Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

2

ESZ AKUT A GYAEÖRSZÄG

Kedd, 1963. március 26.

Az ©rsságg^Slés magfkezdlie a köiftségvetés tárgyalását

' amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott. A házadó reform a lakosságot körülbelül 70—80 milliós teher alól mentesíti és hozzájárulhat, hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására. Emellett valószínű, hogy a kedvezőbb adózási feltételek eredményeképpen több lakrészt adnak majd bérbe.

— Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink is kiegyensúlyozottak. Célunk, hogy külkereskedelmünket továbbfejlesszük elsősorban a szocialista, továbbá a nemrég függetlenné vált, de a tőkés országokkal is.

A fejlődő országoknak szerény, de hatékony segítséget nyújtunk 1903-ban is, hasonló' an az előző évhez. A szocialista országok bővülő együttműködését szolgálja a létrehozandó közös bank és ennek keretében a sokoldalú elszámolások rendszere.

üi ieSSfárás sok nehézségei eEcozofi

talmazza az ár- és belvizekkel kapcsolatos további károkat, az utak, töltések, épületek helyreállításának költségeit, ami óvatos becslések szerint is 300—400 millió. A károk helyreállítására a költségvetés tartalmaz bizonyos előirányzatokat.

— Bár az időjárás számos területen a feladatok módosítására kényszeríti a gazdasági vezetést, mégis az elmúlt hónapok megváltozott körülményei miatt tervünket és költség- vetésünket nem módosítjuk.

Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen megvan a lehetőség a termeléskiesés pótlására, a többletráfordítások ellensúlyozására. Különösen nagy jelentősége van annak. hogy a vállalatok exportszállítási kötelezettségeiknek eleget tegyenek.

Végül hangsúlyozta:

— Terveink, költségvetésünk jó végrehajtásának alapvető követelménye a termelés meny- nyiségi célkitűzései mellett a termelés szervezettségével ösz- szefüggő feladatok megoldása. A szervezettebb gazdálkodás a munkaerővel, az anyaggal, a készletekkel, a gazdaságosság fokozott szem előtt tartása, a minőség, a korszerűség javítása, a beruházási keretekkel való ésszerűbb gazdálkodás, a gyengébb gazdasági egységek problémáinak gondos elemzése, feltárása, és a hiányosságok kijavítására szolgáló intézkedési tervek kidolgozása, az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazása, a szigorú takarékosság, az általános és pénzügyi ellenőrzés kellő gyakorlása: ezek a követelmények szükségesek terveink végrehajtásához.

A miniszter beszédét e szavakkal fejezte be: — Pártunk politikája, a tömegek bizalma elősegíti e feladatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten és növeli a követelményeket a vezetők munkájával szemben. A színvonal emelése fejlődésünk gyorsításának objektív követelményévé vált.

A két világrendszer közötti gazdasági versenyben csak úgy törhetünk előre, ha mind hatékonyabban aknázzuk ki nemzetközi viszonylatban és az országon belül is tervszerű gazdálkodás adta lehetőségeket.

— Hisszük, hogy az 1963. évi népgazdasági terv és a költség- vetés végrehajtásával újabb lépést teszünk előre második ötéves tervünk valóraváltásá- ban, a VIII. kongresszus által népünk elé tűzött feladatok megoldásában.

— Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány 1963. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát fogadja el.

ü'/ers Rezső eSvIárs feíszéSaSása

A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, majd Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel.

— Kemény tél van mögöttünk, a hideg és hó okozta nehézségek miatt ma is sok a gondunk, ráadásul a tavasz is késlekedik — kezdte beszédét. — Mégis reménységgel, bizakodással nézhetünk a következő hónapok elé.

Bizakodásunkat arra alapozzuk, hogy az elmúlt hónapokban csupán a természeti körülmények alakultak kedvezőtlenül,

— társadalmi, politikai viszonyaink ez idő alat is számottevően fejlődtek.

A Hazafias Népfront választási sikere és a választások politikai légköre azt tanúsítja, hogy népünk nagy többsége magáévá teszi legfőbb politikai céljainkat, s helyeslik gazdaságpolitikánkat is.

— Bizakodásunknak gazdasági indítéka az, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt években helyesnek bizonyult. Az állami költségvetés előirányzatai további lépést jelentenek második ötéves tervünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak, gazdaságpolitikánk mentes a kanyaroktól, terveinkből régen száműztük a vakmerőséget éppúgy, mint az opportunista mindenbe belenyugvást.

— A gazdasági fejlődésnek szocialista típusú országokban természetes velejárója, hogy a rendszeresen emelkedő nemzeti jövedelemből nő a lakosság fogyasztása, bővül a vállalatok és szövetkezetek pénzalapja, s növekednek az állami befektetések és az allami szolgáltatások.

A költségvetési összegek fel- használásáról, elosztásáról szólva Nyers Rezső hangoztatta, a legnagyobb összeggel a beruházások — azok között Is zömmel a termelő jellegű beruházások — szerepelnek az előirányzatok között.

Sok szociális és kulturális létesítmény is tető alá kerül, s jelentős összeg jut a magánlakás-építésekre fordított állami hitelek fedezésére. A beruházások után legnagyobb összeggel a szociális és kulturális ellátásra előirányzott kiadások

emelkednek, s ezen belül nagyobb mértékben nőnek a szociális kiadások.

— Pozitív tényként könyvelhetjük el — folytatta —, hogy

a. munkabéreken felül az állami központi pénzalapból is flOO millió forinttal növeljük a lakosság közvetlen jövedelmét, nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj és egyéb juttatás formájában.

Ilymódon a költségvetési összkiadások 10 százaléka, csaknem 9 milliárd forint, közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság jövedelmét.

Nyers Rezső részletesen foglalkozott a tudományos kutatások támogatásával.

Nyers Rezső ezután hangoztatta, hogy a költségvetés elfogadásával még nem érezhetjük népgazdaságunk zsebében sem a tervezett nemzeti jövedelmet, sem az állami bevételeket.

A tervek megvalósítása a tavalyinál jobb gazdálkodást feltételez és igényel, mind az áruforgalom, mind a beruházások terén.

— Ez évi tervünk sikere nagyrészt azon múlik, milyen mértékben tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Ennek érdekében legfőbb tennivalónk

a termelés és a szükségletek eddiginél jobb összehangolása, a tervezett önköltségcsökkentés elérése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése.

— A külkereskedelemnek

nagyobb gondot kell fordítania az exportáruk megrendeléséré.

— A fcül- és belkereskedelem helyes és egymással is jobban összehangolt rendelési politikájával nagyban segítheti az iparban most kibontakozó gyártmány-szakosítást, a nagysorozatú termelés térhódítását. Ugyanalikor el kell érnünk, hogy mind a fogyasztási cikkekben, mind az exportárukban a nagy széria minden esetben párosuljon az eladhatósággal, s a választék ne csökkenjen.

Nyers Rezső a továbbiakban hangsúlyozta:

javítani kell a vállalatok ösztönzéséi a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre. Tovább kell ösztönözni és segíteni az . iparvállalatokat a szocialista nemzetközi munka- megosztás fokozására, a nemzetközi szintű specializálódás figyelembe vételére. Ez létkérdés számunkra már most is, de még inkább az lesz a jövőben. Olyan árukat kel! tehát termelnünk, amelyek a szocialista, vagy a kapitalista piacon keresettek, s amelyeknek eladási árában megtérül a befektetett összmunka.

Nyers Rezső felszólalása után szünet következett, majd Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás.

A költségvetési vitában ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Bács-Kiskun megye képviselője szólalt fel.

nek növekedése, a gazdaságosság javulása mellett, véleményem szerint

a műszaki fejlesztésben meglévő lehetőségeinket nem használtuk ki eléggé.

A műszaki fejlesztés az ipar egyik legfontosabb ténykedése és ez tükröződik a költség- vetésről szóló törvdnyjavaslat- _ ban is.

í Az ipari minisztériumok 1 központi forrásból 15,7 milli- ' ard forint beruházást kapnak, ennek kétharmada a vidéki iparágak fejlesztését segíti elő. Ebből is látszik, hogy a vidék iparfejlesztése jelentőségében is évről évre nő.

Tudományos kutatásra a 2,2 milliárd forintot kitevő műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegeken felül a költségvetés 470 millió forintot irányoz elő, amely igen jelentős összeg.

Iparpolitikánkat hűen tükrözik ezek a számok, s az ipar jelentős fejlődésének lehetőségét biztosítják.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy lehetőségeink mellett

a műszaki fejlesztés meggyorsítása ma egyik legfontosabb feladatunk.

Az ipari minisztériumoknak a Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen olyan intézkedéseket kell tenniük, amelyek nagyobb termelési kapacitást biztosítanak s ezzel egyidőben lerövidítik a tervezési, az átfutási időket.

Felül kell vizsgálni a beruházási, a jóváhagyási eljárások átfutási idejének gyorsítási lehetőségeit, mert ezen a területen is az idő rövidítésevei a fejlesztés hatékonyságát segítjük elő.

Az éves operatív tervfeladatok az iparvállalatok szerves részei a költségvetésnek. A munka operatívságának elősegítése érdekében, a mai helyzetnek megfelelően az élethez közelebb álló módon szükséges a műszaki fejlesztési alappal való gazdálkodást, a limiten aluli beruházások gyakorlatát, a vállalatfejlesztési lehetőségek figyelembevételével megteremteni.

Az iparvállalatok kísérletkutatási munkája és általában a vidék iparának kísérlet- kutatási munkája, illetve ennek jelentősen gyorsabb ütemű fejlesztése ma már elengedhetetlen követelmény, mert csak ilyen módon lehetséges a költségvetés adta lehetőségeken belül a minőséget, a gyártmányfejlesztést, a gazdaságosságot gyorsabb ütemben elősegíteni.

Felülvizsgálatra szorul ennek kapcsán az iparvállalatok gyakorlatához közelálló ügyviteli és fejlesztési módszerek kidolgozása, műszaki fejlesztési alap, a limiten aluli bera- házás és vállalatfejlesztési lehetőségek egymásra hatása. Ezek azok a költségforrások, amelyek iparvállalatainknál évről évre konkrét operatív

lehetőséget biztosítanak a mű' szaki fejlesztés meggyorsítása' ra, ugyanakkor számos^ a! élethez ma már nem közelálló, régi, idevonatkozó rendelet és utasítás felülvizsgálata szüksé' ges.

Az ipari vállalatok e terül®'

ten végzett munkájának na1 gyobb önállóságával és nyo matékosan aláhúzom, az ipar vállalatok kísérleti-kutatási munkájának megfelelő szín' vonalra történő gyors emelt" sévcl már az ez évi költség' vetés végrehajtását nagy mértékben elő tudjuk segíte ni és a következő évek jobfc gazdálkodását meg tudjuk alapozni az ipar minden terűié tön.

Mivel az előterjesztett 1963' évi költségvetési törvényterve' zet mindezek megvalósításához szükséges anyagi erőforrásokat tartalmazza, ezek megvalósító sára módot ad, a beterjesztett költségvetést mind a magam, mind a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőtársaim ne' vében elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

Az ebédszünet után az országgyűlés Pólyák Jánosnak, a 1 országgyűlés alelnökének el nökletével folytatta a költségvetési törvényjavaslat vitáját. Az első felszólaló dr. Sályi István Borsod megyei képviselő volt, aid a költségvetés oktatásügyi vonatkozásaihoz szólt hozzá. (Beszédének teljes szövegét március 27-i számunkban közöljük.)

Galló Ernő képviselő többek között felhívta a figyelmet arra, milyen kimeríthetetlen tartalékai vannak az egész társadalmat szolgáló egészségügyi, szociális feladatok megoldásának a tömegek társadalmi munkájában.

Dr. Várkonyi Imre, az Actio Catholica országos igazgatójaj kalocsai főkáptalani helynökj Bács-Kiskun megyei ország- gyűlési képviselő felszólalásában az állam és az egyház viszonyával foglalkozva rámutatott, hogy ez a viszony normális és évről évre javul. At elmúlt évek tapasztalatai mindenkit meggyőzhettek arról hogy a világnézeti kérdéseken kívül egyetlen kérdés sincs; amelyet kölcsönös jóakarattal, megértéssel és bizalommal ne lehetne megoldani.

Vaskó Mihály Borsod megyei képviselő a költségvetési tervezet mezőgazdasági előirányzataihoz szólt hozza. (Beszédének teljes szövegét, március 27-i számunkban közöljük.

Z. Nagy Ferenc, Szolnok megyei, dr. Petri Gábor Csongrád megyei, Kollár József budapesti, Csorvási Sándor-' Szabolcs- Szatmár megyei és Inokai János Fehér megyei képviselő felszólalása után az elnöklő dr.’ Beresztóczy Miklós javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy március 26-án, kedden délelőtt tíz órakor folytatják a törvényjavaslat vitáját.

Oáesi Mikiás eSvtárs felszüaiása

Gacsi Miklós Borsod megyei képviselő volt a következő felszólaló.

A beterjesztett 1963. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot áttanulmányoztam, — kezdte —, jónak tartom, mert az alapvető gazdálkodási feladatok megoldásához szükséges feltételeket biztosítja az ipar számára is.

Elhangzott a kormány nyilatkozata az ez évi tervvel, költségvetéssel kapcsolatban, ennek realizálása a munkás- osztály és a gazdasági vezetők feladata az iparban. A kormány politikájával az üzemek dolgozói egyetértenek és mindent megtesznek a téli lemaradások behozásáért,

A borsodi üzemek éves versenyt indítanak a téli lemaradások behozására minden vonatkozásban, és ez a legnagyobb politikai egyetértést tükrözi. Tisztelt Országgyűlés: Véleményem szerint ez a politikai erő az ez évi költségvetés legfontosabb tartaléka. A kormány beszámolója és Tímár elvtárs expozéja nyomatékosan aláhúzta és kiemelte a műszaki fejlesztés jelentőségét, a minőség javítását és a beruházási tevékenység fontosságát.

A második ötéves terv elmúlt két évében, helyes gazdaságpolitikánk alapján, az ipari termelés psszvolumenjé*

Klubestet tart

az Ország-Világjárók Baráti kőre

Pénteken (29-én) 18 órai kezdettel a miskolci Üttörőházban klubestet tart az IBUSZ—TIT Ország-Világjárók Baráti Köre.

A klubesten Németh Albert, budapesti TIT-előadó diafilmvetítésekkel illusztrálva ismerteti az IBUSZ egyik csehszlovákiai társasutazását. Ez az utazás Pozsonytól a Magas Tátráig tartott és sok-sok élményével sokáig emlékezetes a részvevők számára.

Az előadás után A Tátrai Nemzeti Park című színes, csehszlovák kisfilmet vetítik.

Ez után a Lenin Kohászati Művek hengersori üzemrészének dolgozói és a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezet tagjai kicserélik külföldön készített fényképeiket. Ä kohászati dolgozók ugyanis február közepén Csehszlovákiában,- a termelőszövetkezeti tagok pedig Lengyelországban járlak.

•——o-----M

egszűnnek a vonatkorlátozások

A MÄV vezérigazgatósága közli, hogy április 1-én nulla órától valamennyi személyvo- nati korlátozás megszűnik. A menetrendben szereplő minden vonat közlekedik.

Üj magyar film bemutatója

A vidéki mozikban csütörtökön jelenik meg a Félúton című új magyar film, Galgóczi Erzsébet kisregényének filmváltozata. A falu átalakulásának izgalmas napjairól készített újdonságot Kis József

rendezte. Á’ főszerepekben Szirtes Ádámot, Gyöngyössy Katalint, Pécsi Sándort, Besses nyci Ferencet, Kiss Manyit( Solthy Bertalant és Bánhidy Lászlót láthatja majd a közön-* ség, 1

Továbbiakban a pénzügyminiszter : rámutatott arra, hogy 1963. évi gazdálkodásunk nem a legkedvezőbb körülmények között indult.

Az elmúlt évi ismétlődő aszály után a szokatlanul erős tál újabb nehézségeket okozott. A rendíviili hidegek és havazások, majd újabban az ár- és belvíz miatt a termelésben sok a kiesés és a többletköltség. Elsősorban a nehézipari ágak és az építőipar károsodott az időjárás miatt. A mezőgazdaságban főleg az őszi munkák elmaradása és a tavaszi munkák késői indulása jelent problémát.

A rendkívüli intézkedések egész sorára volt szükség a közlekedésben.

— Mindent összevetve a többletköltségek és károk 600 millió forint körüli összegre tehetők. És mindez még nem tarjlágításra, ingatlanok tatarozá- jsára, orvos- és pedagóguslakás építésére szánt összegek emelkednek. A megnövekedett előirányzatok növelik a felelősséget az anyagi eszközök fel- használása tekintetében az új tanácsok és végrehajtó bizottságok számára.

I — Az egészségügyi, szociális, I kulturális kiadásokon kívül a költségvetés számos más tétele is szoros kapcsolatban van a lakosság bevételeivel és kiadásaival.

Az 1963-as előirányzatokban a lakosság adői íováb- | bi csökkenő tendenciát mutatnak.

— Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az időszerűtlen maradványokat. így ez évben megreformáltuk a már több mint 15 éve változatlan házadó. rendszert.

(Folytatás az l. oldalról.)

80 százalékáig terjedő jövedelemszintet tudjanak biztositan és ösztönzésre pénzelőlege adjanak. A pénzügyi támogató: folyósításának előfeltétele a k szakmai vezetés és a hely adottságoknak megfelelő tér- . melési-szervezési intézkedései kidolgozása és végrehajtásuk , biztosítása.

f — A tervezési és a szer; vezési munka irányításában a járási és megyei tanácsaink és mezőgazdasági

....osztályaik... tevékenysége ..

korántsem áll a megfelelő szinten.

Sok esetben a „mindenhova valamit” elv vezeti őket, pedig ez nem vezet eredményre. A .szakemberek kihelyezésénél jellemző például, hogy a jól működő szövetkezetekben nem egyszer’ két-három embert is . fizetnek, ugyanakkor egyes gyenge termelőszövetkezetek- íbeft--egyáltalán nincs szakem- -ber. így nem sokra megyünk ■a-/, erre, a célra rendelkezésre :bocsátott mintegy 150 millióval.

—- 1863-ban felső- és_ középfokú mezőgazdáság! szakképzésre 262 millió forintot fordítunk. Több mint 1000 hallgatót vesznek fel egyetemeink és a nappali tagozatokon 750 mezőgazdasági mérnök és állatorvos kap diplomát. Tizenkilenc felsőfokú technikumban képeznek agronómusokat. Örvendetes a szövetkezeti tagok fokozott tanulni vágyása; jellemző, hogy mintegy 20 000 szövetkezeti tag vesz részt — levelező formában — a középes felsőfokú képzésben.

A miniszter ezután az 1963. évi költségvetés közületi kiadásairól beszélt.

Az előző évhez képest az egészségügyi, szociális- és kulturális kiadások HA százalékkal, az igazgatási, rend- cs jogbiztonsági kiadások 3,7 százalékkal nőnek. Honvédelmi kiadásaink növekedése 1,6 milliárd forint.

Tímár Mátyás az egészség- ügyi költségvetésről szólva elmondotta, hogy ez év során a kórházi ágyak száma meghaladja a 75 ezret.

Ez igen jelentős előrehaladás ha figyelembe vesszük, hogy a második ötéves terv 1965 végéig összesen 78 ezerre irányozta elő a kórházi ágyak számát.

— Kórházaink ma három- szorannyi beteget látnak el, mint az 1938-as évben. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolás" időtartama. ‘

— Az oktatás valamennyi szintjén nő a tanuló-létszám. Az általános iskolákban a beiratkozottak száma majdnem eléri az 1,5 milliót, a középiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézetekben az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanulhat tovább, ami nagy eredmény. Gyors ütemben nő a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma, s a nappali tagozaton meghaladja a 44 ezer főt. Gyors ütemben növekednek ma tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is.

Lakásépítési programunk 1963-ban 50 700 lakás felépítését irányozza elő, Ebből 2,7 milliárd forint értékben 20 700 állami kivitelezésben, 30 000 pedig 1,3 milliárd forintos állami támogatással, magánerőből létesül hosszúlejáratú hitellel.

. Az említett egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális feladatok nagy része a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg.

— Elsősorban a főváros és legnagyobb városaink — Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Szeged —kommunális ellátásának fejlesztésére biztosítottunk magasabb

előirányzatokat.

E vidéki centrumok kulturális, egészségügyi, gazdasági súlya is egyre nagyobb jelentőséget kap. Növekedésükben kifejezésre jut a „vidék” évszázados elmaradásának gyorsuló felszámolása. Fokozódó fejlődést tapasztalhatunk a kisebb városoknál is.

— A tanácsi költségvetés és községfejlesztési alap előirányzatai nagyobb lehetőséget gyújtanak a falusi lakosság ■írtriköT-ülmónyeinek a javítóimra is. Elsősorban a belterületi utak jobbá tételére, közvi-