Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

Vasárnap, 1903. wárcSns .V

SSZAKMAGYARGRSZAG

s

co

5 él (7)

i (1)-bei (7) írle* írle' i (7

sirat

sirat

adá

sirat

ilrat

Dlrat

»Irat

>raJ

öt*

kád;

iűvc

>k

TiSSÍ

ytitt

ogy'

?jlö<í

•ed»1

,czcf

Fa rí »t

■\ószí

§as9'

3

Dl

?y

b c

visz( DOláS ik soK kérd zetej tálát més í gedi

t fél izínH szed Fog ,artü( lé.

;ak a e>

ink

ÖJÁÍ

.ögaí ako! téli kóM yené it í 0 tesöí ílyo'/ on hasi *ása Blet. szig*

>sztál

■ *

clöi<í

íse

kér*

i os!

ii * lakó* i l*

5 az és

'oly 3 legJ VGÓC

Mis' Taí ya

iajd( eb?'

kÖ]

iály1

SOO km jóra sebesség — vasúton

Csillagvizsgáló, Miskolc

KÖZEL NÉGY HÓNAP telt el azóta, hogy a tízemeletes bérház. tetejére felvontatták a csillagvizsgáló hatalmas kupoláját. Ezzel azonban még nem kezdődött meg a rendszeres tudományos munka; hiszen a belső berendezés kialakításához is idő kell. A kupolahelyiségben még nincs felállítva a nagy távcső, mert az építő vállalat a hidegek miatt nem készült el a belső kőműves munkákkal és a festéssel. Ha a vállalat befejezi a munkát, egy hónapon belül üzemeltetni tudják a csillag- vizsgálót;

Az Urániának egyik legérdekesebb feladata a Miskolc légterén1 átvonuló szputnyikok megfigyelése. Már most is szinte naponta kapják a táviratokat, közvetlenül Moszkvából. Ezek a táviratok első látásra furcsa, érthetetlen jeleket tartalmaznak. Az egyik így kezdődik:

„Specewarn 554xx Salat 1114x 62091 72x28 1716x 00080 1717x 07754...”

De a hozzáértők ebből a következőket olvassák ki: Űrhajózási közlemény. Az 55- ös moszkvai kozmoszközpont

jelenti az 1114-es miskolci megfigyelő állomásnak, hogy a Kozmosz 2 február 28-án 17 óra 16 perckor fog átvonulni pontosan északon, 80 fok magasságban, s egy percig lesz látható, majd északkelet irányban az 54 fok magasságban kivonul Miskolc légteréből.

A szputnyik-megfigyelő állomá^ ezeknek az adatoknak alapján, a megfelelő műszerek segítségével észleli a mesterséges égitestet, s arról jelentésben számol be Moszkvának.

Ehhez a munkához már minden felszerelés rendelkezésre áll. Moszkvától négy távcsövet kaptak. Ezenkívül van egy rövidhullámú rácfió- vevőkészülékük. amellyel a vi- lag-idűjelet fogják. Varga Pál technikus egy olyan műszert készített, .-amelynek segítségével maguk is tudnak időjeleket előállítani, s csak ezt kell összehangolni a ‘ világ-idő- jellel. Ezen a készüléken rögzíteni lehet a szputnyik átvonulásának pontos idejét egy meghatározott csillaghoz viszonyítva.

Az Uránia munkatársainak az lesz tehát a feladatuk, hogy meghatározzák az átvonuló mesterséges égitest pontos idejét és csillagászati helyzetét.

Másik tudományos feladat a Holddal kapcsolatos csillag- fedések meghatározása. Vagyis azt megfigyelni, hogy a pályáján állandóan helyét változtató Hold, mikor melyik csillagot fedi el. Ezeket a megfigyeléseket a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete részére végzik.

Jelenleg nagyon gátolja a csillagvizsgáló állomás munkáját, hogy nincs másodperc- ingájú órájuk. A II. kerületi tanács ígért ugyan egy ilyen órát, de még nem kapták meg.

REMÉLJÜK, rövid időn belül teljes kapacitással működik ez a nagyszerű állomás, s ismertté teszi Miskolc nevét a nemzetközi tudományos életben.

1962-ben, Münchenben, a világ vasúti társaságainak képviselői nemzetközi értekezletet tartottak. Ezen a kongresz- szuson vetődött fel a városok közötti forgalom új távlatainak kérdése. Ma a légi közlekedés egyre nagyobb vetély- társat jelent a vasút számára. Hogy a versenyben lépést tudjanak tartani, két dologra van szükség elsősorban: nagyobb sebességre és a magasfokú automatizálásra.

Csak néhány példát az újabb elgondolások közül:

A Német Szövetségi Vasutak expresszűtvonalat akar építeni Hamburg és Hannover közölt Ezen a pályán a szerelvénye: tervezett sebessége elérné ; 200 km/órát. Japánban a ki nagyváros. Tokyo és Osaka kő zott 250 km/óra sebességet bi - tosító sínrendszert építenek és nem sokkal marad el amögött a francia vasutak Basel— Mülhausen—Strasbourg között haladó korszerű szerelvényeinek sebessége. Ügy látszik azonban, hogy az említett értékek túllépése ma már egyre nehezebben megy, s éppen ezért új technikai megoldásokra van szükség. Angliában dolgozták ki a légpárnás hajókkal folytatott eredményes kísérletek nyomón a légpárnás vasúti motorkocsi, a Hovercar tervét. A számítások szerint a várható haladási sebesség 300 és 500 km/óra közötti lehet. Az újtípusú motorkocsinak nincsenek kerekei. Hajtóművei sűrített levegőt állítanak elő és ezzel mintegy 10—15 cm vastagságú légpárnát alkotnak.

Ezen a légpárnán igen csekély súrlódással haladhat a kocsi. Természetesen kerekek hiányában a Hovercar pálya- szerkezete is újszerű lesz — ezt rajzunkon mutatjuk be olvasóinknak. Egyelőre 150 személyes motorkocsikat terveznek, 500 km/óra csúcssebességgel. Mit jelent a gyakorlat szempontjából ez az érték? Angliában, ahol az első Hover- car-pálya épül majd, a London—Edinbürgh-i távolság

megtételére, az expressvonat- nak 7 órára van szüksége, repülőgéppel ugyanez az út — figyelembe véve a városközpont is a repülőtér közti távolság megtételére szükséges időt — mintegy 3 és fél óra. Ugyanakkor a Hovercar 1 óra 40 perc alatt teszi meg az utat. A Ho- vercarnak további előnyei is vannak: oszlopokon nyugvó pályaszerkezete ugyan drámotor”. Ennek működése a közönséges háromfázisú indukciós aszinkron motorokéhoz hasonló. Képzeljük el azonban a motornak mind a forgó-, mind a tekercsrendszerrel ellátott állórészét kiterített (síkba kifejtett) formában. Az elektrotechnika törvényei ilyen „kiterített”, vagyis „lineáris” motor esetében is érvényesek: az álló és a — most már csak képletesen mondhatjuk — „forgó” rész között a villamos áram nyomán most is létrejönŰj fűtési módok

A szakembereket régóta foglalkoztatja már a gazdaságos, higiénikus fűtés. Természetesen nemcsak a szakembereket, hanem mindenkit érdekel: melyik is az a fűtési mód, amely- lyel a legolcsóbban, a leggyorsabban melegíthetjük fel ■ a lakást. A gazdaságosság, a gyorsaság, a kényelem, a tisztaság mind-mind olyan szempont, amely fontos szerepet játszik a fűtési mód megválasztásában. Az alábbiakban három új fűtési rendszerről számolunk be. Ezeket részben már alkalmazzák Miskolcon is, részben pedig a közeljövőben kerül sor bevezetésére.

A Kilián-lakótelep egyik épületében próbaképpen szerelték fel a gázparapet kályhákat. Ez a kályha egy bádogszekrényből all, melyben zárt égőteret képeztek ki. Előnye a tisztaság, a gyorsaság. Fogyasztása óránként egy köbméter. A kályha teljesen veszélytelen: égéstermékei — csöveken — az épületen kívülre távoznak. Az égőtér nincs összefüggésben a szoba légterével.

A sugárzó-ernyő fűtést ipari jellegű létesítményekben, nagyobb csarnokokban alkalmazzák. A födémre akasztott ernyőket gőz vagy víz melegíti, az ernyők pedig sugározzák ezt a meleget. Nem az egész légteret, hanem csak bizonyos részt tesznek meleggé, természetesen azt a részt, ahol éppen dolgoznak. így a környezetnek bármilyen is a hőmérséklete, a sugárzott résznek kellemesen meleg a levegője. A 3. számú AKÖV új központjában már használják ezt a fűtést.

Ugyanezen az elven alapul, csak kivitelezésben elegánsabb, szebb a sugárzó mennyezetfűtés. A plafonra egy álmennyezetet helyeznek, és ebbe szerelik a világítást és a fűtést is. Ha az ember belép egy így fűtött helyiségbe, nem lát Bem kályhát, sem radiátort, csak a meleget érzi. Ez a modern fűtési rendszer a reprezentatív helyiségekbe alkalmas. Ilyen lesz az EM Miskolci Tervező Vállalat és a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat közös székházéban is.

<P<)

Baloldalt a Hovercar, jobboldalt a Levacar légpárnás kocsik metszeti képe. Figyeljük meg a Levncar belsejében rajzolt nyilakat, melyek a levegöfilmet létrehozó légsugár betálalásáuak irányát mutatják.

táplált levegő körülbelül 1 cm vastag „levegöfilmet” képez a sín körül. A végső cél itt is az, hogy a motorkocsi minél kisebb súrlódással haladjon.

Felvetődik még a kérdés: kerekek hiányában milyen hajtómű biztosítja a jármű előrejutását? Itt több lehetőség kínálkozik: a hagyományos légcsavarok, továbbá sugárhajtóművek alkalmazása, a legkorszerűbb megoldás azonban az úgynevezett „lineáris villamos

.nejt elmozdulást biztosító erőhatások. A légpárnás jármüveknél ilyen lineáris motorokat használnak: a sínszál képezi a síkba terített forgórészt, míg a sínszálat kétől dalról ugyancsak síkba terített, és most a motorkocsi alvázára szerelt tekercsrendszer fogja közre. A tekercsrendszer (ez volt korábban a normális villamosmotor álló része), valamint a sínszál között a tekercsben keringő áram hatására létrejövő erőhatások biztosítják a kocsi mozgását.

Mesterséges gyémánt

IMMÁR hat éve, hogy egy dél-afrikai laptudósító a következő táviratot intézte lapjához:

— Az a hír, hogy a General Electric laboratóriumában mesterségesen gyémántot állítottak elő, az itteni gyémántszindikátus köreiben nem okozott jeltűnést. Általában úgy magyarázzák, hogy az amerikai fizikusok laboratóriumi kísérletet hajtottak végre, amelynek nincs gyakorlati értéke.

Akkoriban valóban nem tűnt jelentőségteljesnek a mesterséges gyémántról szóló hír, de azóta, hogy a General ElectAliogy harmincegy évvel ezelőtt látták

Régi színes riport a rakétáról

Napjainkban bizonyára érdek lődésre tarthat számot az itt, he- lyenkint kissé rövidre, illetve értelem szerint kivonatolva közöl színes riport, amelyet egy néme folyóirat 1932. Áprilisi számábó idézek annak érzékeltetésére, milyen reményeket fűztek a rakétatechnika fejlődéséhez három évtizeddel ezelőtt. Hogyan látták akkor a nagy álomnak, az űrrepülés gyakorlati lehetőségeit.

Figyelem! Rakétarepülőgéo New Yorkba útra kész! Pályát ■zabáddá tenni! Indulás! — •Az űrhajó utasait — irány a dőld — kérjük, foglalják el lelyüket!” —

Ilyen és hasonló vezény- !Zavak ma talán utópisztiku- *an, sőt nevetségesen hangoz- iatnak, de úgy látszik, egyre nkább valósággá fognak válni. Viert minden oldalról és orcáéiból halljuk, hogy ez és ez á kutató befejezte elméleti ki- őrleteit, hogy a próba-rakéták pljes megelégedésre működnek és hogy legközelebb nagyobb héretűekkel teszik meg az első hat. Így például Tiling mérték egy rakétával akarja makit a levegőbe — természetein még nem a világűrbe — lövetni, SchmiedI, a fiatal oszt- 'ák mérnök azt tervezi, hogy % sikeres első kísérlete után !Sy nagyobb postarakétát küld Ausztriából Németországba '’úgy Svájcba, Berlinből is röpítenek egy postarakétát Ugyanakkor Kölnbe, és az orozok is ki akarják leutalni kü- '/n legesen szerkesztett lég- tömbökkel, a rakétatechnika EeBftscgével a felsőbb légréte- Beket, nem szólva a sok mérnökről, akik még titokban fognc oejeíenieire mesterséges gyémántok előállítását, már több millió karát gyémánt került elő a laboratóriumból. Ezek a gyémántok fizikai és kémiai tulajdonságaikban semmiben sem különböznek a természetes gyémántoktól.

