Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-08 / 287. szám
\v’ KÖNYVTÁRI Világ prólefáriQi, fegyesulletelcl simsmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1963 február 24: választás Az Elnöki Tanács ülése XVIII. évfolyam, 287. szám Ara: 50 fillér 1962. december 8. szombat Csottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter megnyitó előadása a II. Borsotli Vegyész Napokon A M-,-...-,- Kémikusok Magyar Egyesületének borsodi csoportja i’endezésében rendkívül nagy érdeklődés mellett nyitották még csütörtök este a II. Borsodi Vegyész Napokat. A borsodi vegyészek, kutatók, vegyipari szakemberek zsúfolásig megtöltötték a MTESZ Széchenyi utcai előadótermét. A nagy jelentőségű vegyész konferencián megjelent Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, Szekér Gyula elvtárs, miniszterhelyettes, Cseterki Lajos elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Molnár László elvtárs, a párt Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának helyettes vezetője, Górnagy Sándor elvtárs, a Nehézipari Minisztérium nehézvegyipari főosztályának vezetője, dr. Pásztor Pál elvtárs, a MTESZ borsodi csoportjának elnöke, dr. Bognár János, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, dr. Sályi István, az egyetem professzora, Sütő László elvtárs, a Borsodi Vegyikombinát igazgatója, Enye- di Béla elvtárs, a Tiszai Vegyi- kombinát főtechnológusa, dr. Szántó István elvtárs, a Beren- tei Vegyiművek igazgatója, dr. Blaskó György, az Északmagyarországi Vegyiművek főmérnöke, a borsodi vegyipari üzemek szakemberei, neves vegyészek, mérnökök, technikusok, valamint a miskolci és a megyei tanács képviselői. Dr. Blaskó György üdvözlő szavai és megnyitója után Czottner • Sándor elvtárs „A borsodi vegyipar hely zete és jövője” című előadásával nyitotta meg a II. Borsodi Vegyész Napokat. Előadását nagy érdeklődés kísérte. Bevezetőben arról szólt, hogy olyan időben kezdődött ez a tanácskozás, amikor előtérbe került a pártiak a vegyipar gyorsabb fejlesztéséről szóló határozata. E határozat végrehajtásában tgen nagy szerep vár a borsodi vegyészekre, akik már eddig is kiváló munkával járultak hozzá, hogy Borsodban nagy Vegyipari központ jöjjön létre. Borsodot még néhány évvel ez- előtt is — mondotta többek között — mint a szén és a vas hazáját emlegették. Amellett, hogy az iparnak e két fontos aga Borsodban továbbra is fejlődés előtt áll, a borsodi ipar struktúrájában minőségi változás történt. Alig néhány esztendő alatt a borsodi térségben felépített nagy kapacitású objektumok termelésbe állításával ma már a nehézvegyipar súlypontja Borsodban található. A megye vegyiparának jelenlegi helyzetéről szólva, elmondotta Czottner elvtárs, hozván fejlesztettük a Borsodi Vegyikombinátot, amely a 100 Százalékos bővítés után évente htajd 215 ezer tonnára növeli termelését. Szólott arról, hogy minek a gyárnak milyen nagy jelentősége van a mezőgazdaság fejlesztésében. Elmondotta, hpgy a Borsodi Vegyikombinát üldgázbífcira történő átállítása gazdaságosabbá teszi a termelést, ebben az üzemben sikeresen haladnak a különféle kísérletek, megoldották a fo- yékony műtrágya gyártásának felhasználásának problémá- Ü._ Ezután a Tiszai Vegyikombi- dát műtrágyagyárának építésé- *“!> e rendkívül fontos objektum beruházásáról és jövőjéről beszélt. Megemlítette, hogy a Tiszai Vegyikombinát 2.7 milliárd forintos beruházásból készül és a tervek szerint 1904- ben kezdi meg a termelést, amely egymagában eléri majd az országban jelenleg termelt műtrágya összmennyiségét. . — Ugyancsak a borsodi térségben teremtjük meg hazai műanyagalapanyag gyártási bázisunkat. A nehézvegyipar leggyorsabb ütemű beruházásával a Berentei Vegyiműveknél kerül felépítésre az első hazai műanyagalapanyag gyár. Ezután az Északmagyarországi Vegyiművek fejlesztéséről, a Tiszaszederkényben felépített korszerű lakkfestékgyár munkájáról és jelentőségéről beszélt a miniszter elvtárs, majd Borsod vegyiparának jövőjéről szólva, többek között a következőket mondotta: — Kétszáz százalékos bővítést végzünk 1965-ig a Borsodi Vegyikombinátban, s ebben a gyárban évi 100 000 tonna kapacitású karbamid gyárat létesítünk. A harmadik ötéves tervben bővítjük a Tiszai Ve- (Folytatás a 2. oldalon.) fli8iases«5v és Tito folytatta mefgSieszéSéseSt Moszkva (TASZSZ) Pénteken a Kremlben újabb megbeszélést tartott Hruscsov és Tito. A megbeszélésen szovjet részről Anasztasz Milcojan, a miniszterelnök első helyettese, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Gromiko lcülügyminisz- ter és több más hivatalos személyiség; ■ jugoszláv részről Alekszandar Rankovics, Jovan Veszelinov, Ljubcso Arszov és mások vettek részt. A megbeszélés, amelyen folytatódott az elvtársi eszmecsere a szovjet—jugoszláv testvéri kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének kérdéséről,, az őszinteség és a teljes egyetértés szellemében zajlott le. Tito és felesége pénteken este a mosrftvai Nagy Színházban megtekintette a Giselle című balett előadását. A jugoszláv elnökkel együtt ott. volt az előadáson Hruscsov és felesége, Gromiko külügyminiszter, valamint a Tito elnök kíséretében lévő jugoszláv államférfiak. A közönség viharos tapssal üdvözölte I-Iruscsovot és a jugoszláv vendégeket Tito. elnök felesége és több jugoszláv vendég szerdán a Kremlben felkereste Lenin dolgozószobáját és lakását, majd megtekintette a moszkvai Kreml építészeti és történeti emlékműveit. A Mali Köztársaság fővárosába érkezett a magyar kormányküldöttség A magyar delegáció, amely Kállai Gyula vezetésével hét afrikai országba látogat el, december 6-án, csütörtökön délben, helyi idő szerint 11 órakor megérkezett a Mali Köztársaság fővárosába, Bamako- ba. Kállai Gyula, midőn a küldöttség különrepülőgépe elhagyta Guinea határát, üdvözlő táviratot küldött a gép fedélzetéről Sekou Touré elnöknek. Bamakohan díszszázad fogadta a magyar delegációt, amelyet Kállai Gyula a két nemzet himnuszainak elhangzása után megszemlélt. A repülőtéren a delegáció fogadására, megjelentek között volt Bare- ma Bocoum, a Mali Köztársaság külügyminisztere. A küldöttség tagjai pénteken reggel Segou városába utaztak, ahonnan csak szombaton térnek vissza. Ugyancsak szombaton kezdődnek a tárgyalások a magyar és mali delegáció között, * Kállai Gyula miniszterclnölc- hclyettes a bamakol repülőtéren nyilatkozatot adott a mali rádió munkatársának. Megköszönte Modibo Kcita elnök meghívását, amely lehetővé tette, hogy a küldöttség Maliba látogasson, örülünk, hogy olyan országba érkeztünk, amelynek álláspontja a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben azonos a miénkkel — mondotta —, majd így folytatta: Nagyra értékeljük azt az állhatatos harcot, amelyet a Mali Köztársaság népe és kormánya országuk felemelkedéséért folytat, s úgy gondoljuk, látogatásunk tovább mélyíti kapcsolatunkat. # Néhány órával azután, hogy a magyar kormányküldöttség megérkezett Bamakoba, Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke fogadta Kállai Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a küldöttség vezetőjét, s húsz percen át tartó beszélgetést folytatott vele a két ország kapcsolatait érintő kér- désekrőL A Tájékoztatási Hivatal közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1963. február 24-rc kitűzte az országgyűlési választásokat és a tanácsok tagjainak általános választását. Az Elnöki Tanács megállapította a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi választó- kerületek számát. Megtárgyalta & elfogadta az Elnöki Tanács a Baranya, Vas, Veszprém és Zala megyei tanácsok javaslatát több kis községnek közös községi tanácsba vonásáról. Határozatot hozott továbbá néhány község egyesítéséről, valamint községi és városi határrészek területátcsatolásáról és Bagolasánc község nevének az érdekelt lakosság kívánsága alapján „Bagola” névre változtatásáról. Az Elnöki Tanács végül honosítási, visszahonosítási és- a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyekben határozott. KonssáimYreiideleí fi* orssáíjgyülési képviselők és íanácstaijok váÉaszíásáróI A kormányrendelet ezt követően szavazókörök kialakításáról és szavazatszedő bizottA Népköztársaság Elnöki Tanácsának a választások kitűzéséről hozott határozatával kapcsolatban a Magyar Közlöny december 8-i száma közli a magyar forradalmi munkásparaszt kormány rendeletét az országgyűlési képviselők cs a tanácstagok választásáról. A kormányrendelet első fejezete a választási szervekre vonatkozó rendelkezésekkel foglalkozik. A választásokat különböző szintű választási szervek bonyolítják le. Az országos választási elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki, és az országos választási elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsa előtt esküt tesznek. Az országos választási elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényessége felett; feladata a többi között a helyi választási elnökségek munkájának irányítása. Ezenkívül megállapítja az egyes országgyűlési választókerületekben megválasztandó képviselők és pótképviselők számát, közhírré teszi az országgyűlési képviselők választására vonatkozó országos eredményt, s megállapítja a tanácstagok választására vonatkozó országos eredményt, 1963. január 2-án a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben választási elnökséget kell alakítani, A helyi választási elnökség feladata a többi között: működési területén őrködik a válasz! ások törvényessége felett; közzéteszi az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét; megállapítja, illetőleg összesíti a választások eredményét és szükség esetén pótválasztásokat tűz ki. A helyi választási elnökségek tagjai az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek. A tanácstagok választásának levezetésére 1983. január 2-án tanácsi választókerületenként választókerületi bizottságokat kell alakítani. A bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve jelöli ki és közli az illetékes tanács végrehajtó bizottságával. A választókerületi bizottság látja el a tanácstag megválasztásával kapcsolatos teendőket. súgok megalakításáról intézkedik. A szavazatszedő bizottságok tagjaira a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve tesz javaslatot. A választási elnökség e javaslatok alapján 1963. február 8-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat, amelyeknek tagjai az illetékes tanács végrehajtó bizottsága előtt esküt tesznek. A szavazat- szedő bizottság a választás napján levezeti a szavazást; gondoskodik annak zavartalan lebonyolításáról, megállapítja és továbbítja a szavazási eredményeket A kormányrendelet második fejezete a. jelöléssel, az országgyűlési képviselők lajstromának összeállításával cs tanács- tagjelöltek bejelentésével foglalkozik és ismerteti az ország- gyűlési választókerületeket. A választásokat jelölés előzi meg. Az egyes tanácsi választókerületek lakossága, a tömegszervezeteit, továbbá az üzemek, gépállomások, az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek. a hivatalok és intézmények dolgozói, valamint a fegyveres erőknél szolgálatot teljesítők 1963. január 10. és 29. között gyűléseket tartanak, amelyeken javaslatot tesznek az egyes képviselőjelöltekre, illetőleg tanácstag-jelöltekre. E gyűléseket a Hazafias Népfront helyi szervei a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik. A kormányrendelet harmadik fejezete a szavazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A választási elnökségek 1963. február 12-én választási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazza a szavazókörök sorszámát, valamint a szavazóhelyiségek pontos megjelölését is. A választási hirdetménnyel egyidejűleg a választási elnökség falragasz útján közhírre teszi az országgyűlési választókerület lajstromát ós az illetékes választási elnökség a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, foglalkozását és lakáscímét. A szavazás a választás napján 7 órától 20 óráig tart. Ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien szavaztak, a szavazatszedő bizottság 20 óra előtt is lezárhatja a szavazást. A kormányrendelet negyedik fejezete a választási eredmények megállapításáról, kihirdetéséről, valamint a képviselők megbízólevelének kiadásáról intézkedik. Az országgyűlési képviselők választókerület dere és a tanácsok általános választására vonatkozó országos eredményt az országos választási elnökség állapítja meg. Az egyes tanácsokra vonatkozó eredményt a tanácsok alakuló ülésén kell kihirdetni. A kormányrendelet ötödik fejezete a pótválasztásokra vonatkozó rendelkezéseket ismerteti, hatodik fejezete pedig a választásokkal kapcsolatos vegyes rendelkezéseket tartalmazza, ezek sorában szabályozza az ideiglenes lakóhelyen történő szavazást. Korimmyrendelet a választók névjegyzékének összeállításáról mélyek az összeírólapokat 1962. december 17-ig kötelesek kiA hivatalos lap december 8-i száma közli a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletét a választók névjegyzékének összeállításáról. E jogszabály kimondja, hogy a vá- lasztőjogosuit állampolgárokról új névjegyzéket kell készíteni, ebbe fel kell venni minden olyan magyar állampolgárt, aki nagykorú, valamint azt, alti a 18. életévét 1963. február lió 24-ig betölti. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki a köziigyektöl, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó Ítélet hatálya alatt all; szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőri felügyelet alatt áll, avagy elmebeteg. A választók névjegyzékének összeállítása összeírólapok alapján történik, amelyeket kijelölt összeíróbiztosok 1962. december 9—13. napja között osztanak ki. Az érdekelt szcRakodó robotgépek szérlagyórtósót kezdte meg az Üzbegisztán! Andlzsá-1 gépgyár. A gép szerkezete küIünbSzé rakományok mozgatását, emelését teszi lehetővé. A robotgépet ezenkívül asztagra- kásra, villanypóznák fölállítására, öntözöcsatornák tisztogatására is leltet használni. A képen: az üj rakodó robotgépek a gyár udvarán, . tölteni és aláírni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt, vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összcíróla- pot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja, vágy az összeíróbiztös is kitöltheti. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság megállapítja, kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb január 12-ig elkészítik ós 1963. január 14-től január 19-ig a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében közszemlére teszik ki. A névjegyzéknek a város belterületére vonatkozó részét a házakban is ki kell függeszteni. Az ideiglenes névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet. Ha a végrehajtó bizottság megállapítása szerint a választók névjegyzékéből történő kihagyás törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe veszik fel. A végrehajtó bizottság az általa alaptalannak tartott kifogásokat átteszi az illetékes járásbírósághoz, amely meghallgatás céljából megidézi azt a személyt, aki a kifogással élt és azt; is, akinél, a névjegyzékbe történő felvételére a kifogás vonatkozott. A végleges névjegyzék közszemlére tételére 1963. február 8. és 12. között kerül sor. Ha választőjogosult személy a választók névjegyzékének összeállítását követően állandó lakhelyét megváltoztatta, az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy' a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. H®r$©dll3C8M épül feS a KsssfgfOT a©tsézw®gfijpcsr bázisa
