Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
"*i#\ í/ könyvtár. fi ^oJVüág proletárjai, egyestiHefek! s KO> Munkában a hegesztő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 14. #sám Ára: 50 fillér 1963. január IS, péntek Háború nélkül H Hruscsov elvtársnak a Német Szocialista Egység- pórt VI. kongresszusán mondott beszéde, amely a tegnapi lapokban látott napvilágot, azon referátumok közé tartozik, melyet nem elég csalt egyszer elolvasni. Nem elég, mert nem kisebb dolgokról szólt, mint létünk, jelenünk és jövőnk legégetőbb problémáiról. Mik ezek a fontos kérdések? Először is részletesen szólt a szovjet kormányfő az egyik legfontosabb és leglényegesebb nemzetközi kérdésről — a német problémáról. Részletesen elemezte a két német állam kialakulásának körülményeit, azt, hogy az NDK területén egymagában kapitalista szigetként áll Nyugát-Berlin. ahol még mindig fennáll a régi, elavult megszállási rendszer. A nyugat-bei'lini hatar hosszú éveken keresztül nyilt kapu volt az NDK-ra és a többi szocialista országokra. 1961. augusztus 13-val azonban véget ért ez a lehetetlen helyzet, az NDK ellenőrzése alá helyezte a nyugat-berlini határt, s ezzel a fontos lépésével a szocializmust építő ‘német nép igazi gazdája, és őre lett hazájának. Az NDK a határlezárással megkapta azt, amire szüksége van minden szuverén államnak: határai ellenőrzésének jogát, jogot az intézkedések meghozatalára azok ellen, akik megkísérelnék gyengíteni a szocialista rendszert az országban. .Az augusztus 13-i intézkedéssel, az NDK állami, határainak megteremtésével azonban egyáltalán nem lehet lemondani a német békeszerződés megkötéséről — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. A német békeszerződés megkötése most is igen nagyfontosságú mind a szocialista államok, mind a világ valamennyi népe számára, akik a hidegháború megszüntetését és a világ békéjének szavatolását kívánják. Nagyjelentőségű a békeszerződés, mert csak ezzel lehet pontot tenni a második világháborúra, s ezzel lehet végetvetni a nyugatnémet revansisták törekvéseinek, ezzel lehet jogi alapot teremteni Európa háború utáni békéjéhez. Rendkívül nagy jelentőségű lenne a békeszerződés megkötése olyan szempontból is — mulatott rá —, hogy békeszerződés nélkül nehéz a leszerelésben való megegyezés. Mert amíg nem kötjük meg a német békeszerződést, addig fennáll egy új háború veszélye, s ez nem mást rejt magában, mint a fegyveres erők növelését, a katonai kiadások emelését. Egyszóval: a német kérdés olyan probléma — jelentette ki a szovjet; kormányfő —, amely növeli a feszültséget és fokozza a két világ — a szocializmus és a kapitalizmus világa — összeütközésének veszélyét. A kérdések kérdésének megoldását tehát a német békeszerződés megkötésével lehetne kezdeni. Hruscsov elvtárs beszédében részletesen szólt a két világ- rendszer harcáról, az erőviszonyoknak a mi oldalunkra történő további eltolódásáról. Az imperialisták visszavonhatatlanul elvesztették monopolhelyzetüket a nukleáris fegyverek terén, azok célbatalálá- sának tekintetében, nem beszélve arról, hogy most már mind Ameri Ica, mind Anglia sebezhetővé vált. Az imperialistákat . földrajzi helyzetük nem mentheti meg egy esetleges termonukleáris háborúban. Az erőviszonyok ilyenirányú eltolódása természetesen köny- syíti a dolgunkat. A szocializmus és a béke erői ma- már felülmúlják az imperializmus erőit, ez kedvez a békeharcosok további eredményes összefogásának, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésének és józanítólag hat egyes imperialista vezetőkre is. A nyugati államok legjózanabb képviselői mind gyakrabban kénytelenek elismerni, hogy a vitás kérdéseket, a szocialista országokkal nem háború, hanem tárgyalások útján kell rendezni. Ezt bizonyítja a kubai példa is. Hi-uscsov elvtársnak a kongresszuson elmondott szavaiból kirajzolódott a Ka- rib-tengeri válság-komplexum, amely ismét és minden eddiginél erősebb történelmi bizonyságot szolgáltatott arra, hogy nincs más kiút a világ számára, mint békésen rendezni a fennálló nézeteltéréseket. Hruscsov elvtárs beszámolójában arra a kérdésre is válaszolt; amelyet világszerte ma oly sokan feltesznek: vajon ki hátrált meg s ki nyert a kubai konfliktusban? A beszéd hangsúlyozta: a szovjet kormányt a béke fenntartása és a szocializmus útjára lépett kubai nép szabadságának egy fenyegető amerikai inváziótól történő megvédelmezése vezérelte. Miután Kennedy, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy az USA nem fogja megtámadni Kubát, és szövetségeseit is távollarija ilyen lépesektől, Kuba földjén szükségtelenné váltak a szovjet védelmi eszközök és a szovjet kormány beleegyezhetett azok kivonásába.. A kubai • nép és szocialista rendszere megerősödve és megszilárdulva került ki a válságból. Arra a kérdésre tehát, hogy ki győzött Kubában, joggal adhatta azt a választ a szovjet kormányfő, hogy ebben az esetben a józan ész győzött, s a békés együttélés politikája diadalmäslto- dott, mi nyertünk. A szocializmus és a béke erői felülmúlják az imperializmus erőit, s a kubai válságból is győztesen kerültünk tó, dp ez nem jelenti azt: csökkentsük a béke fenntartásáért vívott harcunkat. Ellenkezőleg. Hruscsov elvtárs a német párt- kongresszuson a kommunista világmozgalom fontos és idő- szerű kérdéseivel foglalkozva kijelentette: a békeharc a szocializmusért. vívott harc legfontosabb feltétele left. Miért állapíthatta ezt meg a szovjet kormányfő? Azért, mert a békeharcban fonódnak össze az egész emberiség érdekei, korunknak az a sajátossága, hogy a békehgrc nemcsak a munkásosztálynak, hanem a lakosság valamennyi többi rétegének is minden eddiginél fontosabb történelmi feladatává vált. Azért, mert a termonukleáris veszély láttán az egész világon, nemre, fajra való tekintet nélkül a népek milliói tömörültek a békeharc tömeg- mozgalmához. S hogy nagyon jól teszik a népek milliói, ha felemelik tiltakozó szavukat a háború ellen, bizonyítja Hruscsov elvtárs beszédének azon része, amelyben hivatkozik a tudósok számítására. Egy esetleges termonukleáris háborúban csupán az első csapás következtében 700—800 millió ember pusztulna el. Teljesen ésszerű, s a világ valamennyi népének az érdeke kell, hogy legyen: a fennálló konfliktusokat nem háborúval kell megoldani. A Szovjetunió — s ezt Hruscsov elvtárs beszédében hangsúlyozta is — a marxizmus—leninizmus platformján állva, azt az álláspontot követi, hogy nem az államok közötti háború kirobbantásával, hanem a kizsákmányolok elleni osztály harcban, BaszéSgetés a tsz-beruházási iroda | főmérnökével Fcrenczi László, a MÁV Fűtőház javítóműhelyében duffattyi'igyfi- rűt hegeszt. Foto: Sz. Gy. Folytatódnak a jeíölőgyűlések megyénkben Megyénk községeiben, a járási székhelyeken és Miskolcon január 15-én és 16-án tovább folytatódtak a jelölőgyűlések. Az ózdi járásban kedden egy országgyűlési képviselőt, 10 megyei tanácstagot, 46 járási és városi tanácstagot, és 269 községi tanácstagot jelöltek az elkövetkező választásra. A Hazafias Népfront által javasoltak közül egy megyei és 10 községi tanácstag helyett a jelölőgyűléseken mást fogadtak eh A sátoraljaújhelyi járásban ezen a napon 379 községi tanácstagot jelöltek a választópolgárok. A jeloíögyülések megkezdése óta január 16-ig már eddig 17 országgyűlési képviselőt, 6 pótképviselőt, 91 megyei, 471 járási és városi és 3155 községi tanácstagot jelöltek. Miskolc város területén szerdán 30 körzetben tartottak jelölőgyűlést. Az I. kerület hármas körzetében Kézdy Endrét kerületi, Sárközi Andornét pedig városi tanácstagnak jelölték. A IV. kerület 55-ös körzetében megtartott gyűlésen Hargitai Ferencet elsőízben jelölték kerületi, Kádár Györgyöt pedig városi tanácstagnak. A II. kerület 17-es körzetében Ványai Lajost kerületi tanácstagnak jelölték, s a gyűlés csatlakozott Vágó Péter városi •tanácstaggá való jelöléséhez. A III. kerület 79-es körzetében Dósa Istvánt kerületi tanácstagnak jelölték, s a gyűlés csatlakozott Tóth Sándor várp- si tanácstag jelöléséhez. , Két bogácsi jetölőgyülcsről Bogács községben is napok óta folynak a jelölőgyűlések. A gyűléseket túlnyomó többségükben, egy-egy választópolgár lakásán tartják meg. Szerencsi József otthonában január 15-én Kiss Józsefné tsz-tagot jelölték a községi jelöltek tagjai sorába. Kiss Józsefné munkacsapat vezfető és az ellenőrző brigád tagja a termelőszövetkezetben. Jelölését eddigi jó munkájával érdemelte ki. A jelölőgyűlés résztvevői azt kérték Kiss elvtársnőtől, hogy most — miután a választáson bizonyára helyet kap a tanácstagok között — úgy képviselje ott is a lakók érdekeit, mint ahogyan ellenőrző bizottsági tagként a tsz-tagok érdekeit képviselte. Farkas Géza választópolgár lakásán megtartott jelölőgyűlésen Nagy Károly iskolaigazgatót jelölték községi tanácstagnak. Az iskolaigazgató megválasztása esetén először vesz részt a tanács munkájában, mint tanácstag. Tíz éve tanít már Bogácson, s ez alatt az idő alatt sokat fejlődött a község oktatási ügye. Megkezdte a tanítást az esti iskola hetedik— nyolcadik osztályában, s sok utánajárással megvalósult Bogácson is a politechnikái oktatás. Különösen szívügyének tartja a cigánygyerekek beiskolázását. Jelölőgyűlés Tárd on A mezőkövesdi járás e kis községében eddig már 16 helyen tartották meg a jelölőgyűléseket. Kevés a hivatalos helyiség a faluban, ezért a legtöbb esetben magánházaknál jönnek össze és ott elmondják véleményüket az illető jelöltről. Kedden este Lénárt János házában gyűltek össze a környék választópolgárai. Minden család képviseltette magát. A gyűlés elnöke ismertette a választókerület tanácstagjelöltjének személyét, eddigi tevékenységét. Petrik Vilmost, a Béke Termelőszövetkezet juhászát jól ismerik az emberek. 1958 óta tagja a községi tanácsnak. Á tsz-ben is jól végzi munkáját, .hu'üt tanácstaggal is meg voltak, elégedve a körzetébe tartozók. A jelölőgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták Petrik Vilmost községi tanácstagjelöltnek. . Ugyanakkor csatlakoztak a járási és megyei tanácstagok jelöléséhez. Hasznos javaslatok a Pere—Hernádbiidi jelölőgyűléseken Pere-Hernádbüd lakói is nagy érdeklődéssel, aktívan vesznek részt a jelölőgyűléseken. Az eddig megtartott gyűléseken sokan felszólaltak, őszintén mondták el véleményüket a jelölttel kapcsolatban, és több hasznos, a község fejlesztésére vonatkozó javaslat is elhangzott. Az V. számú választókerületben Béres István tsz-brigád- vezetőt jelölték tanácstagnak. A brigádvezető elmondotta, hogy megválasztása esetén minden tőle telhetőt megtesz kerületének érdekében, de munkájához kéri a lakók segítségét is. A felszólalók közül többen javasolták, majd egyhangúan elfogadták, . hogy • a Petőfi utca burkolásához, valamint a járdaépítéshez csalá- donkint 2C0 forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá. A jelölt — hogy jó példával járjon elől —, 400 forint értékű társadalmi munkát vállalt ebben az akcióban. A javaslathoz a IV. számú választókerület lakói is csatlakoztak. A Hazafias Népfront gondos munkájára jellemző, hogy a jelölteket a lakók eddig még minden esetben elfogadták. Hruscsov békefelhívása hatalmas visszhangot keltett az egész világ sajtójában Az Izvesztyija,, amely szerda este helyett csütörtök reggel jelent meg, „Az igazság és a józanság hangja” címmel ismerteti Hruscsov beszédének bel- és külföldi visszhangját. Ez a beszéd józanságra és békés együttélésre hív fel a nemzetközi kapcsolatokban — írják a lap berlini tudósítói. Világos és szabatos programot ad a németországi békés rendezésre, a nyugat-berlini helyzet normalizálására. A beszéd hangot ad annak a szívélyes barátságnak, amely a legszorosabb szálakkal fűzi népünket a német néphez, a Német. Demokratikus Köztársasághoz, pártunkat pedig a Német Szocialista Egységpárthoz. békés gazdasági versenyben törekszik a kapitalizmus feletti győzelemre. Éppen ezért húzta ismételten alá Hruscsov elvtárs beszédében a békés egymás mellett élésnek a politikáját. Hruscsov elvtársnak az NSZEP VT. kongresszusán mondott beszéde tehát valóban létünk, jelenünk, jövőnk legégetőbb problémáját ölelte fel. Világos és tudományos elemzést adott a világ politikai helyzetéről, a népek millióit legjobban érdeklő kérdésekről. Cáfolhatatlan logikával, kommunista szenvedéllyel, a legmélyebb felelősségtudattal mérlegelte a jelenlegi helyzetet, s szabta meg a szocializmust építő országok feladatait, amelyekkel a világ valameny- nyi népe egyetért. Komoly és felelősségteljes dolgolu-ól szólt Hruscsov elvtárs. Olyan problémákról, amelyek megoldását mi, magyarok is szívből akarjuk és kívánjuk. Fodor László A beszéd mélyrehatóan, marxista-leninista módon elemzi a jelenlegi nemzetközi lielyze- tet, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom fejlődésének mai szakaszát. Kétségtelen, hogy Hruscsov beszéde igen nagy hatást tett az ember- milliók tudatára; új lendületet ad a szocializmus, a ' kommunizmus harcosainak: lehűti a nyugati politikusok és tábor- nokok'közül a „veszettek” forró fejét. Ez a beszéd újabb ösztönzést ad a vitás kérdések helyes megközelítéséhez, hozzásegít ahhoz, hogy az erőpróbák veszedelmes módszerét a tárgyalások ésszerű módszerével váltsák fel. További eszmecseréket kezdeményezzenek a Kelet és a Nyugat között a jelenkor megérlelődött kérdéseiben — írják az Izvesztyija tudósítói. A Pravda a beszédnek azt a pontját, emeli ki, amelyben Hruscsov a békéért folytatott küzdelemben jelöli meg a kommunisták legfontosabb feladatát, WASHINGTON Hruscsov berlini beszéde nagy érdeklődést keltett az amerikai fővárosban is. Az amerikai hírügynökségek’ iszesr- dán gyorshírekben, azonnal továbbították a beszéd főbb megállapításait. John Hightower, az AP diplomáciai szemleírója elmondja, hogy „a szovjet miniszterelnök beszédét Washingtonban azonnal tüzetes tanulmányozásnak vetették alá, hogy felmérjék a kommunista tömb jövendő politikája útmutatójának szerepét betöltő beszéd jelentőségét”. A szemleíró kiemeli Hruscsov beszédéből azt a részt, ahol arról van szó, hogy a német békeszerződés megkötése nem jelent nyereséget egyeseknek és veszteséget másoknak. Hightower állítása szerint az a szovjet javaslat, hogy Nyugat- Berlinben a NATO zászlaját ENSZ-lobogóval kell felcserélni, nem elégíti ki az Egyesült Államokat. PÁRIZS Fontos politikai eseménynek minősítette Hruscsov beszédét a francia rádió, televízió és a sajtó. Kiemelik a francia lapok Ilruscsovuak azt a megállapítását, hogy Nyugat-Berlint szabad várossá kell változtat(Folytatás a 2. oldalon.) Az olvasó fóruma Politikai könyvek hete — falun „Megszerettem a falut“ Eredményesen dolgoznak az Ózdi Spartacusnál Fényárban az avasi kilátó Bemutatjuk a közlekedési ■ r rr . járőrt
