Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
Péntek, 1963. féBtuar S. ESZAKMAGTARORSZÄG s Jó hírek utasnak, vasutasnak Megkezdik a peronaluljáró építését — 16 millió szakorvosi rendelőre Modern biztosító berendezések — Ikerlakások Ä MÁV Igazgatóságon szerzett értesüléseink szerint, gazdag program vár megvalósításra 1963-ban, megyénk vasúthálózatét, közlekedési viszonyait illetően. Régi, mondhatnánk évtizedes elgondolás realizálásához lógnak hozzá közel másíél hónap múlva a Tiszai Pályaudvaron. Itt épül meg az ország egyik legkorszerűbb peronaluljárója, hogy utazóközönségünk mentesüljön az utazás következtében fellépő gyakori balesetveszélytől. Húsz és félmillió költséget emészt fel ez ,a nagyszabású építkezés, amelyet most már sürgetően ír elő a nagy mértékben felduzzadt utaslétszám. A város és megye vasutasainak szakadatlan gyarapodása új egészségügyi intézmény létesítését szorgalmazza. Ez év márciusában a Bajcsy-Zsilin- szky utcán modern, háromemeletes szakorvosi rendelő építését kezdik meg, kereken 16 millió forintos költséggel. Két év múlva a „vasutas-város” már elfelejti: milyen ..szűk keresztmetszet” akadályozta betegei gyógyulását, a ívj,.alkalmi épületben működő rendelőintézetben. lését illeti, ez még nyitott kérdés, hiszen hétről-hétre újabb variációk merülnek fel. Egy bizonyos: ha átépítik, ha újat ben a dolgozók művelődésének fokozására szakmai, politikai, irodalmi és általános ' ismereteinek gyarapítására újfajta versenyt, „Olvass, tanulj, válaszolj” vetélkedést kezdeményeztek. Ennek lényege, hogy a különböző témakörökből ösz- szeállított kérdéscsoportokra meghatározott időn belül fel kell készülniök a résztvevőknek és azokra a nyilvánosan megrendezett versenyeken válaszolnak. A háromszakaszos vetélkedésben a legtöbb pontszámot elérőket külföldi társasutazással, ajándéktárgyakkal is jutalmazzák. A vetélkedésben való részvétel feltételeit ismertető tájékoztatót több ezer példányban a napokban zönség nyer a vitán, mert remélhetőleg minden elképzelés az utazóközönség kényelméért született és születik meg. (P—1) fosztották ki a dolgozók között, amelyben százötven műszaki, irodalmi, politikai, történelmi, földrajzi kérdés szerepel. A versenyzők felkészülésének könnyítésére a tájékoztató tartalmazza a 'szükséges irodalmi jegyzéket is, ezenkívül pedig a különböző témakörökben jártas szakemberek, pedagógusok irányításával hetenként konzultációkat tartanak a versenyre készülők részére. Az egyéni dolgozók műveltségének növelését, valamint a szocialista brigádmozgalomban résztvevők kulturális vállalásainak teljesítését szolgáló újfajta vetélkedés iránt igen nagy az érdeklődés. Az első versenyt a tervezet szerint áprilisban tartják meg. építenek, végül is az utazóköJlvass, tanulj, válaszolj!“ vetélkedés-sorozat kezűit az Úzdi Kohászati Üzeme; keit Az Ózdi Kohászati Üzemek Huszonhárom éves főkönyvelő Ez a fiatal lány — Roszkos Júlia — a tiszaszederkényi Szőke Tisza Tsz főkönyvelője. Képünkön Eiikö Józsi bácsival, az egyik legszorgalmasabb tsz-taggal beszélget. Jucika most a Közgazda- sági Technikum levelező tagozatának hallgatója, de szeptembertől a Felsőfokú Számviteli Technikumba iratkozik he. Mire jó az ilyen tél ? Dr. Kéri Menyhért, a Meteorológiai Intézet agro- és biometeorológiai osztályának vezetője tájékoztatásul elmondotta, hogy a. jelenlegi hótaka- ró az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területén átlagosan 40—60 liter vizel tartalékol minden négyzetméteren. mégpedig a növények fejlődésének arra a szakaszára — április, május —, amiko • a legtöbb vízre van szüksegü Nyilvánvaló ugyanis, hogy. a ■ utóbbi években tapasztalt na: aszály főleg azért következe, be, mert rendkívül kevés tfg'. a téli csapadék, s a vegetáció megindulásával a talaj termőrétegéből a csekély viztarta- lék pár hét alatt kifogyott. Most, mivel a hó fő olvadási ideje február végére, március elejére esik, az őszi és tavaszi gabonafélék, továbbá számos ipari és takarmánynövény máris biztosítva van az esetleges tavaszi szárazság ellen. De a kapások számára is jó „csapadékalapot” vetett ez a sokat szidott idei tél. Ugyancsak kedvező vonása a vastag hóbundának, hogy a legkeményebb — 20—28 fokos — januári és február eleji fagyok ellen megvédte őszi vetéseinket, főleg a külföldi intenzív búzafajtákat. Törpevízmű társulást szerveznek és egészséges ivóvízzel látják el községüket Sárospatak dolgozói Vitamintablettával pótolják a legelőt A vasutas dolgozók egészsége, biztonsága érdekében egyéb nagyszabású elgondolások is születtek. A roppant érdekes és külföldön is nagy érdeklődésnek örvendő, dominórendszerű biztosító berendezések lassan- lassan polgárjogot nyernek megyénk egyes állomásain. A nem is olyan régen még csak „féloldalasán” betelepült nyékládházi vasútállomás ma már gyalog-felüljáró építését sürgeti. Ez meg is épül még ebben az esztendőben, közel 3 millió forintos ráfordítással. 1963-ban tovább javul néhány vasútállomás vízellátása. A lakásigényeket három ikerlakás felépítésével enyhítik; Szerencsen, Miskolcon és Gyöngyösön kezdődik meg hamarosan az építkezés. Ami pe- 4 dig a Tiszai Pályaudvar átépí- I Sárospatak és környéke vízben igen szegény vidék. A hajdani híres „iskolavárosnak” mindössze öt olyan fúrott kútja van, amelynek vize megfelel az egészségügyi követelményeknek. így a lakosság jó része fertőzésnek kitett, ásott kutakból, egyesek pedig még ma is a Bodrogból szerzik be víz- szükségletüket. A község vízellátásának megjavítására a megyei tanács nagy gondot fordít. Az elmúlt években kutatásokat végeztek a Bodrog bal partján és a munka eredménynyel járt. Megfelelő mennyiségű, egészséges ivóvizet találtak, amely nemcsak Sárospatak, hanem a közelében lévő Végardó község ellátására is elegendő. Ezért a tanács elhatározta, hogy Sárospatakon törpevízmű társulást szervez és a lakosság pénzbeli hozzájárulásával, helyi anyagok felhasználásával, valamint állami támogatással bevezeti a községbe a vizet. A tervek szerint a Bodrog partján három kutat fúrnak, szi- vattyúházat és víztisztítóművet létesítenek, a község belterületén pedig egy 600 köbméteres tárolómedencét építenek. A vízhálózat elkészítéséhez 22 kilométer hosszú csővezetéket fektetnek le és azokra 60 közkutat kapcsolnak. A vízmüvet úgy tervezték, hogy az a közeli Végardónak is megfelelő meny- nyiségű vizet biztosítson. A lakosság nagy örömmel fogadta a megyei tanács kezdeményezését és a napokban megkezdték a törpevízmű társulás szervezését. A vízmű építésére pedig előreláthatólag a jövő év tavaszán kerül sor. A bakonyvidék 280 juhho- dályát napok óta csaknem 1 méteres hó zárja el a külvilágtól. A mintegy 110 ezer állatot itatásra sem tudják kihajtani, a gondozók szánokkal, lajtokban hordják a vizet. Az egyetlen használható jármüvei, a szánnal szállítják a takarmányt is a központi tárolókból A hosszú tél miatt elfogyott a juhok vitamintartaléka is. Az állami gazdaságokban különböző vitaminkészítményekkel, tablettákkal, a szövetkezetekben pedig a zöldsiló fokozott adagolásával pótolják a legelőt. Az állami gazdaságokban, tsz-ekben tartják a lcon- díciójukat a juhok, sőt csaknem elhullás nélkül vészelte át a rendkívüli időjárást a 4000 újszülött kisbárány is. Húsz év távlatában a borsodi mezőgazdaság Megszűnik a termelés elaprózottsága I Késsül a „vizsgamunka66 a Diósgyőri Gépgyárban Másodpercenként egy-egy motorházat munkál meg az automata-gépsor A múlt év végeidé egy nagyon érdekes automata-gépsor készítéséhez kezdtek a Diósgyőri Gépgyár M. egységében. A gyóregyeségvezető Szirti Károly — és a gyár vezérigazgatója is — úgy nyilatkozik, hogy ez az egyesített üzem egyik, s nagy „vizsgamunkája”. Érde- kességképpen érdemes elmondani, hogy a negyven méter í\oskzú automata-gépsor másodpercenként munkál meg egy- egy motorházat. Nagy, anyag- igényes munka. portra készítjük. Ez nemes valutát hoz. Elkészítésével egyúttal fejlesztjük gépiparunkat is. Gyártunk majd automatagépeket a hazai ipar számára is, ez bizonyos mértékben forradalmasítja s megnövdi a termelést. A termelés, termelékenység növekedése pedig — bármennyire is szokványosán hat, de — mindig azt eredményezi, hogy többet, jobbat, olcsóbban gyártunk. I. A mezőgazdasági termelés szakosítása világméretekben is jelentős tényezője a termelés növelésének. A nagyüzem létrejöttével különösen adva van a lehetősége annak, hogy megszüntessük a kisáruterme- lők, az egyéni gazdák idejében lévő „szatócskodást”, vagyis azt, hogy kisebb földterületeken nagymennyiségű növényfajtát termesszünk, többféle jószágot neveljünk. A termelőszövetkezetek létrejöttével már kialakultak a nagyüzemi táblák, mégis előfordul az, hogy megyénk számos termelőszövetkezetében 20—30 féle növénykultúrát lehet találni, nevelnek szarvasmarhát, sertést, juhot, lovat, baromfit. A hejőpapi tsz-ben húszféle mezőgazdasági növény díszlett az elmúlt esztendőben, a felső- zsolcai Szabadság Tsz-ben — ahol 1500 kh szántón gazdálkodnak — 27 féle növényt termesztenek, nem számítva hozzá a kertészeti növényeket. Az is dőfordul. hogy 10—15 holdas kertészetekben másfél-két holdanként ugyancsak különböző zöldféléket termelnek. A mezőgazdasági termelésnek ez az elaprózottsága elég érzékenyen visszaüt a termésátlagok, a gazdaságosság alakulására, gátat emel a specializálódás élé, az alaposabb termelési tapasztalától, megszerzéséhez. A szakosításnak az a feladata, hogy a mezőgazdasági termelésnek ezt a „bazárjellegét” megszüntesse. Az a cél, hogy minden növényt ott — A gyár fennállása óta — mondja az egységvezető — ez it legnagyobb munkánk. Készítésével — bár az anyagszállítást a kemény tél akadályozza, mégis — jó ütemben haladunk. Jelenleg 300 alkatrész forgácsolását végezzük. Egyébként 45 ezer féle alkatrészt kell elkészítenünk, s vannak alkatrész-féleségek, amelyből tízet is beépítünk a gépsorba. Tavasszal — a tervek szerint április 1-én — kezdik meg a gépsor szerelését. Az első művet az év végére készítik el. Májusban megkezdik a következő nagy termék forgácsolási munkáit. Egyelőre négy ilyen automata-gépsorra kaptak megrendelést. Azért írjuk „egyelőre”, mert a konstrukció iránt olyan nagy az igény -a világpiacon, hogyha a gyár megsokszorozná' a termelését, akkor is Volna megrendelés bőven. A Diósgyőri Gépgyár már Pusztán a mű elkészítésére Való vállalkozásával is igen nagyot lépett előre. A jövő az automatikáé, a jövő gépe az automata. Hogy mit jeient a nagy és merész vállalkozás? Azt, hogy a három gyár összevonása nagyjelentőségű gépgyártásunk fejlesztésében, nagyobb léptekkel haladunk a világszínvonal felé. És ahogy Szirti elvtárs mondotta: — Az első gépsorokat exHalászat a jég alatt A Szegedi Tógazdaságban a legkeményebb hidegekben sem szünetel a'halászat. A teleltető tavakon 30—40 eontiméter vastag jégpáncélt törnek fel, s húzzák végig a nagy hálót. Minden húzáskor mintegy ötven mázsa „zsákmány” kerül a szárazra. Hősies helytállással biztosítják a lakosság zavartalan ellátását. A képen: Kiemelik a hálót, néhányon a jeges vízben állva dolgoznak. termeljenek, ahol legkedvezőbb a talaj, a kiima és egyéb adottságok: ott neveljenek bizonyos fajta jószágokat, ahol biztosítva van az olcsó takarmány- és abrakellátás. Az a feladat tehát, hogy területegységenként lehetőleg minél nagyobb termést takarítsunk be. s ezáltal magasabb jövedelmet biztosítsunk. A sokarcú Borsod Megyénk északi fekvésénél, domborzati viszonyainál fogva a sokarcú mezőgazdaság képét mutatja. A dél-borsodi részeken az átlag hőmérséklet megegyezik számos alföldi város, pl. Debrecen hőmérsékletével is, de az északi részeken a hűvösebb éghajlat mialt két- három héttel is elhúzódik az érés. illetve a betakarítás ideje. Ezért van az, hogy a kora tavaszi időszakokban déli megyékből kell importálnunk különböző zöldárukat. Igen változatosak a talajviszonyok is. A legvadabb sziktől kezdve meg lehet találni mindent a futóhomokig'. Vannak mezösé- gi, savanyú-, erdő-talajaink. Ezek az objektív körülmények alapvetően meghatározzák a szakosítás irányát, gyakorlati módozatait. Minden növényfajtát — legalább is nagyobb többségben — ott kell megtermelni, ahql legkedvezőbbek a talaj- és egyéb természeti adottságok. A talaj helyes megválasztása egyik lényeges összetevője a termésátlagok alakulásának, s amennyiben megszüntetjük egy-egy termelőszövetkezetben a sokféle növények termelését, úgy ' eleve biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy jobban ki tudjuk használni a mezőgazdasági dolgozók szakmai felkészültségét. Biztonságosabb az árutermelés, meg van az alapja annak, hogy a mennyiség mellett javuljon a minőség'is. A kenyérgabona Meg lehet állapítani — ahogy ez már a fentiekből is következik —, megyénk nem kimondottan hazája a kenyér- gabonának. Ennek a termeléséről azonban nem mondhatunk le, csak így tudjuk kielégíteni e termelőszövetkezeti tagok igényeit, az állam szükségleteit. A borsodi földeken termelt gabona is fontos részét képezi az ország kenyérrel való ellátásának. Csökkenteni fogjuk a vetésterületeket, természetesen nem máról holnapra, minden meggondolás, a szükségletek figyelmen kívül hagyása nélkül. A vetésterület csökkentéséről csak akkor lehet szó, amennyiben növelni tudjuk a termésátlagokat. 1362-ben a termelőszövetkezetek átlagosan 9,3 mázsa búzát termeltek egy holdon. Az a célunk. hogy az ötéves terv végére a termésátlag elérje a 12 —13 mázsát, s kellő mennyiségű műtrágya felhasználásával a húszéves terv végére Borsodban is elérjük a 17 mázsát. Csakis ez az út járható akkor, amikor a kenyérgabona vetésterületének csökkentésére gondolunk. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának üzemszervezőjével. Molnár Józseffel beszélgettünk a szakosítás problémáinak megoldásáról és tőle tudtuk meg azt is. milyen távlatok nyílnak a mezőgazda- sági termelésben az elkövetkezendő húsz év során. A Magyar Tudományos Akadémia alapos felméréseket, vizsgálatokat folytat az országban a termelés szakosítását illetően, s ennék a tudományos munkának a részét képezi a borsodi szakosítás is. Visszatérve a búzához, az eddigi szokástól eltérőén, a gabona vetésterület nagy részét a lejtős területeken találjuk majd. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a dombos, lejtős területen vetett gabona, annak gyökérzete nagy mértékben csökkenti az eróziónak a termőtalajra gyakorolt pusztító hatását. Ezeken a területeken az állattenyésztés és a gyümölcslé mi es ztés pótolja majd azt a jövedelmet, amit viszonylag csökkent a kenyérgabona vetésterülete. A lejtős-dombos területek mintegy 20—30 százalékán évelő pillangósokat vetnek éppen az állattenyésztés, a szarmasmarhanevelés érdekében. Garami Ernő (Folytatjuk.)
