Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

Péntek, 1963. január 16. fSZAKMAGTAItORSZA« Mi! végeitek 1982-te, mit csinálnak 113-lian ? Beszélgetés a. tsz-bernházási iroda főmérnökével ré at 3 3 A A M 1 J n( t£. ,,r.. az 1963-as tsz-be- nies©st ruházásokról be­szélnénk, szólnunk kell az elő­ző évi tervekről és azok meg­valósításáról. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának be­ruházási irodája a beruházási tervek teljesítését két „ütem­ben” bonyolította le. Az első ütem időszakára 79 millió fo­rint állt rendelkezésre. Ebből 77 milliót sikerült beépíteni, a másodikból 16-ot. Mi maradt hát el a tervekből? — A kér­dési-e Balló Ödön, a beruhá­zási iroda főmérnöke válaszolt: — Általában minden tervbe­vett épületnél megkezdtük a munkálatokat, de voltak lema­radásaink. Például, nem kap­ták meg az illető helyen az építkezési engedélyt, vagy va­lami más dolog miatt. Ilyen esetekben más termelőszövet­kezeteknek adtuk át a beruhá­zási „lehetőséget”. Ez azonban minden esetben késedelmet okozott. Hiszen új terveket kel­lett készíteni, újra meg kellett kérni az építési engedélyt, s ezekhez idő kell. Az első idő­szakban csak a károlyfalvi Szorgalom Tsz 300 férőhelyes hizlaldájának az építését nem bonyolítottuk le, mert a tsz még most sem szállította el a szükséges anyagokat. Nehézsé­get okozott az is, hogy a ter­melőszövetkezetek nem tulaj­donítottak kellő jelentőséget a beruházásoknak. Késleltette a munkát az októberi és novem­beri rossz időjárás. Ha ezek a dolgok nem jönnek közbe, már október 31-re teljesítjük a ter­vet. — Mit építettek a múlt év­ben? — Az edelényi járásban hat darab ötven férőhelyes istál­lót. bár ezek nem készültek el kellő időben, s ezért, elsősor­ban a Tatarozó Vállalat fele­lős. — 39 darab fiaztatót. Ez új kezdeményezés, először alkal­mazták a megyében az ilyen konstruálású ólakat, amelyek téli fiaztatásra is alkalmasak. Tervbe vettük továbbá négy darab 96 férőhelyes borjúneve­lő építését is. Az előbbit ötven. a következőt pedig körülbelül hatvan százalékra teljesítettük. Félig készült el a beterve­zett 15 darab agronómuslakás. Ezeknek az átadási határideje ez év április 30. Persze, ez sem biztos, mert a lctsz-ek nem nyújtanak megfelelő biztosíté­kot. Különösen a szikszói és a bódvaszilasi ktsz-ek. Harcban a 20 fok körüli faggyal Tovább robbantják a Tisza jegét — A nagy hidegben csillékbe fagy a vasérc 3 *f ág Ü eé A CB?. M k­é-j r \ & t." » lé, n­Ic­es b!í ill s ife is, itt li­tt' S' nr I a-j a1 Csütörtökön reggel 20 fokos fagyot, mértek Miskolcon. A kemény hideg, a fel-fel támadó csípős északi szél és a kisebb hófúvások kemény próba elé állítják az egész megyében a külszíni dolgozókat. A külön­böző vállalatok messzemenően gondoskodnak arról, hogy ezek a munkások naponta többször meleg teát és kávét kapjanak, valamint jó] fűthető melegedő helyiségek álljanak rendelke­zésükre. A dermesztő hideg­ben a külszíni dolgozók — ha sok esetben hősi helytállással is — eddig sikeresen megbir­kóztak az időjárás szeszélyei­vel. így például a Tisza felső szakaszán, a Tolvaj és Tisza- nagyfalu közötti éles kanyar­ban már hatodik napja tart a küzdelem a jégtorlaszok eltá­volítására. A dermesztő hideg­ben a jégtörők és a robbantok egyre nehezebben tudnak meg­birkózni a folyón keletkezett vastag jéggel. A rendkívül hideg időjárás­ban meglassult a munka a Ru- dabányai Vasércbánya külszíni fejtésein is. A 15—20 fokos hi­degben az acélkeménnyé fa­gyott földben szikrát ver a csá­kány, lassabban mozognak a gépek és az emberek. A bánya­üzem vezetői külszíni melege­dőket létesítettek és mozgó szerelohrigádokat szerveztek, hogy a meghibásodott, a lefa­gyott gépi berendezéseket a helyszínen kijavíthassák. A dömpereket már napok óta melegvízzel indítják és a mo­torokat egész nap járatják, az utakat pedig folyamatosan ho­mokozzák, hogy a szállítást biztosíthassák. A külszínen dolgozó 300 bányász még így sem tudja teljesíteni napi elő­irányzatát. Ezért a mélyműve­lések dolgozói elhatározták, bogy „rákapcsolnak” és így Pótolják a kiesett hiányt. Tö­rekvésüket azonban a hideg •akadályozza. A nedves vas­érc a felszínen a csillékbe fagy és ezt csak jelentős idő­kieséssel, melegítéssel és csá­kányozással tudják kiszabadí­tani. A fel-feltárbadó északi szél és a kisebb hófúvások az eddi­ginél nagyobb erőfeszítéseket Magyar építészeti kiállítás Stockiioimban Január 18-án magyar építé­szeti kiállítás nyílik Stock­holmban a Svéd Építőművé­szek Országos Szövetségének rendezésében. A kiállításra ma­gyar építőművész küldöttség utazott Svédországba. A kül­döttség tagjai: Rados Jenő nyugalmazott; egyetemi dékán, a. műszaki tudományok dokto­ra és Arnóth Lajos építészmér­nök, az Iparterv osztályveze­tője. követelnek a Borsod megyei Tejipari Vállalat szállító dol­gozóitól is. A vállalat a megye területén 38 gépkocsival gyűjti be és hordja szét a tejet. Ezek a gépkocsik naponta 60 ezer li­ter tejet szállítónak Özdra, Ka­zincbarcikára és más iparvidé­kekre. A tejbegyűjtpk munká­ját különösen a Bodrogközben akadályozták és nehezítették meg a kisebb hófúvások. Sok esetben a hóakadályokat lapá­tokkal távolították el a gépko­csik elől, hogy a tej idejében rendeltetési helyére érkezzék. Gondot okoz a palackozott tej szállítása is. Ezek kihordá­sát például Miskolcon már éj­félkor megkezdik és így a hi­deg napokon gyakran előfor­dul, hogy az üzletek előtt tá­rolt tejespalackok reggelre szétfagynak. Ezért a műszaki vezetők most úgy szervezték meg a szállítást, hogy a pa­lackozott tejek közvetlen a nyitás előtt, vagy pár perccel utána érjenek az üzletekbe. Igen nagy gondot okoz a tü­zelőellátás is. Sok háztartás­ban, de számos közületnél sem számítottak ilyen kemény tél­re, s a szükségesnél kevesebb szenet tároltak. A TÜZÉP-te- lepelctől a szokásos januári szénmennyiség többszörösét igénylik, ugyanakkor január­ban már eddig 56 vagon szén­nel kevesebb érkezett. A du­nántúli szénbányákból ugyan­is nem érkeztek meg a várt szállítmányok. A tervek között betonburkolási munka. Ebből húsz a tsz-ek hibájából nem készült el, pedig ebben az év­ben már nem lesz rá lehetőség. — Javult-e a helyzet az elő­ző évhez viszonyítva a beruhá­zások terén? — Igen. Jelentős mértékben javult ebben az évben a pénz­ügyi elszámolási fegyelem a termelőszövetkezeteknél. S megfigyelhető az is, hogy most. már sokkal igényesebbek a ter­melőszövetkezetek a beruházá­sokkal kapcsolatban. S ez eb­ben az évben is érezteti hatá­sát. — Mikor készültek el az idei tervek? — Most gyorsabbak voltunk, mint tavaly, mert már decem­ber 31-re elkészültek. A múlt évben csak áprilisban álltak rendelkezésre, és csak később tudtunk nekilátni a munkának. Most már hozzá kezdhettünk az idei tervek teljesítéséhez. Kihasználjuk a lehetőségeket (az igavonó állatok téli ..mun­kahiányát”, a fagyos utakat), s megkezdjük az építkezésekhez szükséges anyag szállítását. — Milyenek a beruházási igények? — Ebben az évben inkább a közművesítés felé való eltoló­dás észlelhető. Ez természetes is, mert szorosan hozzátartozik a korszerű nagyüzemi gazdál­kodáshoz. A másik dolog pe­dig: az idén több tsz-közi tár­sulással, egy-egy nagyobb do­log közös megvalósításával ta­lálkozunk. Példa erre a körömi palántanevelő telep, amelyet négy tsz közös társulásával, 10 millió forintos beruházással létesítenek. u _____fordítanak a — Mennyit beruházási ter­vek teljesítésére? — Százöt millió forintot. — S még egy dolgot szeretnék el­mondani. Igaz, hogy még na­gyon az év elején járunk, alig kezdtünk hozzá az idei tervek megvalósításához, de mi már most. gondolkozunk a jövő évi teendőkön, bár ez korainak látszik. Április végén, május elején már elkezdjük a követ­kező év beruházási terveinek készítését. Forgó Edit Á bánya mélyén Papp Sándor, az Edelényi Bányaüzem aknásza és Juhász András frontmester bejegyzi a napi terme­lést — amely 108 csille szén. Foto: Hargittay József A Szovielünióban folynak az új lefüleli pártszervezetek értekezlete! Több területen márts meg­kezdődött, s január és február folyamán mindenütt befejező­dik az SZKP Központi Bizott­ságának legutóbbi teljes ülésén megalakított új, szakosított te­rületi pártszervezetek konfe­renciája. A pártértekezleten megvitatják az alakulással kap­csolatos kérdéseket, elsősorban szervezeti jellegű problémákat, de egyszersmind a terület ipari, illetve mezőgazdasági irányításáról sok konkrét gya­korlati javaslat, észrevétel is elhangzik. A konferenciákon megválasztják az új területi bi­zottságok vezetőit. „Megszerettem a falut“ HA A LÁTOGATÓ az esti gógusok sokat, dolgoztak a falu órákban keresi fel a hernád- némeii általános iskolát, a kö­vetkező kép tárul a szeme elé: az épület mögött, a kivilágí­tott jégpályán körülbelül 70— 80 gyerek „korizik”. Az iskola minden ablaka világos. Benn szinte valamennyi terem fog­lalt. A dolgozók iskolája, a tsz- akadémia. a továbbképző is­kola tanulói hallgatják a peda­gógusok magyarázatát. Sok évvel ezelőtt magát az iskolát is nehezen lehetett vol­na megtalálni: elszórtan, négy különböző helyen tanítottak. Most a falu kulturális életének központja, irányítója. A peda­A Szovjetunió hosszúlejáratú hitelt nyújt Kubának A Szovjetunió kormánya el­határozta, hogy kedvező felté­telek mellett, hosszúlejáratú A KGST fennállásának 14 éve A Vnyesnyaja Torgovlja (Külkereskedelem) című szov­jet folyóirat méltatja a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa fennállásának 14 évét. A cikk hangsúlyozna, hogy 1949 óta a szervezet szép eredmé­nyeket ért el. A KGST tevékenységének alapja a tagországok közvetlen és távlati népgazdasági tervei­nek összehangolása. A tagálla­mok gazdasági fejlődése szem­pontjából igen nagy jelentősé­gű a fűtőanyag és az elektro­mos energia-szükséglet maxi­mális kielégítése. Erőfeszíté­sek folynak .annak érdekében, hogy az 1966—79-es időszakra egységes fűtőanyag-energetikai mérleget hozzanak létre. Ma már — hangsúlyozza a cikk — a KGST nemcsak az európai országok előtt áll nyitva, hanem tekintet nélkül a földrajzi helyzetre, minden más állam előtt is, amely oszt­ja a szervezet alapokmányának-^ elveit. | hitelt nyújt a Kubai Köztársa­ság kormányának. A Moszkvában aláírt megál­lapodás értelmében a kubai kormány a hitelt a Szovjet­unióból importált építőipari cikkek és technológiai beren­dezések ellenértékének fede­zésére, valamint nagylöntossá- gú öntözési és ármentesítési munkálatokkal járó kiadások törlesztésére fordítja. Bizonyos számú szovjet szak­ember utazik Kubába, hogy se­gítséget nyújtson a kutatómun­kában és a Szovjetunió által szállított különböző berendezé­sek üzembehelyezésében. Ezenkívül a Szovjetunió együttműködik Kubával a víz­gazdálkodási szakemberkép­zésben iS. művelődési éleiének felemelé­séért. Különösen sokat dolgo­zott Marosi György igazgató. A falu lakói úgy vélik, hogy az az ember, aki a maga kis közösségében ilyen sokat tesz a közért, az bizonyára a falu egészéért is ugyanilyen lelki­ismerettel és ugyanilyen ered­ménnyel tud majd dolgozni. Ezért jelölték járási tanács­tagnak. A jelölt — nyílt tekintetű, rendkívül közvetlen modorú ember — arról beszél, hogy Hernádnémeüben, a miskolci járás egyik legnagyobb falujá­ban, sok a tennivaló. Ök. a pe­dagógusok már régebben elha­tározták, hogy mint előbb a tsz szervezésében, most. a tsz megerősítésében is segítenek. A kertészetnek itt nincsenek hagyományai. Talán egy kicsit idegenkednek is tőle, pedig igen hasznos terület. Már a gyerekekkel akarják megsze­rettetni. Üvegházat építettek, ahol a politechnikai órákon kertészkednek. Hernádnémeti területe alkalmas lenne erre a munkára. Sokat segíthetnének Miskolc zöldségellátásában is. És arról beszél, hogy a műve­lődési otthon mennyire hiány­zik a falunak. A régi. korsze­rűtlen, szül: épület már egy­általán nem felel meg az igé­nyeknek. És ezenkívül annyi minden vár még megvalósítás­ra! Csak győzzék erővel. — Városi vagyok, de már nem mennék el imien. Megsze­rettem a falut — mondja. MAROSI GYÖRGY 14 éve él Hemádnémetiben. Az újabb megbízatás, a járási tanácstag jelölés azt bizonyítja, hogy a falu is megszerette őt. (Pt) A lottó főnyeremény nyertese akarat, az energia nem minden. Sem az egyén, sem a közösség szempontjából. A gyakorlati ta­pasztalást is meghozza az idő. Am az élet sürget, türelmetle­nül követelőzik, s ebben a gyors tempóban a határozott­ságnak, amely a hozzáértésen alapul, döntő szerepe van. — Tudom — feleli. — Dol­gozni és tanulni, tanulni és dolgozni — az én fogalmáim szerint is azonos feltételei az előrehaladásnak. A technikum befejezése óta dédelgetett ter­vem — s ez most sürgető teen­dőmmé érett —. hogy egyetem­re iratkozzam és elvégezzem a jogot. Még ebben az évben je­lentkezem és ha sikerül a fel­vétel, szorgalomból nem lesz hiány. — Sok mindenről le kell mondania ... — Vállalom. Számoltam vele. Ez lesz az én legfőbb egyéni programom. De nem függet­len a Nyírjes. a Komlóstető és a Pocogó — az egész város programjától. HISSZÜK, hogy így lesz. Hisszük, hogy Knight és Tol­sztoj szenvedélyes olvasója idő­közben maga is pozitív regény­alakká válik. Akiben a gyakor­lati tevékenység nyomán fedez­hetjük fel azokat a pozitív vo­násokat. amelyek érdemessé te­szik a bizalomra és regény­alakká nő a mr> regényének többi szereplőié' ?) owijtf (csattá I KNIGHT és TOLSZTOJ az író-ideálja. Azt mondják — és ebben sok az igazság —, a mű lélektanilag és gondolkodásbe- lileg hatással van a szenvedé­lyes olvasóra; nem azonosítani igyekszik magát a pozitív re­gényalakokkal, inkább tanul tő­lük. Nem tudom, a jellemfor­málódás tekintetében mindez mennyire játszott közre Né­meth Margit esetében — ő azt mondja, nagyon sokat —, min­denesetre közvetlen, de hatá­rozott és elmélyült egyéniség. És ez annál is szembetűnőbb, mert mindössze huszonegy éves. A Miskolci Erdészet „Kiváló dolgozó” oklevéllel és jel­vénnyel kitüntetett könyvelője. Közgazdasági technikumot vég­zett. Apja — tavalyelőtt halt meg — íaesztergályos volt. Három testvére van. A KISZ városi bizottságának instruk­tora. — Ennyi az életrajza. És most még az is hozzátartozik, hogy városi tanácstagnak jelöl­ték. A vasgyáriak. A Komlós­tető, a Nyírjes és a Pocogó lakói. És ez nagy érdem, nagy elis­merés. Magam is ismerem őket. Nem adják kézlegyintésre a szavazatukat. Németh Margi- ■ ítot egyhangúlag jelölték. Kü- ; ‘Ionosén a fiatalok kardoskod- . (tak mellette, az új generáció. ;‘Telik az idő. talán nagyon is ijesiet. Választópolgárokká csepe­redtek a vasgyári gyerekek és ^hallatják szavukat. A maguk A lot(ó 2. .j&tékhctcn Kiss Búlúné zuglói lakos 1 71.1 0SR lortntof, nyert öt találatos szelvényével. Elhatározta, hogy lakást cserél. Szüleivel új lakásának berendezését tervezgeti. ■ § £ útját egyengetik, amikor ma­guk közül adják valakire a voksol. Tudják — összhangban az idősebb választókkal —, amit Németh Margitról keli tudniuk. Például? — Például azt — mondja a jelölt —, hogy szenvedélyesen szeretem ezt a sokat ócsárolt várost. Nekem szép és tudom, egy-két évtized múltán sokkal szebb lesz. Szeretem a Komlós­JT-----------------------V. | A fiatalok jelöltje j >_______ r t etőt, a Pocogót, és a Nyírjest. Úgy is, amilyen most, és úgy is, amilyenné lennie kell. Rosz- szak az utak, kevés a lakás, is­kolára is szükség volna... Ez a vasgyáriak programja, Nem vitatom a volt tanácstagok ér­demeit. De úgy érzem, a foko­zott aktivitás nagyobb haszon­nal jár. Fiatal vagyok, arány­lag tapasztalatlan az állami ügyekben. De a cselekvéshez szükséges kedv és akarat nem hiányzik belőlem. Arra pedig van mód és lehetőség, hogy a többit is birtokoljam. Felfogásával, jövőbeni tervé­nek elvi felépítésével azt hi­szem. egyet érthetünk. Az el­múlt idők érdemeit azonban mindig újabbakkal kell erősí­tenünk. ha élvezni akarjuk a teljes bizalmat. A kedv, az

Next

/
Thumbnails
Contents