Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
6 ESZAKMÄGYARQRSZÄG EEF. Vasárnap* 1963. március Sí. Pillanatképek a „Fórumból” A Borsodi Tiikör, az Északmagyarország havi irodalmi és kulturális mellékletének márciusi száma technikai okok miatt az április 7-i, vasárnapi lapszámhoz mellékelve jelenik meg. így áprilisban két alkalommal is kézhez kapják előfizetőink és olvasóink (7-én és 28-án) a rövid idő alatt igen olvasottá, népszerűvé vált irodalmi és kulturális mellékletet. Sakk... Matt... Ezt a játszmát sajnos elvesztettem. Talán a következőt megnyerem ... S utána táncolunk. Megjelent a borsod—miskolci Műsorkalauz áprilisi száma A Miskolci Városi Tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére a megyei tanács és a TIT segítő hozzájárulásával jelent meg az új külsejű Műsorkalauz, amelynek elsődleges feladata a közönség pontos tájékoztatása a városban megtekinthető műKisfiímet készítenek o sárospataki fazekasipar mesterségbeli fogásairól soros, vagy egyéb rendezvé- nyékről. Szerepel benne a színházi műsor, valamint a miskolci és a megyei filmszínházak havi programja. Közli a múzeumok és könyvtárak nyitvatartási idejét, számot ad kiállításokról, jelentősebb TIT- előadásokrcl. Helyet kapnak benne a művelődési otthonok. A műsorközlésen túl, ha szűk keretek között is, színdarab- és műsorismertetést is ad a Műsorkalauz, egy-egy alkalommal pedig részletesebben szól valamelyik művelődési intézményről, annak munkájáról. Az első szám, a márciusi már megmutatta az - igényességre való törekvést is: a belső ívek kétszínű nyomásban, a borító három színben kerül a közönség kezébe. Most jelent meg a fentiekben vázolt tartalommal az áprilisi szám. Kellemes táuczene — ízlésesen táncoló paroli. Ez is velejárója a „Fórum” hétköznapjainak. Ez;i tudtuk mi*.« — Á zsűri döntése? — Foglaljon helyet az egyéb kategóriában. — Igen ... Tehát parancsolj, foglalj helyet. Félreértés ne essék, ezek a hangok nem a televízióban hangzottak el, hanem egy mezőkövesdi általános iskola folyosóján. A Martos Ferenc iskola Petőfi Sándor úttörő csapata szombat délután „Ki mit tud”-ot rendezett. Igaz, kamerák nélkül, de néhány ügyes gyerek, ha nem is teljes mértékben, segített ezen a bajon. A művelődési otthon villanóját igénybe véve elkészítették azokat a felvételeket, amelyeket a képernyőn is láthattunk volna. A jellegzetes kistárcsa sem hiányozhatott. Igaz, néhány versenyzőnek nem a várva várt zöldet, hanem a kiesést; jelentő pirosat mutatta. De, oda se neki, a vigaszdíjat ők is megkapták. A továbbjutott; négy versenyző jutalma: az úttörők kulturális seregszemléjén való részvétel. A versenyt gondosan előkészített szervezés és rendezés előzte meg. Ebben oroszlán- része volt Magda Tibornak, a csapat vezetőjének és Fügedi Margitnak, a csapat titkárának. . ^ Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem marxizmus—; leninizmus tanszékének vezetője, Rákos Imre a debreceni levéltár pincéjében található ügyészségi anyagok tanulmányozása alapján tanulságos adatokat tárt fel megyénk' munkásmozgalmának 1923—25. évi történetéből. Érdekes dokumentumra lelt a 20-as évek elejéről. Olyan dokumentumra, amely meghatóan vall az ózdi munkások forradalmi kommunista érzületéről, szolidaritási szelleméről és harcos, forradalmi optimizmusáról. Stauff László, Smigol István ózdi munkások egy ismeretlen szerző versét, amelyet meg is zenésítettek, kézírással másolták és terjesztették a munkások között. A dal szövege Boda István vasgyári munkás kéziratában maradt fenn. Megrázó sorai a következőképp szólnak: „A Margit körúti fogházban láncon vannak a rabolj Ott hervadnak, ott sínylődnek, a politikai foglyok. II. ■Margit körúti fogházban rémesen süvít a szél, Meg-megrázza az ablakot, rémes dalokat mesél. III. Odaföntről zaj hallatszik, megcsikordult már a zár, Az ajtóban fegyver villan, kihívnak egy proletárt IV. Üjra, nyílik már az ajlő. szólítanak egy nevet. Akit hívnak, elhalványul, teste, lelke megremegi V. Üjra nyílik-már az ajtó, belöknek-egy tetemet A porkoláb azt kiáltja: „egy bitanggal kevesebb”, ' ' ■ ' ' ..... VI. J aj de véres á takaród, jaj de véres fekhelyed Proletár vér, proletár vér szentelte fel e helyet. VII. ' Hej proletár, hej proletár törüld ki a könnyedet, Nyissad k szorított öklödet, vedd fel újra fegyvered. VIII. Nézd csak, nézd. csak, Kelet felöl jön feléd, egy forgatag Piros színnel még az egyszer rázza fel a leikedet. IX. Vörös zászlónk majd kibontjuk, meggyőzzük a világot. Margit körúti fegyencek, lesztek még Ti virágok.’’ | Rákos Imre tanulmánya a Borsodi Szemle legközelebbi^ ^számában jelenik meg, ^ Ifj. Szemes István Mezőkövesd Látogatás a megyei börtönben „Álmodozni szépen a jövőről ...” Az ifjúsági klub „örökzöld” sarkában. Eoto; Eirsés Árpád Ä börtön íogaimáva! eSé- szén zavaros, néha elképesztően nagy tájékozatlanság párosul. Rabon sokszor még olyan szakállas, elcsigázott, agyonláncolt embert képzelnek el, amilyeneket a XIX. és XX. század nagy írói ábrázoltak, vagy modernebb változatban olyan szerencsétleneket, akiket a koncentrációs táborok vasdrótjai őriztek. Most ismét új színt jelent a :„börtönirodalomban” a Sztá- Ím-íéle időkre való rosszízű visszaemlékezés. Ha viszont mindig csak. a múltat emlegetjük, természetes, hogy a közvélemény fogalma zavaros. A . köztudatban még nem eléggé ismeretes az a változás, amely a társadalom fejlődésének hatására, a börtönviszonyokban is bekövetkezett. A napokban zajlott le az alábbi beszélgetés. — Csakhogy látlak, hát kiszabadultál végre? — Ki, végre. — Nagyon rossz volt? — Nagyon. — Ahhoz képest elég jól nézel ki. Adtak enni rendesen? — Persze, hogy adtak. Nem is az volt a probléma. — Hát igen, ha az ember megszokja a tiszta ágyat, a napi mosdást... — Úgyan, hagyd el! Ha tudni szeretnéd, megvolt a fogkefém, ruhakefém, olvashattam, filmet láhattam. Sakkozhattam, még röplabdázhattam is. — Ne mondd! — kiált fel elképedve a másik. — De hát; akkor mit akarsz? Nekem a te helyedben egy szavam se lenne. Legalább kipihented magad — teszi hozzá tréfás hangon. — Nem érted te ezt — legyint a szabadult elítélt — nem érted, hogy mit jelent a szabad élet. Csak akkor tudnád meg ... Csalt oda ne kerüljek soha többet!... A mi börtönviszonyainkon tehát nincs mit takargatni. Ez az intézmény is a mi szocialista rendszerünkben működik, a szocialista humanizmus szellemében szolgálja a nevelés radikális eszközét. S most a börtönnek éppen erről a legfontosabb feladatáról, a nevelésről akarunk szólni. A neveléshez tartozik az ítélethozatal is. A büntetőtör-'“ vénykönyv kimondja, hogy „A büntetést a dolgozó nép védelme érdekében az elkövető megjavítása és nevelése, továbbá általában a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása végett kell alkalmazni.” Csakhogy nem az ítélettel kezdődik a nevelőmunka, hanem attól a pillanattól, amikor a bűncselekményt elkövető embert a törvény nevében letartóztatják. Itt most nem foglalkozunk a rendőrség munkájával, oísak onnan kísérjük végig az elítélttel való foglalkozást; amikor, mint előzetes letartóztatott a börtönbe jut. A börtön nevelő funkciójában fontos szerepe van a nevelő tiszteknek. Tőlük nagy részben függ, hogyan, milyen eszközöket és módszereket használnak az adott lehetőségen belül, amelyekkel eredményesen tudnak hatni a bűnözőkre. A letartóztatottakat három nagy csoportba osztják. Az első büntényesekre, a visz- szaesőkre,’ és azokra, akik már többször voltak börtönben. Azon túlmenően, hogy ezeket az embereket egymástól elkülönítve helyezik el, más és más nevelési módszert is alkalmaznak. A nevelő tiszteknek szinte meglepően sok és Változatos eszköz, lehetőség áll rendelkezésükre. Minrínn zárkában k°nyriinuen vek is sorakoznak a polcon. A börtönben 700 kötetes könyvtár van, s a könyvtáros — az egyik elítélt, öt évi szabadságvesztésének napjait morzsolgatja a könyvek között Munkájáért fizetést kap. Rendszeresen van könyvcsere. A nevelő tiszteknek arra is van gondjuk, hogy — ismerve az emberek jellemét — olyan könyvek iránt keltsék fel érdeklődésüket, amelyekből tanulhatnak. Hangsúlyozni kell, hogy ez csak érdeklődésfelkeltés; mert különben a könyvtár könyvei közül mindenki azt választja és olvassa, amit éppen akar. A kultúrszobában van a könyvtár. No, ne képzeljen senki nagy kultúrtermet. Ez egy tágasabb zárka. A falon nagy felirat hirdeti: „A kul- túrszoba kedvezmény!” Fekete tábla, kréta is van a helyiségben. Itt tartják az előadásokat. Hogy miről? A legváltozatosabb témákat olvashatjuk a nevelő tisztek programjában. Például: „Az enyém — miénk fogalma.” — Ez egy előadás címe. Vagy: At, alkoholizmus káros hatása.’- A nevelő tiszt ennél a témánál kémiai egyenletben is levezeti az alkohol bomlását a szervezetben. Az előadás után pedig rendszerint maguk az elítéltek beszélik el okulásképpen saját példájukat, azt, hogy hogyan juttatta őket börtönbe az alkohol. A másik téma: -,,A társadalmi tulajdon védelmének jelentősége” — „Az élet keletkezése és fejlődése a Földön”. — Ehhez az utóbbi előadáshoz gazdag szemléltető eszköz is rendelkezésre áll. Nagyon he- lyénvalóak és időszerűek itt a további előadások is: „Bűn, erény, becsület”, „A család iránt érzett felelősség”, „Az igazi barátság”. Időnként filmet is vetítenek s utána megbeszélik annak tanulságait. Külső ember fel sem tudja mérni annak jelentőségét, ha a vetítésre vonulás esetén valakire rámutatnak, s ezt mondják: — Visszamegy a zárkába, fégyelmezetlen magatartása miatt nem nézheti meg az előadást! Hasonlóképpen történik a sajtótájékoztatás is. Külön, az elítéltek részére kiadott hetilap jár a börtönbe. Ez a lap az ő belső problémáikkal, dolgaikkal foglalkozik. Havonta egyszer tájékoztatják a börtön lakóit az elmúlt hóna«* kül- és belpolitikai eseményeiről. Alig három hete, hogy meg-J nyitotta kapuit városunkban ac Fórum Ifjúsági Klub. Azóta« estéről-estére vidám, jólöltö-* zött, szórakozni vágyó fiat a-c lókkal népesül be az impo záns helyiség. Hét végén és a, műsoros napokon kicsinek bi-jj zonyul a klub. * Arról már bes£jímoltunk.t hogy a márciusi műsorokban* mely számok aratták a lejjna-t. gyobb sikereket, így ezúttal a,?! áprilisi műsortervet szeret-J nénk ismertetni — vázlatosan, e Április 2-án a Kossuth Gim-% názium egyik tanulója tánc-c dalokat énekel, majd Misuta* Károly szavalata következik, s végül pedig Csabai Ferenc és® Gyurkó Meta, a Bartók Béla% Zeneművészeti Szakiskola hall-o gatói lépnek fel. Negyedikén® Dobránszki Zoltán, a Miskolcié Nemzeti Színház művésze és a® Borsodi Szénbányászati Tröszt® közismert, s a múlt hónapbanes igen nagy sikert aratott zene-® kara szórakoztatja majd a fia-n talokat. Kilencedikén bűvész-® mutatványok és Sida Emese% zongoraszáma szerepel a napi-» renden, valamint egy szavalat. JjJ Tizenegyedikén szalontánc-© bemutató lesz, ezt követően a® színház egyik művésze hu-o moreszkeket olvas majd fel és® Román Attila elektromos gi-% társzólókat játszik. Tizenhato-e dikán Ruszinkó Mária előadó-J művésznő és Bordás Kláráé zongorista fellépését követően* a Zrínyi Gimnázium művészi a tornabemutatójára is sor ke-e rül. Tizennyolcadikén előre-* láthatólag sanzonest lesz, hi- e vatásos művészek felléptével, * 23-án pedig egész estét betöltő • műsort ad a Nehézipari Mű-® szaki Egyetem kultúr csoport- ja, 25-én modern balettkel-« tős, ruhabemutató és a szén- ® tröszt tánczenekarának fellé- e pése szerepel a programban,« 30-án pedig Nemes Ferenc $ fagottszólója és a korábban® is nagy érdeklődést kiváltó* Csalafinta Totó szerepel mű-a soron. a .• a sajókazai és a mezőkövesdi fiatalok foglalkoznak még azzal a gondolattal, hogy az idén filmet készítenek a bányamunkáról, illetve a matyó művészetről. Borsod megye városaiban és nagyobb községeiben már több filmszakkör működik. Tagjai filmesztétikai előadásokat hallgatnak és megismerkednek a rövidfilm készítés módszereivel is. Ezenkívül a körökben havonta vetítenek játékfilmeket, amelyeket a részvevők közösen vitatnak meg. Egyes szakkörök már kisfilmek készítésével is foglalkoznak. így például az ózdi kohászfiátalok kisfilmeken örökítik meg az új technológiai módszereket, a szocialista brigádok életét és munkáját, valamint városuk fejlődését. Ezeket tapasztalatcsere értekezleteken és üzemi ünnepségeken vetítik. Az ózdiakat most a sárospataki íilmszak- kör tagjai is követik. Elhatározták, hogy filmre veszik az egykori sárospataki fazekas- ipar mesterségbeli fogásait. A községnek hajdan híres fazekasipara volt. A gimnázium és a tanítóképző diákjai a még; élő mesterek munkáját örökí-. tik meg, 8 perces filmjükön.; A filmet a megyei tanács mű-] velődési osztálya megvásárol-, ja és kiadja a művelődési ott-] honoknak vetítésre. Ezenkívül. Érdekes dokumentum Megyénk munkásmozgalmának történcíéiiől
