Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

6 esZAKHAGTABORSZAO Vasárnap, 1902. október 14. N E Gr YEN fl üEGYWEHESf KÖZÜL Október 7-én tartották meg Özdon a járási pártértekez­letet. A pártbizottság beszámolójának vitája után újjáválasz- l >tták a járási pártbizottság és a revíziós bizottság tagjait, s megválasztották a megyei pártértekezlet küldötteit. A nemrég megnövekedett járásból 39 szavazati- és 2 ta­nácskozási jogú küldött vesz részt a megyei pártértekezleten. A küldöttek közül jelenlegi foglalkozása szerint 14 fizikai munkás, 5 tsz-tag, 4 pedagógus, 1 orvos és 9 párt-, állami és tömegszervezeti vezető. Közülük mulatunk itt be négy küldöttet. RASI GYULÁMÉ tsz-tag, a putnolii Győzelem Tsz pántlikára 1952-től tagja pártunknak. Előbb mint háziasszony, ké­sőbb mint tsz-tag is, szorgal­masan tevékenykedett pár­tunk célkitűzéseinek megvaló­sításáért. Jelenleg mint a ter­melőszövetkezet párttitkára, igen jó munkát végez. Több mint kétéves párttitkári tevé­kenységének ideje alatt a párt- szervezet létszámban is, és munkájának hatékonyságában is megerősödött, a korábban sok gonddal bajlódó tsz tavaly munkaegységenként 46 forintot osztott. A munkában szorgal­mas, példamutató, irányítása alatt a pártszervezet sokat fá­radozik a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdításáért és a termelőszövetkezeti tagság egységének megteremtéséért. Fáradhatatlan, áldozatkész munkája elismeréséül ez év májusában a járási pártbizott­ság kéthetes jutalomüdülésre küldte Dobogókőre. Mint alapszervezetének kül­dötte résztvett a nemrég meg­tartott járási pártértekezleten, ahol beválasztották a járási pártbizottságba és megválasz­tották küldöttnek a megyei pártértekezletre. LENGYEI, BÉLA pedagógus, az ózdi Közgazdasági Technikum igazgatója 1950-ben végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, azóta Özdon tanít. 1957-től a közgazdasági tech­nikum igazgatója. Közvetlenül az ellenforra­dalom leverése után, 1957 ta­vaszán kérte felvételét a Ma­gyar Szocialista Munkáspártba — fel is vették. Azóta sokrétű pártmunkáját nagy hozzáértés­sel és lelkiismerettel végzi. 1957 márciusában mély meg­győződéssel hirdette tanuló- ifjúságunk körében a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség meg­szervezésének szükségességét. Ö is egyik szervezője volt Özdon a KISZ-nek. Megala­kulása óta tagja a városi KISZ-bizottságnak. Főhivatása mellett jelenleg legnagyobb energiával a vá­rosi—üzemj párt-végrehajtó- bizotlságon tevékenykedik, emellett a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemén és a Munkásakadémián is tanít. Munkája elismeréséül 1959- ben kiváló tanár, 1961-ben KISZ Érdemérem kitüntetést kapott. A nemrég megtartott pártértekezleten újra megvá­lasztották a városi—üzemi pártbizottság és a végrehajtó bizottság sorai közé és meg­választották küldöttnek a me­gyei pártértekezletre. Os. L. » így lesznek a gyengékből erősek Pól Balázs tsz-elnöK A tikkasztóan száraz, min­den nagyobb szélfuvallatra 'va­lóságos porfelhőkbe burkolod- zó berzéki határban jóleső ér­zéssel pihen meg a szem a ter­melőszövetkezet harminc hol­das kertészetének zöldelő táb­láin. Pól Balázs, az Egyetértés Ter­melőszövetkezet elnöke elvezet egy másik táblához is, amely­nek üde zöldje talán még job­ban kirí a vénasszonyok nya­rából. — Ez a 15 holdnyj őszi árpa a jövő évi termés első ígérete — mondja, s lehajol egy ma­roknyi földért. — Látja, ez már. magágy. Nem csoda, hogy ebből már kizöldelt a vetés. Három esztendővel ezelőtt ta­lán még magam sem hittem, hogy ilyen tábláink lesznek. így indult beszélgetésünk az Egyetértés Termelőszövetke­zet éppen hogy hároméves történetéről. Az első esztendő­ben alig akadt olyasmi, amire éráemes lenne emlékezni, A valóban nagyüzemi gazdálko­dás akkor még csak gyermek­cipőben topogott a berzéki ha­tárban. Hol voltak akkor még a nagy táblák? Hol volt a kö­zös jószágállomány? 1961-ben azonban már sok említésre méltó esemény tör­tént a termelőszövetkezet éle­téljen. Igaz, a munkaegység ér­téke az év végére alig haladta meg a 16 forintot, mégis ebben a közösben töltött második esztendőben alapozták meg a jövőt. — Bennünket csak úgy em­legettek — meséli Pól Balázs, — hogy gyenge termelőszövetke­zet vagyunk. Nem is voltunk valami erősek, de ismertük a helyi lehetőségeket, fel tudtuk mérni, hogy mire, mennyi erő van a tagságban, s egy-két na­gyobb fába is bele mertük vág­ni a fejszénket. Nem sajnál­tuk a pénzt, a fáradságot és építkeztünk, nekivágtunk az öntözéses kertészetnek, gyara­pítottuk a szegényes géppar­kot. De nemcsak így alapozták meg a jövőt. Kezdetben akadt fegyelmezetlenség bőven, de csak addig, amíg megtűrték. Benes Józsi bácsival az élen megkezdte tevékenységét az ellenőrző bizottság. Akadt mun­kája a fegyelmi bizottságnak is. Aki kárt okozott, annak felel­nie kellett érte. Az elmúlt őszön, amikor 33 forintra tervezték az idei mun­kaegység értékét, akkorra már nyugodtabban néztek az új gaz­dasági év elébe. — É‘s ha nem késik egy hó­napot az öntözőberendezés, s valamivel jobb az időjárás, akkor most a 40 forint felett járnánk. így sincs okuk a panaszra; Csöves tengeriből 35—40 má­zsás, paprtKaböi 160, paradi­csomból 200, dohányból majd 8 mázsás átlagtermést értek el. A termelőszövetkezet tanyáján egész éven át folyt az építke­zés, s télire meg lesz már minden szükséges gazdasági épületük. És ami nagyon lé­nyeges, majdnem mindent sa­ját erőből építettek. Árkorrekció Az új gazdasági esztendő tér-3 vének elkészítésekor most márij könnyebb a dolguk a berzéki H termelőszövetkezet vezetőinek.^ Már nem az a legfőbb gond J hogyan lehet együtt tartani aj] tagságot, hogyan lehet megte-a remteni a közös gazdálkodás] alapjait, hanem azon törhetik J a fejüket, hogyan gazdagítsák] a közöst. (P. S, — Foto: Sz. Gy.) öt'-hat darab egy kilónyl ebből —■ mutatja büszkén zöldpapri­káit Balogh Mihály bácsi, az Egyetértés kertésze Lovász István tanácselnöknek, aki sok segítséget ad a termelőszövetkezetnek. íj; Nem előzte meg nagy csin- %nadratta, az újságok alig-alig jszóltak róla, mégis megtörtént. %A boltok kirakatában szerény Tkis ár jelző cédulák adják tud­atúi, hogy többezer ruházati és íműszaki cikk ' árát korrigálták, 7azaz lejjebb szállították. * A legnagyobb feltűnést a % Lehel hűtőszekrény árának f mérséklése jelentette. 6400 fo­;rint helyett ma már 5200 fo­rintért árúsítják a háztartások­ban csaknem nélkülözhetetlen ijj hűtőszekrényt. Igaz, a hűtőszekrény vásárlá­sának fogalma ma még eléggé • elvont. Csak a legtakarékosabb családok s a nagyobb jövede­V lemmel rendelkező dolgozók * engedhetik meg pénztárcájulc- inak a hűtőszekrény kiadására ff való megnyílást. Az új ár azon­ban azt is jelenti, hogy egyre •több munkás, dolgozó paraszt I és értelmiségi tervezheti a csa- : ládi háztartás számára a hűtö- : szekrény megvásárlását. Mert $1200 forint megtakarítás az bi- izony minden család számára jí jelentős. * Az árkorrekciók, illetve rész- ; leges árleszállítások azonban ■.sokat jelentenek a ruházati '.cikkeknél. Van olyan női gyap­■ júkabát, amelynek ára 500 fo­rinttal mérséklődött. Vagy egy ■ másik példa: női gyapjúkabát \az eddigi 1250 forintos eladási • ár helyett ma már csak 700 fo­rintért kerül forgalomba. A férfi felöltök, öltönyök, ■ zakók és pantallók eladási ára f is csökkent. Van olyan férfiza- \kó, amely az árcsökkentés előtt ’■710 forintba került. Ma már % mindössze 450 forintért vásá- ’ rolható meg. A különböző típusú és minő^ ségü mübörkabátok ára lénye­gesen olcsóbb lett. A vas, műszaki, üveg és por­celánárak csökkentése is jelen­tősen hozzájárult ahhoz, hogy olcsóbban, de azonos minőség­ben juthassanak hozzá a fo­gyasztók a régen kiválasztott, de meg nem vásárolt cikkek beszerzéséhez. Az életszínvonal emelkedésé­ben, a reálbérek növekedésé­ben a napokban lezajlott ár­korrekció talán csak tizedszá­zalékokat jelent. De nem min­den családnál! Mari a sokgyer­mekes munkáscsaládok zöme a téli beszerzés előtt örömmel fo­gadja az árleszállítást, mert olcsóbban juthatnak hozzá az egyes árucikkkekhez, kevesebb anyagi kiadást jelent a család­nak a gyermekek téli ruhával való ellátása. Mint írtuk, nem nagy csin­nadratta előzte meg a jelenlegi árleszállítást. Az évek során hozzászoktunk a szerény ter­vezésekhez. A szerény tervezé­seken tiílmenően szerénynek vesszük elért eredményeinket. Pedig, ha jól számolunk, nem is olyan szerények azok a meg­takarítások. amelyek családon- kint jelevttro-fnak az októberi árkorrekcióknál. (pásztoryj A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—10 óráigl Október 14. vasárnap: ..Cigány vagyok, az alvégen szü­lettem ...” — Műsor a megyei ci­gányság helyzetéről, problémáiról; fejlődési távlatairól. Hétfő: Hírek, riportok, tudósítások. Könnyű orgonazene. Tudomány és gyakorlat: A felső­fokéi technikumok jelentősége és az oktatás gyakorlati lebonyolítá­sa. Vlco Torriáni énekel. A vasárnap megyei sporteredmé* nyel. Ifjúsági hús épül Csermelyen | Az ózdi járásban, Csemely i községben ifjúsági ház épül. A ’KISZ B.-A.-Z. rnegyej bizott- i sága 25 000 forintos beruházást ’adott az öt helyiségből álló »épület létesítéséhez. A falu fia- | faijai mintegy 8—10 ezer fo. irint értékű társadalmi munká­ival járultak hozzá már eddig »is az ifjúsági ház építkezésé­ihez. A.z épületben nagy játék- 3 terem, klubszoba és büfé is lesz.' »A napokban megérkezik az új j felszerelés is: könyvszekrény, »székek, asztalok. Az új létesít- 5 meny ünnepélyes átadása no- o vernber 7-cn, lesz. O 0 -----0O0— © 1 fi rudskányai ; Dózsa Ternielásziivetiíezelbcn t A rudabányai határ legna- »gyobb részét elfoglalják az ® utóbbi esztendőkben egyre a jobban terjeszkedő vasércbá­* nyák, a hatalmas ércdúsító, s ti alig 500 holdnyi szántóterület * és közel 200 hold erdő az, ame- t lyen a Dózsa Termelöszövetke- s zet tagsága gazdálkodik. Az 5 egyre terjeszkedő, fejlődő 8 ipartelepen már-már úgy lát- ® szolt, hogy nem marad, aki a megműveli a földet. A terme­* lőszövetkezet megalakulása ® óta azonban már van gazdája o a halárnak. Igaz, egy kivételé- a vei nem akad köztük negyven « éven aluli férfi, a tagság mint­hogy 70 százaléka asszony, de .így is jól, eredményesen dol­* goznak. ® Veres G. Balázs elvtárs', a o termelőszövetkezet elnöke * büszkén meséli, hogy a kis ter­* melőszövetkezalük több, mint JII vagon gabonát termelt az »idén. De nemcsak kenyérgabo- Jnóuaí, hanem zöldségfélékkel, e. hízott sertéssel, baromfihússalj ® tejjel, tojással és gomolyával is 0 hozzájárultak a vasércbányá- aszok jobb élelmiszer ellátásá­2 hoz. Négy-öt pár lovuk állan- adóan fuvarozgat, sokan veszik ?igénybe a községben a terme- 8 lőszövetkezet szalagfűrészét és •gyalugépét is. Rövidóscn pedig ■ darálót nyitnak. ° A munkaegység értéke 30 2 forint körül lesz a rudabányai 6 termelőszövetkezetben. Azért - . 2 nem több, mert amit csak Je­1 hét, azt a szövetkezet megerö- •sítéséfe fordítják, Az elmúlt 2 évben épült 50 férőhelyes is­ii tállóba bevezetik a vizet, s a 2 szomszédban 20 férőhelyes bor- s júistállót építenek. Két' héten 2 belül elkészül az új, 300 férö­* helyes juhakol is. * _V_ ” _V. „V. A' v M U V V 'MP A’ A- V V V V BODZSAR TIVADAR bányamérnök, az özdvidéki Szénbányászati Tröszt műszaki fejlesztési osztályának vezetője 1947 óta tagja a pártnak. Jelenleg a bánya tröszt alap­szervezeti vezetőségének tagja, termelési felelős. Állandó pártmunkája mel­lett a járási és a megyei párt- bizottság aktívájaként is dol­gozik, az ózdi járás több bá- nyaüzéménél és községében szokott pártnapokat tartani, pártunk politikájának időszerű kérdéseiről. Szerény, elvhű és fáradha­tatlan pártmunkás. Az ellen- Eorradalom idején szilárdan helytállt és megalakulásától kezdve tagja a munkásőrség­nek is. Munkatársai és elöljárói munkáját és szorgalmát nagy­ra értékelik, az alapszervezet küldöttválasztó taggyűlésén őt választották egyik küldöttnek a járási pártértekezletre. A já­rási pártértekezleten megyei küldöttnek is megválasztották. HL, VE FERENC I 1 az Ózdi Kohászati Üzemek \ Kossuth-díjas hengerészo i ! 1945 óta tagja pártunknak jelenleg a nagyüzemi párt- végréhajtóbizottság tagja, a ’durvahengerműi egységespárt- ; vezetőség titkára. Szakmájá- : nak kitűnő mestere, s mint . pártmunkás, igen jó emberi és I elvtársi tulajdonságokkal ren­delkezik. , Az ellenforradalom idején példásan megállta helyét, munkahelyén elsőként lépett , be a pártba, résztvett a párt 1 újjászervezésében és segítette a párt megalakítását az üzem más területén is. Mint a végre­hajtó bizottság tagja igen jó \ munkát végez, rendkívül szor- ' galmas és áldozatkész. Igen jó meglátásai vannak a termelés és a társadalmi élet fejlesz- , tése terén is. Aki ismeri őt, tudja róla, hogy csendes, sze­rény, nyugodt természetű, de ugyanakkor szókimondó és \ minden kérdésben nyílt, őszinte ember. Régóta dolgozik az Özdi Ko­hászati Üzemekben, a terme­lésben munkatársaival együtt rendszeresen jó eredményt ér el, több jelentős újítása is van, amelyért 1958-ban kormá­nyunktól Kossuth-díjat kapott. ! Medve elvtárs megalakulá­sától kezdve a munkásőrség­ének is tagja. Munkatársai és i elöljárói egyaránt szeretik és , nagy megbecsüléssel nyilat- ; koznak róla. 1 A tizenhárom ezer fős nagy | gyár egyik képviselője lesz a i megyei pártértekezleten. Miért nem vetnek? 1 As idén sokat hallottunk a; vattai Szemere Bertalan Tsz-ről. A sok beszédnek az volt az alapja, hogy a tsz sertéstenyésztő telepén­rekord eredmény született — haí,-^ hónapos hizlalás után átlag 100—^ - í 110 kilogrammot értek el. Igaz, aj rossz nyelvek azt beszélték, hogy^ mivel a malacok „születési lapját” jj megrágta a patkány, s más doku-Jj mentummal nem szolgálhattak — G t nem igaz a dolog. < T- Valóban tönkrement a papír — mondja Varga Sándor agronómus —, de azóta már volt új fialás áp-^ rilisban, s a négy és fél hónap & Utáni mérlegelésnél átlagosan "<0® kilogrammos eredményt tudtunk i felmutatni. Üjabb eredményekkelJ sajnos nem szolgálhatunk, mert zlí pestisjárvány miatt mind clpusz-J| túliak az áprilisi malacok, s ezt újabb kételkedésre adhat okot. * — Kísérleteznek-e valamilyen s más fajtával a fehér hússertésen 2 kívül? I — Mangalicával kereszteztük a* „fehéreket”, mert így fokozhatjukg ennek hasznos tulajdonságait: jó2 takarmányértékesítő készségét, ed-^ ze Its ég ét. c e — A sertéstenyésztés jövedelme 3 c bizonyára nagyban hozzájárul a3 munkaegység értékéhez. Mennyit J fizetnek az idén egységenként? ® — A terv 37 forint volt, de csak3 ő *0 forintot tudunk fizetni. Remél-a a jük, jövőre több lesz. 0 c — De a jövő évi jövedelmet most* kell megalapozni. Az őszi munkák 5 alapossága fontos tényezője lesz^ majd a következő év sikerének® vagy sikertelenségének. Mit végez-a tek el eddig a szántásból, vetésből? * c Pár pillanatnyi csend után érke-.s zik a válasz, kicsit restellkedve: ® — Sajnos nem sokat. Ezzel na-* gyón le vagyunk maradva. Mind- * össze 60—70 hold vetett területünk?» van, pedig bizony sokkal többet® irányoztunk elő. ® —• Es mi ennek az oka? o m — Száraz a talaj. Rengeteg gép,® ekevas törik, vagy görbül cl nap| mint nap. Eső kellene ... s Ilyen kitérő válasszal nem lehet® mindezt elintézni. Tenni kellene 0 valamit, s a vattai termelőszövet-® kezet tudna is tenni, ha akarna.® Miért nem akar hát...? « <íe) ő

Next

/
Thumbnails
Contents