Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-06 / 54. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1963. március 8. I WHBI A hubmi számla =Konauítáció: Carlos Todd, aki egy kormánypárti lap főszerkesztőjeként élvezte Batista kegyeit, s ma a kubai ellenforradalmárok információs irodájának vezetője, nemrégiben rövid számítást tett közzé az amerikai lapokban. Kikalkulálta, hogy az Egyesült Államok számára 21210 925 000 dollárba került a kubai forradalom. Mr. Todd a hatalmas ösz- szeg tételeit is rendre felsorolta. Véleménye szerint egy miilíárdot tesz ki azoknak a monopóliumoknak elvesztése, melyek a forradalom előtt az USA tőkéseinek kezében voltak. Ehhez járulnak a Playa Giron-i kaland költségei, melyek a fogságba került zsoldosok váltságdíjával együtt 210 925 ' dollárrá rúgnak. A precíz főszerkesztő a i további húsz milliárd sor- ■ sáról is pontos felvilágosítást adott. Kijelentette, hogy a „Szövetség a haladásért” program húsz milliárdos tétele teszi teljessé a számlát. Az USA a latin-amerikai államoknak tíz éven keresztül programozott segélyről ez ideig harsányan hirdette, hogy az a földrész szociális és gazdasági helyzetén hivatott segíteni. A szépen- hangzó megfogalmazást ugyan senki sem hitte el, hiszen ismeretesek az USA hazai és külföldi megnyilvánulásai a társadalmi nyomorral és elmaradottsággal kapcsolatosan. Most viszont egészen nyilvánvalóvá vált, hogy milyen szociális és gazdasági helyzetre gondol. Azt akarja, hogy ne legyen olyan gazdasági és társadalmi helyzet, mint Kubában. S hogy Carlos Todd úr j nemcsak személyes megálla- ] pításait tette közzé, azt bi- : zonyítani látszik az is, hogy ; az amerikai sajtó halkan, j de kórusban ugyanezt a nézetet kezdi pengetni. jl szecialízmis teljes felépítésének feltételei hazánkban Bányászsztrájk Franciaországban | Az idei kemény tél nagy megpróbáltatást jelentett a hi- S deghez nem szokott franciáknak is: Párizsban december óta " tart a . szénhiány,, az iskolákat, a központi fűtéses bérházakat * álig tudják fűteni. : Pedig Franciaország földjének mélyén sok a szén, gazda- E gok a lelőhelyek, a bányák évszázadok óta ontják a „fekete « aranyat”. Csakhogy... Az 1950-es évek óta, pontosan a Közös s Piac előfutárja, az európai szén- és acélközösség megteremtése « óta; a francia szénbányák nagy részét bezárták, a bányászokat s szelnek eresztették. Emlékezetes, hogy Decazeville milyen hősi £ sztrájk színhelye volt 1961 végén, 1962 januárjában: a deca- ~ zevillei bányászok földalatti ülősztrájkjukkal hívták fel a s ügyeimet a kormány bűnös politikájára. Am a degaulleisták - folytatták a nemzetközi és a francia monopóliumok érdekeit s szolgáló gyakorlatot: egyrészt azért, hogy külföldről impor- E tálják.a szenet, másrészt azért, hogy a szaharai olajtársaságok s olaját használják ezután fűtésre .... 2 Most minden francia bányász támadásra indul: március ~ elseje óta sztrájkolnák a CGT-hez tartozó bányászok, í ugyancsak március-, első napjától kezdve másik két szakszer- - vezet határozatlan ideig tartó sztrájkot hirdetett. A francia dolgozók, jóllehet az elhúzódó télben a szénhiány továbbra is : gond, szolidárisak á bányászokkal. Tudják, hogy Decazeville, S vagy a. lotharingiai, a Nord-megyei, a Loire-vclgyi szén- s medeWek ‘Bányászai' létükért küzdenek. jj ..iíimmmiimiumniiiisHiiimítiiiiíMiiimmmiiiHmiiiiiHhdiiiiíh Technikai újdonságok az űrkutatásban Szovjet tudósok olyan műszereket alkottak és próbáltak ki, amelyek biológiai kutatásokat végeznek űrrepülés közben. ' E műszerek — bioelemek — biztosítják, hogy mikroorganizmusok spórái egy különleges cellában tíz évig, sőt annál tovább is megmaradjanak. Űrrepülés közbeh a spórák egy berendezés segítségével, vagy földi jelzésre bármely pillanatban automatikusan szétszóródnak. A bioelemek lehetővé teszik a mikroorganizmusok szaporodásának regisztrálását mindaddig, amíg azok a bioelemben elhelyezett folyékony táptalajban maximálisan koncentrálódnak. Végül rádió útján adatokat szolgáltatnak a Földre a szaporodás gyorsaságáról. Kidolgoztak még más bioéi em-típusokat is. Többek között olyan bioelemeket, amelyek regisztrálják a mikrobák szaporodásának egész dinamikáját. Elvi lehetősége van annak, hogy mérjék a sejtek szaporodásának reális gyorsaságát a nullától a maximumig. Az MSZMP VIII. kongresszusa a magyar nép előtt álló legfontosabb feladatként jelölte meg a szocializmus teljes felépítését. E történelmi feladat megoldásával új szakasz veszi kezdetet hazánkban a kommunista társadalom megteremtésének útján. • Marx az egyes társadalmi, ■ gazdasági alakulatokat, így a [szocializmust is úgy lekin- l tette, mint egy olyan társa- \ dalmi építményt, amelynek : megvan az alapja és a fel■ építménye. A társadalom alapjának a termelési viszo| nyok összességét, a társada- : lom gazdasági rendjét, min- ; denekelőtt a tulajdonviszo- : nyokat, az embereknek a ter- : melés folyamatában kialakult j sokoldalú gazdasági kapcsolatát, a javak elosztásának vi- " szonyait tartotta. Minden társadalom alapja sajátos, amely csak arra a társadalomra jellemző. A szocialista : társadalom gazdasági alapját a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a munka szerinti elosztás elvének megvalósulása, a termelésben az emberek kölcsönös elvtársi együttműködése jellemzi. Iíazánkban, miután a munkásosztály, szövetségben a parasztsággal — élvezve a szocialista tábor többi országainak, elsősorban a Szovjetuniónak támogatását —, kivívta, megvédte és megszilárdította a proletárdiktatúrát, a bankok, a bányák, az ipar és a közlekedés államosításával a népgazdaságban a szocialista szektor jelentős búzását hozta létre. A népgazdaságnak e területein uralkodóvá tette a szocialista termelési viszonyokat. Ez a körülmény megteremtette a , termelőerők gyors ütemű fejlődésének lehetőségét, amely az iparban a termelés színvonalának emelkedésében, a termelékenység nagyarányú fejlődésében jut ^kifejezésre. A mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok megteremtése az ipartól eltérő sajátos feladatot jelentett, és csak a dolgozó parasztság ' egyetértésével és aktív közreműködésével, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján lehetett megvalósítani. Pártunk VII. kongresszusa, felmérve a társadalmi átalakulás napirenden levő követelményeit, alapvető feladatként jelölte meg a mezőgazdaság szocialista átszervezésének teljes befejezését. E történelmi jelentőségű feladatot az elmúlt években végrehajtottuk és ezzel lényegében befejeztük a szocialista társadalom alapjainak a lerakását hazánkban, az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A szocialista társadalom alapjainak lerakása azonban még nem jelenti a szocialista társadalom teljes felépítését. A szocializmus teljes felépítése megköveteli a szocialista alap minden elemének teljes ki- fejlesztését, megszilárdítását, továbbfejlesztését, tökéletesítését. Továbbá a termelőerőknek a szocializmusra jellemző fejlettségét, összhangban a szocialista termelési ' viszonyokkal. A társadalom teljes építményéhez hozzátartozik a felépítmény gyökeres átalakítása is, az alapnak megfelelően. A marxizmus a társadalom felépítményének azokat a jogi, politikai, erkölcsi, filozófiai, művészeti eszméket, nézeteket és az ezeknek megfelelő intézményeket tartja, amelyek egy adott társadalmi, gazdasági alakulatra jellemzőek. Ahhoz tehát, hogy a szocialista társadalom teljes felépítéséről beszéljünk, arra is szükség van, hogy uralkodóvá váljanak a szocialista társadalom eszméi, erkölcse, ideológiája, világnézete. A szocializmus követélményeinek megfelelően tovább formálódjanak társadalmi. állami, politikai szerveink, — egyszóval a szocializmus felépítményének körébe tartozó intézmények is. Hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakásával egy időben a társadalom felépítményében is jelentős változások mentek végbe, átalakult az emberek gondolkodása, megváltoztak erkölcsi normáik, magatartásuk. Igen jelentős az a változás, amely az embereknek a munkához, a közügyekhez való viszonyában, a társadalomhoz és egymáshoz való kapcsolatában új, szocialista vonásként jelentkezik. De bármennyire is jelentősek ezek a változások, a szocialista eszme és erkölcs még nem vált teljes mértékben uralkodpvá. Ez a feladat csak a kultúrforradalom teljes végrehajtásával valósítható meg., , . " A szocialista - társadalom teljes felépítése tehát sokoldalú, bonyolult gazdasági, politikai és kulturális feladat megoldását teszi szükségessé. Ezek közül az egyik legfontosabb feladat a termelőerők további gyors ütemű fejlesztése A szocialista termelési viszonyok győzelme objektíve megteremtette ennek lehetőségét a népgazdaság minden ágában. A lehetőségnek valósággá változtatásával kell biztosítani a termelőerők és termelési viszonyok között létrejött összhang fennmaradását, s a fejlődés menetében keletkező elA'lfeXAMDR UßSZI BOV * . 15. ÖTÖDIK FEJEZET Hajnalban szállító repülőgép emelkedett levegőbe az egyik Moszkva környéki repülőtérről. Két utast vitt fedélzetén. Az egyik Ribin ezredes volt, a másik pedig a beosztottja, Kerimov őrnagy. Amikor Aszker Kerimov elvégezte a középiskolát, még nem volt tizenhat éves. További’ útját már jóelőre eldöntötte elég határozottan: műszaki egyetemre megy, vegyészmérnök .lesz. Ezenkívül tovább tökéletesíti tudását a német nyelvben, amelyet gyerekkora óta tanulmányozott. Váratlanul éles fordulat következett életében. Idézést kapott a katonai parancsnokságtól. A jelzett időben el is ment. Egy alezredes fogadta. Ászkor ma is emlékszik a tiszt fekete hullámos hajára, s az azzal teljesen ellentétes kék szemére, magas, erősen leikopaszodott homlokára. Kiderült, hogy az alezredes nem a katonai parancsnokság, hanem az állambiztonsági szervek képviselője volt. Ajánlatot tett Aszkernak, hogy kérje felvételét az egyik különleges rendeltetésű iskolába. Kissé meghökkent. Nyomozó legyen? De hiszen semmit nem tud, ami ahhoz szükséges. Az alezredes elnevette magát, s megmagyarázta, hogy állambiztonsági nyomozónak nem születnek az emberek, hanem azzá nevelik őket, hosszú és alapos felkészüléssel. A legnagyobb csodálkozására Aszker észrevette, hogy az alezredes elég sokat tud róla: a nyelvek iránti rajongását, futball:mádatát, sőt az ejtőernyős ugrásáról is tudott, amely egy évvel ezelőtt volt. „A legfontosabb azonban az — mondta az alezredes —, hogy komoly, becsületes vagy és jól tanultál. — Itt egy kis szünetet tartott. — Hiszen apád egyike volt azoknak, akik létrehozták a szovjet hatalmat a Kaukázusban. Ki más védje ezt a hatalmat, ha nem az ő fia.3 A háború hadnagyként érte Aszkert. Az állambiztonsági szervek munkatársa volt Bakuban. Aztán Moszkvába került. A zsákmányolt dokumentumok fordításával és kisiírirozásával foglalkozott. De közben számtalanszor, s igen energikusan kérte: küldjék a frontra. Végre teljesült kérése. A hadsereg felderítő és kémelhárító egységénél teljesített szolgálatot. Az új munka lehetőséget adott Aszkernak, hogy alaposan tanulmányozza az ellenség szokásait, modorát. Gyakran kiruccant a hitleristák front mögötti területeire. Az egyik ilyen útja alkalmával partizánok közé került, akik egy SS- tisztet tartottak fogva. Rögtön adódott a gondolat: ki kellene használnia az SS-tiszt iratait. S Kerimovot át is dobták, mélyen az ellenség hátországába. A nehéz feladatot sikerrel oldotta meg. Az általa szerzett értesülések segítettek, ártalmatlanná tenni egy ellenséges kémban-, dát, amely a Szovjetunió területén működött. ... Aszker most ismét Moszkvában dolgozott. Ribin ezredes és ő Bakuba repült, hogy helyszínen tisztázzanak néhány kérdést Otto Lissnek, a német titkosszolgálat archivanyagait őrző rejtekhelyről tett vallomásával kapcsolatban. Ribin és Kerimov a repülőgép kabinjának padlójához erősített keskeny aluminium-pa- don ült. — Szundítsunk egyet, őrnagy — mondta Ribin ezredes, s azzal a gép falához dőlt. Felhajtotta kabátja gallérját, homlokéra tolta sapkáját és mind a a két kezét mélyen zsebébe dugta. Hideg volt. Ribin jóval idősebb volt Ke- rimovnál, s az állambiztonsági szerveknél betöltött munkaköre szerint is felette állt. 1924. januárjának azon az emlékezetes napján, amikor Lenint temette az ország, Oreszt Ribin moszkvai villamoskala- uz jelentkezett a kocsiszín pártsejtjénél és egy tintával teleírt papírlapot tett a párttitkár asztalára. A titkár elolvasta, s utána szó nélkül betette az asztal szélén álló dossziéba. Ribin jól láthatta, hogy elég sok ilyen papírlap összegyűlt már abban a dossziéban, s mindegyik ugyanazzal a szóval kezdődött, mint az övé; „Nyilatkozat!”. (Folytatjuk.) lentmondások mielőbbi felszámolását. A termelőerők gyorsabb ütemű fejlesztésének követelménye az alábbi feladatokat állítja előtérbe. a) A termelőeszközök műszaki, technikai tökéletesítését, a magasfokú gépesítést, a legfejlettebb technika alkalmazását a népgazdaság minden ágában, különösen olyan területeken, mint a mezőgazdaság, az építkezés, a szállítás és ezen keresztül a munkatermelékenység szakadatlan növekedésének biztosítása. b) A termelési kapacitás lehető legnagyobb mértékű kihasználását, a gépállásoknak, a veszteség időknek minimálisra való csökkentését. c) Szakmai, műszaki hozzáértést, a szakértelem fejlődését, a fejlett technika ismere■ tét. A tudománynak a termelőerők részévé tételét. Ezzel is biztosítani a gépok folyamatos üzemeltetését, megóvását, a magasfokú műszaki színvonal érvényesülését. A szocialista társadalom teljes felépítése megköveteli a szocialista termelési viszonyok tökéletesítését, a gazdálkodás szocialista formájának magasabb színvonalra emelését. Ebben a vonatkozásban a legfontosabb követélmény: a szocialista társadalom gazda- ■sági alapját képező szocialista tulajdon — állami és szövetkezeti tulajdon — szüntelen gyarapítása, megóvása és védelme. A termelés szervezésénél olyan szervezeti formák kialakítására kell törekedni, amelyek összhangban állnak a megváltozott viszonyokkal, a legkedvezőbb hatással vannak a termelőerők fejlődésére. E problémakörbe tartoznak az olyan feladatok, mint a megfelelő termelési egységek és irányító szervek kialakítása, a termelőknek széleskörű és fokozottabb aktivizálása a termelés folyamatában, a termelést irányító és a termelést végrehajtó szervek közti helyes kapcsolatoknak — kialakítása slb. Meg kell találni a lehető 'legjobb bérezési, jövedelemelosztási formákat, gondoskodni kell ezek szüntelen tökéletesítéséről, hogy minél pontosabban kielégíthessük a szocialista bérezés alapelvének követelményét, hogy a társadalom tagjai valóban a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő mértékben részesüljenek a termelt javakból. A termelési viszonyoknak, mint a termelés gazdasági formájának igen nagy a jelentőségük a termelés folyamatában és továbbfejlesztésük igen bonyolult, sokoldalú feladatot jelent. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdaságra, ahol a termelés szocialista formáinak igen sajátos, sok tekintetben az iparnál bonyolultabb problémái vannak, másrészt itt a tapasztalat is kevesebb. A nagyüzem önmagában még csak keret, amely csak úgy válik szocialistává, ha a tartalmát jelentő gazdálkodás szocialista jellegű. A szocialista társadalom teljes felépítésének feladatai közé tartozik a szocialista nemzeti egység, a társadalom erkölcsi, politikai egységének megteremtése. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása megteremtette a lehetőségét annak, hogy még jobban megerősödjék a munkásosztály vezető szerepe, hogy még szorosabb egységben zárkózhasson fel mögötte a parasztság, az értelmiség és a kispolgárság. Mivel lényegében teljes mértékben felszámoltuk a kizsákmányolást és a magán- tulajdonosi viszonyokat a mezőgazdaságban is felváltotta a szocialista tulajdonforma,, a magántulajdonosi érdekek helyébe — amely bizonyos fokig szembeállította egymással még a dolgozó osztályokat is — objektíve a szocialista érdekközösség lépett. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség összefogása még inkább az alapvető érdekek közösségén, a szocializmus mielőbbi teljes felépítésének érdekazonosságán nyugszik. A gazdasági, politikai viszonyokban, és nem utolsósorban a nemzetközi viszonyokban a szocializmus javára végbement gyökeres változások, helyes politikai vonalunk, különösen békepolitikánk lehetővé teszik olyan társadalmi csoportoknak is a szocializmus oldalára való állítását, amelyek a múltban nem tartoztak a dolgozó osztályok közé. A társadalom erkölcsi, politikai egységének objektív lehetőségei a termelési viszonyok átalakításával megteremtődtek, de a lehetőség valósággá változtatása nem nélkülözheti a helyes politikai gyakorlatot, a felvilágosító és nevelő munkát. A szocialista társadalom teljes felépítése szükségessé teszi a szocialista államsendünk további erősítését, a szocialista demokratizmus fejlesztését E feladat eredményes megoldása erélyes és határozott fellépést követel a szocialista rendszer ellenségeivel, a kártevőkkel szemben, harcot a bürokrácia mindenfajta megnyilvánulása ellen. Ugyanakkor feltételezi a demokratizmus elmélyítését, a szocialista rendszer híveinek, a szocializmus építésén bármilyen formában becsületesen közreműködő állampolgárok javára — tekintet nélkül korábbi foglalkozásukra, szociális, politikai hovatartozásukra. Az állami és köz- igazgatási élet minden területén egyszerűsítsük és ésszerűsítsük a munkát, s a tömegek aktív támogatásával helyezzük szélesebb alapokra az állatni és társadalmi szervek munkájának ellenőrzését. Ahol ez Indokolt és célszerű, az eddig állami funkcióként gyakorolt tevékenységet fokozatosan a társadalmi szervek hatáskörébe kell átadni, ezzel is segítve a társadalmi önigazgatás kibontakoztatását. A szocialista társadalom teljes felépítésének feladata szorosan összetartozik a kultúrforradalom győzelmével. a szocialista műveltségnek, erkölcsnek és kultúrának uralko- " dóvá tételével. Ez a marxizmus —leninizmus széleskörű terjesztését és ismeretét követeli, azért, hogy az emberek megértsék a társadalmi fejlődés követelményeit, tevékenységük várható társadalmi következményeit, összefüggéseit. Ehhez azonban le kell győzni a régi, burzsoá nézetek maradványait és megakadályozni újraéledésüket. A szocialista erkölcs normáinak uralkodóvá tétele is a burzsoá erkölcs maradványával szembeni harcban jön létre. A kultúrforradalomnak szerves részét képezi az is. hogy a lakosság széles rétegei a tudomány és technika korszerű követelményeinek megfelelően magasfokú általános és szakmai műveltségre legye- ■ nek szert. A felsoroltak azonban csak a belső feltételeket érintik. A szocialista társadalom teljéi felépítésének vannak külső fel- . tételei is, amelyek szorosan • összefüggnek az előbbiekkel■ A szocializmus teljes felépí- 1 lését olyan körülmények kö- 1 zott hajtjuk végre, amelyre a 1 két rendszer léte és egymással ' folytatott harca, a két világ- 1 rendszeren belül a szociaiiZ' } mus fölénye, túlsúlya a jel' i lemző. Ezért a. külső feltételei■ figyelembe vétele döntő fon' 1 losságú. Legfontosabb ezek kö- 1 zül a szocialista táborhoz való | tartozásunk, hűségünk; a szó- j cialista táboron belül ránk há- . ruló kötelezettségek teljesítése; a kát rendszer békés egymás mellett élése elvének megfelelően következetetei békepolitika folytatása; a szocialista országokkal való gaz d.asági, kulturális együttműködés sokoldalú fejlesztése. * Pártunk VIII. kong' resszusa a maga sok' c oldalúságál ff \ jelöld 1 meg a szocialista társ?' ? dalom teljes felépítési*' 1 ért folytatott harcot h»' 1 zankban. E feladat meg' i oldása nagy munkát £ szorgalmat igényel tát' ' sadalinunk minden tag' | .fától. így válik a szotá' t alista társadalom telj*3 c felépítése nagy népi' * nemzeti üggyé. j Rákos Katalin
