Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

4 ESZARMAGYARORSZÄG Szerda, 19G2. október 3. Mind!nyájusik vagyona Egyre több társasház épül országszerte ügye, mindenki számúra bosszantó dolog, ha 95 centi­méter anyagot kap 1 méter áráért, ha szlmplúnyi feketét mérnek a dupla helyett, ha i,nincs apróm, majd legköze­lebb” — mosolygással siet el 50 forinttal a pincér egy 30 forintos vacsora után, vagy ha kilós árut [például szöget) kér a vas-műszaki boltban és csak durabszémra adnak annyi mennyiségét (önkényesen) — dupla árért?... Nos, részben e bosszantó dolgok megszüntetését is je­llenti a MÉSZÖV igazgatósága­inak az a határozata, amely 'szerint minden üzemegységet ; havonta legalább egyszer el- jjlenőriznek. S ilyenkor meg­vizsgálják: nem történt-e va­lahol visszaélés, sikkasztás, hanyagság, felelőtlen árukezelés a társadalmi tulajdon, vagy a vásárlók, a fogyasztók rovásá­ra, Sajnos ugyanis, még min­dig akadnak ilyen emberek, akik mindnyájunk vagyoná­ban garázdálkodnak. S ahol Ilyen — bűncselekményre hajlamos — emberek vezetik az üzleteket, ott leltárhiány Is van. A MÉSZÖV revizorai példá­ul megvizsgáltak 40 olyan földmű vesszövetkezet.et, ahol ez év első felében 5000 forint­nál több volt a hiány és a vizsgálat eredményeként 34 dolgozót leváltottak, 26 ember ellen feljelentést tettek és 14 esetben — ügyvezetők, fő­könyvelők, üzemanyagvezetők ellen — fegyelmi íelelőssógre- vonésí eljárást indítottak. Aki ugyanis fél pohárral méri a sörhabot, aki métere­ket tulajdonít el magának egy vég szövetből, vagy aki „vélet­lenül” többet számol a kelle­ténél — az tulajdonképpen (ne szépítsük a szót) társadal­mi tulajdont lop el, meglop mindnyájunkat. S az ilyen emberekkel szem­ben nem szabad el nézőknek lennünk. Az ilyenek megér­demlik, hogy bíróság elé ke­rüljenek, mint ahogy meg­érdemelte az a 00 személy Is, akik tavaly 1 342 000 forinttal, s az a 38, akik az idén 441 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont, mind­nyájunk vagyonát. Hogyan kerülnek ilyen csa­lásra hajlamos emberek a ke­reskedelem állásaiba? A protekció által. Különösen a vendéglátó- ipar területén nagyon elhara­pódzott a protekcionizmus. Egyes vendéglők, kis-eukrász- dák vezetői ismerőseiket al­kalmazzák a megüresedett ál­lásokba. Pedig a vagyonvédel­mi ankétokon — amelyeket rendszeresen tartottak a MESZÖV-ben és a földműves- szüvotkezetek járási központ­jaiban — mindig felhívták a figyelmet a protekció elleni harcra, illetve a protekció megszüntetésére. Megállapítot­ták ugyanis, hogy ott, ahol ismerőseiket alkalmazzák az üzletvezetők, nagyobb a hiány. Ez azért is van, mert ezek az „ismerősök” általában nem rendelkeznek szakmunkás bi­zonyítvánnyal. Pedig a protek­ció nem pótolja a szakképzett­séget! Szakképzetíenség — leltárhiány — A gyenge szakképzettség miatt az áruk mennyiségi és minőségi átvételénél és a vá­sárolt áruk ellenértékének ki­számításánál, az adminisztrá­ciónál Sok a tévedés ■— állapí­totta meg Tóth Bálint fő­könyvelő, a MÉSZÖV igazgató- sági értekezletén. Mint Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke is elmondotta, a Szak- emberhiány okozza a leltár- differenciát azokban a íöld- mű vessző vet,kezet ékben Is, ahol becsületes, tisztességes emberek dolgoznak. A MÉSZÖV revizorai példá­ul megvizsgáltak 43 íöldműves- szövetkezetet és megállapítot­ták, hogy az egységvezetők 05 százalékának van csak szak- munkásbizonyítványa. De ez átlagszám. Olyan földműves- szövetkezet is akad — például a krasznokvajdai —, ahol nincs szakképzett dolgozó, Vilmány- ban, Tiszapalkonyán pedig csak 20 százalék, Szemerén 25, Zádorf alván 26 százalék a szakképzettek aránya. *— Mindezek bizonyítják a szakképzés szükségességét — jegyezte meg Tóth József elv­társ, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese —, ezért küldjük most majd 400 dolgozónkat egyéves szaktanfolyamra. Az után­pótlást pedig az iparitanuló iskolák biztosítják. Jelenleg 300 iparitanulónk Van".: •, „Apró” hibák Sókan talán apró hibáknak tartják, pedig nagyban hozzá­járul a leltárhiányok növeke­déséhez sok kis hanyagság. Például: ha az üzletvezetők elmulasztják postára adni a napi bevételt, nem blokkolnak, „eltüntetik” az árjelző cédu­lákat, nem tartják meg a pénztárgéppel kapcsolatos elő­írásokat, hanyagul vezetik az adminisztrációt..» Az ilyen hanyagságok ellen állandóan küzdeni kell, mint ahogy küzdeni kell a munkahely- változtatások, a rossz raktáro­zás, a selejteződés és a fel­vételi bizottság munkájának jelentéktelenné, formálissá vá­lása ellen. Csak így szilárdít­hatjuk meg a társadalmi tulaj­don — mindnyájunk vagyoná­nak — védelmét. Ruttkay Anna A népgazdasági tervben fon­tos helyet foglal el az állami kölcsönnel támogatott magán lakásépítkezés. Ezen belül is egyre jobban fejlődik az eme­letes társasház építkezési for­ma, amely egyrészt az építte­tőknek ad kedvezőbb lehető­séget — nagyobb összegű hi­telt — másrészt összhangban áll a városrendezési, városfej­lesztési tervekkel. Az Orszá­gos Takarékpénztár például az idén kétszer annyi társasház­ban létesülő lakáshoz szava­zott meg hitelt, mint az elmúlt esztendőben. Csaknem más­félezer lakás épül már nymo­don! Kedvező, hogy vidéken, többek között Szegeden, Győ­rött, Pécsett, Kecskeméten és Debrecenben is megkezdődtek az emeletes társasház építke­zések. Jelenleg még csak a vállalatok, a tanácsok „hozzák össze” a társasház építtetőket. Talán az egész világon egye­dülálló zeneszerszám tulajdo­üj díszlnviraí-sorozalo! ad ki a Pusia A Posta október 1-től új dísztáviratokat — egész soroza­tot — hoz forgalomba. Az új dísztáviratok — igazodva a nemzetközi színvonalhoz — már nem két-, hanem négy­oldalasak. A nyolc új dísztáv­irat közül öjt virágos, egy kü­lön eljegyzésre, vagy házasság­ra készült, kettő pedig szocia­lista üdvözletek továbbítását szolgálja. Érdekes újdonság, hogy a táviratokat egy régi de­lizsánsz rajzával ellátott borí- | iákban kézbesítik. Az új táv- ‘ iratok ára négy forint. Rövidesen az OTP is bekapcso­lódik ebbe a munkába. Kísér­letképpen, egyelőre Budapes­ten, rövidesen társasház-szer- vező kirendeltséget létesít, amely nemcsak összefogja az építeni szándékozókat, hanem a lehelő legkorszerűbb építési módszerek alkalmazásával, irá­nyítja is az építkezéseket. Ugyancsak népszerű ma már a családi házépítés csoportos formája, amikor azonos terv alapján egyidőben több lakást építenek egymás mellett. A KISZ-bizottság kezdeménye­zésére például Kalocsán 12 ikerházban 24 lakás, Kiskun­halason 15, emeletes családi ház, Kecskeméten 20 ikerház­ban 40 lakás, Baján 25 családi ház épül csoportosan. Hasonló építkezéseket szerveztek a KISZ-bizottságok Pécsett, Za­laegerszegen és Nagykanizsán. nosa Koreáit Jenőné kaposvári pedagógus. Nagybátyjától, Spirit István műasztalostól, aki nemrég halt meg, egy cipész tószegekből készített hegedűt örökölt, A műasztalos 1943-ban 11315 cipész-íaszeget három hónapos türelmes munkával, szabályos méretű, négyhúros hegedűvé ragasztott össze. A vonó fa részét is kig fe­szegekből állította össze. A széphangú hegedűn épp úgy lehet játszani, mint más hegedűkön. időjárás Várható időjárás ma estig: a szép őszi idő tovább tart. A reg­geli és délelőtti órákban párásság, sok helyen köd. Napközben derült J.dő, Várható legmagasabb nappali | hőmérséklet ai-*-25 fok között. A 1 ködösebb területekén 2ű fok alatt. Egy év alatt 12 borsodi tanyaközpontban szervezte! könyvtárat Borsod megyében az utób' két és félévben 22 új könyvtí alakult és a kÖnyvállcmáJ 200 ezerrel . gyarapodott. If ma már a legkisebb falunak: j önálló könyvtára van. A tani esi. szakszervezeti és iskót könyvtárakban több mint 8® ezer kötetet tartanak nyílva és a dolgozók évente csaknei 2.5 millió könyvet kölcsönös nek ki. Ezenkívül a községet ben egyre több azok száma, aW1 rendszeresen Vásárolnak kön)' veket. A megyei statisztika hivatal kimutatása szerint pét dául Szomolya községben 1 megfigyelt családoknál az cg főre jutó könyvvásárlás 1951 ben 24 fillér volt, ma pedü már csaknem 15 forint ' könyv ma már eljut a tany» központokba is. Egy év alat 12 nagyobb tanyaközpontba' szervezlek 100—-150 kötete önálló könyvtárat, 24 tanyái pedig havonta művelődé» autóval viszik el a eserekönf veket, SZIMHAZ .... .......... ­N EMZETI SZÍNHÁZ Október 3-án: AZ aranyembSf (# Odry-bcrlet. Oktöber 4-én: Nyilvános föpröN (7). Jegyek nem válthatók. Október 5-én: Bál a savoybáft (ft Bemutató előadás Oktöber s-án: Bál a savóyw* (7). aorklj-bőrlet. Október 7-én: A néma lővén# (3). Bérleteztlnet. Oktöber 7-éü:’ Bél a Savűybál (7). Bérletszünet. KAMAKAS2INHAZ Október 1, 2. 3: Nines előadás. . Október 4-én: Lyuk &z életraj iso) O). október s-én: Lyuk az éietrajzo# (V­Október 6-án: Lyuk az életrajíoí (7). Október 7-én: az ellopott váró* (3). Október 7-én: Lyuk az életrajzod A feleség születésnapja 315 dpész-faszegbftl készített hegedű Kaposvárott Nehézségek és örömük a kassünebarcikai lakásépítkezéseknél Y IQ HL-rW — Ne hagyjatok beleszólni, csináljátok meg! Éppen akkor nyitottunk be a kazincbarcikai Békeváros új építkezéseinek rajonvezetűjé- hez, amikor ezeket a szavakat mondta. Az iroda ablakából ide látszanak az épülő házak. Arrébb a daruk hosszú karja mozog méltóságteljesen. Nap- nap után változik itt a kör­nyék képe. Az új lakóházak között néhol már rendezett parkok vannak, á következő utcában még az építkezések nyomai; hatalmas kövek, sá­ros utca. Az elkészült és a ké­szülő épületek érdekes össz­hangja. Kérésünkre Praznavszky László, a rajonvezető tájékoz­tat az építkezések Jelenlegi helyzetéről, a további felada­tokról, a munka nehézségeiről ós örömeiről. — A negyedik negyedév vé­géig 380 lakást, kel) átadnunk. A harmadik negyedévben eb­ből 204 lakás készül el. A lakó­házakon kívül építünk még egy 12 tantermes iskolát, böl­csődét cs öt üzletházat. Meg­kezdődik az idén a kórház építése is. “ A konkrétumok után sze­retnénk, ha mondana valamit a munkáról általában. —■ Lehet, hogy nem a „ne­hézségekkel” kellene kezde­nem, de mégis erről beszélek először. Kevés a Bzaldparosunk a befejező munkánál. Nem volt megfelelő munkásszállá­sunk. Azok is nagyon szét van­nak szórva, amikkel jelenleg rendelkezünk. Ezekből a ne­hézségekből adódott aztán az is, hogy az első negyedévi ter­vünkkel csúnyán lemaradtunk. Igaz, a másodikban hajráz­tunk egy kicsit, s most már1’ csupán 3 százalék hiányzott a* tervleljesítésből. s reméljük,jp mire a harmadik negyedév be-;P fejeződik, akkorra talán túl isit leszünk a száz százalékon. Ezt» különben kötelességünk is,J mert a dolgozóink felajánlást* tettek a kongresszus tiszteleté-É re, hogy behozzuk a lemara-ij; dúst. Ez is épp elég nagy szór-* galmat Igényel, mert feszítettéi tervvel dolgozunk. * *— Milyen a gépesítés az épít-1 kezesen? * — A belső vakolási munka-* kát 90 százalékban gópositet-jjj tűk, a földmunkáknál ezt saj-* nos csak 25 százalékban tud-gj tűk megoldani. Persze sokaiul könnyítetlek a munkán a kü-* lönböző újítások. — Most állt munkába a gé-$ pesített mészoltó telepünk. El-Ü; kelne viszont a központi be-!j! tonlceverő állomás létesítése® is, bár erre Ígéretet kaptunk,!)! hogy „hetekén belül” mégva-í lósul. ff —■ Hiba van a bádogos-* munkáknál. Itt is előjön a so-jj; kát emlegetett „szakiparon-* hiány”. Rosszul mennek a fes-!; tő- és mázolómunkák. Hátrál-!! tatja a tervteljesítést, hogy:: későn kapjuk meg a kért al-Ü kntrészeket, vagy más, külön-!! bűző dolgokat. Ha már ennyi-!! re benne vagyunk a panaszko-ü dúsban, feltétlenül el kell mon-,: dánom azt is, hogy nem kielé-jfi gítő a munkafegyelem, s rossz* a munkaidőbeosztás. Aitalá-i: bún az étkezéseknél tolódik elü az idő, s itt egy kicsit ludas® volt a vendéglátóipar. Bár,* mentségükre legyen mondva,* A tudományos ismeretterjesztés hírei 13.30-kor az LKM Béke*záltásotH A televízió. Előadó: Pékár Nándori 1» órakor, a Kistábornok utcai! szállóban: A küld kialakulása Elét adó: Eber József. Tanácstag! fogadóórák: Városi tanácstagok: Október 4-óü. Berki Mlh&lynóí PétneháZl utcai óvoda, 17 órától!: id. Tüdőt) Ferenc, somogyi B. u. «. Btt., it órától. I. kér, tanácstagok: Október 4-ém papolczy Tamása Hoseiiberg-háZiispár u. 2», ez,, i8^ ao óráigi ormusay Mária, Somo­gyi B. ti 6. sZ,„ 17 órától! Simoá; János, Somogyi B. u, 6. sz.. U órától; Varga Gyula, MaliuovszkiJ: utcai ált. Iskola, 16—20 óráig; Za­che Iliin Béla. MallnovazOtíj utcai ált, tekola, 18—33 óráig, tv kér. tanácstag: Október 4-én: Leskö Mihály, gö- römböiyi művelődési otthon, is—20 óráig. Licernamoínárok“ GyBmrfipisztáH 99 lucernaszárító azok lorro levegOó köaé a legmodemobb mezőgazdasági gépek közé tartozik, amelyek­ből alig néhány működik az országban. A Nagymiskolci Állami Gazdaságnak sikerült ez idén egyet vásárolnia, s ezt a gyömrőpusztaj üzemegységben szerelték fel. — Azért jutottunk hozzá ehhez az értékes géphez a Földművelésügyi Minisztérium segít- eégével — mondja Rusz János igazgató —, mert nagy területen termesztünk minden év­ben lucernát, még pedig a legkorszerűbb agro­technikával. Nagy kapacitású öntözőberende­zéseink vannak, amelyek segítségével az ösz- szes lucernaföldjeinket bőségesen meg tudjuk áztatni vízzel. Pillangós növényeink vetését, betakarítását és tárolását teljesen gépesítettük, a kézi erőt egészen a minimálisra tudtuk csök­kenteni. Kitűnő minőségű volt a gazdaság idei lucer­natermése, s ennek túlnyomó részét — amint megtudtuk — forró levegős géppel megszárít- ják és lisztté őrlik. A gépi kaszálás után a 75 százalékos víztartalmú, kissé hervadt lucernát egy villanyszecskavágó kétcentiméteres dara­bokra aprítja. Innen levegő segítségével egy felvonóra fúvatják, amely a nyers takarmányt forgódobba viszi. A dobba 800—900 fokos hő érkezik egy alkalmas forrásból, s a forró leve­gőn állandó ventillátorozás közben szárad a folszecskázott lucerna. Ez a hatalmas hőener­gia nem tesz kárt a takarmányban, hiszen a nagy hőséget a lucerna nedvessége párolgás közben nagymértékben hűti, így a szénát tu» lajdonkóppen mindössze 50—70 fokos meleg éri, s a szárító óránként mintegy 500 liter vizet párologtat el. Azután a lucerna egy ciklontartályba kerül, de ekkorára már csak 10 százalék a víztar­talma. A tartályba, csövek vannak bekap­csolva, s ezeken keresztül kalapácsos dará­lókra kerül a megszáradt széna. A darálók finommá Őrlik, s a lucerna olyan bársonyos tapintásúvá válik, akár a legkedveltebb rétes­liszt. A raktárban 25 kilogrammos papírzsákokba csomagolva sorakozik — szinte hegyet alkotva — a sok-sok barnászöld lucernaliszt, Havonta átlagosan 30—40 vagonnal készül belőle. Minr den kilója igen nagy érték, hiszOh a lucerna- liszt 22 százalék koncentrált növényi fehérjét, 40—48 százalék keményítőt és kilogrammon­ként 20o—250 milligramm karotint tartalmaz, míg a napon szárított lucerna e fontos táp­anyagok túlnyomó részét elveszíti, A termé­szetes szárítás ugyanis lassú folvamat. s köz­ben — főkénp a levelek lehullása miatt — igen sok értékes anyag kárba vész, míg a forró levegős szárítással a tápanyagok veszteségét akár 5 százalék alá is leszoríthatlak. Tudatában vannak kÖfcf AH^mfcat daság növénytermesztői és „lucernamolnárai”, s lelkiismeretes munkával azon fáradoznak, hogy minél többet termeljenek a növekvő igények kielégítésére ebből az értékes takar­mánylisztből. (h. J.) „3Cl mit nem tud?” Cajnos, én már lépni sem tudok a „Ki mit tud”-tól. Ha . egy művelődési intézménybe ellátogatok, s az őszi-téli kulturális program iránt érdeklődöm, első helyen említik meg a helyi Ki mit tud-ot, ám arról sohasem beszélnek, hogy ki mit nem tud. Például: Nem tud a rendező darabot rendezni, nem tud a táncdalénekes énekelni, a tánckar táncolni, az iro­dalmi színpad szavalni, a képzőművészeti szakkör rajzolni és festeni, mégsem azt pótolják, amit nem tudnak, hanem lépten- ; nyomon azzal állnak elő, amit tudnak. Hogy aztán ennek ♦ „tudásának mehiiyi köze Van a tudományhoz, arról jobb nem i is beszélni. Mert Igaz ugyan, hogy Manci néni, a szakácsnő jelentkezik j a Kit mit tud-ba, mert azt hiszi, hogy tud énekelni, de sajnos |. nem tud, Pityi Pista jól tud fütyülni, de öz sem kapcsolódik S semmiképpen a ,;tudtii” ige szócsaládjához, s azért sem érdé- j mesíthető Ki mit tud oklevélre a matematika tanéra, mert meg tudja főzni a paprikás krumplit. Elgondolkoztam, mi a magyarázata annak, hogy a mi tár- ; sadalmunkban — a különféle megelőző védőoltások ellenére is — oly veszedelmesen terjednek az ilyen Járványos meg­betegedések? Lovasnemzetbő) Szívküldi és Ki mit tud nemzet lettünk, u ha ilyen ölemben haladunk, hamarosan megtudhatjuk, hogy a "csecsemő tud sírni, a verebek tudnak csiripelni e az ember j tud új ismereteket in szerezni, de csak a Ki mit tud keretjáték i keretén belül, mert akkor nem veszi észre, horav ismereteket Szerez, szórakozva tanul. Hogy miért jó szórakozva tanulni, azt is megtudjuk a Ki mit tud-ból. Elsősorban azért, mert mi mindent könnyen szeretnénk megtanulni. Itt pedig az ismeret­közlés nem direkt módszerekkel történik. Például, ha azt a kérdést kapom, milyen célt szolgálnak a radar berendezések, nem arra gondolok, hogy most elektrotechnikából vizsgáztat­nak. hanem arra. hogyan látszódhatnék még okosabbnak a szépr-yos Ildi előtt. É s hovatovább új műfaj lesz a régi műfajok utánzás;» új művész lesz, aki régi művészt, vagy művészekei utánoz. Lám, Ki mit tud nélkül ezt sem fedeztük volna fel. Sajnos, hogy jómagam ebben a nagy mozgalomban teljesen használhatatlan vagyok. Mégcsak annyit sem tudok, hogy di­csérni tudjam a Ki mit tud-ot. ­Borsodi Gyufa most már megoldották vala­hogy ezt a problémát. — Eddig szinte csak a nehéz­ségekről volt szó. Mik tehát az örömök? — Nos, ez kevesebb, de azért van ilyen Is. Öröm, hogy a víz- vezelékszerelök, de általában a szerelők jól ón patent pontos­sággal dolgoznak. Jól haladnak a belső vakolási munkák, a parkettázás, de munkaerőhi­ány itt is van. — S mit mond­jak még? Az lesz a mi legna­gyobb örömünk, ha a sok ne­hézség mellett időben teljesí­teni tudjuk a tervünket, s ha később sem lesz a munkánk miatt semmiféle kifogás. r. e. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents