Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

ESZ AKM AGY A ROESZÄG Péntek, 1063. march» Sít se> Mit kap Kazincbarcika a® idén? Ez évben Kazincbarcika a megye kommunális beruházá­sainak mintegy harmadát kapja. Ez azt jelenti, hogy ebben az új, egyre szépülő városban az idén közel 80 millió forintot költenek kul­turális és szociális célokra. Mi épül ebből az összegből? A sokféle beruházásból csak a legjelentősebbeket említjük meg: A tervek szerint 520 lakás építését fejezik be. Ezenkívül kap a város egy új, 60 férő­helyes bölcsődét, egy 32 tan­termes általános iskolát és 4 üzletházat is. Az üzletházak felépítését és működését kü­lönösen várják a kazincbarci­kaiak. A város kereskedelmi ellátottsága ugyanis eddig még nem kifogástalan, mert a kereskedelmi egységek nem épültek együtt a lakótelepck- kei. Az említett 4 üzletház át­adási határideje május 31. Most az építőipari munkáso­kon múlik, hogy elkészülnek' e az üzletek, hogy a város la­kói kapnak-o mielőbb még nagyobb választékban élelmi­szert, hentesárut, zöldség- jelét, háztartási cikkeket. Pocak nélkül hosszabb élet I Dr. Howells angol orvos I statisztikai kimutatásaiból j f kitűnik, hogy a mellbőség és i ; a derékmérct aránya bizo- ; | nyos felvilágosításokkal szol- i t gál, a. várható élettartamról. I | Megállapította, hogy ha a t 1 derékbőség, vagyis a pocak j 1 kerülete 15 százalékkal ha- \ l ladja meg a mellbőséget, ez i fi már 25 százalékkal csők- | í kenti a hosszú élet kilátá- f | sail. Egészen 50 százalékig t 1 romlik a hosszú életkor 1 I esélye, ha a derékbőség 35 j f százalékkal nagyobb a mell- 1 f bőségnél. Szerinte az ideális j i testméret: 6—12 centimé- § f térrel keskenyebb dorékbő- | 5 ség, mint mcllbőség. Séta a „I” betűs kocsik birodalmában 99 Kora reggel van. A garázs oldalfalán fürgén pattan fel­felé a redőny, hidegen csorran a víz a hűtőkbe, ellenőrzik az olaj nívót, a fékek állapotát. A gépkocsikon hatalmas „T” betűk, mint óvó figyelmezte­tés: Vigyázz, tanulóvezető! — Megkezdődik egy nap a KPM Autóközlekedési Tanintézet­ben. Kis irodában beszélgetünk Juhász János igazgatóval és Kondor Imre igazgató-helyet­tessel. Elmondják, hogy az intézet 1949-ben jött létre, az alapfokúaknái tíz hét a tanul­mányi idő, de ez kevés, ők öt hónaposra szeretnék kitágí­tani. S — fonák helyzet — ahhoz, hogy valaki hivatásos gépkocsivezető legyen, nem alapvető követelmény a nyolc általános iskola elvégzése, holott az érettségi is előnyös volna. Sokrétű a munka Sokrétű munkát végeznek itt reggeltől estig. Középfokú és garázsmesteri tanfolyam működik: szaktanfolyamok, szakmásító jelleggel. Az, új KRESZ természetesen többlet- munkát rótt minden oktatóra. Ráadásul a KRESZ-könyvből is keveset kaptak. Végigjárjuk a helyiségeket. Az egyik tanteremben a tábla mellett közlekedési lámpa. Itt játéknak tűnik, pedig a gépkocsivezetők életében mi­lyen fontos szerepe van! Amott meg terepasztal: egy városrész makettje, közleke­dési táblákkal, villamossal, autókkal; az oktatás fontos eszköze. Járó modellek. Egy .motor, kettévágva, A kibon­tott burkolaton a hajtáselosz­tóba láthatunk. A gépkocsi ezek segítségével lesz isme­rős jóbarát a tanulók előtt. A tanítás új tematikája: szemléltetésre átállni — sum­mázza Juhász elvtárs a látot­takat. Nagyrészt be is rendez­kedtek már erre, de kicsi a szerelőhelyiségük. Milyen érzés lehet először autót vezetni? Válasz helyett agy Moszkvicsba invitálnak, most indul egy tanulókocsi, a izokásos kétórás vezetésre. A rolán mellett fiatal lány ül. — ■. n----■ Q ejgjfzeleA Hétfőn: Randevú Honthy Hannával Honthy Hanna, a magyar operettszínpadnak már életé­ben klasszikussá vált csillaga, aki nemrégiben ünnepelte 70. születésnapját, napjainkban ritkán jáh vidékre. Borsod me­gyébe mégis ellátogat. Március 31-én, vasárnap délután Ka­zincbarcikán, este pedig Or- ® mosbányán lép fel az Orszá-J gos Rendező Iroda műsorában. # Nem áprilisi tréfa, hanem* * az operettkedvelőknek és a» művésznő tisztelőinek igen ér-® tékes élménye lesz az április# 1-én, hétfőn este Miskolcon® rendezendő műsor, amelynek * .címe: Randevú Honthy Han-o naval. A nag'y érdeklődésre J való tekintettel a műsort a a Miskolci Nemzeti Színházban® egymás után kétszer, fél 6 és" fél 9 órai kezdettel rende-e zik meg. A műsorban BaksayJ Árpád, vagy Oszwald Gyula, a Gyenes Magda, Baán Klári,® Józsa János és a Stúdió kis-# együttes lép fel és termesze-® tesen akiért az egész műsort# szervezték: az ünnepelt pri-® madonna, Honthy Hanna Kos- suth-díjas érdemes művész. A műsort Romhányi József kon­ferálja. Az Országos Rendező Iroda rendezvénye iránt, érthetően nagy az érdeklődés. Bérelszámoló Ormosbányán. Januárban vették a személy­gépkocsit, s a családi tanács őt küldte el: tanuljon meg vezetni. Némi bizonytalanko­dás után (hiába, a sebesség- váltó kezelése nem megy mindjárt simán) elindulunk. A húszkilométeres sebesség mellett az utca lassan tárul fel. Kovács oktató elvtárs el­mondja a teendőket. „Sebessé­get váltunk, kitesszük az in­dexet.” Közben elméleti kér­dések is záporoznak: mit je-, lent az előttünk levő jelzés, mi a körforgalom stb. kérdé­sek egyre nehezebbek lesznek, szinte meg is sajnálom a ta­nulóvezetőt: kezdőnek a veze­tés is épp elég munkát ad, de hiába, a kocsit minden kö­rülmény között biztosan kell vezetni. Diósgyőrnél vissza­fordulunk. Hirtelen hatalmas döecenés, a vezető sápad, a kormány az oktató kezébeó, ő lépett rá a fékre is. Idegesítő közelségben villamos keresz­tezi az utat. No, most követ­kezik a „letolás”, gondolom, de az oktató nyugodtan néz. „Azért legközelebb vigyáz­zon.” A járókelők is tanulhatnak belőle — Nagy a gyakorlati okta­tók felelőssége — mondja, már a tanintézet udvarán, mikor kiszállunk. A tanuló hibái­ért is az oktató tartozik fe­lelősséggel, s talán meg sem lehet számolni, hányszor, kerülget a karambol veszélye. A legtöbb bajt a szabálytala­nul közlekedő járművek okoz­zák — s a napi 10—11 óra ve­zetés állandó feszültségben, bizony nagy megterheléssel jár. Estébe hajlik az idő, mire Kondor elvtárssal elhagyjuk az intézetet. Ne felejtse el megírni, hogy többen is igénybevehetnék a motorke­rékpár vizsgához az előkészítő tanfolyamokat — mondja bú­csúzóul. A villamos megrezzen, majd megindul. Pár méter után azonban hirtelen lelassít. — Mi az, mi történt? — Egy nő szaladt át előtte. Mit is 'mond­tak az Autóközlekedési Tanin­tézetben? „Az új KRESZ alapja az önálló, gondolkozva közlekedés”. — S ezt néha a gyalogosok is megszívlelhet­nék. Bohus János Imre Járdaépítés, parkosítás Bükk (arany o son Bükkaranyos lakói, a szülői munJcalcözösséggel karöltve, az új iskolához tavaly 320 méter hosszú járdát építettek. A hozzávaló' anyagot Ernődről társadalmi munkában szállí­tották Bükkaranyosra. A villa­mosításnál is segédkeztek. 350 köbméter földet áslak ki és szállítottak el. Az iskolás gyerekek a szülői munkakö­zösség segítségével és irányí­tásával parkosítanák az új is­kola környékét. 1962-ben Bükkaranyos lakói összesen 47 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község fejlesztéséhez, szépítéséhez. Asbií<5 nem késő 1V| ár régen találkoztam vele, de ez a mostani, a leg- utóbbi találkozás kitörölhetetlen nyomokat ha­gyott bennem. Most is előttem van arca, alakja, szakado­zott, sírásba csukló hangja... • . A tanácstitkár szobájának ajtaján félénk-halk kopo­gás hallatszott. Hajlott korú, vastag berliner-kendőbe bu- gyolált asszony lépett a szobába. Egész lényére, megjele­nésére döbbenetesen illettek József Attila keserű szavai: „törékeny termetét a tőke megtörte, mindig keskenyebb lett . . .” S panasza, amit ott elsírt, eljajgaiott, még egész lé­nyénél is sokkal szomorúbb és megdöbbentőbb volt. öt gyermeket nevelt fel. Ma már valamennyien jómódú, jó állású emberek, egy kivételével családosok. Ö maga, férje halála óta, egymagában él. Egyik özvegyasszony-lánya né­ha segít ugyan rajta némi pénzzel, „de a többiek nem tö­rődnek velem” — zokogta. Néhanapján ötven. száz forint; ebből tengeti életét. Nem új a panasza, többször járt már vele a tanácson. Gyermekei nem egy hivatalos felszólítást kaptak már, de éppúgy, mint a jó szóra, azokra sem rea­gáltak. Továbbra is sorsára hagyták édesanyjukat. — Ka most sem kapnak észbe, akkor nincs más hátra* mint a bíróság. Annak talán engedelmeskednek gyerekei, — mondja a titkár, s az öregasszony riadtan bólogat. Nézem az íróasztalba görcsösen megkapaszkodó keiét. Az ember keze sok mindenről vall, elmeséli egész sorsát. Ez a két kéz barna és ráncos, körmei repedezettek. Itt-ott bütykök csúfítják, s kidagadnak rajta az erek. Látszik raj­tuk, hogy egy egész életet töltöttek szakadatlan munká­ban. Mostak forró lúgban, etették az apró jószágot, mezei munkában durvultak, íormállanodtak, este kenyeret szel­tek a gyerekeknek, éjszaka talán foltozták a szegényes ru­hát. S amikor az anyai kéz már végképp elerőtlenedett, munkájára többé már nem volt. szükség, a hálátlan gye­rekek elfelejtették, mivel tartoznak azért, mert értük dol­gozott. Ha öten minden hónapban csak száz-száz forintot ad­nának nőid, ami nem jelentene számukra különösebb meg­erőltetést, anyjuk már tisztességesen megélhetne belőle. J ó lenne, ha kinyújtanák segítő kezüket a többi há­látlan gyerekek is, elhagyott szüleik felé — amíg még nem késő! Mert ez a néhány sor nemcsak arra az öt gyerekre vonatkozik. Gy. K. Egy javítást igénylő traktor dala • TL pl. fri d) |* h. ....0. ■ 5^ Üzemi hangverseny a Miskolci Pamutfonóban A Miskolci Pamutfonóban április 2-án emlékeznek meg hazánk felszabadulásának IS. évfordulójáról. A délutáni órákban ünnepi gyűlést tar­tanak, majd utána üzemi hangversenyt rendeznek. Az üzemi hangversenyen a Diós- györvasgyári Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskola művésztaná­rai, Gömöri András (gordon­ka), Hegedűs Gyula (fuvola), Hegymegi Ernő (hegedű), Ta­kács Erzsébet és Saád Andor­ne (zongora), énekszámokkal Ősz Ilonka, a Miskolci Nem­zeti Színház tagja, versekkel Kun Magda működik közre. „Szeretnék szántani” . A Május 1 Ruhagyár, amely a belkereskedelem legfőbb ka­bát- és kosztümszállítója, már elkészítette a tavaszi ruházati cikkok túlnyomó többségét. Gyártásukat még a múlt év utolsó negyedében megkezdte, először a fővárosi nagykeres­kedelmet látta el, s a. mostani szállítmányok már főként a vidéki üzletek raktárkészleté­nek ícltöltését szolgálják. A» elmúlt hetekben 17 000 férfi átmeneti kabátot, hétezer női kabátot, 14 000 kosztümöt és az tizem legújabb gyártmá­nyából, a Napsugár elnevezé­ssé selyemfényű impregnált • esőkabátból tízezret adtak át Ja kereskedelemnek. m A Május 1 Ruhagyár termé­• kei bőséges választékot nyúj- J tanak, az első negyedévben » ugyanis 103 féle modell sze­rint készültek a kabátok, kosz­tümök. A női kabátok egy része angolos, egyenes vonalú, főként kockás kelmét használ­tak fel hozzá, míg más része bővülő aljú, köpenyszerű. A férfi felöltők anyaga sem ki­zárólag az egyszínű szövet, ha­nem mintásszövésű, világosabb színű textília. A gyár a kereskedelemmel együttesen külön gondoskodott a serdülő lányok tavaszi vise­letéről. Számukra 14 000 bakfis- kabáton kívül, hatezer kosztü­möt is rendelt a kereskede­lem. A fiatal lányoknak szánt kosztümöket műbőrszegéllyel díszítették, hogy ők is lépést tarthassanak a divattal. S legfobbak fufaSma: l IS23P8&0f031öS rádió l Az ózdi járásban, éppen az* évszázados elmaradott gazdál-a kodás miatt, a legelők rendid-• vül gondozatlan állapotban* va nnak, A községi és a tsz a KISZ-szervezetek, valamint azj úttörők azonban sokat tehet-9 nek ezek megjavításáért. ® Minden zsombékot, gazt,% haszontalan bokrot el kall» tüntetni, a gyomnövényeket® kiirtani a legelőkről. Vízleve-a zető árkok ásásával megaka-• üályozni, hogy a dombokrőlf, a víz elhordja a termő talajt,® Segítséget nyújthatnak a lege-% lök és a rétek műtrágyázásé-a hoz. A.Z ósdi járás kiszesei pél-* dóul szerződést kötöttek a já-o rásí tanáccsal, s védnökséget® vállaltak e munkák felett. % Az ózdi járási KISZ-bizott-•■ ság szeptemberben a legjobb* eredményt elért KISZ-szerva-» Zetet egy magnetnfonos rádió-* val jutalmazza mag. A z ajtón diszkrét dörömbölésnek is beillő, sietős koppanások hang­zanak. A kopott íróasztal mögötti, ke­servesen nyefergő. nyiforgó széken ücsörgő, minden ügyek intézője azon­ban nem hallja, minden figyelmét sa­játságos foglalatossága keti le, A helyi- séeet jó házikolbász, paprikásszalonna jellegzetes illata és a békés falatozás zaja tölti be. A mindent ügyintéző fogai több évtizedes tapasztalatokkal őrölik o biológiailag nélkülözhetetlen, s a napi munkára serkentő fűtőanyagot. Ez a monoton művelet, a tisztes férfi saját­ságos testtartása hajszálnyit se változik, pedig az első ügyfél már betolakszik a szent helyre. — Jóreggelt kívánok! — köszön a nyúlánk és a sietéstől kipirult arcú fia­talember. A minden ügyek intézője mélységes flegmával néz rajta keresz­tül. Amaz újból kísérletezik. — Nagyon örülök drága kartársam, hogy már bent tetszik lenni. Az én munkaidőm fél kilenckor kezdődik, s így nem kések el. — A késés — böffen a szó a fogak közül — nem az én reszortom. — De drága kartársam, egyetlen perc az egész . . . — Sajnálom, én még nem vagyok itt. — Nem?! — És Ön sem. — Érdekes — ámul el a jövevény —,: nekem még soha senki nem mondta, hogy nem ott vagyok mindig, ahol va­gyok. A minden ügyek intézője figyelmez­tetően megjegyzi. — önnek tréfálni van kedve. A tréfa sem az én reszortom. — Bocsánat — mosolyodik el az ügy­fél. — Igaza van. Én most panaszos vagyok. — Mondtam, még nem vagyok itt — ismétli az ügyek intézője. — A félfoga­dás 10 perc múlva. 8 órakor kezdődik. — Szóval nem hajlandó elintézni f — Tettel sem. — Hát jó — fúj dühösen a jövevény, r elrobog, A minden ügyek intézője né; mi íalalozás után órájára néz, az asz­talon lévő dolgokat besöpri a fiókba, s kárhozlatóan megcsóválja fejét. — Nohát, milyen idegesek az embe­rek! A nap eseménytelenül telik el. Ügy­felek jönnek, ügyfelek mennek, s a minden ügyek intézője intéz, amit. tud, s nem intéz, amit nem tud. Pontosan négy órakor befejezi a munkát, magán­emberré válik. Hóna alá csapja aktatás­káját. s gyors léptekkel elhagyja irodá­ját, hogy a másik hivatalban mint ügy­fél jelenjék meg. % — Benn van még a vezető kartárs? — kérdezi illő szerénységgel a titkárnői teendőket is végző gépírónőt. — Igen, de vannak nála. Tessék he­lyet foglalni. Bólint, betelepszik egy öblös fotelba, s merev pillantással figyel az ajtó nyí­lására. Végre. A másik ügyfél kilép, ő a nő biztató pillantására benyit az ajtón, s zavartan torpan meg az első lépések után. — Jónapot kívánok — köszön némi feszélyezettséggel és ez a feszélyezettség nem múlik el egész idő alatt. Végtelen tisztelettel és szabatossággal előadja óhaját, pillantását várakozóan füg­geszti a nyúlánk fiatalemberre. — Nem tudom kérem, cl lehet-e in­tézni ... A nyúlánk fiatal férfi magasba emeli bal karját, figyelmesen nézi óráját, s ezt kérdezi. — Nem tudom, pontos-e az órám. Nem tudná megmondani, mennyi az idő? A minden ügyek intézője készségesen mondja. — Pontosan fél öt. — Sajnálom kartársam — tárja szét karját —< munkaidőm hivatalosan fői ötig tart. Engem senki nem kényszerít­het. hogy egy másodperccel is tovább dolgozzam. Már nem vagyok itt. — Értem kérem — rebegi a minden ügyek intézője. Szó nélkül feláll, s az ajtó felé indul. Visszafordul. — A vá­laszt holnap kapom meg?. . .' Az íróasztal mellett ülő férfi nem hallja a kérdést, lázasan pakolni kezd. A minden ügyek intézője megsértetten nyel egyet, s dühösen elrobog. Másnap a minden ügyek intézője iro­dájában a megszokott sablonok alapján kezdődik a nap. Házikolbász, paprikás- szalonna illat, békés falatozás. Az ajtón diszkrét kopogtatás, de a falatozó nem hallja. Az ajtó kinyílik és... ... és a falat a minden ügyek inté­zőjének torkán' akad. A szék reccsenve ugrik hátra, s ő szinte vigyázzban állva mered a belépőre. Valamit mondana, de a szó benne reked. — Csak táplálkozzon nyugodtan — jntl figyelmesen az ügyfél. — A kapko­dás árt az egészségnek. Különben is a hivatal még ... — Öh, kérem — mondja készségesen —. ez önre nem vonatkozik. — Ragaszkodom hozzá. Most mint magánember jövök a magánemberhez. — Kérem. — ön tegnap nálam járt. Közlöm: ügyét elintéztem. Utam erre visz, gon­doltam, minek fárasszam. A minden ügyek intézőjének szempil­lái zavartat) vibrálnak. — De . . . dede , . . hm . . 2 A jövevény megértőén bólint. — Tudpm, mit akar mondani. Ponto­san fél ötig vagyok államosítva. Senki nem kötelezhet arra, hogy egy perccel is tovább dolgozzam, de senki nem tilt­hatja meg nekem azt, hogy emberek ügyét tovább társadalmi munkában vé- ® Március 31: Szent Johanna (7). gezzem. Viszontlátásra — köszön szeré- #Déryné-hérlet. nyen, s diszkréten behúzza maga mö­gött az aitót. A minden üevek intézője csak áll és bámul, mint akit fejbevert,ek. Pedig csak elintézték az ügyét. Csorba Barna © A Kazincbarcika Város Tanácsa ©vb. egészségügyi csoportja Szív- és ©érmegbetegedés címmel kiállítást • rendez Kazincbarcikán, a Béke © filrnszínház előcsarnokában. A ki- ©állítás 1963. április 7-ig tekinthető •meg. © A belépés díjtalan! SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ o Március 29: Bál a Savoyban (7). • Bérlétszünet. • Március 30: Bál a Savoyban (7). • Bértetszünet. ® Március 31: Denevér (3). Bérlet­• szil net. ; kamaraszinbaz O Március 25, 20, 27, 28, 20, 30: NiltCS • előadás. o Március 31: A szabin nők elrab­lása (3). • Március 31: A szabin nők elrab­lása cíj, Ügyintézés innen és mi Már eljutottak az üzletekbe a Május 1 Ruhagyár tavaszi gyártmányai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents