Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

2

ESZAKMAGTARORSZÄG

Vasárnap, 1962. november t.

A Mais-rakéta a szovjet tudomány

és technika újabb bámulatos sikere

Moszkva (TASZSZ)

A Pravda szombati száma vezércikkében a Mars 1. bolygóközi állomás íel bocsátásával kapcsolatban megállapítja, hogy a világ közvéleménye a Mars-*rakéta lel lövését a szovjet tudomány és technika újabb bámulatos sikerének tekinti.

Ezzel kapcsolatban a vezércikk megállapítja:

— A szovjet társadalom életében, a kommunizmus építésében egyre növekszik a tudomány szerepe és ez korunk egyik legjellemzőbb vonása. A kommunizmus és a tudomány egymástól elválaszthatatlan, hiszen a szocialista társadalmi rendszer a legélenjáróbb társadalomtudomány, a marxizmus —leninizmus alapján fejlődik.

A Pravda a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a tudomány fejlődéséhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom határtalan távlatokat nyitott meg, ,s a szovjet szocialista rendszer előnyei segítségével az elmaradott, nélkülözésekkel küzdő ország-rendkívül fejlett gazdasággal, élenjáró tudománnyal és technikával rendelkező nagyhatalommá vált.

Országunkban a tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik, a termelés pedig a modern tudomány technológiai alkalmazásává — mutat rá a vezércikk.

Fényképfelvételehet késsí tettek a Mars-rakétáról

A krimi asztrofizikai megfigyelő állomás csillagászai hat fényképfelvételt készítettek a Mars 1. bolygóközi- állomásról.

Andrej Szevernij, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a megfigyelő állomás

igazgatója elmondta a TASZSZ tudósítójának, hogy most először fényképeztek le mozgás közben bolygóközi űrállomást. A fényképfelvételek segítségével nagy pontossággal határozhatják meg az állomás helyzetét és szükség esetén módoA jemeni kormánycsapatokat

a szaud-arábiai határra irányították

Szanaa (MTI)

Bajdani jemeni miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter pénteken este a szanaai rádióban beszédet mondott. Bejelentette: a kormány utasítást adott a. fegyveres erőknek, hogy vonuljanak északra. Parancsot adott a haditengerészeti egységeknek, hogy hajózzanak Jemen északi partvidékére. .

Utasították a fegyveres erőket, készüljenek el arra, hogy adott jelre Szaud- Arábiába vonuljanak,

amikor ilyen értelemben döntés • Születik- az önvédelem nemzetközileg; plismert elve. alapján.

Bajdani emlékeztetett a kormány kedden kiadott közleményére, amely szerint

Szaud-Arábia és Jordánia inváziót készít elő a Jemeni Arab Köztársaság ellen

északi irányból. A miniszterelnökhelyettes közlése szerint az inváziós támadást, amelyben 5000 szaud-arábiai és jor- dániai katona vett részt, a kormánycsapatok visszaverték és 3000 ellenséges katonát megsemmisítettek'. A jemeni légiére? mindvégig ura volt a helyzetnek, rakétákkal és gyújtóbombákkal sújtotta a támadókat.

Szalal jemeni miniszterelnök pénteken este Taizben megerősítette azt a hírt, hogy a jemeni fegyveres erőket a szaud-arábiai határra irányították.

*

A szaud-arábiai kormány, megrémülve attól, hogy Jemen ellen végrehajtott sorozatos támadásai miatt jemeni erőket irányítanak a szaud-arábiai határra, szombaton — mint az AP jelenti — a mekkai rádió közlésében

agresszióval vádolta a köztársasági rendszert és az EAK-ot.

A rádióban felolvasott nyilatkozat szerint „az EAK fegyveres erőinek repülőgépei, a jemeni köztársasági rendszer csapatainak támogatásával támadást intéztek szaud-arábiai hadállások ellen”.

síthatják mozgását a kitűzött cél felé.

A fényképfelvételeket egy 2,6 méter átmérőjű tükörteleszkóppal, elektronikus optikai íényfelfogó készülékek segítségével készítették.

A rádióelektronika ssercpe

a Mars-rakétán

Vlagyimir Sziforov, a rádióelektronika kiváló szovjet szakembere a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a Mars 1. szovjet bolygóközi állomással való rádióösszeköttetésnél felhasználják Nyikolajev cs'Popo- vicg űrrepülésének tapasztalatait.

A kapcsolat fenntartása az űrhajóval rendkívül bonyolult feladat — hangsúlyozta a tudós, minthogy a Mars 1-ről a Földre érkező rádiójelzések energiája fordítottan arányos a megtett távolság négyzetével.

A bolygóközi állomáson elhelyezett adóberendezés azonban elvileg százmillió kilométeres távolságból is képeg biztosítani a kapcsolatokat.

Ezzel összefüggésben Sziforov kijelentette, hogy a nagy távolságokkal való rádióösszeköttetés problémájának sikeres megoldását elősegítik az utóbbi időben megalkotott különleges erősítők, a nagyerejű adó- és vevő-antennák,

A Szabad Demokrata Párt ultimátuma Adenauerbez

Bonn (MTI)

Az FDP vezetősége és a párt parlamenti frakciója pénteken, a késő esti órákban egyhangúlag jóváhagyta az Adenauer kancellárhoz intézett levél szövegét.

A levél — mint a Szabad Demokrata Párt szóvivője közölte — helyreigazítja azokat a ténybeli tévedéseket, amelyeket Adenauemek Mendehez intézett levele tartalmazott és felkéri a kancellárt, hogy leg- j később hétfő délig adjon kielégítő választ az FDP követeléseire.

Az FDP elsősorban azt követeli, hogy vonják felelősségre és mentsék fel állásukból azokat a személyeket, akik felelősek azért, hogy az igazságügyminiszter előtt eltitkolták a Spigel-ellenes akció előkészítését. Továbbá követeli az FDP, hogy azonnal derítsenek fényt az ügy összes mellékkörülményeire és vonják felelősségre mindazokat, akik az eljárás során „megsértették a jogállam alapelveit’’. A szóvivő szerint vonatkozik ez például Ablers, a Spiegel szerkesztője titokzatos spanyolországi letartóztatásának körülményeire is.

A szóvivő közölte, hogy az FDP valamennyi minisztere szolidaritását nyilvánította Stammberger igazságügymi- niszler iránt. Amennyiben a kancellár hétfő délig nem ad kielégítő választ, az FDP-rci- niszterek le fogják vonni a megfelelő következtetéséket.

A szóvivő kijelentéseiből arra kell következtetni, hogy az FDP lényegében ultimátumot intézett Adenauerhez.

A bonni rétes

Fidel Castro

Salai tábornok

18.

Pásztor Antit hűvösen fogadta a titkárnő a járási párt- bizottságon. Motyogva viszonozta a köszönését.

— Várnia kell. A titkár elvtárs telefonál — mondta unott gépiességgel. A bizalmas dolgokba avatottak zárkózottságával tovább nyomkodta a pecséteket a stencilezett körlevelekre. Tökéletesen mindegy volt számára, hogy rajta kívül van-e még valaki a szobában.

Anti megszokta már, hogy a járási embereknek nem kenyerük a közlékenység. Különben sem vágyott beszélgetni, A rikító sárga pamutkardigánt viselő. papirbőrű nő látványa neki se okozott kellemes pillanatokat. Üres tekintettel nézte a pecsétet szorongató fehér öklöt, közben se nem unatkozott, se nem , türelmetlenkedett.

Vele volt szégyenlősen viselt bánata, amely hallgatásra késztette, s a bódultság tompa párnáival határolta el a világtól. A tél még odébb volt, de Anti már havon járt,, a vére lassabban keringett, örökké éber fájdalma minden szívdobbanására megsajdult. Klárit siratta szüntelenül, bárhová «Aődött, bármit tett, hurcolta magában a méreggé vált váo

Kubáiéi Jemenig

A XVI. század hajnalán Nyu- jat-Európa nyugtalan fiai kannára vágyva hajókra szánlak, hogy az ibériai félsziget uralkodóinak, Katolikus Ferdi- nánd és Szép Fülüp parancsaink engedelmeskedve, nekivágjanak az akkor még ismeretlen Atlanti-óceánnak. Egy adlig még ismeretlen génuai, név- szerint Kolumbusz Kristóf, hajóskapitány, kalóz és amatőr csillagász Krisztus nevével ajJósé Marti kubai költő, szabadsághős vezetésével fellázadt a kis sziget népe a spanyolok ellen. A lehanyatló spanyol birodalom még elég erős lenne, hogy leverje a kis Kubát, arra azonban már nincs elég szusz benne, hogy győzedelmeskedjék azzal az új nagyhatalommá növekedő kapitalista Egyesült Államokkal, amely „Kuba védelme” címen avatkozik bele a küzdelembe. Inkább békét köt és átadja a „függetlenné”- deklarált Kubát az Egyesült Államok gazdasági gyámságának.

John Quincy Adam, a XIX. század egyik amerikai elnöke azt mondta egyszer, hogy „ha a kubai alma megérik és lehull a spanyolok fájáról, akkor csali a szomszédos hatalom kezébe hullhat”. Nos, ez a pillanat 1895-ben bekövetkezett, és ahogy Sartre, a francia fró szellemesen megjegyezte, az' egykori Monroe-elvnek, hogy Amerika az amerikaiaké, „egy üzleti és politikai spekuláns új értelmet adott: Dél-Amerika az északamerikaiaké.” Ez a spekuláns pedig nem volt más.s mint az USA akkori elnöke. És egy Smith nevű new-yorki könyvkiadó hamarosan megjelentetett egy könyvet ezzel a címmel: Üj gyarmatunk, Kuba.

A portugál hajós jóvoltából tönkrement arab ország, Jemen ekkor még feudális barbárságban megrekedve élte életét. A rabszolgasorsbgn élő nép csak azt tudta, hogy királyát el kell

kán és Santa Maria nevét viselve hajóján, ő katolikus felsége, a spanyolországi Ferdi- nánd megbízásából elindul az ismeretlen nyugat felé és felfedezi az üj világot. Követői néhány év múlva leigázzák ezt a területet, rabságba hajtják szabad indián népét, köztük annak a kis szigetnek a népét is, amelyet azóta Kuba néven ismer a világ.

Ugyanekkor egy másik ismeretlen nyugtalan hajós, névsze- rint Vasco da Gama a portugál király megbízásából eljut Indiába és 1515-ben egy tengeri csatában győzedelmeskedve, végetvet a keleti karavánkereskedelemből meggazdagodott boldog Arábia boldogságának. A keleti kereskedelem ettől kezdve nyugat felé induló és óceánokon át Indiába érő hajókra tevődött át. Az árukat nem teveháton szállítják tovább ettől meggazdagodó arabok, hanem hajóikon spanyolok és portugálok. Az arab vi-i lág fénykora véget ér és vele együtt annak az arab félszigeten helyet foglaló félszigetnek fénykora is, amelyet Jemennek neveznek.

Jó néhány évszázad telt el addig, amíg a spanyolok által felfedezett és leigázott Kubában a gyarmatosítók alatt megmozdult a föld és 1895-ben

tartania, mert életével és vérével fizet, ha ezt elmulasztja.

Ide csak később tört be a nyugati kapitalizmus, hogy a földjétől megszabadított, így most már valóban „szabad” dolgozót Dlyan áron dolgoztassa, amely a tőkés számára a leghasznosabb.

Az amerikaiak nyugodtan üllek Kubában. Monopol helyzetben lévén, könnyűszerrel kény- szeríthették a lakosságot monokultúrára, vagyis, hogy kizárólag cukornádat termeljenek, amit azután ők annyiért vettek át, amennyiért jónak láttak. Am 1952 július 26-án egy Fidel Castro nevű fiatal kubai ügyvéd néhány baj társával megrohamozta a Moncade kaszárnyát. Nem ért el eredményt. Batista, az amerikaiak kegyelméből diktátor, katonáival leverette a maroknyi felkelő gárdát, el is ítéltette őket, majd Caslrot száműzte. Mégis, 1956. december 2-án Castro ismét partra szállt Kubában és 1959. január 1-én csapatai élén diadalmasan bevonult Havannába.

Alig valamivel több, mint tiz évvel később, 1962. szeptember 1 26-án, a Kubával egyidőben tönkretett Jemenben is megmozdult a föld. Az évszázados feudális elmaradottságban élő országban egy addig ismeret- 1 len katonatiszt, Abd.ulah al Sár lal vezetésével megrohanták a királyi palotát és egy nap alatt megalakult a Jemeni Köztársaság.

És ekkor megmozdultak azok az erők, amelyek féltik a fejlődéstől a világot. Kuba ellen támadást terveznek az USA bizonyos körei. Jemen forradalma ellen az a Szaud-Arábia lép fel először, amelynek uralkodója nem csekély mértékben érdekelt az országát kiaknázó AKAMCO amerikai olajvállalat hasznában. A XX. század Metternich-ének szerepét A- Egyesült Államok számos ve' , zetöje, ipari kapitánya vette áU Q-kilc legfőbb szerepüket abban látják, hogy ugyanúgy harcol- .

janak minden elnyomott nép , szabadsága ellen, mint Metier- ,

nich Kelemen herceg a múlt ( század elején a Szent Szövet- |

ség élén. ,

Máté ívin

<_>

O

képpen, az volt a fontos, hogy0 beszéljenek, emberi szót hall-ö jón, hogy szilárd értelmet érez-Ö zen a közelében. q

— Vegye tudomásul: kom-O

munista számára a szerelem0 nem magánügy. Az ellenség ar-6 ra való, hogy harcoljunk elie-0 ne. Aki pedig ezt nem veszi tu-3 domásul, annak semmi helye a0 pártban. Vagy a tagsági könyv,3 vagy a romantika. De erre ne0 legyen magának gondja. Míq majd elintézzük. O

Gátakat szakító kényszer pa-§ rancsolta Antinak, hogy borul-C jón le a vörösposztós asztalra, S ne szégyell je a zokogást, csak a 3 lelke könnyítésével törődjön,0 panaszolja el falánk fájdal-c mait, zsarnok magányát, befo-jS gadatlan szerelmét, amelyrőle még senkinek nem beszélt. De0 tudta, hogy mégsem alázkodhatc együgyűvé, állt hát egyenesen,C nyurga termete fegyelmezetten^ magasodott és ajka a szeretető lágyságával mozdult meg. q

— Ne bántsuk őket. Boldo-C

gok. 0

Szekeres nézte az óráját, c Hirtelen sietős lett a viselkedé-C se. Anti szavait nagyvonalúan^ hagyta válasz nélkül. A legény-C hez ment, megütögette a kar-0 ját. C

— Rosszul néz ki. Igyon több0

tejet. És szervezzék a csopor-c tot. Mozgassa meg egy kicsit a£ vén Kincsest is. Tanácsolom,3 hogy kérjen fegyvert. Kell az.C Határövezetben kétszeresen,;; nehéz pártmunkásnak lenni.C Na, viszontlátásra, Pásztor elv-0 társ! C

Enyhültén, atyáskodó jóin-C dulattal nyújtott kezet. így ad-c ta tudtul, hogy a dorgálást nemC kell túlságosan komolyan ven-0 ni, s hogy Anti a bizalom bir-C tokosaként dolgozzon tovább. 0 (.Folytatjuk.) C

meredt rá vallatóan, s ő egy pillanatig sem kételkedett a felettes csalhatatlanságában. A falak jégvirágokat utánzó, hideg mintái, a méltóságteljesen reá tekintő képek, a nagy asztalok, a telefonok és a páncél- szekrény a hatalom intő tárgyilagosságával vették körül, elnémította a bűntudat. Szánalmas, ostoba fajankónak érezte magát, akinek egyebe nincs a lelkesedésnél, értelme túlságosan gyenge ahhoz, hogy fölfogja ésszel a magasabb politikát.

— Hibáztam... — ismerte be egyszerűen. — De hogyan mehettem volna el, bá nem hívtak?...

Szekeres visszament az asztal mögé, de nem ült le.

— Egy jó párttitkár még azt is tudja, hogy miről álmodnak a parasztok a falujában. De maga nem jó párttitkár. Sehogy se jó, ha utólag kell figyelmeztetni az éberségre. — Kezefejével ingerülten megle- gyintette a merev függönyt, majd élesen vetette tekintetét a távolabb álló Pásztor Antira. — Hova tűnt el a fiatal Kus- tán? •

— Dolgozni ment a feleségével. Tavaszig.

— Csakhogy valamit maga is tud. És miért engedte, hogy kulákhoz menjen feleségül egy párttag?

Anti lehunyta a szemét, hogy okkal sötétüljön el előtte a világ. Hegyomlás morajlott benne, a dübörgő hangtól elveszítette hallását.

— Mert szeretik egymást — mondta halkan és ekkor meg olyan csönd vette körül, mintha az éter jégkristályos magasságaiba emelkedett volna.

Szekeres hozta vissza az őrjítő révületből. Hálás volt, hogy beszélnek hozzá. Mindegy, miméltóság, ajkai szétfeszültek a nevetéstől, szája sarka mögül előfénylett hidegen a viplafog.

Anti nyomban az öreg Kus- tán ezüstlakodalmára gondolt.

— Volt valami... — mondta fáradt közömbösséggel, mint akit egyáltalán nem érdekelnek vigalmak.

— Valami?! — nézett rá a titkár, hirtelen átváltozva. Arcának kemény vonásai minden átmenet nélkül hivatalos rámába igazodtak. — így is lehet mondani. De ennek más a neve. Provokáció! összegyűlnek a kisgazdák és gyalázzák a rendszert. A kulák szabadságról szónokol, a pap isten segítségét kéri ellenünk, a párttitkár meg nyugodtan alszik a fülén, mintha már fölépült volna a szocializmus! Nem így kell a nótát húzni, Pásztor elvtárs! A farkas meg a bárány csak a moszkvai állatkertben élhet békében egymás mellett. Itt osztályharc van, a falujuktól egy kilométerre ellenséges figyelőtorony ágaskodik, és aki ezt nem veszi észre, az nem lehet .kommunista!

Anti, pilláinak félénk rebbe- nésével próbálta védeni arcát az ostorozó szavak elől. Szekeres előtte állt masszív, vasba- öntött alakjával, az igazság és fegyelem éber katonájaként

gyat. önmaga iránti gonoszsággal rombolta szét nyugalmát a szerelem és ő jósággal viselte az érzések csend mögé bújt, fáradhatatlan rombolását.

Volt mire figyelnie, nem törődött hát a sárga kardigános nővel. Szinte furcsállotta, amikor szóltak hozzá:

— Bemehet. Várja Szekeres elvtárs.

Hosszú, vörös posztóval borított asztal állt a teremnyi szoba közepén, ehhez csatlakozott keresztben a járási titkár íróasztala. Pedáns, ropogós volt minden idebent. Keményített függöny takarta az ablakot, zöld zománcú páncélszekrény fénylett a sarokban, a főfalat Lenin, Sztálin, Rákosi nagy- üzemileg sokszorosított képei díszítették.

A titkár bőrgalléros, bőrujjas lemberdzsekben ült asztala mögött, semmi papír nem volt előtte, mindössze két telefon lézengett a sivár, nagyfelületű asztallapon.

— Szabadság, Pásztor elvtárs! — köszönt a titkár szívélyesen. Az örvendő házigazda szerénységével állt fel, vendége elé sietett és kézfogás közben boldogan hunyorgott. — Hát maguknál mi történik? Hegyen-völgyön lakodalom? — Arcáról sugárzott -a szeretetre-