Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-14 / 241. szám
6 esZAKHAGTABORSZAO Vasárnap, 1902. október 14. N E Gr YEN fl üEGYWEHESf KÖZÜL Október 7-én tartották meg Özdon a járási pártértekezletet. A pártbizottság beszámolójának vitája után újjáválasz- l >tták a járási pártbizottság és a revíziós bizottság tagjait, s megválasztották a megyei pártértekezlet küldötteit. A nemrég megnövekedett járásból 39 szavazati- és 2 tanácskozási jogú küldött vesz részt a megyei pártértekezleten. A küldöttek közül jelenlegi foglalkozása szerint 14 fizikai munkás, 5 tsz-tag, 4 pedagógus, 1 orvos és 9 párt-, állami és tömegszervezeti vezető. Közülük mulatunk itt be négy küldöttet. RASI GYULÁMÉ tsz-tag, a putnolii Győzelem Tsz pántlikára 1952-től tagja pártunknak. Előbb mint háziasszony, később mint tsz-tag is, szorgalmasan tevékenykedett pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért. Jelenleg mint a termelőszövetkezet párttitkára, igen jó munkát végez. Több mint kétéves párttitkári tevékenységének ideje alatt a párt- szervezet létszámban is, és munkájának hatékonyságában is megerősödött, a korábban sok gonddal bajlódó tsz tavaly munkaegységenként 46 forintot osztott. A munkában szorgalmas, példamutató, irányítása alatt a pártszervezet sokat fáradozik a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdításáért és a termelőszövetkezeti tagság egységének megteremtéséért. Fáradhatatlan, áldozatkész munkája elismeréséül ez év májusában a járási pártbizottság kéthetes jutalomüdülésre küldte Dobogókőre. Mint alapszervezetének küldötte résztvett a nemrég megtartott járási pártértekezleten, ahol beválasztották a járási pártbizottságba és megválasztották küldöttnek a megyei pártértekezletre. LENGYEI, BÉLA pedagógus, az ózdi Közgazdasági Technikum igazgatója 1950-ben végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, azóta Özdon tanít. 1957-től a közgazdasági technikum igazgatója. Közvetlenül az ellenforradalom leverése után, 1957 tavaszán kérte felvételét a Magyar Szocialista Munkáspártba — fel is vették. Azóta sokrétű pártmunkáját nagy hozzáértéssel és lelkiismerettel végzi. 1957 márciusában mély meggyőződéssel hirdette tanuló- ifjúságunk körében a Kommunista Ifjúsági Szövetség megszervezésének szükségességét. Ö is egyik szervezője volt Özdon a KISZ-nek. Megalakulása óta tagja a városi KISZ-bizottságnak. Főhivatása mellett jelenleg legnagyobb energiával a városi—üzemj párt-végrehajtó- bizotlságon tevékenykedik, emellett a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemén és a Munkásakadémián is tanít. Munkája elismeréséül 1959- ben kiváló tanár, 1961-ben KISZ Érdemérem kitüntetést kapott. A nemrég megtartott pártértekezleten újra megválasztották a városi—üzemi pártbizottság és a végrehajtó bizottság sorai közé és megválasztották küldöttnek a megyei pártértekezletre. Os. L. » így lesznek a gyengékből erősek Pól Balázs tsz-elnöK A tikkasztóan száraz, minden nagyobb szélfuvallatra 'valóságos porfelhőkbe burkolod- zó berzéki határban jóleső érzéssel pihen meg a szem a termelőszövetkezet harminc holdas kertészetének zöldelő tábláin. Pól Balázs, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke elvezet egy másik táblához is, amelynek üde zöldje talán még jobban kirí a vénasszonyok nyarából. — Ez a 15 holdnyj őszi árpa a jövő évi termés első ígérete — mondja, s lehajol egy maroknyi földért. — Látja, ez már. magágy. Nem csoda, hogy ebből már kizöldelt a vetés. Három esztendővel ezelőtt talán még magam sem hittem, hogy ilyen tábláink lesznek. így indult beszélgetésünk az Egyetértés Termelőszövetkezet éppen hogy hároméves történetéről. Az első esztendőben alig akadt olyasmi, amire éráemes lenne emlékezni, A valóban nagyüzemi gazdálkodás akkor még csak gyermekcipőben topogott a berzéki határban. Hol voltak akkor még a nagy táblák? Hol volt a közös jószágállomány? 1961-ben azonban már sok említésre méltó esemény történt a termelőszövetkezet életéljen. Igaz, a munkaegység értéke az év végére alig haladta meg a 16 forintot, mégis ebben a közösben töltött második esztendőben alapozták meg a jövőt. — Bennünket csak úgy emlegettek — meséli Pól Balázs, — hogy gyenge termelőszövetkezet vagyunk. Nem is voltunk valami erősek, de ismertük a helyi lehetőségeket, fel tudtuk mérni, hogy mire, mennyi erő van a tagságban, s egy-két nagyobb fába is bele mertük vágni a fejszénket. Nem sajnáltuk a pénzt, a fáradságot és építkeztünk, nekivágtunk az öntözéses kertészetnek, gyarapítottuk a szegényes gépparkot. De nemcsak így alapozták meg a jövőt. Kezdetben akadt fegyelmezetlenség bőven, de csak addig, amíg megtűrték. Benes Józsi bácsival az élen megkezdte tevékenységét az ellenőrző bizottság. Akadt munkája a fegyelmi bizottságnak is. Aki kárt okozott, annak felelnie kellett érte. Az elmúlt őszön, amikor 33 forintra tervezték az idei munkaegység értékét, akkorra már nyugodtabban néztek az új gazdasági év elébe. — É‘s ha nem késik egy hónapot az öntözőberendezés, s valamivel jobb az időjárás, akkor most a 40 forint felett járnánk. így sincs okuk a panaszra; Csöves tengeriből 35—40 mázsás, paprtKaböi 160, paradicsomból 200, dohányból majd 8 mázsás átlagtermést értek el. A termelőszövetkezet tanyáján egész éven át folyt az építkezés, s télire meg lesz már minden szükséges gazdasági épületük. És ami nagyon lényeges, majdnem mindent saját erőből építettek. Árkorrekció Az új gazdasági esztendő tér-3 vének elkészítésekor most márij könnyebb a dolguk a berzéki H termelőszövetkezet vezetőinek.^ Már nem az a legfőbb gond J hogyan lehet együtt tartani aj] tagságot, hogyan lehet megte-a remteni a közös gazdálkodás] alapjait, hanem azon törhetik J a fejüket, hogyan gazdagítsák] a közöst. (P. S, — Foto: Sz. Gy.) öt'-hat darab egy kilónyl ebből —■ mutatja büszkén zöldpaprikáit Balogh Mihály bácsi, az Egyetértés kertésze Lovász István tanácselnöknek, aki sok segítséget ad a termelőszövetkezetnek. íj; Nem előzte meg nagy csin- %nadratta, az újságok alig-alig jszóltak róla, mégis megtörtént. %A boltok kirakatában szerény Tkis ár jelző cédulák adják tudatúi, hogy többezer ruházati és íműszaki cikk ' árát korrigálták, 7azaz lejjebb szállították. * A legnagyobb feltűnést a % Lehel hűtőszekrény árának f mérséklése jelentette. 6400 fo;rint helyett ma már 5200 forintért árúsítják a háztartásokban csaknem nélkülözhetetlen ijj hűtőszekrényt. Igaz, a hűtőszekrény vásárlásának fogalma ma még eléggé • elvont. Csak a legtakarékosabb családok s a nagyobb jövedeV lemmel rendelkező dolgozók * engedhetik meg pénztárcájulc- inak a hűtőszekrény kiadására ff való megnyílást. Az új ár azonban azt is jelenti, hogy egyre •több munkás, dolgozó paraszt I és értelmiségi tervezheti a csa- : ládi háztartás számára a hűtö- : szekrény megvásárlását. Mert $1200 forint megtakarítás az bi- izony minden család számára jí jelentős. * Az árkorrekciók, illetve rész- ; leges árleszállítások azonban ■.sokat jelentenek a ruházati '.cikkeknél. Van olyan női gyap■ júkabát, amelynek ára 500 forinttal mérséklődött. Vagy egy ■ másik példa: női gyapjúkabát \az eddigi 1250 forintos eladási • ár helyett ma már csak 700 forintért kerül forgalomba. A férfi felöltök, öltönyök, ■ zakók és pantallók eladási ára f is csökkent. Van olyan férfiza- \kó, amely az árcsökkentés előtt ’■710 forintba került. Ma már % mindössze 450 forintért vásá- ’ rolható meg. A különböző típusú és minő^ ségü mübörkabátok ára lényegesen olcsóbb lett. A vas, műszaki, üveg és porcelánárak csökkentése is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy olcsóbban, de azonos minőségben juthassanak hozzá a fogyasztók a régen kiválasztott, de meg nem vásárolt cikkek beszerzéséhez. Az életszínvonal emelkedésében, a reálbérek növekedésében a napokban lezajlott árkorrekció talán csak tizedszázalékokat jelent. De nem minden családnál! Mari a sokgyermekes munkáscsaládok zöme a téli beszerzés előtt örömmel fogadja az árleszállítást, mert olcsóbban juthatnak hozzá az egyes árucikkkekhez, kevesebb anyagi kiadást jelent a családnak a gyermekek téli ruhával való ellátása. Mint írtuk, nem nagy csinnadratta előzte meg a jelenlegi árleszállítást. Az évek során hozzászoktunk a szerény tervezésekhez. A szerény tervezéseken tiílmenően szerénynek vesszük elért eredményeinket. Pedig, ha jól számolunk, nem is olyan szerények azok a megtakarítások. amelyek családon- kint jelevttro-fnak az októberi árkorrekcióknál. (pásztoryj A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—10 óráigl Október 14. vasárnap: ..Cigány vagyok, az alvégen születtem ...” — Műsor a megyei cigányság helyzetéről, problémáiról; fejlődési távlatairól. Hétfő: Hírek, riportok, tudósítások. Könnyű orgonazene. Tudomány és gyakorlat: A felsőfokéi technikumok jelentősége és az oktatás gyakorlati lebonyolítása. Vlco Torriáni énekel. A vasárnap megyei sporteredmé* nyel. Ifjúsági hús épül Csermelyen | Az ózdi járásban, Csemely i községben ifjúsági ház épül. A ’KISZ B.-A.-Z. rnegyej bizott- i sága 25 000 forintos beruházást ’adott az öt helyiségből álló »épület létesítéséhez. A falu fia- | faijai mintegy 8—10 ezer fo. irint értékű társadalmi munkáival járultak hozzá már eddig »is az ifjúsági ház építkezéséihez. A.z épületben nagy játék- 3 terem, klubszoba és büfé is lesz.' »A napokban megérkezik az új j felszerelés is: könyvszekrény, »székek, asztalok. Az új létesít- 5 meny ünnepélyes átadása no- o vernber 7-cn, lesz. O 0 -----0O0— © 1 fi rudskányai ; Dózsa Ternielásziivetiíezelbcn t A rudabányai határ legna- »gyobb részét elfoglalják az ® utóbbi esztendőkben egyre a jobban terjeszkedő vasércbá* nyák, a hatalmas ércdúsító, s ti alig 500 holdnyi szántóterület * és közel 200 hold erdő az, ame- t lyen a Dózsa Termelöszövetke- s zet tagsága gazdálkodik. Az 5 egyre terjeszkedő, fejlődő 8 ipartelepen már-már úgy lát- ® szolt, hogy nem marad, aki a megműveli a földet. A terme* lőszövetkezet megalakulása ® óta azonban már van gazdája o a halárnak. Igaz, egy kivételé- a vei nem akad köztük negyven « éven aluli férfi, a tagság minthogy 70 százaléka asszony, de .így is jól, eredményesen dol* goznak. ® Veres G. Balázs elvtárs', a o termelőszövetkezet elnöke * büszkén meséli, hogy a kis ter* melőszövetkezalük több, mint JII vagon gabonát termelt az »idén. De nemcsak kenyérgabo- Jnóuaí, hanem zöldségfélékkel, e. hízott sertéssel, baromfihússalj ® tejjel, tojással és gomolyával is 0 hozzájárultak a vasércbányá- aszok jobb élelmiszer ellátásá2 hoz. Négy-öt pár lovuk állan- adóan fuvarozgat, sokan veszik ?igénybe a községben a terme- 8 lőszövetkezet szalagfűrészét és •gyalugépét is. Rövidóscn pedig ■ darálót nyitnak. ° A munkaegység értéke 30 2 forint körül lesz a rudabányai 6 termelőszövetkezetben. Azért - . 2 nem több, mert amit csak Je1 hét, azt a szövetkezet megerö- •sítéséfe fordítják, Az elmúlt 2 évben épült 50 férőhelyes isii tállóba bevezetik a vizet, s a 2 szomszédban 20 férőhelyes bor- s júistállót építenek. Két' héten 2 belül elkészül az új, 300 férö* helyes juhakol is. * _V_ ” _V. „V. A' v M U V V 'MP A’ A- V V V V BODZSAR TIVADAR bányamérnök, az özdvidéki Szénbányászati Tröszt műszaki fejlesztési osztályának vezetője 1947 óta tagja a pártnak. Jelenleg a bánya tröszt alapszervezeti vezetőségének tagja, termelési felelős. Állandó pártmunkája mellett a járási és a megyei párt- bizottság aktívájaként is dolgozik, az ózdi járás több bá- nyaüzéménél és községében szokott pártnapokat tartani, pártunk politikájának időszerű kérdéseiről. Szerény, elvhű és fáradhatatlan pártmunkás. Az ellen- Eorradalom idején szilárdan helytállt és megalakulásától kezdve tagja a munkásőrségnek is. Munkatársai és elöljárói munkáját és szorgalmát nagyra értékelik, az alapszervezet küldöttválasztó taggyűlésén őt választották egyik küldöttnek a járási pártértekezletre. A járási pártértekezleten megyei küldöttnek is megválasztották. HL, VE FERENC I 1 az Ózdi Kohászati Üzemek \ Kossuth-díjas hengerészo i ! 1945 óta tagja pártunknak jelenleg a nagyüzemi párt- végréhajtóbizottság tagja, a ’durvahengerműi egységespárt- ; vezetőség titkára. Szakmájá- : nak kitűnő mestere, s mint . pártmunkás, igen jó emberi és I elvtársi tulajdonságokkal rendelkezik. , Az ellenforradalom idején példásan megállta helyét, munkahelyén elsőként lépett , be a pártba, résztvett a párt 1 újjászervezésében és segítette a párt megalakítását az üzem más területén is. Mint a végrehajtó bizottság tagja igen jó \ munkát végez, rendkívül szor- ' galmas és áldozatkész. Igen jó meglátásai vannak a termelés és a társadalmi élet fejlesz- , tése terén is. Aki ismeri őt, tudja róla, hogy csendes, szerény, nyugodt természetű, de ugyanakkor szókimondó és \ minden kérdésben nyílt, őszinte ember. Régóta dolgozik az Özdi Kohászati Üzemekben, a termelésben munkatársaival együtt rendszeresen jó eredményt ér el, több jelentős újítása is van, amelyért 1958-ban kormányunktól Kossuth-díjat kapott. ! Medve elvtárs megalakulásától kezdve a munkásőrségének is tagja. Munkatársai és i elöljárói egyaránt szeretik és , nagy megbecsüléssel nyilat- ; koznak róla. 1 A tizenhárom ezer fős nagy | gyár egyik képviselője lesz a i megyei pártértekezleten. Miért nem vetnek? 1 As idén sokat hallottunk a; vattai Szemere Bertalan Tsz-ről. A sok beszédnek az volt az alapja, hogy a tsz sertéstenyésztő telepénrekord eredmény született — haí,-^ hónapos hizlalás után átlag 100—^ - í 110 kilogrammot értek el. Igaz, aj rossz nyelvek azt beszélték, hogy^ mivel a malacok „születési lapját” jj megrágta a patkány, s más doku-Jj mentummal nem szolgálhattak — G t nem igaz a dolog. < T- Valóban tönkrement a papír — mondja Varga Sándor agronómus —, de azóta már volt új fialás áp-^ rilisban, s a négy és fél hónap & Utáni mérlegelésnél átlagosan "<0® kilogrammos eredményt tudtunk i felmutatni. Üjabb eredményekkelJ sajnos nem szolgálhatunk, mert zlí pestisjárvány miatt mind clpusz-J| túliak az áprilisi malacok, s ezt újabb kételkedésre adhat okot. * — Kísérleteznek-e valamilyen s más fajtával a fehér hússertésen 2 kívül? I — Mangalicával kereszteztük a* „fehéreket”, mert így fokozhatjukg ennek hasznos tulajdonságait: jó2 takarmányértékesítő készségét, ed-^ ze Its ég ét. c e — A sertéstenyésztés jövedelme 3 c bizonyára nagyban hozzájárul a3 munkaegység értékéhez. Mennyit J fizetnek az idén egységenként? ® — A terv 37 forint volt, de csak3 ő *0 forintot tudunk fizetni. Remél-a a jük, jövőre több lesz. 0 c — De a jövő évi jövedelmet most* kell megalapozni. Az őszi munkák 5 alapossága fontos tényezője lesz^ majd a következő év sikerének® vagy sikertelenségének. Mit végez-a tek el eddig a szántásból, vetésből? * c Pár pillanatnyi csend után érke-.s zik a válasz, kicsit restellkedve: ® — Sajnos nem sokat. Ezzel na-* gyón le vagyunk maradva. Mind- * össze 60—70 hold vetett területünk?» van, pedig bizony sokkal többet® irányoztunk elő. ® —• Es mi ennek az oka? o m — Száraz a talaj. Rengeteg gép,® ekevas törik, vagy görbül cl nap| mint nap. Eső kellene ... s Ilyen kitérő válasszal nem lehet® mindezt elintézni. Tenni kellene 0 valamit, s a vattai termelőszövet-® kezet tudna is tenni, ha akarna.® Miért nem akar hát...? « <íe) ő