Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

ESZAKMAGTARORSZÄG Kedd, 1963. február 1*. 2 1 kcimnnsiisía mtzgaten Ban!s!a-:s«!R!sfa egységéért, a szsclaiisSa országéit összeiegásáért Stílus az a... A vasárnapi Pravda terjedel­mes szerkesztőségi cikket közöl a. nemzetközi kommunista moz­galom belső nézeteltéréseiről és az egység fontosságáról. A cikk megállapítja, hogy ko­runkban, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom a világ- események alakulását döntően befolyásoló politikai erővé vált, sokkal inkább mint valaha, szükség van a kommunista pártok marxista—leninista egy­ségére, a nemzetközi szocia­lista közösség egybeforrottsá- gára. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja különös jelentősé­get tulajdonít a szocialista kö­zösség megerősítésének, mert ez a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom legfőbb vívmánya. Mindazok, akik el­fogulatlanul szemlélik a Szov­jetunió ■ politikáját, elismerik, hogy a párt egész tevékenysé­gét a moszkvai nyilatkozatok irányvonala, az egység erősíté­sének szempontja szabja meg. Ma, amikor 14 ország halad a szocialista fejlődés útján, s valamennyien más-más törté­nelmi, nemzeti, földrajzi sajá­tosságokkal rendelkeznek, a fő­kérdésekben vallott egység mellett lehetséges a kérdések különböző megközelítése, bizo­nyos súrlódás, sőt nézeteltérés is egyes problémák megítélésé­ben. Nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy az egyes országok a szocializmusra való átmenetet más-más gazdasági, politikai és kulturális fejlett­ségi színvonalon, kezdték el, s ma is különböző harci szaka­szokon állnak. Minden ország­nak megvan a maga konkrét tapasztalata a nemzetközi kap­csolatokban, s felelősségük sem egyforma a nemzetközi problé­mák megoldásában. A feladat az'önban az. hogy a meglévő különbözőségek ellenére bizto­sítsuk az egységet a konkrét kérdések kezelésében, a béke és ■ szocializmus . ■ világméretű diadaláért vívott harcban. A cikk emlékeztet rá, hogy Hruscsov az NSZEP' kongres­szusán javasolta á nyílt polé­mia beszüntetését és ezt a ja­vaslatot a legtöbb párt támo­gatta. A Kenmin Ribao a kong­resszusról szóló szerkesztőségi cikkében a következőket írta: j „Hajlandók vagyunk az ősz- - szes többi testvérpárttal együtt megtenni minden lépést, ami elősegíti az enyhülést és elő­segíti az egységet, hogy meg­javítsuk a■ légkört és előkészít­sük a testvérpártól értekezle­' tőnek összehívásához szükséges feltételeket.” Ezt a nyilatkozatot csak üd­vözölni lehetne— írja a Prav­da —, sajnos, azonban a kínai elvtársak ugyanakkor alaptala' nul és élesen bírálják az NSZEP VI. kongresszusán el­hangzott felszólalásokat, egy­oldalúan értelmezik a mosz­kvai nyilatkozatokat és alap­talanul támadják a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét. A Pravda ezután részletesen foglalkozik Jugoszlávia kérdé­sével. Megállapítja, hogy az SZKP kijavította a Sztálin ál­tal Jugoszlávia rovására elkö­vetett hibákat, s segíteni kí­vánt Jugoszlávia vezetőinek — akiknek szintén viselniük kell a felelősség egy részét a kap­csolatok megromlásáért — ab­ban, hogy ők is közeledhesse­nek a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Az SZKP nem akarta végleg elszigetelni Jugo­szláviát a szocializmus orszá­gaitól. Az SZKP nem titkolja, hogy több ideológiai kérdésben fenn­maradtak a nézetei törcsek a JKSZ-szel — folytatódik a Pravda cikke. A szocialista or­szágoknak azonban arra kell törekedniök, hogy erősítsék a szocializmus pozícióit Jugo­szláviában. Nem szabad a ba­ráti kapcsolatok megszilárdítá­sára törekvő népeket kizárni az együttműködésből és a ka­pitalizmus táborába taszítani őket. Nem szabad feláldozni a szocializmusért vívott harc re­ális politikai érdékeit a „mar­xizmus—leninizmus tisztaságá­ról” szóló frázisok leple alatt. Az Albán Munkapáidról. szól­va a Pravda hangoztatja, hogy az AMP vezetői — amint ezt Hruscsov a XXII. kongresszuson is kijelentette — visszatérhet­nek az egység útjára, ha le­mondanak hibás nézeteikről. „Pártunk nyitva hagyja az aj­tót az Albán Munkapárt veze­tőivel fennálló nézeteltérések rendezésére” — írja. A nézeteltérések áthidalásá­nak, a közös irányvonal kidol­gozásának módszerei közül a Pravda megemlíti a kétoldalú és sokoldalú találkozókat, ta­nácskozásokat, küldöttség- és' tájékoztátáscseréket, a pártve­zetők személyes érintkezéseit, ■ az egymás kongresszusán való részvételt, a közös elméleti és ideológiai munkát Ezután rá- í mutat, hogy az SZKP, amely a í kommunista és munkáspártok < két moszkvai értekezletét kéz- ; deményezte, ma is helyesli egy i újabb értekezlet összehívását, ha a ícstvérpárlok ezt célszerű- \ nek tartják. Az értekezlet si- j keret azonban csak az alapos > előkészület biztosíthatja. Ha ma bármely párt érdeklődést ( tanúsít egy kétoldalú találkozó ^ iránt, az SZKP erre bármilyen j szinten és bármilyen időpont- { ban hajlandó. \ A z asztalnál munkásfiúk ■'"* ülnek. A sör sapkájából már csak egy szalag marad. Olyan vitába elegyedtek, hogy láthatóan el is feled­keztek a komló levőről. Nem szeretem kihallgatni mások beszélgetését, de akaratlanul is melléjük kerültem a szomszédos asztalhoz, s így lettem fültanú a Sajó kis­vendéglőben. A munkáról vitatkoztak. S olykor olyan hévvel, hogy talán csak a hengersoron kí­gyózó tüzes vas lehet mele­gebb. Szóba kerültek a szak­mai fogások, az üzemi gon­dok, aztán; milyen ez elő- hengerész, meg a művezető, no, meg a főnök. Azonban a vitatkozó fia­talok néha megfeledkeztek környezetükről, nem tartot­ták számon, hogy az aszta­loknál mások is időztek, * , í 5 nők, férfiak. Az élénk szí- 't nekkel megrajzolt üzemi élet ? elbeszéléseinek hatásosságát S néhány, nem éppen előnyös \ jelző tarkította. Egy-egy da- § rabos megjegyzésre hol itt, hol ott kapták fel a fejüket a vendégek. Sokan nem is tudták, hogy a négy fiatal együttléte, s az eltelt percek hasznosak voltak. Volt, aki csak a stílusnak tulajdoni- i tott jelentőséget, s rosszalló- s an megrázta fejét. S rész- i; ben igaza is van. Mert ahogy ? valamikor tanultuk: a stí- > lus az a mód, ahogyan gon- > dolatainkat írásban, szóban, vagy más eszközökkel ki­fejezzük. Kár, hogy ez el­rontotta a tartalmat, s nem is tudtak felfigyelni a rosz- szalló tekintetekre, miután önmagukkal voltak elfog­lalva. TASZSZ-nyilatkozat... (Folytatás az 1. oldalról.) unió, másrészt az Egyesült Államok és Anglia képviselői között — nem sikerült pozitív eredményeket elérni. Ennek oka az, hogy az Egyesült Álla­De Gaulle, a csodacsatár /./* AiiemJ&Z ff Adenauer: Látod, Charlie, az egyénieskedő játékoddal megint öngólt rúgfcáE mok kormánya legfőbb gond­jának nem a megegyezés kere­sését, hanem az atomfegyver­kísérletek felújításának előké­szítését tekintette. Az ameri­kai képviselők New Yorkban és Washingtonban éppen ezért nem törekedtek az alapvető megoldatlan, a kísérleti tila­lomról szóló egyezmény meg­kötését zavaró ' kérdésekben való megegyezésre, jóllehet, erre minden lehetőség megvolt. Az új atomrobbanások zaja az Egyesült Államokban köz­vetlenül a genfi tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság munkájának felújítása előtt hangzott fel. A robbantások kétségtelenül bonyolulttá teszik a genfi tárgyalásokat és meg­nehezítik nemcsak az atom- fegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötését, hanem a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottság egész mun­káját is. A földalatti átomfegyverkf- érletek felújítása új atomfegy­verkezési versenynek ad len­dületet. Az Egyesült Államok kormánya viseli a teljes fele­lősséget e lépés minden lehet­séges következményeiért. Egyre nagyobb az érdefrlfidés a miskolci zöldborsó' cséplőgép iránt A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál három éve foglal­koznak a konzervgyárak mun­kájához szükséges zöldborsó­cséplőgépek gyártásával. Az óránként 12 mázsa zöldborsó kifejtésére alkalmas gép iránt évről évre növekszik az érdek­lődés. Az idén már 125-öt ren­deltek belőle — a külkereske­delmi szervek útján — export­ra. Az üzem dolgozói a vevők kérésére már tavaly hozzáfog­tak az 1963-ra szóló rendelés mielőbbi kielégítéséhez, hogy a gépek zömét még a borsó­szezon kezdetéig elkészítsék, e azokat az idei termés feldolgó- zásánál már üzembe is állít­hassál:. Eddig 33 gép már ej ir: készült, s azokból az első ízet útnak indították. Ezúttal naár nemcsak a régebbi ren nek, á Szovjetuniónak 1. , gyelországnak, hanem vőnek, Jugoszláviám! ; . tek a jól bevált gél ' -o' . Ismét asszony a lottó főnyeremény tulajdonosa A lottó 6. játékhetén telitalá­latot ért el egy fogadó. A szel­vény tulajdonosa, miután az újságokból értesült szerencsé­jéről, hétfőn délután jelentke­zett a Sportfogadási és Lottó ■ T. rV.rV,-V._V. ,Ví ,V, Jfc,V„ ,y,,y, ,V It |V iV-,Y. rV..V..V v •’ ’■ ‘ ór<rv»X7.vr.vv.Y. a ív Tv /» «• x a v> X _ Idősebb özvegy Papp Imré­vé, Arló.” Az elintézés módja: Sajnál­juk, — nem lehet. Egy „szerencsésebb” kérel­mező sorsúba is érdemes be­pillantani. Több tucat ilyen kérvény fekszik a dossziéban, de még mindig kevesebb, mint a kézlegyintéssel elintézettek. „Méltóságos Képviselő Ur! Alulírott, nagy nyomorúsá­gomban, mély tisztelettel for­dulok Méltóságodhoz, hogy en­gem családommal együtt meg­hallgatni és részemre egy mél­tányos segélyt kiutalni kegyes­kedjék. Évek hosszú sora óta mun­ka nélkül vagyok, s nagyszá­mú családommal a legnagyobb nélkülözések közt élek. Én ugyan a gyárnál nem dolgoz­tam, de feleségem régi mun­káscsaládból származik, s én is sálai születésű vagyok, mindig Méltóságod hűséges választója. Felvételemet is kértem, de nagyon nehezen kerül rám a sor, pedig ilyen nincstelenség közt nehéz kivárni. Kérem Méltóságodat, kegyes­kedjék rámtekinteni, s vagy felvétetni, vagy legalább némi segélyben részesíteni. Mély tisztelettel és alázattal. Ózd,, 1934. márc. 20. Vizdák Géza.9, IV. Elintézve: 5 pengő! Nem minden, segélyért es­deklő, nyomorgó munkás, vagy özvegy asszony élt ilyen szerencsés csillag alatt a har­mincas években, akinek kér­vényére ezt a pecsétet nyom­ták rá a milliókkal játszó Bíró Pál asztalán: Elintézve: 5 pen­gő! Nagyon sok szívettépő ké­relem sorsa egyszerű kézle­gyintéssel lett elintézve: „saj­náljuk, nem lehet!” Tucatszám . fekszenek előttünk ilyen kérvé­nyek, amelyeknek porig alázó hangja is elgondolkoztató. „Mély alázattal fordulok a méltóságos képviselő urunk kegyes színe elé lenti kérelem­mel, Méllóztasson részemre né­minemű segélyt nyújtani. Kérésem támogatására le­gyen szabad fölhozni, hogy 68 éves, nincstelen asszony va­gyok, férjem a nagyrabecsült Társulatnál dolgozott és 1910- ben a bányában elhunyt. Az­óta a legnagyobb nyomorban szenvedek és míg pénzt nem kapok, segítségem nincs. A Méltóságos Képviselő úr­nál esdeklek, ne nézze tétle­nül ezen szörnyű helyzetünket. Előre is hálás köszönettel, leg­alázatosabb szolgája. Kelt Arló, 1934, III. 12. — Elintézve: 5- pengő! És mi lett azután, amikor a nincstelen nagy család elköl­tötte az alamizsnaként megka­pott kolduspénzt? — A mezítelen testekre ru­hát kellett szerezni, — a gye­rekeknek nehéz volt megma­gyarázni, hogy „nincs”... Nincs? — Tényleg nem volt? Nem volt az özv. Papp Im- rénéknek Áriában, az özv. Ku- tacs Jánosnéknak Bolyokon, a Kiss Károlyoknak Ózdon és Nagy Sándoroknak Bolyok Vas­váron (a Cipóban). Minek so­rolni az arlói Nagy Józsefeket, a disznósdi Czimer Jánosokat, vagy a lénárddaróci Danyi Já­nosokat. — És minek sorolni azok neveit, akiket 5 pengő koldus-pénzzel „intéztek el” a hatalombitorló bírópálok? Mert pénz volt akkor is, csak nem a munkáért könyörgő munkásoknak, hanem a bíró­pálok és ehorinferencek szá­mára. Csak el kell olvasni ezt a 30 évvel ezelőtt kelt átiratot, amit Bíró Pál küldött Chorin Öméltóságának 1928. június 30- án: „Kedves Ferii Az Oetl-részvényeket az Oetl-családnak 160 000 pengő­ért eladtam. A mellékelt kimutatás sze­rint a Te 995 db részvényedre P. 14 995,76 f. ölel; Páll Küldöncceti Méltóságos Dr. Chorin Fe­renc úrnak, a Salgótarjáni Kő­szénbánya RT. Elnök-Vezér­igazgatója, Budapest.” Bíró Pálnak ebből az üzlet­ből tehát „csak” 145 004,24 pen­gő ütötte a markát De ebben az évben 1333 db Uzinele Me- talurgice „Titán” részvényt is eladott, amiért a Titán Nadrag Calan nevű román részvény- társaságtól 1 532 950 lejt utalt át kezeihez a „Petrosani” rész­vénytársaság! No és a többiek? Nincsen itt hely bemutatni mindenik üzletének írásos do­kumentumait! De nem is szük­séges. Úgy gondoljuk, hogy e néhány példa is beszédes bi­zonyítéka a felemás úri-Ma- gyarországnak, ahol — mint is­meretes — lényegében 50 tő­kés-földbirtokos család élt 3 milliónyi cselédséggel. Élt! — de nem is akárho­gyan. Amikor — jobbik eset­ben — 5 pengővel intézték el a segélyt esdeklő családos munkásemberek kérvényeit, — Budapesten 55—60 pengős terí­tékkel rendeztek születésnapi vacsorákat a birópálok. És 500 pengőt „adakozott” Öméltósága gróf Bethlen Istvánné őexcel­lenciájának, az akkori minisz­terelnök „kegyelmes” nejének — „gyűjtés” címén, 1928 de­cemberében. Olvassuk csak a meghívót: „Igen tisztelt barátunkl Ormódy Vilmos bátyánk ven­dégszeretetét élvező társasá­gunk, mint tavaly, ezidén is ■szeretett vendéglátóink szüle­tésnapját baráti vacsora fcere-; tében megünnepll -. A vacsora december hó 8-án, • szombaton este, pontban fél 9\ órakor a Hungária Nagyszálló-> da dunai frontján lévő, úvJ. „Vörös szalonban” lesz. Meg-: jelenés frakk, vagy társaságij katonaruha. ■ A teríték ára — italt és bor-; ravalót is beleértve — 55—60! pengő. '■ A részvételre vonatkozó ér-\ tesítést kérjük alulírott dr. Ér-: dély Sándorhoz (V. Arany Já-\ nos utca 1.) néhány sorban,-, vagy telefonon (Aut 240-73), dr.- Chorin Ferenc, Erdély Sándor.”-. — A részvételt november 30-! án telefonon jelentette be Bíró; Pál „Öméltóságának” titkára. ■ Chorin „Öméltósága” egy hét5 múlva ebédre hívta Bíró „óméi-? tóságát”, amit Serédi Jusztini-i án, Magyarország akkori bí-: boros hercegprímásának tiszte-: Jetére rendezett a lakásán. Az? ilyen ebédek bizonyára többe? kerültek terítékenként még 60;j pengőnél is. És milyen jól meg-'-i értették egymást az ein ok ve-:| zérigazgató méltóságos urak, ajj kegyelmes hercegprí másokkal! ij Hogyisne; országgyűlési képvi-j! selők, felsőházi tagok voltait j valamennyien. ?! S hogy milyen mély gyöke-;í rét eresztett ez a díszes úri vi-ii lág a Horthy-Magyarorsaágon,?; miként fogott össze az 50 ural-5: kodó család 10 000 főnyi slepp-jj jével együtt, hogy bitorolja aj hatalmat nyolc millió munkás:! és paraszt felett, e célból sem5': árt belelapozni a sárguló ira-Ü tokba. J íFolytatjuk.) Igazgatóságon. Á nyertes idő­sebb budapesti háziasszony. Tagja egy lottózó csoportnak, de külön szelvénnyel is ját­szik, s éppen ezen találta et mind az öt kihúzott számot. Érdekes, hogy az idén a má :sodik és az ötödik játékhét te litalálatos szelvényének tulaj­donosai asszonyok, most a bar madik főnyereményt is nő nyerte. Jól sikerüli a Műszaki bál Az idén harmadik alkalom­mal rendezték meg a Hámor Étterem összes helyiségeiben az immár hagyományossá vált ■ Műszaki bált. A MTESZ Bor­sod megyei Intézőbizottságához tartozó 21 tagegyesület közös rendezésében megtartott nagy­sikerű bálon Miskolc és Borsod megye üzemeinek mintegy 800 műszaki értelmisége, mérnö­kök, technikusok és családtag­jaik vettek részt. A bált a diósgyőri művész­együttes népi táncosainak be­mutatója nyitotta meg. Éjfél­kor a szokásos tombola-sorso­lás fokozta a jókedvet, amely­nek során mintegy 2500 forint, értékben palackozott borok, pezsgő, torták és hidegtálak kerültek a jókedvű nyertesek birtokába. Külön meg kell emlékezni e5 Hámor Étterem vezetőségéről és felszolgálóiról, akik a „csúcs­forgalomban” is gyorsain és ügyesen elégítették ki a ven­dégek óhaját. Dicséretet érde­mel a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért küzaő Deák­brigád, Szűcs Gyula, Zoltai Ist­ván és többi tagja, valamint a. Daragó pincér-brigád is. Nem- kis részük volt abban, hogy a vendégek valóban jókedvűen töltötték idejüket a- jólsikerült Műszaki bálon — kivilá^os virradatig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents