Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

)l J ßSZAKMAGTARORSSÄ© ’’ ■' ’■'V„',«a-.<3íVfl[étfő, 1962. december 24. 3© év volt- 1982? 1963-ban felépül a Bereníei Vegyiművek PVC-üzeme, folytatják az Ózdi Kohászati Üzemek rekonstrukcióját és megkezdik a Lenin Kohászati Művekét As 1963. évi népQtasíiaségi terv Dr. Teák Bél éné, a miskol­ci Herman Ottó gimnázium igazgatója — A pedagógus a közvéle­mény üvegházában éh Nap-nap után száz és száz gyermek mu­tatja, meg énjét, mégis felszeg zavarral nyilatkozik a közvéle­mény előtt. Én is szavak álar­cában kibúvókat kerestem, ne­hezen oldódott a válasz: jó volt-e az elmúlt esztendő? Sok szép élmény -igennel fe­lel, de túlharsog mindent egy új gyönyörűség: ebben az év­ben tanult beszélni a kisfiam. Másfél év okossága tündököl abban a szóban: anyucika. Hangosabb, mint leányiestvé- re, aki sóváran néz rám, vajon őt is úgy szeretem-c? Nem hallgathatom el — ta­lán neheztel most érte, aho­gyan olvassa, hogy róla is szó­lok — a férjem április 4-én ki­tüntetést kapott. A csillogó érem mellett ott van a fiókban egy pár sor írás, gimnáziumi igazgatói kinevezésem. Nem várt kitüntetésnek érzem, né­pünk és pártunk megtisztelő bizalma int benne helytállásra. 1962. szeptembere felejthe­tetlen. Elindultam 40 lelkes, mi pden áldozatra kész tanárral közösen megvalósítani nevelési célkitűzéseinket. Nyolcszáz fia­tal lány tekintete kérdez. A fe­lelet szándékaimban van. Igaz­zá, erőssé, boldoggá szeretném őket nevelni, s ha ez sikerül, akkor elmondhatom: 1932. fe­lejthetetlen esztendő volt szá­momra. Tarisznyájában, ha sok is volt a gond, a vállalt munka szépsége elfeledtette a nehézségeket. t s> , A teljes külkereskedelmi áruforgalom várható tel­jesítése a tervezettnél va­lamelyest kedvezőbben ala­kul, főként azért, mert az ipari export a tervezettnél gyorsab­ban emelkedett. Bővül külke­reskedelmi forgalmunk /a szo­cialista országokkal. Tovább nőtt export- és importforgal­munk a gyarmati sorból nem­rég felszabadult országokkal, valamint a gazdaságilag fejlétt tőkés országokkal is. 1962-ben a népgazdasági beruházások összege 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Eredménnyel jártak a folya­matban lévő beruházások meg­gyorsítására a beruházási esz­közök célszerűbb, koncentrál­tabb felhasználására tett erő­feszítések. * A népgazdaság 1963. évi ter­vezett fejlődését az ötéves terv céljainak megfelelően az alábbi fontosabb adatok jellemzik: Ipa** tős, mégis reálisan elérhető nö­vekedéssel számol. Bcrisliázás A népgazdasági terv 1963-ra 39,4 milliárd forint — az ez- évinél mintegy 14 százalékkal magasabb — beruházást ír elő. 1963-ban a többi között to­vább épül a százhalombattai olajfinomító, valamint a 600 megawatt teljesítményre ter­vezett új Dunamenti Hőerőmű. Folytatódik a Pécsi Hőerőmű és a Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya gyárá­nak ütközése, az Ózdi Kohászati Üzemek re­konstrukciója és a Nyíregyházi Konzervgyár építése. A Dunai Cement- és Mészmű megkezdi termelését. A jövő év folyamán befeje­zünk több jelentős ipari beru­házást. Felépül az új 200 me­gawatt teljesítményű Orosz­lányi Hőerőmű, a Szolnoki Kénsavgyár, a Csepeli Hideg- szálag-hengermű és. a Bereníei Vegyiművek rVC-üzeme, amely évente 6000 tonna PVC-t fog ter­melni. Befejezik a Beloiannisz ’ Hír­adástechnikai Gyár bővíté­sét is. 1963-ban megkezdődik a Bánhidai Hőerőmű, valamint a Szegedi Textilművek bővítése, elkezdődnek a Borsodi Ve­gyikombinát kaprolaktán üzemének és a magyar viszkóza gyár danulon- selycm üzemének építkezé­sei, valamint a Lenin Ko­hászati Művek mintegy 600 millió forintos rekon­strukciós munkálatai, amelyek során megteremtjük a korszerű kohászati féltermék- gyártás feltételeit. SSIeíszínvonal A terv azzal számol, hogy ,963-ban a nemzeti jövedelem íz ez évihez képest kb. 7—8 százalékkal nő, ezzel összefüg- íésben a lakosság fogyasztási ilapjának 5,4 százalékos, a bér- >ől élő lakosság egy főre jutó •eáljövedclmcnck 5,6 százalé­kos, a parasztság egy főre eső ') A kormány Tájékoztatás! EHivatala közli: l Amint arról a sajtó már ko- ; rabban hirt adott, a Miniszter- tanács legutóbbi ülésén meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1963. évi népgazdasági tervet. > A kormány megállapította: \ a népgazdaság az idén is szá- ; mottevően fejlődött. Az ipari ] termelés a tervezettnek megfe- (lelően emelkedett, a mezőgaz- í da sági termelés — az aszály ; ellenére — kis mértékben nőtt. \ Előnyösen éreztette hatását a szocialista országok nemzetkö- \ zí együttműködésének fejlesz- tésére irányuló törekvés. ( Különösen örvendetes, j hogy a népgazdaság fc.ilő- { elésével összhangban, jelen­< tősen javult a termelés tervszerűsége. ! Tervtúlteljesítésekre — a ko- ' rabbi évekkel ellentétben — általában csak olyan területe- ' ken és olyan mértékben került sor, ahol és amennyire ezt a ' tényleges szükségletek meg­< szabták. A népgazdaság fejlő- ' dése még gyorsabb lett volna, ha a két egymást köve/o aszá- ; lyos év nem hatott volna ked- „ vezőtlenül a mezőgazdasági termelésre. < Az ipari termelés színvo­l nala — előzetes adatok í szerint — az 1961. évinél 5 kb. 8 százalékkal lesz ma- í gasabb. > A mezőgazdaság összterme- í lése felülmúlta az előző két év ; színvonalát, de a rossz idöjá- ' rás miatt nem érte el a terve­> zettet. Emelkedett a mezőgaz­I daságí idénycikkek ára. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok több­sége —■ dolgozóik fegyel­mezett munkájának cred- l ményeként — jól hasznosí- r tóttá a mezőgazdaság nö- i vekvő anyagi-műszaki tá- S mosatásából eredő lehető- í ségeket. í A kedvezőtlen időjárás takar- j mányellátási problémákat is l okozott, ennek ellenére vi- ; szonylag kedvezőek az állatte­nyésztésben elért eredmények. < Az állatállomány átteleltetése a ! hazai termésből és takarmány- ; behozatallal az idén is biztosít- ; va van. Jelentősen nőtt az ál- 1 lati termékek termelése. Az ipari termelés az 1962. évihez képest mintegy 8 száza­lékkal nő, belső szerkezete megfelel az ötéves tervben ki­alakított fejlesztési irányoknak. Ennek megfelelően az átla­gos fejlődésnél gyorsabban nő a termelés a vegyiparban (16 százalékkal) és a gépiparban (9,5 százalékkal). A gépiparon belül különösen jelentős lesz a termelés felfutása a híradás- technikában (18 százalék), va­lamint a forgácsoló- és külön­leges szerszámgépgyártásban (14 százalék). Az élelmiszeripar termelése 8,5, a könnyűiparé 5 százalék­kal emelkedik, Mezíjgazdíaság A mezőgazdasági termelés 1963-ban az előirányzatok sze­rint 12—14 százalékkal haladja meg az 1962. évit. A növényter­melési terv az idei termésát­lagokat figyelembe véve jelen­reálfogyasztásának 2,7 száza­lékos emelkedését irányozza elő. A kiskereskedelmi árufor­galom terve 5,3 százalékkal nagyobb, mint 1962-ben. Tartós fogyasztási cikkekből is. több áll majd a vásárlók rendelkezésére, mint ebben az évben. Mosógépből 21 száza­lékkal, hűtőszekrényből 46 szá­zalékkal, televízióból 27 száza­lékkal, bútorból 15 százalékkal nagyobb forgalmat tervezünk az ideinél. Több mint 15 ezer személyautót hozunk be. Állami- és magánerőből több mint 50 ezer lakás épüL Nö­vekszik a közművel ellátott la­kások részaránya. Az új laká­sok mind nagyobb részében lesz beépített bútor és közpon­tifűtés. 1963-ban újabb 24 ezer lakást kapcsolnak be a gázel­látásba, s mintegy 250 ezerrel többen kapnak a. közművektől vizet, mint ebben az évben. FeiSoreÉe a Szovje unió új illan# üh'Z-kéuvise öie A Szovjetunió Miniszteri nácsa Nyikolaj Fedorenkot n* vezte ki a Szovjetunió állan® ENSZ-képviselőjévé és a Szőf jetunió képviselőjévé az ENS' Biztonsági Tanácsában. Valerian Zorin külügym1 ■niszterhelyettest, e tisztség® eddigi betöltőjét felmentettél megbízatása alól: Az 50 éves Nyikolaj Fed? renko rendkívüli és meghatä!' mázott nagykövet, a Szovj* Tudományos Akadémia lev® lező tagja, a filológiai tudort3, nyok doktora, egyetemi tana* ——oOo----­M acmMtan íiazaufazotí Macmillan angol és Die/3? baker kanadai miniszterein?' nassaui tárgyalásairól szomW; ton közös közleményt adtak V A kommüniké kibocsátás* után Macmillan magyar i<jj szerint 22,42 órakor repül" gépen hazaindult. j. A nyugati hírügynökség® továbbra is élénken kömmé11' tálják, hogy Macmillant ha& érkezésekor ellenzéke éTes biv lattal togja illetni a bahmM megállapodások rp.iatt. Hegegyezés irrnden fontos kérdésben A TASZSZ ismertetése Tito efotoh bessédér® Mint már jelentettük, Tito jugoszláv elnök hazaérkezése­kor a belgrádi pályaudvaron rövid beszédet mondott. Tito beszédét a TASZS2 a követke­zőkben ismerteti: > Mi a szovjet kormány és sze­mélyesen Hruscsov elvtárs meghívására látogattunk a Szovjetunióba —• jelentette ki Tito. — Meg kell egyben mon­danom, hogy az a vendégszeretet, amely- lyel ott fogadtak minket, felülmúlt minden várako­zási Magától értetődik — folytatta Tito —, hogy pihenésünket be­szélgetésekre is felhasználtuk. E beszélgetések során különfé­le problémákat tekintettünk ál Nagyon könnyen meg­egyeztünk a nemzetköz! politikát és a béke fenn* tartását érintő valamennyi fontos kérdésben. Azt, hogy mi a szovjet et5' berek véleménye országunk^ — mondta a továbbiakban í1, to —, azt Önök Nyikita Sz^' gejevics Hruscsov szavaid már hallhatták: Jugoszlávia a szocializ­must építi, Jugoszlávia minden fontos nemzetközi kérdésben ugyanolyan* vagy hasonló álláspontot foglal el, mint a Szovjet­unió. Van még, igaz — elismerj^ ezt — néhány dolog, amib*5 eltértünk egymástól, eze^ azonban a gyakorlat mind®1 különösebb erőlködés nél meg fogja szüntetni. * * * * * SÍPOS GYULA ❖ :«c tí. Taxi a szolok között Észre se vette, hogy beka­nyarodott a nyolcvanhármas kilométerkőnél. A varjút kereste, de nem H látta egyik fán sem, helyette a í kanyaron túl, ahol már két- jE oldalt jól-rosszul bekerített 'szőlők meg gyümölcsfák kez­dődnek, más varjak röppentek jjföl az útról lomhán, ráérően és c ráültek a kerítés-oszlopokra, jj sétáltak az almafák alatt. Ho- jjmokos része ez a határnak, itt í nyáron, száraz időben süllyed ?meg a talicska, a motor, de j-még a kocsi kereke is, most az 'cső leverte, a nedvesség ösz- jszetapasztotta, könnyű moto­rozni rajta. jj Senki se járt az úton, mint- * ha az emberek elbújtak volna. S Miért is jön-ő ide? Igaz, erre s van az ő présházuk, de ott |:most semmi keresnivalója. Sá- jírika meg talán nincs is kinn és jíha kinn volna is, mit akar jj tőle? S Búcsúzni, el kell búcsúzni — ‘f kapaszkodott meg a gondolat­iban. Nem hagyhatja el szó nél- jskül. Szépen elválni — ez a leg­nehezebb és ők nem válhatnak gel csúnyán, magyarázat nélkül. i1 Meg keil mondani mindent, hogy fölboru! az egész élete, hogy se bújkálni nem tud, se változtam a sorsán. Taxi állt az úton. Látta már a nyomokat előbb is. Autó. Ügyet se vetett rá, biztosan borért jött valaki a városból, vagy a népnevelők jártak erre. Itt mélyül az út és a mélyedésben meggyűlt a víz, ez előtt a tócsa előtt áll a taxi s két ember veszekszik mellette. <— Jamkám! — kiáltja a ma­gasabbik — aztán mintha el­hamarkodott volna valamit — Takács úr! Segítsen már, nem akar tovább vinni ez a jóem­ber, pedig még csak az út ele­jén vagyunk. — Elakadunk, kérem — ma­gyarázza az egyenruhás sofőr. — Kihúzatom! — rikkantja a hosszú Bartha — száz lovam van* nékem, három kormosom, Zetorom, minden. Kihúzatom én még a pokolból is. Húzza meg elvtársi — nyújtja a ko­nyakosüveget a sofőr felé, de az nevetve szabadkozik. — Ta­kács úr, — nyomja most már János kezébe' az üveget. — Ko­nyak. Háromcsillagos, itt van­nak a csillagok. Poharam nincs, de ez fertőtlenít. Ne ves­se meg. Aztán áttoljuk ezt a Á sofőr közben beült 3i autóba, járatta a motort, kis*®. hátratolatott, aztán ©gyeiig nekirugaszkodással, a viz^ messzi, oldali íreccsentve, szaladt a tócsán. — Na látja! — Máltotia & . rendezve Bartha. — Visszaír . lé még könnyebb lesz. BT*® iszunk egyet. Kínálta Jánosit az üveget, immár harmadsa^' aztán ő is kortyintott a W nyakból. Míg áttolták a motofi a szárazabb, oldalsó része*1 egyre azt magyarázta, hogy * körüljárja a birtokot Taxivá Csak előbb még hazaugrik falat ennivalóra, meg itt aka*' ja elkezdeni a határszemlét, fj" ő földjeinél, az ő tanyáján^ És hívta Jánost tartson ve'*1 de legalább egy falat kolbás*' ra, pohár borra ugorjon 6® hozzád ne sértse meg, ne néz? le a szegény embert János egyre azon törte a ^ jét, hogyan szabadulhatna rt1' nél előbb. Azt nem mondhatja hogy sürgős dolga van, ily61! időben nem jár a pincék fe* az, akinek sietős a dolga. — Megvárjuk Takács űr 1 integetett Bartha hátraJ® még akkor is. anykor félláh' bal már bent volt az autóba? — Várjuk, én addig intézd dek. Ott vezet el az út a tanyád előtt, el se lehetett kerülni ^ János hiába szabadkozott, ez3* kícsalfca belőle a beleegyező trj lintást, hogy na. jól van, P®? sze, hogy benézek egy perc*? (Folytatjuk,) •»> y. u . i > - . Tv, ", ,■ :v ; •• ■ . ör. Taxival. Egy kétezerholdas paraszt nem járhat gyalog. Mi­kor érnénk a végére? Nincs ar­ra idő, — Menjünk, öregem, nem süllyed itt meg a rakott sze­kér se, idenézzen. — És úgy ci­pőben átgázol a tócsa legmé­lyebb részén, nadrágja aljáról csurog a lé és nagyokat _cup- pan a cipő, ahogy a sárból ki­húzza. Már integet_ a víz_ má­sik szélén. — Na látja, átjöt­tem saját lábamon, pedig ki­lencven kiló vagyok. Hát ká­tyú ez? Kis esőié,' semmi, ke­mény az alja, mint a beton. Oldalt jött vissza, ahol való­ban van egy szárazabb sáv, át­karolja a sofőrt és nyomja be az ülésbe, az meg szabadko­zik, de csak amolyan széplány­módra, mégse mondhassa sen­ki, hogy 6 ellenkezés nélkül ment neki a víznek. — A maga felelősségére, Bartha úr — mondja, hogy nyomatékot adjon ellenkezé­sének. — Száz százalékig —■ nyújtja a kezét Bartha, jelezve, hogy nemcsak úgy a levegőbe beszél. — És ha elakadunk? — Nem akadunk el. Kitolom magam, nekirugaszkodok és kiröpítem. Látja azt a tanyát? — mutat bent a fák közt egy fehérfalú házra. — Ott lakik az én Vörös Jóska komám, annak olyan lovai vannak, hogy Pestig elhúzatnák ezt az autót. Toronyiránt, érti. Az a mi lovunk, igaz, Takács úr. Tudom én, hogy milyen útra nem szabad rámenni, jártam ép itt autóval eleget, mikor a baromfisoknál dolgoztam, híntót. Beugrunk hozzánk egy pohárra, jöjjön Takács úr, le­gyen a vendegem. No, csak egy pohárra, mert aztán nekem is mennem kell, sok van még hátra. ■— Hát elvtárs — öleli át sofőr vállát és húzza az út F széle felé — itt oldalt nincs is sár, az egyik kerék’ megkapasz­kodik és úgy átröpül mint a madár. Kié ez az autó? Állami tulajdon! Az is a mienk. A sofőr csak nevet, tudja, hogy jó utasra akadt, nem is szeretné elszalasztani az üzle­tet, de a kocsiját is félti, el­akadnak, aztán isten tudja, mit gondol közben ez a kapa­tos ember, még elmegy szó nélkül. így már jobb, hogy hárman vannak, ha nem sike­rül átgázolni, hát az egyik itt­marad, van tanú, van biztosí­ték. — Takács úr, ne vesse meg ezt a kis italt, jó ital ez, Nagy­ligeten vettem a Koronában, vagyis a Békében. A legjobbi­kát. Megérdemeljük. Azt mondták nekem a népnevelők: ne sajnálja azt a négy hold­ját, ezután ezernyolcszáz hold­ja lesz. Hát rongy ember va­gyok én? Milyen gazda az, aki meg sem nézi a földiét? Most körüljárjuk a birtokot, Takács Kertész Zoltán, a girincsi íj Rákóczi Tsz elnöke. :— Én azt tudom megállapít tani, hogy az 1983-es esztendői jobb volt, mint akármelyik ko-| rabbi. Három éve van nálunk; tsz. A két előző cvben mégi csak kezdők voltunk. Keres-j géltük az utat. Most elmondha-il tóm, hogy dacára az aszálynak,! 31 forintot osztunk, s ehhez jöní még a prémium. J Azért jobb ez az esztendő,f mert megnyugvást hozott aj; tagságnak. Biztosítva van aí háztáji takarmány. S ez ná-.í lünk nagyon fontos, mert van,! ahol két tehenet, máshol pedigí növendékeket tartanák. A ka-| pásokból is osztottunk prcmi-4 umot, s így most az idén meg-J változtak a gondjaink. De mi-! lyen gondunk is van most? Éj-| szaka azon töröm a fejemet,-j hogy kinek milyen munkát ad-í jak, mert nagyon dolgos ncp.j lakik a mi kézségünkben, nyá-4 ron még a 80 eves emberek isi vágták a rendet. S áld községünkbe jön, azt| szívesen elvezetjük a majo--! runkba. Láthat sok épületet, azj idén is sokat építettünk. Be-| vezettük a villanyt. Minderre4 nagy szükségünk volt. Most az- jj tán úgy igyekszünk gazdáikod-4 ni, hogy jövőre még elégedet-| tebbek legyenek az emberek. ! í i «1

Next

/
Thumbnails
Contents