdrámaibb pilla­natokat is lerontja egy-egy.cl- dübörgő mozdony, vagy az el­vonuló vonat kitartó dobogá­sa, nem is beszélve a fütyülés­ről és a sistergésről. Másrészt a túlfűtött terem, az előadók hangját is veszélyeztelte, mert fellépés után a sokkal hűvö­sebb művész-szobába kelleti visszarpexmiük. A műsor művészi megoldá­sával már sokkal inkább elé­gedettek lehetünk. A vendég- művészek maximálisan kiölő-, gítették a várakozást. Takács, Paula Kossuth-díjas, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekese nagy művésznő. És csak örülhetünk, hogy kül­földi és fővárosi szereplése: során időt szakított, s néhány tökéletesen megformált Verdi; áriával megajándékozott ben­nünket. Az Álarcosbál című operából énekelt áriájában drámai erővel formálja meg egy asszony vergődését, mely végül kísérteties vízióba bomlik. Desdemona két ári­ájában (Füzfgdal és Áve Má­ria) a tragédia előtti percek komor, kegyetlen hangulatát tudta idézni úgy. hogy köz­ben a szerelmes beletörődés, és a szelid megnyugvás vilá­ga bomlik ki, legyőzve az iszo­nyat és félelem képeit. A mű­sor .• másik vendégművésze, Szabó Miklós érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese közkedvelt te­Az Értelmiségi Klub műsorából A miskolci Értelmiségi Klub a kővetkező hónapokra is érdekes, színes programüt állított össze. A vállalati ősz- szevonások eddigi tapasztala-, lairól Mártonig Rudolf, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium főosztályvezető helyet­tese tart előadást 22-én. Már­cius 29-én megyei előadói konferenciát rendeznek az tatom békés felhasználásának eredményeiről és lehetőségei­ről. valamint a Szemléltetés szerepe a fizikai, kémiai isme­retterjesztésben címmel. Bizo­nyára sokan hallgatják majd meg 29-én Majthényi Ádárn ■igazságügyi írásszakértő elő­adását a grafológiáról. Az áp­rilisi programot Mátray Bn- tegh Béla Hogyan nézzünk színházi előadást? című, igen érdekesnek ígérkező előadása nyitja meg. 10-én Illyés Gyula drámaíróról Benedek András ad- élő április 16-án. Városunk művelődési helyzetéről, fel­adatairól Tok Miklós ad tájé­koztatót 22-én. A program ér­dekesebb műsorai közé tarto­zik dr. Várterész Vilmos Su­gárbiológiai kérdések, (25-ón), Wegenast Róbert Képzőmű­vészet a színpadon (május 8), Hrabács József A pszichológiai ismeretek szerepe a világné­zet kialakításában (május 9) című előadás. Május 10-én dr. Fóth János, a Nehézipari'Mű­szaki Egyetem ipargazdasági tanszékének vezetője a válla­lati, műszaki döntések gazda­sági biegalapozásának mód­szereiről ad elő. A felsoroltakon kívül jogász előadói estek, útibeszámolók, zenei előadások szerepelnek még az elkövetkező hónapok programjában. SZÍ z NEMZETI SZÍNHÁZ M,ár<;,iu,s 3: Szent Johanna (7). Bérletszünet.• Március 9: Denevér (7). Bcrlet- szünet. Március 10: Denevér (3). Bérlet-, szünet. Március 10: A világ peremén (7). péryné-bérlet­K AM AH A SZÍN HÁZ Március 8: A szabin nők elrab­lása (7'. Március 9: A szabin nők elrab­lása (7). Március 10: A szabin nők elrab­lása (3). ■ Március 10: A szabin nők elrab­lása (7). fD O.l A RAS Várhaló időjárás ma estig: az enyhülés folytatódik. Kisebb átvonulások. Legfeljebb néhány he­lyen futó eső. Megélénkülő délnyur gáti. nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 8—12 fok között. Az ózdi művelődési ház-vita margójára Á szenvedélyes és érvekkel »laposan megtűzdelt vitát csak Úgy tudjuk pontosan megérteni, ha megfigyeljük a szennaiak kívánságát. Nos, azt mondták két esztendővel ezelőtt a szen­naiak: — Csak egy „lakaruszt” ad­janak nekünk naponta kétszer. Kaptak egy' 90 személyes Ikaruszt, amely óránként köz­lekedik. Ekkor felvetődött a további óhaj: — 60 személyes, pótkocsis •busz kellene nekünk, amely félóránként közlekedne. Az itt vázolt érzékletes pél­dával lehet igazolni az ózdiak igényeinek meg-megújuló nö­vekedését. Mindenek előtt ezzel magyarázható az is, hogy a vá­rosban ma nagy vita zajlik egy művelődési ház megépítése kö-, in'tl T A4- ítrvA! .s rí orr í rfzÍKi\rcjlr rí r\• szakszervezeti könyvtár csak 2500—3000 tagot válthat ma­gáénak. Itt nyomban felmerül a kér­dés: Ózd kulturális céljait se­gítő művelődési házat kihasz­nálják-e kellőképpen. A válasz egyöntetű, s ezt megerősíti Szikora Béla is, a művelődési ház igazgatója: Nem. Noha területi jelleggel és a városra kiterjedő elképzeléssel működik a fontos kulturális centrum, de még rengeteg le­hetőség rejlik a módszerekben, az érdeklődés felkeltésében, a vonzódási területek kipuhato- lásában. így értelemszerű, hogy a város harmadik művelődési házának felépítési terve elha­markodott meggondoláson nyugszik. Néni kétséges, hogy évek múltán e terv megvalósu­lására is sor kerülhet. Már csak azért is, mert Ózd újból nagy fejlődési szakasz előtt áll. De ezekben a napokban sokkal ésszerűbbnek látszik a megle­hetősen. kínos helyzetben lévő kereskedelmi hálózat és útvi­szony rendezése. A művelődési centrumra szánt 5 milliós ösz- szeg e kérdések megoldását nagyban segíthetné. Úgy hisz- szük, hogy a vitában résztvevő szakemberek figyelembe veszik a város teherbíró képességet, és a jelentős milliókat most a hasznosabbnak, szükségesebb­nek látszó intézményekbe in­vesztálják be. — párkány —* norjával a tőle megszokott, szépen kidolgozott- színvona­lon, lendületesen énekelt két áriát Verdi Rigoletto című operájából. majd pedig a hangterjedelme, adta lehetősé­gek között sikeresen formálta meg Radames románcát az Aidából. A műsor leginkább Kalmár Péter, a Miskolci, Nemzeti Színház karmestere Irányító munkájának köszönhette sike­rét. Több éves munkával si­került hang verseny képessé tennie -az öntevékeny zene­kart. Ismeri zenekara hiányos­ságait és éppen ezért elkerüli a látványos mutatványokat, am.el.vek esetleg veszélyeztet­nék a produkció sikerét. Ugyanakkor a zenekar ponto­san követi útmutatásait, mely­ről tudja, hogy nem haladja meg képességeit. Különösen a hangverseny kezdetén hajlott A végzet hatalma nyitány elő­adása jelzi egy ilyen, zenekar lehetőségeinek maximumé t. Színvonalasan illeszkedett a műsorba a művelődési ott­hon férfikara is. melynek be­tanítása Veszprémi Hona ze­neiskolai tanárnő érdeme. Bálok Ferencnek;, a műve­lődési otthon szólistájának lel­kesedése, pontos szövegkiejté­se dicséretet érdemel. A műsor nagy produkciója a Trubadúr című opera köz­ismert Miserere jelenetének előadása volt. Zenekar, kórus és, szólisták átélt, erős drámai izzású előadása méltán váltót- ta ki a szűnni pepi akaró lap­sokat. melynek eredménye­ként meg kellett ismételni a jelenetet. A JÓL ÖSSZEÁLLÍTOTT összekötő szöveget, mely Ver­di munkásságát, majd pedig a bemutatott müveket ismer­tette, Dobi'ánszky Zoltán, a Miskolci Nemzeti Színház művésze mondta el. Kabdebó. Lóránt író-—olvasó találkozón A z egyik költő valahogy így kezdte mopdokájáí: olö- A szőr a fiataloknak ’ mondok verset, azután a felnőt­teknek, külön az édesanyáknak, majd aInagymamáknak i : mondok. Bevezetőjét, pontosabban programjának összeálli tását a közönség rétegződése jogossá tette. A cserépfalui művelődési otthonban azon az estén valóban olt lekezelt találni a felsoroltak képviselőit. A széksorokat sűrűn iöl­tötte meg a fiatalokból, felnőttekből,, idősekből álló közön­ség. Verseket, elbeszéléseket hallgatni jöttek ide. és. Baranvi Ferenc, Kiss Gyula, Moldvay Győző, Soós Zoltán. Tímár Máté terméseik javából adtak elő nekik. Vidám, könnyed hangúnkat és clgondolkozlatóakat. Igen, sokan hallgatták őket, mert az emberek szeretik a szépei, kivárnák az igaz szót. Megnőtt a falusi emberek tudásvágya, kulturális igénye, és a művelődési otthon a : g- különbözőbb rendezvényeken, az irodalmi esteken is meg­telik. Sokszor írtunk, beszéltünk már erről, mégis: az ember újra és újra örömmel veszi tudomásul, raktározza cl ma­gában a tudásvágy, a szépkeresés bizonyítékait. És nemcsak a keresését, a vágyét, hanem a kielégülését is. Mint azon az estén. A falusi emberek kulturális igényeinek növekedéséről minden . alkalommal örömmel "iunk, beszélünk. A mi ren­dünk, a mi viszonyaink adják ehhez a serkentő erőt, az időt, a lehetőséget, hiszen célunk, hogy minél képzettebb, művel­tebb emberek dolgozzanak a rntinka minden területén. Nem néznénk nyitott szemmel azonban ezeket.az estéket, ha nem figyelnénk fel apró jelekre, amik egy kicsit azt is megmu­tatják: hol tartunk ebben a munkában, meddig értünk el az emberek általános műveltségének fejlesztésében. Időnként fel-fel csattan például a taps — ha nem is egyöntetűen — olyan részeknél is. ahol az író szándéka éppon a hallgatást, az elmélyedést kívánná. Hangsúlyozni kell: nem egyönte­tűen. Mégis felhívja valamire a figyelmet: a népművelés munkásainak sokat kell még csiszolni, alakítani az embe­rek ízlésén, jóérzékén,. Természet,es. hogy ezt epéikül is. tudja mindenki, de egy alkalomadtán előbukkanó spontán meg­nyilatkozás minden szónál erősebb, tisztább érvként hat. Nem nagy dolgok ezek, apró kis jelek, de figyelmeztetnek, ébren tartanak! IVg ezökövesdon ugyanezen a napon szintén szép zámú közönség gyűlt össze az író—olvasó találkozom, de jóval kevesebb, mint Cserépfalun, Más volt a közönség ói,..ze- tétele is. A 'költők, írók többsége — nagyon helyesen — n;W műsort js állított össze. Az összeállításnál sajnálatos tnóciou figyelembe kellett venni, hogy csak nagyon kevés fiatal ul a székeken. A színvonalas, igényes műsort idősebb étit Imre a hallgatták és tapsolták. Pedig az estet fiatal költők, fiatal írók részvételével — az Ifjúság Házában rendezték. <pt) • •••••«••••••••■••«••a e, •••••••••••••••"!»•* Egy gazdag kiadói programról A Kossuth Kiadó 1963-as terve Teljes lendülettel folyik a szocializmus építése hazánk­ban. Ennek a nagyszabású munkának ideológiai feltéte­lei közé tartozik a jó könyv is. amelyet az újtípusú, szoci­alizmust építő emberek egyre nagyobb számban igényelnek. A Kossuth Kiadó 1963-as ki­adói terve ezt a szükségletet szolgálja. Eleget lesz annak a követelménynek is, hogy a két világ közötti békés együtt­élésért folyó nagyszabású nemzetközi küzdelemben a marxizmus eszmei ofienzívá- ja ne halványodjék el. A Kossuth Kiadó éppen ezért folytatja Marx—Engels válogatott műveinek kiadá­sát. Megkezdi Lenin művei­nek új, teljes megjelentetését. Hamarosan kézhez kapja az olvasó a Korunk világnézeti kérdései és az Esztétikai Kiskönyvtár sorozat nagyszerű köteteit. A nagyértékű társadalomtudo­mányi tankönyvek között is figyelmet érdemelnek majd az olyan müvek, mint Szecso- di László: A szocializmus és a társadalmi tudat; Kiss Artúr: Dogmatikus és revizio­nista nézetek az államról: Szigeti József: A magyar szellemtörténet bírálata; A. Siskin: A marxista etika alapjai; Czóbel Ernő: Váloga­tott írások; M. Csalin: Az el­keseredés. és a félelem filozó­fiája; Leo Taxii: Szórakoztató biblia című kötete. Nagy érdeklődésre tarthat számot Szabó Gábor: A mo­dern fizika filozófiai problé­mái, dr. Ákos Károly: Test és lélek és. Rovanszlqj— Uemov—Uemova: A gép és a gondolat című műve. A poli­tikai gazdaságtan, világ- gazdaság, gazdaságpolitika köréből különféle nagynevű szerzők a következő témákat dolgozták lel: A szocialista rül. Látszólag az igények növe-* kedésével magyarázható az óz-J di városi tanácsnak az a ló-* pése, amely egy 5 millió forin-J tos költséggel megépülő műve-* lődési ház létrehozásához ve-* zetne. Sok érv ál 1 már együtt* az idea realizálásához, de* ugyanakkor -akad ellenérv is,J bőven. J Ózdon jelenleg nincs házas-J Ságkötő terem. Városi könyv-* tárral sem rendelkezik a jelen-J tós ipari település, Nagy ren-* «jelvényekre, értekezletre nem J tudnak termet biztosítani. Nem* megfelelő a szélesvásznú ipozij épülete seni- Ezekből az össze-* tevőkből született meg egy J kultúrkombinát építésének tér-* ve. A tervdokumentációk mái* készek, ezekben 700 ezer forin-* lo.v munka fekszik. * Am a körültekintő gazda* szemével egykettőre íelfedezhe- J tők az ellenérvek is. • * Ózdon napjainkban két kul-J túrotthon üzemel. Az egyik aj vgrkonyi részen, a másik köz-* vétlenül a kohászat tőszom-J szédságaban. A szakszervezeti* művelődési ház igyekszik aj művelődési igényekkel lépést* íartani. de lehetőségei még ko-J j -intsem kiaknázottak. A közel* e er személyes színházteremj kihasználási loka nem kielégt--1 A mozi 85—40 százalékban* töltődik fel érdeklődőkkel. A 42* AZ ELSŐ, ünnepélyes tanácsülés vé­gére értünk. A drapériás asztal mögött fészkelődik a tisztes gyülekezet elnök­sége, már mennének napi dolgaik után, amikor az újdonsült tanácstagok egyike felemeli kezét: szólni akar. A bosszao- kodás alig látható árnyéka Jebben az arcokon. Csak röviden, ne húzd az időt — akarná mondani a szóadás jogával rendelkező elnök, de az vaskos nevelet­lenség" lenne. A ,,tessék” után elemyad az indulás feszültsége. Kíváncsian néz­nek a székéről felemelkedő idős em­berre: ugyan mit fog mondani? Beszédindítónak elleste az elnöklő tisztviselő megszólít óját: „Tisztelt ta­nácsülés, kedves elvtársak!” — A többi szó azonban már egészen az övé, egy­szerű és tartalmas és furcsán ünnepé­lyes. Hogy ő ezt nem gondolta. Soha esze ágába se jutott volna, hogy még ő is lehel választott a választók sűrűjéből, egyszerű ember létére közéleti személyi­ség, akire nem egy ember gondját rakja a megtisztelő bizalom. Igen, amikor sza­vazott! Sosem felejti el, soha ebben az életben. Alit a fülkében és nézte, csak nézte nevét a szavazócédulán. Hogy ke­rült, az oda. ki vette észre, hogy ő is lé­tezik? Talán barátja, rokona, koma­sógor akadt a „fejesek” között? De hát nincs neki olyan atyafia, aki beajánl­hatta volna. A jelölő gyűlésen azt mond­ták róla, hogy lelkiismeretes, becsületes, a közös munkában példamutató, ennyi meg annyi munkaegységet szerzett, és a feleségét sem engedi otthon ülni, még * a Syúrba járó fiát is rá tudta venni, tor* kötettel rendelkezői hogy segítsen a közös munkába», Annyi jót mondtak róla, hogy kedve lett volna ellentmondani, ne fessék már olyan szépre, mert nem ismer magára, ö ugvan nem ördög, ■ de nem is angyal, olyan, mint a többi ember. Hogy szor­galmas, minden nap eljár a közösbe? Hát hova járna? Onnan várhatja bol­dogulását, odamegy, ez természetes. Ahova a földjét adta, a.munkáját is oda Dolgozni ^ az emberekért kell vinnie, mert a föld munka nélkül csak gazt -terem. És ez a nagy megtiszteltetés! A fia nevetett: édesapám, még miniszter lesz magából... Húzni akarta a mákvirág, de leintette. Az asszony meg olyan he­gyes lett azóta, hogy no. A választás másnapján írt vagy öt levelet a rokon­ságnak: „Pistámat beválasztották a ta­nácsba ..A lányától, aki Pestre ment férjhez, dísztáviratot kapott. Nyugtalan a lelke, hogy majd nem állja meg a he­lyét. Sose csinált ő még ilyesmit. Meg a természete is olyan csendes, nem szeret hangoskodni, Ügy érzi, minlba az embe­rek is másként néznének rá, és ő is más­ként az emberekre. Eddig csak a maga portáján sepert. Ha valami szemet szúrt nekj, elgondolkozott ugyan rajjá, de még feleségének se kötötte az orrára, hogy mi fordult meg a fejében. Hallgatott, Az pedig nagy hiba, véleménye szerint igen nagy hiba. Ha valami nem megy rendjén, azt nem szabad szó nélkül hagyni, ott van a szugosi közkút. Már egy óve szétesett, a kávája, belepottyan- hat valaki. Vagy nézzük a művelődési házat. Valamelyik gyerek követ hajít­hatott rá. mert az egyik cserép betört — a múltkor már észrevette a plafonon, hogy azon a részen folt van, beázott. Meg a kocsma. Kiírták, hogy tizennyolc éven alulinak szeszes italt nem szolgál­nak ki — a múlt vasárnap is vagy ötöt megszámolt, taknyosok, oszt féldeciztek. Hát ezt nem szabad eltűrni. Dolgozni az emberekért, azért állítot­ták őket a kormányrúdhoz. Ez neki ne­héz lesz, nagyon nehéz. Eddig csak a maga boldogulását kereste — igaz, nem könyöklőssel, hapem munkájával —, de megpróbálja, ha már megtisztelték a bi­zalommal, megpróbál az emberekért dolgozni. ■Azzal ült vissza a helyére, hogy annyi mindent ígért most ő, talán a felére se lelik erejéből, talán jobban is tette volna, ha nyugtqn marad, nem járatja a száját. De hát nagyon kikívánkozotl be­lőle a szó. S olyan bocsánatkérőn tárta szét a karját, mintha valami rosszat mondott volna. PEDIG szépen körvonalazta egy ta­nácstag feladatait. Nemcsak rajta mú­lik, lesz-e elég ereje eljárni a köz ügyes- baios dolgaiban. A hozzáértők segítő szándékával azonban kiteljesedik alkotó kedve — mindazok kedve, akiket ez a mostani választás állított a közügyek szolgálatába, , Gulyás Mihály ; gazdaság iskolája, A szocialis­ta iparosítás hazánkban. A mezőgazdasági üzemek gazda­ságtana, Ösztönző jövedelem- elosztási módszerek a terme­lőszövetkezeti kertészetek­ben, Jólét és kultúra, Az egy­séges szövetkezeti paraszti Osztály kialakulása, stb. A választék roppant gazdag. Ugyanígy bőséges a választék a történelmi tárgyú művekben is. Megjelennek a magva? forradalmi munkásmozgalom válogatott dokumentumai, to­vábbá: Tóth István; Föld­osztó mozgalom Szabolcs me­gyében: Hajdú Tibor: Az őszirózsás forradalom; Szeme­re Vera: A KMP agrárpoliti­kája 1919-ben, stb. Külön fi­gyelmet érdemel Az SZKP története. A jobboldali labou- risták elmélete és gyakoi'lala, A magyar nacionalizmus ki­alakulása és története 1945-ig című kötetek és Prónay Pál naplója. Folytatódik a Világ­történelem sorozat nagyszerű köteleinek megjelentetése. A Pártépítés, a Szociográfi­ák és a Hétköznapok sorozaton kívül gazdag a szépirodalmi anyag is. Ezek között előre­láthatólag népszerű olvas­mány lesz Galambos Lajos: Én téged feloldozlak, Sipos Gyula: A nagy éjszaka. Urban Ernő: A nagy kaland, Földes Mihály: Viharos tavasz; Mitchell Wilson: Találkozás egy távoli délkörön, W. E. B. du Bois: A fekete láng (111; kötet), Anna Seghers: Átuta­zó vízum és André Stil: Az utolsó negyedóra című szép- irodalmi alkotása. E tömör felsorolás is azt bizonyítja, hogy a Kossuth Kiadó 1963-as terve a politi- kai, tudományos és szépjro» dalmi könyvtermés széles skálájával szolgálja egyete­mes népi kultúránkat. Ami pedig a kiadványok köntösét illeti: az eddig is egyre mű­vészibb volt, de az új kiadvá­nyok még szebbek lesznek. A tartalom és a kivitelezel Igyekszik egyaránt megfelel! az olvasók ízlésének^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents