Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

Kedd, 1063. február 12, ESZAKMAGYARORSZAG 3 1 ermékeny talajba Kádár Jáea®8-ff ** g t elvfárs borsodi hüllőn a mag... látogatásáról A tudomány az ipar szolgálatában ■ Nagy megtiszteltetés érte : ’ megyénket: két és fél­: napos látogatása során ma-. : gunlc között üdvözölhettük ; Kádár János elvtársat, a j Magyar Szocialista Munkás- : párt Központi Bizottságának : első titkárát, a forradalmi ; munkás-paraszt kormány el­nökét. Borsodi látogatása al­kalmával közelebbről is meg- : ismerkedett megyénk jelen­legi életével, munkánkkal; tájékozódott elért eredmé­nyeinkről, megoldásra váró feladatainkról, Részt vett a [ liszalúciak zárszámadó köz- \ gyűlésén, felszólalt a Diós- : győri Gépgyár dolgozóinak forró hangulatú munkásgyü- \ lésén, találkozott a Miskolci ] Nehézipari Műszaki Egyetem ; professzoraival, oktatóival, : Tapolcán üdülő tsz-parasz- \ tokkal, együtt volt katonák- j kai, fiatalokkal. Mindenütt, : amerre járt, szeretet és figya- : lem kisérte. Kádár elvlárs • tanácsai, megjegyzései, mun- \ kálikról, eredményeinkről : mondott elismerő szavai to- ; vábbi jó munkára serkente.- j nek bennünket, s megszívlel- j tűk tanácsadó szavait is. j Igyekszünk az élet minden • területén iigy dolgozni, hogy | ham.arosan újabb munka- ■ sikerekről számolhassunk be. : Mintha most is köztünk leime... — MINDIG ilyen sokan van­nak a lúci utcán? — kérdeztem Tokaji Zsigmondot. Amerre az elnök lakása i'eló elhaladtunk: a kapuk előtt, a kutaknál, no és ... a termelőszövetkezeti iroda ajtaja előtt beszélgető embercsoportokkal találkoz­tunk. — Ki hitte volna, hogy ilyen korán már talpon van a falu __ — Korán? Hallja! — moso­lyodon el Tokaji Zsigmond. — Mikor volt már korán! Hajnal­ban. Faluhelyen télen is korán kelnek az emberek. Ezek, ölei­ket itt lát, már mind elvégez­ték a reggeli dolgukat. A tsz-be sietnek, vagy az irodához, az ügyeket- intézni. Hát azt tud­ja-e, miről beszélgetnek? Ká­dár elvtárs látogatásáról folyik itt napok óta a szó. Akárme­lyik beszélgető csoporthoz oda­lépne, mindenütt azt hallaná, hogy is volt, mint is volt ez a nagy esemény. Sokan úgy va­gyunk vele, mintha éppen csak tegnap történt volna: szinte magunk előtt látjuk Kádár elvlárs arcát, a fülünkbe csen­genek szavai. Ehhez a nagy naphoz emlékezetünk mindig visszatér, meghányjuk-vetjük minden részletét. Aki nem látta Kádár elvtársat, annak elmesélik, hogy is volt, mint is volt, azok akik látták; újra fel­idézik szavait, s ebből aztán néha vita is kerekedik, mert beleszólnak a többiek, hogy: „nem úgy mondta, koma. ha­nem igy mondta .,. ej, de jól mondta, de a szívünk szerint beszélt!” Valóban: nincs ma Tisza- lúcon egyetlen utca, ahol reg­geltől estig ne álldogálnának kisebb-nagyobb embercsopor­tok. A téma mindenütt: Kádár elvlárs látogatása. S hogy mennyire megszívlelték sza­vait, azt. bizonyítja szorgal­muk, ahogy nap mint nap dol­goznak, amilyen eredményeket már a zárszámadás óta eltelt néhány nap alatt is elértek. — Azt akarjuk — mondja Szendrei András a Rákóczi Tsz elnöke —, hogy az 1963-as esz­tendő minden eddiginél gazda­gabb legyen. Célunk az önkölt­t Uj üdülök kedves vendége — Felejthetetlen üdülés ■volt... — sok embertől hallot­tuk már ezt a mondatot, de oly szívből jövöen, ahogyan most 53 ember mondogatja, igazán ritkán hangzik el. Mi letté számukra felejthetetlenné ízt a. tíz napol, amelyet Tapol­ca:- a Pénzügyminisztérium üau'.ójében töltöttek? Nem, nemcsak a tökéletes kényelem, ;< -.ne :.ju: az örökemlékű szín­ház■ e.> gyárlátogatás, nemcsak % változatos szórakozás — amelyről Városi Lajos, az üdülő vezetője oly nagy igye­kezettel gondoskodott —, nem­csak a kellemes órák a szép társalgóban a televízió, a rádió, 7, nagy, meleg cserépkályha melleit, s a dúsfüggönyű ab­laknál — amely mögött mcsz- izire nyújtózik a hóbundás tapolcai táj ... Igaz. mindez magábavévc is •gén szép emlékké tette volna íz olyan emberek tíz napját, ikilc többnyire fél évszázadnál is idősebbek, s akik életük fegszebb éveit, olyan munkával nyűtték el, „amely reggel hét- három órakor kezdődik, és este kilenc-tíz órakor fejeződik be ...” Olyan munkát végez­tek, „amelyet egyetlen becsü­letes szabadnap, vagy ünnep­nap sem szakít meg” — amint ízt. Illyés Gyula írja. a Puszták népe című könyvében. Felejthetetlenné egy látoga­tás, egy kedves vendég várat­lan érkezése tette ennek az ötvenhárom parasztembernek az üdülését. Egy kedves ven­dég, egy olyan ember, akivel ugyan eddig még soha nem szoríthatlak kezet, de akit mégis legjobb ismerősként kö­szöntöttek. Nagyon-nagyon közvetlenül, s olyan örömmel fogták körül, ahogyan csak igen szeretett családtagot szo­kás. „Hát így vagyunk, látják: a földmunkások üdülnek is. ügye örvendetes, hogy népünk élete így alakult?” S Kádár János elvtárs meg­jegyzésén bizonyára most is el­gondolkozik a 62 éves Hegedűs Sándor, alci Felsöszentgyörgyön született és a falujától még csak most volt távol — először éleiében. Üdülni. A másik há­rom falujabéli — Kocsis Antal, Takács József, Tulcora István — sem hitte volna 15—20 évvel ezelőtt, hogy valaha, is ilyen élményben lesz része — egy üdülésen kezet szoríthat a párt első titkárával, az ország mi­niszterelnökével. — Bizony így jártunk mi is ... — hasonlókat mesélt a göncruszhai C. Varga Istvánná, özv. Acél Józsefné („a nyolc gyerektől sohasem jutottam volna ide”), a. megyaszói V. Bodnár László, a. mczöcsáti Varga József, Rácz Mihály, s Molnár Klára, akinek az ezévi 316 munkaegysége után („86 borjút nevettem fel”), ugyan­csak jólesik a pihenés, a szóra­kozás. S bizonyára ez lesz a véleménye minden ilyen új, életében előszűr üdülő termelő­szövetkezeti parasztembernek. A Pénzügyminisztérium üdülő­jében ugyanis januártól, már­ciusig 243 olyan tsz-dolgozó üdül, aki tagja a biztosítási és önsegélyezési csoportnak (éven­te csupán 120 forintot fizetnek ezért) és aki jó munkája vagy egészségi állapotának romlása miatt megérdemli ezt. Kádár elvtársnak tehát igaza volt: ma már a földmunkások is üdülnek nálunk. R. A. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemhez gyakran fordulnak üzemi műszaki segítségért a gyárak, különbö­ző ipari vállalatok. Az egyetem mechanikai-technológiai tanszéke már számos olyan technikai problémát oldott meg, amely vállalatoknál merült fel. Legutóbb új he­gesztési eljárást dolgoztak Isi, amellyel egy acélszál köté­sét a régi 25—30 pere helyett 5 perc alatt végzik el. ség csökkentése, a munkatér- * melékenység emelése. Nálunk? most minden lehetőség adva* van, hogy egy jó nagyot lép-? jünk előbbre. Jó az állatié-* nyésztésünk, nagy terveink;?, vannak a növénytermesztés- ben, egyszóval: a tsz felkészült-;!; sége biztató, többet kell pro-* dukálnunk minden gazdaságit ágban. De a legnagyobb erő a* tagság jó szelleme, a közös’!; munkához való viszonya. Mi* tréfásan úgy mondjuk, hogy;*; egy évvel ezelőtt, amikor egye-IC sültünk, megtartottuk az el-* jegyzést, most pedig a lakzit.A Nagy öröm — s nem is titkol- juk — nagy büszkeség, hogy? ezen az ünnepen magunk kö-* zött tisztelhettük Kádár elv-;:; társat is. A tagság? Azt mond-* hatnám: a tagság hangulata és;!; a közöshöz való viszonya az* egy évvel ezelőtti állapothoz* képest ég és föld! Mindenki* tudja, hogy megkapja a havi* előleget, s hogy a keresete at-* tói függ, mennyit dolgozik. A;!; tsz tud munkaalkalmat terem-* teni. Annyit, amennyire csak * a tagok képesek, s ez mindig? nagyobb szorgalomra ösztökél.? Kádár elvtárs látogatásával —? hogy úgymondjam — egycsa-* pásra híressé váltunk a kör-* V nyéken. De mi nem bizakodunk* el. Jól ismerjük saját hibáin-* kát, gyengéinket. Van még ten-? nivalónk bőven. Ehhez ad ne-* künk erőt Kádár elvtárs látó-*!* V gatása. Valahogy úgy érezzük: * mindig itt van velünk, köz-* tünk, s szavait megszívlelve * dolgozunk tovább. Az egész* tagság úgy akarja, hogy a kö-? vetkező zárszámadáson még? magasabb eredményről adhas-* sunk számot, hogy a jótanácso-* kát, útmutatásokat megszív-* <2* lelve dolgozva mutassuk meg* Kádár elvtársnak, termékenyt, talajba hullott a mag ... f O. M. $ Maradandó élmény Hegesztett szerkezetek szilárdságát vizsgálja Cselcnyl József tudományos munkatárs és Müller Bálint technikus. A kutatás célja, hogy az eddig használt drága öntöttvas alkatrészeket mennyire lehet helyettesíteni hegesztett acéllal. MTI-foío: Birgés Árpád Vannak események, amelyeknek pompája, díszessége marad meg az emberek emlékezetében» és van­nak események, amelyeknek cm- bcrközelsége, éppen cifraságtól mentes egyszerűsége hagy nyomot mindenkiben. Kádár János elvtárs egyetemi látogatásáról az utóbbi­ak miatt beszélnek szívesen az egyetemen. Talán leghelyesebb, ha idézünk néhány embertől, akik ter­mészetszerűen nemcsak a maguk, hanem mások véleményét is tolmá­csolják. A mint megálltunk a Diós­győri Gépgyár szerelö- fcsarnokának egyik sarkában, újból felidéztük a látottakat. Itt, baloldalt állt a szónoki emelvény, előtte több tucat ezek, a székeken érdeklődő te­kintetű emberek, hátuk mögött Eokszáz álldogáló, alkalmi ülő­kén szorongó, szépszó váró munkás. De nemcsak a vizuális em­lékek térnek vissza-vissza: a szavak is, a mondatok is, ame­lyek itt gyűrűznek tovább egyik munkapadtól a másikig, egyik szájtól a másikig. Rásztóczky Gyula lakatos, szocialista munkabrigád vezető már vagy háromszor összegezi véleményét: — Úgy beszéli Kádár elv- társ, mint munkás a munkás­sal. Borza János hegesztőnek az egyszerű szavakkal tolmácsolt, közérthető, magvas gondolatok tetszettek a legjobban. — Megérte! — mondogatja Papjában többször. Az első pillanatban nem ért­jük tömör felkiáltását, de ké­sőbb kiderül: Borza János sza­badságát szakította meg, hogy •bejöjjön a nagygyűlésre. — Mit szólt az asszony? — kérdi az egyik komája. ■— Ismer már és ezért kül­dött. Tudta, hogy úgysem ma­radok otthon... Lassan azt is megtudjuk, hogy a mezőkeresztesi szak­munkás (mivel lekéste a vona­tot) csak este 9 órakor ért ha­za. de feltétlenül ezzel a gon­dolattal: — Megérte! „Jó gyűlés voSí” _ nil _________r D e az asszony is nagyon ki­váncsi lehetett arra, hogy mi történt a városban, mert azt mondta: — Csak úgy adok vacsorái, ha gyorsan elmondod, miről beszélt Kádár elvtárs. Borza János egyszerű sza­vakkal, miként a szónoktól hallotta, visszaadta a beszéd lényegét, főbb gondolatait. E ördög Lajos még hétfőn délelőtt, az indiai export-ten­gely megmunkálása közben is arra emlékezett legszíveseb­ben vissza, hogy Kádár elvtárs milyen szeretettel beszélt a pártonkíviiliek szerepéről és társadalomformáló erejéről. Örömmel mesélte társainak, hogy a szónoki emelvényről is biztosítékot kapott továbbtanu­lását illetően. Ugyanis techni­kumba jár. Amikor Kádár elv­társ a sok jó technikusról be­szélt, nyilván' róla is szólott. Valaki így fogalmazta meg végül is a diósgyőriek és Ká­dár elvtárs meghitt találkozó­jának a lényegét: — Jó gyűlés volt Sok okos, biztató szóval. Rásztóczky Gyula erről azt mondja: — A jó filmek tanulsága a moziból kijövet nem párolog cl. Megmarad a. villamoson, otthon, a lakásban, a gép mel­lett is. Hát így voltunk mi Ká­dár elvtárs beszédével is. Borza János még arról be­szélt, hogy végül milyen han­gulatot teremtettek a félig megmunkált munkadarabok, a szerelőcsarnokban egymás mel­lé sorakozott gépek, ezek gaz­dái és a munkásnyelven be­szélő szónok. Szerelőcsarnok­ban végighallgatni egy okos munkásbeszédet, valójában igazi élménnyel felér. A „híd” tehát nemcsak tar- “ lalmában, de formájúiban is az őszinteség cementjéből állt össze. Így nem csodálkoz­hatunk, hogy a gondolatok ma­radéktalanul eljutottak oda, ahová a szónok azt szánta. tP—1) Általában az a gyakorlat —? mondja. Rákos Imre tanszékvezető* f bőg j* ha vezető ember érkezik * valahová, akkor az ott feladató-* Itat ad, bírál stb. Ez itt elmaradt.* Kádár elvtárs nem adott utasító-T sokat, nem beszélt feladatokról, T de az a különös, hogy mégis hatá-Y rozotl útbaigazítással szolgált. Vn-X lobogj* úgj* fogalmazhatnám meg,íi ezt, hogy egyszerűségével, szerény- *1 ségévcl példát mutatott az okta-ö toknak is. N*agj*on teiszcW mind-*?' egyikünknek, hogj* az egyetem *? életéről elsősorban nem a számok-*: hol, hanem az emberektől kívánt’?, tájékozódni. *’ Gribovszki Eászló docens így vé-* lekedik a látogatással kapcsolatos .V élményeiről. — Ismerjük az egyetem fejlesztő-*! sí tervét. Ismerjük és bizony né-*1 ba kételkedünk megvalósításában,*1 olyan hatalmasak ezek a tervek.*] Tíz év múlva példán! körülbelül’?, háromszorosára emelkedik íntézc-X tünk hallgatóinak létszáma, amiX1 persze nemcsak számszerű nőve-*] kedést, hanem az egyetem mecha-* nizmnsának bonj*öInltnbbá válását* is eredménj*e.zi. Kádár elvtárs itt-* jártakon nem Ígért semmit, de an-* ná! megnyugtatóbb volt hallani tő-*? le, hogj* az egyetem gondjai a párt’? és az állam gondjai. Az egyelem*? célkitűzései azonosak a legfelsőbb X vezetés célkitűzéseivel. Mindez X érthető bizakodással, hittel tölti cl.*, az embert. * — Vagyon izgatottan vártuk ezt* a találkozást — szól Mártonhcgvi* Ferenc KISZ-titkár. — Hadd* mondjam cl a megérkezés pilláim-’? tait. Néhány Volga gurult az egyc-Y tem elé. Jö, jő, gondoltam, ez a? kíséret és keresni kezdtem valamiX nagy, elegáns kocsit. A Volgákból* közben kiszálltak az utasok, körül-* vették őket, nem messze tőlem* ott állt égj* szürke nagy-kabátos * ember, kalapját a kezében tartotta.* Még mindig a nagy kocsit keres-’? tem. amikor véletlenül szembe* fordultam a szürke nagykabátós J emberrel: Kádár János volt. A KISZ-titkár is, mások is el-* mondták: az újságokból, a rádió-* bői, a különböző alkalmakkor el-* hangzóit beszédekből már régóta* tudták, hogy Kádár János elvlárs* egyik legjellemzőbb tuiaidonsága.Y mindenkitől nagyrnbecsUll sze-’í rénysége. Mégis: a ceremónia- X mentesség, a legteljesebb emherkü- X zelség megteremtése mindannyin-* kát meglepte. Élmény volt. .1 Maradandó élmény. .} P. *. .} • A Keletbükki Állami Erdő­igazdaság mintegy 120 000 hek­táros erdőségében évről évre [jelentős mennyiségű bányafát termelnek, elsősorban a bor­sodi szénmedence dolgozói ré­szére. Az idén a rendkívül hi­deg tél és szállítási nehéz­ségek ellenére is gondoskodott ■az erdőgazdaság, hogy a bá­lnyákhoz időben eljusson a bá- ■nyafa. A tervév első negyedé­iben — októbertől december .végéig — 3500 köbméter bá- |nyafát vágtak ki. Január hó­nnapban a több mint félméteres fi ipyaís folyamatos szállításival seiiti a bányászok termeléséi a Keletliiki Eripzög hó és a kemény hidegek elle­nére is újabb 1600 köbméter bányaiénak alkalmas tölgy, valamint bükk és gyertyán ke­rült kitermelésre. Az erdőben felhalmozott készletekből a Keletbükki Erdőgazdaság 14 erdészete az idén már mintegy 2000 köbméter bányafát kül­dött közvetlenül a bányákhoz. A szállítást úgy ütemezték, hogy a termelő üzemhez legkö­zelebb eső erdészetből látták el a bányákat az ácsoláshoz szük­séges faanyaggal. Hogyan szavazzanak a választás napján a lakóhelyüktől távollevők íi Az országos választási el­nökség tájékoztatása szerint az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van. kérhe­ti ideiglenes lakóhelyén, ille­tőleg tartózkodási helyén az illetékes községi (járási jogú városi, városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottságától az ottani névjegyzékbe való fel­vételét. Az ideiglenes lakás, illetőleg tartózkodási hely szerint ille­tékes tanács végrehajtó bi­zottsága a kérelmező adatait azonnal névjegyzékbe veszi, ha a választójogosult személy be­mutatja az állandó lakása szerint illetékes tanács végre­hajtó bizottsága által kiállított ?„igazolást”’ arról, hogy a ncv- X jegyzékben szerepel. Az országos választási elnök­ség ezért felhívja a figyelmet i arra, hogy mindazok a válasz­tójogosultak, akik február 24- én bármilyen okból (munka­vállalás, üdülés, látogatás, kórházi ápolás, stb.) állandó lakóhelyüktől távol lesznek, már most szerezzék be az „igazolás”-!. A tanács végrehajtó bizott­sága az „igazolás”-! Icvélbcli megkeresésre a kérelmezőnek megküldi, hozzátartozójának vagy más megbízottjának is kiadja, tehát a kérelmezőnek nem szükséges személyesen megjelennie. Az a választójogosult, aki valamilyen okból a választók névjegyzékéből kimaradt, a névjegyzékbe való felvételét kérheti az illetékes tanács végrehajtó bizottságától.

Next

/
Thumbnails
Contents