A mesterséges gyémánt előállítása igen körülményes és költséges. Kitűnt ugyanis, hogy a szénanyagok, — így a grafit —, a gyémánt kristály- alakulatát csak úgy veszik fel, ha több ezer fokra hevítik fel, néhány millió atmoszféra. nyomás mellett. Ennek a nyomásnak olyan nagyfokúnak Jetit lennie, mint amilyen, a föld ;■mélyén 300—400 kilométer mélységben éri a kőzeteket. (Eddig a legnagyobb mélység, ameddig lefúrtak, alig több tíz kilométernél.)-4z éveken át tartó titkolódzás után az elmúlt éi-ben fellibbent a függöny az el járás mibenlétéről. A szénanyaghoz katalizáló anyagot adnak hozzá vagyis olyan hatóanyagot, amely fizikai és kémiai elváltozásokat. idéz elő és gyorsan maga is {így megváltozik, hogy egyesül az alapanyaggal. Katalizáló anyag felhasználása esetén ■ elég, ha „csak’’ 53 000 atmoszféra nyomást alkalmaznak és 2S00 Celsius fok hőt fejtenek ki. .4 legkülönbözőbb elemekkel kísérletezték ki a katalizá- lásra alkalmas, legjobb eredményt hozó anyagot és végül tizenkét olyant találtak, amelyek alkalmasoknak bizonyultak. Ezek: króm, vas, nikkel, kobalt, ruthenium, rhodium, palladium, osmim, iridium, platina, mangán és főleg a tantál. Ha ezekből megfelelő adagot tesznek a szénalaphos. szinte rohamos gyorsasággal készül el a gyémánt. Ipari célra alkalmas piciny gyémánt- szilánkok szinte percek alatt, születnek meg, míg a föld mélyén millió évek kellenek ahhoz, hogy a szénből gyémánt keletkezzék.

ENNEK REVÉN odáig jutottak, hogy r'cndelésszerűcn előállítják a kívánt nagyságban és alakban, az ipari célra felhasználandó gyémántot. A nagyságot illetően is meghaladták már az egy egész karától. A mesterséges gyémántnak még az is előnye, a természetessel szemben. hogy semmiféle szennyeződés nincs benne «4 színeződését is befolyásolni itudják.

gabb, mint a közönséges vas- utaké, de ugyanakkor — mivel teljesen elkülönítve kell felépíteni — csökkenti a baleset- veszélyt: a Hovercar pálya- szerkezete ugyanis mentes a közutakkal való kereszteződésektől (az oszlopokra épített pályát az utak felett vezetik át). A Hovercarhoz hasonló megoldás a képünkön ugyancsak bemutatott Levacar, amely azonban a közönséges vasúti sínekhez hasonló szerkezeten halad: ' a sínszálat minden oldalról légfúvókák veszik körül és az általuk bélén kis kivétellel nem vállalkozott egy kutató sem jelentősebb rakétarepülésre. De jelentkezett Tiling mérnök Osnab- rückből — egy férfi, aki ugyan csendben dolgozik. de eredményei a legmesszebb haladtak előre, — hogy belátható időn belül maga száll rakétagépre és azzal fellöveti magát. Postai szállítást is hajtottak már végre, ha nem is hivatalosan, azonban a rakéta használati lehetőségei ezzel még távolról sem merültek ki. A rakéta már nagy szolgálatot tett, mint világító és jelző rakéta, s úgyanígy a jégviharok elhárításánál, valamint a magasabb légköri rétegek kutatásánál, amikor meteorológiai eszközökkel szerelték fel. Nem utolsósorban gondoljunk a bálnavadászokra, vagy a hajótöröttek mentésére, ahol a rakéta már valóban értékes gyakorlati szolgálatokat teljesített. Ha pedig már lesz távrakéta, feladatkörük határtalanul kitágul. Ragadjunk ki csak egy példát: egy film- apparátussal felszerelt rakéta, amelyet a még felderítetlen területek fölé küldenek, hogy az elkövetkezendő expedíciónak legalább egy hozzávetőleges térkép állhasson rendelkezésükre. Egyetemes szempontból azonban egvelöre kétségtelenül a postarakéta, majd pedig a rakétarepülőgép kerül előtérbe, nem szólva még az űrrakétáról. Mindez valósággá válhatik talán már holnap, talán csak soksok év múltán — fejeződik be a több fényképpel, rajzzal illusztrált egykori színes riport.

ÍH, B.)

Franci aországba, Hollandiába és így tovább, ahol mindenütt „rakéta hadtestek” tűntek fel. De a rakéta békésebb célokat is szolgált. A XVIII. század elején, ismét a kínaiak egy kocsit szerkesztettek, amelyet rakéta hajtott, míg Angliában isiiben már egy szabadalmat adtak ki az első rakétarepülőgépre. Messze vezetne, ha most a sok találmányt és konstrukciót, különösen a múlt század végieket, mind részletesebben meg akármink beszélni. A világháború alatt is dolgoztak titokban ezen a problémán. Aztán Opels Frigyes első rakétautója és Va- lier rakétarepülője vonta magára a nyilvánosság figyelmét. Mindig több és több kutató foglalkozott ezzel az anyaggal, s ma már ott tartunk, hogy az elméleti előkisérletek lezáródtak, a valóságos gyakorlati munka kezdődik.

Még kereken húsz év telhet el, amíg...

Semmiképp se értsük azt valahogy úgy, hogy nemsokára — ahogy azt Fritz Lang „A -Hold asszonya” című utópista filmjében mutatta — a sztratoszférába repülünk és a hét végét valamelyik szomszédos planétán tölthetjük. Bizonyos, hogy ez igen kívánatos cél, de itt még távolról sem tartunk és Oberth professzor nyilatkozata szerint idestova még kereken húsz esztendő telhet el addig. De ami már ma is majdnem elérhető és mindenképpen kívánatos cél: például a*postaszállítás Európából Amerikába, néhány óra vagy akár perc alatt, valamint a személyszállítás rakétarepülőkkel, Eleddig egyetlalkoznak ezzel az anyaggal. Az 1932-es év tehát, ha a jelek nem csalnak, a rakétatechnika legérdekesebb esztendeje lesz!

Az eddigi valamennyi kísérletnél két alapvetően különböző irány tűnik fel. Kísérletek, amelyek a világűrbe való előretörést célozzák, mialatt a többiek a rakétákat csak a posta és személyforgalom szolgálatába akarják állítani, tehát a jelenlegi adottságok keretei között hasznosítani.

Így hangzik az egykori színes, több képpel illusztrált riport bevezétője, amelynek írója ezután felveti; min alapszik tulajdonképpen a rakéta-elmélet, mi a rakéta lényege? Mert — írja — ez egy olyan kérdés, amellyel mindenekelőtt foglalkozni kell, mielőtt ebbe a nagy, új problémába belemerülünk. Egy röviddel ezelőtt adott interjút idéz a válaszra szerinte legilletékesebb és legismertebb kutató, bizonyos Oberth professzor szájából, akit az „ Utak az űrrepüléshez” című művéért a francia csillagászati társaság első díjjal tüntetett ki.

A rakéta a visszaható nyomáson (lökésen) — Rückstosz — alapul s legfontosabb tulajdonsága gyorsasága, amely túl tudja szárnyalni az ágyúlövedékét. A tudós így kezdi magyarázatát, amelyet itt nem részletezek, mert ma már minden nagyobb iskolás gyerek ismeri a rakéta alapelvét, csak a nyilatkozat utolsó mondatát rögzítem ; „Rakétán tehát olyan gépet kell értenünk, amelyet a kiáramló gáz visszaható nyomása emel és visz tovább.”

A rakéta ősei

Egyébként ne higgyük — folytatja a szerző — hogy a rakétatechnika a mi korunk találmánya. Sokkal régibb, mint például a puskapor feltalálása! így a kínaiak már több mint. ezer évvel ezelőtt ismertek olyan gyúlékony anyagokat, amelyek salétrom hozzáadásával különös hevességgel égtek. Ennek alapján készítették az úgynevezett gyújtónyilakat, hogy azzal háborúban az ellenséges állásokat és fabódékat felgyújtsák. A gyújtó anyagot a nyílra erősítették és ezt lőtték ki. Később rájöttek, hogy az ilyen nyílvessző sokkal messzebb repül, ha a gyújtó anyagot papírtekerccsel veszik körül, amelvnek hátul mindenesetre nyílásának kell lennie. E felismerés nyomán azt is kitalálták, hogy az ilyen nyilakat nem is szükséges kilőni, maguktól is felr'mnennek, mihelyt begyújtják őket.

Nyugaton a XIII. században említették először a rakétát, miközben a? arabok is foglalkoztáié ezzel. Először a rakétát tűzijáték-röppentyűnek, tehát szórakoztatási eszköznek használták, ahogy ezek ma is, helyesebben ismét nagy sikert aratnak. Azonkívül háborúban is használták. Legutóbb 1800- ban Indiában, azután gyorsan következett a rakéta „győzelmes bevonulása” Poroszországba, Angliába, Oroszországba,