Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

Filmjegyzet Válás olasz módra Olasz filmszatíra biztat fel egy kívülálló harma­dikat, hogy azzal a felesége ót felszarvazhassa és ő ezért bosszút állhasson. A kettős ha­láleset után a bárót elítéli ugyan a bíróság, de rögtön szabadlábra is helyezi, mert — saját szavai szerint — ..Olasz­országban mindig akad vala­milyen amnesztia” és ő hős­ként térhet haza a városba, mert hiszen a szicíliai vér­bosszú is beteljesedett, ő pedig oltárhoz vezetheti Angélát, akinek apját éppen azért ütöt­te meg a guta, mert tudomást szerzett viszonyukról. A bol­dog házasságot látszólag sem­mi nem zavarja és a film utol­só kockáin tanúi lehetünk, hogy a szende Angéla egy csó­nakon, míg férjét öleli magá­hoz forró szenvedéllyel, lábá­val már titkos morzejeleket ad egy újabb férfinak. El le­hetünk készülve, hogy Cefalu báró második házasságában is akad majd némi izgalom. De ez bizonyára egy másik film eseménye lesz majd. A FILM RENDEZŐJE, Piet­ro Germi, a középkori házas­sági és erkölcsi fogalmakban Barlangkutató szemmel Jugoszláviában Irta: dr. Jakucs László, a földrajztudományok kandidátusa III. rész. Rijekából (Fiúméból) ka­nyargós, és helyenként na­gyon meredek, de mindenhol pompásan aszfaltozott ország­úton kapaszkodott fel moto­megkoesonyásodott társadal­mat támadja a szatíra gyilkos fegyverével, sziporkázó szelle­mességgel. Bármennyire bi­zarr és fejtetőre állított hely­zetek is sorakoznak fel. a tör­ténet mégis mélyen a valóság­ban gyökerezik. A filmben éppen az a nagyszerű, hogy annak a társadalmi rendnek, amely még mindig a középko­ri fogalmakat használja fel törvényei keretéül, a korsze­rűtlenségét és az embertelen­ségét bizonyítja. Gúnyos fin­tor ez a film a szicíliai köz­állapotokra, egyben, ragyogó rendezői ötletek értékes gyöngyfűzére. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a film köz­pontjában egy kitűnő színészi alakítás áll (Marcello Mast- roianni ez alkalommal a kissé degenerált báró alakjában brillíroz) és a többi szerepek­ben is igen jó szerepfortnálá- sokkal találkozunk, bátran mondhatjuk: érdekes, értékes film a Válás olasz módra és a j tavalyi cannesi filmfesztiválon méltán nyerte el a legjobb vígjáték díját. inulangi állatok életmódját bemutató akváriumsor a hangver­senyteremben. (bm) Társadalmi munkában ideiglenes faludat építenek Szikszó lakói Szikszó községben nagy ká­rokat okoztak az elmúlt heti árvizek. A községen átfolyó A természetimádó — Alig tudom már kivárni a tavaszt Pista, tudja, nagyon szere­tem a fiatal hagymát!!! Vadász-patak három nap alatt négyszer lépett ki a medréből. A jeges áradat összeroppantott egy vasbetonhidat és elso­dort két fahidat. A faluban sok ház került víz alá. A mentési munkákban az egész lakosság részt vett és most, hogy a víz levonult, megkezdték a károk felmérését. A tanács javaslatá­ra fertőtlenítik az ártól szeny- nyezett kutakat, a kisebb ron­gálódásokat szenvedett lakó­házakba pedig megkezdik a visszaköltöztetést. Ezzel egy időben intézkedtek, hogy a TÜ- ZÉP először a bajbajutott csa­ládokat lássa el építő- és fű­tőanyaggal. A község lakói vál­lalták, hogy a falu belterületén összéropparit vasbetonhíd he­lyén társadalmi munkával ide­iglenes fahidat építenek. A fa­anyagot a tanács biztosítja. A munka a szakemberek vezeté­sével a napokban megkezdő­dik. Csárdásverseny az Uttörőházban A hetedik osztályos úttörők próbaanyagának egyik köve­telménye: a pajtásoknak is­merniük kell a csárdást. Az Uttörőházban, melynek prog­ramját a próbaanyagnak meg­felelően állították össze, vá- sámap műsoros délutánnal egybekötök csárdásversenyt rendeztek. A művészeti szak­kör vidám bemutatója után a huszonöt táncospár ötös cso­portokban állt ..rajthoz”. Volt dolga a zsűrinek, hogy igazsá­gos ítéletet hozzon: melyik az a négy pár, amelyik megér­demli a döntőbe jutást. A nyertes táncosokat köny­vekkel és csokoládéval jutal­mazták. Hét szocialista brigád életéből A Lenin kohászat acélművé­ben a múlt év végén 34 brigád nyerte el a megtisztelő szo­cialista címet. A brigádok ez évben is szép eredménnyel dolgoznak és nagyobb gondot fordítanak kulturális vállalá­saik teljesítésére is. Kolossal János brigádja el­határozta, hogy lényegesen csökkenti a kemencerakási időt. Vállalásukat teljesítették. A külföldi érc felhasználásá­nál is takarékosan dolgoztak. Nemrégiben saját könyvtárat hoztak létre, amelyet állandó­an gyarapílanak. Eddig három színházbérletet váltottak, de céljuk, hogy a brigád minden tagjának legyen bérlete. Mú­zeumlátogatás, kiállítások meg­tekintése gyakran szerepel programjukban. Érdekes kez­deményezésük. hogy egy-egy városi program alkalmával bejáró társaikat az itt lakó munkások látják vendégül. Jakó József brigádja szin­tén az élenjárók közé tartozik. A múlt évi versenyben tíz hó­napig első helyen álltak. Szép eredményeket értek el a bal­esetek csökkentésénél. A színházat,' mozit ők is közösen látogatják, és saját könyvtárat is alapítottak. runk a barlangjáról világhírű­vé lett. kies Postojnába. Ősi városka ez, melynek eredete még a rómaiak korába nyúlik vissza, amikoris a 672 méter magas Sovic nevű hegy csúcsán már erődítmény állt. A hagyomány szerint a Sovic szikláin szívesen gyűltek ösz- sze a sasok (postojne), s mind a várerőd. mind pedig a kör­nyékén később kialakult vá­ros így nyerte máig használa­tos nevét. Azt a nevet,, amely­nek hallatán a barlangkutatók és a turisták szerte a világon a Föld egyik leglátványosabb cseppkőbarlangjára, a Posto- janska-jamára, vagy ahogy mifelénk ismerik: a Postu- miai-, az Adelsbergi-barlang- ra gondolnak. A barlang ugyanis, amely mindjárt a város szélén nyílik, kétségtelenül egész Jugoszlá­via egyik legjelentősebb ide­genforgalmi nevezetessége. Évente mintegy félmillió kül­földi utas keresi fel a nevezetes jamát, s Jugoszlávia idegenforgalmi bevételeinek mintegy kilenc százalékát e látogatások belépődíjai ad­ják. A ljubljanai tudományos akadémia barlangtani intéze­tének vendégeiként több mint négy napot bolyongtunk mi is a barlangban, s miközben tu­dományos kutatásokat végez­tünk. megfigyeltük azt a nagy­szerű műszaki felkészültséget is, amely a Postojanska-jamát a tömeges idegenforgalom biz­tosításának legkorszerűbb fel­tételeként jellemzi. Minthogy a barlang természeti adottsá­gai, üregméretei és cseppkő­képződményei egyébként a mi aggteleki cseppkőbarlangjain­két semmiben sem múlják fe­lül, sőt, mivel a Postojanska- jama 19,5 kilométeres hosz- szával még nagyságrendben is a magyar Baradla mögött áll, minden kétséget kizáróan meg­győződtünk róla. hogy csak a kiválóan megoldott „műszaki körítés” és a pompásan szer­vezett, nagyarányú nemzetkö­zi propaganda tette a barlan­got az aggtelekinél híresebbé. A legelső dolog, ami meg­lepi az utast, egy gyermekek­ből álló népes kis csoport, ők már kilométerekkel korábban, az országút szélén árusítják a túrák belépőjegyeit. Sokkal borsosabb áron természetesen, mint a hivatalos pénztári ár­folyam. A külföldi azonban, aki nem vett elővételi belépőt, végül is csak tőlük szerezheti be jegyét, hiszen szinte kizárt dolog, hogy a főszezon idő­szakában a hivatalos pénztár­nál is kapjon még helyjegyet. mot. A fiatalok lelkesen per­dülnek táncra a sima beton­parketten, az idősebbek vi­szont inkább a karszékekbe ülnek a gombaernyős, kerek asztalokhoz. A hangulat ma­jálisra emlékeztető. Mintha nem is 200 méternyire a föld alatt lenne ez az egész! S a levegő is olyán tiszta! Olyan friss és üde, hogy ha­rapni szeretnénk. A halvány- rózsaszínű boltozatos szikla­kupola talán hetven méter ma­gasan ível át felettünk. Pók­hálószerű sztalaktitjai között apró szúnyogoknak hatnak a fürgén csapongó denevérrajok. Mintha ők is a Kék-Duna dal­lamára keringenének. Egy pillanatra azonban megszakad a varázslatos zene. A hirtelen csöndben mindenki a lángoló-betűs diszpécsertáb­lára tekint. Kékszínű, józan neonszám hirdeti ott a vonat sorszámát, amely egy perc múlva tovább indul. Mindnyá­jan tudjuk, melyik számnál kell majd beszállnunk. Az érdekeltek tehát kisétálnak az azóta már újból táncoló, vidám forgatagból, s elfoglalják he­lyüket az időközben előállt ki­csiny szerelvényen. Megint a kezdeti varázslat következik, de a visszaút egy része mégis más, mint befelé volt. A kipirult arcokra az újabb kőcsodák ismét az át­szellemült áhítatot lopják, s még távolról, nagyon távolról is idehallik a kerekek zakato­lásán át a primhegedűk hang­ja. A barlang kijáratánál ezer személyes étterem várja a fáradt látogatót. Minden asz­tal fehér damasztabrosszal van leterítve, s a középen virágok. Meglepődve meredtünk rá a bejárat fölötti órára, s most már megértjük, miért is éhez­nószlet a Poslojnai-barlangból. bántották az egészet -egyetlen perc alatt. Napokon át lángolt ekkor a Postojanska-jama, száz- és százméteres lángosz­lopot fújt iszonyú sziklatorká­ból, s a sokszorosan biztosított német katonai őrséget e láng messzire seperte a barlang környékéről. A partizánok ve­zetője a jama egyik kutatója volt, aki ismerte a rejtett hát­só bejáratot. Erről az össze­köttetésről a németek nem tudtak. A barlang eleje azóta fekete. Sebaj! Beljebb annál ragyo­góbb, annál csillogóbb az ezernyi színárnyalatú pompás cseppkőerdő. A Kálvária-he­gyen már gyalogosan kapasz­kodnak egyre magasabbra az utasok. A vezetők egyidejűleg négy nyelven magyarázzák a tudnivalókat. Természetesen mindenki ahhoz a vezetőhöz csatlakozik, akinek megérti nyelvét. így azután szépen kü­lönválnak a franciák, az ango­lok, a németek és a jugoszlá- vok. De a négy csoport egyike sem zavarja a másik okulását, hiszen a kupola csaknem 300 méteres átmérőjű barlangter­met takar. Bőven van benne hely a széthúzódáshoz. A Hangversenyterem, ahol a barlangi vak gőték akvá­riumai is állnak, már sokkal kisebb. Abban tudniillik csak kétezer ember részére tudnak bálokat rendezni. Itt van egyébként a földalatti postahi­vatal épülete, valamint egy másik épület is, ahol hűsítő italokat, meg szendvicseket lehet vásárolni. A negyventa­gú zenekar állandóan a Kék- Duna keringőt játssza. Az en­gedélyezett tartózkodási idő mindegyik csoport részére csak tíz perc, így senki nem unja meg a gyönyörű dalla­Neni fontos, de talán érdekes tünk meg annyira odalenn." A mesés álomként elrepülő él­mény kerek három órát vett igénybe. Szinte hihetetlen, hogyan telnek a percek, ami­kor az ember nem ér rá napi bajaival foglalkozni. Valóban relatív az idő? Lóm, egy élet­re szóló emlékgazdagságot nyertünk egyetlen délelőtt. Köszönjük Postojna ... (Vége.) — A TIS7,AMENTI Művelő­dési Napok során március 24-én, vasárnap délelőtt 11 óra­kor nyílik meg Tiszalcesziben Lukovszlcy László Munkácsy- díjas festőművész kiállítása. Az április 4-ig nyitva tartó ki­állítás megnyitó ünnepségén Sárközi Andor, az Északma- gyarország főszerkesztője mond beszédet. Világviszonylatban is jelentősj bányász menekülő készülék A mélyművelésű bányák dol­gozóit fenyegető gázveszély el­leni védekezésre újfajta mene­külő készüléket szerkesztettek % Bányászati Kutató Intézet­en. A légmentes dobozban elhe lyezétt, mindössze kétkilós, nyakba akasztható készülék; legkevesebb harminc percig megvéd minden mérgező és fojtó gáztól. A peroxidos bá-j nyász menekülő berendezés vi-'; lágviszonylatban is jelentős la- í lálmány, ebben a formában i még sehol sincs használatban. ( ESZAKM AGY AROUSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megvet hi/olisácAnak lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanacsház tér S, Telefonszdmolc: mkärsäg: 16-880 HuHOrrovat« 16-067. Ipari rovat: 16-035. pártro­vat: 33-687. sportrovat: 16-049, me­zőgazdaság! rovat: 16-078. belpoli­tikát rovat. onnaszltgyekt 16-0 ÍZ. Kiadja: Az Eszakmagyarországl tapkiadO Vállalat Felelős kiadó: BlrO Péter Kiadóhivatalt Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 18-513. Terjeszti a posta. 'Cnphatő minden Borsod megyei -i^stn hívni ólban 4c kézbesítőnél, indexszám: 53:083 Készült a Borsodi Nyomdába«. Felelős vezető: Kárpáti György VÍGJÁTÉK három halottal, amelyek közül egyet a guta ütött meg, mert a főhős elcsá­bította lányát, a másikat a fő­hős ölte meg, mert hagyta ma­gát elcsábítani hű hitves lété­re attól a harmadiktól, akit viszont a saját felesége ölt meg ezért. Mindezeken túl a két­órás film tele van sziporkázó ötlettel, nagyszerű fordulatok­kal, és rendkívül mélyen, csontig ható éles szatírával. Hogyan is lehetne másképpen összeegyeztetni az emberölést és a derűt, mint a görbetükrű szatíra eszközeinek nagyszerű alkalmazásával?! Olaszországban a törvény nem ismeri el a válást. így hát a szicíliai városka (24 temp­lom. sokezer munkanélküli, meg a neorealizmus egyéb kel­lékei) unalmában élő Cefalu báró csak úgy tud megszaba­dulni hihetetlenül pedáns, unalomig erényes, de megle­hetősen szimpla, fantázia nél­küli feleségétől és frigyre lép­ni titkon imádott szerelmesé­vel, a bájos és jóval fiatalabb Angélával (aki egyébként első unokatestvére és egy fedél alatt él vele), ha a hites fele­sége valamilyen módon elha- lólozik. Ezt az elhalálozást próbálja sürgetni a báró, és miután számbaveszi, hogy a büntetőtörvénykönyv a feleség- gyilkosság különböző módoza­taira milyen büntetéseket ír elő. haditervet eszel ki. amely­nek keretében szinte maga Ha már uralkodó lemondásával kapcsolatos eseményről < szóltam előző történetemben, akkor most egy másik koronás j férfiú távozásáról mondanék el egyet, s mást. Az utolsó szósz király lemondása éppenúgy 1918-ra esett, mint az j utolsó Habsburgé. Ez az úriember, mint Drezdában mesélik, meglehetősen könnyedén vette uralmát. Ez nem is meglepő, hiszen az egységes Németország megteremtése óta ezek a volt királyok csak látszaturalmat tartottak fenn az 1918-as né­metországi forradalomig, a tényleges hatalmat a Bis-; marck által megteremtett német császárság feje: a császár és í a junker hadsereg képviselte. A végleges lemondást azonban mégiscsak a nép kénysze­rítette erre az uralkodóra, mégpedig a forradalom során, j A derék, kissé bohókás király nem csekély meglepetéssel > vette tudomásul palotájában, ott, az Elba partján, hogy addig hűségesnek hitt népe lemondását követeli. Amikor kö­zölték vele. hogy a lehetetlen mégis bekövetkezett, a nép < lázong, első kérdése ez volt: í — Szabad nekik ezt tenniük? j Máté Iváa gi” mesevonat kétszáz utast szállít a föld alá. Naponta húsz vonat indulhat, összesen négyezer emberrel. Apró, ak­kumulátorokkal működtetett bányamozdony húzza a nyitott kis kocsikból összeállított, kí­gyózó szerelvényt, s amerre e „sárkányvasút” elhalad, a ref­lektorok automatikusan be­kapcsolódó fényözönében iz­zik a csillogó alvilág. Három­ezerkétszáz méteren át tart ez a csodálatos varázslat, miköz­ben a fejünk felett szebbnél- szebb cseppkövek suhannak el, s a legkülönbözőbb hangulatra gerjesztő üregek és boltozatos termek tűnnek ismét sötétbe. A barlang legelső részei ko­romtól feketék. A második vi­lágháború során a németek óriási lőszerraktárt rendeztek be ezekben a termekben. Nem tudták persze sokáig használ­ni, mert a partizánok felrob­A barlangi látogató túrák ugyanis ma már szigorúan helyjegyesek. Menetrendsze­rűen indulnak a barlangi vo­natok a felszínen épült külső állomásról, s minden „alvilá­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents