Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-04 / 283. szám

HÍREK «■nnraauuimainwiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ •*- Kiosztották „Az év leg­szebb terméke” díjait a por­celán-, kerámia- és üvegipar • ban. A Hollóházi Porcelángvár termékei az Iparművészeti Ta­nács zsűrijének dicsérő okle­velét érdemelték ki. — A NEHÉZIPARI Műszaki Egyetem diákklubjában de­cember 7-én este fél 8 órakor irodalmi estet rendeznek. A költőket Kiss Gyula mutatja be, Bihari Sándor, Borsodi Gyula, Juhász József és Regös Sándor költeményeit Ruszinkó Mária előadóművész, Bíró Zsu­zsanna, Regös Edit és Zsolcai János tolmácsolja. — Dohánytermelő szakmun­kás tanfolyam kezdődött hét­főn a telkibányai túristaház- ban. A kéthetes tanfolyamon a borsodi termelőszövetkeze­tek ötven „kukása” vesz részt. A tanfolyam eredményes el­végzése szakmunkás szakké­pesítést biztosít a résztvevők­nek. — A BOLYÁT János Matemati­kai Társulat borsodi tagozatá­nak decemberi rendezvényein a hét folyamán a következő műsor szerepel: december 5-én 15 órakor a Szabó Lajos utcai általános iskolában Szabó Fe- rencné tart előadást ,.A gon­dolkodás fejlesztése a matema­tikai oktatásban” címmel; de­cember 7-én 16 órakor az egye­tem III. sz. előadójában dr. Kalmár László „A kibernetika tárgya, problémái, módszerei és eredményei” címmel. Hollywoodi kérkedés Egy hollywoodi iskolában történt; az egyik kisdiák így kérkedett iskolatársai előtt: „Négy papám van az első ma­mámtól és három anyám van a negyedik papától!” A képernyő előtt: Két hétvégi műsor — két kiábrándulás AZ ELMŰLT szombaton es­te „Őfensége, a gyalogos” cím­mel a TV tarka műsort közve­tített. Tulajdonképpen valami közlekedési vetélkedő folyt a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezetének ren­dezésében és annak a végét volt szerencsénk látni, vala­mint élvezői lehettünk a ve­télkedőn részt vett, jobb sors­ra érdemes közlekedési dolgo­zók szórakoztatására rendezett esztrád-műsomak. Először arról kellene szól­nunk, hogy vajon a leghelye­sebb módszernek tekinthető-e, ha a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete ilyes­fajta vetélkedőn kíván meg­győződni tagjainak felkészült­ségéről, és hogy helyes-e igen értékes jutalmak elnyerési le­hetőségének azon múlnia: van- e mersze a pályázónak a nyil­vánosság előtt énekelni? Ezt elsősorban a szakszervezetnek kell eldöntenie, melynek pén­ze van ilyesminek rendezésé­re, mert ez a szakszervezet ügye, és éppen mert az, ma­radjon is az, ne kényszerítsék az ország milliós TV-néző- táborát ennek szombat esti szórakozásként történő élvezé­sére. A jutalmul hozzáfűzött esztrád-műsor alapvető hibája az volt, hogy a könnyed szóra­koztatásba valaki valamiféle didaktikus tanmese-fonalat próbált igen primitív, durva öltésekkel belebökdösni, így aztán sem szórakoztató nem Több mint hétezer vuiietető — a vadásztársaságok felkészültek a télre Az utóbbi évtizedben jelen­tősen gyarapodott a fogoly-, fácán- és a nyúlállomány, a nagyvadaknál pedig főleg a minőség javulása szembetű­nő. A vadásztársaságok felké­szültek, hogy az átleleltetést minél kisebb veszteséggel old­ják meg és etetéssel segítsék a további szaporulatot, valamint a minőségjavulást. Főleg a Du- _ nántúl vidékein, a korán jött i tél következtében már a vad- j etetés főpróbáját is megtartot­ták. A „nagyvadas” társaságok ezen a télen ezqr etetőt állíta­nak fel a szarvasok, őzek, dám­vadak és muflonok számára, ezertíz helyen pedig az apróva­dakat, elsősorban a foglyot és a fácánt etetik. A 171 „nagyva­das” vadásztársaság 1100 hek­tár vadföldet művel az idén, ezenkívül. igyekeztek minél több helyről összegyűjteni az ocsút,. fűmagot és egyéb, az állattenyésztésben kevésbé ér­tékes, de a vadetetésre jól fel­használható takarmányt is. Az Erdészeti Tudományos In­tézet megfigyelése szerint az idén különös gondot kell for­dítani a vadetetésre. Az aszály miatt ugyanis a fák a szokott­nál korábban sárgultak, a leve­lek hamarabb lehulltak mint más években, s ráadásul elma­radt a természet szokott őszi kizöldülése. volt, sem a helyes közlekedés­re nem tanított — viszont ki­töltötte a szombat esti műsor­időt. Sokat ugyan nem vár­tunk tőle, de így is kiábrándí­tó volt. Vasárnap este a TV saját kisfilmjét sugározta. Tokaji szüret — hirdette a műsor a kisfilm címét, s így mondta be a műsorközlő is. Megkezdődött a film vetítése, amit mi — van bennünk, borsodiakban egy kis lokálpatriotizmus — különös figyelemmel vártunk. Aztán láttunk képeket a to­kaji Tisza-partról, nem tudni miért, láttuk a sárospataki Rákóczi-vár tükörképét a Bod­rogban, meg egy tucatnyi egyéb várromot Regéétől Bol­dogkőváraljáig, meg láttuk, hogy miből lesz majdan a szőlőtőke, azaz lefényképezték azt a hegyoldalt, ahol egyfor­ma betonoszlopok között nö­vekszik az a leendő tőke, amely majdan terem és lehet róla szüretelni, arról pedig lehet majd kisfilmet készíte­ni, Mert sok mindent láttunk, cifra felvonulásokat, dalos­találkozókat, hallottuk Farkas Ferenc muzsikáját, meg vala­mi falusi tánckar kíséretében a társadalmi munkában mu­zsikáló, egykor hivatásos népi zenekar ügyködését, meg ilyes miket, de hogy milyen is az a tokaji szüret, arra nem bír­tunk a látottakból rájönni, sem pedig a hellyel-közzel odavetett két-háromszavas „eligazításokból” nem tudtunk kiokoskodni. — Mi, borsodiak jól tudjuk, hogy igen gazdag anyag áll rendelkezésre Tokaj­ban, ha valaki a tokaji szü­retről akar filmet készíteni, sok tárgyi és egyéb emlék idé­zi a régi szüreteket, ott élnek a mai szüretelők, ott van a már híressé vált múzeum, amely hasznos segítséget adha­tott volna a film alkotóinak. — Kiábrándító volt a film, de legalább mi is láttunk egy olyan „tokaji szüretet”, ami­lyet eddig soha. És reméljük, ezután sem látunk. (bm) Új hálókocsi és új egyenruha Az Ilyen új, robogó szállodában Ilyen formaruhát kapnak lókocsi kalauzok. a há­Ünnepek előtti forgalom az Állami Áruházban Foto: Sz. Gy. Kezdődhetnek a házi disznóölések: kielégítő a fűszer, a bél és a műszaki ellátás A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes főigazgatósá­gainak tájékoztatása szerint — ha az időjárás is kedvező — nyugodtan kezdődhetnek a disznóölések, mert a fűszerel­látás kielégítő, megfelelő mennyiségű tartósított bél is rendelkezésre áll. Például pi­ros paprikából az idei év utol­só és a jövő év első negyedé­ben 160 vagon kerül forgalom­ba, tíz vagonnal több, mint egy évvel korábban. Borsból a tavalyi 14,5 vagon helyett 18 vagonnal rendelkezik a keres­kedelem. Nem hiánycikk a ma­joránna sem. Tavaly 18 millió méter tartó­sított: belet vásároltak, a kész­let azonban nem fogyott el. Most is körülbelül ennyit ren­delt a kereskedelem, de esetle­ges váratlan igények kielégíté­sére további hat millió méter biztonsági tartalék is rendel­kezésre áll. A felkészülés tehát minden tekintetben kielégítő. A vas- és műszaki boltokban a zsírosbödönöktől a böllér-fel- szerelésekig, a szúrókéstől a hurkatöltőig minden disznó­ölési felszerelés megfelelő mennyiségben és választékban kapható. Befejezte amerikai vendégszereplését a Moszkvai Nagyszínház balettkara Vasárnap New Yorkban meg­tartotta búcsúelőadását a Moszkvai Nagyszínház balett­kara. A szovjet művészek csak­nem három hónapig tartó nagysikerű vendégszereplése az Egyesült Államokban ezzel vé­get ért. A moszkvai balettmüvészek 82 előadást tartottak. Mája Pli­Könyv jelenik meg az állatok életmódjáról A Természettudományi Mú­zeum tudományos munkatár­sai évek óta dolgoznak a ha­zánkban élő állatfajok „feltér­képezésén”. Az eddigi kutatá­sok szerint mintegy 30 ezer fé­le állatfaj él Magyarországon. Több ezerre tehető a kártó­Megkezdték a Germinál című film bányafelvételeit A Germinal című francia—magyar koprodukciós film támajele- netcit a Hunnia Filmgyár műtermében készítik. A filmgyár két műtermét egybenyitották és felépítették a tárnákat, ahol a fejtési jelenetek játszódnak le. Képünkön: készül a felvétel Pécsi Sán­dorról. kony ragadozó állatok és rova­rok száma. Ezek között vannak olyanok, amelyek a hasznos apró állatokat, mások pedig a haszonnövényeket pusztítják; ellenük csak úgy védekezhe­tünk, ha ismerjük életfunkció­ikat. Éppen ezért — a tudomá­nyos munkatársak — nem elé­gednek meg az állatfajok fel­kutatásával, hanem azt is meg­állapítják, hogy mivel táplál­koznak, s milyen körülmények között élnek. A Természettudományi Mú­zeum dolgozói az összegyűjtött tapasztalatokat könyvalakban megjelentetik. Ösmagyarok „csizmája“ — a bőrkikészítés módja a honfoglalás idején Ä Néprajzi Múzeumban dr. Gáborján Alice, a múzeum tu­dományos munkatársa érdekes kutatással foglalkozik. Azt igyekszik megállapítani, hogy a honfoglalás idején az ősma­gyarok milyen lábbelit visel­tek, s milyen módját ismerték a bőrkikészítésnek. Kutatásai­nál elsősorban abból indult ki, hogy az ősmagyar nép pásztor­nép volt. Ebből következik, hogy az ősmagyarok ruháju­kat, lábbelijüket állatbőrökből készítették. A XVII. és a XVIII. század­ból fennmaradt írásos anyagok bizonyítják, hogy abban az 85 éves a Putnoki Önkéntes Tűzoltó Testület Bensőséges ünnepségen em­lékezett meg Putnok község lakossága vasárnap a községi önkéntes Tűzoltó Testület megalapításának 85. évforduló­járól. Az ünnepségen a Belügy­minisztérium képviselőjén kí­vül megjelentek a megyei, já­rási párt és tanács képviselői. Mogyoróssy Pál, a Tűzoltó Testület elnöke történelmi visszapillantást adott a testü­let múltjáról, fejlődéséről, majd vázolta a jelenlegi hely­zetet és megjelölte azt az utat, amelyen a testületnek tovább kell haladnia. Meg­emlékezett az elhunyt tagok­ról, vezetőkről. Kifejtette; a testület működési alapja az az erkölcsi norma, hogy „egy mindenkiért és mindenki egyért”, Kovács János megyei osz­tályparancsnok kitüntetéseket adott át, majd több önkéntes tűzoltót előléptettek. Az ünnepség után a testület tagjai hozzátartozóikkal, vala­mint a meghívott vendégekkel közös ebéden vettek részt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a megyei elnökség nevében Németh Imre ország- gyűlési képviselő mondott pohárköszöntőtj időben Magyarország jelentős, állati bőröket exportáló állam volt. Egyik könyv, amely Fran ciaországban jelent meg és a korabeli borkészítés módjával foglalkozik, a konyhasóval, a tirnsóval, valamint a faggyúval kikészített bőrt „magyaros el járús”-ként említi. Ugyanak­kor az ebből az időből szárma zó mesterlevelek és egyéb fel­jegyzések azt bizonyítják, hogy a magyar vargák, tímárok és szíjgyártók már a növényi, vagyis a cseres kikészítést is alkalmazták. A honfoglaláskori sírokból előkerült bőrök, nyergek és egyéb lószerszám-maradvá­nyok vegyvizsgálata kimutatta a timsó jelenlétét. Ezek a lele­tek azt a feltevést igazolják, hogy a honfoglalás idején a magyarok a konyhasó és a tim­só segítségével készítették ki a bőröket. A cseres kikészítési módot ebből az időszakból meg nem lehet. kimutatni. Még nehezebb következtetni arra, hogy milyen lábbelit vi­seltek a honfoglalás előtti ma­gyarok. A különböző leletek azt igazolják, hogy a sztyep­pék lakói, a lovas pásztornépek mivel sokat ültek nyeregben és ki voltak téve az időjárás vi­szontagságainak — a bocskor- tól elütő, magasabb szárú láb­belit viseltek. Legvalószínűbb tehát, hogy az ősmagyarok a mostani csizmához hasonló, saruféle lábbeliben jártak. szeckája kijelentette: e három hónap alatt többet iáncolL mint otthon normális körülmé­nyek között három évig. A szovjet művészek egyébként felléptek New Yorkban, Wa­shingtonban, Chicagóban, Los Angelesben, Bostonban és más nagyvárosokban. Útjuk valósá­gos diadalmenet volt. Kennedy elnök kijelentette nekik: „önök elbűvöltek mindannyiunkat”. Ez visszatükrözi az egész ame­rikai közvéleményt. A szovjet balettmüvészek va­sárnap éjjel Kanadába utaztak, ahol nyolc előadást, tartanak, majd visszautaznak a Szovjet­unióba. Képmutatók A hollandiai Gouda városka iskolájában az igazgató betil­totta a holland olimpiai bizott­ság egyik illusztrált kiadvá­nyát, mert abban egy fénykép látható Sjoukje Djjkstra hol­land műkorcsolyázó világbaj­noknőről — ugrás közben! Az iskolaigazgató szerint, a fénykép „szemérmetlen”. GSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tőr X Telefonszámok; Titkárság: 16-888, kultűrrovat: 10-067. Ipari rovat: 16-035, pártro­vat: 33-687. sportrovat: 18-049. me­zőgazdasági rovat: 16-078. belpoli­tikai rovat, panaszügyek: 16-04*. Kiadja: Az Eszakmagyarországl tapkladó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 10-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült a Borsod) Nyomdában FeJclöu vezetőt Kárpáti OyOtgt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents