Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

Szerda, 1S62. november 14. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A sátoraljaújhelyi küldött A sátoraljaújhelyi járás kommunistáit és természete­sen a pártonkívüli dolgozóit is, hárman képviselik a Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusán: Szűcs István elvtárs, a járási Pártbizottság első titkára, Démuth József elvtárs, a já­rási tanács elnöke és ifj. Schrott Béláné elvtárs, a sá­rospataki Kossuth Tsz kerté­szeti brigádvezetője. Őket választotta meg a megyei Pártértekezlet kongresszusi küldötteknek az újhelyi já­rásból — és nem választott rosszul. Szűcs István elvlár- sat úgyszólván mindenki is­meri a járásban, ifj. Schrott Délánét nemrég mutattuk be olvasóinknak Most, hogy Sátoraljaúj­helyen jártunk. Démuth Jó­zsef elvtárs felöl kértünk bő­vebb felvilágosítást a pártbi- zottságon. ■— Démuth elvtárs jelenleg iskolán van Budapesten, Szűcs, elvtárssal együtt. Ipar- gazdasági szaktanfolyamot végeznek a pártfőiskolán — kaptuk meg a szükséges fel­világosítást Matisz elvtárstól, 0 Pártbizottság megbízott ve­zetőjétől. érdeklődésünkre szívesen adtak felvilágosítást Démuth elvtárs felől: Még gyerekkorában gépla­katosként kezdte pályafutá­sát a kurityáni bányaüzem­nél. 1945-ben belépett a Ma­gyar Kommunista Pártba, s ettől kezdve élete eggyéforrt a munkásmozgalommal. 1950- töl kezdve az edelényi járási, majd a Borsod Megyei Párt- bizottság, később pedig a Központi Bizottság munka­társa lett. 1955-ben hazajött Budapest­ről, s megbízták a Putnoki Járási Pártbizottság vezetésé- a vei, itt dolgozott az cllcnfor- -f radalomig. Az ellenforrada- - lom leverése után visszament Kurityánba s a bányaüzem­nél vett részt a párt újjá­szervezésében, ahol megvá­lasztották az újjászervezett pártszervezet titkárává. A konszolidáció időszakában az Edelényi Járási Tanács mun­káját vezette, s közben leve­lező tagozaton befejezte párt- főiskolai tanulmányait. Ál­lamvizsgát tett, majd nem sokkal később, 1960 tavaszán megbízták a Sátoraljaújhelyi Járási Tanács vezetésével. Mély meggyőződéssel és fáradhatatlanul dolgozott a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséért, majd a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tásáért, a falu kulturális színvonalának emeléséért. 1962. április 4-én Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki. 1960 óta tagja a Sátoralja­újhelyi Járási Pártbizottság­nak és a végrehajtó bizott­ságnak. A küldöttválasztó taggyűlésen járási küldött­nek, a járási pártértekezle­ten megyei küldöttnek, s új­ra a PB és a VB tagjának választották. A megyei párt­értekezleten pedig az a meg­tiszteltetés érte, hogy a sá- toraljaújhelyi járásból két küldött társával együtt részt vesz a Vili. pártlcongresszu­son- Cs. L. Javult ® a fiatal szakemberekkel ® való foglalkozás \ A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szék­hazában sajtótájékoztatót tar­tott. Varga György, a SZOT titkára elemezte az újságírók i előtt a fiatal mérnökök és ál-> tálában a kezdő szakemberek í tervszerű foglalkoztatásával > kapcsolatos időszerű kérdése-! két. < Hangsúlyozta, hogy a népgaz- > daság gyors fejlődése követ­keztében 1980-ban körülbelül két és fél—háromszor annyi mérnöknek és mintegy ötször annyi technikusnak kell majd dolgoznia az országban, mint jelenleg. Varga György tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy segítette a fiatal szakembereket a tavaly megjelent kormányhatározat és a SZOT-naik a KISZ-szel együtt kiadott közös felhívása. A fia­tal szakemberekkel való fog­lalkozás, sőt már elhelyezésük is tervszerűbbé vált Körülbe­lül 90 százalékuk valóban olyan munkahelyre került, ahol fnódja van a vezető beosztás-' ban nélkülözhetetlen gyakorla­ti ismeretek elsajátítására; BODVASZILASI KÉPESLAP ■ ■BHEHB«BHHHBBiaHBEIBEiai3!3KKI3EiE2E3IBElKír3H!3íiEBEEraEEHt»Bi Ki foil már a szilasi szilvapálinka Menalalailla Történelmi Társulat Borsod megyei csoportja Tegnap délután Miskolcon, a TIT Értelmiségi Klubjában történész vándorgyűlést tartot­tak. A gyűlés első napirendi pontjaként A történetírás mai feladatai címmel Pamlényi Er­vin, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetője tar­tott előadást. Ezután megala­kult a Történelmi Társulat Borsod megyei csoportja. Boy-szolgálat t u ül ‘ IDŐSEBB paraszt asszony áll meg az Ady utca végefelé, az °8yik ház előtt. Kis ideig ta­nulmányozza a falra helyezett í®liratot, aztán elszántan lép ^ az egyik helyiségbe. Szemé- röpke pillantásával méri .!> jó helyen jár-e? A helyi- j ü közepén terjedelmes íróasz- A hátul különféle szerszá- *Tlok, szénszállító kosarak, s ol- ?ak-, a fal mellett hosszú sor- helyezett székeken néhány “'únkásember ücsörög; ~~ Egy tűzhelyet kellene el­őállítani a vaskeresikedésből, 92 állomásra. Nem tudom..: jAz asztalnál ülő szemüveges -— Korda Imre — bele- Syezően bólint. Nagyon szívesem jAllantása végigsuhan az ülő rfiákon, s egy nyúlánk fér­jé11’ Gáti Ferencen állapodik tát?'- már fel is áll, Ba­hágosan mondja, ~~ Mehetünk, asszonyom. ^.Kis idő múlva esőkabátos A^tas lép be az ajtón. Kö- Asornót kellene egyik hely- jJ a másikra elvinni, Farkas p úog szedélőzködik. Aztán 1 aiotás Jenő hagyja el a he- iséget egy középkorú, intel- Va<íns arcú férfi társaságában. ^ csomagot kell az egyik irői a másikra továbbítani, i lelefon cseng, a hallgató- 331 női hang jelentkezik. jJT Itt a Kossuth Leánygim- t?f?um. Egy pianino elszállí­tanál kellene segédkezni:;; fnA hétköznapi élet ASszokott képe ez a miskolci honi8201 gálat irodájában. Na- 15—20 ember jön be ide, 6y telefonál, segítségre len- _ szüksége, különféle áruk, tál?0®0*1 szállításához, szén- tól ,,lásh°z. Pedig e szolgálat- kevesen tudnak Miskolcon. gj.'A Október eleje óta műkö- ^ n.k •— mondja Korda Imre, R.t Az'°g vezetője. — A lakos- igényli szolgálatunkat. 22- jjj, VaSyunk. Az embereknek v hdig van munkájuk. Most sAn kirakáshoz hívnak, ké- jj.hh szénpakoláshoz, aztán ^/'átszállításhoz, és így to- Nemrég telefonáltak pél- J*úl, hogy rakjuk be a hűtő­je az új SZMT-székházba. |j®' de természetesen — teszi AA sietve —, nem a válla- jAk, hanem elsősorban a la- Jj^g igényelt akarjuk kreie­— Gondok, bajok? — Legtöbb tennivaló vár ránk az embernevelésben. — Embernevelésben? Miért tartozik ez a boy-szolgálaűioz? Nagyon érdekes dolog derül ki. Ennek a szolgálatnak nem­csak a lakosság szempontjából van jelentősége, hanem szociá­lis és embernevelésben is. Ugyanis a boy-szolgálatban sok olyan ember van, aki ed­dig alkalmi munkából élt. Van itt olyan ember, akit nem fo­gott semmilyen munkahely. Örök „vándormadár55 volt. Legfeljebb egy hétig maradt egy vállalatnál. És nagyon ér­dekes, hogy ezek a kicsit ka­landos természetű emberek va­lahogy itt megtalálják a helyü­ket. Talán a munka sokrétűsé­ge teszi. Ma szenet pakolnak, holnap bútort szállítanak, hol­napután egy csomagot leéli vin­niük. Ez a változatosság — úgy látszik — kielégíti kalandos természetüket, romantikus haj­landóságukat, ALIG EGY HÓNAPJA van­nak együtt, máris nagyon egészséges légkör kezd kiala­kulni. A becsületes szállító- munkások — Farkas Ferenc brigádvezetővel az élen — hatnak a többiekre. Olyan lég­kört kezdenek kialakítani: szé­gyen rosszul dolgozni, és külö­nösen idegen tulajdon felé ka­csintgatni. Az ilyen ember szembe találja magát a kollek­tívával, amely megérti az em­bert, de elitéli a hibás tettet. A boy-szolgálat nem önálló szövetkezet. A Fodrász Ktsz- hez tartozik; Ez az első pilla­natban furán hat. Pedig ma­gyarázata igen egyszerű. Anya­gilag valakinek támogatnia kell. A Fodrász Ktsz a város legnagyobb szövetkezete (több mint 600-an dolgoznak benne), így megerőltetés nélkül el tud­ja indítani életpályáján új test­vérét. Wohl Imre. a ktsz fő­könyvelője elmondja, hogy ez a patronálás nem tart sokáig. Úgy tervezik, hogy a szolgála­tot 200 tagú szövetkezetté fej- 1 • 7,: és önállósítják. Tele I 1 k tervekkel, elképzelé­se kel. Sok helyen, különösen ahol í' indkét házastárs dolgo­zik — mondja Korda —, gon­dot okoz a takarítás. Mi úgy gondoltuk, 30—40 asszonnyal létrehozunk egy ikarítórész­leget. Sokan kérnek bennün­ket, fűrészeljük fel a tűzifát. Egyelőre kézi fűrésszel tudunk csak dolgozni, ez nehézkes és nem kifizetődő. Szeretnénk be­szerezni egy motoros fűrészt... — Éls érdemes beszélni a pótmama szolgálatról — kap­csolódik a beszélgetésbe a fő­könyvelő. — A férj és feleség szeretnének moziba menni. Va­lakinek vigyáznia kellene a gyerekre. Mindkét szülő dolgo­zik, s beteg lesz a gyerek, ápo­lóra van szükség MINDEN GOND, baj és kez­deti nehézség ellenére a buda­pesti Tempó Ktsz példáján az új részleg megkezdte munká­ját. Az első hónap eredménye igen biztató. Csorba Barna Amikor a betonjárdás bód­vaszilasi utcán a fonóházat kérdem az egymásba csim­paszkodó, nylonharisnyás lányoktól, ketten vállukaf rándítják, a harmadik pe­dig nevetve igazít útba, hogy ők bizony már kidob­ták a rokkát, nem rontják a szemüket szövéssel-fonással. Nagy József tanácselnök okosít ki végül, hogy bizony alig-alig pereg már itt a rok­ka egy-egy házban, de azért télidőn csak jöjjek, valahol majd csak találunk fonóhá­zat, s ahol a guzsaj járja, meg a rokka pereg, ott akad mese, vidám történet, nép­szokás, egyszóval olyasmi, ami újságba kívánkozik. De addig is — úgymond — ne menjek el üres kézzel, mert Ha tizenkét esztendővel ez­előtt meg is szűntek járási székhely lenni, akad még itt újságba kívánkozó apróság. Így született meg ez a ké­peslap. Ismét híres lesz a szilasi káposzta Nem túlzás azt állítani, hogy, az ország piacain egy időben legalább olyan jó híre volt a bódvaszilasi káposztának, mint a szegedi paprikának, a sza­bolcsi almának, vagy a szomo- lyai cseresznyének. Azt is hoz­zá kell tenni, hogy a jó hír­néven nem esett csorba az el­múlt esztendőkben sem, ugyan­olyan kemény, tömör, tartós és ízes maradt a szilasi ká­poszta, mint piaci sztár korá­ban, csupán a mennyisége nem volt elegendő. Pedig a ta­laj és az éghajlat talán sehol az országban nem kedvez any- nyira a téli káposztának, mint itt, a Boldva folyócska part­jain, a szilasi határban. Hi­szen kísérleteztek termesztésé­vel a szomszédos Komjátiban is, de alig puskolövésnyire a szilasi földektől már nem duz­zadtak olyan nagyra, tömörre a fejek, s bizony még a nyu- lak is szívesebben jártak a szi- lasi káposzta torzsára lakmá- rozni, mint a szomszédokéra. A Béke Termelőszövetkezet­ben, ahol Viszoki Lajos elnök, no meg az egész tagság azon van, hogy több legyen a ha­szon, magasabb a jövedelem, az idén ismét nagyobb figyel­met szentelnek a káposztának. Ezen az őszön már 26 holdról szállítanak a piacokra, jövőre pedig már vagy száz holdon termelik a téli savanyúságnak és a toros-káposztának valót, Messze környéken nem fűznek olyan kitűnő kisüsti pálinkát, mint a kis Barlan/í-patak mentén épült földművesszövetkezeti szeszfőzdében. A bódvaszilasiak főleg szilvából főzetik a fagyos téli hajnalok vérpezsdítő, étvágygerjesztő papramorgóját, de al­mapálinka, törköly, vagy sompálinka is gyakran csepeg a réz­csövekből. A képen: Kosik Elemér, a szeszfőzde vezetője demi- zsonba méri az első 52 fokos er esztést. Apróságok Nagy szó, hogy ilyen kis községben egy esztendő alatt 68 ezer forintot költhetnek járdaépítésre. A helyi vegyes­ipari ktsz-nél rendelték meg a munkát. El is vállalták öröm­mel, és megígértek, hogy ha nem icsz sok eső, kora őszre elkészülnek a járdával. A természetfelelös úgy’ látszik összejátszott a ktsz-szel, mert esőt nem adott egy szemet sem, de a járda egy’ része még most sincs készen. Az őszi esőkben, a korai fagyok idején talán jobban megy a járda­építés? (Ami igaz, az igaz, a rossz időben készült járdái előbb kell javíttatni, és a ktsz bokros tendőinck zöme javítá­si munkákból áll.) * Az ország, sőt talán egész Európa egyik legszebbnek ígér­kező cseppköbarlangjának fel- tái’ásához látott hozzá néhány hónappal ezelőtt a bódvaszilasi határban a Budapesti Vörös Meteor barlangkutató szak­osztálya. A község lakói kez­detben kíváncsian várták a föld alól érkező híreket, segí­tették is az öreg mészkőhegyek gyomrába leszálló kutatókat, de ahhoz már nemigen volt kedve senkinek, hogy maga is lemerészkedjék a veszélyes küldőkön, szifonokon. Amikor azonban dr. Dénes György, a híres barlangkutató megmutat­ta a faluban a földalatti cseppkővilágrói készült első fényképeket, a bódvaszilasi fiatalok is kedvet kaptak a barlangkutatáshoz. Veres Sán­dor fiatal aknász vezetésével negyven taggal működik már a Vörös Meteor helyi barlang- kutató csoportja. Legtöbbjük már jó néhányszor leereszke­dett a másfélszáz méternél is mélyebben fekvő cseppkő- birodalomba, s most azon munkálkodnak, hogy a nagy- közönség számára is hozzá­férhetővé tegyék ezt a csoda­latos világot. összeállította: Pozsonyt Sándor Befejezték ez évi lakásátadási tervüket a diósgyőri Kiiián-déSi lakótelep építői A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az ötéves terv időszakában a diósgyőri Jubilál a Debreceni Gördülő Csapágygyár Juhász Sándor, a «Téves tizem komplex brigádjának tagia, a kiváló minőségű munkát végző, szovjet gyártmányú szuperfinise­lő automata kapcsolótáblája előtt. Kilián-lakótelep déli oldalán 2400 lakást építenek. Ezeket az új otthonokat már nem hagyo- mány’os módszerekkel, hanem az új technológia alkalmazá­sával: előregyártott közép­blokkokból szerelik össze. A munkákat két éve kezdték meg. Tavaly 390 1alvást építettek fel, az idén pedig 528 otthont kel­lett átadniok. A pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy a félezernél több lakást jóval az évvégi határidő előtt, no­vember 25-ig elkészítik. Ezért bevezették a házak szalag­szerű összeszerelését és az új épületek külső homlokzatára géppel szórták fel a Wallkyd elnevezésű műány’ag falfesté­ket. A dolgozók jó össze­szokott munkájának eredmé­nye, hogy egy-egy lakóházat átlag 9 hónap alatt építettek fel és az utolsó lakásokat pén­teken adták át rendeltetésük­nek. így az építők a maguk által vállalt határidő előtt tel­jesítettél! ez évi lakásátadási kötelezettségüket. Ugyanakkor gondoskodtak arról is, hogy a téli hónapok­ban jól fűthető helyiségekben végezhessék munkájukat. A lakótelepen már 300 újabb la­kást szereltek össze, amelyek­ben jelenleg a válaszfalazáso­kat és a belső munkákat vég­zik. Ezeknek átadását 1963 el­ső negyedében kezdik meg. A lakótelep felépítésének meg­gyorsítására jövőre új tech­nológiákat is bevezetnek. Így például 120 lakást már fal- nagy’ságú panelokból állítanak össze és előreláthatólag az őszi hónapokban megkezdik Miskolc első öntött beton­házainak építését, Harsányt tudósítás (Levelezőnktől.) Teljesült Harsány község ré­gi vágya: november 2-án ki- gyúlt a fény a faluban. A nagy nap méltó megünneplésére már hetekkel előtte készülődött a nőtanács, a tsz kultúrcsoportja, az általános iskolások ég a KISZ-fiatalság a pedagógusok vezetésével; Délután megérkeztek a ven­dégek: a megyei és a járási ta­nács, valamint pártbizottság képviselői. az É'MÁSZ vezetői és dolgozói. Az ünnepi beszé­det Nyerjék József, a Miskol­ci Járási Tanács vb-elnöke tar- tottaj Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomról, majd köszönetét mon­dott mindazoknak a műszaki és fizikai dolgozóknak, akik kongresszusi felajánlásukhoz híven hozzájárultak ahhoz, hegy a községben határidő előtt ki gyűlt a villanyfény; A munkában részt vett kivá­ló dolgozókat megjutalmazták, majd kultúrműsor szórakoztat­ta a község dolgozóit, s a meg­hívottakat. Este a község ne­vében megvendégelték az ÉMÁSZ dolgozóit. Tóth Béla vb-elnök. Harsány

Next

/
Thumbnails
Contents