Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

Szerda, 19G2. november 7.

Moszkva ünnepre készül

(Folytatás az 1. oldalról.) gyományos munkaszüneti nap a Szovjetunióban.

Ünnepi eredmények

Az ünnep előestéjén sorra érkeznek a jelentések a kiemelkedő termelési eredményekről az ország minden részéből.

A leglátványosabb siker a 109 kilométeres ultramodern Moszkva-körülj autostrada, a nagy gyűrű felépítése volt.

A 27 méter széles, középen cserjével és gyepsávval elválasztott négysoros betonutat, teljes hosszában hétfőn adták át a forgalomnak. A 109 kilométeres úton, amely mentesíti a nagyváros amúgy is élénk forgalmát az áthaladó teherautóktól, egyszersmind összeköti egymással a moszkvai külvárosokat,

egyetlen kereszteződés sincsen, minden utat vagy aluljáróval, vagy viadukttal vezetnek át a nagy gyűrű vonalán.

összesen 63 hidat és viaduktot kellett felépíteni az autóstra- dan, emellett sok kényelmes motelt, éttermet, élelmiszerüzletet, benzinkutat emeltek a 109 kilométeres gyűrű mentén.

Példátlanul népszerű „a kommunista munkabrigád'’ kitüntető címért folyó verseny.

Jelenleg 21 millió szovjet

KISZ-munkások kitüntetése

A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága november 7. tiszteletére kitüntetéseket adományozott azoknak a KISZ-munkásoknak, akik kiváló, eredményeket értek el ifjúságunk szocialista erkölcsű, hazafias szellemű, társadalmi és kulturális nevelésében. Borsod megyében Dudás Elemér,

Sárközi Ferenc, Lóránt Miklós és Bojtor István KISZ Érdemérmet kapott. Ezenkívül 17-en dicsérő oklevélben és aranyko- szörús KISZ-jelvényben, 19-en pedig Kiváló úttörővezető jelvényben részesültek.

A kitüntetéseket tegnap délután adta át Mónus Antal elvtárs, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára.

dolgozó vesz részt benne.

A „Kommunista munka üzeme” címért 35 000 gyár, építkezés, bánya dolgozói versengenek és az ünnep előtt sok kiváló üzemi kollektíva el is nyerte ezt a megtisztelő címet.

Kádár János elvtárs Moszkvába utazott

Kádár János elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására rövid látogatásra Moszkvába utazott.

Tárgyalások sorosain a kubai ügyben

g

ősz

<— Mit sírsz, Marian, nem először történt'!

Gerő Sándor rajza

Havanna (MTI) Mikojan — mint a havannai rádió közli — hétfőn délután ismét több mint kétórás megbeszélést folytatott Fidel Castro miniszterelnökkel, valamint magasállású politikai személyiségekkel. Az AFP értesülése szerint a megbeszélésen kubai részről jelen volt a miniszterelnökön kívül Raul Castro miniszterelnökhelyettes, a fegyveres erők minisztere, Ernesto Guevara iparügyi miniszter, Dorticos köztársasági elnök, Emilia Aragones százados és Carlos Rafael Rodriguez, a földreformügyi intézet igazgatója. A megbeszélésről közleményt nem adtak ki. TASZSZ-jelentés szerint a tanácskozás légköre őszintén baráti és szívélyes volt.

Megkezdődtek a választások az Egyesült Államokban

New York (MTI) Kedden reggel az Egyesült Államokban megkezdődtek a választások. Nyolcvanhatmillió amerikai jogosult arra, hogy az urnák elé járulva leadja szavazatát. A mostani választásokon a szenátus egyharma- dát, harminckilenc szenátort, a képviselőház valamennyi tagját, 435 képviselőt választanak meg. Harmincöt államban új kormányzót is választanak.

Politikai megfigyelők a választástól nem várnak különösebb szenzációt. Valószínűnek tartják, hogy a. Demokrata Párt a. kongresszus mindkét házában megtartja többségét, ugyanakkor a republikánusok több új kormányzói helyet nyernek.

Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-küldöltségének vezetője hétfőn előbb U Thanttal tárgyalt, majd több mint három órát töltött a szovjet ENSZ-küldöttség székhelyén, ahol Kuznyecovval, a szovjet külügyminiszter első helyettesével. Zorinnal és más szovjet személyiségekkel folytatott megbeszélést.

Hétfőn este Morozov, a szovjet ENSZ-küldöttség helyettes vezetője szintén felkereste U Thant ügyvezető ENSZ-fő- titkárt.------oOo - ■

K

öszőntjük

Miskolc kedves vendégeit

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45-ik évforduló- A*- jónak ünnepségei alkalmából kedves vendégek tartózkodnak Miskolcon. A városi pártbizottság, a lanács és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására ellátogatott Miskolcra a város felszabadításáért vívott, 18 esztendővel ezelőtti harcok egyik hőse, A. A. Babáskin szovjet őrnagy és felesége. A kedves vendégek megtekintették a város nevezetességeit. Bábiskin őrnagy elvtárs hosszasan gyönyörködött Tapolca szépségeiben, Lillafüred őszi színpompájában, mert bizony tizennyolc esztendővel ezelőtt a harcoló katonának kevés ideje jutott arra, hogy megcsodálja a természet szépségeit. A harcok színhelyét, a Sajó-parti tájat, a város peremének telkeit alaposan megfigyelte egykor a harcoló katona fürkésző szeme, de amikor most ellátogatott a Pamutfonodába, amikor megpillantotta a Hűtőház épület- óriását, amikor megtekintette az új városnegyedeket. — mosolyogva állapította meg, — hogy bizony emlékei alapján ma már alaposan eltévedne a városban. S vajon hol van az a kis miskolci ház, amelyben egykor néhány órai pihenőre hajtotta le fejét a megfáradt katona? Talán új munkáslakások épültek helyén, talán észrevétlenül húzódik meg valamelyik új épületóriás tövében... S milyen jóleső érzés most beszélgetni a DIMAVAG-ban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagjaival, akik büszkén mondták cl, milyen hatalmas változások történtek a felszabadulás óta üzemükben, Miskolcon, ennek az országnak minden kis parányi zugában. Jóleső érzés volt arra gondolni, hogy nemcsak a felszabadító hősök koszorúkkal és virágcsokrokkal borított márvány emlékművei, hanem az embert szolgáló új alkotások és a szabadon alkotó emberek szíve is őrzi a tizennyolc esztendővel, ezelőtt itt harcoló hősök emlékét.

(p. s.)

Több kisipari szövetkeze!, kisiparos foglalkozik a jövőben a javítószolgálattal

Még ma sincs minden rendjén, ha elromlik a rádió, kilyukad a cipő, elromlik a vízcsap, beázik a tető. Bizony előfordul, hogy órákig, vagy esetleg napokig kell szaladgálni, míg valamely kisipari termelő- szövetkezet, vagy kisiparos elvállalja a rövid, néhány perces munkát.

Sok bosszúságot okoznak ezek a jelenségek. A kellemetlenségek hatványozott mértékben jelentkeznek a peremkerületekben és a falvakban. A megyei pártértekezlet nem véletlenül hangsúlyozta határozatában, hogy javítani kell a lakossági javítószolgáltatásokat.

Vajon mi a helyzet ma?

Hogyan tudnának a különböző szemek gyökeres változást hozni a helyiipari szolgáltatósokban?

Koltai Zoltán elvtárs, a KISZÖV elnöke a következőket mondja:

— Most készítjük az 1963. év; terveket. A legnagyobb feladatot a javítószolgáltatások kiterjesztése jelenti. Kedvező

tapasztalatokat szereztünk a kisipari termelőszövetkezeteknél bevezetett hozom-viszem szolgálat terén. Különösen a vidéki kislétszámú települések lakói fogadták örömmel az országutak vándorait, a ruházati, a cipész, a háztartási gépjavító szakmunkásokat. Az ózdi járásban — beleértve Putnok környékét is — már több községben rendszeressé vált, hogy a hét meghatározott napján a Ids teherautó megjelenik, a javításra szánt ruházati cikkeket, lábbeliket, mosógépeket, rádiókat javításra átveszi és pontosan egy hét múlva kijavítva visszaszállítja.

— Még ebben az évben egy Warszava furgon gépkocsit adunk az Edelényi Ruházati Ktsz-nek. Különösen a bányász településeken és a termelőszövetkezeti községekben várják, hogy a hozom-viszem szolgálat gépkocsija megjelenjen.

— A jövő évi tervekben többek között a sátoraljaújhelyi járásban is bővítjük a javító- szolgálatot. Más településeken, ahol a klsz-ek nem tudják vállalni a háztól-házig szállítást,

a földművesszövetkezeteket bízzuk meg a javításra szoruló holmi átvételével és javítás utáni kiadásával.

A kisipari termelőszövetkezetek a munkáslakta perem- kerületekben is sokat tehetnek az eddigi panaszok megszüntetéséért. Miskolcon az új lakóterületeken új kisipari egységeket létesítünk. Fodrászüzle- lek, ruházati kisipari szövetkezeti boltolt, cipész részlegek nyílnak.

ügy tervezzük, hogy 1963- ban 12 százalékkal növeljük a lakosságnak végzett szolgáltatási munkákat.

Tovább kívánjuk fokozni á kislakások építését:. Az igényeknek megfelelően minden megrendelést elfogadunk,., dg minimálisan 20 százalékkal-növelj ük az épített és a tatarozott kislakások számát. ótytlo

— Mint ismeretes, Miskolcon kísérletképpen bevezettük a boy-szolgálatot. Máris olyan igények mutatkoznak, amelyek további fejlesztést igényelnek. Már a jövő évben bevezetjük a családsegítő szolgálatot. Nyugdíjas pedagógusok korrepetálják majd a diákokat szakképzett nyugdíjas ápolónők vállalnak házi betegápolást. Ha valamelyik család feltárcsázza a jövő évben a boy- [szolgálatot. pótmamát is kerbet a gyermekek mellé, adóié míg a szülők színházban, vág? moziban szórakoznak — mon- jdoltó végül Koltai elvtáre.

i — És mit várhatunk ! a magánkisiparósoktól?

i A tanácsok nagy segítséget [nyújtanak azzal, hogy új kisipari engedélyek kiadásával [javítják a lakossági szolgálta- [tásokat. A kisiparosok megye* szövetségénél megtudtuk, hogf [az elmúlt hetek során a járás* és községi tanácsok több, P [szakképzettségű kisiparosnak ! adtak működési engedélyt. A kisiparosok szinte önmagukat ellenőrzik a jövőben, és megakadályozzák, hogy a perem- kerületekből a városok közipontjába települjenek át a 'kisiparosok • az engedély kéz- ihezvétele után: i A közeljövőben egyébként [érdekes kezdeményezés szolgálja majd a javító- és szolgáltató igények kielégítését- [Ügyeletet tartónak a különböző szakmák kisiparosai, hog? [házhozhívás esetén azonnal él- [végezhessék a sürgős javítás^ [kat; ,

, A technika gyorsröptű fejlődése megkívánja a kisiparosok, [a mesterek és a segédek továbbképzését;

[ Ezért szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveznek a kisiparosok számára is.

[ Évek óta visszatérő probK' ma a lakossági szolgáltatások 'fokozása. A megyei pártért^ kéziét és a kongresszusi irány- élvek újabb serkentő erőt sv tak a kisipari termelőszövetkezeteknek, a kisiparosoknak, * javító munkák végzésére. * várt fejlődés mértéke m°f már elsősorban a kisipari szövetkezetektől és a kisiparosoktól függ;

i __ Pásztory Alajos

20.

Ez esztendőre végképp kihűlt a világ. Napnyugta után már érezni lehetett a tél közelségét, a hideg a város széléig osont, az erdők szélén megállt ólálkodni, mint a csikasz farkasok. Az árokban összezsugorodva kucorgott az eperfa lombja, a makadám út hidegen csengett a muraközi lovak szakállas patája alatt. A por elnehezült a hidegtől, nem libbent belőle lágy gomoly, ha fuvaros lovak masíroztak rajta. Pedig sok kocsi nyöszörgőit a tompa estében, hordták az építőanyagot a város felől, ahonnan halvány lámpák pislogták idáig, vidéki szegénységüket.

Kláriéit az országúton csavarogtak, lassan és szótlanul, a' névtelen idegenek elhagya- tottságával. Megszeppent érzéseik türelmetlenül vergődtek, keresték a nyugvóhelyet, mint a késői fecskék, melyek így december dereka táján a föld közelében bolyonganak, szárnyuk kétkedve billen, de repülnek, repülnek fáradhatatlanul, míg el nem bújhatnak a fagy halálos érintése elől.

Az asszonyka Dani hóna alá bújt, onnan nézte szomorú el- érzékenyültséggel az építke zést, ahol már harmadik hete dolgoztak. Nem látott semmi vigasztalót. A majdani textilkombinát egyelőre még feketén, zordonul magasodott az

országút mentén. Estére mindig meghalt és ilyenkor ijesztővé vált, mintha a munka hatalmas koporsója lett volna. Klári tudta, sok-sok nap milliónyi meleg mozdulata kell ahhoz, hogy estére ne hűljön ki .az építkezés, hogy az emberi kezekből áramló élet önállósuljon és a gyár éjszaka is barátsággal duruzsolja tele maga körül a levegőt.

Egyszer, amikor éjszaka utazott haza Budapestről, gyárat látott tündökölni valahol Kelenföldön, a robogó gyorsvonatból. Varázslatba ejtette az ablakok káprázatos verőfénye, petróleumlámpához szokott pupillái szomjasan kitágultak és boldognak hitte azokat az embereket, akik ennyi ragyogásban dolgozhatnak. Nem tudta miféle gyár volt az, amely reázúdította a kékesfehér fények tiszta özönét, de a felépült textilkombinátot csak ilyennek képzelte el. Miközben fázós kezefejét a vékony kabát zsebében próbálta kiengesztelni, a lányokra gondolt, a friss és szapora beszédű lányokra, akik majd a meleg oltalma alatt, könnyű köpenyekben fogják cserélgetni az orsókat a fonodában és munka után szép autóbusz röpíti őket randevúra. Ábrándjaiban ez volt a boldog jövő, ha nem is olyan távolni beteljesülés, amikor ők ismét otthon lesznek már, itt pedig úgy élnek tovább az emberek, mintha a most épülő gyár a világ kezdete óta állna.

De a jövő vigasztalása kevés volt ahhoz, hogy feledhesse a mostani árvaságot. Meglopottnak, haszontalannak érezte magát, nem sokkal többnek, mint az országút mentén silbakoló, kopárra tépázott eperfák. Asszonyisága, mely gyönyörű egészséggel született eszméletre, megszé- gyenülten menekült vissza az ösztönök mélyére, s csak az emlékezet szólongatta bátorítom a megsérült boldogságot.

Daniban sokkal haragosabban háborgott a szégyen. Pedig az embereket látszólag oktalanul kárhoztatta, azok nem alázták meg, hiszen jó szándékkal fogadták őket maguk közé. Kaptak ruhát, kenyeret, tiszta ágyat a szálláson — csakhogy mindegyikük másmás barakkban. így, ha kettesben akartak maradni, csak a szabad égtől, az erdőtől és a dombok sáncai mögött rejtőző völgyektől remélhettek megértést. Szégyellték magukat, egymás előtt, noha csillagkár- pit alatt ismerték meg a szerelmet. De öntudatlanul is megtanulták azóta: büszkén vállalhatók az erdők őszinte törvénye, amíg az emberi rend nem veszi tudomásul a nászt, de ha már betű is hitelesítette, akkor bebocsátást kérhetnek az emberek közé.

Kérték, szótalan esdekléssel, mégsem akartak nekik helyet szorítani. A természet is fukar lett, teljesen elszegényedett, s mintha sajnálkozva mondta volna, hogy nem tudok szállást adni, magam is didergek, bízzatok az emberekben.

Estéről-estére ugyanaz a kálvária ismétlődött: alattomosan kiosontak a szállásról, az építkezés bejáratánál Zavartan köszöntek az aggastyán portásnak, az országúton egymáshoz bújtak és siettek a távolba, a sötétség köpenyege alá. Volt úgy, hogy a város felé kószáltak el, de arra zaklatta őket a forgalom, így hát inkább az ellenkező iránnyal barátkoztak meg. Csalta, űzte, hitegette őket a vágyakozás, napról napra zsarnokabb lett, de a szemérem mindig visszariasztotta őket. Tehetetlen dühükben, kétségbeesett szerelmükben aléltra csókolták egymást, aztán megértőbb holnapot remélve vánszorogtak vissza a ricsajos, harsány emberekkel teli szállásra.

Ezen az estén sem történt másképp. Kilenc óra is elmúlhatott már, amikor visszaérkeztek az építkezésre. Egymással törődve bandukolták el a portás deszkabódéja előtt, amelyen tenyérnyi ablak világított és fel>ér füst bokrétá- zott bádogkéményéből. Éppen búcsúzkodni akartak, amikor utolérte őket a portás vénség- től hajladozó hangja.

— Hé! Vadgalambok!...

Dani kételkedve kapta hátra a fejét.

— Csak nem nekünk szól, Istók bácsi?

— Pedig igen.

— Nem vagyunk mi vadgalambok.

Az öreg nyugodalmasan lépkedett feléjük, földig érő subájában.

— Tgy beszél rólatok mindenki. Mert kettesben jártok*

c

az emberektől is odébb reb-C bentek. Segítsetek ki, aranyos^ leikeim. Most este jött haza aC sorból a katonaunokám. Ha£ nem láthatom azon melegé-c ben, hát nem érem meg a<= reggelt, őrizzétek egy kicsit ac bódét. A gyárat meg úgysemC lopja el senki. Csak egy órács-c kára hadd szaladjak el, gyer-C mekeim...

Kláriék szótlanul visszafor-C dúltak. Az öreg már be is mente velük. Éneklőn hálálkodott, ésc olyan fiatalosan cipelte subá-c ját, mintha valami tréfás le-£ gény öltözött volna aggastyán-e nak. c

A deszkabódét csaknem^ szétvetette a meleg. TörpeV kályha hevült a sarokban,!? barnára pörkölte a falra ra-v gasztott cementes zsákot. KéfX vizeskanna, hevenyészett lócaifi és asztal, meg egy zsírosnyelűjg fokos népesítette be a bódétig Klári leült, fejét aléltan a fal-S hoz támasztotta. Fölfelé nézettQ bele a gyenge fényű villany-^ körtébe. ű

>—• Vadgalambok.,. —C mondta boldogan, és lehúnytaC a szemét. — Emlékszel, ami-c kor elindultunk? ... Sokáig fu-£ tottak a lovak előtt. Mi megj= mentünk... mentünk... £

Színek lángjában fürdő er-c dők, ígéretes tájak felé kígyó-£ zó országutak, önnön tisztása-c gukban henyélő fellegek vo-C nultak el. Dani szeme előtt, q Áldó mozdulattal simította leC Klári fejéről a kendőt, varázs-^ intésére sátorrá oldódott a sűrű C konty. Asszonya így volt iga-£ zán az övé, mert ilyenkor csakc ő látta. A konty a józan nap-C palé volt, a takarosságot és aze érinthetetlenséget jelentette —,C de visszajött az első ölelés éj-g szakája, ha lebomlott. C

(Folytatjuk.) «