Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

Vasárnap, 1962. november 4. BSZAKMAGYARORSKAG 3 Csehszlovák szakszervezeti delegáció Miskolcon A napokban az SZMT vendé­geként Miskolcra érkezett há­romnapos tapasztalatcserére a Kassa területi szakszervezet nyolctagú delegációja, amely a szocialista munkaversenyről, a munkavédelemről, a szocialista berendezésekről és néhány bi­zottság szervezeti felépítéséről kíván tapasztalatot szerezni. A csehszlovák küldöttek ma, vasárnap a megyei szakszerve­zeti vezetőkkel együtt értékelik a látogatásuk során szerzett ta­pasztalatokat, élményeket, majd visszaindulnak hazájuk­ba. Ma és holnap Merre tart a megye mezőgazdasága ? A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Romániában A Román Népköztársaság \Tagy Nemzetgyűlésének meg­hívására szombaton Bukarest­je érkezett a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldöttsé­ge Megnyílt Miskolcon a közlekedési dolgozók újítási mozgókiállítása (Tudósítónktól.) A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium az újítási mozga­lom fejlesztése végett mozgó- kiállítást szervezett. A kiállí­tás anyaga országjárása során szombaton érkezett a Miskolci Tiszai Pályaudvar csonka vá­gányára. : A kiállítást ünnepé­lyes keretek között délelőtt 3 0 órai kezdettel nyitották meg. A megnyitón Héjj Károly elv­társ, a Vasutas Szakszerveze­tek megyei bizottságának mun­katársa méltatta a kiállítás je­lentőségét; A két kocsit megtöltő kiál- nak bele. lítás anyaga működő modellek­kel ismerteti a közlekedési dol­gozók legértékesebb újításait, többek közölt azokat, amelye­ket miskolci dolgozók javasla­tai, tervei alapján készítettek el. A kiállítás azt is bemutat­ja, hogy az újítók munkája mi­lyen nagy népgazdasági értékű. Csupán ez év első felében az újítók javaslatai alapján• mint­egy 44 millió forintot takarítot­tak meg. A mozgókiállítás azt a célt szolgálja, hogy minél több dolgozó ismerje meg az újítási mozgalom jelentőségét és minél többen kapcsolódja­Az újítási mozgókiállítás — amelyet a közlekedési dolgozók az MSZMP VIII. kongresszu­sának tiszteletére szei-veztek — november 8-ig tartózkodik vá­rosunkban. Már a megnyitás első napján sokan tekintették meg és előreláthatólag az or­szág többi városaihoz hasonló­an Miskolcon is nagy lesz irán­ta az érdeklődés. A kiállítás anyagát november 9 és 10-én Özdon, november 12—13-án pedig Sátoraljaújhely állomá­son mutatják be. Megtekinté­se díjtalan. Bacsó Gyula; MÁV Miskolci Igazgatóság HMM) holdon intenzív búza A tiszakesziekpéldája Több mint ezer hold őszi bú­zát öntöz az eső a tiszakcszi határban. A mag október vé­géig földbe jutott, s most nagy tóménnyel tekint a falu a jövő évi aratás elé. Az idei sikernek hagy volt a detonációja, s ez a tartózkodásnak utolsó foszlá­nyát is szétkergette. Mert mi tagadás, itt is voltaic olyanok, aMk bizalmatlanul méregették intenzív búzát Mégis mi­ként jutottak arra a meggon­dolásra most, hogy a kenyér- gabona csaknem 90 százalékát a Bezosztája 2-ből vessék? Az első 400 kataszíráSis hold tapasztalatai Az idén 400 katasztrális hol­don kellett learatni az intenzív búzát. Ez volt Kesziben a pró- haesztendő. Érdekes tanulsá­gokkal szolgált. A 400 kataszt- t£*lis holdnak a fele jól, a má- vjk fele gyengébben vizsgázott, ri föld egyforma talajmunkát ‘íaPott, a trágyajuttatás is Egyenletes volt. Mégis külön­bözőképpen alakult a termés- a *ag. Á terület felén 15,5 má- j sát, a másik felén‘már csak 9 Mázsát fizetett egy hold. (Bár js elérte a magyar búza it- ;0i termésátlagát.) Mi a ma- varázat? 200 holdon a vető­ig optimális, vagyis a leg- advezőbb időben, október .’"ig került a földbe. A fenn­maradó vetést azonban csak ovember végén, december ele- -h végezték el. így most már ,?Zenfekvő a termésbeni kü- Tbség. A későn vetett búza agy részét csak rászórták a ydre, s elboronálták. A mag, V a kevésbé beéredett talaj- En_ nem tudott kellőképpen Jiődni, s mivel a kívánatos ■ kilogrammnyi vetőmag hc- .. ®tt kevesebb jutott egy hold­I. ’ a tőszám sem alakult ked- ,.stóen. De nem is annyira a ; otörnag mennyisége játszott zőn*"6’ hanem inkább a kedve­iden vetési idő, ami miatt a a5 nem tudott kellően fejlőd- •. s erősen megsínylette a ke- j-^hy telet. A 200 holdas búza- j-ü‘a — mint aá elnök, Papp 02sef mondja: — Végigsírta a nyarat, olyan volt, mint a fejletlen gyerek. Közrejátszott az is, hogy má­justól aratásig csupán 38 milli­méter esőt kapott a föld. A ké­sői vetés ezt a csapadékot sem tudta fejlődésében úgy haszno­sítani a növény, mint a koráb­bi vetés. Egyrészt tehát ez a magyarázat a 15,5 és a 9 mázsa közti különbségre. * Elővetemény, talajmunka, műtrágya Most. amikor a vetésről ha­tároztak, természetesnek tűnik az, hogy az eredményesen vizs­gázott 200 holdnak az alapján döntöttek. — Az intenzív búza intenzív körülményeket kíván — bizo­nyítják ma a tiszakesziek. Nem lehet külterjes körülmények között vetett búzából jó ter­mésátlagot várni. Ezért aztán tanulságos az is, hová vetették a Bezosztája 2-t ezen az éven. Egy része a magas nitrogéntar­talmú borsóföldbe került, má­sik része kapások után kukorica, burgonya, napraforgó, cukorré­pa földbe. A fennmaradó rész kerül csak soványabb földbe. De itt arra törekedtek, hogy meg­felelő mélyszántással, kellő ta­lajerő utánpótlással kiegyenlít­sék a különbségeket. A vetést gyakran ellenőrizte a vezető­ség. Szükséges volt ez annál is inkább, mert tavaly sajnálták a vetőmagot, csupán 110 kiló- grammnyi mennyiséget juttat­tak egy holdra. Az idén 4 kiló híjával másfél mázsát. Ez te­hát azt is mutatja, hogy ha ta­valy elegendő vetőmag jut egy holdra, még a 15,5 mázsás ered­mény is magasabb lehetett vol­na, jóllehet, a kedvezőtlen ve­tési idő hatását is ellensúlyoz­ni lehetett volna. A magyar búza nem olyan igényes, mint a Bezosztája 2., ez mostohább körülmények között is biztosítja azt a ter­mést, amit várnak tőle, de leg­alábbis nem szolgál olyan meg­lepetésül, mint hasonló hely­zetben az intenzív búza. Tiszakesziben most úgy szá­molnak, hogy jövőre 18—20 mázsát aratnak majd egy hold­ról. Ez holdanként négyezer forintos jövedelem a korábbi 2600 forinttal szemben. így már a búzatermesztés is kifize- löbbé válik. Amikor most Ti­szakesziben két mázsa szuper- foszfátet juttatnak egy holdra, októberben letudták a vetést, a jövő, az új mellett törtek pál­cát. •— garami — A Borsod megyei pártérte- * kéziét munkájának ta nulságai alapján az alábbiak szerint rendszerezhetjük terü­letünkön a mezőgazdasági ter­melés gyorsüí*unú fejlesztésé­nek ügyét: 1. A kenyérgabona termesz­tésben fontos feladat a nagy- hozamú búzafajták területará­nyos növelése. 2. Jelentős előrelépést kell tenni a takarmánytermelés­ben. 3. Szükségszerű, hogy min­denütt alkalmazzák az új agro- és zootechnikai eljárásokat. 4. Növelni kell a szőlő-, a gyümölcs-, és a zöldségtermő területeket. 5. Emelni kell az állatte­nyésztés hozamát. Ez a rendszerezés természe­tesen nem jelenti és nem is je­lentheti a feladatok elsőd-, vagy másodlagos voltát: csakis vala­mennyi — a pontokba foglalt, és itt fel nem sorolt tennivaló — egységes teljesítése hozhat­ja meg a kívánt eredményt: a mezőgazdasági termelés gyors- ütemü fejlődését. De az össze­gezés elején azt is alá kell húz­nunk — miként azt a pártérte­kezlet is hangsúlyozta, hogy e gyorsütemű fejlesztés megkez­dődhet már ma, azonnal, de semmiképp sem fejeződhet be holnap. A kérdés megoldása a maga objektiv tényezői és tör­vényei miatt több évre szóló feladatot jelent és azt is ma­gában hordja, hogy abból min­denkinek részt kell vállalnia, akinek a mezőgazdasághoz akár csak a legkisebb köze is van. Mindenekelőtt elemezzük art a nagyjelentőségű megha­tározást, amelyet elsőként a párt kongresszusi irányelvei­ben olvashattunk, majd a Bor­sod megyei kommunisták ta­nácskozásán is elhangzott: „A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével egész népgazda­ságunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési. viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lera­kását. A magyar nép új. törté­nelmi jelentőségű győzelmet aratott., a szocializmus teljes felépítésének korszakába lé­pett.” Ezt a feladatot Borsod me­gyében is sikerrel oldottuk meg: megyénk döntő mezőgaz­dasági területein szocialista termelési viszonyok között nagyüzemi gazdálkodás folvik és nővén^termesztésben, állat­tenyésztésben is túl vagyunk kezdeti lépéseken. E .gondolat­körnél feltétlenül idéznünk iMtiiimiiiiniiiiiimiimiiiiiiHiiiiiiiiiiiimiiHiitmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiniiiiirimiii Elkészült az első, korszerű, magyar gyártmányú olaj kútfúró torony Nagykanizsán a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban elkészült az első korszerű, magyar gyártmányú olajkúttúró torony. A be­rendezést a földön szerelik össze, és saját emelőműve állítja füg­gőleges helyzetbe, összeszerelése körülbelül nyolc óráig, felemelé­se pedig néhány percig tart. A most használatos fúrótornyok sze­relése hat-nyolc napot vesz igénybe. A „Kanizsa 250” elnevezé­sű, új típusú fúrótornyokat már sorozatban gyártják Nngj’kani­zsán / MTJ-íoto: Tóth Antal kell a megyei pártbizottság beszámolójának azon megálla­pításait, hogy: megyénkben ro­hamosan nő a gépállomány . .. a növénytermesztésben növek­szik a műtrágya felhasználás ... mind szélesebbkörü a talajja­vítás és az új agrotechnikai el­járások meghonosítása. A dol­gok rendje, hogy ilyen jelentős előrelépések mellett a’ sok-sok erőfeszítésnek az idei termés- eredményekben is tükröződnie kellett. Számunkra 1962 „sar­kalatos” esztendő volt; Az el­ső év, amikor az egész mező- gazdaságban nagyüzemi terme­lés folyt. Különös örömre ad okot, hogy dolgozó parasztsá­gunk úgy hozta létre a nagy­üzemi mezőgazdaságot, hogy ezzel egyidöben a termelést is 'fokozta■ és a nagy szárazság, az aszály ellenére is, már a tsz el­ső évében maga mögött hagyta sok év átlagát. Ilymódon tehát azt mondhatnónk: elégedettek lehetünk. Ámde... ha mai „elégedettségünket” reális ter­veink, egyre javuló adottsága­ink tükrében vizsgáljuk, azon­nal szembe tűnik: a feltételek adottak és még inkább adva lesznek, hogy elérjük, amit cé­lul tűztünk ki: a 12—13 mázsás átlagtermést. S e kitérő után kapcso­lódjunk a kenyérgabona-ter­mesztés növelésének, a nagy­hozamú. búzafajták területará­nyos növelésének gondolatá­hoz. — Könnyű a Dunántúlon! — Hol tartanánk már mi is, ha ott kezdtük volna, ahol kezdték Baranyában! — mond­ják ezt termelőszövetkezeti ta­gok és gazdasági szakemberek egyaránt. Igazuk van. ß orsod megyében a mezö­** gazdasági nagyüzemek a termelési színvonal mélyebb pontjáról indultak el. Nekünk elmaradottabb, külterjesebb mezőgazdaságot kell korsze­rű, nagyüzemi úton belterjessé tenni. Ezenkívül számolnunk kell olyan objektív tényezők­kel is, mint például a lejtős te­rületek gondja, ahol a viszo­nyok ma is nagyon mostohák; ahol nemcsak a termelési költ­ségek magasabbak, hanem ala­csonyabbak a terméshozamok is, mint a sík területeken. A megyei pártértekezlet azt ajánlja, hogy e vidékeken szé­lesíteni kell a gyümölcsösök területét és a kalászosokon kí­vül szálastakarmány termelést kell meghonosítanunk: ez pe­dig már magával hozza a szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítését is. Mit jelent ez más szóval? A termelhető növényféleségeknek a táj jelleg és az adottságok fi­gyelembevételével történő okos, ésszerű átcsoportosítását. Azt a búzamennyiséget azon­ban, amelyet innen ilymódon elvonunk, máshol kell megter­melnünk, mégpedig a nagyho­zamú búzafajták meghonosítá­sa révéli. Ez így, első hangzásra lát­szólag egyszerűnek tűnik, pe­dig korántsem az! Néhány he­lyen ugyanis — mint az edelé- nyi, a szerencsi, a mezőcsáti és a mezőkövesdi járásban — el­lenzik a nagyhozamú búzafaj­ták vetését. Sőt: találkozha­tunk olyan mezőgazdasági szakemberrel is, aki az elavult nézetek rabja és sem eszével, sem szívével nem állt még oda az újért vívott harc soraiba, nem küzd a nagyhozamú búza­fajták meghonosításáért. Az ember az első pillanat­ban meghökken e szavak hal­latán. Hogyan — kérdezi —, hát lehetséges az, hogy éppen a falura küldött szakemberek idegenkednének az új módsze­rek bevezetésétől? Azok a me­zőgazdászok, agronómusok, akik annak idején az íróasztal mellől irányítgatva olyan bő­kezűen ontották a jó tanácso­kat!. .. Ez pedig így van. Ma­gam is találkoztam már né­hány szakemberrel, aki „kint az életben” másként mutatko­zott be, mint amilyennek meg­ismertem őt az irodában. De tegyük hozzá gyorsan: nem is olyan egyszerű a kihelyezett szakemberek dolga. Igen sok maradi nézettel, helytelen fel­fogással kell megküzdeniök. és, a munka sodrában, „a békesség érdekében” olykor maguk is egy helytelen irányzatot képvi­selő csoport táborához csapód­nak. Volt és van ilyesmire példa megyénkben ma is. De amikor a mezőgazdasági tulajdon vi* szonyokban és a termelési módban olyan gyökeres vál­tozások mentek végbe, mint amilyenek a szemünk előtt le­játszódtak és amelyeknek mi magunk is cselekvő részvevői voltunk, felelőtlenségnek ne­vezhető, ha e feltételek és adottságok mellett valaki nem képes felismerni például a nagyhozamú búzafajták ter­mesztésében rejlő lehetősége­ket. Ne csupán ‘az agronómusra, a Isz-elnökre és a vezetőségre hivatkozzunk! Hibát követ el ezeken a helyeken a pártszer­vezet is. A soron következő feladatokat közösen kell meg­oldani, mert... — ahogy ez szintén a pártbizottság beszá­molójában szerepelt — „ahol jó hozzáértéssel gazdálkodnak, jó a vezetés, a tagok jókedvvel dolgoznak, a politikai hangulat jó és fordítva: ahol jó a politi­kai munka, ott javulnak a gaz­dasági eredmények. A gazdasá­gi és politikai megerősödés egymásba kapcsolódik, egy­másra kölcsönösön kihat.” Ez ennek a kérdésnek a „sarkalatos” pontja ... A nagy­hozamú búzák elvetését, a ke­nyérgabona termelésének nö­velését most falusi politikai munkánk egyik legfontosabb feladatának kell tekinteni. Ezért is bocsátottuk előre e gondolatot, mert a megyei pártértekezlet ezzel kapcsola­tos állásfoglalása a továbbiak­ra is érvényes. A növénytermesztésben má­sik nagy gondunk jelen­leg a takarmánytermelés. Itt is jelentős előrelépésre van szükség, mert azon túl, hogy az örvendetesen szaporodó ál­latállomány takarmányszük­ségletét biztosítani kell, gond még ma a fehérjeszükséglet előállítása is. Ennek pedig két útja van. Először: a szálastakarmá­nyok növelése. Másodszor; a rét- és legelő- gazdálkodás megjavítása. Az előbbi esetben el kell ér­nünk, hogy a szántóterület 20 —25 százalékán szálastakar­mányt termeljünk és növeljük a pillangósok területét; az utóbbinál: el kell végezni a legelők alapvető ápolási mun­káit, vissza kell pótolni a táp­anyagot. Mindez elképzelhetet­len a korszerű agro- és zoo­technikai eljárások alkalmazá­sa nélkül. Miután kevés me­gye rendelkezik az öntözéshez szükséges olyan vízmennyiség­gel, mint a miénk, az anyagi erőktől függően minden lehe­tőséget ki kell használnunk. Ez pedig már magában hordja a zöldségtermelés fellendülését. Terveink szerint az idei 6000 katasztrális holddal szemben 1965-re 12 ezer holdon ter­mesztünk zöldséget. Mi büszkék vagyunk me­gyénk „zöldaranyára”, a törté­nelmi szőlővidékre. Tovább folytatjuk a hegyaljai szőlők rekonstrukcióját, a lejtős terü­letek felvirágoztatásához már készülnek a nagyüzemi gyü- mölcstelepités tervei. E terve­ket azonban meg kell tölteni alkotó lelkesedéssel, tartalom­mal. S most itt újból eszünkbe jut azoknak szava, akik azt mondják: „Könnyű a Dunán­túlon; . vagy: hol tartanánk már, ha ott kezdtük volna, ahol Baranyában!” De arra gondolnak-e vajon, hogy ott is elkezdték először valahol! A z újságírót szinte röpiti fantáziája, amikor a me­gyei pártértekezleten elhang­zottakra gondol. Mennyi terv, mennyi lehetőség! Gondolkoz­zunk hát rajta: tanulmányoz­zuk és vitatkozzunk rajta. Érdemes! önodvárj Mikin» Gylimölcsválogaló műszer Az amerikai mezőgazdasági minisztérium kidolgozott egy új berendezést, amely „letapo­gatja” a csomagolásra kerülő gyümölcs- és főzelékféléket A berendezés jóval érzékenyebb az emberi kéznél, nagy előnye, hogy nemcsak azt a gyümöl­csöt minősíti elsőrendűnek, amely látszatra az. A letapoga­tó berendezés semmiben nyo­mot nem hagy és ezért kitűn ő­en alkalmazható a piacra k > rülő gyümölcsök és főzelékek minőségi válogatásánál. Brigádnaplókban lapozgatva C gyre szélesedik, egyre ■— nő a szocialista brigád- mozgalom jelentősége. Több helyen már a szocialista üzem, vagy üzemrész címért harcolnak. így van ez Beren- tén, a Központi Szénosztá­lyozóban is. Bari Imre üzemvezető irá­nyítása alatt három brigád dolgozik. S hogy milyen munkát végeznek a brigád tagjai, arról a brigádnaplók beszélnek leghívebben. A kis keményfedelű füze­tekben sok érdekes dolog ta­lálható. Nemcsak a jó, a mi­nőségi munkával törődnek —■ persze ez az első és legfonto­sabb feladat —, hanem az emberek szakmai és ideoló­giai továbbképzésével is. Sajtótájékoztató, a politikai helyzet megvitatása, társa­dalmi bíróság ülése — olvas­hatjuk a lapokon. Például XY-t. megbüntet­ték, mert valamit kivitt az üzemből; Aztán egy másik nem jelent meg az összejöve­telen. Megrótták érte. Egy-egy összejövetelen sok­szor vetődnek fel egyéni problémák. Olykor ezt közö­sen vitatják meg, s a közös­ség hatása egyre inkább érez­hető. Az emberek átformá­lódnak, átalakulnak, meg­szokják, hogy a „miénk” ugyanolyan fontos, sőt sok­szor fontosabb is, mint az „enyém”. Szívesen segítenek egymásnak s megízlelték a közös munka közös örömét. Nemrég volt a harmadik negyedév eredményének ki­értékelése, s a brigádok több ezer forintos jutalomban ré­szesültek. Bírálatok, dicséretek, jó és rossz eredmények sorakoznak a lapokon. Hamarosan elér­kezünk az utolsó bejegyzés­hez. November 7 tiszteletére felajánlották, hogy ebben a hónapban balesetmentesen és jobb minőséggel fognak dolgozni; l\J éhány szó, néhány adat *csupán, mégis milyen sokat jelentenek. S valami olyasmit is, aminek megerő­sítésén minden ember fára­dozik, hogy nem elég csak a munkával törődni,' csak ab­ban segíteni egymást..; f. c.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents