Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■MHÍ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Will, évfolyam, 260. szám Ára: 50 fillér 1962. november 6, kedd Az országgyűlés elfogadta a villamosenergia fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot Két Borsod megyei szónoka volt az ülésnek Héttőn délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Mürfnich Ferenc, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józseíné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend a következő volt: 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és eloszlá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezések­ről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. A legfőbb ügyész beszámolója. A külügyminiszteré a szó Az oi'szággyűlés ezután meg­kezdte a tárgysorozat megvi­tatását. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napi­rendi pont előadója emelke­dett szólásra, majd Péter Já­nos külügyminiszter szólalt fel. — A magyar—indonéz ba­rátsági szerződés — mondotta — nemcsak a Magyar Népköz- társaság nemzetközi kapcsola­taiban jelent kiemelkedő ese­ményt, hanem jelentős esemény általában is a különböző rendszerű országok együttműködésé­nek fejlődésében. A volt gyarmatokat nem múlt­beli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jövendő nemzet­közi szerepük tükrében kell szemlélnünk. Indonéziára ne­künk ma nem úgy kell tekin­tenünk, mint Hollandia egy­kori gyarmatára, hanem mint a földkerekség egyik legna­gyobb országára. Indonézia, arányait tekintve, a földkerek­ség ötödik országa. — Indonézia nagy sikerének, Nyugat-Irián felszabadulásá­nak világosak a magyarázatai. Sukarno elnök felhívására az indonéz nép kész volt arra, hogy a fegyverrel betolakodó­kat fegyverrel verje ki. A Szovjetuniónak, a szoci­alista tábornak a békés egymás mellett élésre irá­nyuló politikája, a fel­szabadult népek életét minden támadás ellen vé­dő hatalmas katonai ereje biztos védelmet nyújtott Indonézia és Nyugat-Irián népe igaz harcához. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartá­ban, 1961. augusztus 23-án alá­írt barátsági és együttműkö­dési szerződés törvénybeiktatá­sáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Gácsi Miklós elvtárs előadói készedé Ekkor következett a villamosencrgia fejlesz­téséről, átviteléről és el­osztásáról szóló törvény­javaslat tárgyalása. Czott- ncr Sándor nehézipari mi­niszter ismertette a javas­latot. * Ezután Gácsi Miklós, az or­szággyűlés ipari és közlekedési bizottságának tagja, a villa- hxosenergia fejlesztéséről, át­tételéről és. elosztásáról szóló törvényjavaslat előadója emel- * kedett szólásra: éjé 1948-ban államosítottuk a* téllamosműveket. Az államosí-jjj fásokkal új tulajdonviszonyok * alakultak, amelyek meg te-éji temtették a nagyarányú fej-* Vesztés lehetőségeit. A régi kis-* kapacitású, jobbára kisüzemi* bxódszcrrel dolgozó villanyié-* lepek helyett éjj villamosenergia ipar fejlő- * dőlt ki hazánkban. * Ezt a szocialista iparosítás* Programja az egész ipar terű- * leién szükségessé tette. Még-* inkább szükségessé vált ez a* •Mezőgazdaságban végbement* foltozások és a nagyüzemi* szocialista mezőgazdaság ki-éjé fakulásával. * Érdemes röviden visszate-* k>nleni az eddig megtett útra.jjj Míg 1930-ban hazánk villa-^ btosenergia termelése 700 mii-* Hó kWó volt, 1938-ban 1399 íj: •billió kWó, addig 1950-ben* •bár elérte a 3200 millió kWó-t,í tehát a 38-as év 2,3-szei-esét. * 1950 óta II erőművet épí- * tettünk és már kivitelezés * alatt áll a 12., a Duna- * menti Hőerőmű, mely ma- * Kában többet termel majd, £ mint 1945 előtt az össz­termelés volt. Fejlődésünknek ebben a má­sodik szakaszában, Tisztelt Országgyűlés, villamosenergia termelésünk 1960-ra elérte az 1938. évinek 5,7-szeresét. A párt helyes iparpoliti­kája révén ma már az 1950. és 1960. év közötti 10 év alatt 7,5-szeresére növeltük villamosencrgia termelésünket. A villamosenergia tex'melés szocialista tulajdonbavételével egyidőben fejlődött hálózatunk is, létrejött az új elosztási rendszer és mindjobban kielé­gítettük a lakosság igényeit, megteremtettük a falu villamosításának alapjait is. Alig több mint fél év múlva kigyullad minden magyar falu­ban a villany. Ez év elején megkezdte mű­ködését a Szovjetuniót Ma­gyarországgal összekötő Béke magasfeszültségű távvezeték, a Borsod megyei Sajó- szögeden bekapcsolták a magyarországi hálózatba a határon túlról érkező vil­lamosenergiát. Nyugat- Ukrajna és Magyarország energetikai rendszerének egyesítésével, 300 km-es ukrajnai vczclélivonal megépítésével energia­hálózatunkba jutott az ukrajnai, dobrolvori hő- crőműben termelt áram. Tehát alapjaiban megválto­zott helyzet van ma, és ezt tükrözi az új töi-vénytervezet. Amikor a mj országgyűlésünk törvényt alkot, akkor eredmé­nyeik megállapítása mellett a távlatba nézünk, biztosítanunk kell törvényhozással a fejlő­dést. Ez választó polgáraink megbízásából elsőrendű köte­lességünk. Az országgyűlés ipáid és köz­lekedési bizottsága ilyen vo­natkozásban is vitatta a tör­vényjavaslatot. Fejlődésünk azon szakaszá­ban vagyunk, hogy nem tart­ható tovább fenn az 1931. évi törvény, szükséges az új tör­vény megalkotása. Ezt az újat szolgálja, Tisztelt Országgyűlés, a törvényjavas­lat. Biztosítja a törvényjavas­lat, hogy az 1960. évi 1 fő­re cső 740 kWó villamos- energia felhasználást 1980- (Folytatás a 2. oldalon.) Á külügyminiszter nyilatkozata a kubai ************************************************************** kérdésről és a kínai — indiai konfliktusról **********4Hf************-)éK*^*4:-*******«-******4HHHMHMÍ-*4HHt*******- Beszélgetés a téli ellátásról - Á Magyar it************************************************************* \ Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége 4Hfr***"*********-***4í*******-K******tt*í!-**«-***«-* ********************* tárgysorsjátékának nyereményjegyzéke is délben ünnepi munftásgyűSés Miskolcon a Has? Oütíéüers Szecialrsfa Forradalom 45. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából ma, november 6-án, kedden délután fél 2 órai kez­dettel ünnepi munkásgyűlést rendeznek Miskolcon, a 100. sz. Iparitanuló Intézetben. Az ün­nepség előadója: dr. Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs. és propaganda osztályának vezetője. A IV. Diósgyőri Vasas Kulturális Napok mai meg­nyitó ünnepségén a Bartók Béla Művelődési Házban ugyancsak megemlékeznek a történelmi évfordulóról. Az itt rendezendő ünnepség szó­noka Nemeskéri János elv­társ, a Lenin Kohászati Müvek pártbizottságának titkára. Az Októberi Szocialista For­radalom jelentőségéről megye- szerte, üzemekben, községek­ben, pártalapszervezetckbcn, iskolákban ünnepélyes keretek között emlékeznek xncg. Miskolc egészségügyi és közbiztonsági helyzetéről s a jövő évi költségvetéséről tárgyalt a városi tanács Tegnap délelőtt ülést tartott a Miskolc vá­rosi Tanács. Az ülésen — amelyen a városi tanács vezetőin, a miskolci tanácstagokon és a nagyüzemek meghívottain kívül résztvett Ha­vasi Béla, a városi pártbizottság első titkára és Faluvégi Lajos, a Pénzügyminisztérium államháztartási és költségvetési főosztályának vezetője — Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, s rövid megemlékezést mon­dott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából. Az ülés első napi­rendi pontjaként az egészségügyi állandó bizottság elnökének bcszá mólója hangzott el. Dr. Grigássy. Pál, az egészségügyi állandó bizott­ság elnöke ismertette a bizott­ság elmúlt 4 éyf munkáját. Je­lentésében hangsúlyozta: — Sokat foglalkozott állandó bizottságunk a város közegész­ségügyi-járványügyi helyzeté­vel. Ellenőrzéseket végeztünk a fűszerüzletekben, a húsboltok­ban. valamint a Sétány utcai húzüzemben. Az ellenőrzés al­kalmával talált hiányosságok felszámolása megtörtént. Minden évben megtárgyal­tuk az egészségügyi hálózat költségvetését, annak felhasz­nálását és a következő évi költ­ségvetés összeállítását. A beszárnolót élénk vita kö­vette. amelyen különösen a miskolci cigányhelyzet­ről és a tapolcai gyógy­szertár szükségességéről Ülést tart a megyei tanács November 9-én ülést tart a megyei tanács. Első napirendi pont az 1963, évi tanácsi ipari, szolgáltatási, beruházási, mezőgazdasági, költségvetési, községfejlesztési tervjavaslatok jóváhagyása. Előadó: dr. Tóth István, a végrehajtó bizottság elnöke; Második napirendi pontként szervezeti kérdések szerepelnek, dr. Kardos Sán­dornak, a végrehajtó bizott­ság titkárának előterjesztése alapján; Az ülés délelőtt 9 órakor kezdődik a megyei tanács nagytermében; esett szó. Érdekes javaslatokat is felvetettek a tanácstagok. Például: — Hasznos lenne Miskol­con egy gycrmeklélektani állomás létesítése. Nem gyógypedagógiai iskolára gondolunk, hanem olyan ki­sebb intézetre, ahol a nehe­zebben nevelhető gyermekeket tanítanák. Ez a miskolci ne­velők és orvosok munkáját is segítené. Van-e erre lehetőség városunkban? Az egészségügyi állandó bi­zottság javaslatait a tanácsülés megvitatta és határozattá emelte. Következő napirendi pont­ként Cseszár Vilmos, a városi és járási rendőrkapitányság vezetője mondott tájékoztató jelentést Miskolc közbizton­sági helyzetéről. Cseszár elv­társ elmondotta, hogy 1957-től gyors és erős fejlődés van a rendőrség munkájában. Ismer­tette, hogy ma már a bűnözés fő okai nem objektív, nem tár­sadalmi eredetűek, hanem szubjektív okok — irigység, önzés, könnyű pénzkereset, ha- rácsolás. Egyre csökken városunk­ban a súlyos bűncselekmé­nyek száma. 1958-ban 401, az idén pedig 124 ilyen bűncselekményt tartottunk A FÉNY ÜNNEPE Megyénk falvainak villamosítása befejeződött. Mint már * lapunk vasárnapi számában erről beszámoltunk, utolsóként * Háromhuta községbe vezették be az áramot. A nagy ese- * ményre a környék lakói is eljöttek, együtt ünnepelni a három- í hutaiakkal. * Az átadáson megjelent dr. Lévay András elvtárs, a nehéz- * ipari miniszter helyettese, aki a megye villamosításában élen- * járó dolgozóknak kitüntetéseket adott át. Baloldali képünkön: * Boros István, az EMÁSZ miskolci üzletigazgatóságának épí- íjé tési osztályvezetője átveszi a kormánykitüntetést, az alsón * pedig a pácini általános iskola táncegyüttese népi táncokkal ij; szórakoztatta a közönséget. * * nyilván — hallottuk. ^ Kiss József, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője tartott összefoglaló, elemző is­mertetőt. Közölte, hogy a Pénz­ügyminisztérium — ismerve. városunk problémáit, figye- lembevéve a helyi adottságo­kat — 1963. évi előzetes bevételi tervünket (kiadási tervezé­sünk alapját) 168 millió 673 ezer forintban állapi- , tolta meg! Ez közel 15 millió forinttal több kiadást tesz lehetővé, mint 1962. évben. — Tanácsunk 1963. évi költ­ségvetési javaslatának alapját pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája, dolgozó né­pünk odaadó munkája, vala­mint eddig elért eredményeink képezik. Költségvetésünk fő számai pedig a második ötéves terv 1963. évre eső városj elő­írásait (mutatóit.) tükrözik. — a továbbiakban megállapította: — Városunk lakosságát köz­vetlenül érintő főbb területe­ket tekintve: a kommunális ellátottság javítására 4,4 millió forinttal, az egészségügyi szol­gáltatások javítására 4 millió forinttal, a kulturális igények kielégítésére 11 millió forint­tal, vagyis összesen közel 20 millió * forinttal többet fordítunk, * mint az előbbi esztendő­je ben. ^Tervezésünk azonban csak ak­ikor lesz megvalósítható, ha a ^fejlődés alapját képező anyagi termelés vonalán is elérjük a ^kívánt szintet. jj Kiss József elvtárs beszélt a jé költségvetési bevételekről, a t kiadásokról, a felújításokról, a jé beruházásokról és a község­eiéi lesztésről. jj Több hozzászóló után Falu- :végi Lajos kért szót. A Pénz­ügyminisztérium képviseleté­iben üdvözölte az ülést, el- < mondta véleményét a költség­vetési tervezettel kapcsolat­iban. Í — A miskolci jövő évi 6 költségvetés nagyobb fej­jé lődest irányoz elő, mint j: bármelyik más megyei jö­jj gű város költségvetése. — i Faluvégi elvtárs szerint: jj — Fő feladat: a miskolci cdolgozók erőiket a jövő évi l;költségvetési terv megvalósítá­sára fordítsák, hogs’- Miskolc [.-valóban Észak-Magvarország jj kulturális, gazdasági és poli­tikai központtá legyen, jj A tanácsülés a költségvetési tervezetet egyhangúlag elfo- ígadta és határozattá emejwi

Next

/
Thumbnails
Contents