Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
Vasárnap, 1962. november 4. ESZ AKM AGT ARORSZAS s <* <• Cigándi képeslap A gyermek otthoni tanulásáról, a tanulás ellenőrzéséről Az apa és az anya felelős gyermekéért. Nemcsak azért, hogy testileg egészségesen fejlődjék, s a szülők gondatlansága miatt ne érjék balesetek, hanem azért is, hogy szellemileg fejlődjék s a reá rótt feladatot, a tanulást, mint munkát becsületesen elvégezze. Pedagógiai gyakorlatom alatt megismertem olyan szülőt, akivel csak a családlátogatás alkalmával tudtam beszélni. Az iskolát sohasem keresi fel, tehát nem érdekli gyermeke tanulmányi előmenetele, magatartása, a közösségbe való beilleszkedése. Olyan szülőket is ismerek, akik csak saját életük problémáival vannak elfoglalva s nem is akarják segíteni gyermeküket a tanulásban. A szülőknek tudniuk kell, hogy: L a jó felfogású és szorgalmas gyermek megállja a helyét az iskolában: 2. a jó felfogású, de lusta csak közepesen tudja feladatait megoldani; 3. a nehéz felfogású, de szorgalmas is közepesen tudja feladatait megoldani; 4. a nehéz felfogású és lusta nem képes feladatával megbirkózni, s elégtelen osztályzatokat visz haza. A szülőknek azonban nem e négy eset szerint kell mérlegre tenniük gyermeküket, hanem minden esetben a legmesszebbmenőén kell segítséget nyújtaniuk az iskolai anyag felidézésében, megszilárdításában, továbbá ismereteik tudatosságát, mélységét állandóan ellenőriznünk kell. Vannak szülők, akik állandóan érdeklődnek gyermekük iránt s mindenre tanácsot kérnek a pedagógustól. Ezek belátják, hogy gyermeküket rá W ¥ Őszi divat Az idei ősz divalszinei tompábbak, mintha szürke fátyo- lon szűrték volna ki a túlzott élénkséget a szövetek, selymek anyagából. A fűzőid hervadó lombszínűvé, a piros dércsipte szőlőlével színéhez hasonlóvá tompult, s a narancsszín a lehullott avar rozsdás árnyalataivá alakult. A ruhák vonala is megszelídült, Nem olyan szélsőségesen bő, vagy szűk, mint a nyáron volt. Egyszerűbben, puhábban követi a női formákat: a felsőrész enyhén „sveifolt”, míg a szoknya „trapéz-szabású”; lefelé bővül kicsit és 4 cm-rel takarja a térdet. Rajzunkon hat őszi kosztümöt mutatunk be: Sima szoknya, háromnegyes köpeny-kabát nagy gallérral. Az oldalvarrás helyén l cm-es pié letüzve. Anyaga: rozsdabarna bolyhos szövet. Zippzárral csukódó kiskosztüm. Olajzöld, Saját anyagából Visszahajlott szegélyezés. Belegombolt selyemsál zöld-fekete- csau színű mintázattal. Grafitszürke trapéz-szoknya és mellényke (háromnegyedes ujjú). Színes csíkozású kötött blúz és sapka. Gesztenye színű kosztüm, barna bársony gallér, kézelő és zseb beállítással. Gallér nélküli, felszabott nyakú kosztüm. Szilvakék színben. A tűzésdisz világos szürke. Padlizsánlila szoknya. A felsőrész tompa sárga. A kendő •ionos színű, s a szoknya anyagából bélelt és szegélyezett. A Bodrogköz legnagyobb, > 5200 lelket számláló közsé- ; gében, Cigándon töltöttem i egy rövidke őszi napot. Be- , nyitottam vagy húsz ajtón,. 5 megcsodáltam három nagy- < üzemi gazdaságot, bejártam í a templomtoronyból is belát- ; hatatlan, száz hold híján : tízezer holdas határ egy részét, s beszéltem emberek- j kel, akiknek mondanivalójá- ; val megtolt a jegyzetfüze- '. tem, pedig csak kis részét : jegyeztem fel mindannak, J amit büszke örömmel sorol- í tak cl eredményeikről, s hát- ; ran, szókimondón» mondtak , cl a még meglévő hibákról. ; Beszéltem vezetőkkel, akik ■ valamikor zsellérek voltak, ; volt nagygazdával, aki rajta ! volt a kuláklistán, s ma • brigádvezető és este társa- 1 dalmi munkát szervez a < községfe.Hesztés érdekében, s beszéltem olyan tsz-taggal is, aki egy esztendeje ki akart lépni a termelőszövetkezetből, most pedig azt mondja nevetve: „de nagy bolondság is lett volna”. Nekik köszönöm, hogy átadhatom az olvasónak ezt a cigándi képeslapot. Horgok csillagokból t összeállított terítő Tervek, tettek, apróságok A cigándiak nagyon szeretnek olvasni, Ezt bizonyítja a napokban tartott író—olvasó találkozó iránti nagy érdcklö- \dés is. Pedig először arról volt szó, hogy az egyik, azután arról, hogy a másik, majd a találkozó előtt kiderült, hogy a harmadik író látogatott el hozzájuk. Sajnos, az ő Írásait •■kevesen ismerték, de legalább !a IcgiUctékesebbek egyikének ■ ■mondhatták el, hogy miről is [szeretnének olvasni. * Olvasni? Igen, jövőre már azt is többet lehet Cigándon. Hetvenötezer forintot kapott a • község új, önálló községi könyvtárra, s ehhez ötezret . ,i»ég a községfejleszlésböl is pótolnak. Anyaga: 60-as ^Horgony-fonal és 12-es horgolótű. A nagy csillag 1. sora: S láncszcmcs kör. 2. sor: a körbe 24 ketréhajtásos pálca, 3. sor: !> láncszeme« lyuk, cgyráhajtásos pálca. 4. sor, minden lyukba 6 kétráliajtásos pálca, utána 13 láncszem. 5. sor; a 13 láncszcroes ivekbe 11 Itáromrá- hajtásos pálca, köztük l—l láncszem. n. sor: 5 láncszem, rövid- pálcával leöltünk minden alsó láncszembe, A cakk végén 1 láncszemmel megyünk át a következő cakkra. A csillagokat 1 ealtk 5 középső ivénél kapcsoljuk össze összekötő csillag: 1. sor: 8 láncszeme.s kör. 2. sor: 5 kétráhajtásos pálca a körbe, <az első pálcát 4 láncszem helyettesíti) utana l—l négyráliajtásos pálca ■ nagy csillag szabad sakkjának 4. és 6. Ivébe öltve (a nagypálcákat a tetejükön .Usszehorgoljuk) utána a körbe ismét 5 kétráhajtásos pálca, majd 1—1 négyráliajtásos pálca a ralikba stb. összesen 4 ismétlés után befejezzük a csillagot. A madárvédelemről Télre, a hasznos madarak részére készítsünk madáretetőket és Hatókat. A készítésnél ne feledjük el: az etetőknek és az Hatóknak legyen fedelük, hogy csak az alulról felfelé repülő madarak tudják megközelíteni. így a kártékony verebek elöl elzárjuk. A verebek ugyanis csak rárepüléssel tudják táplálékukat elérni. ILLIK: Vonatról, villamosról, autóbuszról először a fiatalabbnnk — férfi és nő esetében a ferfi- íek — lelépnie, hogy segíthesse a többiek lcjövclclól. NEM ILLIK: Vonatra, villamosra, autóbuszra először a íiatnlnbbnak — férfi és nö esetében a ferfi- lek — fellépnie és elfoglalnia i legkényelmesebb helyeket. A községbe már évekkel ezelőtt bevezették a villanyt, de a Vasút, a Hajnal, a Déryné és más utcákba még nem jutott el a fény. .lövőre a község- fejlesztési tervben 2 kilométer villanyhálózat bővítése is szerepel. Az új falurészek, új házaiban sem kell sokáig raboskodni a petróleumlámpák mellett. Nehéz dolga van Cigándon a postásnak. A borítékokra ugyanis ritkán írja rá a feladó a cimzett ragadványnevét, pedig a 76 Oláh József közül bizony nagyon nehéz ragadvány név nélkül megtalálni az igazit. Milliomosok A cigándi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai milliomosok lettek. Nem úgy kell ezt érteni, hogy közös vagyonuk érte el a milliót — már reges-regen túljutottak ezen —, hanem úgy értendő a milliomosság, hogy kerek egymillió forintjuk van a bankszámlán. Pedig u Petőfiben nem most, az esztendő közeledő végeztével fizetik ki a végzett munka jutalmát, hanem saját pénzeszközzel, havonta fizetnek mindenkit végzett munkája szerint. Nemcsak György Károly, az elnök, hanem a tagság is azt mondja, hogy náluk nagyon bevált az anyagi ösztönzésnek ez az új formája, a pénzheni munkadíjazás. Júliusban akadt olyan háromtagú család, akik 7 ezer forintot kerestek. Nem ritka az 1800—-2000 forintos havi „fizetés", de ezt még a prémium is megtetézi. Ilyen anyagi ösztönzés mellett azután nem is csoda, hogy a szárazság ellenére olyan eredményeket értek el, amelyekre még sosem voU példa Cigándon. A betervezett 22 vagon helyett 34 vagon kenyérgabonát, 55 ezer tojás helyett 82 ezret, 340 hízósertés helyett 431-et, 19 vagon burgonya helyett 22 vagonnal adtak el az államnak és hasonló számokat lehetne sorolni a kukoricára, cukorrépára, aprómagvakra. vágottbaromfira és zöldségfélékre vonatkozóan is. Hagymából például 20 holdon 80 mázsán felüli átlagtermést, cukorrépából 130 holdon 170 mázsás átlagtermést értek el. Ilyen körülmények között érthető az a bankszámlán lévő egymillió forint, ami még növekedni is fog. Misiéi* Fodor Kaszás Miklós kalandjai Élnek még a cigándi szőttesek mesterei Ragyogóan tiszta., fehérre meszelt házban, az egyszerű, házilag készült szövőszék mellett tuláltam rá Fodor B. József nera, a cigándi szövőasszonyok vezetőjére. —- Dehogy mennek feledésbe ezek a gyönyörű szép cigándi minták — tiltakozik nevetve Fodorné, amikor elmondom, hogy az utóbbi években alig hallani hírét az egykor oly híres cigándi szőtteseknek. — Meg sem tudnánk mi már lenni szövés nélkül. Csakhogy kevesen vagyunk s belországba alig jut valami a cigándi szőttesekből, kiviszik azt mind külföldre, főleg a nyugati országokba. Azután Csősz Csáki Zsuzsi néniről, a nemrég elhunyt cigándi népművészről beszélgetünk. aki igen sokat tett a cigándi szőttesek hírnevének öregbítéséért, Fodorné most az ő örökébe lépett, amikor elvállalta a nemcsak házi használatra szövögető hét szövő- asszony irányítását. Gyönyörű mintájú szőttest mutat, — Pályázatra készülök vele — jegyzi meg szerényen —. szeretném elnyerni a népművész címet. Érdemes volt egyesülni az Aranykalásszal Az elmúlt évben még négy termelőszövetkezet működött Cigándon, s közülük a kis Új Barázda bizony adóssággal zárta az esztendőt. Télen azután egyesültek az Aranykalász Termelőszövetkezettel, $ az eredmények bizonyítják: senki sem bánta meg ezt a „házasságot". — A betervezett 31,50-es munkaegységnél valamivel többet is el tudunk érni, s körülbelül 600 ezer forint értékű termény megy a premizálásokra is — tudom meg Timárj Gyulától, a tsz mezőgazdászától. — Adósság pedig már nincs egy fillér sem, pedig kaptunk „hozományul" több mint háromszázezret. Es elmondja, hogy a rossz időjárás ellenére ők sem hoztak szégyent a cigándi termelőszövetkezetekre. 48 vagon gabonát, 55 vagon étkezési és vetőburgonyát, 17 500 ránteni- való csirkét és 20 vagon vegyeszöldséget adtak el többek között. És megkezdték a szövetkezet szakosítását is. Az elkövetkező években ugyanis főleg állattenyésztéssel és aprómagvak termesztésével foglalkoznak majd. Jövőre 20 holdon hagymamagot, 50 holdon köménymagot, ío holdon magrépát termelnek, s 1964-re 400 hold lesz az öntözött területük. kap, mint zsellér korában. De mivel újságolvasó ember, boldogan élt jó szó nélkül, elegendő dollárral a zsebében, mert úgy tudja, hogy odahaza még rosszabb. És milyen tie- héz ezek után megérteni, hogy azok a volt cigándi iskolatár- Sak, akiktől „elvették a földet,” most úgy beszélnek ezer holdas farmokról, hogy „a mi gazdaságunk." Amikor beleült a Petőfi Termelőszövetkezet bricskájába, hogy körüljárja a majorságokat, eszébe jutott, hogy 30 esztendővel ezelőtt egyszer álmában övé volt az egész cigándi határ. S akkor álmában jiov érezte, hogy 6 a legboldogabb ember a faluban. Eszébe sem jutott, hogy zsellértársai szegények maradtak, inkább arra gondolt, hogy a nagygazdákat is fölfogadja majd cselédnek. És most a volt zsellértárs, a volt nagygazda mind úgy beszél erről a határról, s mindenről, ami ebben a határban található, hogy „a miénk!” Hiába, nehéz ezt megérteni, s mister Fodor Kaszás Miklós fejcsóválva utazott vissza Kanadába, ahol a nagy- nagy húsüzemben csak egy munkaruha az övé. Egy öröm és egy üröm Nagy öröm érte Kántor Lajost, a cigándiak iskola- t igazgatóját. November 5-éti, S hétfőn reggel egy húsztagú j magyar pedagógus küldött- i ség tagjaként a Ferihegyi 5 repülőiéiről kéthetes tanulmányútra utazik Bulgáriába, ; Elmondta örömét kis tanít- § ványainak is, s azok az egyik ;; úttörő foglalkozáson elható- I )ózták, hogy ajándékokat | küldenek bolgár pajtásaiknak. Már együtt vannak a kis fésütartók, a jelvények, apró cigándi mintás térítők, s elkészültek a gömbölyded betűs levélkék, amelyek ezer cigándi iskolásgyermek üdvözletét tolmácsollak a bálnát pajtásoknak. És Kántor Lajosnak nagy öröme közepette eszébe jut. az ezer gyermek problémája, a cigándi iskolakérdés. — Szivesen lemondanék i erről, s minden más külföldi | útról, ha a megvet tanácson . vagy a minisztériumban vég- 1 re pontot tennének a cigándi iskolnkérdés vénére —mondta a tanítványait szerető pedagógus. Jó lett volna valami biztatót mondani Kántor Lajosnak. de men előzött, — Amint hazajövök — f mondta, már ismét mo so- i lyogva —. folytatjuk a bar- [ c.ot az új cigándi iskoláért / i!!Mtiiumnr:iimiiiiiiimtmtHH:i!innw!iiiiiiiii:i:iiiM»mii!»iiiiiumimmmmimiiwwi# Összeállítón»: Pozsonyi Sándor 1 S Mi lesz a mozival? ! .♦ > i; Idős emberek és fiatalok S [•egyaránt ezt kérdik a faluban ; i;már hónapok óta. A művelő-! ••dési otthont, amelyben a mozi > •;is helyet kapott, még a nyár j feléjén életveszélyesnek nyílva- ) [•nították, s azóta se mozi, se; ^kultúrműsor. Pedig a eigán- . [•diák szeretnek szórakozni, sze- ! £ rétik a kultúrát. A pártház ka- ; j.pui nyitva állnak minden kul- , plurális rendezvény előtt, de j £ vajon egy alig száz embert be- t [•fogadó kis terembe hogyani fcféme a 7—800 főnyi érdek-! :*iódö? i; A községi tanácson elmond- ; j.ják. hogy nyolc és félezer fo- > •hant végre rendelkezésükre áll [la veszélyes födémszerkezet [•megjavítására, s ha minden ! jjól megy, december elején is- \ [•mát lesz mozielőadás, megtart-; [Mintja bemutatóját az alnkuló- j.félben lévő irodalmi színpad.! ?s bemutatkozhat az úi néni ! Sí áncesoport is. amelynek 14 < [•fiatal pedagógus az erőssége. < •! A cigándiak remélik, hogy> {•ez az ígéret meg is valósul s 5 s'aaok. akik sürgősebben is in- S [•tézkedhettek volna, most való- < •tonn tesznek vnlnmit a több í •Iminf: ötezer lakosú község kul- \ {Morális érr>'»klődé'“nek kielégí- í ítése érdekében. erre a gyermekek nagy részének mindig szükségük van,! mind a tanulás lefolyását, mind eredményét illetően, Ahhoz, hogy a szülők ered-! ményeket tudjanak elérni, ki kell alakítaniuk gyermekeik! önbizalmát, mert önbizalom nélkül nem számíthatnalc tar- tós és jó tanulásra. Az önbizalmat nem lehet szidással, pré-' dikációval, veréssel, vagy megszégyenítéssel kialakítanunk.' Minden szülőnek tapintatosnak! kell lennie, meg kell értenie gyermekét, állhatatosan, reáli-; san bátorítania kell őt és baj esetén az együttérző vigasztal lás, a jól alkalmazott dicséret! az a módszer, amelynek segít-' ségével eredményt lehet fel-! mutatni. Gergely Márta ' .................................................. k ell szoktatniuk a pontos munka elvégzésére, majd azután is rendszeresen ellenőrizniük kelt, Hogyan történjék az ellenőrzés? A szülők vegyék figyelembe gyermekük önállóságát. Az ellenőrzést és az önállóságot össze kell egyeztetni, Az ellenőrzés akkor jó, ha nem akadályozza meg a gyermek önállóságának kibontakozását. Azt kell alaposan ellenőrizni, hogy a gyermek idejében kezdi-e a tanulást, mindent elkövet-e, hogy megértse, vegyes módszerrel igyekszik-e említ kezeiébe vésni. A szülőknek gazdaságos tanulásra kell szoktatniuk gyermeküket. Ennek első szakaszában a gyermek akárhányszor kijelenti, hogy ő már megtanulta leckéjét, s nem hajlandó elhinni, hogy kőt oldalt két perc alatt nem lehel megtanulni. Ezt csak akkor hí-. szí el, ha fel kell mondania s valóban nem megy. A gazdaságos tanulásra nevelés második szakaszában a gyermek már önmaga is ellenőrzi tudását. A mi feladatunk necsak kikérdezésből álljon, hanem n gyermek önellenőrzésének éber ellenőrzéséből. A harmadik szakaszban már fokozatosan csökkentjük a tanulás lefolyásának és eredményének ellenőrzését. Próbaidőre függesztjük fel. Megmondhatjuk a gyermeknek, hogy például: a történelem tanulásának lefolyását nem fogjuk ellenőrizni, hanem csak eredményét, azt se rendszeresen, csak időnként, váratlanul. Az effajta ellenőrzés a negyedik szakaszban se maradjon el, mert [• Qok, nagyon sok mindent f nem értett meg mister [• Fodor Kaszás Miklós, az egy- i[ kori cigándi zsellérember, amikor az elmúlt napokban 30 [• évi távoliét után hazalátoga- t'.tott szülőfalujába. Bizony sok [• víz folyt le azóta a gáton túl, az i'.öreg Tiszán, de azért mégis •• csak furcsa, hogy valaki ne £ismerjen rá szülőfaluja utcáidra, s ne tudja felfogni se józa- :• nul, se cukrászdái poharazga- fiíás után azokat, amiket lát és [•/1 all. Pedig mister Fodor nemcsak világlátott, hanem i>élettapasztalatokban is gazdag Íember. Amikor a nagy nyo- £mór elől kivándorolt Kanadádba, végigdolgozta az új vi- f.lág északi részének legne- j-hezebb bányáit. Kiverejtékcz- :[íe, hogy teljesüljön az egykori '.■zsellérálom, s farmot bérelt. ? Szerették a magyar bérlőt, tmert jól termelt, pontosan fi- i*zctett, de mivel a nagy tavak •.partján sokkal nagyobb far's mok is léteztek, a kis farm jegyszer csak tönkrement, el- túszott. Nem maradt más, csak két dolgos kéz. Talált is j> munkát — igaz nehezet — ► epy hatalmas húsipari üzemiben, ahol pénzt sokkal többet, '•de jó szót sokkal kevesebbet
