Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-24 / 70. szám
Vm&mapi TOUT, wärt*» St KSZAKMAGYATtORSJÜÄC» 7 A Snpteri mezgata mindannyiunk közös ügye B Szálloda épült Ozdon A könyvtárakról, az olvasás ügyéről folyt a vita — ez önmagában még nem újdonság —, a jól eső érzés az volt, hogy nem könyvtárosok vitatkoztak. A könyvbarát mozgalom Borsod megyei akcióbizottságának kibővített ülésén mintegy hetven dolgozó vitatta meg a megye könyvtárainak legfontosabb gondjait. 1961- ben indult útjára ez a mozgalom. A Hazafias Népfront, a nőtanács, a MÉSZÖV kultúr- munkásai felismerték, hogy a könyvtárak, az olvasás ügye nem lehet egyedül a könyvtárosok feladata. A mozgalom három szervezete vállalta, hogy politikai befolyásával elősegíti a könyvtárak jobb körülményeinek megteremtését, szeivező munkával járulnak hozzá az olvasók számának növekedéséhez. A korábbi időszak komoly tanulsággal szolgált a mozgalmi munkához. A szervek együttműködése, az igazi, mindennapi munkában megvalósuló kapcsolat hiányzott eddig megyénkben ebből á mozgalomból. Igen komoly segítséget kaptak a könyvtárak a MESZÖV-től mind anyagi, mind erkölcsi téren. A Hazafias Népfront, a nötanács is jónéhány esetben rendezvényekkel támogatta a könyvtárak munkáját. A saját elgondolásai szerint minden szerv tett valamit a könyvtárakért, az olvasókért, de szervezetlenül, sokszor talán öncélúan. 1962-ben csaknem 16 százalékkal nőtt az olvasók száma országos viszonylatban, ezzel szemben mi csak nyolc százalékos emelkedésről adhatunk számot. Éppen azért, mert könyvtáraink körülményei kevéssé változtak, s a szervező munkában egyedül maradtak a könyvtárosok. A pártlcongresszus után különösképpen mindnyájunk feladata megtanítani az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni■ Ennek a célnak az elérése megkívánja az egységes, szervezett munkát. Céltudatosan összehangolt együttműködésnek kell kialakulni. A könyvbarát mozgalom olyan feladatokat tűzött maga elé, melyet csak a többi művelődési ággal közösen oldhat meg. Szoros ösz- szefüggései vannak ennek a mozgalomnak a könyvterjesztési munkával is. A falusi könyvterjesztés ilyen viszonyok között nem kereskedelem, itt nem árucikk a könyv. A könyvterjesztők munkája népművelő munka, s ebben a formában lényeges feladatai vannak a mozgalomban. Az író—olvasó találkozók már eddig is szép eredményeket jelentettek az olvasók, az olvasás szempontjából. De mulasztásokat követtünk el, amikor minden előkészület nélkül rendeztünk találkozókat. Igen sok esetben a falu dolgozói nem ismerték az írók életét, munkáit; a figyelmüket senki sem hívta fel erre, s ennek volt a következménye sok visszhang, maradandó emlék nélküli író—olvasó találkozó. Azt is tudnunk kellr eredendő célunk a mai magyar irodalom ismertetésén túl az, hogy minél több olyan hallgató legyen ott a találkozón, akik eddig még nem kapcsolódtak be az olvasásba, nincs még olvasmányélményük. S ha előzetesen nem jutunk el azokhoz a dolgozókhoz, akkor az író—olvasó találkozók kevesebb eredményt jelentenek, szűkebb kör igényeit elégítjük ki. Nagyon fontos, hogy az író, az olvasó mellett ott legyen a könyv is, eddigi gyakorlatunkban itt is sok hibát követtünk el. Könyvtáraink, könyvesboltjaink minden alkalommal gondoskodjanak a kiállításokról. A mozgalom csak akkor válik igazán élő erővé, ha a bizottságok munkája nem értekezleteken, megbeszélésekben merül ki, hanem ha sikerül minden községben megtalálni azokat az embereket., akik önmaguktól. szívesen, saját ügyüknek tekintve a köz ügyét, segítenek. Minden munka úgy ér valamit, ha az maradéktalan. Jó terveknek kell születni, községről községre menve kell meghatározni a sokszor sajátos tennivalókat. Nem szabad a tervek készítésével megelégedni, bennünket az idő sürget. gyors ütemben kell felzárkózni munkánkkal mgs megyék eredményeihez. Érződött ezen a megbeszélésen, hogy komoly gondunk a könyv, az olvasó®, a nem olvasó emberek. Minden részvevő úgv gondolkodott ezen a megbeszélésen, hogy ..a felszabadulás óta nemcsak azt kell analfabétának tekinteni, aki nem tud írni és olvasni, hanem azt is, aki nem ír és nem olvas”. Meggyőzni az embereket a társadalom feladata. Vétkes könnyelműség ebben a munkában nem számítani a szakszervezetek és a KISZ erejére. A szervező, az agitá- ciós munka igen komolyan léphet előre az erők egyesítésével. A tanácskozás igen sok fontos kérdésben határozott. Az igazi örömet az jelentette, hogy a könyvtárak problémája ezen a megbeszélésen any- nyira közüggyé lett. amennyire azt a ma és a holnapok gyakorlati munkájában szeretnénk látni. Győri Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkatásra. Készülnek az új melegágyak Az Ózdi Kohászati üzemek ötmillió forintos költséggel modern szállót építtetett. Az 54 ágyas szállót áprilisban nyitják meg. Tíz éves a mezőkövesdi képzőművészeti kör A népművészet hazájában, Matyóföldön tíz évvel ezelőtt képzőművészeti szakkör alakult azzal a céllal, hog}' segítse, támogassa a tehetséges fiatalok művészi nevelését, továbbképzését. A lelkes gárda évekig helyiség-gondokkal küzdött, de áz akadályok közepette is töretlen hittel és szorgalommal dolgozott. Kiállításokon számoltak be eredményeikről, tevékenységükről. Többen kerültek (Eper Sándor munkája) be a kör tagjai közül a fővárosi Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba és az Iparművészeti Főiskolára. Nyáron, s az évA községi tanács is méltányolta a kör eredményeit; a rendelkezésre álló két társadalmi ösztöndíjból az egyiket Pető János képzőművészeti főiskolai hallgatónak szavazta meg. A kör most ért cl fennállásának tízéves jubileumához. Ez idő alatt 14 volt szakköri tagból lett alkotóművész, s indult el a képességeinek megfelelő művészi pályán. Az eddig elért eredmények igazolják, hogy a képzőművészeti szakkör jelentős kulturális tényező Mezőkövesd életében,, szükség volt létesítésére* s szükség van rá a jövőben is. A jubileum alkalmából a kör volt- és jelenlegi tagjai kiállításon mutatják be eddigi munkásságukat. Ez lesz a megyéKi a jó riporter? A felsözsolcai Szabadságharcos Tsz kertészeti brigádja a jó Időt kihasználva, készíti az új melegágyakat. Foto: Sz. Gy. Egon Erwin Kisclit egyszer felkereste egy fiatalember és tanácsot kért tőle, mit tegyen, hogy jó riporter váljék belőle. — „Nagyon egyszerű” — válaszolta Kisch nevetve. — „Látnia, hallania és írnia kell”. „Nos, ha csak ennyiből áll, ez igazán nem lesz nehéz” — válaszolta magabiztosan az ifjú. „Igen ám, csakhogy mindhárom dolgot egyidöben kell művelnie!” Nevem Nemecsek Kázmér. Kis elő- adó vagyok a Csontexnél. Híres embernek még nem mondhatom magam, de hírnevem most szeretném megalapozni, e történet közkinccsé tételével. De hogy a legelején kezdjem, a múlt héten párnás elsőosztályon lejött hozzánk Hajcsálc Tivadar főosztályvezető. Nos, a tekintélyes férfiú kerek húsz perc leforgása alatt ráncba szedte a vállalatot, szempontokat adott, megivott három konyakot és négy duplát az igazgatói reprezentációból és instrukcióit a következőképpen summázta: — Szóval, kedves Lapcsák kartárs, a tennelés érdekében minél előbb készítsék el az általam ajánlott transzparenst. Feltétlenül e szöveggel: „Gyújtsd a csontot és a rongyot, ezzel is a .fontot rontod.” Ez, leedvés kartársam, úgy hiszem eléggé politikus és feltétlenül előrelendíti a termelést. — De kedves Hajcsák kartárs, én úgy értesültem, hogy ön valamikor Bakcsák néni magán rajziskolájába járt. Ha proponálhatnám, hogy szíveskedne személyesen megkreálni e grandiózus jelmondatot. — Hogy képzeli, Lapcsák kartárs? Ez regionális feladat. Ezt önöknek kell elkészíteniük! ... rtapcsák igazgató kartárs azonnai magához kérette Ugocáát, a fődiszpécsert és lakonikus rövidséggel kiadta a parancsot: — E jelszónak holnap ilyenkor már a transzparensen kell virítania! — A jó öreg Ugocsa redisztollat és ecsetet még messziről sem látott, mivel egyetlen érdeklődési területe a kuglipálya volt. Ebből adódóan módfelett reszketett a keze, mivelhogy naponta jónéhány kugElf jelmondat „sétája" lígolyót megmozgatott. Nem nehéz kitalálni, hogy kuszáit betűvetésére hivatkozva nekem, Nemecsek Kázmémak továbbította e fontos megbízatást. V rtelemszerűen nekem aztán főhe- tett a fejem egész délután. De amint megpillantottam nyolcéves fiacskámat, a kis Kazit, hirtelen homlokomra csaptam. — Megvan. Hiszen van még egy Nemecsek. S nem is utolsó, mert rajzból mindig jelese volt. Így tüstént — természetesen apai szigorral — ráparancsoltam, hogy a munkát haladéktalanul végezze el. Fiacskám valamit morgott, de en ezzel énntézertnék láttam az ügyet. Ám egy óra múlva benyitok a szó-; bamba, hogy lássam az eredményt. Fiacskám előtt borítékot látok, azon címzést: Molnár Ferenc írónak, Budapest. A boríték mellett egy levélke, szó szerint a következő szöveggel: „Kedves író bácsi! Mivel nem tudom a kis Nemecsek Ernő pontos címét, kérem továbbítsa mellékleteimet. Tisztelettel: ' ifjú Nemecsek Kázmér, Sózó u. 2. b.” Ezután egy másik levelet találtam Nemecsek Ernőnek címezve. Csupa kis betűvel, minden titulus nélkül. E levél így hangzott: „nemecsek! a levél kézhezvétele után azonnal készítsd el ezt a transzparenst, amit apa nemrégen rámsózott, de mivel te vagy az egyedüli közkatona, a megbízást kénytelen voltam neked továbbítani. nagyon vigyázz, hogy a rongyot ne két tével írjad.” S mielőtt felocsúdhattam volna, fiam rohant levelével a postára. így- én most roppant el vagyok keseredve, hogy a nagyr jelmondattal nem tudunk időben pofont lekenni az imperialistáknak. k rnbár lehetséges, hogy a címzett ' valamivel jobb viszonyban áll a határidőkkel, mint mi. Ha ez így van, a továbbiakban is van miért izgulni, mert ez a fickó képes lesz valóban kél tével írni a rongyot... Párkány László * ' (Kovács Sándor rajza) *közi szünetekben a képzőmű- ben az első olyan kiállítás, jvészeti szakkör termében dől- amelyben egy község fiatal, tö- Jgoznak, s vitatkoznak a szak- rekvő müvészkollektívája ad •Kkör tagjaival a képzőművészet számot eredményeiről. £ időszerű kérdéseiről. Da la József * Koordinációs tárgyalást tartanak Berlinben a szocialista országok tudományos akadémiái l A Magyar Tudományos c Akadémia háromtagú küldöttsége Bognár Géza, az Akadé- cmia főtitkárhelyettesének ve- 5 zetűsével szombaton délben az NDK fővárosába érkezett. A küldöttség részt vesz a szocialista országok tudományos akadémiáinak berlini koordinációs tárgyalásán. t — A felsőoktatási intézmé- e nyék nappali tagozatára jelentkező fiatalok jelentkezési ' kérelmét május 10-ig kötele- {sek a középiskolák elfogadni, c Az e célra rendszeresített új 5 nyomtatványok április második felében szerezhetők be,— MÁRCIUS 24-én, vasár-j. nap 14 órai kezdettel a Béka Filmszínházban V. Henrik angol film kerül bemutatásra. A film múltheti elmaradásáért, mely a központ mulasztásából adódott, utólagos elnézésüket kérjük.
