Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

Elmúlt századok emlékei Bevált a szénkénegczés és a nafatox , *■'!" ^‘^'KíiiuanaeiiuiMaiíitíiiiumjtirtii.uiiínoTTtm'cirLaiu.-ctDu^ti Fatói lehet tőlük V zomjas vagy? Ott a víz­LJ csap. Egy mozdulat ós tele a pohár, s ha kell „lei is j ereszted a csapot”, hogy a S víz friss legyen. A gönciek Ftitokban 'irigyelték is ezt a | városiaktól. A féltékenység 1 azonban nem takarta el sze­mük elől a kínálkozó lehető­ségeket. Először 1956-ban dr. Csema László, ■ tanácstitkár pendí­tette meg a dolgot Szalóczi Jánosnak meg Meskó Pista bácsinak. Tudta, hogy ott bu­zogott a víz a hegyen, ami a fürdőt táplálta. Le kell vezetnünk! í —- De honnan vesszük a |. pénzt? — kapott a szón a két | idősebb tanácstag. I — Összefogunk mi, s az egész község — így a tanács- titkár. S á két idős ember nem sajnálva a fáradságot, ceru­zával, papírral elindult Gön­cön. Felírták mindazok ne­vét, akik segítséget ígértek. Mikor visszafelé tartottak a tanácsházára, rájöttek, hogy a titkár nem mondott hiába­valóságot. S a kezdeményezés nyo­mán 1956 óta sokat változott a község. A helyi Rákóczi I Tsz és a leánynevelő intézet I is meghallotta a kezdemé- I nyezést és úgy intézték, hogy j egy kis pénz is kerüljön a j. munkához. Ugyanígy a ta- I nács, sőt a megye is segített. | Ebben az évben vízgazdálko- j dásra 157 ezer forintot költe- 1 nek. Elvezetik a vizet az új- I telepre, valamennyi iskolát 1 ellátnak vízzel, sőt ma már I mind több lakásba is beve- l zetik. A régi két egészségte- j len kút már a múlté, 28 köz- ! kút szolgálja a község vízel- | látását, sőt a tsz-be sem kell 1 már lajttal hordani a vizet § az itatáshoz, mert csőveze- í t ék kel oda is eljuttatták. És nemcsak a vízvezeték L szerelésében mutat jó példát a község lakossága, hanem mind több utcán épí­tenek új járdát, közlekedésre alkalmas utakat. Szalóczi Já­nos és Meskó István nem in­dult el hiába. Kezdeménye­zésükből községi mozgalom lett. így ismerték meg job­ban a községbeliek a helyi népfront-bizottság titkárát, Nagy Istvánt, Bercsényi Jó­zsefét, dr. Zsoltvay Gyula kör­zeti orvost, s több olyan em­bert, aki lelkesen szervezi, szakmai hozzáértésével irá­nyítja a társadalmi munkát. Tanulni lehet a gönciektől, akik tudják, hogyan lehet a község fejlesztésére szánt forintokat megtetézni. Garami Ernő Tavasszal megyénkben ha­talmas hörcsöginvázió kezdő­dött. A Hernád völgyében és a szerencsi járás területén, 29 község határában mintegy 46 ezer holdon annyira elszaporo­dott ez a falánk kártevő, hogy 100 négyzetméterenként 8—12 lakott hörcsöglyukat is talál­tak. Különösen Hernádnémeti, Legyesbénye, Abáújszántó kör­nyékén szaporodott el olyan nagy tömegben, hogy a vető­magot is kiette a földből. A termelőszövetkezetek saját erőből, vízzel történő kiöntés­sel, csapdák felállításával is ir­tották a kártevőket, de például csak Monok község határában a 66 ezer darabra becsült hör­csöggel saját erejükből nem bírtak. A Borsod megyei Tanács az államtól kapott segítséggel másfél millió forintért 35 va­gon szénkéneget szerzett be, s a növényvédelmi gépállomás, valamint a járási és megyei ta­nács szakembereinek irányítá­sával megkezdődött az irtás. A tsz-tagok munkaegységben ön­tözték a szénkéneget a lyukak­ba, s többmillió hörcsögöt pusz­títottak el. Máshol a levéltet- vek ellen használt, nafatox. ne­vű vegyszert fecskendezték a lyukakba, s így pusztították a hörcsögöt. Kik lömnek Moszkváiról a szovjet filmhétre. Mint Moszkvában közölték, a szovjet filmhétre Budapest­re induló szovjet filmküldött­ség élén Fjodor Belov, a mű­velődésügyi minisztérium film- forgalmazási főigazgatósága nak vezetője áll. A küldöttség tagjai: Zsanna Prohorenko a Ballada a katonáról című film női főszerepének emléke zetes alakítója és Fjodor Zub kőv színművész, aki az Iván gyermekkora című film egyik férfiszerepét játssza, Megnyitották a munkásakadémiákat a D&MÁVAG-ban Pénteken délután ünnepélyes keretek kőzett tartották meg a DIMÁVAG kultúrtermében a munkásakadémiának és a nők akadémiájának megnyitó elő­adását. Hütter László a szerve­ző bizottság nevében üdvözölte Vietnami szobrásznövendékek tanulnak a Képzőművészeti Főiskolán A Képzőművészeti Főiskola szobrászati tanszékének in. éves nö­vendékei között tanul Lám Hong Khánk és Fu Oanh viet'nami nö­vendék Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművésznél. Képünkön: Fu Oanü munkáját figyeli Pátzay Pál, „Homo aquations" a jövő „haiemfoere"? Védelmet kérnek az agglegényeit az EHSZ-töl \ Frank Sunner amerikai agg­legény beadványt intézett az ENSZ emberi jogokkal foglal­kozó bizottságához. Beadvá­nyában kijelenti: Mindenütt bántanak minket, agglegénye­ket, üldöznek az asszonyok, a hatóságok, az adóhivatalok. Minden eszközzel rá akarnak bírni, hogy házasodjunk meg. Mi azonban nem óhajtunk há­zasodni, és azért az ENSZ vé­delmét kérjük. Jacques-Yves Cousteau ka» pitány, a híres francia mély­tengeri kutató, a Londonban megtartott második „Élet a víz alatt” témájú kongi-esszuson kifejtette azt a nézetét, hogy rövidesen megszületik az új embertípus, a „Homo aquati- cus” vagy „halember”, akinek természetes lakóhelye a tenger mélye lesz. Cousteau már a jövő év ele­jén meg akarja tenni az első lépéseket az új embertípus ki­alakítására. Munkatársaival megépíti az első „víz alatti falut”, amelyben egy-két tucat ember élhet majd állandóan. A tengeralatti lakótelepet kis mértékű atomenergia teleppel szerelik fel, ez fogja a tenger vizéből fejleszteni a lélegzés­hez szükséges anyagokat. Cous­teau meggyőződése szerint egy fél évszázadon belül lesznek olyan emberek, akik már a víz alatt jöttek a világra, és a ten­ger mélyén létesített kórház jelentéktelen sebészi beavatko­zása nyomán alkalmasak lesz­nek arra, hogy ugyanolyan természetesen mozogjanak a víz alatt, mint a szárazföldön. A modern, színes bútorok hódítanak..." ## A színék hangulatos kaval- kádja, a székek, a heverők, az asztalok modem vonala — ez lepi meg legjobban a nézelő- döt, ha a miskolci bútorüzlet — a Kiskereskedelmi Vállalat 50. számú boltja — helyiségei­ben sétálgat. S ha az árak után érdeklődik, újabb kellemes meglepetés éri: a modem bú­torok — különösen az újszerű, kényelmes ülőbútorok — sok­kal olcsóbbak a régi, sok fa­anyagot igénylő, nehézkes bú­toroknál. A nagyon ízléses, laticel-pámás lengyel fotelok például 600 forintért, az öblö­sebb, elegáns „Párizs”, „Ámor”, „Balaton” fotelok — piros, sárga, kék, grafitszürke, csao, zöld, finoman mintázott huzatokkal — ezer, ezerkét­száz forintért kaphatók. — Nagyon népszerűek és ke­resettek az OTP-hitellevélre vásárolható garnitúrák: a mo­dern kecskeméti és a variál­ható „Hangulat”. Reméljük, hasonlóan kedvelt lesz az új, NDK-ból importált, 3 darab­ból álló garnitúra is — hallot­tuk Valkányi Jénőnétől, az üz­let helyettes vezetőjétől. — Egyébként már sokan darabon­ként, különféle színű bútoro­kat vásárolnak. A modem lak- berendezési elvek szerint ugyanis egy szoba garnitúrájá­ban különféle színű bútorok is lehetnek. Természetesen eze­ket harmonikusan kell össze-: válogatni. Mi az üzlet forgal­mából megállapítottuk és így nyugodtan állíthatjuk: ma már a bűtorvásárlók körében a modern, színes bútorok hódí­tanak. a hallgatókat, majd Kerekes József elvtárs a TIT megyei el­nöksége képviseletében meg­nyitotta a munkásakadémiák 1962—63-as évfolyamát. Azután Lipovszki Gyula vál­lalati igazgató tartotta meg az első előadást „ A gépgyártás fontossága a kongresszusi irányelvek alapján” címmel, készletesen foglalkozott a több, jobb és gazdaságosabb termelés fontosságával, valamint azzal, az intézkedési tervvel,. amely­ben az irányelvek le vannak bontva meghatározott felada­tokra és időpontokra. automatikusan vezérelt hajó A Dnyeper folyó hullámain nemrégiben megjelent a világ első, teljesen automatikus die­selhajója. A hajón nincs kor­mányos, a fedélzeten nincse­nek matrózok, a hajó gépterme üres. A hajót teljes egészében műszerek irányítják a partról. A szovjet konstruktőrök „labo­ratóriumnak’’ nevezik az érde­kes, új vízijárművet, amely ki­tűnően manőverezik a folyó kanyargó vizén, kikerüli a zá­tonyokat, időben csökkenti, il­letve növeli a sebességét. A XVIII. század második felétől a XIX. század végéig több üveg­buta működött a Blikkben. Ezekben, a legkülönfélébb üvegtárgya­kat készítették. Vázák, poharak, dísztárgyak Cs üvegvasaló, löpo- ros szaru került ki az akkori mesterek keze alól. A vitrin alsó sarkában az utolsó bükki üveg hutás képe látható. A miskolci Herman Ottó Múzeum látogatói elismeréssel nyilatkoznak a régi mesterek finom munkájáról. Elkészült a jövő évi kiállítások programja Több úrubemin Hatót rendezünk a temgeren4nE®n Külkereskedelmünk ez év­ben 23 nemzetközi vásár hiva­talos részvevője volt. Vállala­taink kollektív kiállításait — ezeket a Magyar Kereskedel­mi Kamara szervezte meg és tavaly több mint ötmillió kül­földi érdeklődő, ipari, keres­kedelmi szakértő tekintette meg. A helyszíni üzletkötése­ken kívül a kereskedelmi ered­mények abban is kifejezésre jutnak, hogy vállalataink újabb cégekkel léptek össze­köttetésbe, vagy a meglévő kapcsolatokat is elmélyítették. A Magyar Kereskedelmi Kamarában most készült el a jövő évi külföldi kiállítások menetrendje”. Külkereske­delmünk megjelenik mindazo­kon a nemzetközi vásárokon, amelyeknek már a hagyomá­nyos kiállítói közé tartozik, így többek között a lipcsei, a brnói, a bécsi, a milánói, a zágrábi, a szaloniki, az izmíri, a damaszkuszi és az utrechti nemzetközi, vásár látogatói szemlélhetik meg ismét a ma­gyar ipar legújabb termékeit. A tavaszi kiállítások sora a szokásostól eltérően, a tripoli- szival kezdődik. Nagyobb ki­állításon ezúttal először tárják a líbiai érdeklődők elé a ma­gyar exportcikkek egy részét. Ezt követően „ellátogatnak” majd iparunk gyártmányai áprilisban Tokióba, Casablan­cába, Grazba, májusban a friedrichshafeni nemzetközi vásárra és részt veszünk 1963 első felében a párizsi, páduai, utrechti nemzetközi vásáron is. A külkereskedelmi vállala­tok önálló árubemutatóinak száma is gyarapszik. Előrelát­hatólag 222 külföldi szakmai, kereskedelmi találkozón lesz­nek jelen a különböző válla­latok. A tengerentúlon há­romszor annyi kiállításuk lesz, mint az idén volt. Kubában a Medimpex tervez gyógyszer­bemutatót. Több vállalat kí­ván részt venni a bogotai, ko­lumbiai és az addis-ababai nemzetközi vásáron. A helytörténeti anyag gyűjtése és feltárása a Miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban Ä szocializmus anyagi és technikai bázisának megte­remtése, és a sokoldalúan kép­zett embereknek — a kom­munista társadalom építőinek — nevelése szükségessé teszi az ország termelőerőinek széleskörű tanulmányozását és felhasználását. Ugyanak­kor a dolgozók kommunista öntudatának, aktivitásának és öntevékenységének fokozását is. A megyék, a gazdaságföld­rajzi körzetek gazdaságának komplex fejlesztése azt Kí­vánja a helyi dolgozóktól, hogy alaposan és átfogóan foglalkozzanak saját vidékük természeti, gazdasági és törté­neti sajátosságaival, anyagi erőforrásaival, a nép tapaszta­lataival. A helyismereti irodalommal kapcsolatosan tehát a megyei könyvtár fő feladatai között olyan fontos célkitűzé­sek szerepelnek, mint: a vi­dék (Borsod-Abauj-Zemplén megye) szocialista építésének aktív segítése, gazdasági és kulturális fejlődésének elő­mozdítása; a hazafisAx és a szocialista haza iránti Szeretet érzésének kifejlesztése, to­vábbá a szülőföld megbecsü­lése, természeti kincseinek és műemlékei védelmének segítése; a természeti kincsek feltárásával és felhasználásá­val, a vidék történetének és kultúrájának tanulmányozá­sával foglalkozó intézmények, szervezetek és kutatók támo­gatása; az iparban, a mező- gazdaságban és a tudomány­ban szerzett jó tapasztalatok terjesztése. A helyismereti irodalom fogalmába tartoznak mindazok a sajtótermékek, tehát köny­vek — helyismereti jellegű időszaki kiadványok — a he­lyi és a központi időszaki és folyamatosan megjelenő kiad­ványokból származó cikkek, térképek* plakátok* röpla­pok — amelyek teljes egészük­ben, vagy részben Borsod- Abauj-Zemplén megye vidé­kével — annak kiváló szemé­lyeivel foglalkoznak, tekintet nélkül megjelenési helyükre. Az utóbbi években szerte az országban fellendült a könyvtárak helyismereti tevékenysége A helyismereti irodalom gyűjtésére és feltárására ná­lunk is történtek már lépések korábban is, de aktívan, te­hát úgy, hogy embernek a könyvtárban ez legyen a mun­kaköre — csak most, 1962. év utolsó negyedében került sor. Könyvtárunk könyvanyagá­ból mintegy 5 ezer kötet a hely- történeti anyag, amelyek egy ré­sze a megye természeti világá­ra, gazdasági életére, föld­rajzi és társadalmi viszonyai­ra, történetére, forradalmi ha­gyományaira, népszokásaira és egyéb emlékeire vonatkoznak. Másrészt helyi szerzők művei ezek, illetve helyi kiadványok, nyomdatermékek. Miután nemcsak a könyvek fontosak a helyismeret szem­pontjából, hanem az egyéb dokumentumok, így a periodi­kák — az újságok, folyóiratok — is, ezekből 1956 óta figye­lést végzünk, és úgynevezett tájcikk katalógusban tárjuk fel folyamatosan a megyei, il­letve országos lapokban meg­jelent jelentősebb cikkeket, az olyanokat, amelyek a me­gye gazdasági életére, törté­netére, forradalmi hagyomá­nyaira, népszokásaira és ter­mészeti világára vonatkoznak. Ebben a táj cikk-katalógusban nemcsak a Borsod-Abauj- Zemplén megyére, hanem a Heves és Nógrád megyére vo­natkozó cikkek is megtalálha­tók. Szeretnénk megkezdeni az egyéb dokumentumok feltárását is. Ezek a kisnyom­tatványok, a prospektusok, a nyomtatott meghívók, a gyász- ] jelentések, a röpiratok, a pla­kátok, a színlapok és a fény­képek, amelyek események­ről, tájakról, épületekről, ne­vezetes személyekről készül­tek. Ezek gyűjtését részben már régebben megkezdtük. (Az előbbieket kötelespéldányként megkapjuk a nyomdától.) Ugyancsak a helyismereti tájékoztatás segítését szol­gálja a megye és Miskolc vá­ros repertóriuma, mely a XVIII—XIX. és a XX. századi megyei vonatkozású cikkleírá­sait tartalmazza. Szeretnénk felhívni mind­azok figyelmét, akiknek bir­tokában bármilyen helyisme­reti vonatkozású dokumentum van, hogy ajánlja föl könyv­tárunknak, akár megvételre is. Ankét az anyaggyűjtésről November végén a Sárospa­taki Múzeummal, a miskolci Hazafias Népfronttal és me­gyei levéltárral közösen szer­vezünk egy ankétot Sárospa­takon. Erre meghívjuk a me­gyénkben élő helytörténeti kutatókat és az illetékes szer­vek képviselőit — velük be­széljük meg: mi az igényük. A könyvtár a továbbiakban az igényeknek megfelelően irá­nyítja majd a helyismereti anyagának gyűjtését és feltá­rását. Kluger Lászlóné könyvtáros ESZAKM AGY ARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lap)» Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tőr 2. Kiadja: Az Eszakmagyarországl tapkiadő Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdába« Felelős vezetői Kárpáti oyorgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents