Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-24 / 301. szám
Hétfő, 1962. december 24. ESZAKMAGYARORSZAG 5 8H Visegrád I ferlirálísss kőfeltinél A híres nevezetes Mátyás kút. A 7-es foközSekedési úton A 7-es főközlekedési úton laton fele tartó gépkocsik is látható ez a kép. Ott, ahol elég pihennek egy kicsit, élesen jobbra fordul az út, hogy a járművek — elhaoyva az útbaeső nagyobb városi — vígan száguldhassanak a Balaton felé. De ennél a fordulónál meg kell állni egy pár percre, egy forró feketére, egy jégbe- hütött gyümölcslére, egy cigarettára. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a nyári idényben itt fordul meg a legtöbb átutazó Fejér megyében de talán az ország valamennyi eszperesszójának forgalmát tekintve is. A képen: a székesfehérvári Stop eszpresszó, illetve parkolóhely, ahol a BaA műemlékekben gazdag Sopron szinte kétkézzel kínálja a csodálnivaíóit, a messze idegenből idetévedt turistáknak, látogatóknak. Pár kilométerre a történelmi múltú várostól, a Fertő-tó partján ál! a kőfejtő, őrzi a fenségesen szép tájat, az országhatárt, s őrzi a kőbánya régi emlékeit. A csodás természeti tünemény, a Kőfejtő egyelőre kihasználatlanul áll: hatalmas termei csak néha, idegenek érkezésekor verik vissza a hangokat. 1944-ben náei csizmák kopogásától volt hangos a Kőfejtő. A második világháború derekán a németek elhatározták, tZ név nemcsak a Dunaka- nyár kiemelkedő értékű pontját jelenti, hanem országosan is egyike a leglátogatottabb üdülő- és kirándulóhelyeknek. Ennek titka a Rajna völgyével vetekedő romantikus környezet, az elbűvölő természeti szépség, s nem utolsó sorban az a tény, hogy itt a magyar századok páratlan becsű emlékeit találjuk. Ugyan a történelem viharaiban a visegrádi királyi palota elpusztult, már a századforduló éveiben megkezdődtek az ásatások, a legutóbbi években pedig sok költséggel a palota újabb részletei kerültek napvilágra. Fotóriporterünk felvételén eredeti, helyreállított állapotban mutatjuk be a várban lévő híres kutat, amely vörösmárványból készült, és abból a legenda szerint, az igazságtevő Mátyás király idejében nem víz, hanem bor folyt. — Sajnos, — sóhajtott fél szomjas riporterünk — most nem... hogy nem hagyják kihasználatlanul a kőbánya termeit, hanem gyárat építenek ide, hogy innen induljanak gyilokszóró útjukra a Messerschmidt repülőgépek. Megkezdték a gyár szerelését, felmérték a puha kőből ki vájt oszlopcsarnokokat és termeket. A szovjet felszabadító csapatok gyors előrenyomulása azonban megmentette a Kőfejtőt a további rombolásoktól, robbanásoktól, s talán az örök pusztulástól. A soproni városi tanáes a város lakosságának kérésére most nagyszerű tervet dolgozott ki a Kőfejtő és környéke kulturális centrummá való kiépítésére. Színháztermet, mozit hangversenytermet akarnak kiképezni a Kőfejtőben. Itt rendeznék meg majdan a Soproni Ünnepi Heteket is. A Kőfejtő környékén szállodákat akarnak építeni, hogy a nagy számban érkező kül- és bclföli túristákat elszállásol hassák. A soproniak örömmel nyugtázták a városi tanács tervét, s felajánlották, hogy társadalmi munkában segítenek az építkezésben. A Kőfejtő lábánál, a Fertőtő pariján camping táborokat létesítenének, s így pompás üdülőteleppel várnák a vendégeket. P. A. Három dunántúli helység egyesüléséből, Inotából, Pétből és a régi Várpalotából született meg Veszprém meg5re új szocialista városa: Várpalota. Gazdag műemléki kincsek, a helyi múzeum solcczer- éves leletei, az ásatásoknál előkerülő, régi kultúrákat idéző emlékek, Mátyás király restaurált vára — a gazdag múltat idézik. Az inotai erőmű, az alumini- umkohó, a péti vegyiművek szivárványszínű füstfelhőket pipáló kéményerdeje, a várpalotai bányák felvonótornyai, a vájártanuló intézet, a nagyforgalmú művelődési . otthonok, a modern, minden kényelmet biztosító lakásokat adó új városrészek, a vidám zsivajjal teli gyermek-park pedig a — jelent mutatja. Az inotai tölgyesek alá épített lakónegyed és munkás- szállók sora, a nagyvárosias üzletek, szórakozóhelyek, az új életet jelzik. Múlt és jelen — nem: múlt és jövő találkozik az új Várpalota váltakozó képeiben. VÁRPALOTÁN JÁRTUNK A bányász művelődési háx főbejárata. Előtte a* ásatásoknál előkerült római-kori leletek. A galyatetői nagyszállóban ország egyik éléskamráját és az egész magyar mezőgazdaság jövőjét láttuk itt. Ki tűn 5- en gépesített nagyüzemet, védő erdősávokkal elválasztott ezerholdas táblákat, s korszerű állattenyésztést volt alkalmunk megtekinteni. Rendkívül jó terméshozamokról és gazdasági mutatókról kaptunk képet Az óriási gazdaságban mindössze 2000 ember dolgozik. Rentábilis, sőt nyereséges nagyüzem. Akkor vendéglátóink azt mondták, hogy évi 50 vagon sertést és 120 vagon marhahúst, 10 vagon baromfit. 2 millió 700 ezer darab tojást és 6 millió liter tejet adnak, az ország lakossága részére, viszont 1962-ben már 130 vagon, 1963-ra 250 vagon sertéshúst; 170 vagon, 1965-re pedig 200 vagon marhahúst; 10 vagon helyett 20 vagon baromfit, 19G5- re pedig 100 vagon baromfit adnak. S az a 30 millió darab tojás és 12—13 millió liter tej se mellékes, amit Mezőhegyestől 1965-ben kap az ország. Kiváncsiak vagyunk, meddig jutottak az idén terveik va- lóraváltásában — mindannyiunk örömére. Kondoros Hát kérem szépen, a kondoros! csárda mellett nem delelhet se a gulya, se a ménes, — mint ahogyan ezt korábban a nóta mondta. De a kondorosi termelőszövetkezetek — akkor három tsz volt még — s közülük is a Dolgozó Tsz gazdasága s jószágállománya megyeszer- te legalább annyira híres, mint a csárda. Ha Mezőhegyesen lei- tűnő állami gazdaságot láttunk, Kondoroson kitűnő szövetkezetét volt alkalmunk megismerni. Néhány számadat: 6912 k. holdon 1313 tsz-tag, 10 millió forint értékű oszthatatlan alappal gazdálkodott, 200 holdas öntözéses kertészete, 756 darab szarvasmarhája (saját erőből épített, önitatós istállóval) 2450 darab sertése és 27 ezer darab bromfija volt. — Egy munkaegység 42 forintot ért, Akkor... A szorgalmas tsz-tagság elégedett volt. — Bizonyára most még elégedettebb ... Szarvas Nemrég a televízióban láttam egy kis riportot az Euró- pa-hírű szarvasi Arbarótumról. Eszembe jutott róla a másfél év előtti látogatásunk emléke, amikoris bebarangoltuk a több mint. 80 holdas, gyönyörű botanikus kertet. Az igazgató-kertész azt mesélte, hogy a múlt században egy öregedő, szenilis grófnak támadt az a nem éppen olcsó szenvedélye, hogy a világ ritka növényféleségeit összegyűjtse és Szarvason akklimatizálja. GYŐRI KÉPEK Jellegzetes győri utca, bar«k erkéllyel a háttérben, kovácsoltvas gázlámpával. Ebben az utcában szállt meg I. Napóleon több mint másfél évszázaddal ezelőtt. Győr pontosan félúton van Budapest és Bécs között. Mindkét főváros 130 kilométerre esik tőle, s éppen ezért a két főváros közötti forgalomnak igen fontos pontja. A Beccsel való sokévszázados kapcsolat elsősorban a város kereskedelmi életét fejlesztette. Ma is sok átutazó túrista fordul meg a győri boltokban és ha már megállt az idegen gépkocsi, vagy éppen a hazai turista, elgyönyörködik a tornyos tanácsházban, az utcasorokban, a remekmívű erkélyekben, s régi várkapuban, vagy a várost átszelő folyók, a Duna, Rába, Rábca partjaiban. Nagy gépipari üzemei, vagongyára és egyéb ipari létesítményei — a turistát gyönyörködtető látnivalón túl — értékes csengést adnak a mindinkább iparivá váló város hírnevének. A régi győri boltok bejáratát a kovácsművészet remekei ékesítik. Rcmckbcsikerttlt cégérek hirdették az alattuk levő bolt, vagy éppen hajózási vállalkozás jó hírét. Képünkön az egyik jellegzetes győri cégér: az „Aranyliajó” — látható. (tan) Gró.f azóta nincs, nem is hiányzik, az Arbarétum viszont csodálatos gyűjteménnyé fejlődött, A világ minden tájáról több mint ezerfajta különleges növényfélében gyönyörködhet a látogató, amely pedig egyre több. Van Szarvason persze más látnivaló is, de az idegen számára Szarvas és az Arbarétum mindig fogalompárként elevenedik meg emlékképei között. * A mi szép megyénkben is sok idegen megfordul. Bizonyára sokáig emlékeznek is borsodi' élményeikre; Lillafüred, Tapolca, Aggtelek-Jósva- fő, Sárospatak, Tokaj; szocialista létesítményeink, s a nagy ipari objektumok emlékképeit még az évek hosszú sora is nehezen koptatja el. Így vagyunk ezzel mindnyájan, ha egy kicsit kimozdulunk a megszokott környezetből. Miközben külföldre is vágyunk — szétnézni csupán — újra és újra rájövünk, hogy itthon, a mi szép hazánkban is van még ismerni és megismerni való. Ehhez pedig még vízumra sincs szükség! Csépányi Lajos Minden évszaknak megvan itt a maga varázsa: a friss tavaszi lombfakadásnak csakúgy, mint a nyárnak, s az ősznek, amely ezerszínűre festi körös- \ körül a lombos erdőket. De varázslatos itt a tél is, hiszen Galyatető az ország egyik legkitűnőbb síterepe. Nem véletlen, hogy it épült meg a híres üdülőszálló, amelyben évről- évre számos borsodi dolgozóparaszt és munkás is üdül. Az andezit-kövekből épült gyönyörű szállodában kényelmesen berendezett hideg-meleg folyóvizes szobák állnak az üdülők rendelkezésére. Mindehhez még fényűző kivitelű ebédlő, társalgó és uszoda járul.
