Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1963. január Í&, Mindenki egyetért Hruscsov eívtárs javaslatával az NSZEP VI. kongresszusán Berlin (MTI) Piftczési Bál, az MTI berlini tudósítója jelenti: Csütörtökön, a. Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusának harmadik napján Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szólalt fel elsőnek. Arról beszélt, hogy a nyugatnémet militaristákkal ■ és re- VanSiStákkal, a bonni kormánnyal szemben az NDK uj, békés és demokratikus perspektívát állít fel az egész német nép számára. A Német Demokratikus Köztársaság létezése az európai béke cz'-ik legfőbb biztosítéka. Gomulka ezután hangsúlyozta, hogy Hruscsovnak a mostani kongresszuson tartott beszéde a lengyel párt álláspontját is kifejezte. „Egyetértünk Hruscsov élvtársnak azzal a tételével mondotta —, bogy függetlenül az egyrészt az SZKP és a legtöbb kommunista- és munkáspárt, másrészt pedig egyes kommunista pártok vezetősége között keletkezett nézeteltéréstől, a nyilvános polémiát és vitát abba kell hagyni. Ezeket a különbségeket nyugodtan és türelmesen, belső tárgyalásokkal kell megszüntetni.” A LEMP első' titkára ezután arról beszélt, hogy a Karib-ten- ger térségében kirobbant válság idején egves kommunista pártok vezetősége részéről erősödött az SZKP, a kommunista mozgalom elleni káros és felelőtlen támadás. E r>árt~k Vezetői nem akarják elismerni, hogy ezt a válságot, a Szovjetunió nyüendí, ésszerű és mély felelőssé rtudTiö! áthatott politikája követ-kertében, úgy sikerült Xn'rT,Ő7,oi. hogy az Kubának és a '■1 b- mus ügyé-rk is javára vált. Ezt éavébként a SísoM aliztnus ellznsé^’i is elismerik. Vezet kell bét Vetni annak a felelőtlen polémiának, amely esak a lcgkfilönb"-öbb reakciós erSinek l’" sznál — hangsúlyozta Gomul ka, majd arról beszélt, bogy a Szovjetunió a szocialista tábor legfontosabb, legdöntőbb ereje, amely nélkül egyetlen szocialista ország sem tudna helytállni az imperializmus elleni harcában. Ezt ceyetien kommunista pártnak; különösen pedig a szocialista Hruscsov béliefe’hívása,.. (Folytatás Hz 1. oldalról.) ni és meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. A francia sajtó kiemeli, hogy a szovjet kormányfő beszéde tartalmában és hangnemében is mérsékelt volt. Ezt a francia hivatalos körökben is elismerik, ele hozzáfűzik: á francia kormány változatlanul ellenzi Hi-us- ésövíiak a nyugat-berlini kérdés megoldására tett javaslatát, ragaszkodik a nyugati csapatok jelenlétéhez Nyugat- Berlinben. LONDON Az angol sajtó vezető helyén, nagy részletességgel foglalkozik Hruscsov szerdai beszédével. A lapok kiemelik, hogy Hruscsov „figyelemreméltó”, „drámai erejű” beszédében szenvedélyesen síkraszállt a \ békés együttélés politikája mellett és nyomatékosan figyelmeztetett a nukleáris kalandorkodás katasztrofális következményeire. A Guardian figyelemre méltónak találja, hogy Hruscsov nem szabott határidőt a nyugat-berlini helyzet rendezésére előterjesztett kompromisszumos javaslataihoz, bár hangsúlyozta, hogy a német békeszerződés megkötését változatlanul elsőrendű fontosságú feladatnak tartja. BELGRAD A Borba első oldalán nagy címbetűkkel közli a Krusesov- beszédnek azt a vezérgondolatát, hogy „á békeharc a szocializmusért folyó küzdelem legfőbb feltételé lett’’, A belgrádi Politika is a béke gondolatát emeli ki a szovjet államférfi megnyilatkozásából: „A marxisták nem képzelhetik el a kommunista civilizációt a világkultúra romjain”. országok pártjainak sem szabad elfelejteni. A Szovjetunió nagy ereje, nukleáris hatalma, a szocialista táborban elfoglalt központi helye nagy felelősséget ró az SZKP és a szovjet kormány vezetőire, nvnden politikai lépésükért. Nincs egyetlenegy másik elvan párt, nincs egyetlenegy másik olyan szocialista ország, amely ezt a “e- telőssévet magára tudná vállalni. Már csak emiatt is például az Albán Munkapárt vezetőitől legalábbis nagyobb szerénységet és mértéktartást várhatna az ember, ha már felelőséget nem is lehet elvárni tőlük. ..Rossz és ügyünkre nézve káros, hogy egyik, vagy másik párt politikájának vezérelveit teWütVe, eltér az )ö57~es és 1960-as moszkvai nyilatkozatuk szellemétől és betűmtől. A károk azonban jóvátehctők, ha ezek a pártok visszatérnek a moszkvai nemzetközi tanácskozások dokumentumainak irányvonalához.” A nemzetközi1 kommunista mozgalom annál nagyobb sikerrel tudja majd betölteni kíildétését, azt, hogy megmenti a világot az atomháborútól, minél szorosabb lesz a kommunista, és munkáspártok egysége. Drahomir Kolder, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a csehszlovák pártküldöttség vezetője üdvözölte a kongresszust. Először a KGST-n belüli .együttműködésről beszélt, majd azt hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt a kubai válság idején feltétlenül támogatta a Szovjetunió álláspontját és feltétlenül támogatja ma is. „A kommunizmust írem a világ romjain akarjuk felépíteni — mondotta —, a kommunizmus és a béke elszakíthatatlan szövetségesek.” Waldéck iRochet, a Francia Kommunista Párt főtitlcár-- helyettese kijelentette: az FKP támogatja N. Sz. Hruscsovnak azt a javaslatát, hogy a kommunista pártok hagyják abba az egymás közötti nyilvános vitatkozást. A Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettesét beszéde végeztével lelkes ünneplésben részesítette a kongresszus, GA 46—23 Rosszízű emléket adott nekünk az új esztendő hajnalán a GA 40—23 rendszámú autóbusz vezetője. Szilveszter éjszaka fél 2-től vártuk a hideg éjszakában férjemmel és kisÁ vasutasok Jó munkájáról A fcísőzsolcai vasútállomás dolgozói az 1962-es év második félévi feladattervet sikeresen, az élüzemszint felett teljesítették. Az állomáson három szocialista brigád dolgozik, s c három brigádnál egész évben nem fordult elő baleset. A sikeres munka a párt, a szakszervezet és szakszolgálat jó együttműkí désénck köszönhető. A brigá< s az állomás más dolgozí most azt vállalták, hogy aj 1002-ben elért eredményeké 3 százalékkal túlteljesítik. Kerepesi Istvánne <§» úkajféi ifjak S» zö va mi l’U tej be üt rii 77 m hé de zá Nagy öröm érte a napokban iskolánk tanulóit. Már a mi sódik úgrószőnyeget kapták meg a szülői munkaközösség aján dekaként Ezzel megoldódott iskolánkban a testnevelési órS előtt a „szőnyegvándoroltatásTantermeink ugyanis káron helyen vannak, egymástól 5—600 méterre, s a testnevelés órák előtt sok kellemetlenséggel járt a szőnyeg átszállításé. Amint azonban azt az évek során a szülői munkaközösség he bizonyította: nem közömbösek számukra, iskolánk gondjai é segítenek azok megoldásában. Most úgy tervezik, hogy tele víziót vásárolnak iskolánk részére. Egy panaszos észrevételt is szeretnénk szóvá tenni, tíé község és három tanya lakót, fölég bejáró munkásai UtáZnal naponta a taktaharkányi állomásról Miskolc és Szerencs feli Az utasok fele már a hajnali órákban elindul, sajnos, fűtetlet autóbuszon és az állomáson is hideg, fűtetlen váróterembe kell dideregniük, amíg a vonat megérkezik. Az állomás váró termében van ugyan kályha kettő is, de abban nem pattög barátságos meleget árasztó tűz, s az ajtó is csak akkor záró dik. ha a véletlen így hozza. A MÁV illetékeseitől azt kérjük hogy Jütlessenek a taktaharkányi állomás várótermében ii és az ajtózárat is javíttassák meg. F. Sári Lászlóné tanítóul Csabaj Egy szakszervezeti taggyűlésről ve m na tá ér la es ke zá m olle kt e2 sz S: hí b< m fiammal az autóbuszt. Vegrs megláttuk, de a Stromfeld laktanya felé haladt. Azt gondoltuk azonban, hogy visszafelé jövet bizonyára felvesz bennünket. Sajnos, nem így . történt. Látnia1 kellett, hogy ott állunk a rpegállóban, kisgyerek is van Velünk, mégis megállás nélkül elhajtott mellettünk. Férjem megjegyezte: bizonyára azért nem állt meg, mert már a garázsba megy. Elindultunk hát gyalogosan. A Szemére utcában Kovács ellenőrrel találkoztunk, s ö mondotta, hogy nem helvesen járt el a "cokocsivezétő, mert meg kellett volna állnia és fel kellett volna vennie bennünket. Kisgyermekünkkel a hideg éjszakában gyalog mentünk haza Hejőcsabára, a „kedves” gépkocsivezető hibájából. Bizö- njmra megérti, ha ezért nem mondunk, neki köszönetét, S reméljük, az ü;i évben udvariasabb és figyelmesebb autóbuszvezetőkkel találkozunk. Bernáth BamhbAsné •Hfejőcsabaj Segesvári u. 14. Ezt az eljárást »agyon furcsának tartjuk, hiszen sok utas fordul még naponta Hernádszurdo- kon Is és nem lehet az állomás mostoha gyermeke sem a MÄV- nak. sem annak a szervnek, amely a szenet szállítja. Pócs László Hernádpetri sípos gvuia nekik, hogy üzlet, családi ügy, s így adja tudtukra, hogy most ketten szeretnének maradni. De aztán becsukta az újságíró, mögött az ajtót és igen komolyan odafordult Kosához: — Jó, hogy jössz, Kosa elvtárs. Elviszem Jánost Ujma- jorba, ha ő is úgy akarja. — Ne ugrassatok engem — rántotta meg a vállát Kosa, aztán mikor látta, hogy ezek komolyan hallgatnak, izgatottan folytatta: — Most? Hát ez lehetetlen. Szó se lehet róla! Még ha menni akarsz, akkor se engedünk. — Megbeszéltük a megyei titkárral. — Mikor? — Utoljára most, két órával ezelőtt. — Dehát hogyan? Miért? Nem értem! — Régi ügy — mondta Cse- kő, s várta volna, hogy már János válaszoljon. — Szükség van rá az állami gazdaságban. — Aludjunk rá égyét — szólalt még végre János, akit feszélyezett az újságíró jelenléte is, —.holnapra okosabbak leszünk. Visszament a szobába. A három férfi csak nézett utána és mindegyik másra gondolt, de egyik se értetté pontosan, mi is történik itt. Jóidéig kinnmaradtak még a verandán, úgy kellett őkét visszahívni, amikor újabb vendégek érkeztek. A Berecz-házaspár jött, mintegy Véletlenül. Itt laknak a járási tűzrendészettől, az elnökhelyettest kereste, mert úgy hallotta, autóval van és szeretne vele bemenni Nagyli- getre, vonat már csak éjfélkor lesz. Ittragadt hát ő is. A férfiak a nagy asztalt ülték körül, csak a járási elnökhelyettes pártolt át a díványra, az aszonyok mellé. Kati is leült- végre, a bor János gondja, most már szolgálja ki mindenki magát. Vidám volt Kati, de szokása szerint csendes, az italt is éppen csak megkóstolta, inkább a többieket Kínálta szaporán, de őket is hiába, az asszonyok nemigen ittak. Ilyenek ezek — mosolygott magában Kati, —, az egyik azért nem iszik, mert ném szereti as italt, a másik még éppen azért, mert nagyön szereti. A kis Be- • reezné-néhányszor megvallotta neki, hogy ők bizony az urával egy pin tét. is, megísznak, csak úgy magukban, vacsora után, édes likőr, még, akár ne is legyen a. háznál, úgyse éri meg a holnapot. « A hagy asztalnál egyre vidámabb a hangulat, Kati Jánost keresi Szemével és alig hallja a járási elnökhelyettes történeteit, pedig jóízzel mesél .ez a kis ember, végre elemében van, nincs semmi fészélyezettségé, talán az. ital tói, talán az asz- szonytársaságtól megjött. . a hangja. Bereczné megilletődöt- ten .pillog, mert a történetekben sűrűn előfordulnak ilyen mondatok;. „Álig .szállók ki a kocsiból”, „hiába dudáltunk nekik”, meg. „azt mondja' erre a, miniszter’!. De. nem hivalko- dón. hanem természetes hanglejtéssel hangzott el minden ilvrn kifejezés, ahogy a történet megkívánta. — Hát nem elvonok az emberek, mintha álarcot hordanának t-í gondolta Kati. — nyékről is, amelyeket a ké részleg 1962-ben elért. Eves tér veinket túlteljesítettük, jó ered ménnyel zárultak a Vili. kong resszus tiszteletére tett fél ajánlások is. Az öntödei dölgö zók a selejtszázalékot országa viszonylatban a legalacse nyabbra csökkentették, s ez el sősörban a szocialista brigádot munkájának köszönhető. A beszámoló feletti vitában a hozzászólók arról tettek bi zonyságot, hogy , átérzik a ; gyár egyesülésével járó felada tok jelentőségét, s ígéretet tét tek arra, hogy a jövőben méi jobban dolgoznak. Rámutatta! a hibákra is. Többen kifogé solták, hogy nem kapják meí időben a munkaruhát, illetve < bakancsot, s a mintákhoz szükséges faanyag sem felel meg a: előírt követelményeknek. Prob lémáik megoldásához a szak- szervezet további segítségét kérik, Kóta Károly Miskolc így nem lest tiszta Miskolc Sokat beszélünk arról t mozgalomról, amelynek jelszava: „A tiszta Miskolcért.’ Városunk lakói részéről éré» hető a. törekvés, hogy szebbé tisztábbá tegyük lakóhelyűn két, de ez a törekvés sokhelyütt kárbavész, ha az egyes építő vállatok megfeledkeznek róla, s a befejezett munkák után hónapokig ott hagyják 3 törmeléket az utcán. Ez történik a Hadirokkantak utcája 34. számú ház előtt is, ahol még a mai nap is ott l láthatók a törmelékek — holott a munkálatokat még novemberben befejezték. A városunkat szerető miskolciak nevében kérjük: mindenki, minden szerv és vállalat egyformán harcoljon a tiszta Miskolcért. Özv. Balázs Józscfné Miskolc Petőfi Sándor nevét vette fel egy lengyel határvédő őrs A lengyel hadsereg egyik határvédő őrse elhatározta, hogy felveszi Petőfi Sándor nevét, mert példaképének tekinti a költőt, aki forrón szerette hazáját, és a katonát, aki Bem tábornok oldalán hősiesen kfe- dött a szabadságért. A névadó ünnepségre a határőrsre érkezett Végh Lajos ezredes, hazánk varsói katonai atiaséja, aki a lengyel határőrs katonáit „A Magyar Népköz- társaság kiváló katonája” jelvénnyel tüntette kL 28. Aludjunk rá esyet... De ő ném is csak az emberek, a mások véleménye miatt nyugtalan, önmagának nehéz számotadni. Mi is jön rendbe avval, hogy most Csekő feláll és azt mondja': elviszem ezt az émbert. Az ember nem vitetheti magát, mint a hajótörött égy s-zál deszkán: amerre a tenger sodorja! Mit ér az, ha valaki csak kapaszkodik, s a többi már bem tőle függ, ba- hem a szelektől, a tengeri áramlatoktól? Felálltak szusszanni egyet., s Míg Kati az asztalt szedte lé, szétszóródott a társaság. Végre szót válthat Csékővel, a fűtetlen verandára mentek ki és rágyújtották. — Szabad ember vagy — mondta Csekő —, ha akarsz, jössz, há akarsz, maradsz. A megyéi titkárral beszéltem. Aztán még mintha akart volna valamit mondani, dé meggondolta magát és inkább kérdezett: — Te pajtás, semmiképpen nem tudsz itt maradni? János.item Válaszolt. —- Akár holnap béállhatsz hozzánk, 'de ahogy nézem, senki se venné jó'néven. — Hát ti mit pusmogtok itt? f=- nyitott rájuk Kosa és jött hpomban az újságíró is. Ösékőnék már . a nyelvén ivóit, hogy valami tréfával elüsse a dolgot, vagy mondja harmadik szomszédban és különösen az asszonyok . között nagy a barátság. Kati nagyon megszerette ezt a kis, filigrán fiatalasszonyt., aki nemrég még gyerek volt, itt nőtt fel a- szeműk láttára és már maga. is gyereket dajkál, dé még mindig olyan • kisláhyosan ügyetlen és pirulós tud lenni. Be- recz afféle eleveneszű kertész- ember, aki mindig számol és könnyen vált át, ha a helyzet úgy kívánja, most is avval lépett be a szövetkezetbe, hpsy őt az első turnussal elküldik gépkezelő tanfolyamra. Jó szomszédok, mindig segítésre készek és bizalmasok a Takáes- családhoz. Már a konyhából vissza akartak lépni,* mikor Eszti nénitől meghallották, milyen társaság van Jánosoknál, de Kati betessékelte őket, jöjjenek csak, elférünk, különösen Be- récznénék örült, ' mert nem érezte jól. magát .egyetlen asz- szönynak ennyi férfi között. Kisvártatva jött Keceli Peri is a feleségével, — s akkor már székeket kellett behozni a verandáról —, ez a feketeha- jüszú, szép Szál ember , csaknem egyidős Jánossal, legény- kori jóbarátok, és amikor, ötvenhat után Feri visszajött Szőllősre, újból összebarátkoztak. Felesége különben második asszony, Nagyligetről hozta, itt nem is nagyon ismerték. Végül egy ismeretlen, szürke-egyenruhás ember jött be, a Nagyon szeretnénk, ha az illetékes MÁV-vezetők gondoskodnának a herrádszurdoki állomás várótermének és forgalmi irodáiénak fűtéséről is. itt ugyanis 1963. január elsejétől nem éeett a tűz. s amikor énnek oka felől érdeklődtünk, a szolgálatos őr fogvacogva azt felcl- j te, hogy a szenet csak január vé- i gére ígérték, s addig nincs mivél tüzelni. A Diósgyőri Gépgyár öntöde és szalaggyártó részlegének január 3-én tartott szakszervezeti taggyűlésén értékelték az 1962- és év termelési eredményeit. Berta Mihály műhelybizottsági titkár beszámolójában utalt a Vasas Szakszervezet 60 éves fennállása alatt vívott küzdelmekre, s a közelgő kongresz- szusra, a kongresszus tiszteletére felajánlott munkaverseny- nyel kapcsolatos feladatokra.. Beszámolt azokról az eredméMikor vacsora közben feszes , derékkal ült az asztalnál és , mindenáron tekintélyes-komolyra formálta arcát, ki hitte volna erről az emberről, hogy nevetni is tud, sőt, nevet- . tetni? Hogy ilyen világíátott és tele van élménnyel, vidám történettel? A másik asztalnál is kezdtek már kibújni a lepkék a bábból. János maradt csak komoly és csöndes, mintha bánata volna. Kati nem is értette, mitől env- nvire boms, hiszen minden lói alakult? A többiek egyre vidámabban adogatták egymásnak a szót, Csekő az újságírót ugratta, de már az sem maradt adós, vissza-visszalött. — Volt nekem egy öreg tanárom, az szokta mondani, hog? fegyvert csinálni könnyű, de embert, azt nehéz. Ti is ígv vagytok, mind. Azt hiszitek, hogy traktor, meg műtrárua, meg istálló, avval kész a világ. Embert csináljatok, komám, embert! — Azt csak te tudsz, a toliaddal. mi? — Mi meg csak lövöldözünk, meg műtrá°vázunk? — toldotta hozzá Kosa is. — Tudok, vagv nem tudok, az maid eldől. De azért mondok valamit Köss elvtáT.s, megcsináltuk s szövetkezetét, naev dolog, ló dolog, nem is volt könnvű. De embert még nehezebb -l°sz esioálni hozzá. — Meglesz az is — mond+a Sízölre Tstrón és közbon szór-. ft1»rod«*on Ft T>rvh*»T**VJ"»o rönkivel mepti __ "p•5+'í1+<&ícl nir'CS. — a z+ hiszed, mi ezt nem tudinb? ... T’r. ó tcftímrVí>rH — ofpffo ptr TfAcn .T*5_ fi"'*; Tőivel ’ fém én i^az (Folytatjuk.) Hideg van Hernádszurdokon is
