Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

Szerda, 1962. november 1. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Tegnap adták át rendeltetésének a Mís'íqScí Pamuííoiió új üzemi éttermét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját a Miskolci Pamutfonó dolgozói már az új, két és félmillió fo­rintos beruházással készült létesítményben ünnepelték. Az étterem, konyha, kultúr­terem, csemegeüzlet, oktató­terem-komplexum átadására számos vendéget hívtak meg, köztük a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dolgo­zóit, akik kongresszusi felaján­lásukhoz híven, határidő előtt adták át az épületet. Tíz hónap alatt visszatérült a beruházási költség Az Özdi Kohászati Üzemek­ben a kohókból és martinke­mencékből kikerülő magas fémtartalmú vas, illetve acél- tapadványoknak csak egy ré­szét használták fel ismét be­tétanyagul. A nagyobb, 15—20 tonna súlyú tapadványok darabolására ugyanis nem volt megfelelő berendezés. Ezért az év elején törő készülékek­kel ellátott nagy teljesítményű darut helyeztek üzembe a sa- hkhányón, amellyel nemcsak a kocsikból emelik le a salak­darabokat, hanem megfelelő méretűre is törik, hogy azok Újból adagolhatok legyenek a kohókba, illetve marlinkemen- eékbe. A berendezés igen hasznosnak bizonyult. Az ed­diginél ugyanis havonként ezer tonnával is több, magas fém­tartalmú hulladékot adhatnak a martinüzembe, illetve a úagyolvasztómübe. Így a csak­nem két és félmillió forintos beruházási költség már tíz hó- úap alatt visszatérült. Elektronikus könyvtáros A könyvtárak az emberi Gondolat mérhetetlen kincseit °tzik. A könyvek és folyóira­tok százezrei közül azonban °lykor igen nehéz kiválaszta­ni a meghatározott témájú, Szükséges irodalmat. A kivá­lasztás munkája még akkor is fangeteg időt vesz igénybe, J10 remekül összeállított könyvtári katalógusok állnak rehdclkezésre. Az Ukrán Tudományos Aka­démia kibernetikai intézeté­nek mérnökei ezt a vesződsé­ges munkát a „Kiev” számító- Pfpre bízták. Az elektronikus könyvtáros az „igénylés" nyo­mán felsorolja az olvasót ér­deklő cikkek és könyvek cí­mét, közli a szerzők nevét, a kiadás évét, valamint azt, hopy a szóbanforgó anyag milyen nyelven jelent meg. A kibernetikai intézet szak­emberei az elektronikus könyv­tárost az Ukrán Tudományos y,kadémia Állami Könyv­tárában fogják alkalmazni. Eredmények és lehetőségek megyénk termelő és épülő vegyiparában A vpovinar a mmmyag­« vegyipar, ipar világ_ szerte rohamos fejlődésnek in­dult. A szocialista országok­ban — így hazánkbarl is — nagy vegyipari beruházásokat valósítunk meg. Nem öncél ez, hanem sürgető népgazdasági feladat, a kor technikai fejlő­dése, az iparfejlesztés teszi kö­telezővé. A tudomány és tech­nika új vívmányai a vegyipar­ban is rendkívül jelentősek, azt mondhatjuk: korszerű vegyipar, műanyagipar, új anyagok előállítása és alkalma­zása nélkül nem fejlődhet üte­mesebben az ipar, a mezőgaz­daság, a népgazdaság egész szerkezete. Csak egyetlen pél­da: az iparban a réz és a bronz csapágyakat, alkatré­szeket lassan felváltják a kü­lönféle műanyagok, amelyek olcsóbbak és sokszor tartósab- bak is. A gépgyártó iparban máris sok műanyagot használ­nak. A mezőgazdasági termés­hozamok növeléséhez, a kemi- záláshoz is elengedhetetlen a vegyipar munkája, a fáradt földek felfrissítéséhez műtrá­gyára van szükség. Borsod több mint 20 milliárd forin­tot kapott a második ötéves terv nagy beruházásaira. En­nek az összegnek jelentős szá­zalékát a vegyipari beruházá­sokra fordítjuk. Megyénkben épül fel az ország legnagyobb, korszerű vegyipari bázisa, sőt: közép-európai viszonylatban is számottevő vegyipari létesít­ményekkel gazdagszunk. Évek óta termel már a Borsodi Ve­gyikombinát, amely a szoci­alista országok közös összefo­gásának eredményeként jött létre. Ebben az üzemben most fejezik be a százszázalékos bő­vítést, s ezzel évente 210 000 tonnára nő a kapacitás, az eredeti évi 110 000 tonnával ^szemben. Ebben a gyárban is nagy erőfeszítéseket tesznek a kapacitás és a műszaki szín­vonal további növeléséért, a gazdaságos termelés megterem­tésére. Ebben az évben a koksz-bázisról áttérnek a föld­gáz-bázisra. Ez az átállás azt jelenti: 25 százalékkal csökken a műtrágya előállítási költsége, r_ .-.I a Berentei Vegyimű- vek, benne a PVC- gyár, amelynek jelentősége szinte felmérhetetlen. Ez a be­ruházás is jól halad, már sze­relik a gépeket a korszerű csarnokokban. Termel már a Tiszapalkonyai Lakkfesték­gyár, amely kiváló és újfajta festékanyagokat ad az ipar számára. Nagy lendülettel ha­lad a Tiszai Vegyikombinát építése. Ez a vegyikomplexum lesz Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb vegyigyára. Az egész beruházás 2 milliárd 700 millió forintba kerül. Ez a gyáróriás a tervek szerint 1964 második félévében kezdi meg a próbaüzemeltetést, s évi 210 000 tonna nitrogén műtrá­gyát és 10 000 tonna karbami- dot készít. A munka itt is szé­pen halad, ez a beruházás ha­Az eredmények zánk egyik legjobban sikerült, jól előkészített építkezése, ahol a kivitelezők korszerűen, új építészeti eljárásokkal dolgoz­nak. V mellett problé­mák is vannak mindkét nagy vegyipari üzemben. A Borso­di Vegyikombinát jól dolgozik, képzett műszaki és fizikai gár­da tette ismertté a gyárat. Az illetékes szervek mégis töb­bet tehetnének, hogy az önkölt­ségcsökkentésben nagyobb eredmények szülessenek. Ar­ról van szó ugyanis, hogy az eddig használt mészkő helyett dolomitport alkalmaznak, s ez­zel jelentős veszteséget szün­tettek meg. Ez az eljárás ed­dig 3 és félmillió forint nye­reséget jelentett a gyárnak. A dolomitot azonban — amit a kohászat és a festékipar már nem használhat, s amelyet a gyárban őrölnek meg — igen messziről, Pilisvörösvárról (Dunántúl) szállítanak Barci- kára. A szállítási költség óri­ási. Évente kb. 60—70 000 ton­na dolomitra van szüksége a gyárnak. Ugyanakkor itt van a közelben, Lillafüred mellett a dolomitbánya, amely a Le­nin Kohászati Műveknek ad tűzállóanyagot a kemencékbe. Nagy mennyiségű dolomit van itt a lillai hegyekben. De a bá­nyát még nem gépesítették megfelelően. Pedig éppen erre lenne szükség, hogy ne csak a kohászatot, hanem a Borso­di Vegyikombinátot is képes legyen ellátni dolomittal. Er­ről is beszélt felszólalásában az egyik küldött az LKM párt­értekezletén, amikor sürgette a dolomitbánya gépesítését. A Borsodi Vegyikombinát főmér­nöke, Szentmiklósi Imre sze­rint, érdemes lenne gépesíte­ni a lillai bányaüzemet, mert ennek az egész népgazdaság látná hasznát, annál inkább, mivel a dolomitot egyre több iparág igényli. Már mintát is vettek a lillai dolomitból, amelynek minősége kiváló. Jó lenne, ha az illetékes szervek komolyan foglalkoznának a dolomitbánya fejlesztésének le­hetőségeivel. A dolog persze nem sürgős, de minél hama­rabb, annál jobb, hiszen nem kis nyereség származna abból, ha a Dunántúl helyett Lilla­füredről szállítanák a dolo­mitot Kazincbarcikára. A Tiszai Vegyikombinát épí­tése igen jól halad, az építke­zésen hathónapos előretartási értek el, de itt is van problé­ma. A szakipari munka gyak­ran akadozik. Emiatt sokszor nem kezdhetik meg időben a gépek szerelését. Különösen az Általános Szakipari Vállalat marad el az üvegező, a mázoló és a burkoló munkával. Ennek a vállalatnak a közeljövőben igen sok lakást kell átadnia, emiatt szakipari tevékenysége nem tarthat lépést az építke­zéssel. Sajnos már olyan szem­lélet is kialakult, egyes szer­vek és vezetők részéről, hogy Női szocialista brigád a farkaslyuki bányában „nincs vész, hiszen az építkezés előrehaladott, minek siessünk jobban?” Igaz, a Tiszai Vegyi­kombinátot a terv szerint csak 1964 második félévében kell át­adni próbaüzemelésre, mi tör­ténne mégis, ha egy-két hó­nappal korábban kezdene munkához a nagy mű? Kovács Sándor elvtárs, mérnök sze­rint, ha egy-két hónappal ko­rábban kezdené meg működé­sét a gyár, igen nagy hasznot jelentene. Erre most van is le­hetőség, csak a szakipari vál­lalatok létszámhiányát kellene megoldani. Ha már egyszer ilyen jól haladt az építkezés, miért ne használnánk ki a le­hetőségeket, az eddigi előre­haladást? Érdemes ezzel fog­lalkozni a legmagasabb szinten is, hiszen milliókról van szó. Gyorsítani kell ^egyf ipari beruházásokat is. Erre hívta fel a figyelmet a megyei pártértekezlet beszámolójában Cseterki Lajos elvtárs, s ezt sürgeti az idő, a gyorsuló fej­lődés és a lehetőség, amely mindkét gyár, a Borsodi Ve­gyikombinát és a Tiszai Ve­gyikombinát esetében is adott, szinte kínálja magát. A fel­sőbb hatóságok vezetőin a sor, hogy döntsenek, hathatós in­tézkedéssel adjanak választ a beruházásokon felmerült kér­désekre. Szegedi László ÜLŐ MUNKÁS Barczi Pál rajza C S AP Q L AS Az OzdviOékl Szénbányászati Tröszt' farkaslyuki telepén 11 nö tekercseli és javltja a széntröszt 7 bányaüzemében működő elektromos munkagépeket és villanymotorokat. Jó munkájuk eredmé­nyeképpen egy évvel ezelőtt elnyerték a „szocialista brigád” elmet. Képünkön: szakmai vita az egyik villanymotor felett. Diósgyőr, 1962. november 6. A fém szerelvényeken még friss a festék. Az akna vaskos falazata alig száradt ki. A szerelők most helyezik be az utolsó fúvókákat. Befejeződött a III. számú óriás kohó átépí­tése. A nagy munkát — mely nemcsak magasfokú szakkép­zettséget, tökéletes szervezést kívánt —, hanem időnként férfias helytállást köve­telt, 90 nap helyett 75 nap alatt végezték el. Mindenki a „fedélzeten” van. Hornyák Imre üzemveze­tő Kövér Lászlóval, a védnök­ségvállalás irányítójával be­szélget. Arrébb hatalmas ha­sábfákat pakolnak a tüzes- gyomrú óriásba. Aztán kok­szot és megint fát, mészkövet, kohósalakot, és végül bekerül az első adag sárga szovjet érc is ... A műszerházban még érin­tetlenek a hőmérsékletet, vala­mint a nyomást és vizet jelző grafikonok. Itt-ott kileng egy-egy műszer mutatója. A szerelők és a javítólakatosok a nagy teremben is újjávará­zsoltak mindent. — Megfiatalították az egész kohót — így Hornyák Imre üzemvezető, amint jsmét ki­érünk a kohó mellé. Látszik az arcán, örül annak, hogy a párt VIII. kongresszusára tett ígéretüket valóra váltották. Hiszen ez alatt a 15 nap alatt több mint tízezer tonna nyers­vasat csapoltak le terven fe­lül. Ezzel az egész Lenin Kohászati Művek munkáját nagyban elősegítik. Martinászok, hengerészek és kovácsok egyaránt várják az olvasztóból kikerülő nyers­vasat, mert ők is szeretnék túlteljesíteni a kongresszusi vállalásukat. Amíg idáig jutottak Amíg nekikészülnek az első csapolásnak, az üzemvezető, csak úgy „futtából” megeleve­níti a III. számú nagykohó történetét. — 1952-ben csapoltunk itt először. Aztáij 1956-ban átépí­tettük. Akkoriban a három kohóból évente 400 ezer tonna nyersvasat csapoltunk le. Ez idén már 460 ezret akarunk, jövőre pedig 560 ezer tonnát terveznek. Ez a termelésnöve­lés nagy dolog. Igaz, most az átépítésnél is alkalmaztunk néhány olyan újítást, amely­nek eredményeképpen lénye­gesen növelhetjük a termelé­kenységet. Kissé elgondolkodik, azután így folytatja: — Amikor 1926-ban ideke­rültem, 200 tonnát csapoltunk naponta. Az egész gyárban ... jövőre talán tízszer annyit adunk. Tízóra lesz néhány perc múlva. A Kalotai-brigád készül, mert most lesz az első j csapolás. Félszemmel az üzem-1 vezető is a kohó felé tekint- get, miközben az átépítésről beszél. — Nem győztem csodálni azt a derekas munkát, ami itt volt 75 napon keresztül. Csak most láttam, mennyire szívén viseli az egész gyár a kohót. Mindenki segített ne­künk. Nem is beszélve a kiszesek védnökségvállalásáról — mosolyog Kövér Lászlóra. — Több mint 2000 óra társa­dalmi munkát dolgoztak itt a fiatalok. Ahol valami baj volt — rögtön ott termett egy-egy ifi-brigád. Járdán Ferenc, a nagyüzemi KISZ-titkár is so­kat járt hozzánk. A párttag­ságot meg Rudolf elvtárs mozgósította. Itt meg lehet látni a kommunisták példa- mutatását! A kohász brigádok is bebizonyították, hogy nem­csak az olvasztáshoz értenek — az átépítésnél is helyt áll­tak. — Csapolunk, Hornyák elv­társ! — vágott közbe egy nagykalapos olvasztár, aztán mindenki Paulik Miklós fő­olvasztár felé tekintett. Maga­biztos, jól begyakorolt moz­dulatokkal bontotta meg a csapoló nyílást, s a következő percekben „kilőtt” a nyersvas, és a gondosan készített csator­nában — mint valami tüzes kígyó — megindult a fehéren izzó nyersvas. Mi így ünnepelünk A tüzes láva megvilágította a kohó mellett állók arcát. Néma csendben, szinte ünne­pélyesen gyönyörködtünk a 75 napos, nagyszerű munka be­érett gyümölcsében. Senki sem szólt semmit — mégis az ar­cok, a tekintetek valami olyasmiről „beszéltek”, amit nehéz volna szavakban meg­formálni. S közben folyt, sza­kadatlanul kúszott előre a tüzes láva, a fehéren izzó nyersvas, a kohászat kenyere. Hornyák elvtárs szólalt meg elsőnek. — Mi így ünnepeljük — így köszöntjük a Nagy Októberi Forradalom 45. évfordulóját. A vakítóan csillogó láváról nekem is október fénye jutott eszembe... Paulovits Ágoston Befejezés élőit a vetés megyénkben Az utóbbi napokban lehul­lott csapadék észrevehetően meggyorsította az őszi mező­gazdasági munkát. Kikelt az októberben elvetett mag, so­rol a búza, s a többi kalászos is. A csapadék nyomán a mun­kálatok is meggyorsultak s most a megyei tanács mező- gazdasági osztálya jelentős előrehaladást állapított meg. Az őszi árpa vetését leszámít­va, valamennyi munka (ke­nyérgabona vetés, talajelőké­szítés, őszi mélyszántás) job­ban halad, mint az elmúlt év azonos időszakában. Tavaly még november végén, decem­ber elején is vetettek a me­gyében, és sok helyen az aszály mellett ennek tudható be az, hogy nem érték el a tervezett termelési mutatókat. A mosta­ni eredményeket így összegezi Lipcsei Attila elvtárs, a me­gyei tanács főagronómusa: — Számos mezőgazdasági gépet kapott a falu az elmúlt esztendőben. S meg kell ál­lapítani azt is: a gyorsabb előrejutás annak is köszön­hető, hogy jobb a termelőszö­vetkezeti gazdaságokban a munkaszellem. Megelégedéssel. kell nyugtázni, hogy az idén J lényegesen kevesebb lesz a mérleghiányos termelőszövet­kezetek száma. Ez azt is mu­tatja, hogy az aszály, a száraz­ság ellenére jobb jövedelem­mel zárnak a tsz-ek. A továbbiakban azt is meg­tudtuk a mezőgazdasági osz­tálytól, hogy a? őszi kenyér- gabona vetési tervét novem­ber 6-ig mintegy 96—97 száza­lékra teljesítették a megyében, s előreláthatólag még ezen a héten a megye valamennyi já­rásában befejeződik a kenyér- gabona vetése. A napokban több járásból jelentették a vetés befejezését. A szerencsi járásban 101 százalékra fejez­ték be a tervet, s a mai napon végez tervfeladatának meg­valósításával a mezőkövesdi járás is. Itt 14 700 .katasztrális holdon került földbe a vető­mag. Néhány tsz-ben még ter­ven felül is vetnek gabonát, hogy az esetleg kártokozó ke­mény téli fagyok kártételét pó­tolni tudják. Néhány tsz ki­vételével a mezőcsáti és az edelényi járásban is befejez­ték a vetést. Megfelelő ütemben halad az őszi mélyszántás is, amelyet Megyénkben előreláthatólag december elején fejeznek be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents