Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

I

E$ZAKMACU:AI3.0&S2A6

Fentek, 1952, december 14.

Hasznos tanácskozás volt

gyárak összevonása is, amely egvszersmindenkor a gyártmányok jobb minőségét, világszínvonalra emelését is lehetővé teszi. Vázolta azokat a lehetőségeket, amelyek a három gyár egyesüléséből adódnak: sok mérnök kerül például tudásának megfelelő helyre, képességeiket továbbfejleszthetik. alkotó gondolataikat kivitelezhetik, más szóval: az egységesített gépgyár megvalósítása alap a gépiparról szóló határozat végrehajtására. Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott Barócsi Béla elvtárs, az egyesített gépgyárak SZB termelési felelőse is, aki a gyártás és gyártmányfejlesztés fontosságát hangsúlyozta.

Hajtó Béla elvtárs, ózdi. küldött utalt a Központi Bizottság azon irányelvére, hogy minél több acélt adjon az Ózdi Kohászati Üzemek is. A dolgozók nagy lelkesedéssel láttak munkához, erre mutat az is, hogy a szocialista brigádok száma egyre emelkedett, s júliusig 12 ezer tonna acélt adtak terven felül. Augusztusban azonban a minisztérium, „leállította” őket azzal, hogy nem tartanak igényt túlteljesítésre, inkább a mutatószámokat tegyék szebbé ... Probléma van a szakmai továbbképzésben is, a mell' Ugyan ma is folyik, de nagyobb az igény, mint a lehetőség, s ennek megoldásához a KGM-től, valamint a szakszervezettől várnak segítséget.

Jobban szervezni a munkát és többet törődni az emberekkel

Jakó András elvtárs, az SZjMT vezető titkára felszólalása bevezetőjében utalt arra, hogy két fontos tényező szabja meg minden becsületes munkás feladatát. Éspedig; jobban kell szervezni a gazdasági munkát, s ahhoz, hogy az. előttünk álló nagy feladatokat. minél jobban elvégezzük, meg kell változtatnunk az emberek gondolkodásmódját. A szakszervezetnek nagyon sok lehetősége van arra, hogy a gazdasági munka szervezéséhez segítséget adjon, az emberek gondolkodásának megváltoztatásához pedig a szocialista brigádok működnek közre eredményesen. Meg kell tehát teremteni annak lehetőségét,

hogy minél több szocialista brigád, műhely, üzem alakuljon,

A munkásvédelem helyzetéről szólva megemlítette, hogy a vasas megyebizottság megtárgyalta az LKM munkavédelmi helyzetét, illetve az erről szóló jelentést. A beszámoló szerint 1902-ben igen sok azok számat akik különböző, megbetegedések miatt, estek ki a termelésből. Nincs tehát jelentős változás egészségügyi vonatkozásban, s a szakszervezet sürgős feladata, ho.sv megvizsgálja a jelenséget és segítséget nyújtson.

Kormos István elvtárs, a. Vasas Szakszervezeti K'úrnőn t titkára így kezdte felszólaló sá.t:

— Ha megnézzük a pártnak a gépiparra vonatkozó határozatát, s azt Borsod; megyére, a Borsod megyei .üzemekre viszonyítjuk, azt látjuk. hogy ezek az üzemek megtették azt. amit a párt elvár tőlük. Ezek a határozató! nem véletlenül születtek. Ha ! a gépipar jól dolgozik, akkor mjmden területen, minden iparágban előrehaladás mutatkozik. Igaz azonban: bár Borsod megye dolgozói szép eredményeket értek el a gépipar területén, nem lehet ugyanezt országos viszonylatban is elmondani, Ennek vannak objektív és szubjektív okai, s ez az, amit nekünk nagyon gyorsan meg kell szüntetnünk. Hatalmas erő rejlik az emberekben. s amikor a további munkáról beszélünk, ezt kell számításba, venn.i. Hangsúlyozta a jó tervkészítés, az üzemek közötti jó kooperáció, valamint az etekintotben a szak- szervezeti aktívákra váró munka fontosságát,

*

íme, néhány gondolat, néhány epizód, a Vasas Szakszervezet taggyűléséről, ügy véljük, a felszólalások életközelsége. konstruktív volta is hűen tükrözi í jó munkát végzett a tanácskozás, a beszámoló. alapos munkával mérte fel a helyzetet, s a mai javaslatok, észrevételek holnap, vagy holnapután a többtermelésben, a gépiparról szóló határozat jobb megvalósításában öltenek testet.

O. M,

Borsod bányászata és a világszínvonal

\ Borsodi Szcö<bí'M?yás/,aU Tröszt igazgatójának sajtó-, tájékoztatója alapján. korábbi cikkeinkben, igyekeztünk be nyílta lőj megyénk szénbányászatának egészét. Befejezésül. nézzük meg a vi- lágssiiivonal, tükrében, is a tröszt tevékenységét.

Amikor

Borsod bányász- kodását vizsgáljuk, szem előtt, kell tartani, hogy 1945-ben elc&gé kellemetlen örökséget kaptunk. Azt szoktuk mondani: „bicsak- bá.nyák” voltak a, borsodi aknák. S ha azt a fejlődést vizsgáljuk, azt az utat nézzük, amelyet 17 esztendő alatt megtettünk, a, hibák ellenére is azt kell mondani, sokat fejlődött megyénkben a szén vágás technológiája, korszerűbb lett a vágatok és fejtések biztosítása, nincsenek életveszélyes bányáit, kedvezőbb lett a bányászok élet- és munkakörülménye.

Néhány esztendeje megszűnt az a bizonyos „mennyiségi” nézet, amelynek a.z volt a lényege: minél több szenet termeljünk, s a gondosságot, a műszaki fejlesztést holmi másod- és harmadrangú kérdésnek tekintette. Manapság a fordítottjáról beszélhetünk, hiszen nemcsalt Borsodban, hanem országszerte is előtérbe került a gazdaságosság, a. technológia és technika fejlesztése — egyszóval a koncentrált nagyüzemi bányászkodás.

Ez az „átállás” persze nem ment és nem is mehet máról holnapra, hiszen a korábban említett örökség gyakran visz- sza húzza. a fejlődést; gátolja, lassítja az előrehaladást. Azután a geológiai viszonyok is sok gondot okoznak a gépesítésnél, és a fémbiztosító elemek beépítésénél. És a 20—30 évvel ezelőtt telepített aknák szétszórtsága korlátokat szab a bányák koncentrálásánál.

M,« látni kell, amiMindezt ]íor, összehasonlítást teszünk a küUöldij. fejlett bányászattal. De látni kell azt, is, hogy nálunk néha elég makacs ellenállással találkozik a gépesítés és a koncentráció. A Szovjetunióban. Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban és az NSZK-ban a gépesítéshez szükséges geológiai viszonyok kedvezőbbek, mint nálunk. A jó minőségű karbónszeneket szinte beton keménységű kőzetek kísérik. Nálunk lágy a talp- kőzet és sok helyen nedves a

fedü is,, s a nehéz bányagépek valósággal elsüllyednek, márpedig a gépesítés elengedhetetlen teltétele a teljesítmények fokozásának, a termelékenység növelésének. Borsodban egy tonna körüli az összteljesítmény, Angliában viszont 1,8, a Szovjetunióban pedig 2,2.

Érdemes megnézni a bányák „méreteit” is. Borsodban alig hét-három olyan bánya van, amelynek napi termelése meghaladja a 100 vagont, s országos átlagban is bányáink 32 százaléka száz vagon alatt termel. Ezzel szemben Lengvel- országban az aknák 97 százaléka 150 vagon felett termel. Hetvenkilenc bányából évente 94 millió tonna szenei bányásznak, háromszor annyit, mint nálunk. Az NDK-ban még koncentráltabb a termelés. Mindössze 15 bánya van az országban, s ebből hét 3300 vagon felett termel, s az egy aknára jutó átlagtermelés éves szinten meghaladja a 10 millió tonnát, vagyis kétszer . annyi, mint az egész Borsodi Szénbányászati Tröszt termelése. Igaz, több olyan külfejtésük is van, ahol tíz tonnás összteljesítményt produkálnak.

Az Amerikai Egyesült Államok kivételével mindenfelé előtérbe került a frontfejtés. Ez is összefügg a termelékenységgel és a gazdaságossággal, hiszen a tö megtér m el és ü ‘munkahelyeken lényegesen nagyobb a teljesítmény, eredményesebb a gépesítés, mint. * kamrafejtésekben, vagy az elő' vajasokban. Napjainkban például a Szovjetunió összes szén- termelésének 90 százalékát, a NSZK-ban pedig 93 százalékát adják a korszerű frontfejtések (Sorsodban 1952-ben 33, most pedig 52- százalék a frontfejtésekről kikerülő szén, vagy1* jobb, mint az országos átlag! A gépesítési hányad Lengve!' országban jöveszlésnét 36,1 szállításnál 95 százalék, Szovjetunióban a réselés és jé- vesztés már eléri a 99 .százalékot, tehát összehasonlíthatatlanul jobb, mint nálunk.

Ez a néhány adat szinte cgf‘ értelműén meghatározza a Sc‘ pesties és a nagyüzemi koncentrált bányászkodás fontosságát. eredményességét. Láthatjuk, hogy szomszédos államaink ezen a vonalon sokká- előbb járnak, mint mi. AhhöS hogy Borsod bányászata felzárkózhasson a fejlettebb állá mohhoz, gazdaságosabban termelje ki a megszenesedett él®1 let, céltudatosabban, megalapozottabban kell foglalkozni 3 műszaki fejlesztéssel, a terme lékenység fokozásával és gazdaságossággal.

Ezt egyre jobban knö’^

teli a holnap, erre figyelmeztetnek azok az adatok, stati-fj tjkák, amelyek a nemzetkő; szénbányászat termelési, műszaki fejlesztési és gazdaság eredményeil regisztrálják.

Paulovils Ágoston

SZÍNHÁZ

pines

nincs

NEMZETI SZÍNHÁZ

December 14: Hamletnek igaz« (7). Blaha-béricti;,

December 15: Hamletinek igaza (7). Madá,ch-bérlet.

December 16: Bál a, Savoyóan (3). Bérleteimet. ,

December 16: Hamletinek nines igaza (7). Katona-bérlet.

KAMARASZINHAZ

December 1,4: Jaj, a mama! (7).

December 15: Jaj, a, mama! (7).

December 16: Mesefa virága (de. 10).

December 46: Zűrzavaros éjszaka («7)——o------Közgazdasági továbbképzés

A TIT Értelmiségi Klubjában Ckv C-emóer 14.-én, pénteken déleló.U 10 Órai kezdettel közgazdász továbbképzést tartunk A vállalati bel,só ellenőrzés tapasztalatai és tovább- fe.ile.v.tésének irányai címmel. Élöadó: dr. Fogaras István kandidátus, az Országos Takarékpénztár főkönyvelője.

SIPOS GYULA:

Korai látogató

Ott már várt rá egy ember, Sós Kálmán a szőlőhegyről.

Távolról rokonok is, de csak olyan Kálmán bátyám — hogy vagy öcsém-féle megszólítások erejéig, olyan rokonsággal, amit már csak az öregek tudnak névről névre, pontosan elmagyarázni, ők is úgy, hogy vitába keverednek egymással, mert nem a Rozi nénémnek volt unokatestvére a Jóska bátyám, hanem a Rozi nénóm édestestvére volt a Jóska bátyám anyjának.

Sós Kálmán ült a. pádon a sarokasztal mellett, előtte fé- ligtelt borospohár. Szótlanul nézte a család sürgölődését. Eszti néni, a nagymama a tűzhelynél babrált, kí-kiszaladt a konyhából, közben egy-egy szót vetett néha a búsuló vendégnek: — így van ez Kálmán. Hajjaj! Ilyen most a világ. Senki se tudhatja, mit hoz a holnap. Nem hagynak ezek nyugtot az embernek.

Jani, a nagyfiú a tűzhely előtt ült egy k-isszéken és a ceruzáit hegyezte.

Kati a kislányt fésülte és látszott arcán, mozdulatain, hogy nagyon terhére van ez a korai látogató. Az ember már a saját fészkében sem maradhat soha magára, mindig jönnek mindenféle ügyekkel, tanácsért vagy csak jó szóért, esetleg csak szimatolni, hogy János hogyan csinálja, mit tervez, ny a véleménye a

szerződésről, vagy a: musteladásról. Mintha ügvvéd, vagy tanácselnök volna, de ez még annál is rosszabb, mert ott hivatalos idő van, ide meg jönnek hajnalban és zörögnek néha még késő éjszaka is. Ö, a felesége már a legfontosabb dolgokat is alig tudja megkérdezni az urától, olyan ez az istenverte ház. János meg hallgat, sokszor már szégyellnie kell magát, hogy a vendégektől tudja meg azt, amit. az urától kellene tudnia. Hol van már az az idő, amikor vacsora után asztalnál üldögélve, vagy este az ágynál duruzsolva megosztották egymással az elmúlt napot és az elkövetkezőt is! Hónapok óta már csak úgy beszélnek egymással, mint az ügyfelek a hivatalban, csak a legszükségesebbet: ezt el kell intézni, ez maradhat, ez rád tartozik, ez rám.

Kati érezte, hogy a szájában tartott hajcsat. bevágódik ajkába, s éttől ráeszmélt, hogy elég is a fésülésből.

Ez volt még mindig a család igazi otthona, a nagy, öreg konyha. Pedig a ház nagyobbrészt újonnan épült, az utca felől nézve nagy, háromrészes ablakaival, sárga redőnyeivel, Üveges verandájával olyan volt, mint egy balatoni villa, de az udvaron a régi ház há- tulsó részében folytatódott. Volt bejárata a verandán át is, de azt soha nem használták, itt járt be mindenki a konyhán keresztül. Különösen télen, mintha csak gúnyolódott volna velük ez a sok- szobás épület: — Ugye, nem tudtok kibújni a bőrötökből, hiába költöttetek egy vagyont az építkezésre, csak itt tölti- tek életeteket a régi falak között. A konyha volt a nappali, az ebédlő, de még a hálószoba is, itt aludtak a gyerekek, egyik ágyon a kis Kati nagyanyjával, a másikon Jani egyedül. Ök kelten Katival a belső kis szobában háltak, de azt soha nem fűtötték, valóban csak arra volt jó, hogy az ember lerúgja a bakancsot vagy a csizmát és. gyorsan ágyba bújjék. Télen különben is ez volt az oka az összehúzódásnak: csak nem füthetünk annyi szobát! A gyerekek meg nem aludhatnak hidegben. Tavasszal jött a sár: vétek volna behordani a padlás szobákba, nyáron meg eszükbe se jutott a lakásrendezés, sok a dolog, és a felnőtt, is, a gyerek is alig van ilyenkor fedél alatt.

János ugyan azt forgatta fejében még a tervezés, építkezés idején, hogy majd az Üveges verandán ebédelnek, vacsoráznak, de mindössze egyszer-kétszer ha megtették, aztán kényelemből visszaszoktak ide a konyhába, azóta itt terítenek, még ha vendég van, akkor is.

Sejtette János, mi hozta ide Sós Kálmánt ilyen kora reggel. Persze, tegnap a szőlőhegyiek voltak soron, oda ment egy szervező-brigád. Egy hete járják már a falut az agitátorok, a szövetkezeti bolt kirakatában kint van a község térképe, belerajzolva a szövetkezet táblái cs egy mákszemnyi folt sincs, melyen az állna,: a megmaradó egyéni gazdaságok területe. A hangszórók reggeltől estig szólnak, autók ácsorognak a tanácsháza előtt, és a gazdakör nagytermét emeletes ágyakkal, szállónak rendezték be a népnevelők számára. Ott is főznek nekik a volt gazdakörben, mintha hónapokra a községben akarnának megtelepedni.

— No, aláirt, Kálmán bátyám?

A vendég csak ingatta fejét és rekedten válaszolt, mintha valami szorítaná a torkát:

— Nem.

Aztán köhécselni kezdett, lehajtotta fejét, s nagy gonddal a nadrágja térdéről ka- pargált egy odaszáradt sár- darabot.

Kati közben szalagot kötött a kislány hajába, leengedte a székről és útnak bocsátotta, aztán melegvizet öntött a lavórba, János meg előszedte a szappant, a pamacsot, s az ablaknál lógó tükörnél hozzá- késziUt. a borotválkozáshoz. Hát magánál még nem jártak? — nézett hátra szgp- panhabosan.

Sós Kálmán azonban nem válaszolt, csak még lejjebb ejtette fejét és ült magábaros- kadtan. János már a zsilettet hersegtelte arcán, mikor valami vinnyogó hang hallatszott a konyhában, olyan, mint amikor a kutyát nagyon megverik, s már ugatni sem mer, csak tekereg és aprókat nyüszít, a torka mélyéből.

Mindannyian odanéztek.

Sós Kálmán az asztalra borult, s mintha láthatatlan ellenféllel birkózna, úgy rázkódott, feszengett, küszködött evvel a föl-föl törő zokogással.

/ . i

— Sir a bácsi, sír — rémült; meg a kis. Kati és sz.ipoeva! odabújt anyja mellé.

János letette a borotvát ez; ablak szélére, úgy szappan-; habosán odalépett, megrázta aj rángatózó ember vállát.

— Kálmán bátyám 1 Háti magának- elment az esze? —: és az asztal fölött még kérdő; tekintetet is váltott Katival,: szemét: a boros pohár fölé vil lant-va, de Kati a fejét rázta:! nem, nem ivott.

— Mit csináltak magával?:

— kérdezte most már szeli-! debben. :

A nagy darab ember hirte-; len fölállt és magánkívül or-i dítani kezdett, mintha csak az! őrjöngő üvöltés egyenesítette! volna ki- Kisírt szeme féiel-j mel.esen, tompán fénylett,’ mint a halottaké.

— Húszán jöttek rám a sa.-?

ját. házamba. Teli volt; veUUv a konyha. Hát mit akarnak! ezek! ,

Fölemelt kézzel, fenyegetőn- közelebb lépett. Jánoshoz.

A kislány sikítva bújt any-> ja mögé, Kati meg csak állt,! nem is értette, mi történik if.tt a konyhában, csak azt. érezte,! hogy megdermednek tagjai,!! nem tud mozdulni sem, olyaojj idegen, olyan távoli ez azíj egész. Mi köze. hozzá? Mit1; akar e? a kiabáló ember? H

— Te! — ordította Sós Kál-jj

mán. — Hát azért jöttem ént hozzád- íj

— No, üljön csak le —- szólít

rá János, nyugodtan. jj

És ettől a csöndes hangtól t Sós Kálmán leejtette kezét-,:! szelíden leült előbbi helyeve,!| mintha az ordítással minden!j felgyülemlett dühe- kiömlött it volna, a fenyegető óriás el-| Lüot. helyette csak eg.v szómé-íj! ru ember ült az asztal sár-.3}; urnái, *

iFolytalfak.i *

A tudományos ismeretterjesztés hit«1

Előadások december 17 óva.lsor az SXMT székházáfc^J (Kossuth ti. Ü.) dr. GJáser log.l'ööb ügyészségi csoport vb??;, ügyes?, A .iavitó-n.cv<?lőmimka ve.í rchíjjtéisa során a munkáltató váj la latokra háruló feladatok círntf^ tart. előadást. •

Il.:j0 órakor a DIM A VÁG kult'i' íoi-rnoben: A szerszámok Élőadó: Hornyik László.

14.30 Órakor dimAVAG gyarlót^ gatása a Borsodi Hőerőműben: ; villamosenergia felhasználása, i országos hálózat jelentősege. adó: Tóth József.

14.30 órakor a Pamut fonodád, József Attila vallomása az igazi M Zaf'isngrol. Előadó: Gárcifus J.á.noj;

1C.30 órakor a városi tanács Kl'1^ jóban: Szerelem, házasság, csa^'j orvosi szemmel. Előadó: dr. PQ® (■.'■''úgy. .

17 órakor a 116. sz. IparilanU' Intézetben: A mai élet problérá" Éjőado: Kovács László. (

17 órakor a vasgyári, általáig fiúiskolában: A gyermek szab# idejének helyes felhasználása. .

18 órakor Sajószentpéterem . Kossuth u. 48. sz. a. KIOSZ-ban‘ * borsodi iparvidék. Előadó: dr. jséry László.

18 órakor a Március 15 Tsz [r\

d.ájában: Korszerű öntözési móC^.; a zöldségtermesztésben. Előad0' Btnos.nyai Károly. ,

V Wtfcór «/ KJ Jeli Hzanalóri.«"! h/ni: Az egyház szociális politikád ■Előadó: Papp József.

IS érakor sa,tóparU vízműt?^; lO'icDszerek-e az antibiotikum®’, 18 órakor a Vörösmarty kiút?*1-, Jyiségben: A gyermek kuHúriJ*. nye (könyv, újság, rádió). Eloarf0 Varga János- .

18.30 órakor Szirmán, * tan^ nagytermében: A VITT. kongr# szus. Előadó: Tóth Ferenc.

20 órakor Perecesen, a vájárta.111,, lő intézet mo/.Henriében: A V?*j kán és a pópák. Előadó: S?6lí Jstván.

Tanácstagi fogadóórák:

Városi tanácstagok: December U-cm Fincziczky $ rene, Maros ti. 17. sz., 17 óráidI Vl rö Gábor, Puskás T. uteái ált* 1 Kofa., 18 órától. „

December l5-én beszámoló: szár Vilmos, Vörösmarty utcai ^ kola, 17/ órától.

I. kor. tanácstagok: t December J5-énx Ipleíc Antal,

rótta u. 8. sz., 17—in óráig; Ic,! Jánospe, Tinóéi u. 1. sz., 17—19 <*ÍJ ig: tizv. Stingly Zsicmondne, Mart, ti. 28. sz... in—20 óráig: Keszlef 5«”, dór. Rosenbere-házaspár u. »• 17—19 óráig.

II. kor. tanácstag: December IS-Cn: Somlai I'd1™

Mán.vp.ki A. ii. n, s* ,'its—ja tSriÜí'

IV- l»er. tanácstagok: ,

líci-cltlber 15-éo: Felles JOía^J,! Egri U. 7. ,sz„. 16—18 óráig; ö.? .) Elek, £a.lka Máté pártszervezelí árától, ' „

December I5-éu beszámoló: i Elek. Zalka Máté párlszefV^”

18 órától.-------O-----A Miskolci Rádió inüsort1

(A 188 méteres hullámhosszéi’ 18-49 óráig!

Borsodi Hangost Újság. ,

Megkezdődött a próba tizemé1®5 Jercntei PVC-tlzcmbcn.

Folkák. a,

Érdemes megnézni, elotvár^ ncghallgatni. — Kulturális ek.

Ellesett piUanaUsk.

Zenés ABc. -^*ál

A hétvége megyei sgorüpücd*'

Mint lapunkban arról utál beszámoltunk, a Vasas. Szak- szervezet küidöttválasztó taggyűlésén élénk vita alakult ki g vezetőség' beszámolója felett: sok hasznos javaslat, észrevétel hangzott el. Az alábbiakbap a vita egy-két mozzanatát elevenítjük lel.

Elsőként Pásti i-ajos elv- társ, az LKM küldötte emelkedett szólásra. Hangsúlyozta a vezetés színvonalának megjavítását, majd a szocialista munkaversennyel foglalkozott. Aláhúzta a szocialista brigádok munkájának nagy jelentőségéi, hiszen ettől függ az éves tervek teljesítése, s ezért különös jelentősége van annak, hogy a brigádokon belül az egyes emberek munkáját is rendszeresen értékeljük. Pásti elvtárs felszólalásában a Bor- sodnádasd.i Lemezgyár vezetőihez, munkásaihoz is fordult: elmondta, hogy a kongresszusi munka versenyhez hasonlóan, az éves ter,v teljesítéséért is folyik a küzdelem és ezt teljesíteni is akarják, de most nagy gondjuk a közép- hengenn.ű anyagellátása. A vezetők már tettek lépéseket ezzel kapcsolatosan, a szak- szervezet figyelmét is felhívta erre a körülményre.

Teljesíteni a gépiparról szóló határozatot

Lipovszki Gyula elvtárs, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója felszólalásában vázolta azt az utat, amelyet korábbi, szúkebb rp unkaterülete, a Miskolci Könnyügépgyár I960, óta megtett. A feladatok nagyok voltak —- mondta —- s volt. rá eset, bogy mint a gyár igazgatója, ő maga sem akarta elhinni, hogy' megbirkóznak ezekkel. Felszólalásában

örömmel közölte, hogy a gyár 11 hónapi tervét és a kongresszusra tett felajánlását is becsülettel teljesítette, s ma már az önköltségi szintet is teljesítették. Lipovszki elv- társ beszélt, a három gépgyár egyesítéséről cs az ezzel kapcsolatos megnövekedett feladatokról. Hangsúlyozta;, a pórt a gépiparról szóló határozatában leszögezi, hogy a termelést az eddiginek kilencszeresére kell emelni. Ezt az igen nagy feladatot külön-kü- lön, kis üzemekkel nem lehet. megoldani, ezért vált szükségessé a diósgy'őri gép* -x-z- -a- 4;- -x- -í * * -* ->:■ -x- -x- -x- -x- -x-x- * -x- *