Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPiA XIX. évfolyam, 36. taxám Ara: 50 fillér I9SS. február 13, sxerda Felszólalások a Szakszervezetek Mesvoi Tanácsának küldöttértekezletén (3. oldal) Félév tapasztalatai a kazincbarcikai gimnáziumban i (4. oldal) A sporttanácskozás hozzászóíásaiból fS. oldal) J Isiptin is isiiiiliili iriilll a lizluáat, hogy az eabereket unkáink szerint leli meoífílni Caeíerki Lajta* elvtárs beszélt a Tiszai Vegyikomhinát választási gyűlésén Cseterki Lajos elvtárs, pár­tunk Politikai Bizottságának póttagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Borsod megye képviselőjelöltje héttőn dél­után választási gyűlésen talál­kozott a Tiszai Vegyikombinát építőivel, szerelőivel és veze­tőivel, a Tiszapalkonyai Hőerő­mű s a Lakkfesték- és Mű­gyantagyár dolgozóival, az új szocialista város lakóival és a környező községek választói­nak küldötteivel. Az érdeklődéssel várt gyű­lésre zsúfolásig megtelt a 31. Építőipari Vállalat művelődési terme. A részvevőket Kovács Sándor elvtárs, a TVK nagy­üzemi pártbizottságának tit­kára üdvözölte. Kalmár László, e TVK ifjú dolgozója megkö­szönte a választól? bizalmát, hogy pótképviselőnek jelölték. Ezután Cseterki Lajos elvtárs mondott beszédet. Bevezetőjében ‘ismertette az elmúlt hét egyik jelentős ese­ményét, Kádár János elvtárs borsodi látogatását. Az ilyen ' látogatás — mondotta — alkal­mat nyújt az erőgyűjtésre. Jó érzés volt tapasztalni, hogy a dolgozók Borsod megyében is úgy gondolkoznak és tevékeny­kednek, mint a párt és a kor­mány vezetői. Mindenütt, amerre jártunk, őszinte szere­tettel fogadták Kádár elvtár­sat; tapasztalhatta, hogy me­gyénkben a VIII. pártkongresz- fizus végrehajtásán dolgozunk, és teljes a bizalom a párt s a kormány politikája iránt. Ez­után átadta Kádár János elv­társ szívélyes üdvözletét a Ti­szai Vegyikombinát s a kör­nyező üzemek dolgozóinak. Példamutató beruházás A továbbiakban Cseterki elvtárs részletesen foglalkozott a Vegyipar fejlesztésével, és többek között a következőket mondotta: Mint ismeretes, Borsod me­gyében épül az ország egyik ú.i vegyipari bázisig amelynek fontos része a Tiszai Vegyi­kombinát. Már működik a Lakkfesték- és Műgyantagyár, s a rendkívül tetszetős, kor­szerűen berendezett karban­tartó műhely. A nitrogéngyár építése az elmúlt esztendőben sikeresen haladt. A Tiszai Vegyi kombinát építése orszá­gosan is a példamutató beru­házások közé tartozik. 1903 a technológiai szerelések dön­tő esztendeje. Ez idén több mint 620 millió forintot fordí­tunk építésre, gépekre, beren­dezésekre. — Szólnunk kell a Tisza­palkonyai Hőerőműről, amely­nek műszála, gazdasági muta­tói az ország erőművel kőzett a legjobbak. Az erőműre fon­, fos feladatok hárulnak. Vil­lamosenergiával és gőzzel kell ellátnia az épülő kombinátot, és 1964—65-től kezdve gőzt kell adnia az új szocialista városnak is. — Ebben a térségben, mint ismeretes, megépült egy gáz­fogadó állomás. A munkások­nak sikerült legyűrniük a ne­hézségeket, és a gázt eljuttat­ták az összes fogyasztókhoz. Januártól kezdve a román gáz mellett mái' az alföldi gázt is fogadja az új létesítmény. A TVK építése, a gázfogadó állo­más. s a Béke távvezeték sajó- Bzögedi alállomása a szocialista- nemzetközi együttműködés tmgyszcrü bizonysága. Nem valósulhattak volna meg a Szovjetunió, s. más szocialista országok segítsége, közreműkö­dése nélkül. Az együttműködés a KGST keretein belül újabb és újabb területekre terjed ki, és számottevő mértékben meg­gyorsítja népgazdaságunk fej­lődését. A borsodi vegyipari bázis továbbfejlesztése A Borsod megyei vegyipari bázis jó érzéssel tölti el a láto­gatót — folytatta fejtegetéseit Cgeterki elvtárs. örülünk a vi­lágszínvonal követelményeit kielégítő technikának. Tőlünk függ, hogyan tudjuk gyümöl- csöztetni ezt a hatalmas össze­gekkel és beruházásokkal meg­teremtett korszerű technikát. A Lakkfesték- és Műgyanta­gyár -vezetőinek, szakemberei­nek új gyártmányokon, a vi­lágszínvonalnak megfelelő ter­mékek előállításán, a válasz­ték gazdagításán kell törni a fejüket. Kormányunk határozata él­teimében a . kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinátot a ko­rábbi bővítés után, 1965-ig is­mét százszázalékosan növel­jük, évi termelése 200 ezer tonnáról 400 ezer tonnára emelkedik. A Berentei Vegyi­művekben a PVC-por gyártá­sát a jelenlegi évi 6 ezer ton­náról az ötéves terv végéig 30 ezer tonnára növelik. Már ter­vezik a polietilén gyárat és ebben az évben a TVK terüle­tén megkezdik építését is. Még ezeknél is fontosabb feladat — hangsúlyozta Cseterki elvtárs — a szocialista munkáskollek- iíva kialakítása. Ez nem fér bele tervrajzokba, ehhez egy­más kölcsönös megbecsülésére, nevelésére, szívre és tartalmas együttműködésre van szükség. — Aligha szorul bizonyítás­ra, hogy ebből a szempontból is nagy jelentősége van az új szocialista város építésének, amelyet joggal nevezünk ifjú városnak, hiszen az átlagos életkor itt 26 év. Ismerjük a város gondjait, és sor fog ke­rülni megoldásukra. Azt java­soltuk a város vezetőinek, ta­nulmányozzák más szocialista városok, mint Dunaújváros, Komló életét. Érdemes átvenni az okos kezdeményezéseket, a jó tapasztalatokat. A tanulmá­nyozás azzal az eredménnyel is jár. hogy kisebb-nagyobb hibákat mi már elkerülhetünk. A munka társadalmát építjük Beszédének további részében Cseterki elvtárs a február 24-i választások jelentőségét mél­tatta. A feladatokra utalva hangsúlyozta, hogy különös­képpen a mezőgazdaság terü­letén vannak tennivalóink, an­nál is inkább, mivel az orszá­gos színvonalhoz viszonyítva Borsod megye mezőgazdasága elmaradt. A parasztságnak új életformája kialakításában szüksége van a munkásosztály testvéri segítségére. A megye különböző értelmiségi dolgozói is bizakodással tekintenek a holnap elébe. Értelmiségünk kezd összeforrni a munkásosz­tállyal és a tsz-parasztsaggal közös ügyünk, a szocializmus építésében. Megyénkben is mindinkább erősödik a köztu­dat, hogy az embereket nem származásujc, múltjuk, hóval ar- íozandúságuk szerint kell meg­ítélni, hanem munkájuk, a szo­cialista építésben való részvé­telük alapján. A munka társa­dalmát. építjük, ennek alapjait raktuk le és jutottunk el a szo­cializmus teljes felépítésének időszakához. Ennek a célnak eléréséért folyó munkában olyan erőre támaszkodunk, mint a szocialista nemzeti egység. Beszédének befejező részé­ben Cseterki elvtárs arra kérte a gyűlés résztvevőit, a TVK építőit, az üzemek, a környező községek dolgozóit, hogy feb­ruár 24-én a borsodi dolgozók százezreivel együtt, szavaza­tukkal is hagyják jóvá a párt eddig folytatott politikáját. Erősítsék meg azt. a nagyszerű programot, amelynek megvaló­sításáért az alkotó munka hét­köznapi tetteivel munkálko­dunk. Cseterki elvtárs beszédét a hallgatóság feszült érdeklődés­sel kísérte és nagy tetszéssel fogadta. A gyűlés után több dolgozóval és vezetővel baráti eszmecsere alakult ki. Ennek sorún az építés és különösen a városfejlesztés néhány kérdé­se került szóba.. Megnőtt a Borsodi Szénbányászati Tröszt szállítási osztályának munkája A Borsodi Szénbányászati Tröszt szénszállítási osztálya a bányászok által termelt szenet niintegy 700 ipari üzemhez, valamint több mint 5Ü0 TÜZÉP-telephez továbbítja. A Szeged környéki tanyavilágtói a nyírségi, hajdúsági üzemekig és iskolákig naponta 15 000 tonna szén szállításáról intéz­kednek. A hideg téli napokon különösen megnövekedett az osztály dolgozóinak munkája, mert a személyesen tárgyaló ügyfeleken kívül naponta 80— 10Ö esetben hívták őket tele­fonon. A szállítási osztály dolgozói a téli napokban, amikor a hajdúsági kenyérgyárak, az al­földi üzemek, tanyai iskolák és a lakosság szénellátása nagy­részt az ő munkájuktól függött, megfeszített munkával igye­keztek elérni, hogy minden üzembe, iskolába, lakásba eljusson az igényelt szén- mennyiség. A MÁV-val közö­sen naponta 4—5 irányvonalot indítottak. A hófúvásos na­pokban, amikor a dunántúli szén a szállítási nehézségek miatt nem jutott időben a fő­városba, soron kívül küldtek szenet a budapesti üzemek­nek és a lakosságnak. Ugyan­csak soron kívül látták el az állami gazdaságok csibeneve­lőit és hajtatóházait is szén­nel, hogy a kemény téli hideg ne tegyen kárt a naposcsibék­ben, s megkezdhessék a primőrtermelést. A szénszállí­tások fontossági sorrend sze­rinti elbírálásával elérték, hogy mindennap ki tudták elégíteni a jelentkező igé­nyeket, s á rendkívüli hideg okozta nagyobb tüzelőanyag- szállítást is időben és zavarta­lanul le tudták bonyolítani; Megfontolt munkájuk eredmé­nyeként soron kívül is szenet tudtak juttatni a diósgyőri Lenin Kohászati Műveknek, a berentei központi szén­osztályozóról, amikor a gyárat közvetlenül ellátó perecesi bá­nyákból a hófúvás és befagyás miatt a kisvasúién nem tud­tak közlekedni. El tudták lát­ni a MÁV-ot is. flz idén négy rátáié medencét építenek Óztían A Borsod megyei Tanács a falvak villamosításának befe­jezése után az eddiginél is fo­kozottabb gondot fordít a víz­ben szegény vidékek egészséges ivóvízellátására. A legnagyobb ilyen irányú munkát az idén is Ózdon végzik el. A kohászok városában 1955-ben kezdték meg a korszerű vízmű építését, Hatezer íagja van a Lenin Kohászati Művek biztosítási és önsegélyező csoportjának A Lenin Kohászati Művek­ben két éve alakult meg a biztosítási és önsegélyezési cso­port. A kezdeményezés nagy népszerűségre talált a dolgozók körében, s ma már a csoport­nak több mint hatezer tagja van. A tagoknak eddig csak­nem 400 ezer forint rendes és rendkívüli segélyt fizettek ki. Február I 7 : Termelői nap a farlifflslynki líásayaiizeiBmél Február hatodika, reggel 7 óra. Jó szerencsét köszöntéssel lép be egy bányász az igazgató szobájába. A bányából jött, miután az éjszakai műszak befejeződött. — Igazgató elvtárs, a har­mad dolgozóinak kérése, illet­ve felhívása — lép közelebb és egy ívet ad út az igazgató­nak. Az igazgató olvassa: „Tekintettel a nagy hideg okozta, országosan fokozódó szénszükségletre, mi, az északi front dolgozói felajánljuk, hogy 1963. február 17-én, sza­badvasárnapunkon is teljes létszámmal termelünk. Kérjük az üzem vezetőségét, hogy kez­deményezésünket támogassa. Elvtársak! Február 17-én szenelö nap. Gyertek el ti is és adjunk több szenet a hazá­Kőolajvidék a Káspi-tenger partján v ■ j ' . RRIHMp Azerbajdzsán; a Uaragadi kőolaj vidék több mint 600 bektárnyi területe mélyea bcnjuUik a Kaspl taigiatrft. A keeent olajkutak, at Kaspi tengerbeo, nak, a családoknak;-.; Szabó Sándor harmadvezető — és még huszonöt aláíró; — Rendben van, Szabó elv­társ. Felhívásukat a többi harmad dolgozóival is ismer­tetjük. — Adjunk több szenet a ha­zának, a családoknak ..; — ismétli az igazgató és az író­asztalon heverő kimutatások­ra tekint: tervteljesítés 1962- ben 100,8 százalék. Az áru- bevételi tervteljesítés 3,9 szá­zalékkal jobb az előző évinél. Az önköltség 91,5 százalék. — Minden mutató az élüzemj szint felett van — állapítja meg, majd az idei erdménye- ket taglalja: a januári terv teljesítve. Húszadikán, a va­sárnapi műszakban 136, febru­ár 3-án, vasárnap 90 vagon szén az eredmény, a tervezett 86 vagonnal szemben; — Igen, adjunk még több szenet, sőt jobbat és olcsób­bat — egészíti ki élőző gondo­latait és a harmad felhívását a hirdetőtáblára téteti. amelynek első üteme ez év vé­gére készül el. A jóízű és ele­gendő mennyiségű vizet: bizto­sító mű építésére már jelentős összegeket — tavaly például mintegy 20' millió forintot —■ fordítottak. Eddig a Sajó két partján és Hódoscsépány kör­nyékén 29 kutat fúrtak és"az új vízmű, a szükségletnek megfe­lelően, naponta már 6—8 ezer köbméter ivóvizet ad a város­nak. Ez évben megépítik a víz­mű két 1500 köbméteres és két 300 köbméteres víztároló me­dencéjét, valamint a város hat kilometer hosszú belső főveze­tékét. Ezenkívül — figyelembe véve Ózd távlati vízigényeit — a sajóparti kutakról a városig 7 kilométer hosszú szakaszon 500 milliméter átmérőjű, új főnyomóvezetéket fektetnek le. Ózd vízellátása véglegesen azonban csak az elkövetkező években, a lázbérci mesterséges tó megépítésével oldódik meg. Ebbe a tóba a tervek szerint mintegy 6 millió köbméter vi­zet gyűjtenek össze, amellyel Ózd város és 12 kisebb község ellátását biztosítják. Ugyan­csak az idén egy központi szennyvíztisztító telep és 5 ki­lométer hosszú zárt. csatorna- rendszer létesítésével befejezik az ózdi szennyvízcsatorna há­lózat építésének első ütemét A nagyarányú ózdi munká­kon kívül Szikszón új törpevíz- művet építenek. Ebben a köz­ségben a nyári hónapokban a furottkütak elapadtok, és a la­kosság gyakran sorba állt. egy- egy kanna vízért. Az új, napi ezer köbméter vizet adó mű az év végére készül el, s az Al­sóvadász és Aszaló községet is ellátja majd vízzel. Ezenkívül a tanács 1965-ig 12 falusi törpe- vízmüvet korszerűsít Ez azt jelenti, hogy a berendezéseket szinte valamennyi helyen újak­kal cserélik ki. Eddig már el­készült a pálhózi, a pányoki és a perei törpevízmű, az idén pe­dig a hangonyit és a ti.szaluéi i korszerűsítik. „Tárolják“ a kant a borsodi lejtős területeken Borsod megye termőföldjei közül több. mint félmillió hold fekszik lejtős területen. Az edelényi, az ózdi, az encsi járásokban a he­gyekre húzódó szántóföldekről a tavaszi olvadáskor- szinte egyik napról a másikra . eltűnik a hó, s a csapadék nagy része haszon nél­kül elfolyik. Az idén, amikor egyes helye­ken, mint Szendrő környékén, va­lamint a Bükk déli lábánál fekvő községek határában csaknem fél- méter magas hó esett, a termelő- szövetkezetek arra törekednek, hogy ezt a csapadékmennyiséget „tárolják”. A fancsali tsz-ben például az egy tagban lévő, teraszirozott táblák szélét egyszerű sövénnyel vették körül. Az odafagyott hó nehezeb­ben olvadva, visszatartja az olva­dáskor a hólevet, s így annak van ideje beszívódni a földbe. Hason­ló módon védekeznek a Szendrő környéki községekben is. A Bükk déli lejtője menten lévő községek­ben már az őszi hónapokban gon­doltak a csapadék visszatartására. A (szántást teljes egészében a ré­tegvön alak mentén végezték el. Megfelelő távolságokban .,bakhá~ tazták” a földet, s ez állja majd útját a csapadék gyors lefolyásá­nak. Becslések szerint ezzel a mód­szerrel mintegy in ásí élszázezer holdon 20—30 milliméter esőnek megfelelő csapadékot sikerül a növényeknek juttatni. Ez különö­sen ebben az évben fontos, mert az őszi szárazság miatt és a ke­mény téli hidegek után tavasszal nagyobb mennyiségű műtrágyát kell majd kiszórni ezekre a terü­letekre. A bőségesebb csapadék könnyebbé teszi a növénynek a műtrágya hasznosítását, s okos gazdálkodással holdanként más&U mázsával magasabb termést érhet­nek eL

Next

/
Thumbnails
Contents