Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-02 / 282. szám
Vasárnap, 1962. december ESZAKMAGYARORSZAG 5 Leve! íix AÍÍOV-től A közlekedés is felkészült a télre MINT ARRÓL lapunkban cikksorozatban is beszámoltunk, október 24-én ankétot tartottunk szerkesztőségünkben, amelyen a megye legjelentősebb ipari üzemeinek igazgatói, vezetői vettek részt. Ankétünkön az ipari üzemek téli felkészüléséről, egymás közötti kapcsolatáról folytattunk hasznos eszmecserét. Sajnos, azonban azon a Miskolci 3. sz. Autóközlekedési Vállalat — mint azt Balogh János igazgató levelében írja, — nem képviseltette magát, mert ugyanezen a napon itt is magasabb szintű tárgyalás volt. Az ankétről szóló cikksorozatban szóvátettük az AKÖV képviselőjének elmaradását, s most is csak azt mondhatjuk: mégsem ártott volna, ha legalább a pártvezetőség egyik tagja azon részt vesz. Feljegyezhette volna az AKÖV-vel kapcsolatos sok megjegyzést, amelyekről aztán az igazgatóságot, a műszakiakat tájékoztatta volna. Azt hisszük, az AKÖV vállalatnál is egyet értenek velünk azzal, hogy másképpen alakul a helyzet, ha a szakember, az érintett vállalat egyik munkatársa hallja és jegyzi azokat, vagy akár azonnal is reagál, s megint másként summázódnak a problémák, ha az újságíró a cikksorozat egy-egy részleténél felemlíti azokat. Nos, elsősorban ezért tettük szóvá megyénk e jelentős közlekedési vállalatának elmaradását. Balogh elvtárs a szerkesztőségnek küldött levelében kimerítő tájékoztatást ad a vállalat téli felkészüléséről. Megnyugvással olvastuk sorait — amelyekben a többi között ezeket írja: „Vállalatunkat n téli üzem talán a legjobban érinti az összes üzemek között, hiszen a megye áruellátását és jelentős utasforgalmát kell biztosítani, s ez szorosan ösz- szefügg az ipari ■ üzemek termelésével; ezért fokozottabb gondot fordítottunk a téli felkészülésre is. Ez a munka két irányú volt: az egyik a közlekedés akadályainak le- 'küzdése, illetve elhárítása (forgalmi rész); a másik a téli indítás és a fagyveszély elhárítása (műszaki rész). A KPM Közúti Igazgatósága és vállalatunk közös értekezletet tartott, amelyen megállapodtunk, hogy két darab Tát- ra-típusú gépkocsit biztosítunk hóekével felszerelve. Az egyik Mezőkövesden, a másik Sátoraljaújhelyen állomásozik állandó készenléti állapotban, r hoCj uarmely időben a veszélyeztetett területekre vezényelhessük. A hóakadályok időben történő jelzését az AKÖV me- netirányíló hálózatán keresztül a Közúti Igazgatósággal megszerveztük. A személy- és darabárus járatainkra beosztott gépkocsiknál fokozott gonddal végeztük cl a javítást és biztosítottuk a fűtést. A tehergépkocsi állományból előreláthatólag 40—60 db üzemképes gépkocsit állítunk le várható fuvarhiány miatt, azonban hóakadny elhárítás, vagy egyéb rendkívüli szükséglet esetén, ezeket a gépkocsikat is üzembe "állítjuk. Intézkedtünk a gépkocsik téli indításának biztosításáról is. Vállalatunknál egy 50 személyből álló fagybrigód alakult; az indításhoz szükséges melegvíz, az új komplex-telepen és a külső szolgálati helyeken, biztosítva van. Folyamatban van a gépkocsik hajtóműveiben a téli olajcsere is” — írja levelében Balogh elvtárs. Az AKÖV vállalat jól összeszokott, kiváló szaktudású és nagyon lelkes törzsgárdával rendelkezik. Fenállása óla számtalan esetben bebizonyította már ez a vállalat, hogy gyorsan lekiizdi a nehézségeket. Bizonyosak vagyunk afelől,’ hogy az idei télen is tovább öregbítik hírnevüket. UTÓLAG VISSZATEKINTVE a szerkesztőségben tartott eszmecserére, még egyszer * megismételjük: ankétünk hasz- jjinos volt; az üzemek képviselői ■•i'Sok tekintetben kicserélték vé- jj; töményüket, megbeszélték az isoket érintő problémákat. Mint jarról a cikksorozatban is emit lítést tettünk, a jövőben visz- fszatérünk az ankéton clhang- jzottakra, s megvizsgáljuk, ^hogyan realizálódtak, hogyan j váltak alkotó tettekké az ellj hangzott ígéretek, amelyeket 4*pontosan feljegyeztünk. Önodvári Miklós Elkészült a Kőbányai Gyógyszerárugyár új biokémiai üzeme 65 millió forint költséggel elkészült a Kőbányai Gyógy- szerárugyárnak új biokémiai üzeme, amely az elmúlt években felépített karbantartó műhely, hatalmas raktárépület, a tavaly átadott növényüzem és számos kisebb beruházás után már a negyedik nagy létesítménye a gyárbövítésnek. Az új biokémiai üzem a réginek körülbelül a kétszeres kapacitásával állati belsöszar- veket dolgoz majd fel nagyhatású gyógyszerekké, Itt készül majd a heparinon kívül az ismert neopocrhepár erősitöszer, az insulin és több más fontos gyógyszer. A nyersanyagul szolgáló állati szerveket hűtő- kocsiban, fagyasztva hozzák az ország minden részéből, a vágóhidakról, sőt külföldről is, így például Mongóliából. Küinítntlt a* wrn fiulíánok Az uru indiánok törzse a Peruban lévő Titicaca tó vidékén megadóan és közönyösen várja pusztulását. Tudják, hogy törzsük néhány esztendőn belül végkónp kihal. Az uruk között éhínség és sok gyilkos betegség pusztít. Ennek ellenére visszautasítottak minden ajánlatot, amely a fennmaradásukat segítené elő. Nem akarnak élni a civilizáció vívmányaival. Büszkék teljes függetlenségükre és hajlandók meghalni érte. Az uruk azt tartják magukról. hogy ők az amerikai szárazföld első lakói. A néprajztudósok igazolják feltevésüket. A többi indián törzzsel ellentétben, az uruk hosszúkás koponyájúak, nyelvük a természet zajait utánzó hangokból áll, önálló írásuk nincs. Röviddel ezelőtt még a pénz használatát sem ismerte ez a kihalásra ítélt törzs. Hét vagon kökény — szörpnek CSATTANNAK a fejszék, Í 'rcikkemnek a fűrészek, berregnek a motorok a Zemplén- |hegységi Erdőgazdaság hat alamos szálerdeiben: megkezdő- ídött a haszon- és tűzifa kiter- |inelése. Azért itt-ott még szegényebb foglalkozást űző em- * berekkel is találkozunk, nevezetesen szűr etetőkkel, akik a ♦ dér és fagy hatására megérett $ erdei gyümölcsöket gyűjtögetik. A málna, a som, az áfo- jbil/a, a szeder után már befe- ijeződött a kökény szüretelése íis. Különösen Erdőbénye, Er- %dőhorváti, Tállya, Boldogkő- jí várai ja, Gönc, Telkibánya, *Pálháza és Füzér erdeiben % szedtek sok kökényt, amelyből ÍÍ7 vagonnyit gyűjtöttek össze *az Erdei Termék Vállalat fel- *vásárlói. A vadkörte és a vadalma gyűjtése még most a télelcji napokban is folyik, ezekből eddig 3 vagonnal adtak át a miskolci léüzemnek. A MÁLNA és a szeder egy részét külföldi, főképp nyugati cégek vásárolták pieg tűlünk, de bőven maradt belőle idehaza is. A többi erdei gyümölcsöt teljes egészében a miskolci feldolgozó üzembe szállítják, ahol erdei vegyes gyümölcsszörpöt készítenek. A kitűnő ízű, aromás szörpbe a málnán és szedren kívül különösen kökény-, vadalma- és vadkörteié kerül nagyobb mennyiségben, természetesen cukorral kellőképpen édesítve. A palackozást is Miskolcon végzik, a nagyszerűen felszerelt üzem, korszerű gépeivel. Az általános iskolai nevelési terv megyei vitája ele Tollvonások Tiszaszederkényből Ahová benyitottam, mindenütt asztalra került a boros- kancsó, amikor töltöttek, szabadkoztak kissé: — Még gsíp egy kicsit... de már bor. — Aztán később többször eszembe ötlött ez a mondás. Hallottam sok jót, aztán volt, ahol elmondták,_hogy a jónak még szüksége van egy kis „kozmetikára”. A tiszasze- derkényiek élete ma már úgy teljesedik, .ahogy annak idején a mezsgyekarók felszedésekor reméltük. Mit mond Berényesi néni? Amilyen szeretettel ragaszkodott annak idején nevelt lá- hyához — aki azóta Tóth Bertalanná lett. —, most ugyanolyan melegség veszi körül a fiataloknál. A nyugodt otthon, s a két unoka közt osztja meg életét. De több apró (us elem táplálja benne az öregkor derűjét. Vonásai simák, de a hatvanöt év ezüstbe vonta a haját. Iparkodó férje volt. Mi mindent kellett tenni addig, amíg összejött a tizenegy hold? Feles föld, ganéjozás télen a nagyobb gazdáknál, Jiogy egy malacka legelőjogot kapjon. Ezernyi bizonytalanság ott kint a tanyán. Fel-feltüremiik még benne a tegnap. Jó, hogy én is megismerem ezt, különben talán egyoldalúnak venném a mai tárulkózást. A flatalasz- szony férje a tsz állattenyésztésében dolgozik. Ö maga a tejházba jár, s Berényesi néni sem tudott megválni kedvelt foglalatosságától, a dohánypalántáktól. Még az unokák is segítettek neki. Vizet hordtak. Lesz is miért fizetnie a tsz- nek! 700 munkaegységet számolnak el a családnak, s az évi jövedelem nz otthonival együtt eléri majd a hatvanöt- ezer forintot! ,— Tele van a kamránk, a pádon ott a kukorica. Akár meg is mutathatom — ajánlja a nagymama. Majd a fiatalasz- szony avatkozik közbe: — Aki iparkodik a mi tsz- íinkben, annak van mindene, aki pedig most irigykedik, nz régen se szeretett, de most sem szeret dolgozni. A traktorosok A frissen betonozott lépcsőn még ott vannak a deszkák. Ezért aztán ügyeskedni kell egy kicsit, hogy bejussak a fiatal Gadnal házaspár otthonába. A férj traktoros, ez a legnehezebb posztok egvike a tsz- ben, különösen most az őszi időben, amikor úgy összeszaladt a munka: szállítani kell a répát, a kukoricát. S ahogy peregnek a szavak, megnyílik az ajtó, csuromvizes, tagbaszakadt emberek jönnek be a konyhába. öle is traktoristák. Tekintetükben ott látom a kérdést: — Megyünk? Sok helyen most duruzsol a tűz a kályhákban, mert oda- kinn esik, fúj. de ők elszántak, mennének. Gadnai József azonban egy kis türelemre inti őket, hogy nekem is jusson néhány perc. S mi minden fér néhány percbe? Amikor betoppantak, a rossz idővel dacoló embereket láttam bennük, de hamarosan azt is, hogy mi fűti őket, mi bírja őket helytállásra. ... ha nem raknak meg időben egy-egy vasúti vagont, akkor 3—400 forintot kell fizetni az ácsorgásért. ... ráncolná az elnök a szemét, mert bajba jutna a munkaegység érték, a 42 forint. ...Oláh Sándor pedig, aki a Tiszapalkonyai Erőművet hagyta ott a tsz-ért, nem tudná elviselni a szemrehányást a ké- sedelm?skcdésért. Mióta visz- szajött a falura, egyenesbe jött a családja, hízót már vágtak az idén, s a télen is lesz disznótor. .... és aztán az is igaz, hogy a traktoristák jól keresnek, s a jó alkalmat nem lehet elszalasztani. ...na, és a becsület Amiért az asszonyok pöröinek Kiss Bertalanoknál is a község élete került szóba. Abban általános az egyetértés, hogy a tsz-ben jó a vezetés, a munkát megfizetik, de néhány aprósággal még baj van. s így jutunk el a „kozmetikához”. Éppen Kisséknél tartózkodik egy szomszédasszony, majd betoppan egy másik is. Látják, hogy feljegyzem a szavaikat, s támad is mindjárt olyan nyelvcsata, hogy1 az országos vásár ehhez képest kismiska. Alig győzi a ceruzám. Nyár óta nem volt filmvetítés a községben, mert a kultúrház még mindig épülőfélben van. így aztán a fiatalság sem talál hajlékot a szórakozáshoz, egy kis hétvégi táncmulatsághoz. Aztán itt vannak a boltok. Egyetlen önkiszolgáló egység látja el a falut. A bolt nem nagyobb, mint egy átlagos szoba. A két kiszolgáló, meg a, pénztáros aztán alig győzi az eladást. S ez még csak hagvján, de nem engedik be csak ötösével a vásárlókat ... Féltik az árut? Vagy így könnyebb a kiszolgálás? Nem tudni, de sehogy sincs rendjén. Különösen azok tudnák ezt tanúsítani, akik sorbahogy a tervszerűség a szocialista társadalom objektív törvénye, amelynek feltételei a köznevelés terén is megérettek, A kísérleti tapasztalatok azt is bizonyították, hogy a nevelés tervezése nem lehet valamiféle központi séma egyszerű másolása, a nevelőmunka tervezése: alkotó, töprengő gondolkodás a nevelés céljáról, tartalmáról, módszeréről, tehát gondolkodás a gyermekről. Két alapvető követelményt emel ki a terv a nevelés tervezésénél, az egyik társadalmunk követelménye ifjúságunkkal szemben; a másik az ifjúság jelenlegi neveltségi szintjének figyelembevétele. E kettő összhangba hozása alapja a tervező munkának. A második fejezetben a szocialista társadalom embereszményét, a szocialista embert körvonalazza a terv, annak az embernek a személyiségjegyeit, amelyet a jó körülmények között.íolyó tervszerű, céltudatos nevelőmunkával többé-ke- vésbé meg kell közelítenünk. Világosan kell látnunk, hogy az embereszménynek mindig előremutatónak és maximálisnak kell lenni. Szükség van ilyen előremutató mércére, amely fokozott erőfeszítésre sarkal. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ez az embereszmény nem lehet az ember teljesítőképességét meghaladó követelmények általánosított váza. A viták során meg kell mutatni azt Is, hogy a nevelési tervben megfogalmazott szocialista embereszmény reálisan tükrözi-e szocialista társadalmunk igényeit a ma és a holnap emberével szemben. A nevelési terv harmadik fejezete a szocialista ember- eszmény megközelítéséhez szükséges nevelőmunka tervét tartalmazza. Az első részben korcsoportonként felvázolja azokat a fejlettségi szinteket és fejlődési sajátosságokat, amelyekkel az embereszmény megközelítésében, illetve megvalósításában korcsoportonként számolnunk kell. A korcsoportok általános jellemzésével, a neveltségi szint általános meghatározásával a nevelőknek osztályuk jellemzéséhez összehasonlítási alapot biztosít, és saját osztályuk alapos megismerésére ösztönöz. Második részében meghatározza és jelzi a nevelés minden területén azokat a személyiségjegyeket, követelményeket, amelyeket meg kell és meg lehet közelítenünk egy- egy korcsoport esetében. Harmadik részében a tanulók aktivizálására ösztönző tevékenységi formák gazdag példatárát sorakoztatja fel, amelyek módszeres segítséget adnak a nevelőknek ahhoz, hogy milyen ajánlott tevékenységek végeztetésével alakíthatják hatékonyan a kívánt sze- • mélyiség jegyeket, tulajdonságokat neveltjeikben. állva,' az esőben várakoznak a« A nevelési tért' bevezetése bolt előtt Jegy sor pedagógiai problémát Az^ ipnrcikkboltnnk is sok «met fel, amelyeket a vitákban van ä „rovásán”, bár mint Iá-2tisztázni kell. Ilyenek: a nevetőm, az asszonyok nem a bolt-®iési terv és a tanterv viszonya, vezetőt hibáztatják néhány hi-JA nevelés és az oktatás ará- ányzó áru miatt, hanem azt. Jnya, helye az egész nevelési aki ellátja a községét. Mosópor "folyamatban. — A nevelés ter- csak egyfajta van: a Duna. Pe-«vozhetőségénekgyakorlati meg- , „ , , . ... »oldása. — A nevelési terv' pedig a községben hasznainak.dagógiai rcaiitásának a kérvagy száz mosógépet, s ehhez»dése. másféle por kell. Hypo, befőt-J a nevelési terv gyermek- tesiiveg, dörzsvászon ugyan-*központú és így számol a gyéreink keresett cikk. Hát ha ezért*me^ Pszichikai adottságaival, , •tulajdonságaival, és fiziolóporólnek az asszonyok, akkor.giai.biojógiai felépítettségémeg lehet érteni őket »vei, mindezeket összevetve az* Jzol, hogy a gyermek egyszerű„ , , , * . ,, .di és sajátosan gyermek, akiKevés helyen tapasztaltam* , külön£éle ig£*vei v^nak> meg annyi nyugodtságot, mint,^ hogy „ *itók során eríet^n.^Az' ^emberek ^légedet- J s^akgnmerekanB kéne^T tele. még azok is kezdenek l “ **£?.*?* megváltozni, akik korábban J 'e'1 körülmények kozott -- íomosolyogtak, s távolmaradtak. J^028*““4*' modszel: stb’ ~ Most ezek is munkát kérnek. 9megf eleim a gyermek a neve- Nehéz három esztendő volt az!íes' terv pedagógiai konzekutóbbi, s mégis úgy gazdálkod-6venciainak. tak, hogy aki dolgozott, ugyan-J C.nr!aíicfj iskolatörvéJ csak meg lehet elégedve. Szó-. szocialista nyünk val kiforrott már a bor, s haj sikeresebb, legértékesebb nemég csíp is egy kicsit, abban.velési dokumentumának, a van valami érthető is. Idáig az*nevelési tervnek a birtokában volt a legfontosabb, hogv a "vitatkozunk okosan, és meré* falu népe megtalálja a boldo-*szen javasoljunk helyes mód« gulását. Megtalálta. Gondolni Jszereket, a szocialista ember« kell azoban másra is. Arra, »eszmény kialakításét szolgálj ami az asszonyokat, a fiatalsá-J nevelési terv eredményes meg- gat foglalkoztatja. .valósítása érdekében. Garanij Ernő • Károly István Még be sem oktatási intézményeiben a gimnáziumi tantervi vita és máris köznevelésünk új hajtásával, az általános iskolai nevelési tervvel ismerkednek nevelőink. Az általános iskolai nevelési terv tantestületi, majd megyei vitája szerves folytatása azoknak a tanácskozásoknak, amelyeken a párt, a tanács, a tömegszervezeti küldöttek, a pedagógusok és a szülők, a pedagógiai tudomány képviselőivel kicserélik tapasztalataikat az ifjúság szocialista nevelésének elvi és gyakorlati problémáiról. Az általános iskolai nevelési terv vitája érdekesnek és hasznosnak ígérkezik. Köznevelésünk történetében most kerül először sor arra, hogy a szocialista nevelés célját, feladatát és módszerét tartalmazó nevelési tervet — a társadalmi viták tapasztalatait felhasználi'a, végleges formába öntve — 1.963. szeptember 1-től pedagógusaink kezébe adjuk, mint a szocialista nevelés vezérfonalát. Tekintettel arra, hogy a tantestületi és megyei vitákból véleményt, javaslatokat vár a Nevelési Tervbizottság, szükségesnek tartjuk, hogy ez úton is ismertessük a nevelési terv koncepcióját, célját és jelentőségét. Az első a nevelés tervezésének jelentőségével foglalkozik. Tényekkel, dokumentumokkal bizonyítja be; fejlődésünk jelenlegi szakasza megköveteli, hogy az iskolai nevelés tartalmát szocialistává tegyük. Ugyanakkor megállapítja azt is, hogy eddig is folyt nevelés az iskolákban és értünk is el jelentős eredményeket felszabadulásunk óta. De ha az eredményeket nem a megtett út, hanem társadalmunk jelenlegi igényeihez viszonyítjuk, nem lehetünk megelégedve. Nevelőmunkánk nem volt elég céltudatos, nem érvényesült eléggé a fokozatosság és folyamatosság elve, nem volt egységes a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szocialista nevelési követelményrendszer, a lő nevelési tényezők tevékenysége sem volt megfelelően koordinálva, tehát hiányzott a tervszerűség nevelő munkánkból. Megerősíti és aláhúzza ezt a társadalmi igényt pártunk VIII. kongresszusának határozata is, mely a köznevelés színvonalának emelését, kulturális nevelőmunkánk első fő feladatává teszi. Társadalmunk igényéből feladat tehát a tervszerűbb, céltudatosabb nevelési tevékenység szervezése, irányítása. A kísérleti évek tapasztalatai bebizonyítják, hogy a nevelés tervezése a szocialista társadalmi viszonyaink között szükséges és lehetséges. A területi és megyei vitában világosan és egyértelműen meg kell értetni a jelenlevőkkel, Incidens E sernyők hullámzónak az utcán, mint imbolygó ladikok a szó!verte folyón. Komor feketék, élénk pirosak, rikító tarkák. Csinos középkorú hölgy szapora léptekkel ejőzi az embereket. Feje fölött esernyő, körbefutó csíkkal. A hir- detöoszlop mellett elhaladva megtorpan, feltekint a villanyórára, bosszúsan megcsóválja a fejét, majd türelmetlen mozdulattal igazítja karórájának mutatóit. Közben az esernyő félrebillen. Valaki felszísszen mögötte. — Nem tud vigyázni?! Még kiveri a szememet! A csinos hölgy megfordul, ívejt szemöldöke csodálkozva fölszalad. Miután azonban megérti a történteket, harci állásba helyezkedve néz farkasszemet a másik hölgy- gyei, aki még níindig berzenkedve igazítja fején a fáira* csúszott nylon kapucnit. — Ha nem tudná, hátrafelé nem látok!.:: Mozdulatlanul állnak a járda szélén. Feszül a kedélyek húrja. Agyuk szótárában csípős kifejezéseket keresgélnek, amelyek legalkalmasabbak lennének az odamon- dogatásra. Már-már elkerülhetetlennek látszik a nyilvános konfliktus. Am elekor hirtelen nutó suhan cl a járdaszegély mellett. Fröccsen a gödörben összegyűlt tócsa — egyenest a civakodó felekre. Slkoltanak, ugranak, s dühödten fordulnak a jármű után. A volán mögül gúnyoros szempár pillant vissza rájuk, amolyan „Pardon!" nélküli villanással: —- A szemtelen! — sziszeg gz esernyős hölgy. — Csupa sár leit a harisnyám! — fúj a nylonknbátos. — A körmömmel tudnám ‘ kiegkkozni az ábrázatát a ronda fráternek! — s mutatja vörös-hegyes körmeit, az esernyős. — Ezek a férfiak!.:; — kontráz a másik. S még akkor is szidják az autóst, amikor az már messze jár. Teljes egyetértésben, egymást tüzelye. Minden férfi tapintatlan, pláne az autósok. Pimaszságukhoz nem fér kétség. U égül, amikor kifogynak a szóból, barátságosan egy- * másra mosolyognak, s mintha közöttük meg sem történt volna az előbbi incidens, a csíkos ernyő és a nylonkabát eltűnik a forgalomban. (csata)
