Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

Eadd,. IMS, február IS, ESSAKMAGTAROES2ÄC« A hetyárcsárdától a „moio=xesto"”ig (Balatoni old vár, »Siófok, Ti­hany stb.) Számukat termé­szetesen növelni kell.’ Külföldi példák Külföldön nagy tért. hódíta­nak a Magyarországon is is­mert moteleken kívül az ügy- nevezett „moto-resto”-ti is. Az utóbbiak gépkocsival érkező turisták részére biztosítanak szállodai, éttermi ellátást és A bollaniiiai „molo-reslo”, amely Vogol Aiutor magyar származá­sú mérnök terv« alapján készült. A képünkön • bemutatott mo­to-resto kivitelezője nagy szak­mai tapasztalatokkal rendelke­ző, magyar származású épí­tészmérnök. (Vogel Andor, a budapesti Műegyetemen szerez­te diplomáját, s bár 88. eve él Hollandiában, jelenleg is tö­kéletesen ír és beszél magya­rul.) A bejárati falon a magyar tudás és rátermettség hírnevét öregbítő tervezőre — kőbevé­sett. — felírás hívja fel figyel­münket.. Az utasellátás új formái A hazai utasellátás korsze­rűsítése,, a vonat, hajó, távolsá­gi autóbusz, valamint a pálya­udvari szolgáltatások fejleszté­sét célozza. A hagyományos formák mellett, az egyre nö­vekvő igények n ek megfelelően, ki kell fejlesztenünk — amint ezt az anyagi lehetőségek megengedik —, a gépkocsival közlekedő bel- és külföldi tu­risták számára az újtipusú vendéglátó üzemek rendszerét (motel, moto-resto). A terveket —- távlati tervezéssel — cél­szerű előre elkészíteni akkor is, ha egyes vendéglátóhelyek felépítéséhez ez idő szerint anyagi keret nem is áll ren­delkezésre. A közlekedés és vendéglátás szakembereinek érdemes és kell is foglalkozniuk a fentiek­ben ismertetett, moto-restohoz hasonló létesítmények terve­zésével. A kulturált vendéglá­tás az autós motelt, illetőleg moto-restot az elkövetkező években aligha nélkülözheti! Drégely Vilmos Megnyílt Ibos Iván fotókiállítása Vasárnap délben nyfJt meg Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban Ibos Iván fotóki­állítása. A csaknem száz érde­kes és értékes fotot bemutató kiállítás megnyitására nagy­számban ’ jöttek el . Ibos Iván fotoművészetének. tisztelői, a fotóművészet iránt, érdeklődők, Komárom}' József múzeum- igaizgató bevezető szavai után Tok Miklós, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályá­nak vezetője rövid ünnepi be­szédben méltatta Ibos foto- művészi törekvéseit és ered­ményeit, majd a kiállító mű­vész szólt, művészi elképzelé­seiről, a tárlat céljairól. Az ünnepi megnyitás után mindjárt- sokan tekintették meg az érdekes kiállítást, amelynek részletes méltatásá­ra később még visszatérünk. Lengyelországi képek (Bodgá.l Ferenc, útibeszámo- lója a, Herman Ottó Múzeum­ban.) Városunk kulturális életé­nek fejlesztésében -- k.üWnö- sen a társadalomtudományo­kat. illetően — méff sok a ten­nivalónk. Aki megfigyelte ilyen szempontból mondjuk Prágát. Kievet, a szlovákiai városokat., vagy más, nagy- múltú helyet. — akár a mi Sop­ronunkat vagy Pécsünket: —. észreveheti«, bogy van bennük egy bizonyos közszettem, amely a- város múltját, jelenét és jö­vőjét szoros egységben érzi magáénak. Régi köveire épp­úgy büszke, mint. új létesítmé­nyeire, s intézményei munká­ját, is érdeklődéssel, segítő gonddal figyeli. Feladataink egyikét jelenti, ilyen közszel- lem kialakítása Miskolcon is. s-ehhez az keV, hogy tudomá­nyos intézményeink munkáját közelebb vigyük az emberek­hez, az általuk, művelt tudo­mányágakat, munkájuk ered­ményeit. de problémáit is szé­les körben ismertessük. En­nek a célnak szolgálatában he­lyes és eredményes kezdemé­nyezésnek ígérkezik a Múze­umi hétfők sorozatinak, fel­újítása. Keretein belül — rendszerint minden hónap el­ső hétfőjén — a Herman Ottó Múzeum munkatársai szemlél­tető előadásokon számolnának be. munkájuk újabb eredmé­nyeiről és szakterületük na­gyobb érdeklődésre számol tartó kérdéseiről. A napokban a rendezvények második tag ­jaként —• a januári, inkább expozénak tekinthető megnyi­tás után — dr. Bodaá.l Ferenc, etnográfus tartott beszámolót lengyelországi tanulmányút- járói. Az előadó az elmúlt, évben a Lengyed—Magyar Baráti Társaság Tarnow-i szervezeté­nek meghívására látogatott Lengyelországba. Terve az volt, hogy Szües Sámuelnek, Miskolc, város szorgalmas tol­lú krónikásának a XIX. század első felében ugyanott meg­tett. útját járja végig. Bár azt csak részben sikerült megva­lósítania, mégis gazdag ered­ményekkel térhetett haza. s ebből adott ízelítőt .előadásá­ban. Térképvázlatokkal és igen, szép, saját, készítésű fény- képfelvételek vetítésével gaz­dagon illusztrált, beszámolója több rétegre, bontható. Egy­részt. megismertette hallgatóit, az áltála, bejárt, dél-lengyel vá­rosok. műemlékeivel és idegen- forgalmi nevezetességei vei. Különösen a középkori, város- magvak jellegzetes, négyzetes piacteru kiképzését, a■ lengyel, szabadságharcok hőseinek — Kosciusko, Ponyotooszky, Bem. stb. —, as 1944-es szeptembe­ri varsói felkelésnek emlékeit, valamint, a lengyel nép világ­háborús szenvedéseit bemuta­tó alkotások ismertetését ol­dotta meg szépen, s kiemelke­dően jó volt á virlicskai sóbá­nyáról rajzolt kép is. Előadásának, másik fő motí­vuma a lengyel, náp életének ismertetése volt., elsősorban történeti-néprajzi síkon, a nép­rajzi — népi építkezés, gaz­dálkodás, s különösen, a ’fém­művesség. — emlékeinek hang- súlyozásával. Szólt a lengyel nép hagyománytiszteletéről, a lengyel—magyar kapcsolatok emlékeiről, s a. két nép ha­gyományos rokonszénvénék számos, közvetlenül, is, tapasz­talt megnyilvánulásáról. Vé­gül, — inkább már a szakem­ber számára, de végig érde­kes és közérdeklődésre számol; tarló módon — vázolta a len­gyel. néprajzkutatós helyzetéti szervezetét, módszereit., ered­ményeit.. Előadását as általa megtekintett szlovákiai —- épí­tészetileg a lengyel váro­sokhoz sokban hasonló — vá­rosok futó bemutatásával zárta, be. Növelte az előadás érdekes­ségét, hogy Szűcs Sámuel úti- naplójának megfelelő részei­hez kapcsolódva, mondotta cl az előadó; mi. változott., s ml maradi meg az elteli idő alatt. Itt, több összehasonlítást, is szí­vesen hallgattunk volna., s a bemutatott műemléki anyag gazdagságát is jobban ki lehe­tett volna aknázni. Az érdekes és hasznos elő­adás s az elég szépszámú — a múzeum előadóterme majd­nem szűkünk bizonyult — ér­deklődő igg-zoUa, hogy a Mú­zeumi hétfők sorozata hasz­non kezdeményezés.. Reméljük, ezt a további előadások is megerősítik. m Cy. S. SZÍN ház NEMZETI SZIKBA* Február íz: penevér ('0- Ksisli- rc ü-brrlet. Február 13: Denevér (7). Bérl-A- sziinet. Február 14: Denevér (7>, petheo- bérlet. Február ]5: A világ peremén (7). Blaha-bérlet. Február ifi: Vány» bácsi (31. Jó* íeef A.-bérlet. Február Ifi: A világ peremén (71. BérlelszUnét. Február it: Bál a SUvoyban M)- Biirletsíünet, . ' Február 17: A világ peremén ("0. Shakeppeare-bérlet. KAMARASZÍNHÁZ Február 11, IS, 13, Mi Nincs elő­adás. Február 15: Nyilvános főpróba (7). .legyek nem válthatók. Február Ifi: A .szabin nők elrab­lás« (7). Bemutató előadás. Február 17: Mesefa virága (de. :(h, Február 17: Ványa bécsi (.-,). Február 17: A «satun nők elrab­lása (7). A tudományos ismeretterjesztés hírei ^lé^rjáí-ok fehruii ts-fcqs 3 órakor g Timiin KoJiásjaiti Mű­vek vasúi forgalomban: A &?oc.ia- liría nemzeti egységről, fi órakor Mezőköves^etv. Módszer- tani kérdések m aer^r ismöretter- .iesztésben, Előadó: Hegyi Ip-ws. H érakor a Kohászati Mü­vek mechanikai la bora tóriumát* aw J A szocialista nemzeti egységről­14.30 órakor a keiw Kohászai Mü^ek munkavédelmi oktatótermén« bé.nf A szakszervezeti munka véd to­tem feladata. Előadó: 0?ó2» József, 16.30 órakor az űidló&gyóri általa- nos iskolában: A gyermek szabad Idejének helyes felhasználása. Elő­adó: Kühne László. 17 . árakor BükkszentlászJóviP Üzemi bőr- éf. egyéb betegségek 17 óraltCM* g Mü. M. U«. feg. Xpgri- tanuló Intézetben: Herman Ottó munkássága. EJőacjó: Fórigs Fe*< reno. 18 órakor Hej őess bán, gy általá­nos Iskolában: Puskin irodalmi munkássága» Előadó; Crárdus Já­nos. *DÖMEA$ Várható időjárás mg estig' hős, párás idő. Az ország nagy $?én havává*, ónos eső, Mér­sékelt, időnként élénk délkeJetL déli szél. Aa utakon síkosság VSät*i h*tő legmagasabb nappáh wsmsr- séklef plüss ®—pluw « íois Megmagyarázoin o „Beosztom o fizetésemet“ ami humoreszkem Az-első sorokat kezdem „Meg vagyok lepve. Nőügyön. Meg­lepően nagy visszhangot váltott ki a Beosztom a fizetése­met című...” Megzavarnak. Határozott, kissé dühös kopogtatás az ajtón. A Nagy Ember lép be. Nyugtalanító feszültség vibrál benne. — Mit csinál? —- kérdezi gyanakvóan. —- Semmi különöset. Folytatom az interjút.. — Nélkülem? Az elsőt is úgy csináltam. Abban ön azt írta szavaim nyomán, hogy tíz év alatt havi 1600 forintos fizetésből építtettem egy villát, vikend- házat, vettem szőlőt, nagyvonalú életet élek, autó, nő, pezsgő­zés ... — Pontosan. És az olvasók arra kíváncsiak, mi ennek a titka? Hogy lehet 1400—1700 forintot úgy beosztani, hogy havi 6—10 ezret költsön az ember. Es nemcsak az olvasók. Én is. A Nagy Ember makacsul összezárja a száját. — Nem nyilatkozom. Amióta ez az interjú . .. — ... humoreszk __ — ,..interjú-humoreszk megjelent, az emberek úgy te­kintenek rám.., — Ahogy kell, — Nincs egy nyugodt percem. Az emberek keresik, ku­tatják, ki lehet a Nagy Ember fedőnév alatt, ki vagyok, hol dolgozom - és............. — Tudom, Es .meg vagyok lepve, — ön is? —• De mennyire! Egyidőben bírósági és rendőrségi tudó­sítóként is dolgoztam. Sok ilyen „Nagy Emberről” írtam, aki feltűnően „beosztotta” kicsiny fizetését. Az emberek elolvas­ták, tudomásul vették ás... — És most — fakad ki dühösen — mindenki kutatja, ki lehetek. — Igen. Egy sor ember telefonált. Ki névvel, ki „inkog­nitóban” kérte, követelte: áruljam él a nevét. íme tessék mutálok egy halom levélre —, az olvasókban támadt vissz­hang bizonyítéka. De ön megvéd engem! Ugye megvéd? — Eszemágában sincs. — De hiszen úgy írt rólam — tör ki magából —, mint aki végtelenül becsül és tisztel, aki puszta megjelenésemmel is le­bilincselem az embereket. — Hahahaha... — Mit nevet? — Nevetnem kell az ön naivságán. A mi nyelvünk nagyon gazdag. Úgy lehet formálni, mint az ormótlan agyagot for­málja a szobrász. Én dicsértem s áhítottal írtam önről, hogy az emberek megundorodjanak magától, mert olyan, mint egészséges testen a keléi- Azt akartam, hogy jobban meg­ismerjék a kis keresetből feltűnően nagylábon élő Nagy Embert. — Nem ismerlek rám. —■ Nagyonig. Legalább tucatnyi emberrel 'beszéltem, aki tucatnyi emberben ismert a Nagy Emberre. „A szomszédomra ismertem” — mondta az egyik. —- „A mi vállalatunknál iá van ilyen” •— így a másik. „Ugye róla. írt” — kérdezte a harmadik s egy nevet súgott bizalmasan a fülembe. Nem hitte el. hogy mégcsak nera is ismerem. A negyedik. .............— — — — — — -- <■ •• «» •» »« »* •» *» « «» 4» I* «> n wvx-m, ar /vwwwTvivwTvwn <»tt — Elég! — hörög a Nagy Ember. — Rágalmazásért be- , perelem. 1 — Hahahaha!. .1 — Mit. nevet? — Nézze, kedves Nagy Emlíer, ön nem is él, egy humo- reszkbeli figura. Még egy szó s elpusztítom. Odaírom: a Nagy Embert megütötte a guta. — Hahahaha! — kacag harsányan, felszabadultan. Csodálkozva meredek rá. — Mit. nevet? — Naiv ember ön. Mit képzel, hogy másztam én be * humoveszkbe? Hogy születtem? Nem emlékszik? Emlékezte­■ bem: a hónap vége felé jártunk. Sok emberrel beszélt, akik­nek a zsebében már nem százasok zizegtek, legfeljebb forin- tocskák kucorogtak fázósan. És akkor felhívták rám s figyel­mét Kis fizetés — nagyvonalú élet. A különbség talán annyi hogy a valóságban nern mindig kellemes, lebilincselő a meg­jelenésem; lehet, hogy ronda és undorító vagyok Nem biztos hogy pont Volgán, Merem, lehet hogy másfajta kocsin járok, s lehet, hogy barátnőm nem szőke, hanem barna, fekete vagy vörös, s nem a pezsgőt, hanem a francia konyakot, szeretem s lehet nem villát., hanem emeletes .házat veszek, s lehet, nem is a saját nevemre, hanem valaki máséra, lehet ... nem 1600 hanem 000, vagy 1000 forint hivatalosan kimutatható •jöve­delemből ... — Ezek szerint nem én találtam ki..: —• Ügy van *— bólint a Nagy Ember *-% hogy ön megírta, vagy nem írta volna meg azt a-., izé... humoreszket, attól függetlenül élek, létezek, — És nem éra, hogy az emberek ... megvetik, hogy a megvetés átsüt a szélvédő üvegén, a villa falán, amelynek költsége ... Aha, most. jut eszembe. Vannak humorérzéké olvasók, akik azt kívánják, hogy a lap rendezzen nyilvános ankétet és ön, a Nagy Ember árulja el, hogyan tud három­szor-, négyszevannyit költeni, mint a fizetése. —- Áh! — üvölt fel a Nagy Ember. —■ Nem bírom a. nyil­vánosságot. Ez engem meggyilkol! Meggyilkol! Csodálatos változáson megy át. Váratlanul összeomlik füst, por, hamu, $ nem marad belőle csak kát szó a papíron Nagy Ember. Most mit tegyek? 4Mit válaszoljak a nyilvános ankétet,, kérők levelére? Mit? Oh. pedig a válasz kézenfekvő: Az ankét! Már kattognak- is az írógép billentyűi, késsül a válasz „Tiszteit Olvasó! Azt javasolja, hogy szerkesztőségünk rendezzen. nyilvános ankétet, * a Nagy Ember számoljon be módszeréről, hogyan lehet ügy „beosztani” hgvj 1600 forintos fizetését,, bogy abból villát, víkendházat eth -.. Kérését sajnos nem áll módunk­ban -teljesíteni. Javaslatát azonban továbbítottuk az illetékes szerveknek. Közölték velünk: ilyen ankétokat a városi, járás: és megyei-bíróságok évek óta rendeznek. Az előadó személye gyakran változik. A?, előadókat általában a rendőrség készíti fel. Az ankét általában úgy történik, hogy » tanács elnöke nagyot? szépen megkéri a Nagy Embert, árulja el, hogyan lehet. h«vj 9—1900 forintos jövedelemből 9—-t? ezret, költeni A válás* mar nem tartozik a humoreszk műfajába, ott. okulásul bíróság} jegyzőkönyvekben örökítik meg a tiszteit utókor számára­De a* „ankét” megrendeléséig » Nagy Ember itt él körtünk;. „ Ceetba Batorabás n->észetejan a legmodernebb (Érdekes megemlíteni, hogy a kerthelyiség padozata likacsot és így a vizet átengedi.) A teljesen gépesített konyha felszerelése rozsdamentes acél­ból készült. A főzés villany­árammal történik. A mosoga­tást gépek végzik. A gép egyik oldalán betett használt edényt, a másik oldalon tisztán, elmos­va .és megszárítva veszik ki. Olvasmányainkban gyakran visszatérő téma -a betyámlág- A leghíresebb betyár, Rózsa Sándor neve valósággal Össze­forrott a betyár fogalmával. Rajta kívül sok más betyár neve maradt fenn. ilyen ismert név például a Sobri Jóskáé. ?lirr4 múzeumunk egyik kiállí­tási szobája gazdag anyagot szolgáltat azoknak, akik tud­ni szeretnének egyel-mást e különös embertípus életéről és szokásáról. Voltak betyárok, akiknek alakját egyes írók rokonszen­vesen vetítik elénk. Ezek mintegy igazságosztó szegény­legények voltak, akik úgy vet­ték, hogy meg keli. „csapolni” a gazdagokat, és az elvett ér­tékeket szét. kell osztani a sze­gények. között, úgy természe­tesen, hogy maguknak is ma­radjon belőle. Ezek a nép ro- konszenvét is élvezték. Az egy­szerű emberek gyakran rejte­gették és segítették a betyáro­kat, a szegényt, gazdagot, nem kímélő haramiákkal szemben. A legendás hírű betyár, Ró­zsa Sándor az 1846—49. évi szabadságharcban is részt vett legényeiveb A betyárok és szegénylegé­nyek kedvenc tartózkodási he­lyei voltak az egykori csár­dák. A sáros utak, útkereszte­ződések, itt-ott révátkelésék mellett álló kocsmák, a betyá­rok által is kedvelt pusztai csárdák emlékét számos szép költemény őrzi, gondoljunk csak Petőfi ismert versére, „A kutyakaparó”-ra. A hajdani csárdák az sírra vetődő vándoroknak, s fáradt utasoknak ételt., italt, helyen­ként pedig szállást, is biztosí­tottak. A csárdákhoz a lovak és szekerek elhelyezésére fé­szer is tartozott, A csárdák még a múlt szá­zad első felében is csak igen ízerény igényeknek megfelelő vendéglátást, tudtak, nyújtani. Berendezésük primitív volt és ;ok esetbén, mint a bűnözök időnkénti találkozóhelyei, biz­tonságosaknál-: sem voltak mondhatók. A pusztai csárdák­ba betérő vendégek gyakran váltak haramiák áldozataivá, akik, különösen ha mulattak, nem szívesen hagyták magu­kat zavartatni idegenektől.j. Ebből az időből, ered az a. mondás, hogy „mielőtt be** mennék a csárdába, előbb be-|i dobom nyitott bicskámat és hal nem dobják vissza, akkor sza-í bad a bemenet”. íj fi fejlődés iránya jj az úíicsárda :i A biztonságot nem nyújtói oetyárcsárdákat a\ közbizton-j ság megszilárdulása után bé-jj césebb úticsárdák követték, j! Egy-egy ilyen uticsárda csupán 1 2 romantikát kereső vendégek!) >zámára volt, megfelelő ven-i jéglő, ahol a füstös helyiség-] mécses vagy faggyúgy&r-j] ■ya pislákolt — később jelent] meg a gerendáról lecsüngő] petróleumlámpa —• c a félhó-] mályban kezdetleges zene] nangja mellett ürítették poha-g mi kát. egymás egészségére, :i Az úticsárdák hazánkban^ -losszú időn át kedvéit ven-j jéglátóhelyek voltak, s külö-lj nősen a falvai: közelébai nagyj látogatottságnak örvendtek.^ A pusztai csárdák közül legis-a mértebb a Hortobágyi csárda,» amely felújítva és korszerűsít-fi ,-e a külföldieknek, is kedvenejj .alálkozóhelye. A fővárosi szomszédságában is voltak^ Kárdák. A. Budaörs-Törökbá-sj .int felé vezető ül mellett'levői ,Csiki-csárda” egészen a 30-asj ívek végéig fennállott, A régi? isárdák emlékét idéző Barics-j íai-csárda ma is népszerű^ rendéglő. 3 Korszerűbb formák íj Á technika fejlődésével el-s| tűntek a postakocsik és asij utak gyalogos vándorai helyett ír utóbbi évtizedekben auló-jj busszal, gépkocsin, motorke-d .-ékpáron utazó kirándulók,j a el- és külföldi turisták fog-íj látták el. A régi csárdák, be-;j szállók és faluvégi „kurta-:] kocsmák” ma már a falusi la-j| kosság igényének sem felelnek^ meg. j A ma emberének igényei !j természetesen egyre nőnek, s; különösen a gépkocsival érke-í jők mind korszerűbb űtiellá-: fást kívánnak. Nálunk- első-: r«rban a jól bevált motelek: óhajtják a külföldi utasok ige-: » ysáí' mindjobban kielégíteni, i A konyhából az edényeket,, il­letőleg a feltálalt ételeket gé­pesített tolószekrény szerkezet­tel továbbítják. Az állandó tiszta és megfelelő hőmérsék­letű levegőt, szellőzőberende- zésscl biztosítják. A szállodai rész az épület külön szárnyában nyert elhe­lyezést. A nagyrészt gépkocsi­val érkező vendégek itt zavar­talanul, korszerű hálóhelyisé­gekben pihenhetik ki fáradal­maikat. garázst a gépkocsik számára. A moto-restok szállodával, étte­remmel, fürdővel, és parkolóval felszerelt modern vendéglátó­ipari létesítmények. Az utóbbi hetekben alkal­munk volt többek között Hol­landiában, Utrecht közelében, egy ilyen moto-restot megis­merni. Az Arnheim-i főközle­kedési útvonal mellett épült moto-resto, amelynek érdekes­sége, hogy magyar mérnök ter­vezte, az ilyen típusú vendég­látóipari üzemelj mintapéldájá­nak tekinthető. Az Utrecht melletti moto-resto egyemele­tes. Virágokkal díszített, széles autóparkoló áll 'itt — benzin- kutakkal felszerelve — az autós turisták rendelkezésére. A két részből álló épület egyik szárnyában az üzleteket, árur sító automatákat, fodrászter- met, éttermet, bál-helyiséget, s a ruhatárat találjuk. A ven­déglátóipari helyiségek éjjel- nappal nyitva tartanak. Az ét­teremben az étel- és italválasz­ték bőséges. A berendezés tér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents