Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

Kedd, 1063. február 12,

ESZAKMAGYARORSZAG

3

1 ermékeny talajba Kádár Jáea®8-ff ** g t elvfárs borsodi

hüllőn a mag... látogatásáról

A tudomány az ipar szolgálatában

■ Nagy megtiszteltetés érte : ’ megyénket: két és fél: napos látogatása során ma-.

: gunlc között üdvözölhettük ; Kádár János elvtársat, a j Magyar Szocialista Munkás- : párt Központi Bizottságának : első titkárát, a forradalmi ; munkás-paraszt kormány elnökét. Borsodi látogatása alkalmával közelebbről is meg- : ismerkedett megyénk jelenlegi életével, munkánkkal; tájékozódott elért eredményeinkről, megoldásra váró feladatainkról, Részt vett a [ liszalúciak zárszámadó köz- \ gyűlésén, felszólalt a Diós- : győri Gépgyár dolgozóinak forró hangulatú munkásgyü- \ lésén, találkozott a Miskolci ] Nehézipari Műszaki Egyetem ; professzoraival, oktatóival, : Tapolcán üdülő tsz-parasz- \ tokkal, együtt volt katonák- j kai, fiatalokkal. Mindenütt, : amerre járt, szeretet és figya- : lem kisérte. Kádár elvlárs • tanácsai, megjegyzései, mun- \ kálikról, eredményeinkről : mondott elismerő szavai to- ; vábbi jó munkára serkente.- j nek bennünket, s megszívlel- j tűk tanácsadó szavait is. j Igyekszünk az élet minden • területén iigy dolgozni, hogy | ham.arosan újabb munka- ■ sikerekről számolhassunk be. :

Mintha most is köztünk leime...

— MINDIG ilyen sokan vannak a lúci utcán? — kérdeztem Tokaji Zsigmondot. Amerre az elnök lakása i'eló elhaladtunk: a kapuk előtt, a kutaknál, no és ... a termelőszövetkezeti iroda ajtaja előtt beszélgető embercsoportokkal találkoztunk. — Ki hitte volna, hogy ilyen korán már talpon van a falu

__

— Korán? Hallja! — mosolyodon el Tokaji Zsigmond. — Mikor volt már korán! Hajnalban. Faluhelyen télen is korán kelnek az emberek. Ezek, öleiket itt lát, már mind elvégezték a reggeli dolgukat. A tsz-be sietnek, vagy az irodához, az ügyeket- intézni. Hát azt tudja-e, miről beszélgetnek? Kádár elvtárs látogatásáról folyik itt napok óta a szó. Akármelyik beszélgető csoporthoz odalépne, mindenütt azt hallaná, hogy is volt, mint is volt ez a nagy esemény. Sokan úgy vagyunk vele, mintha éppen csak tegnap történt volna: szinte magunk előtt látjuk Kádár elvlárs arcát, a fülünkbe csengenek szavai. Ehhez a nagy naphoz emlékezetünk mindig visszatér, meghányjuk-vetjük minden részletét. Aki nem látta Kádár elvtársat, annak elmesélik, hogy is volt, mint is volt, azok akik látták; újra felidézik szavait, s ebből aztán néha vita is kerekedik, mert beleszólnak a többiek, hogy: „nem úgy mondta, koma. hanem igy mondta .,. ej, de jól mondta, de a szívünk szerint beszélt!”

Valóban: nincs ma Tisza- lúcon egyetlen utca, ahol reggeltől estig ne álldogálnának kisebb-nagyobb embercsoportok. A téma mindenütt: Kádár elvlárs látogatása. S hogy mennyire megszívlelték szavait, azt. bizonyítja szorgalmuk, ahogy nap mint nap dolgoznak, amilyen eredményeket már a zárszámadás óta eltelt néhány nap alatt is elértek.

— Azt akarjuk — mondja Szendrei András a Rákóczi Tsz elnöke —, hogy az 1963-as esztendő minden eddiginél gazdagabb legyen. Célunk az önköltt

Uj üdülök kedves vendége

— Felejthetetlen üdülés ■volt... — sok embertől hallottuk már ezt a mondatot, de oly szívből jövöen, ahogyan most 53 ember mondogatja, igazán ritkán hangzik el. Mi letté számukra felejthetetlenné ízt a. tíz napol, amelyet Tapolca:- a Pénzügyminisztérium üau'.ójében töltöttek? Nem, nemcsak a tökéletes kényelem, ;< -.ne :.ju: az örökemlékű színház■ e.> gyárlátogatás, nemcsak % változatos szórakozás — amelyről Városi Lajos, az üdülő vezetője oly nagy igyekezettel gondoskodott —, nemcsak a kellemes órák a szép társalgóban a televízió, a rádió, 7, nagy, meleg cserépkályha melleit, s a dúsfüggönyű ablaknál — amely mögött mcsz- izire nyújtózik a hóbundás tapolcai táj ...

Igaz. mindez magábavévc is •gén szép emlékké tette volna íz olyan emberek tíz napját, ikilc többnyire fél évszázadnál is idősebbek, s akik életük fegszebb éveit, olyan munkával nyűtték el, „amely reggel hét- három órakor kezdődik, és este kilenc-tíz órakor fejeződik be ...” Olyan munkát végeztek, „amelyet egyetlen becsületes szabadnap, vagy ünnepnap sem szakít meg” — amint ízt. Illyés Gyula írja. a Puszták népe című könyvében.

Felejthetetlenné egy látogatás, egy kedves vendég váratlan érkezése tette ennek az ötvenhárom parasztembernek az üdülését. Egy kedves vendég, egy olyan ember, akivel ugyan eddig még soha nem szoríthatlak kezet, de akit mégis legjobb ismerősként köszöntöttek. Nagyon-nagyon közvetlenül, s olyan örömmel fogták körül, ahogyan csak igen szeretett családtagot szokás.

„Hát így vagyunk, látják: a földmunkások üdülnek is. ügye örvendetes, hogy népünk élete így alakult?”

S Kádár János elvtárs megjegyzésén bizonyára most is elgondolkozik a 62 éves Hegedűs Sándor, alci Felsöszentgyörgyön született és a falujától még csak most volt távol — először éleiében. Üdülni. A másik három falujabéli — Kocsis Antal, Takács József, Tulcora István — sem hitte volna 15—20 évvel ezelőtt, hogy valaha, is ilyen élményben lesz része — egy üdülésen kezet szoríthat a párt első titkárával, az ország miniszterelnökével.

— Bizony így jártunk mi is ... — hasonlókat mesélt a göncruszhai C. Varga Istvánná, özv. Acél Józsefné („a nyolc gyerektől sohasem jutottam volna ide”), a. megyaszói V. Bodnár László, a. mczöcsáti Varga József, Rácz Mihály, s

Molnár Klára, akinek az ezévi 316 munkaegysége után („86 borjút nevettem fel”), ugyancsak jólesik a pihenés, a szórakozás. S bizonyára ez lesz a véleménye minden ilyen új, életében előszűr üdülő termelőszövetkezeti parasztembernek. A Pénzügyminisztérium üdülőjében ugyanis januártól, márciusig 243 olyan tsz-dolgozó üdül, aki tagja a biztosítási és önsegélyezési csoportnak (évente csupán 120 forintot fizetnek ezért) és aki jó munkája vagy egészségi állapotának romlása miatt megérdemli ezt.

Kádár elvtársnak tehát igaza volt: ma már a földmunkások is üdülnek nálunk.

R. A.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemhez gyakran fordulnak üzemi műszaki segítségért a gyárak, különböző ipari vállalatok. Az egyetem mechanikai-technológiai tanszéke már számos olyan technikai problémát oldott meg, amely vállalatoknál merült fel. Legutóbb új hegesztési eljárást dolgoztak Isi, amellyel egy acélszál kötését a régi 25—30 pere helyett 5 perc alatt végzik el.

ség csökkentése, a munkatér- * melékenység emelése. Nálunk? most minden lehetőség adva* van, hogy egy jó nagyot lép-? jünk előbbre. Jó az állatié-* nyésztésünk, nagy terveink;?, vannak a növénytermesztés- ben, egyszóval: a tsz felkészült-;!; sége biztató, többet kell pro-* dukálnunk minden gazdaságit ágban. De a legnagyobb erő a* tagság jó szelleme, a közös’!; munkához való viszonya. Mi* tréfásan úgy mondjuk, hogy;*; egy évvel ezelőtt, amikor egye-IC sültünk, megtartottuk az el-* jegyzést, most pedig a lakzit.A Nagy öröm — s nem is titkol- juk — nagy büszkeség, hogy? ezen az ünnepen magunk kö-* zött tisztelhettük Kádár elv-;:; társat is. A tagság? Azt mond-* hatnám: a tagság hangulata és;!; a közöshöz való viszonya az* egy évvel ezelőtti állapothoz* képest ég és föld! Mindenki* tudja, hogy megkapja a havi* előleget, s hogy a keresete at-* tói függ, mennyit dolgozik. A;!; tsz tud munkaalkalmat terem-* teni. Annyit, amennyire csak * a tagok képesek, s ez mindig? nagyobb szorgalomra ösztökél.? Kádár elvtárs látogatásával —? hogy úgymondjam — egycsa-* pásra híressé váltunk a kör-*

V

nyéken. De mi nem bizakodunk* el. Jól ismerjük saját hibáin-* kát, gyengéinket. Van még ten-? nivalónk bőven. Ehhez ad ne-* künk erőt Kádár elvtárs látó-*!*

V

gatása. Valahogy úgy érezzük: * mindig itt van velünk, köz-* tünk, s szavait megszívlelve * dolgozunk tovább. Az egész* tagság úgy akarja, hogy a kö-? vetkező zárszámadáson még? magasabb eredményről adhas-* sunk számot, hogy a jótanácso-*

kát, útmutatásokat megszív-*

<2*

lelve dolgozva mutassuk meg* Kádár elvtársnak, termékenyt, talajba hullott a mag ... f O. M. $

Maradandó élmény

Hegesztett szerkezetek szilárdságát vizsgálja Cselcnyl József tudományos munkatárs és Müller Bálint technikus. A kutatás célja, hogy az eddig használt drága öntöttvas alkatrészeket mennyire lehet helyettesíteni hegesztett acéllal.

MTI-foío: Birgés Árpád

Vannak események, amelyeknek pompája, díszessége marad meg az emberek emlékezetében» és vannak események, amelyeknek cm- bcrközelsége, éppen cifraságtól mentes egyszerűsége hagy nyomot mindenkiben. Kádár János elvtárs egyetemi látogatásáról az utóbbiak miatt beszélnek szívesen az egyetemen. Talán leghelyesebb, ha idézünk néhány embertől, akik természetszerűen nemcsak a maguk, hanem mások véleményét is tolmácsolják.

A

mint megálltunk a Diósgyőri Gépgyár szerelö- fcsarnokának egyik sarkában, újból felidéztük a látottakat. Itt, baloldalt állt a szónoki emelvény, előtte több tucat ezek, a székeken érdeklődő tekintetű emberek, hátuk mögött Eokszáz álldogáló, alkalmi ülőkén szorongó, szépszó váró munkás.

De nemcsak a vizuális emlékek térnek vissza-vissza: a szavak is, a mondatok is, amelyek itt gyűrűznek tovább egyik munkapadtól a másikig, egyik szájtól a másikig.

Rásztóczky Gyula lakatos, szocialista munkabrigád vezető már vagy háromszor összegezi véleményét:

— Úgy beszéli Kádár elv- társ, mint munkás a munkással.

Borza János hegesztőnek az egyszerű szavakkal tolmácsolt, közérthető, magvas gondolatok tetszettek a legjobban.

— Megérte! — mondogatja Papjában többször.

Az első pillanatban nem értjük tömör felkiáltását, de később kiderül: Borza János szabadságát szakította meg, hogy •bejöjjön a nagygyűlésre.

— Mit szólt az asszony? — kérdi az egyik komája.

■— Ismer már és ezért küldött. Tudta, hogy úgysem maradok otthon...

Lassan azt is megtudjuk, hogy a mezőkeresztesi szakmunkás (mivel lekéste a vonatot) csak este 9 órakor ért haza. de feltétlenül ezzel a gondolattal:

— Megérte!

„Jó gyűlés

voSí” _

nil

_________r

D

e az asszony is nagyon kiváncsi lehetett arra, hogy mi történt a városban, mert azt mondta:

— Csak úgy adok vacsorái, ha gyorsan elmondod, miről beszélt Kádár elvtárs.

Borza János egyszerű szavakkal, miként a szónoktól hallotta, visszaadta a beszéd lényegét, főbb gondolatait.

E ördög Lajos még hétfőn délelőtt, az indiai export-tengely megmunkálása közben is arra emlékezett legszívesebben vissza, hogy Kádár elvtárs milyen szeretettel beszélt a pártonkíviiliek szerepéről és társadalomformáló erejéről. Örömmel mesélte társainak, hogy a szónoki emelvényről is

biztosítékot kapott továbbtanulását illetően. Ugyanis technikumba jár. Amikor Kádár elvtárs a sok jó technikusról beszélt, nyilván' róla is szólott.

Valaki így fogalmazta meg végül is a diósgyőriek és Kádár elvtárs meghitt találkozójának a lényegét:

— Jó gyűlés volt Sok okos, biztató szóval.

Rásztóczky Gyula erről azt mondja:

— A jó filmek tanulsága a moziból kijövet nem párolog cl. Megmarad a. villamoson, otthon, a lakásban, a gép mellett is. Hát így voltunk mi Kádár elvtárs beszédével is.

Borza János még arról beszélt, hogy végül milyen hangulatot teremtettek a félig megmunkált munkadarabok, a szerelőcsarnokban egymás mellé sorakozott gépek, ezek gazdái és a munkásnyelven beszélő szónok. Szerelőcsarnokban végighallgatni egy okos munkásbeszédet, valójában igazi élménnyel felér.

A „híd” tehát nemcsak tar- “ lalmában, de formájúiban is az őszinteség cementjéből állt össze. Így nem csodálkozhatunk, hogy a gondolatok maradéktalanul eljutottak oda, ahová a szónok azt szánta.

tP—1)

Általában az a gyakorlat —? mondja. Rákos Imre tanszékvezető*

f bőg j* ha vezető ember érkezik * valahová, akkor az ott feladató-* Itat ad, bírál stb. Ez itt elmaradt.* Kádár elvtárs nem adott utasító-T sokat, nem beszélt feladatokról, T de az a különös, hogy mégis hatá-Y rozotl útbaigazítással szolgált. Vn-X lobogj* úgj* fogalmazhatnám meg,íi ezt, hogy egyszerűségével, szerény- *1 ségévcl példát mutatott az okta-ö toknak is. N*agj*on teiszcW mind-*?' egyikünknek, hogj* az egyetem *? életéről elsősorban nem a számok-*: hol, hanem az emberektől kívánt’?, tájékozódni. *’

Gribovszki Eászló docens így vé-* lekedik a látogatással kapcsolatos .V élményeiről.

— Ismerjük az egyetem fejlesztő-*!

sí tervét. Ismerjük és bizony né-*1 ba kételkedünk megvalósításában,*1 olyan hatalmasak ezek a tervek.*] Tíz év múlva példán! körülbelül’?, háromszorosára emelkedik íntézc-X tünk hallgatóinak létszáma, amiX1 persze nemcsak számszerű nőve-*] kedést, hanem az egyetem mecha-* nizmnsának bonj*öInltnbbá válását* is eredménj*e.zi. Kádár elvtárs itt-* jártakon nem Ígért semmit, de an-* ná! megnyugtatóbb volt hallani tő-*? le, hogj* az egyetem gondjai a párt’? és az állam gondjai. Az egyelem*? célkitűzései azonosak a legfelsőbb X vezetés célkitűzéseivel. Mindez X érthető bizakodással, hittel tölti cl.*, az embert. *

— Vagyon izgatottan vártuk ezt* a találkozást — szól Mártonhcgvi* Ferenc KISZ-titkár. — Hadd* mondjam cl a megérkezés pilláim-’? tait. Néhány Volga gurult az egyc-Y tem elé. Jö, jő, gondoltam, ez a? kíséret és keresni kezdtem valamiX nagy, elegáns kocsit. A Volgákból* közben kiszálltak az utasok, körül-* vették őket, nem messze tőlem* ott állt égj* szürke nagy-kabátos * ember, kalapját a kezében tartotta.* Még mindig a nagy kocsit keres-’? tem. amikor véletlenül szembe* fordultam a szürke nagykabátós J emberrel: Kádár János volt.

A KISZ-titkár is, mások is el-* mondták: az újságokból, a rádió-* bői, a különböző alkalmakkor el-* hangzóit beszédekből már régóta* tudták, hogy Kádár János elvlárs* egyik legjellemzőbb tuiaidonsága.Y mindenkitől nagyrnbecsUll sze-’í rénysége. Mégis: a ceremónia- X mentesség, a legteljesebb emherkü- X zelség megteremtése mindannyin-* kát meglepte. Élmény volt. .1

Maradandó élmény. .}

P. *. .}

• A Keletbükki Állami Erdőigazdaság mintegy 120 000 hektáros erdőségében évről évre [jelentős mennyiségű bányafát termelnek, elsősorban a borsodi szénmedence dolgozói részére. Az idén a rendkívül hideg tél és szállítási nehézségek ellenére is gondoskodott ■az erdőgazdaság, hogy a bálnyákhoz időben eljusson a bá- ■nyafa. A tervév első negyedéiben — októbertől december .végéig — 3500 köbméter bá- |nyafát vágtak ki. Január hónnapban a több mint félméteres

fi ipyaís folyamatos szállításival seiiti a bányászok termeléséi a Keletliiki Eripzög

hó és a kemény hidegek ellenére is újabb 1600 köbméter bányaiénak alkalmas tölgy, valamint bükk és gyertyán került kitermelésre. Az erdőben felhalmozott készletekből a Keletbükki Erdőgazdaság 14 erdészete az idén már mintegy 2000 köbméter bányafát küldött közvetlenül a bányákhoz. A szállítást úgy ütemezték, hogy a termelő üzemhez legközelebb eső erdészetből látták el a bányákat az ácsoláshoz szükséges faanyaggal.

Hogyan szavazzanak a választás napján a lakóhelyüktől távollevők

íi

Az országos választási elnökség tájékoztatása szerint az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van. kérheti ideiglenes lakóhelyén, illetőleg tartózkodási helyén az illetékes községi (járási jogú városi, városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottságától az ottani névjegyzékbe való felvételét.

Az ideiglenes lakás, illetőleg tartózkodási hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a kérelmező adatait azonnal névjegyzékbe veszi, ha a választójogosult személy bemutatja az állandó lakása szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított ?„igazolást”’ arról, hogy a ncv- X jegyzékben szerepel.

Az országos választási elnökség ezért felhívja a figyelmet i arra, hogy mindazok a választójogosultak, akik február 24- én bármilyen okból (munkavállalás, üdülés, látogatás, kórházi ápolás, stb.) állandó lakóhelyüktől távol lesznek, már most szerezzék be az „igazolás”-!.

A tanács végrehajtó bizottsága az „igazolás”-! Icvélbcli megkeresésre a kérelmezőnek megküldi, hozzátartozójának vagy más megbízottjának is kiadja, tehát a kérelmezőnek nem szükséges személyesen megjelennie.

Az a választójogosult, aki valamilyen okból a választók névjegyzékéből kimaradt, a névjegyzékbe való felvételét kérheti az illetékes tanács végrehajtó bizottságától.