Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-03 / 231. szám
Szerda, 1962. október 3. ESZAKMAGYARORSZÄG s Kommunista lelkiismeretűnk szerint Pártunk Vili. kongresszusára készülve O-bban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagy és nehéz feladatunk van, a Bercntci Vegyiművek beruházásának befejezése és üzemindítása. Ezzel a munkával, a munkaverseny mozgalom további szélesítéséivel méltóképpen készülünk kongresszusunkra. _Hacsak a beruházási teljesítés számadatait nézzük, meghökkentő képet kapunk. Ennek az évnek hátralévő időszakában — szeptembert is beleszámítva — 80 millió forint értékű munkát kell még elvégezni építésben, szerelésben és egyéb tevékenységben. Az említett összeg egyrésze költségjellegű ugyan, ez a feladatot, a munka "nagyságát nem csökkenti. Jogosan merül fel a kérdés: képesek vagyunk-e ilyen körülmények között a beruházást megfelelő minőségben és meny- üyiségben befejezni az előírt határidőkre? Tegyük hozzá, hogy az időjárás egyre inkább "várható romlása a helyzetet vsak nehezíti. Meggyőződésem, hogy a feladat még mindig megoldható! Az illetékesek szükséges intézkedésein kívül döntő ténye- 2° a kommunisták lelkiisme- rete, és hozzáteheiem, valamennyi dolgozó: vezető és munkás lelkiismerete, a szo- oializmus felépítését tudatosan akaró emberek lelkiismerete, tegbensőbb meggyőződése. Miért kell hivatkoznunk a kommunisták lelkiismeretére? A beruházási beletek, jogszabályok egyrészt korlátok közé szorítják, más- *eszt jogokat és lehetőségeket biztosítanak a kivitelezők számára is. Világosabban és konkrétabban: a kivitelezőnek „joga van” csak bizonyos idő eltelte után nyilatkozni az átadott tervdokumentációról, „joga van” alkalmasnak ítélt munka- területen kezdeni meg a munkát, „joga van” az akadályoztatások miatt a határidőt felmondani stb. Tegyük nyomban hozzá, hogy a kivitelezők — tisztelet a kivételnek — szívesen és gyakran élnek eme jogaikkal. Nem vitatom e jogok szükségszerűségét és bizonyos esetekben célszerűségét is. De helytelenítem, ha e „jogokat” szükségtelenül és csak a szü- kebb egyéni vagy esetleg még vállalati érdekeket nézve is az utolsó lehetőségig kihasználjuk! Egy példával talán világosabb lesz a dolog. Ha egy munka elkezdéséhez a munka- terület már részben rendelkezésre áll és a munkaterület további átadásának feltételei meg is vannak, legtöbb kivitelező a munkát még nem kezdi el, mert a munkaterület nem akadálymentes (hiszen ehhez „joga van", ezért öt a törvény betűje szerint .senki nem vonhatja felelősségre!). Ha azonban a kommunista vezető, de a nem kommunista vezető is, lelkiismeretére hallgat, megkezdi és megszervezi a munkát, mert nemcsak a jogokkal, hanem a lehetőségekkel is kell élni! Beruházásaink jelenlegi helyzetében nem a jogszabályokkal kell takarózni, hanem azok lehetőségeit, a munka lehetőségeit kell kihasználni! Ezeket a lehetőségeket a kommunisták lelkiismeretének kell diktálnia. Ez a cselekvő meggyőződés ragadja magával a dolgozókat is és váltja át anyagi erővé a kommunisták szocializmust építő akaratát! A beruházási munkában, de tágabb értelemben a „szocializmus beruházásában” is bukkannak elénk akadályok. Ezeket az akadályoztatásokat a kommunistáknak kall elsősorban elhárítaniok és akkor is kell elháritásukon dolgozniok, ha munkakörük szerint nem is feladatuk. Érért aPMlálok a kommu- ’ nisták lelkiismeretére és ezért meggyőződésem, hogy a kommunisták lendületével és a pár ionkívüli dolgozók összefogásával megoldjuk feladatunkat a kongresszus tiszteletére és a szocializmus építésének javára. Keresztes János, a Berentei Vegyiművek MSZMP alonsze.rvezetének titkára Várjunk a szüretiéi! . Az Élelmezésügyi Minisztérium borforgalmi igazgatóságán közölték, hogy az országban több helyütt — elsősorban az alföldi borvidékeken —, megkezdték a korai érésű szőlőfajták szüretelését. A Bács megyei Solt- szentimre és Csongrád megye több községének határában az ezerjót, Apostag vidékén pedig az oporlót szedik. A szőlő lombja még országszerte zöld és egészséges — a pc- ronoszpóra az idén számottevő kárt schoi sem okozott — remény van tehát arra, hogy a most beköszöntött enyhe, többnyire derült időben a szőlő még jó ideig folytatja az asszimilálást: még nőhetnek a terméshozamok és lényegesen javulhat a. minőség is Ugyanakkor a fürtök sincsenek veszélyben, nagyobb mérvű rothadást ugyanis még sehonnan sem jelentettek. Mindenképpen piánlatoj. tehát, hogy a termelők, n termelőüzemek cgy-két hetet várjanak a főszürettcl. Elkészüli a Szerencs —Tokaj közötti húsz kiloYoltos körvezeték A tokaji televízió közvetítő állomást eddig Szerencstől kiindulva és Prügy községet érintve, csak egy irányból látták el villamosenergiával. Az egy vezetékes áramellátás üzemzavar esetén fennakadást okozhatott a közvetítő állomás működésében. Ezért az Északma gyaroi-szági Áramszolgáltató Vállalat a televízió állomás másik oldalán, a Mád—Bodrog- keresztur—Tokaj—Szerencs közötti szakaszon is kiépítette a húsz kilovoltos vezetéliét, A A legifjabb szakmunkások közölt A Miskolci Fodrász Szövetkezet a napokban új üzlethelyiséget avatott. A Kilián-északl toronyház- "aü valóságos fodrász kombinát alakult': férfi és női fodrászat, kozmetika, és manikűr részleg. Az ünnepélyes megnyitón a vezető szervek küldöttein kívül megjelentek Eger, Nyíregyháza, Sajószcnt- beter. ózd fodrász ktsz-einck elnökei. Az itt dolgozók valamennyien KISZ-fiatalok. akik az Ifjúsági “Socialist» brigád cím elnyeréséért versenyeznek. Csupán a két részlegvezető felnőtt: Fázold Sándor és Somogyvári Miklósáé, akik a régi szakemberekre jellemző pontossággal oktatják az ifjú szakmunkásokat. Foto: Szabados György körvezeték elkészült és ezzel az eddiginél sokkal biztonságosabb lesz a tokaji TV-adó üzemelése, nemkülönben a környékbeli községek és ipartelepek áramellátása. A körvezetéken a napokban megkezdődik az áramszolgáltatás. Ne vágják ki! Már hónapokkal ezelőtt rebesgették, hogy a Miskolcról Lillafüred felé vezető muút mentén, Diósgyőr-Majláth és a Csanyikvölgy közötti útszakaszon, kivágják a környék, és egyben az ország egyik legszebb jegenye-nyárfa sorát. Akkor Miskolcon városszerte beszéltek róla, de az emberek kézlegyintéssel és bosszús megjegyzésekkel elintézték: kósza hír, nem kell komolyan venni. Ma újra téma Miskolcon ez az ügy. Üton-útfélen beszélnek róla, méghozzá felháborodva és nem is alaptalanul. A napokban arra jártunk, s megrökönyödve láttuk, hogy az úttest jobb és bal oldalán a gyönyörű nyárfasor számos fáját, rendszertelenül kiielölték vágásra. A ..halálraítélt” fák törzsén tenyérnyi faragás éktelenkedik. rajta esv-esy ..K”- betú: Kivágni! — Nem akartunk hinni a szemünknek, hiszen a vágásra kijelölt fák kiemelése a nyílegyenes, hosszú jegenyesor ésszerűtlen megcsonkítását és elcsúfítását jelentené. Körtelefon és eredménye Telefonon felhívtuk a III. kerületi tanácsot, mivel a városnak ez a része területileg hozzájuk tartozik. — Nem tudunk róla semmit — volt a válasz —. talán az erdészet, a 23-698-as telefonszámon. Felhívtuk az erdészetet is. Megkezdődött a budapesti és megyei népművelők kétnapos országos tanácskozása A Művelődésügyi Minisztérium kedden, a Kossuth Klubban, a budapesti és megyei népművelők részére kétnapos tanácskozást rendezett. Dr. Hadnagy László művelődésügyi miniszterhelyettes ismertette a VIII. pártkongresszus irányelveiből a kulturális kérdésekkel foglalkozó téziseket. A miniszterhelyettes ezután arról szólt, hogy a népművelés a maga sajátos eszközeivel miképpen segítheti a mezőgazda- sági szakismeretek bővítését. Már az elmúlt évben országszerte működtek a mezőgazdasági akadémiák. Ezek elsőrendű feladata, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve. speciális szakmai kérdésekkel foglalkozzanak. A művelődési otthonokban és a termelőszövetkezeti klubokban is számos lehetőség adódik, hogy egy-egy mezőgazdasági szakág kérdéseit behatóan tanulmányozzák. Már a múlt évben több járásban kísérleteztek úgynevezett önálló mezőgazdasági filmestek rendezésével. Ez a kezdeményezés helyesnek bizonyult, s a Művelődésügyi Minisztérium a jövőben arra törekszik, hogy a filmesthez a járási és községi művelődési otthonok több mezőgazdasági tárgyú filmet kapjanak. A mezőgazdasági szakismeretek bővítésében szerepe van a falusi közművelődési könyvtáraknak is. Itt arra kell törekedni, hogy minél előbb rendelkezésre álljanak a legszükségesebb kötetek. A kölcsönzésen kívül a könyvtárosok ankétokkal, kiállításokkal segítsék a dolgozókat, hogy a szak- irodalommal megismerkedhessenek. A községi művelődési otthonok igazgatóinak ismerniük kell a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok terveit is. hogy a maguk sajátos eszközeivel, előadások, tanfolyamok rendezésével segítséget nyújthassanak a tervek megvalósításához. Dr. Hadnagy László előadását vita követte. — AZ ORSZÁG csaknem háromezer óvodájában megkezdődött az új „tanév”. A tanácsi és az üzemi óvodákban a gyermekek száma az elmúlt évhez képest több mint 9000- rel növekedett, s meghaladja a 185 ezret — EGY HANNOVERBEN megtartott kongresszuson közölték, hogy a világon jelenleg tíz millió vak ember él. A felszólalók elmondották, hogy Ceylon szigetén a vakok nyolcvan százaléka a rossz táplálkozás és az orvosi kezelés hiánya miatt vesztette el szemevilágát. — A KPM, pontosabban 8 Közúti Igazgatóság hatáskörébe tartozik — adták meg a szűkszavú információt. Miután ezt a hivatalt nem találtuk, telefonon megkerestük a Miskolc városi Tanács építési osztályát, személy szerint Glódy András elvtársat. Megkérdeztük: vajon mit jelent a fák törzsén a furcsa faragás és a „K”-betű. — Biztosan: kivágni — volt a válasz, s aztán Glódy elvtál s elmondta még, hogy ezeknek a fáknak 70 százaléka már abszolút kiöregedett, életveszélyes állapotban van, csupán szerencse, hogy eddig még nem okozott tömegszerencsétlenséget. (?) Az érdekelt szakemberekkel tavaly felülvizsgálták a fák állapotát és hozzájárultak a kiöregedett fák kidöntéséhez, mert szerintük a fák veszélyeztetik a járművek zavartalan közlekedését, különben is, ha ebből baleset származik, ki vállalja ezért a felelősséget? — mondotta Glódy elvtárs. Glódy elvtárs felvilágosítása és érvelése nem nyugtatott és nem is nyugtat meg bennün- ,ket. Rövid úton megkerestük Bedet László elvtársat, a Kelet- bükki Állami Erdőgazdaság igazgatóját. Íme a válasza: — A felháborodás indokolt, elsősorban azért, mert már korábban, 5—6 évvel ezelőtt gondoskodni kellett volna e ritka szép, a táj jellegéhez szinte hozzánőtt fasor felfrissítéséről, akárcsak alacsonyabb növésű, vagy gyorsan növő egyedekbőí is, hogy mire tényleg ki kell vágni a lassacskán öregedő fákat, akkorra felnőjjön helyette az új fasor. Szerintem, ha egyes fákon a szükséges ápolási munkákat elvógznék, 4—5 évig m®g minden kockázat nélkül gyönyörködhetnénk bennük, s csak mint magánember mondom, magam is sajnálnám, ha most így, felfrissítés nélkül kivágnák. Megcsonkítani pedig egyenesen kár a sűrű fasort, mert akkor tényleg veszélyessé válhat. Egy viharos szél például könnyebben „belemarkol” és védtelenebbül kárt okozhat benne. Kaphatnánk hivatalos szak- véleményt is? — kérdeztük Be- dő elvtárstól. — Nagyon szívesen. Csak 11 fát kell eltávolítani A szákvéleményt kézhez is kaptuk. Ebben azt olvashatjuk, hogy csupán 11 fa nem egészséges, a többi még kibír 10—15 évet is. A beteg és esetleg kivágható fák az alábbiak... (A szakvélemény itt pontosan 11 fát jelöl meg.) Kivágásra viszont 62-őt jelöltek ki. íme tehát nem öregedett ki 70 százaléka a szép nyárfasornak, az egészből mintegy 11 vár ápolásra, esetleg kivágásra. Nem került még „életveszélyes állapotba” sem, sőt „tömegszerencsétlenséget” sem okozott, — reméljük nem is fog. Egy szó, mint száz: egy kicsit elhamarkodottan és meggondolatlanul „ítélték halálra” a jegenyesort. i A szakszerűtlen és célszerűiben kivagdosás helyet an- inál indokoltabb lenne minél [előbb, már most gondoskodni a jegenyesor felújításáról. Gon- idolva esetleg arra is, hogy az [erre bonyolódó, egyre növekvő igépkocsiforgalom miatt 10—15 [év múlva — amikor tényleg (kiöregszik a szép nyárfasor és ki kell majd vágni — esetleg [szélesíteni is kell ezt az útszakaszt. Tehát a jelenleginél szélesebb sávban kellene ültetni a jegenye-nyár csemetéket Azt nem kérjük, hogy a száraz fát ne vágják ki, hiszen ennek eltávolítása esztétikailag csak emeli az egyébként egészséges nyárfasor szépségét, azt viszont igen, hogy az egészséges fák kivágása helyett az arra rászoruló fákon az illetékesek minél előbb végezzék el a szükséges ápolási munkálatokat, távolítsák el a száraz gallyakat. Ezért tehát — a szakértői véleményt is figyelembe véve — határozottan azt javasoljuk: ne vágják ki a megjelölt áfákat, ne csúfítsák el Miskolc, a környék, s az ország egyik legszebb útszakaszátJ Cscpányi Lajos teljes felépítéséért hazánkban folyik. Világméretekben is e fronton dől el — a békés egymás mellett élés viszonyai között — a szocializmus csatája a kapitalizmussal. A két világrendszer gazdasági versenyének alakulása a döntő tényező a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban”. Elnézést kérek tőled, béké-[ *“ sen alvó cimborám, hogy ekkora feneket kerekítettem háromórás üstbeni nyugodalmadhoz, de hát én szentül meg vagyok győződve róla, hogy te békét, magasabb életszínvonalat akarsz magadnak és szereti teidnek. Azonban a kis dolgokat békés akarattá halmozó emberi sokaság lendületéből te három órára kimaradtál^ S amíg te gz üstben húztad a lóbőrt, valaki káromkodott, hogy elromlott a vízcsap, talán egy csavar tört ketté a gépek erőfeszítésétől, és nem volt aki megcsinálja, hiába futkostak utánad, a karbantartót elnyelte egy hűlésre kitett; üst szája. És ha azt a három órát levonnák a fizetésedből, mit szólnál? Felhúznád az orrod, hogy az nem igazság — pedig igazság lenne, bizisten, hogy az. Gulyás Mihály r getésre, őgyelgésre, no és alvásra. Az én útitársam túlteljesítette lógási tervét, mert műszakjának majdnem a felét átaludta. Mondom: váljék egészségére, hiszen én sem vagyok különb a Deákné vásznánál, és ha emelni kellene valamit, talán én is csak a vékonyabbik végéhez hűzóckodnék — de... Sok kicsi sokra megy, és ez nem is olyan kicsi. Az majdnem képtelenség, hogy a nyolcórás műszak minden percét termeléssel töltse a dolgozó ember. Néha jólesik egy cigi, meg is fárad az ember, ki kell fújnia magát, meg eszébe jut hirtelen valami, közölnie kell a másikkal, mert kikívánkozik belőle, de ha csak nyolcvan százalékra is emelnénk azt a hatvan százalékot, az bizony húsz százalékkal jelentene többet, annyival több árut, annyival több pénzt — és a jelenlegi legnagyobb gondunk, a munka termelékenységének fokozása is kisebb gond lenne. Ezt olvassuk pártunk kongresszusi irányelveiben a termelésről: „A munka termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus A karbantartós arcán riadalom futott át, majd egy vállrándítással lelökte a lelkére tolakodó aggodalmat: — Nincs arra ideje ott senkinek. A karbantartós belefúrta fejét a balonkabátjába, jelezve, hogy nincs több mondanivalója, inkább alszik egyet. A vasutas még végighordozta tekintetét az őszhöz sápadt kukoricáson, majd belehajolt tenyerébe. Cn meg, hogy elhesseges- sem magamtól az unalmat, belemélyedtem gondolataimba. Számítást rögtönöztem. Ez a fiatalember három órát lealudt a műszakból — váljék egészségére. Talán én sem lennék jobb nála, ha tehetném, magam is engednék az éjszakai álmosságnak, és ellógnék a munka elől. No. de mégis, az ember önmagának is a fejére olvashat egyet s mást. Jó lenne a magasabb életszínvonal, a tömöttebb boríték, de hát nem az égből pottyan a nemzeti jövedelem. Most hallottam valahol. Több nagyüzemben számítást végeztek: az emberek munkaidejük hány százalékát fordítják termelésre? Kiderült, bogs’ csak 60—65 százalékát, a többi elmegy cigizésre, beszélkell megmászni, amíg ide ér az ' ember. Rám se fütyülnek. Fészkelődnek a sarokban, alváshoz készülődnek. Nem paplanos ágyban tölthettek az éjszakát. Karikás a szemük. Dolgoztak. •— Te se hunytad le a szemed éjszaka? — kérdi a vasutasruhás. — Dehogy nem — mondja amaz. — Majd bolond leszek ébren lenni, amikor alkatok is. — Jó neked. A karbantartók alhatnak. " • — Ha hagyják őket — ásít a karbantartós. — Meg ha alszik is, nincs abban köszönet. Bármikor nyílhat az ajtó, ha meg rajtakapják, nem mondják neki, hogy jó álmokat. Én kitoltam a bandával az éjszaka. Elromlott egy légcsap. Egy-kettőre rendbehoztam, aztán nem mentem vissza, hanem befeküdtem az egyik üstbe. Szu- nyáltam vagy bárom órát. — Nem kerestek? — Kerestek, de hát annyi baj legyen. Azt mondtam, hogy sokáig tartott a munka. Ha nem hiszik, nézzenek utána. — És ha utánanéztek volna? |J a már nagyon megszív* " tam magam a poros miskolci levegővel, vasárnaponként vonatra ülök és kedves- kedek tüdőmnek egy kis oxi- 6éndús lélegeznivalóval a szélül huzatos Hemád-parton. Ki- szellőzködöm ilyenkor a motorzajtól is, mely egyre harsányabban jelzi, hogy szűkre szabták Miskolc utcáit és tereit régvolt városatyáink. Rossz, lusta természete van a szén- E'áznak, nem a tágas, mindent ©lnyelő egek felé lebben a kipufogókból, hanem elterül a szűk utcák alján, ahol mi, emberek sürgünk-forgunk kenyér ütáni igyekezetünkben. No, de üljek már fel arra a Vonatra, mert még nélkülem tolál nekivágni a Hernád- völgynek, akkor meg még erről a beszélgetésről is lemaradok. Leülök, fújok egyet, mintha elf áradtam volna a lépcsők ■mászásában, pedig csak megjátszom magam, hogy hírül adjam két úti társamnak jelenlétemet,. Mondom is; ■— Indíthatnák a hidasit az ©kő vágányról is, nem a hatodikról. Hatszor tizenkét lépcsőt ^Cetien beszélgetnek
