Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

Hétfő, 1962. december 24. ESZAKMAGYARORSZAG 5 8H Visegrád I ferlirálísss kőfeltinél A híres nevezetes Mátyás kút. A 7-es foközSekedési úton A 7-es főközlekedési úton laton fele tartó gépkocsik is látható ez a kép. Ott, ahol elég pihennek egy kicsit, élesen jobbra fordul az út, hogy a járművek — elhaoyva az útbaeső nagyobb városi — vígan száguldhassanak a Bala­ton felé. De ennél a fordulónál meg kell állni egy pár percre, egy forró feketére, egy jégbe- hütött gyümölcslére, egy ciga­rettára. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a nyári idényben itt fordul meg a leg­több átutazó Fejér megyében de talán az ország valamennyi eszperesszójának forgalmát te­kintve is. A képen: a székes­fehérvári Stop eszpresszó, il­letve parkolóhely, ahol a Ba­A műemlékekben gazdag Sopron szinte kétkézzel kínálja a csodálnivaíóit, a messze ide­genből idetévedt turistáknak, látogatóknak. Pár kilométerre a történelmi múltú várostól, a Fertő-tó part­ján ál! a kőfejtő, őrzi a fensége­sen szép tájat, az országhatárt, s őrzi a kőbánya régi emlékeit. A csodás természeti tünemény, a Kőfejtő egyelőre kihasználat­lanul áll: hatalmas termei csak néha, idegenek érkezésekor ve­rik vissza a hangokat. 1944-ben náei csizmák kopo­gásától volt hangos a Kőfejtő. A második világháború dere­kán a németek elhatározták, tZ név nemcsak a Dunaka- nyár kiemelkedő érté­kű pontját jelenti, hanem országosan is egyike a leglá­togatottabb üdülő- és kirán­dulóhelyeknek. Ennek titka a Rajna völgyével vetekedő romantikus környezet, az el­bűvölő természeti szépség, s nem utolsó sorban az a tény, hogy itt a magyar századok páratlan becsű emlékeit ta­láljuk. Ugyan a történelem viharaiban a visegrádi kirá­lyi palota elpusztult, már a századforduló éveiben meg­kezdődtek az ásatások, a leg­utóbbi években pedig sok költséggel a palota újabb részletei kerültek napvilág­ra. Fotóriporterünk felvéte­lén eredeti, helyreállított ál­lapotban mutatjuk be a vár­ban lévő híres kutat, amely vörösmárványból készült, és abból a legenda szerint, az igazságtevő Mátyás király idejében nem víz, hanem bor folyt. — Sajnos, — sóhajtott fél szomjas riporterünk — most nem... hogy nem hagyják kihasználat­lanul a kőbánya termeit, ha­nem gyárat építenek ide, hogy innen induljanak gyilokszóró útjukra a Messerschmidt repü­lőgépek. Megkezdték a gyár szerelését, felmérték a puha kőből ki vájt oszlopcsarnokokat és termeket. A szovjet felszabadító csapa­tok gyors előrenyomulása azonban megmentette a Kőfej­tőt a további rombolásoktól, robbanásoktól, s talán az örök pusztulástól. A soproni városi tanáes a város lakosságának kérésére most nagyszerű tervet dolgozott ki a Kőfejtő és környéke kul­turális centrummá való kiépí­tésére. Színháztermet, mozit hangversenytermet akarnak ki­képezni a Kőfejtőben. Itt ren­deznék meg majdan a Soproni Ünnepi Heteket is. A Kőfejtő környékén szállo­dákat akarnak építeni, hogy a nagy számban érkező kül- és bclföli túristákat elszállásol hassák. A soproniak örömmel nyugtázták a városi tanács ter­vét, s felajánlották, hogy tár­sadalmi munkában segítenek az építkezésben. A Kőfejtő lábánál, a Fertő­tő pariján camping táborokat létesítenének, s így pompás üdülőteleppel várnák a vendé­geket. P. A. Három dunán­túli helység egyesüléséből, Inotából, Pétből és a régi Várpalo­tából született meg Veszprém meg5re új szoci­alista városa: Várpalota. Gaz­dag műemléki kincsek, a helyi múzeum solcczer- éves leletei, az ásatásoknál elő­kerülő, régi kul­túrákat idéző em­lékek, Mátyás ki­rály restaurált vára — a gazdag múltat idézik. Az inotai erő­mű, az alumini- umkohó, a péti vegyiművek szi­várványszínű füstfelhőket pipá­ló kéményerdeje, a várpalotai bá­nyák felvonótor­nyai, a vájárta­nuló intézet, a nagyforgalmú művelődési . ott­honok, a modern, minden kényel­met biztosító la­kásokat adó új városrészek, a vi­dám zsivajjal teli gyermek-park pe­dig a — jelent mutatja. Az ino­tai tölgyesek alá épített lakóne­gyed és munkás- szállók sora, a nagyvárosias üz­letek, szórakozó­helyek, az új éle­tet jelzik. Múlt és jelen — nem: múlt és jövő ta­lálkozik az új Várpalota válta­kozó képeiben. VÁRPALOTÁN JÁRTUNK A bányász művelődési háx főbejárata. Előtte a* ásatásoknál előkerült római-kori leletek. A galyatetői nagyszállóban ország egyik éléskamráját és az egész magyar mezőgazda­ság jövőjét láttuk itt. Ki tűn 5- en gépesített nagyüzemet, vé­dő erdősávokkal elválasztott ezerholdas táblákat, s korsze­rű állattenyésztést volt alkal­munk megtekinteni. Rendkívül jó terméshozamokról és gazda­sági mutatókról kaptunk ké­pet Az óriási gazdaságban mindössze 2000 ember dol­gozik. Rentábilis, sőt nyeresé­ges nagyüzem. Akkor vendég­látóink azt mondták, hogy évi 50 vagon sertést és 120 vagon marhahúst, 10 vagon baromfit. 2 millió 700 ezer darab tojást és 6 millió liter tejet adnak, az ország lakossága részére, vi­szont 1962-ben már 130 vagon, 1963-ra 250 vagon sertéshúst; 170 vagon, 1965-re pedig 200 vagon marhahúst; 10 vagon he­lyett 20 vagon baromfit, 19G5- re pedig 100 vagon baromfit adnak. S az a 30 millió darab tojás és 12—13 millió liter tej se mellékes, amit Mezőhegyes­től 1965-ben kap az ország. Kiváncsiak vagyunk, med­dig jutottak az idén terveik va- lóraváltásában — mindannyi­unk örömére. Kondoros Hát kérem szépen, a kondo­ros! csárda mellett nem delel­het se a gulya, se a ménes, — mint ahogyan ezt korábban a nóta mondta. De a kondorosi termelőszövetkezetek — akkor három tsz volt még — s közü­lük is a Dolgozó Tsz gazdasága s jószágállománya megyeszer- te legalább annyira híres, mint a csárda. Ha Mezőhegyesen lei- tűnő állami gazdaságot lát­tunk, Kondoroson kitűnő szö­vetkezetét volt alkalmunk megismerni. Néhány számadat: 6912 k. holdon 1313 tsz-tag, 10 millió forint értékű oszthatat­lan alappal gazdálkodott, 200 holdas öntözéses kertészete, 756 darab szarvasmarhája (sa­ját erőből épített, önitatós is­tállóval) 2450 darab sertése és 27 ezer darab bromfija volt. — Egy munkaegység 42 forintot ért, Akkor... A szorgalmas tsz-tagság elé­gedett volt. — Bizonyára most még elégedettebb ... Szarvas Nemrég a televízióban lát­tam egy kis riportot az Euró- pa-hírű szarvasi Arbarótumról. Eszembe jutott róla a másfél év előtti látogatásunk emléke, amikoris bebarangoltuk a több mint. 80 holdas, gyönyörű bota­nikus kertet. Az igazgató-ker­tész azt mesélte, hogy a múlt században egy öregedő, szeni­lis grófnak támadt az a nem éppen olcsó szenvedélye, hogy a világ ritka növényféleségeit összegyűjtse és Szarvason akklimatizálja. GYŐRI KÉPEK Jellegzetes győri utca, bar«k erkéllyel a háttér­ben, kovácsoltvas gázlámpával. Ebben az utcá­ban szállt meg I. Napóleon több mint másfél év­századdal ezelőtt. Győr pontosan félúton van Budapest és Bécs között. Mindkét főváros 130 kilométerre esik tőle, s éppen ezért a két főváros közötti forgalomnak igen fontos pontja. A Beccsel való sokévszázados kapcsolat elsősorban a város kereskedelmi életét fejlesztette. Ma is sok átutazó túrista fordul meg a győri boltokban és ha már megállt az idegen gép­kocsi, vagy éppen a hazai turista, elgyönyör­ködik a tornyos tanácsházban, az utcasorok­ban, a remekmívű erkélyekben, s régi várka­puban, vagy a várost átszelő folyók, a Duna, Rába, Rábca partjaiban. Nagy gépipari üze­mei, vagongyára és egyéb ipari létesítményei — a turistát gyönyörködtető látnivalón túl — értékes csengést adnak a mindinkább iparivá váló város hírnevének. A régi győri boltok bejáratát a kovácsművészet remekei ékesítik. Rcmckbcsikerttlt cégérek hir­dették az alattuk levő bolt, vagy éppen hajózási vállalkozás jó hírét. Képünkön az egyik jellegze­tes győri cégér: az „Aranyliajó” — látható. (tan) Gró.f azóta nincs, nem is hiányzik, az Arbarétum vi­szont csodálatos gyűjteménnyé fejlődött, A világ minden tájá­ról több mint ezerfajta külön­leges növényfélében gyönyör­ködhet a látogató, amely pedig egyre több. Van Szarvason persze más látnivaló is, de az idegen szá­mára Szarvas és az Arbarétum mindig fogalompárként eleve­nedik meg emlékképei között. * A mi szép megyénkben is sok idegen megfordul. Bizo­nyára sokáig emlékeznek is borsodi' élményeikre; Lillafü­red, Tapolca, Aggtelek-Jósva- fő, Sárospatak, Tokaj; szocia­lista létesítményeink, s a nagy ipari objektumok emlékképeit még az évek hosszú sora is ne­hezen koptatja el. Így vagyunk ezzel mindnyá­jan, ha egy kicsit kimozdulunk a megszokott környezetből. Mi­közben külföldre is vágyunk — szétnézni csupán — újra és új­ra rájövünk, hogy itthon, a mi szép hazánkban is van még is­merni és megismerni való. Ehhez pedig még vízumra sincs szükség! Csépányi Lajos Minden évszaknak megvan itt a maga varázsa: a friss ta­vaszi lombfakadásnak csakúgy, mint a nyárnak, s az ősznek, amely ezerszínűre festi körös- \ körül a lombos erdőket. De va­rázslatos itt a tél is, hiszen Galyatető az ország egyik leg­kitűnőbb síterepe. Nem vélet­len, hogy it épült meg a híres üdülőszálló, amelyben évről- évre számos borsodi dolgozó­paraszt és munkás is üdül. Az andezit-kövekből épült gyönyö­rű szállodában kényelmesen berendezett hideg-meleg folyó­vizes szobák állnak az üdülők rendelkezésére. Mindehhez még fényűző kivitelű ebédlő, társalgó és uszoda járul.

Next

/
Thumbnails
Contents