Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

Pontosan, gyorsan™ Pontos és gyors munka jellemzi a fiatalokat a Diósgyőri Gépgyárak Ságvári Entire ifjúsági üzemé­ben, Muzbek Béla fúrós egy sodrógéphez a tartólapot készíti elő. Foto: Sz. Gy. mmamate 1964>-re teljesen gépesítik n msére rakodását és szállítását Rudabámván Rudabányári már a XVI. szá­zadban fejtettek vasércet. Ez a munka igen fáradságos volt. Az ércet ugyanis kalapácsok­kal és'ékekkel pattintották le a tömzsökről és kosarakban szál­lították a felszínre. A nagyüze­mi bányászkodás megindulá­sakor sem volt jobb a dolgo­zók helyzete. Bár 1880-íól már alkalmazták a fúrásos robban­tást, de, a rakodást és a szállí­tást egészen a felszabadulásig kézi erővel végezték. A bánya­üzem nagyarányú gépesítését 1953-ban kezdték meg. A kül­színi és mélyművelésű munka­helyeken jelenleg 10 nagy tel­jesítményű exkavátor, 19 rako­dógép, 40 dömper, 12 szkréper, 10 teherautó, négy hosszúlyuk- fúró kocsi és 18 villamos, illet­ve diesel-mozdony üzemel. Ezekkel a legnehezebb bánya­munkát, a rakodást és a szállí­tást 93 százalékban gépesítet­ték. Ezzel lehetővé vált több új eljárás bevezetése. így például a mélyművelésű bányákban ma már tömegtermelésre alkalmas kamrákat szakaszonként, mill- szekundos módszerrel repesztik össze és az így lerobbantott ér­cet .csapolónyilásokon engedik í * a csillékbe. A külszíni fejtése­ken a pados robbantást terjesz­tették el. Ezzel egyszerre ezer köbméter ércet és meddőt moz­gatnak meg. A gépesítéssel és az új eljárások bevezetésével elérték,. hogy míg 1953-ban ké­zi műveléssel az összüzemi tel­jesítmény műszakonként l,5ö tonna volt, addig ez tavaly már 2,45 tonnára emelkedett. A bá­nyaüzem vezetői az idén to­vább folytatják a gépesítést és előreláthatólag 1904-re mind a külszínen, mind a földalatti munkahelyeken teljesen gépe­sítik a rakodást és a szállítást. ^epáifszsfg a vatiiihák húzást „oienelrendge“ Az utóbbi években nagyon sok vadász megfordult a Hortobágyon. A vadlibák húzása idején naponta durrognak a puskák, hiszen a va­dászat kedvelői még Belgiumból, Franciaországból, Angliából is el­jönnek szerencsét próbálni a hor­tobágyi tavak környékére. Most átmenetileg csend van a pasztán, de, februárban újra kezdődik a va­dász-szezon. Az idén azonban már némi változás lesz.a vadászatoknál. Észrevették ugyanis, hogy megvál­tozott a vadlibák húzási „menet­rendje”. A libák a mondhatni év­százados szokástól eltérően, újab­ban nem este, hanem csak-késöbb, éjszaka jönnek a tavakra*—mert el. akarják kerülni a találkozást a vadászokkal. Most a vadászok it? igyekeznek az új időponthoz iga­zodni. — de kérdés, hogyan rea­gálnak majd erre a libák. Amit még el kellett mondani Miért nem mindjárt Jakab bácsi? |J orthy Milílós titkos iratai nemrég .látlak napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. A rendkívül érdekes ada­ték gyűjteménye sole hasznos dolgot, tartalmaz, főleg a fiatalok számára. Mi, öreg újságírók sok mindent ismerünk mindebből ~ üa talán nem is ilyen ddkumentumszerű pontossággal — és e sorok írója úgy érzi, nem árt néhány kulisszák mögötti személyes élményt még elmondani azokról, akik a könyvben szerepeinek. Mindjárt a könyv elején áll az a nyilatkozat, amelyben az ellenforradalom első vérgőzös esztendejében, 1920-ban az ellenforradalmi pártok vezetői — némi nyomásnak engedve, de mint kiderül, elég szívesen is — hozzájárultak a kormány­zói jogkör Horthy által óhajtott és különítményesei által ki­Csinálják meg minél előbb Városunk egyik legszebb, reprezentatív tere a Szabadság tér. A városi tanács nagy anyagi áldozattal évről évre mind szebbé varázsolja a mis­kolciak kedvenc nyári pihenő­helyét, melynek idegenforgal­mi vonzereje — különösen nyáron — sem becsülhető le. A tér déli bejáratánál lévő hidat azonban úgy látszik mostohagyerek módjára keze­lik az illetékesek. Való igaz, hogy a vasszerkezetű hidat a nyáron befestették, de padlózatának megjavításáról megfeledkeztek; Ezen a hídon naponta sok ezer ember jár ke­resztül, a padlózata viszont rossz állapotban van, hogy . maholnap a n.yaktörés kockázatát kell vállalniuk az átkelőknek, különösen a nők­nek. Ugyanis a híd járdáján olyan rések és repedések tá- tonganak, amelyek nem csu­pán a ma annyira divatos tű- sarkakat, dé hovatovább á hozzá tartozó cipőket is elnye­léssel fenyegetik. \ Az igazán nem nagy költsé­get igénylő javítást addig kel­lene megcsinálni, amíg va­laki lábát nem töri a rozoga hídon. Varga Zsuzsanna Toronyalja u. 20. Megyénk természeti szépségeit ismerteti egy angol camping folyóirat A Londonban nagy példány­számban megjelenő ,.Camping and Outdoor Life” (Sátortábo­rozás és élet a szabadban) című folyóirat főszerkesztője, Allan Ryalls az elmúlt év nyarán há­rom hetet töltött hazánkban. Campi n g-felszereléssel ellátott gépkocsijával 2600 km utat’tett meg Hegyeshalom — Budapest — Eger —• Miskolc — Tokaj — Debrecen — Hortobágy — Bu­dapest — Balaton vonalon. Az éjjeleket campingekben töltöt­ték, így többek között a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal sástói campingjében is tartóz­kodtak és egy éjjelt töltöttek a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal — akkor még építés alatt álló — sátortáborában, a Hollóstetőn. „A leghosszabb túrák egyike Magyarországon, melyet angol eampingező a háború után megtett” felirattal vezeti be;- cikkét az angol újságíró a camping-szaklap ez év január havi számában és „Magyart ország megörvendeztetett ben­nünket” főcímmel, számos fényképpel illusztrált írásban számol be útjáról, ismei-tetve a Bükk-fennsik, Lillafüred és Miskolc környékének termé­szeti szépségeit és látogatásu­kat Tokajban. Írása — a hazai olvasó sza­mára — nem mond újdonságo­kat vagy szenzációkat. Jelen­tősége mégis igen nagy, mivel a külföldi nagyközönséget tájé­koztatja Magyarországról és benne Borsod megye idegen* forgalmi értékeiről. Élménybeszámolója igen nagy propagandát jelent szá­munkra is. Tárgyilagos és el­fogulatlan . írása nemcsak az idegen számára érdekes látni­valóitat mutatja be, hanem jó szolgálatot jelent külföldön hazánknak, mivel megcáfolja az egyes nyugati lapok, célza­tosan elferdített rosszindulatú cikkeit, melyek sok esetben el­riasztani igyekeznek a nyugati turistákat Magyarországról. Ne használjunk tiltott festéket a juhok jelzésére! i Megyénk számos juhászatá- ban még ma is dívik az a rossz szokás, hogy a juhok megjelö­lésére „tiltott” festékeket — kátrányt, miniumot, szekérké- nőcsöt — használnak. Ezzel ju- hászataink mérhetetlen káro­kat okoznak a népgazdaságnak. Ezek a vegyianyagok »ugyanis csak igen hosszadalmas és költ­séges- eljárással távolíthatók el a gyapjúból. Különösen akkor okoznak nagy károkat, ha a fel­dolgozáskor nem veszik észre a „tiltott” Xestékezést, s így az tönkreteszi a legyártott szöve­tet. Károsodás éri a termelőt is, mert gyapjú átadáskor kisebb összeget kap. A gyapjúnak til­tott vegyianyagokkal történő jelölése különben törvénybe üt­köző cselekmény is, amit szigo­rúan büntetnek. Juhászataink könnyen elkerülhetik a kelle­metlenségeket, ha a gyapjúból könnyen kimosható ’’NeovilT' juhjelzőíestéket használnak. Ez a megengedett festőanyag me­gyénkben a Gyapjú- és Textil- nyersanyag Eorgalmi V. mis­kolci kirendeltségénél, Baross Gábor u. 13-15. szám alatt sze­rezhető be. erőszakolt módosításához. Olvassuk csak el figyelmesen az aláírók névsorát és talál­kozunk köztük Andrássy Gyula, valamint Bleyer Jakab nevé­vel, Erről a kettőről szeretnénk egy-egy epizódot elmondani. Lássuk, milyen emberek is voltak azok, akik Horthvt már az indulásakor támogatták. Andrássy Gyula az egyik aláíró. A kiegyezés miniszter- elnökének, az első közös külügyminiszternek fia, ő. aki már a ferenejózsefi Magyarországon igyekezett feltűnni politikai akarnokoskodásával és csupán azért lett ellenzéki, mert Tisza, akit ö új, jöttment grófnak tartott, kivezettette a parlament­ből. Nos, 'írről az Andrássy Gyuláról, Tisza István állítólagos „demokratikus ellenzőjéről” kell elmondani, hogy minden „demokratasága” ellenére nem átallott az első világháború idején hangosan így búcsúzni a budapesti Ritz-szálló teraszán egy frontra utazó katonatiszttől: — Adja áA főhadnagy úr odakint üdvözleteinél az urak­nak. De csak az uraknak, Bleyer Jakab, a másik aláíró, német nemzetiségű poli­tikus. 1919 és 20 kurzus-minisztere, amikor megvált a bársony­széktől, egyetemi tanár lett. Ebben a minőségében csak a méltóságos úri cím illette meg, neki azonban, mint volt mi­niszternek, a kegyelmes úri címzés járt. Ezt nem tudta az a jámbor vizsgázó, aki, mint a többi professzori, őt is méltóságos úrnak szólította. Bleyer Jakab magából kikelten kiáltotta: — Mi az, hogy méltóságos út? Mért nem mindjárt Jakab bácsi? ’ Máté Iván il világ ItarKtSilt fepspsai kéwtiyt Magyar világsiker: atlasz a földalatti vizekről Az elmúlt években a nem­zetközi sájtó;. sokat foglalkozott a vízzel, amelyről - a tudomá­nyos' intézetektől : kapott tájé­koztatások alapján , azt olvas­hattuk, hogy a századforduló körül, telíát 200.6-ben rnár-rnór katasztrofális vízszegénység fe­nyegeti majd az emberiségét. Nem* valami . természeti , ka­tasztrófára kell gondolnunk, hanem arra, hogy az emberi­ség'évről évre mind több és többi vizet fogyaszt a háztar­tásokban, az iparban és főleg a mezőgazdaságban, hiszen a legtöbb országban most kezd hódítani az öntözéses gazdál­kodás. Jellemző, példa, erre: Magyarország. Ma évente 0,4 milliárd köbméter vizet hasz­nálunk fel, de 1965-re már el­érjük az évi 1 milliárd vízköb­métert, s a századfordulóra pe­dig nem kevesebb, mint évi 5 milliárd köbmétert. Akik ismerik hazánk termé­szeti adottságait, vízcliátóttsá- gát, azok tudják, hogy ilyen nagytömegű felszíni víz — fo­lyó. vagy nagyobb- .víztároló medence — nem mindenütt ta­lálható.' Az Alföld '■ folyókban, patakokban rendkívül szegény terület •jMjSW'p'óí" éppen .az flyen, terű leteket- - t- i! el.só.sori­ban öntözni, . . És itt következik az a tudo­mányos lépés, amely , a magyar vízügyi szakembereknek a. sok világsiker mellé most újabb elismerést hozott. Ugyanis a világon elsőként a Magyar' Állami Földtani Intézet tudós csoportja állított össze egy 73 térképet ; tartalmazó víz-föld­tani atlaszt, amely Magyar- ország szinte minden négyzet- méterét feltérképezve jelöli meg egy-egy terület alatt talál­ható rejtett vizeket. Világhírű tudósunk, dr, Schmidt Eligius Róbert, Kossuth-díjas proíesz- szor 30 évi munkásságának eredményét összesítette ebben áz atlaszban/ Érthető a tudo­mányos intézetek nagy érdek­lődése, hiszen á víz-földtani atlasz megcáfolja az emberisé­get fenyegető vízszegénység né­zetét. a föld alatt rejlő mind ez ideigfeltáratlan vízkészletek feltárásával. Az atlasz termé­szetesen csak Magyarország földalatti vizeinek helyéről, minősegéről slb. ad tájékozta­tást, de mint tudományos, mint gyakorlati jelentőségű mű a világ minden vizkutatással foglalkozó szakembere számára útmutatással szolgálhat. .Az atlasz-tudományos érde­kessége az, hogy á föld őskorá ­tól napjainkig nyomon Követi hazánk vízkészletének alaku­lását.' Szinte hihetetlenül apró­lékos, nagy tudományos felké­szültséget igénylő munkáról van szó. Az atlasz nemcsak árfa ad választ, hogy hazánk mely .. területein húzódtak meg nagyobb vizek, mondjuk 50 millió évvel ezelőtt,' hanem arra is, hogy ezeknek a vizek­nek milyen volt akkor a vegyi összetételük. Tudjuk például, hogy a Hortobágy alatt húzódó több millió éves ősvíz enyhén sós, ami ha felszínre kerül, el­pusztítja a termőtalajt — szi­kessé változtatva azt. És itt jelentkezik az atlasz gyakorlati értéke. Megmutatja, hogy ha­zánk mely területe alatt hú­zódnak meg ilyen szikesííő ős­vizek. Szerencsére nem min­denütt és minden mélységben lappahganak ilyen földalatti vizek. Annál több ivó- és ön­töző víz tárolódik a föld alatt. Az atlasz kimutatja, hogy a Kisalíöldön, . Győr .környékén, és végig a Duna mentén talál­hatók a leggazdagabb, föld­alatti vjzrétegek. Ezeken a he­lyeken viszonylag csekélv mélységbe "kén fúrni, hogy bő­vizű. szinte ,, kiapadhatatlur vízszolgáltató rétegekre buk­kanjunk. Az atlaszban a hő- íoefásókra is érdekes adatokat kapunk. Tiszakürtnél például 1400 méter mélységig kell fúr­nunk . ahhoz, hogy a legjobb hatásfokú . hévvizet találjuk meg. Az atlasz hazánk területe alatt feltárható valamennyi hő-' forrás nyerési lehetőséget meg­jelölte, beleértve a gyógyászati célra alkalmas vizeket is. Meg­lepő érdekesség, hogy az Állói­don 18 méterenként 1 hőfokkal emelkedik a víz.hőmérséklete, míg a Dunántúlon 20—24 mé­terenként. A világátlag egyéb­ként'40 méter, az európai átlag pedig 33 méter, ami azt bizo­nyítja, hogy, . Magyarországon tárhatók fel legolcsóbban a hő­források. A víz-földtani atlasz eljut majd a megyei tanácsokhoz is. Ezáltal megszűnnek majd az úgynevezett „találomra” fúrá­sok, amikor vagy sikerül vizet fakasztani a töld méhéből, vagy sem; hiszen az atlasz tu­dományos pontossággal jelöli meg azokat a helyeket, ahol érdemes fúrni. A fúrással kap­csolatos műszaki munkálatok kalkulációja ezentúl fillérnyi pontossággal kiszámítható lesíi, mert az atlasz méternyi pon­tossággal jelöli meg, hogy a szóbanförgó- terület alatt mi­lyen . mélységben Húzódnak >eg a feltárásra váró vizek.. Csontos János A magyar piérnöki invenció gazdagságát dicséri a Százha­lombattán nemrégiben meg­épült 200 méter magas kémény. Szerte a világon eddig mind­össze két olyan kéményről tud­nak, amely magasságban meg­haladja a százhalombattai erő­mű kéményét. E kétszázméter magas, vasbetonkémény fő ér­dekessége, hogy palástja csú- szózsaluzással készült. Ilyen technológiát ekkora műtárgy építésére ez ideig még sehol sem alkalmaztak. • Maga a kéménytest 34 méter átmérőjű * alapon nyugszik, alapjának külső átmérője' 18 méter, amely felfelé haladva; a csúcsban -9,6 méterre csökken. Belső átmérője természetesen végig változatlanul 9 méter. A kémény és a csúszózsaluzá- sos eljárás technológiai tervét Thoma József Kossuth-díjas, a MÉLYÉPTERV mérnöke, készí­tette. Az új technológia munka- védelmi szempontból is egye­dülálló. A svéd szakemberek a függőlegestől 46 milliméter- nyi eltérést kétkedéssel fogad­ták, amely a svéd gyakorlatban ez ideig szinte ismeretlen volt. Az egész építmény abszo­lút süllyedése a tervezett 6 cm-hez képest mindössze 4 cm volt. A test az egész építkezés során teljesen egyenletesen süllyedt, ami egyrészt a terve­zés. másrészt a kivitelezés jó munkáját dicséri. Jóllehet Tho­ma József eljárását ekkora ma­gas műtárgy építésére koráb­ban sohasem alkalmazták, te­hát begyakorlott munkások sem álltak rendelkezésre, a munkát ennek ellenére egy tel­jes hónappal hamarabb egyet ien Baleset, nélkül adták át ■ beruházóknak. A dolgozók a szokatlan magasságot kivétel I nélkül jól viselték. A Thoma-féle eljárás elő­nyeire szakmai körökben vi­lágszerte felfiöveltek és az eredmény ezúttal is a magyar technika jó hírét öregbíti a vi­lágban. ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista MunkäspÄri Borsod megyei bizottságán ab: lap,}? Főszerkesztő: Sárközi AJidor Szerkesztőség: Miskolc. Tanács ház tér •& Tel efon szán j o k: ntkúrság: 16-886. kuitüJToVüt 16-007. t.pari rovat.: 16-035; párlro var: 33-687; sportrovat! IB-04D, me­zőgazdasági rovat: 16-078. belpob ti kai rovat; oanaszügyek: I.G-0-íf Kiadja: Az Eszo krnagyo rországl Éapkiadö Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-21S. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei no'-tnhíKfii-ebrin és kézbesítődéi, indexszám: 25:055 ‘Készült a Borsodi Nyónidábam. Felelős vezető: Kárpáti György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents