Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
2 eszakmagtarokszäg Vasár-nap, 196S, Január !&. 11 Az egység: a győzelem záloga” A január 7=-i Pravda-eikk ittvábbi visszhangja, Nyugatnémet keSetkutatók, Noha már öt nap telt el a Pravda emlékezetes szerkesztőségi cikkének megjelenése óta, Moszkvában változatlan érdeklődéssel tárgyalják a cikk által felvetett problémákat, s egyre több bel- és külföldi visszhangot közöl a sajtó is. A lapok híranyagaiból, cikkeiből és a beszélgetésekből egyaránt kicsendül az a törekvés, hogy meg kell őrizni a kommunista mozgalom marxi—lenini egységét, le kell küzdeni a békés együttélést veszélyeztető szektás, dogmatikus irányzatot. A szovjet dolgozók körében megdöbbenést keltett az a próbálkozás, hogy a nemzetközi munkásmozgalmat „többségre” és „kisebbségre” szakítsák szét. A szombati Pravda a következő címmel ismerteti a január 7-i cikkel kapcsolatos anyagokat: „Az egység: a győzelem záloga”. Csaknem egy teljes oldalon mutatja be a lap a külföldi kommunista pártok és pártlapok állásfoglalásait * Röviden közli a Pravda Wilhelm Kühnen, német munkás- mozgalmi veterán nyilatkozatát Berlinből. Köhnen rámutat, hogy a német kommunisták számára a. Pravda cikke különösen jelentős, mert világosan állást foglal a ssektások. és dogmatikusok ellen, akik meghamisítják Leninnek a békés együttélésről szóló tanítását. A Rabotnicseszko Dele vezércikke nista és munkáspártok legutóbbi kongresszusain ismét beigazolódott a testvéri marxista—leninista pártok irányvonalának helyessége; a kongresszusok forrón helyeselték s békéért és a békés együttélésért vívott eltökélt harcot, egyöntetűen támogatták azokat a lépéseket, amelyeket a szovjet kormány tett a Karib-tengeri válság felszámolására. Azonban, mint ismeretes, a nemzetközi kommunista mozgalomban olyan nézeteket terjesztenek, amelyek a marxizmus—leninizmus'' alapelvei, a testvérpártok egysége ellen irányulnak. E dogmatikus, szakaiár nézetek legőszintébb kifejezője az Albán Munkapárt ve- íető csoportja. Az az irányvonal, amelyet a dogmatikusok is a szektások igyekeznék ránk cényszeríteni, mélységesen idegen a lenini "rhustól, — állapítja meg a lap. A Norvég Kommunista Párt nyilatkozata A Pravda közli a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetével foglalkozó nvilV kozatát, amely a többi között hangoztatja: A Norvég Kommunista Párt. a jelenkor legfontosabb feladatának a békéért folyó harcot tartja. Az atom- és a rakétakorszakban egy új világháború olyan katasztrófát hozna az emberiségre, amelynek következményeit nehéz előre felmérni. Az új világháború* azonban jelenleg el lehet hárítani, a háború már nem elkerülhetetlen. A Norvég Kommunista Párt lehetségesnek és az emberiség léte szempontjából szükségesnek tartja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését. Ügy véli, hogy a Szovjetuniónak a kubai válság legélesebb fázisában tett lépései megmentették a világot a termonukleáris háborútól, egyszersmind megvédelmezték a kubai nép függetlenségét. A párt a béke megőrzése szempontjából elengedhetetlen tényezőnek tartja a nemzetközi feszültség enyhítését és a leszerelést. A nyilatkozat ezután rámutat: A norvég párt véleménye szerint valamennyi, a marxizmus—leninizmus elveit elfogadó kommunista pártnak saját politikáját a konkrét helyzetből, saját országának konkrét feltételeiből kiindulva kell kidolgoznia. A párt úgy véli, hogy a nemzetközi proletárszo- lidaritás a békéért és a szocializmusért folyó harc döntő alapja. A Központi Bizottság elsőrendű feladatnak tartja a nemzetközi kommunista mozgalom egysége megőrzésének elősegítését. Természetesnek tartjuk, hogy az egyes országok helyzetéből és feltételeitől függően különböző álláspontok és értékelések alakulhatnak ki. Ezekben a kérdésekben szükséges és hasznos a vita. A vitát azonban az 1960. évi nyilatkozatban kidolgozott elvekkel, a kommunista pártok együttműködésének és kapcsolatainak normáival összhangban kell folytatni. K< ország, kum i bai Sa: zot leg tér «1 vé] mi sül Ar ga: ere Az ENSZ futni engedte Csőm bét Legújabb jelentések Katangából A Pravda ugyancsak közli a Rabotnicseszko Delo pénteki vezércikkét. A cikk címe; „Egység a marxizmus—leninizmus nagy elveinek alapján” — a cikk hangsúlyozza: A Pravda cikke a jelenkor legfontosabb problémáival foglalkozik, kifejezi minden oi- szág kommunistáinak és néptömegeinek alapvető éidekeit. Ezt a cikket forró helyesléssel fogadták a bolgár kommunisták, forró helyesléssel fogadta egész népünk, amely önfel- áldozóan harcol a szocializmus felépítéséért és a világbéke megszilárdításáért. A Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikai tevékenységének, a kubai nép és minden békeszerető erő hősi harcának legfontosabb eredménye a múlt évben — amint erre a Pravda cikke rámutat — az volt, hogy meghiúsult az agresszív ameriliai erők által tüzetesen előkészített támadás Kuba ellen, sikerült elhárítani a termonukleáris világháborút. A bolgár, a magyar, a csehszlovák és az olasz Icommu- 25 Az ENSZ kongói parancsnoksága csupán utólag értesült arról, hogy Csőmbe a szombatra virradó éjszaka már nem tartózkodott Elisabeth- yille-i palotájában és Észak-íthodesiába menekült barátjához, Wclensky- hez, a Közép-Afrikai Államszövetség fajüldöző politikájáról hírhedt miniszterelnökéhez. Csőmbe tevékenységéről az ENSZ-nek semmi értesülése sem volt. A világszervezet szóvivője szombaton délután Leo- poldville-ben csak annyit tudott mondani, hogy az Elisa- bethville-ből kivezető utakat őrző katonák közül senki sem látta Csombét. Az ENSZ-parancsnokság „semleges” álláspontra helyezkedik a katangai bűnözővel szemben, szabad utat engedett neki, lehetővé tette, hogy újjászervezze az ellenállást az ENSZ- ■ csapatokkal szemben és . megvalósítsa a „felperzselt föld” politikáját. Mindez igen súlyossá teszi a helyzetet és azokn'ak a megfigyelőknek a véleményét igazolja, akik komolyan kételkednek, abban, hogy az ENSZ jelenlegi katangai akciójának valóban az lenne a célja, hogy véget vessen Csőmbe" garázdálkodásának és a tartomány különállásának. Hírügynökségi jelentések szerint Csőmbe pgy rendőrségi jeepen menekült el Elisabeth- villeből, miután előzőleg hosz- szasan tanácskozott az angol és a belga konzullal. Az AP tudósítója összefüggésbe hozza Csőmbe menekülését azzal, hogy a kongói nemzeti hadsereg 60 tisztjéből és leopold- villei közigazgatási vezetőkből álló misszió érkezett a katanUl« -V- V SJ V V-.V v V «» ” V » -V.-V ele rei fel sz< ho ga tol mi Me&érheseíí Berlinbe fsán MSZMP kuidőttsége es ba m< ve nj Szombaton reggel fél hétkor megérkezett Berlinbe a Magyar Szocialista Munkáspártnak a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán résztvevő küldöttsége. A magyar pártküldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Sándor József, a KB tagja, a KB osztály- vezetője és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozott a küldöttséghez. Az MSZMP küldöttségének fogadására megjelent E rich Apel; az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, Guenter Mittag, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Erich Mielke államvédelmi miniszter ég Hans Rodenberg professzor, a Központi Bizottság tagjai, továbbá a KB apparátusának számos osztályvezetője. Jelen voltak a magyar nagykövetség vezető munkatársai, * Az NSZEP Központi Bizottságának meghívására szómba' tan elutazott Pekingből Berlin be a Kínai Kommunista Páli küldöttsége is, hogy« részt ve{ gyen a Német Szocialista Egy: ségpárt VI. kongresszusán. A kínai küldöttséget Vv. HszÜ' csuan, a Kínai KP Központi Bizottságának tagja vezeti jelenti az Űj-Kína. Szombaton az NDK fŐváro-í sába érkezett Henry Winstoni aki az Egyesült Államok Korgj munista Pártjának küldöttsé; gét vezeti az NSZEP VI. kong-, resszusán. Winstonnal együtt ugyan'! azon a. gépen érkezett aí Ausztráliai KP küldöttsége ét a Malájföldi Kommunista Páf* küldötte is. sé ba ;>á Vá m ly sá Le ga fc U, tk m gy te zá el Pt tő ki Szombaton este elutazott Berlinbe a Román Munkáspárt küldöttsége, amely részt ve»-', a Német Szocialista Egységpáft ' VI. kongresszusán. A küldött’), séget Chivy. Stoica, a Romák, Munkáspárt Politikai Bizottsái gának tagja, a Központi Bízott'] ság titkára vezeti. Georgij Gyenyiszov a Szovjetunió- új magyarországi nagykövete Vi di a ba ÍVf k< r IX £ te Ol v< k a] Ci k d Georgij Gyenyiszov 54 éves diplomatát nevezték ki a Szovjetunió magyarországi nagykövetévé. SIPOS gyula sovány ember, egy percig nem tud nyugton maradni, ha ülnie kell, akkor is úgy viselkedik, mintha járkálna, legalább a tekintetével, de ha teheti, csakugyan föl is áll, úgy emeli a poharát, körüljárja az asztalt, odamegy ahhoz, akinek éppen szólni kíván és jártatja a tekintetét jobbra-balra, mintha mindig valami meglepetést várna. .János még ismerte az apját, az is ilyen volt, a csupa- csont, csúpa-in napszámos, aki el-eltűnt, a községből, néha azt rebesgették, nem is munkára ment, hanen? a börtön- büntetését tölti, aztán újra csak hazatért, de sosem állt el cselédnek, szabad napszámos maradt, alkalmi munkás és közben a felesége, ez a szikár és fekete asszony szülte és nevelte fok sorban a szikár, s fekete gyerekeket, a négv fiút. akik közül Kosa János volt a legidősebb, ő is lépett leghamarabb az apja nyomdokába, már a háború előtt eltűnt a községből, s majd csak ötven- ben került vissza, először a vízgazdálkodáshoz, később az egész község párttitkárának. A negyedik férfi Lovas Kálmán vo-lt, a Dózsa elnöke. Kicsiny, őszbeborult öregember, akinek csak a szeme villanása mutatta, hogy nagy lélek lakik benne. Cseléd volt negyvenöt előtt Kenessevnél. a legnagyobb birtokosnál kocsis, ő hordta a tejet, mindennap bejárt Nagvlieetre, mindennap kocsin, mindennap a lovak mellett, ünnep és megállás nélkül. Mikor a földet felosztották. meg is csinálta. a. maga külön felszabadulását. Egy25. A -nagy szobában égett az ötkarú csillár. A tűzre már nem kellett rakni, kellemes meleg volt, a falak sem leheltek már hideget, mintha egész télen őrizték volna az enyheséget. A nagy szobában nem volt ágy, sézlon húzódott meg a sarokban, plüss' terítővei letakarva, a másik falnál öreg sublód, tetején mindenféle cse- ese-becsékkel, egy vázában ezüstösen fénylő júdáspénz- csokorral, a sublód mellett, a falon. nagy ingaóra,, két körtével, melyek közül a muzsikát hajtó mélyen lelógott, ezt sosem húzták föl. János -nem szerette a hangos óraütéseket, éjjel mindig fölébresztették. Volt még egy zongora a szobában, Katinak vette, még polgárista korában az öreg Vargha, meg. egy szekrény, de a fő bútordarab mégiscsak a kihúzott nagy asztal volt köriil egyforma székekkel, eredetien tizenkettő volt belőle, de használható már csak hat maradt, a többinek vagy a rúeóia lazult méff. vagy a támlája- tört el és kikerült á kisszobá- ba, vagy a veranda sarkába. öt férfi ült a nagy asztal törül. János hosszúnvakú üvegből baraeknál-inkát töltögetett a kis kupicákba, először a járási tanácselnökhelyettesnek, ő volt a legtávolabbi, a leginkább vendég és hivatalosan a legrangosabb is, aztán sorba, ahogy következtek: a párttitkámak, a helyi tanácselnöknek és a Dózsa elnökének. Vidámak voltak mindnyájan, mint a diák, amikor túl van a vizsgán. De nem egyformán mutatták vidámságukat, hanem kiki természete szerint. A járási tanácselnökhelyettes tartotta leginkább a rangot. Erre kettős oka is volt. Egyrészt ő volt termetre a legkisebb az egész társaságban és néha úgy érezte, hogy az .egész világon. Nem is szeretett kimozdulni íróasztala mögül, mert akárhová ment, mindig csak fölfele kellett néznie, az üzemekben minden segédmunkás, á termelőszövetkezetben a kanászbojtár, vagy a kertészlány is mintha mosolygott volna a szeme sarkából, amikor lenézett az ő testi kicsiségére. Ez az apró termet sehogy se állt arányban a ranggal és megtiszteltetéssel, amelyben mindenütt részesítették. Most Is feszesen ült a székén, derekat kihúzva, s méginkáhb arcának komolyságával ellensúlyozva azt a nyomasztó érzést, mely már csak attól is ránehezedett. hogy János töltögető félkarja teljesen eltakarta árnyékával. És különösen nyomasztó volt, hogy mellette ült a helyi tanácselnök. Szőke István a szomszéd községből származott át Szőllősre, hivatali úton, amikor az itteni tanácselnök lemondásra kényszerült. Ez a kétméteres óriás odahaza egyszerű gazdálkodó volt, szenvedélyes méhész, tanácstag persze és csak itt lett belőle hiva- talbéli. Lassú szavú ember volt, nyugodt megfontoltságából soha ki nem vetette semmi, végighallgatta a panaszt, a sírást, az örvendezést, egyazon arccal ebben volt legfőbb ereje, ebben a megingathatatlan nyugalomban. Idegeskedhettek körülötte, topoghattak, káromkodhattak. ő csak ült. hallgatott, mindig érdeklődő arccal, részvevőn és mindig nyugodtan, mint aki titkot tud. Iszonyatosan bírta az italt és ez komolv elismerést szedret*: neki, még a bornemisszák körében is. Amikor már mindenki dülöngélt, ő még mindig józan volt és haBeatag. legföljebb epv árnyalattal nirosabb, vagy lilább a többinél. Kósa János a párttitkár, .vé- konycsontú, könnyen hevülő, vA d Ti O ! t( k r ' ti v f. a e é >1 ■s ; Georgij Gyenyiszov 1929 Ott. ■ vezető tisztségeket töltött be al * Komszomolban és a pártban' 1959-ben az SZKP Központi Bi'j «zottságának osztályvezetőjévé * nevezték ki. Legutóbb Gyenyij ilíszov a Szovjetunió bulgáriai) ^nagykövete volt. Georgij Gye *nyiszov az SZKP Központi Bi'j •Kzottságának tagja. jj: Vlagyimir Usztyinovot fejj ^mentették a Szovjetunió ma'1 jjgyarországi nagykövetének f tiszte alól, mivel más beosztási f: ’ tkapott. , | | ---o-----* | HyiMaj Organs * a Szovjetun ó I ój by gsriai nagykövete | Moszkva (TASZSE1 , * Nyikolaj Organovot nevezték :|ki a Szovjetunió új bulgáriai jfj nagykövetévé. * A 62 éves Organov hosszú Iidőt töltött párt- és állami. 'I munkában. Az utóbbi időben íjjaz OSZSZSZK Legfelsőbb Ta- Jínácsa Elnökségének elnöki és a ^Szovjetunió Legfelsőbb Tik Inácsa Elnökségének ein okker ■j-lyettesi tisztét töltötte be. I Nyikolaj Organov az SZKÉ ^Központi Bizottságának tagjaI i- Olvasóink közül többen bíy l zonyára személyesen is ismerik |n. Organovot. 1961 augusztusa-' íban ő vezette azt a szovjet f pártmunkás küldöttséget, i ( amelynek tagjai három napok | töltöttek megyénkben és tőbe [bek között a Lenin Kohászati [Művekbe. Kazincbarcikára a Hegy alj ára is ellátogattak. gai fővárosba. Nyugati diplomaták szerint Csőmbe nem volt hajlandó aláírni azt az okmányt, amely szabad mozgást biztosított volna az ENSZ- csapatoknak Katangában. Megtagadta továbbá Kaszavubu elismerését az egyesített Kongó elnökeként. Csőmbe szombatot) az észak-rhodesiai Ndolában tanácskozott „kormányának” három tagjával. A délutáni órákban a rho- desiai hatóságok a szó szoros értelmében kicsempészték a városból. Míg ugyanis Limousine-ja a szálloda főbejárata elé hajtatott, addig Csőmbe a hátsó kijáraton távozott és egy rhodesiai rendszámtáblájú kiskocsin előbb a határ felé indult, majd hirtelen utat változtatva és az újságírókat maga mögött hagyva a ndolai repülőtérre érkezett. Ott kíséretének néhány tagjával beszállt a már készen álló repülőgépbe, amely állítólag a mintegy 150 kilométerre lévő Kolwezibe indult vele. Ndolában tartott sajtóértekezletén Csőmbe azt állította, hpgy visszatér Elísabethville- be és onnan Kolwezibe utazik. Hírügynökségi jelentések szerint azonban ez valószínűtlen, már annál is inkább, mert Kolwezi teljesen kíviil- esik az Elisabethville-be vezető útvonalon. Ndolai tartózkodása alatt afrikaiak több ízben is tüntettek Csőmbe ellen a szálloda előtt és halálát , követelték. Az ENSZ-szóvivő szombaton este bejelentette, hogy a világszervezet csapatai harc nélkül elfoglalták a rhrodesiai határ mentén fekvő Sakania fontos közlekedési csomópontot. A Norvég Kommunista Párt. támogatni fog minden olyan; törekvést, amelynek célja a- kommunista pártok baráti kap-; csolaiainak megőrzése és ápo-i lása, s a maga részéről elvtársi; módon igyekszik majd foly-j tatni a vitát, hogy ezzel is erő-; sxtse a nemzetközi kommunista) mozgalom egységét. ; ; A Pravda ugyancsak közli) Ulan Bator-i jelentését a- Mongol Népi Forradalmi Párt) központi lapjának, az Unen-1 riek pénteken közölt vezér-j cikkéről. 5 rializmussal. A nemet reakció5,, történészek — akiknek e „ne-, mes” misszióját most nyugaton élő. utódaik vállalták — K ezekkel a „történelmi” kutatá; — sokkal a vilmoscsászári, majd a náci imperializmus agresszi'1. bt expanziós terveit igyekeztél ga megalapozni. Hajmeresztő tu; zo dományos hamisításokkal hi-. . ]ej zonygatták évtizedeken át té. hogy Lengyelország, Magyar, 0 ország, Csehszlovákia, a Balti' V(s kum „ősi német területek" ^ Maga Aubin professzor egyéb- sq ként Hitler egyik hivatalos ke ^ let-szakértője volt... gy rji e többet mondanak a té] az ** nyék. Erich Münze got] er tingeni egyetemi tanár a köz; eg gyűlésen a Balkánról tartót) el. előadásában a következőket je re lentette ki. „S még ezenkívül fe (ti. a Balkánon kívül) észa; sz kabbra is vannak régi némái hc területek, amelyeket ma Jj gs színtiszta germán lakosság néj to pesít be. Például a magyar AJ- m földön — Kecskemét.” m _S -H fa minap Würzburgban ün- nepélyes közgyűlést tartott a Nyugatnémet Keletkut.a- tó Társaság. A közgyűlésen a bonni külügyminisztérium, az össznémetügyi minisztérium képviselői, s más magasrangú kormányhivatalnokok jelenlétében, több előadás hangzott el Kelet-Európa gazdaságának helyzetéről, kulturális problémáiról, politikai, földrajzi kérdéseiről. A közgyűlésen Hermann Aubin professzor, a marburgi Herder Intézet vezetője elnökölt — ő fogalmazta meg a társaság új programját is. A következőket mondotta: „Ke~ tet-Európa mindig Németország érdekszférájához tartozott. E területekért ma is felelősek vagyunk. Társaságunk tudományos alapokon boncolgatja Ke- )et-Európa mai helyzetét.” A társaság, amelynek új orogramnyilaíkozatát a jeles professzor most. „újrafogalmazta” — egyidős a német itnpeszerflen eltűnt egy hétre, i családja már kerestetni akar ta. Egynapos látogatásra men pedig, csak a szomszéd községbe, rokonokhoz, de kerek égj hét lett belőle. — Miért sietsz Kálmán? Nem parancsol neked senki. A magad ura vagy Nem kell hajnalban befognoc a Kenessey lovait. Maradt hát Meglátogatta még az asszonj rokonait is, az egyik közel pusztán. Ott már ő mondta hogy: nem parancsol nekerr senki, nem kell hajnalban be fognom, ha maradok, hát maradok. S úgy jött haza, mini aki most már igazán érzi a szabadságot. Ahány ember, annyi sors Mi köti mégis össze őket? Valami összeköti. É$ Jáno; nem tudta volna megmondani mért, de úgy érezte: ezet között vagyok itthon. Jobban talán mint a legénykori pajtásoknál. a gazdatársaknál, jól- rosszul, mégiscsak itt öltöti testet, amit az eszemmel tudok, amit ifjúkori ábrándjaimban elképzeltem, nem is a gazdálkodásról, hanem az emberről. aki másokért él,' aki a köz ügyének áldozza erejét. Ezekben az emberekben, mindegyikben volt valami idealizmus, önfeláldozás, valami a régi szentek erénvéből. felelősségéből, ahogv vállukra vették a világ terheit, bűneit és vitték mások helyett is. Kósa már az érkezésnél igyekezett hátramaradni Jánossal: — Hát akkor? — kezdte volna, de János betessékelte. (Folytatjuk.)
