Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

fiSZAKMÄGYARORSZAG Csütörtök, 136.“. február 14. BgBIMBMWBBBBBMBOBgBWWWMM „Barátság és testvéri szövetség'* Ax Izvesztyija cikke a. szovjet—kínai szerződés évfordulójára tlnnepi esi Pekingben (Moszkva (MTI) Az Izvesztyija szerda esti számában terjedelmes cikket közöl a szovjet—kínai barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés 13. évfordulója alkalmá­ból. I. Loboda, a cikk írója meg­állapítja, hogy a szovjet—kínai szerződés új fejezetet nyitott a két nagy ország viszonyában, szilárd alapot teremtett sok­oldalú együttműködésükhöz a marxizmus—leninizmus, a szo­cialista internacionalizmus megingathatatlan elveinek alapján. A szovjet—kínai szerződés tükrözi a felek teljes egyenrangúságát, egymás szuverénitásának tiszte­letben tartását, a bel- ügyekbe való be nein avat­kozást. A szovjet és a kínai nép testvéri szövetsége és barátsá­ga: történelmi fejlődésük út­jainak törvényszerű eredmé­nye — írja az Izvesztyija. Pártunk változatlanul az internacionalizmus és a testvé­ri szovjet—kínai barátság esz­méit terjeszti hazánk lakossá­ga körében, elsőrendű és szent kötelességének te­kinti a Szovjetunió és Kí­na, valamint az egész szoci­alista tábor egybeforrott- sásának erősítését. A szovjet fegyveres erők hatalmas potenciálja nem­csak országunk biztonsá­gát, hanem a Kínai Nép­köztársaság, az egész szo­cialista tábor biztonságát is védelmezi, őrködik a vil ágbékén. A szocialista országok fegyve­res erői minden szocialista or­szágot biztosítanak az imperi­alisták kísérleteivel szemben. .A szovjet—kínai katonai szö­vetség hatékonyságáról nem egyszer győződhettek meg a béke és, a szocializmus ellen­ségei. A szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából a kínai főváros közvéleménye szerdán ünnepi estet rendezett. Az esten Csang Csi-hsziang, a Kínai—Szovjet Baráti Társa­ság Központi Vezetőségének ügyvezető főtitkára mondott beszédet. Megállapította, hogy a szerződés formába öntötte a kínai és a szovjet nép hagyo­mányos barátságát és új távla­tokat nyit meg e barátság to­vábbi fejlődéséhez. Beszédet mondott Cservo- nyenko pekingi szovjet nagy­követ is. 16379 forint átlagjövedelem CsergS ján&s elvtárs a, héti ás® h®%$*yüíéaén Jeviusenho Párizsban Párizs (MTI) Jevtusenko, a Francia író­szövetség vendégeként néhány napja Párizsban tartózkodik. Látogatást tett a Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­ságában. ahol Waldeck Rochet. Jacques Duclos és a Politikai Bizottság más tagjai fogadták a fiatal költőt és feleségét. Kedden mintegy 200 fran­cia és külföldi újságíró kérdéseinek kereszttüzébe került Jevtusenko a verseit megjelentető Júlliard Ki­adó sajtókonferenciáján. Jevtusenko beszélt a Szovjet­unióban folyó irodalmi és mű­vészeti vitákról, a szovjet ve­zetők és művészek találkozá­sairól, az alkotó munkának kedvező, szabad légkörről. tfierMt/Rx HACMKIAH­&■>& Adenauer: — Kár volt kihagyni a valami rosszban játékból Mekit, most biztos tori a tejét!1 (Endrüűi István rajza) 1 Az újságírók kérdésére vála­szolva, a szovjet írók szabadsá­gáról beszélt. — Ha leülök az íróasztalhoz — mondotta —, tökéletesen szabad vagyok. Senki sem befolyásol, senki sem akadályoz. Ha nyilvános rendezvényen adom elő versei­met, senki sem kérdi, mit fo­gok mondani. Ugyanez a hely­zet a televízióban. Senki sem ellenőrzi mondanivalóm szö­vegét. Előfordul, hogy az író a kiadónál észrevételekkel, ellen­véleménnyel találkozik. A lé­nyeg, hogy az író legyőzze az ellenállást, megvédje igazát. — Igaz-e, hogy Babij jár című költeményét felső be­avatkozásra megváltoztatta? — kérdezte az egyik újságíró. — Nem vagyok nacionalista, de népem fia és verseim tu­lajdonosa vagyok — mondotta Jevtusenko. — Kínosan érin­tett, hogy egyes nyugati lapok szovjetellenes propagandára akarták felhasználni ezt a köl­teményemet. VersMn kéziratán semmit sem változtattak. A Babij jar- ban az antiszemitizmust, mint olyant bélyegeztem meg. Anti­szemiták minden országban vannak, mint ahogyan ostoba emberek is akadnak mindenütt a világon. Jevtusenko elmon­dotta: olvasóitól 20 000 olyan levelet kapott, amely ezzel a költeményével foglalkozott, s ezek közül mindössze 30 olyan volt, amely nem értett vele egyet. Jevtusenkonak Párizsban két nyilvános fellépése is lesz: a Francia Kommunista Párt ifjúsági folyóirata és a Theat­re National Populaire rende­zésében. — ENGEDJÉK MEG, hogy emlékeztessem tagjainkat arra a két év előtti, december végi népfront-gyűlésre, amikor el­határoztuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodást választjuk. Akkor sokan még gátlásokkal küzdöt­tünk. Akkor, mint a helyi népfront-bizottság elnöke úgy éreztem, hogy szükség van egy­két bátorító szóx’a, s azt mond­tam, hogy itt, Hét községben olyan termelőszövetkezetet kell létrehoznunk, amely az egész Sajó-völgyének példát mutat. Nem szeretek nagy szavakat mondani, de országos példa let­tünk. Igenis, mert országos példának is megfelel az, hogy a héti Egyetértés Tsz 16 379 fo­rint átlagjövedelmet tud biz- í/jsítani tagságának, amihez még hozzájön a természetbeni premizálás és a kertészetben végzett munka utáni részese­dés. Ezeket a szavakat különösen megjegyeztem Dienes György héti tsz-elnök zárszámadó köz­gyűlésen elmondott beszámoló­jából.. Az említett 1960. decem­ber végi népfront-gyűlésre a falu parasztságának képviselői jöttek össze, hogy megtárgyal­ják: hogyan is tovább. Sok té- pelődés előzte meg az elhatáro­zást. 1960. december 30-án megalakult az Egyetértés Tsz, s elnökévé a népfront-bizottság elnökét választották meg. Az első zárszámadáson már szép eredményekről számolt be a vezetőség. Tartalékoltak is, en­nek ellenére 51 forint volt egy munkaegység értéke, melyhez még hozzá jött a természetbeni prémium. Hétfőn — a második zárszámadő közgyűlésen més szebb eredményekről hallot­tunk. Félmillióval növekedett a tsz vagyona, s bár az idei munkaegységre háromszázezer forintot tartalékoltak, Go forint lelt egy munkaegység értéke, ehhez tartozik még a termé­szetbeni premizálás és a kerté­szetben végzett fnunka utáni részesedés. Segítettek az öre­geken is. Tizenegy öregnek fe­jenként 2—2 mázsa' búzát és 15—15 mázsa szenet juttattak a szociális alapból. A közgyűlés határozatot hozott évi ötezer forint ösztöndíjról, amelyet a tsz olyan, kertészeti főiskolát végző fiatalnak juttat, aki kö­telezi magát arra, hogy a ta­nulmányok elvégzése után két évét a tsz-ben dolgozik. Évente négy, arra érdemes tsz-tag külföldi utazását és klubhelyi­ség létesítését szavazta meg a közgyűlés. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Csergő János elvtárs, kohó- és gépipari miniszter, megyénk országgyűlési képvi­selőjelöltje is. — Az eredmények — mon­dotta — meggyőznek minden­kit, hogy szorgalmas, jó rnun­Küidőttgyülést tartott a K1ÖSZ megyei szervezete Hétfőn, február Il-én — a vezetőségeknek az alapszer­vezetekben lezajlott újra­választása után — tartották meg Miskolcon a KIOSZ je­gyei vezetőség- és küldött­választó taggyűlését. A kül­döttgyűlésen — mint ahogyan ezt a KIOSZ országos vezető­sége nevében felszólaló .Sipos István, a KETI igazgatója megállapította — a beszámoló és a! felszólalások \ helyesen foglalkoztak a valóságos, a kisiparosokat és az országot érintő gondokkal. Jellemző do­log, hogy Gruber Kálmán, a KIOSZ megyei titkára, s né­hány felszólaló arról beszélt, hogy a közelgő választás az egész nép, így a kisiparosság ügye is. A kisiparosok is hitet tesznek a választáson a párt, a kormány helyes politikája mellett. Gruber elvtárs elmondotta, Véres árnyék hogy a kis, urosság fejlődésé­re nagy halassal van a párt- és tömegszervezetekkel való, egyre erősödő kapcsolatuk. Sok kisiparos dolgozik például a népfront-bizottságokban. Tár­sadalmi munkát végeznek. Az elmúlt időszakban például 318 kisiparos közel két és félszáz­ezer forint értékű társadalmi munkát produkált ,tsz-istállók, kúltúrházak építésén, vala­mint a keleméri múzeum léte­sítésén. Egyre erősödnek a kapcsolatok a KISZÖV és " a KIOSZ között. Közös határoza­tokat • hoztak az együttműkö­désre. Ennek végrehajtása kü­lönösen megmutatkozik Ózdon, Edelénjrben, Putnokon, Sáros­patakon és még egy sor he­lyen, ahol a kisiparosok és a szövetkezetek dolgozói jól együttműködve dolgoznák a közös ügyért. Az állami, szövetkezeti javí­tószolgálat nemes versenyre készteti a kisiparosokat. A javítás-szolgáltatás fejlesztése céljából megszervezték a „Kis­iparosok a lakosság szolgála­tában” ' mozgalmat. Gondos­kodnak arról, hogy az ellátat­lan falvakban kisiparosok mű­ködési engedélyt kapjanak. Hogy a nemes versenyben a kisiparosok megállják a helyü­ket, mind többen kapcsolód­nak be a szakmai továbbképző tanfolyamokba. Általános mű­veltségük, világnézetük fej­lesztése végett természettudo­mányi előadásokat szerveznek. A kulturális fejlődésben jelen­tős segítséget ad a ktsz-ekkel való együttműködés. A kis­iparosok igyekeznek részt vál­lalni az exportfeladatokból. 1961-ben közel kettő, tavaly pedig négymillió forint értékű export- és importpótló jellegű munkát végeztek el; I. A MAGYAR betyárokhoz ha­sonlítható a múltszázadi maf­fia. Szicíliát a Bourbonok sa­nyargatták, de lakóit nem tud­ták megtörni. A nép harcolt a létért, harcolt a Bourbon-ön- kény ellen, mint Rózsa Sándor legényei is, s e küzdelem so­rán teremtette meg saját tit­kos szervezetét, a maffiát: Tagjai nemcsak egyszerű em­berek voltak, hanem földbirto­kosok, tehetős polgárok és a közigazgatás vezetői. Ez a szervezet akkor valóban a la­kosság önvédelmi eszköze volt, valóban védte a nép és az egész sziget érdekeit. De a hajdan tisztelettel em­legetett „societe”, ahogy teltek az évek, s Olaszország egysége is létrejött, egyre inkább egy titokzatos, hallgatásba burko- lódzó és rendkívül kegyetlen bűnszövetkezetté alakult át. Nem véletlenül. Szicília urai minden áron, csorbítatlanul akarták fenntartani privilégiu­maikat, s ezt a legeredménye­sebben úgy tudták elérni, ha a legprimitívebb és legnyomorú­ságosabb körülmények közt tartják a lakosságot és a maf­fia törvényei révén eleve ele­jét veszik minden renitenske­désnek. Tulajdonképpen jelen idő­ben is beszélhetünk. Mert ha a világ nagyot is lépett előre, s közben több mint száz eszten­dő elszaladt, a maffia bűnös nyugat-szicíliai háromszögé-, ben, Palermo, Agrigento és Caríanisetta között megállt az Az „Epoca” című lap tu­dósítója tavaly áprilisban fel­kereste Mazzarino-t, azt a vá­roskát, melynek kolostorából öt szerzetest állítottak a maffia cinkosaiként bíróság elé. A tu­dósító rövid híradása megdöb­bentő. Arról számol be, hogy egy felnőtt Mazzarino-i férfi évi átlagkeresete 180 ezer líra, azaz 5600 forintnak megfelelő összeg. Nem akármilyen eszközökkel szelídítette meg a maffia a ke­ménykötésű szicíliaiakat. Ha­talmának sok vérrel kikény- szerített alaptörvénye: az omertá — a hallgatás. Feltét­len halál vár azokra, akik bár­mit is elárulnak közös titkaik­ból. Salvatore Quasimodo, a Nobel-díjas olasz költő, aki maga is járt a szigeten, a kö­vetkező esetet mondotta el ez­zel kapcsolatban. Még a hábo­rú előtt egy parasztot halálra ítéltek, mert gyanúba kevere­dett, hogy a maffioso-k vágott csövű vadászfegyverével, a lu- parával megölt egy embert. Amikor a kivégző osztag fel­állt, egy régi ismerőse fordult hozzá: „Miért nem mondod meg, ki volt a gyilkos?" Ezzel megmentheted az, életedet!” „Elárulnám egy barátomat” — csak ennyi volt a válasz. S a jelenlévők tudták, ahogy a ki­végzésre ítélt is tudta, hogy semmiképpen sem kerülheti el a halált, mert ha a hatóságok fel is mentik, az omertá meg­szegéséért egy „picciotti” go­lyója biztosan megtalálja. Ezért ma nincs az életnek" egyetlen olyan területe sem, ahol a maffia ne érvényesíthet­né hatalmát. Ha például Pa- lermóban autót vásárol valaki, s elfeledi a maffiának adót fi­zető garázsba beállítani, első éjjel csak összesározzák az autót, a második éjjel már be­törik az üvegét, a következő lépés a kerekek leszerelése, s az ötödik nap reggelén arra éb­redhet, hogy kocsiját felrob­bantották, vagy teljesen tönk­retették. De ha egy fiatal a szomszédos kerületbe jár udva­rolni, annak is adót kell fizet­nie. És ha egy új építkezés kezdődik, a helyi maffia — il­lő bér fejében — garantálja a létesítmény tulajdonosának biztonságát, gondoskodik a munkásokról, a munkaveze­tőkről, a portásról, de még az éjjeliőrről is. Közreműködésé­vel szállítják az anyagot és csak az általa kijelölt emberek nyithatnak kantint az építke­zés területén. Természetesen nem ingyen. S a taksa nem is olyan olcsó. Palermo Torretta nevű kerületében például ez a megváltási — vagy ha úgy tet­szik — védelmi díj havonta csekély 60 ezer líra, de a for­galmasabb-kerületekben eléri a 100 ezret is. Van ezenkívül gabona-, piac-, bank- és víz-maffia, tizedet kell fizetni az útlevél kiváltá­sáért, a temetésért, a születés­ért, ha valaki megházasodik, vagy elválik, villát bérel, vagy eladja házát. Amikor például a termés érni kezd, közük a gaz­dával, mennyit kell fizetnie, ha nem akarja, hogy felgyújtsa a termést... a villám. Aztán je­lentkeznek azok, akik a mező- gazdasági termények városba szállítását ellenőrzik, majd a nagykereskedőket, s a piacot kezében tartó maffia. De a végtelenségig lehetne sorolni a haszonlesők sorát, akik min­denről tudomást szereznek^ a ¥iláeszer?e súlyos károkat okozott az iílei rendkívül hideg időjárás . Macedóniában, : Stip közelében egy. bányásztelepülést ötmillió köb méter •' föld csuszamlása .fényégeti. Az esőzések és áradások követkéz' tében .fellazult, hatalmas földto meg: óránként 48 centiméterrel kö­zeledik a bányászfalu felé. Eddig 13 faluszéli ház dóit össze és több nagyon megrongálódott. Száznyolc­van ember vált hajléktalanná, ' 30 családot ki kellett telepíteni a föld­csuszamlás által fenyegetett házi­ból. Szakértők szerint aligha van remény a földcsuszamlás megáll! tására. ' ROMA Az idei .zimankös tél hatalma^ károkat okozott az antik Róma hí rés műkincseiben is, így példái}! Titus diadalívében és Septimus- Se- reus fürdőiben. Számos műemlék apró repedéseibe beszivárgott a# eső és a hóié, s megfagyva, repe­déseket okoz. Az egymást követő fagyások és olvadások a műemlé­kek mállási folyamatát ijesztően meggyorsították. CHICAGO Az Egyesült Államok keleti é.'i déli részein kedden jeges szelek söpörtek végig, sűrű hóesés, vagy -ólmos eső kíséretében. A forgalom sok helyen teljesen megbénult több államban minden- iskolát be­zártak. Az észak-amerikai konti nens túlnyomó részén most sark vidéki hideg uralkodik. A New York állambeli Pougb keepsie városát hajnalban olyan hóvihar érte, hogy a város törté­netében példátlan torlódás keletké­zéit a forgalomban. Sok úton há­rom kilométer hosszúságban álltak a gépkocsik, sokan két órát iá késtek a munkából. UDINE Udine közelében egy hegyszoros ban hatalmas lavina temetett el J? gyakorlatozó katonát. Segítségükre siető társaiknak órákon át tartő munkával 11 katonát sikerült . kJ menteniük. A tizenkettedik katona megmentésére kevés a remény. lapítani, hogy egy-egy mester melyik vidéken árusította ké­szítményeit. A népi mesterségek gyűjté sét az idén tovább folytatják, s olyan területre is kiterjes: tik, amelyre eddig viszony lag kevesebb figyelmet fordí­tottak. Megállapították, hogy il megye területén nagy szám­ban éltek kovácsok. A falusi kovácsokon kívül igen jelen tös szerepet játszottak a ci­gány szegkovácsok is. mint ar­ra egykori városi és megye- jegyzőkönyvekben számon adat található. Az egykori ko vácsmesterségek emlékeit vonatkozó kutatást több köz­ségben, mint például Mucsony- ban, Ernődön, Bogácson vég­zik, s összegyűjtik egykori használt szerszámait ia. Borsod megyében a XVIII— XIX. században még virágko­rát élte a népi mesterségek, mint többek között a bogná­rok, szűrszabók, szűcsök tevé­kenysége. A Miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi mun­katársai az elmúlt évek során számos, lassan feledésbe me-, rülő népi mesterség emlékeit gyűjtötték össze. A mezőkö­vesdi járásból például, ahol a. nagy állattartás következté­ben elsősorban a szűr szabó és szűcs mesterség virágzott, ösz- szegyűjtötték és leírták a su­ba, a guba, a ködmön és a szűr készítésének módját, az állat bőrének kikészítésétől kezdő­dően a szabás-varráson ke­resztül, egészen a hímzésig. A még fennmaradt ruhadarabok alapján azt is sikerült msgál­Mi újság a Miskolci Herman Ottó Múzeumban mindig jelentkeznek is a pénz-® ért. o Sokszor képtelenségig fajul® a dolog. Corleonében hosszúj éveken keresztül csupán azért® nem működött az új kórház, J mert a régi — amely egyéb-® ként nem felelt meg *a város* igényeinek —, a maffia tulaj-« donában volt, s természetesen® nem volt hajlandó tudomásul« venni versenytársa megjelené-® sét. A Belice folyón csupán® azért nem tudnak már a hábo-® rú óta gátat építeni, mert a, maffia nem engedi. Ez a hír-® hedt szervezet akadályozza J meg azt is, hogy Palermóban* hűtőházat építsenek a piachoz. J A „piác-maffia” ellenzi, tehát® el kellett állni a tervtől. J Ennek ellenére vannak, akik* szembeszállnak a maffiával. Aj közelmúltban például a Santa* Orsola temető 80 esztendős® őrét lőtték le az utcán, mert» nem volt hajlandó üzleti kap-J csolatra lépni a maffiával.. Ugyanez a sors érte Carmelo® Napoli temetési vállalkozót és« Michele Sobri virágkereskedőt.» A „Giorno” círrtü lap közölté,, hogy csupán 1959-ben 4903 ki-« derítetlen bűntettet tartottak J nyilván a palermói fellebbezési* bíróságon. A kiderítetlen gyil-J kosságok áldozatai valamilyen* formában ellene szegültek aj véreskezű társaság akaratának.® de az Áldozatok közé® sorolható az az ötven szakszer-« vezeti vezető is, akiket az úgy-® nevezett „véres-évtizedben”, % 1945 és 55 között öltek meg. Az* egyedi eseteket nem számítva J — a maffia ellen tulajdonkéio-® pen és valójában csak a haladój erők lépnek fel következetesen* és állandóan, a kommunistaJ párt tagjai, s a józan gondol-® kodású szakszervezeti vezetők. J (Folytatása következik^ “ kával a közös gazdálkodásban jól lehet élni. Helyes, hogy gondolnak a jövőre, s az is, hogy az eredményekkel nin­csenek megelégedve. — Ar. előttünk álló választásokról szólva elmondotta, hogy az el­múlt négy év során íeljesiteí- tük az előírásokat, azonban a párt és kormány helyes politi­kája mellett az eredmények, nincsenek arányban a lehető­ségekkel. Február 24-én a választópolgárok a haladásra, az előrelépésre adják szavaz;; - taikat. Abban a reményben, hogy jövőre az eddigieknél szebb eredményekről számol­nak be a zárszámadó közgyű­lésen, Csergő János elvtárs jó munkát és jó egészséget kí­vánt a tsz-tagságnak. A tsz-tagok felszólalásukban rámutattak egyes hibákra, s azok megszüntetésére kérték a vezetőséget. Busznyák András elvtárs, a járási tanács elnöke hasznos javaslatokat tett a tsz vezetőségének és tagsága nak további munkájukhoz. Az Ózdi Kohászati Üzemek kép ■ viselői örömüket, elismerésü­ket fejezték ki a jó eredmé­nyekért és kérték a vezetősé­get, hogy minél több friss zöldségfélét termeljenek av, ózdi kohászok számára. A közgyűlés után közvetlen baráti beszélgetés alakult ki a tsz-tagság és a vendégek kö­zött. KÍVÁNJUK a héti termelő- szövetkezet . gazdáinak, hogy szorgalmas, becsületes, jó munkával, erőben és efV’szség - ben öregbítsék a héti tsz jó hírét, s jövőre még jobb erec( menyekről számoljanak be a zárszámadó közgyűlésen. Németh Imre a népfront-bizottság megyei alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents