Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-04 / 283. szám

-S-S ^ ^-'g, _______ \£_<V K edd, 1982. december 4L Szoviel terv alapján OSI lel India legnagyabb széndúsiló műve A Bihar államban felépülő Kathara lesz India legnagyobb széndúsító műve. Az üzem le- Mngrádi szakemberek terve lapján épül fel. Jelentős kok­szolható szénkészlelek vannak ® környéken, s ezekre 10 dúsító özemet telepítenek. Az első a Kathara lesz. Tizennégy hektó- fon terül majd el, kapacitását óránkint 800—1000 tonnára tervezik. Az üzemet maximá­lisan gépesítik és automatizál­ják. ESZAKMAGYARORSZÄG I iavufé időben egyre több traktor tfoggozfö szánféföfdjeircken A novemberi esős-havas idő­járás miatt Borsod szántóföld­jein sok traktor leállt. Az utóbbi napokban azonban a le­hullott csapadék már a talajba szivárgott, s amíg a hét elején alig 300, szombaton már 700 traktor végezte az őszi mély­szántást. A traktorosokra nagy feladat hárul, mert a fagyok beálltával még mintegy 70 ezer hold talajmunkájót kell elvé­gezni. Éppen ezért tovább szer­vezik a kettős műszakot, s je­A vidéki gyerekek takarékosabbak a budapestieknél A fiatalok takarékossági Mozgalmába az 1962—6.1. is­kolai évben eddig 1 679 000 la­puló kapcsolódott be; számuk tíz százalékkal több, mint ta­valy ilyenkor volt. November végéig, három hónap alatt, a Múlt évinél öt millióval töb­bet, összesen 28 millió forintot váltottak takarékbélyegre a Oyerekek. A statisztikai adatokat vizs­gálva, kitűnik, hogy a vidéki Oyerekek takarékosabbak a bu­dapestieknél. A fővárosban 449 iskola 285 ezer növendéke négy és félmillió forintot, 5723 vidé­ki iskola egymillió 394 ezer ta­nulója pedig már 23,5 millió forintot gyűjtött össze. A vidé­kiek eredményességének a tit­ka abban rejlik, hogy a köz­ségi, a városi iskolák tanulói­nak többsége mielőbb szeretne megismerkedni a fővárossal, s erre a célra gyűjtik forintjai­kat. . lenleg már mintegy 400 gép szánt éjszaka is. A tsz-ek trak­torosain kívül csaknem 100, traktorvezetéshez is értő ipari munkás vállalt további munkát a gépállomásokon, így elsősor­ban a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekből, a Borsodi Ve­gyikombinátból és más üze­mekből. Különösen a megye északi részén, a hegyes ózdi, edelényi járásban kell a traktorosoknak kemény feladattal megbirkóz­niuk, mert a termelőszövetke­zetekben az idén először szán­tanak a rétegvonalakkal pár­huzamosan a hegyre kapasz­kodó szántóföldeken. A ke­resztbe húzott barázdák fel­fogják a csapadékot és meg­akadályozzák a talaj lepusztu­lását is. A meredek dombolda­lakon, a kötött talajokon a munka jobbá, gyorsabbá téte­lére a putnoki, a szendrői, a mérai és más gépállomások körzetében két traktort is ösz- szekapcsolnak. A még hátralévő mélyszán­tás elvégzésére a gépállomá­sok ütemtervet készítettek, mely szerint december közepé­re valamennyi szántóföld őszi talajmunkáját befejezik. így tavasszal a kapások mind ősz/ mélyszántásba kerülnek. Ormosbányai gondok Jó egy esztendővel ezelőtt, • Emikor Ormosbányán jártam, » fiár az ötödik élüzem oklevél f te fenn volt az igazgatói iroda 1 telán. Alig találtak helyet a J ''észére. Meg is jegyezte Vi- Soczky György igazgató: Nem tedom hóim tesszük majd a hatodik oklevelet. És a hatodik oklevél valóban bem került fel az iroda falára de nem a helyszűke miatt. Éanem azért, mert a nagy- teúltú bányaüzemnél kissé Visszaesett a termelés. Hogy ennek mik voltak az Okai? Arról sokat vitáztak Ormo- , *on — meg a trösztben is. .Hiszen amolyan „meglepe- tesneíc” számított, hogy egy özem, amely esztendőkön át példásan megoldotta feladatát, telszámolta a veszélyes termé­szeti jelenségek forrását, és "emcsak a mennyiséggel, ha- hfm a minőséggel és a gazda­ságossággal is oly sokat törő­dött — nem teljesíti esedékes tervfeladatát. 1956 óta először terdult elő ilyesmi 1960. máso­dik félévében. Azután ismét jó te Un ka egy évig és most, ez év éktóberében megint adósak te&radiak az ormosi bányászok, dtewi teljesítették havi tervü­Mi az oka? Tóth István, a bányaüzem főmérnöke ezt mondja: ..— Megint összetalálkozott tebb olyan kedvezőtlen objek- tev és szubjektív jelenség, tebély bizonytalanná tette né- öény akna terv teljesítését. Füzetet, kimutatásokat vesz ftó, aztán sorraveszi az akná­kat. — A H-es aknában kifutot- tenk egy jól termelő frontíej- í^ssel, azután új mezőben kel­tett indulni új fronttal. Kiala- toltunk egy tömegtermelésű teunkahelyet. Háromszárnyú lfontot, kétpados fejtéssel. En­gter a kapacitása az akna fel­adatát 30 százalékkal megha- tedta volna, ha beválik a fej- tesi technológiánk. Napi 70—80 aSon szénnel számoltunk. Az- j ten jöttek a kellemetlen meg- tepetések. Megindult a front, s ® széntelep feletti vízdús ho­ltokból elkezdett zuhogni az pŐ. Ez lelassította az előreha- tedási sebességet. Néha úgy tett a víz, mintha dézsából ön­tenék. Az alsópados fejtéseken -sak vízmentes ruhában lehe­tett dolgozni. Embert és gépet ^Syaránt próbára tett a rossz iszony. Vagy húsz százalékkal Pföfckeut a teljesítmény is. rem csoda, hiszen vízből kel­tet kiszedni a szenet. Ráadá- a telepítési sűrűség sem Jtelt kielégítő — mondja a fő­mérnök komor arccal. Azután a máról és a holnap­iéi kezdünk beszélgetni, s tessan kibontakozik annak a ^adózásnak a gyümölcse, mtey ebben az időben az or- teosi 1T. akna műszaki vezetőit ** szénvágóit foglalkoztatta. Üj technológiával láttak munká­hoz. A kedvezőtlen viszonyok enyhítése érdekében otthagy­ták az alsó padot s csak a felső mezőt fejtik. Itt nem gátolja a munkát az „eső” — és a front előrehaladási sebessége is nö­vekedett. Gazdaságosan, ideáli­san telepítik a munkahelyeket:. Meg azután néhány olyan mű­szaki és szervezési intézkedést is hoztak, amelyek nyomán lé­nyegesen javult az akna szén- termelése. Másutt más bajok A Il-es aknai gondok tehát enyhültek. Megtalálták a kive­zető utat. Nem mondhatjuk ugyanezt a III-as almáról. Ott más bajok is vannak. Szeptem­berben nagy létszámhiány volt. A frontfejtés környéke megle­hetősen rossz fenntartási viszo­nyok közé került. ÉDpen ezért leállítottak egy fejtést és a fel­szabadult létszámot átcsopor­tosították a fenntartási fogya­tékosságok felszámolására. így azután a front környékét már rendbehozták. Közben tökéle­tesítették az anyagbiztosítást és a levegő ellátás is sokat, javult. A korábbi gondok viszont any- nyira visszavetették az akna termelését, hogy a novemberi tervteljesítés is kétséges. A IV-es és a VI-os almában is sok probléma van, bár itt jobban megy a munka. Az előbbi helyen vizes volt a front, azután egy-két méteres vető is „közbeszólt”. De az akna vezetősége jól átgondolt víztelenítési tervet készített. A zsomp-rendszer kiépítésével si­került útját állni a „bánya rémének”, s manapság száraz szenet termelnek a IV-es akná­ban. Jelenleg a VI-os aknában a légakna mélyítése okozott sole problémát. Hiszen a né­gyes és ötös telep közti homo­kos réteg harántolása sokáig lehetetlennek látszott. A ha­gyományos módszerek sorra .,hajótörést” szenvedtek, végül- is egy új eljárással, úgyneve­zett süllyesztéses mélyítéssel sikerült átvágni a kritikus me­zőt. A délkeleti mezőben pedig új, csoportos kamrafejtéseket építettek ki, ezzel bő kapa­citást biztosítva a jövő felada­tainak megoldásához. Bányász helytállást! Úgy tűnik, mindez sikerült. Mert nemcsak a geológiai ku­szaságokat rendezték, hanem a fejekben is rendet teremtettek. Hiszen azokban a nehéz napok ban voltak, akik elcsüggedtek — kedvüket vesztették, nem látták a kivezető utat. Most is mét bíznak az emberek egy­másban — s úgy segítik egy­mást, ahogy talán soha. Fele­lősségérzettel szállnak le az aknák mélyébe, s mindennap tesznek valamit azért, hogy fé­nyesebbre csiszolják kissé meg­fakult hírnevüket. Nincs köny- nyű dolguk. Hiszen itt-ott még kisért a tegnap gondja. Nem lehet máról-holnapra szám­űzni a gondok sokaságát. Ki­tartó és szívós munkára, lelki­ismeretességre, egyszóval olyan igazi bányász helytállásra van szükség. Úgy gondolom, ez nem új je­lenség Ormoson, mert mindig jobban terjedt a jó példa, mint a rossz. Másképp, hogy is le­hetne öt darab élüzem oklevél a falon? ... Paulovits Ágoston Óvoda lesz a várkastély helyén .... A XV. században épült sátal várkastélyt helyreállítják. A csaknem 3 millió forintos beruházás 50 óvodás gyermek részére biztosít majd második otthont. A Megyei Tervező Iroda mérnöke, Zsóri József készíti az átépítési terveket. Munkája közben gondosan üg yel az eredeti barokk stílus szép­ségének megóvására. A helyszí nen történt mérésekkor derült ki, hogy a pincében nagy kiterje­désű omlás van, ami veszélyezteti az épület egész tetőzetéi. A megyei tanács biztosította a kellő anyagi fedezetet. Mostani állapotában az épület életveszélyes. Képünkön: Készülnek a tervek. Sz. Gy. A miskolci Pamuífonodáíian minden második dolgozó tagja a szocialisía brigád-mozgalomnak Miskolc legnagyobb könnyű­ipari üzemében, a Pamutfono­dában a kongresszusi verseny­ben jelentősen fejlődött a szo­cialista brigádmozgalom. Je­lenleg 58 munkacsapatban több mint 400 dolgozó versenyez a büszke dinért. Így a nagyobb­részt női munkaerőket foglal­koztató gyárban minden máso­dik dolgozó tagja a mozgalom­nak. A szocialista brigádok kezdeményezésére a tavaszi hónapokban az üzem dolgozói értékes munkafelajánlást tet­tek. Elhatározták, hogy a szö­vődéit által kért, terven felüli fonálmennyiség nagyobb ré­szét. megtakarított gyapotból készítik. A hulladék csökken­tésére több technológiai módo­sítást hajtottak végre a beren­dezéseken, a dolgozók pedig tisztán tartották gépeik kör­nyékét, hogy a lehullott gya­pot ne piszkolódjék és azt még fel tudják használni. A figyel­mes, gondos munka és a mű­szakiak segítségének eredmé­nyeként a kongresszusi ver­senyben az üzem dolgozói 87 tonna fonalat készítettek ese­dékes éves tervükön felül. Eb­ből a mennyiségből hazai szö- vödéinkben 800 ezer méter pa­mutárut gyárthatnak. Érdekes, hogy a többlettermelés jelen­tősebb részét, mintegy ötven tonnát, meg takarított gyapot­ból érték el. Szabványosított szarvasmarha A Hannover melletti Mariensee- ben működő Planck-intézet állatte­nyésztési részlege ,»szabványosított szarvasmarhát” akar kitenyészteni, hogy megkönnyítse a német pa­rasztok helyzetét az Európai Közös Piacon belüli versenyben. A ,.meg­tervezett állatot” sok hús- és kevés zsirhozamra, a lehető leggyakoribb borjazásra és a legbőségesebb tc- jelésre nevelik. Tőgye is olyan lesz, hogy alkalmas legyen a fe­jőgép legjobb kihasználására. Jó minőségű az idei dohánytermés Az idei dohánytermés meny- nyisége az aszályos idő követ­keztében kissé gyengébb volt a szokásosnál, a minőség azon­ban — a világos színű levelek aránya — feltűnően jó. A do- hányperonoszpóra kártételéről csak szórványosan érkeztek jelentések. Mint az Élelme­zésügyi Minisztérium dohány­ipari igazgatóságán tájékozta­tásul közölték, a különösen ér­tékes, úgynevezett Virginia do­hányfajta idei termésének mesterséges szárítását befejez­ték. Az eredmények általá­ban kielégítőek; a hozamok ugyan nem érték el a tavalyi szintet, de az utóbbi öt év át­lagánál jobbak, s a minőség kitűnő. A kongresszus szüneteiben gyakran volt együtt a hat borsodi asszony és egy hetedik, aki nem értette nyelvünket, hiszen Finnország kommunistáit képvi­selte a tanácskozáson. A tolmácsoknak sok dolguk volt, így hát nemigen volt rá idejük, hogy élethűen tolmácsolják a hét asszony beszélgetését:, A borsodi asszo­nyok azonban nem sokáig töprengtek, hogy miként is értessék meg magukat a messzi idegenből jött küldöttel. A máso­dik találkozás alkalmával egy hatalmas virágcsokorral üdvözölték a teremből kilépő finn delegátus nőtagját. A virág­csokor a barátság, az együvétartozás, a tisztelet jelképe volt. A finn asszony szemében örömkönnyek csillantak meg, amikor átvette a csokrot. A borsodi küldöttek ezután kézmozdulatokkal, öle­lésekkel fejezték ki őszinte ragaszkodá­sukat a finn nép iránt. Azóta sokszor gondol erre az élményre Molnár Béláné elvtárs, a Szerencsi Csokoládégyár dolgozója, a szerencsi kommunisták kongresszusi küldötte. Na­ponta újra és újra feleleveníti az élmé­nyeket, mert ha a bonboncsomagolóban egy perc szabad idő akad, mindjárt Molnár elvtársnőhöz szaladnak az asz- szonyok, a lányok, hogy részesei legye­nek a. kongresszusi élményeknek, hogy országor-virágot „lássanak3 ktnecmok elbeszélése nyomán. Miért is került a kongresszusra Mol­nár Béláné? — Nem tettem semmi különöset, csak mindenkor azt teljesítettem, amit a Szervezeti Szabályzat előír — mondja. 1945 óta tagja a pártnak. A területi és az üzemi pártszervezet egyetlen meg­mozdulásáról nem marad távol, hiszen,---------------------------------------­E gy csokor virág a kongresszuson mint mondja: — Minden összejövetel, minden megnyilvánulás — egy-egy tégla a fejlődésben, a párt építésben. Csak szimpla párttagnak vallja magát, pedig kettőzött erővel vesz és vett részt min­denkor a párt célkitűzéseinek megvaló­sításában. Két évvel ezelőtt például, amikor a termelőszövetkezeteket szer­vezték, Molnár elvtársnőre mindig szá­míthattak. Nem sajnálta idejét, ha munka után, vagy szombaton, vasárnap útra kellett kelnie, hogy meggyőző szó­val, érvekkel segítsen a termelőszövet­kezetek szervezésében, megszilárdításá­ban. A szerencsi termelőszövetkezetben gyakran megfordul még ma is. Vissza- visszatérő látogató, érdeklődik az asszo^ nyok munkája iránt, figyelemmel kíséri a pártszervezet tevékenységét. Az asszonyok a csokoládégyárban, ahol két esztendeje dolgozik, nagy-nagy bizalommal vannak iránta. Tanácsot ugyan kitől kérhetnének, ha nem éppen a gondjaikat, bajaikat legjobban ismerő Molnár Bélánétól. Ha a nők ügyéért kell csatázni, ha a nők megbecsülését kell követelni, ö az, aki elsőként emel szót asszonytársai mellett. Beszélgetésre nincs tovább idő. A cso- magolóban már várják. Készítenie kell a finom bonbonokat, amelyek talán el­jutnak a messzi Finnországba is, Molnár Béláné. s a borsodi nőküldöttek leg­újabb barátjához, a finn pártdelegáció nőtagjához. A délutános műszak lassan véget ér. Befejeződött a napi munka, de Molnárné elvtársat új feladat várja otthon. A ház­tartás, nyolcéves kislánya, férje, s ha majd a család pihenni tér, a beszámoló. Beszámolót kell készítenie Molnár Béláné elvlársnak, hiszen a csokoládé- gyár és Szerencs kommunistái joggal várják tőle, hogy már a legközelebbi napokban elmondja kongresszusi élmé­nyeit, tapasztalatait. Mert kíváncsiak a szerencsi kommunisták, kíváncsiak, mert már hozzá akarnak kezdeni a kongresz- szus útmutatásainak valóra váltásához. Pásztory Alajos A többi dohányfajtáknál a száraz ősz nehezítette a simí­tást és a csomózást. A túlszá- radl levelekhez ugyanis sokáig nem lehetett hozzányúlni, mert összemorzsolódtak volna, most pedig a túlnyirkosodás akadályozza a munkát. Az irá­nyító szakemberek arra hívják fel a termelők figyelmét, hogy lehetőleg 22. százalékos ned­vességtartalommal minél előbb csomózzák és adják át a ter­mést a beváltó üzemeknek. A világos levelek aránya ezeknél a fajtáknál is jobb. mint az utóbbi években bármikor volt. Feltűnően sok a szivarkakészi- tésre alkalmas, jó minőségű levél. Most a nyirkos, ködös idő beköszöntővel óvni kell a felfűzött dohányokat az eset­leges bámulástól. Ha szél kere­kedik, a pajtákból „csapassák ki” a megülepedett nedves le­vegőt. Az október közepén megin­dult termelési szerződésköté­sek országszerte jó ütemben haladnak. A jövő évre elő­irányzott területnek 80 száza­lékát máris lekötötték a ter­melők. A dohány termőterületét a múlt évi 29 000 holdról 33 300 holdra növelik, egyrészt azért, mert megnövekedtek a belföldi igények, másrészt, az export­lehetőségek is javultak. A te­rületemelkedés elsősorban Szabolcs megyét érinti, ahol 3000 holddal bővítik a termő- területet. Ugyanitt a követke­ző hónapokban 4000 hold ter­mésének befogadására alkal­mas dohányszárító pajtákat építenek. A szakemberek sze­rint hazánkban még soha nem volt ilyen nagyarányú dohány- pajta-építkezés. A tervek elké­szültek, s az erdészet 800 pajta megépítéséhez elegendő fa­anyagot szállított eddig a ter­melő üzemekbe. Az új pajták 1963. augusztus 1-re — az új termésű dohány törésének megkezdésére — elkészülnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents