Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-14 / 241. szám
1962. otMfnsr If. ESZAKMAGYARORSZAG 7 A zene hazájában A nápolyi bíróság visszautasította egy háztulajdonos keresetét, aki -folytonosan trombitáié lakójának kilakoltatását kérte. A bíróság azzal utasította. el panaszát, hogy Olaszországban, a muzsika hazájában a zene semmilyen megnyilatkozási formájában sem szolgáltathat okot a kilakoltatásra. Töbh mint másfélezer műalkotás Az idén hetedik alkalommal rendezik meg Miskolc város Tanácsa, a Műcsarnok és a Magyar Képzőművészek Szövetsége miskolci csoportjának közös rendezésében az immár hagyományossá vált Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. A kiállításra az ország minden részében és Budapesten élő 400 képzőművész, több 70 hozzászólás — 62 javaslat H | umoristáink egy részének kedvenc témája volt nem is olyan régen a termelési értekezletek karikírozá- sa. Részben indokolt is volt a sok élcelődés, mert némelyik termelési értekezleten sok általánosságról és kevés konkrétumról beszéltek a résztvevők. Ügy mondtuk ezt: „Egyetértettek a korábbi felszólalóval." Azután lassan lekerült ez a téma a humoristák tolláról. Nem azért, mert unalmassá vált, hanem azért, mert megváltozott ezeknek a tanácskozásoknak a légköre. A megismétlődő szócséplések kiszorultak. Egyre inkább előtérbe kerültek a helyesen, tárgyilagosan, a népgazdaság érdekeit és az üzemek sajátosságait is szem előtt tartó beszámolók és felszólalások. Az ember jól érezheti manapság a keresetlen szavak mögött a műhely munkája iránt érzett felelősséget, a jószándékú segíteniakarást. A javaslatok többsége életrevaló ötleteket tartalmaz, a bírálatok általában megfontoltak, tárgyilagosak, nem személyek, hanem hibák ellen irányulnak. Mindez a Cementipari Gépjavító Vállalat legutóbbi termelési tanácskozásán jutott eszembe. A gyár kollektívája a gépipar helyzetével foglalkozó párthatározatát vitatta meg. Omascsik Károly főmérnök irányításával készítettele egy intézkedési tervet, amely részletesen meghatározta egy-egy üzemrész dolgozóinak a tennivalóit. Konkretizálták a legközelebbi feladatokat „házon-belül”. Volt ennek az intézkedési tervnek a kongresszusi irányelvekhez is egy kis köze, hiszen a gépjavítósok jó vágj’ rossz munkája nyomán több, illetve kevesebb cementet termelhetnek cementműveink, s ez természetesen befolyásolja a lakásépítési program megvalósítását. Meghatározták a programban a gépesítéssel, műszaki fejlesztéssel, gazdaságossággal, anyaggazdálkodással és szervezési kérdésekkel kapcsolatos tennivalókat. Mindezt 58 pontban rögzítették, s első hallásra úgy tűnt az embernek, minden benne van az intézkedési tervben, ehhez már vajmi keveset lehet tenni. A tanácskozás résztvevői mégis egymás után szót kértek. Hetven üzemi dolgozó szólt hozzá a beszámolóhoz, s a többség egy kicsit hozzá is tett ahhoz, amit korábban papírra vetett a vállalatvezetés — ugyancsak a beérkezett javaslatok alapján. A késő délutánig tartó tanácskozáson 62 olyan javaslat hangzott el, amelynek megvalósítását indokoltnak tartotta az értekezlet, s így ezeket „pótlólag” felvették az intézkedési tervbe. íme a javaslatokból egy kis ízelítő: A kiszesek elvállalták az összes öltözőszekrények kijavítását. Harangozó József az emelőszerkezetek korszerűsítését telte szóvá. Mások az anyagtárolással, a hulladékfelhasználással és a veszteségidők csökkentésével foglalkoztak. Sok szó esett a szociális természetű kérdésekről is. C zek után aligha hiszem, hogy kétségbe vonható az effajta termelési tanácskozások létjogosultsága. Hiszen ennek a délutánnak is a mérlege 70 hozzászólás, 62 javaslattal — és előkalkulációk szerint 150 ezer forint megtakarítás. Paulovits Ágoston mint másfélezer olajfestményt, grafikát, szobrot és kisplasztikát küldött be. A hatalmas anyagot Budapesten és Miskolcon zsűrizték. A bíráló bizottság döntése alapján a VII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításra összesen mintegy 160 műalkotást, olajfestményt, rézkarcot, linoleum- és fametszetet, valamint szobiéit és érmet ívettek be. A ldválasztott képek Ja mai élet ábrázolásának igen «széles skáláját ölelik fel, a vámosokban folyó építő, .inkáktól 2 kezdve, a változó táj szépségeit, pihenésüket töltő munká- 5sokat és a mezei munkát ábrá- •zoljáik. J A kiállítással kapcsolatban • a Miskolci városi Tanács a ha- jgyományokhoz híven a Miskolcon élő festőművészeknek az idén is adott megbízásokat a fejlődő város életének, mindennapjainak megfestésére. A bíráló bizottság döntése alapján a festőművészek által megbízásként beadott alkotások között 11-et vettek át, többek között Mazsaroff Miklós „Külszíni fejtés”, Seres János „Épül a Totó-Lottó palota” című olaj- festményeit, Varga Miklós szobrászművész bronzbaöntött Korsós lány” c. szobrát és Nagy Gy. Margit ,.Anya gyermekével” című goblcinjét. A városi tanács megbízásából készült alkotásokat. a kiállításon bemutatják. A VII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást november 11-én nyitják meg a miskolci Herman Ottó Múzeum összes termeiben. Revü az UNICEF javára Marlene Dietrich 16 mát filmsztárral együtt részt vest Düsseldorfban a „Legnagyobl európai revűn", amelyet o; UNICEF, vagyis az ENSZ gyermekjóléti szervezte javán rendeznek. A nagyszabású re vil négyezer látogatója húsz tói száz márlcát fizetett c jegyért. Marlene Dietrich egyébkén újságíróknak kijelentette, hog\ ha megfelelő szerepet kínálónak neki, hajlandó lenne né >4>mel filmben is fellépni. fclegtediék az Ifjúság a szocializmusért mozgalom jelvényeinek kiosztását Az ózdi járásban megkezdődött az Ifjúság a szocializmusért mozgalom második fokozata jelvényeinek kiosztása. Ariéban hetvenkét, Gömörszől- lősön 19 fiatal kapta meg a jelvényt és a vele járó igazolást. A fiatalok mindegyike jelentkezett a mozgalom következő évfolyamára is. MOLDVAY GYŐZŐ: Messzire vagy Messzire vagy, s mégis nagyon közel. Ha kinyújtanám kezem, talán elérlek, mint asztalon az orvosságos üveget, amelyből tizenöt cseppet kell innom étkezés után. S ezzel már számba is vettem sorsunkat, elemezvén a vegyület baljós képletét: hogy végérvényes lehet-é emigrációnk, kibujdosás a honból, mit egymásnak véren szereztünk! Tudom, jönnek még láztalan napok, józan reggelek, amikor ismét távolodsz, de ügyünk bizonyosságát felmutatta e pillanat, midőn, hívők reményeként, ágyam szélére téged ültetett. (Szentistván, 1962. augusztus.) Tizenhét bányász a Szendrői Gépállomáson A száraz ősz sok gondot okozott eddig a Szendrői Gép- álomáson. Hatvanhárom község — köztük nem is egy 50— 60 kilométernyi távolságra — tartozik a gépállomás körzőiéhez. És majdnem valamennyi község halárában kemény, kötött a talaj. Eddig már 600 ekevasukat tett tönkre a kőkemény talaj, s bizony a közel másfélszáz erőgép még nyújtott műszakban sem tudott volna idejében megbirkózni az őszi munkákkal, ha a környező bányák dolgozói nem jönnek a gépállomás segítségére. Ruda- bányáról, Ormosbányáról, Ku- rityánból és más környező bányatelepekről 17 traktorvezetéshez értő bányász érkezett a gépállomásra. így aztán 18 erőgép dolgozhat már éjjel-nappal az edelényi járás községeinek határában. A traktorra ült bányászok már az első dekádban elsők közé kerültek az őszi versenyben. Szakácsi Gyula, a gépállomás régi dolgozója és váltótársa, a bányából érkezett Kocsis Sándor Sz—80-as erőgépükkel 130—130 normálhol- dat teljesítettek tíz nap alatt. A DT 54-es gépek kezelői közül a 96 normálholdat teljesítő Delies Pál mellett Bendzsel János bányász érte el a legjobb eredményt 74 normálholddal. A G—35-ös traktorok között két bányász. Liplák János és Maiki Mátyás erőgépe a legjobb 73 normálholdas dekád- teljesítménnyel. A Szendrői Gépállomáson bevezetett rövidlejáratú verseny- jutalmak is jó eredmények elérésére serkentik a traktorvezetőket. A két műszakban dolgozó gépek havi 25 műszaknorma felett teljesítő kilenc legjobb traktorvezetőjét 500- tól 900 forintig, az egy műszakban dolgozó, legalább 30 műszaknormát teljesítő erőgépek 13 legjobb vezetőjét pedig 200- tól 800 forintig terjedő pénzjutalomban részesítik. Október 15-fől egyszeríasítik a kórházi jbeittalások rendszerét Több könnyítés as egészségügyi szolgáltatásoknál A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ és az Egészségügyi Minisztérium a közelmúltban több rendelkezést adott ki, amelyek mindegyike a zavarmentesebb gyógyászati ellátást, az egyszerűbb ügyintézést szolgálják. Az SZTK Borsod megyei Alközpontjának vezetői kérdésünkre elmondották, hogy a Szakszervezeti Társadalom- biztosítási Központ 1962-ben több fontos rendelkezést adott ki a túlzott adminisztráció egyszerűsítésére. 1962. júniusában jelent meg a rendelkezés, amely meggyorsította a szemüvegvények beváltását és kiszolgálását. Az eddigi gyakorlat szerint a beteg először felkereste az illetékes szakorvost, aki a vizsgálat után receptet írt. A szem- üvegvénnyel a betegnek jelentkeznie kellett az SZTK Alközpontnál, vagy az üzemi kifizetőhelynél. Az alközpont és üzemi kifizetőhely túlzsúfoltsága miatt a betegnek gyakran órákig kellett várakoznia, míg egy bélyegzőt ráütöttek a vényre. A „jogosított” írással ezután a beteg elment az OFOTÉRT-ba, végül is ott kapta meg a szükséges szemüveget. Az új rendelkezés szerint az orvositól közvetlenül az OFOTÉRT-ba mellet a beteg, fölöslegessé vált a formális jogosítás. Egy másik igen fontos intézkedés, a gyógyszerek ellenőrzésének megszüntetése. Néhány gyógyszert a körzeti orvos, vagy a szakorvos csak főorvosi engedéllyel rendelhetett betegének. A főorvos ellenőrzése ebben az esetben is csak formális volt. Ez a rendelkezés annak idején nem azért született, hogy a költségesebb gyógyszerek kiszolgálását valamilyen módon is korlátozzák. hanem azért:, hogy az ellenőrző főorvosok elejét vegyék az egészségre, vagy az emberi szervezetre esetleg káros gyógyszerek túlzott fogyasztásának. A felülvizsgáló főorvosok az esetek többségében nem győződték meg — idő hiányában nem is győződhettek meg — a gyógyszer szükségességéről, csak bélyegzővel és aláírással látták el a recepteket. A Vidéki betegeknek a főorvosi ellenőrzés alá vont gyógyszereket csak hosz- szabb utazgatás, vagy várakozás után szolgáltatták Id a gyógyszertárak. Az új rendelkezés szerint a kezelő- és szokorvosok ezután nem küldik ellenőrző főorvoshoz a beteget, hanem ítoét példányban állítják ki a receptet, s a gyógyszertár azonnal köteles kiszolgálná az orvosságot. Ugyanez vonatkozik a külföldi gyógyszerekre is. Érdemes megjegyezni, hogy sok beteg még ma is abban a tévhitben él, hogy a külföldi gyógyszerek meggyorsítják a gyógyulás folyamatát, és ezért külföldi gyógyszereket követelnek a kezelő- vagy szakorvostól, vagy éppen a felülvizsgáló főorvostól. Külföldi gyógyszert ezután is csak abban az esetben írhatnak fel a körzeti orvosok, vagy rendelőintézeti szakorvosok, ha annak a gyógyszernek magyarországi változata nincs. Ez a rendelkezés nemcsak a betegeket tehermentesíti, kíméli meg sok felesleges fáradozástól, hanem nagyobb bizalmat kölcsönöz a körzeti, illetve a rendelőintézeti szakorvosoknak is. A reumatikus és más megbetegedésben szenvedő dolgozókat a szakorvosnak gyakran gyógyfürdőre kell beutalnia. Az eddigi gyakorlat szerint a szakorvosok javaslatot tettek az SZTK Alközpontoknak és üzemi kifizetőhelyek- nék. Az SZTK kifizetőhelyeken a betegek rendszerint csak hosszas várakozás után kaphatták meg a fürdőjegy-utal- ványt. Ha esetleg az ország más részébe kellett fürdőzésre utazniuk, gondjaikat növelte az a megkötöttség, hogy az illető fürdőhelyen még egyszer fel kellett keresniük az SZTK Alközpontot. Egy új — a közelmúltban megjelent — rendelkezés alapján a szakorvosok közvetlenül a fürdőhelyekig utalhatják a betegeket. Ez az egyszerűsítés nagyban megkönnyítette az SZIK kifizetőhelyek adminisztratív munkáját is, mert a megyei fürdővállalatok közvetlenül a megyei alközpontnak számlázzák a költségeket. Október 15-től lényegesen egyszerűsítik a dolgozók, tehát a családfők kórháziba utalását is. Az eddigi rendszernek megfelelően a körzeti-, vagy szakorvos javasolta az SZTK Alközpontnak, vagy üzemi kifizetőhelynek a megbetegedett dolgozó kórházba utalását. A kifizetőhelyek megállapították a kórházba utalás jogosságát, s a beteg csak ezután vehette igénybe a kórházi kezelést. A jövőben a körzeti-, vagy a szakorvos javaslatával — megfelelő helybiztosítás után — a biztosított dolgozó, vagy családfő már közvetlenül jelentkezhet a kórházban. A családtagok kórházba utalása a jövőben sem változik, tehát a családtagokat az eddigi gyakorlat alapján részesíthetik csak kórházi ápolásban. Ugyancsak változatlan marad az eddigi gyakorlat a bélyeglapos mezőgazdasági munkásoknál is. Szélmalom a múzeumban Százéves szélmalmot bontottak le Kiskunfélegyháza határában é-s szállítottak a kiskunfélegyházi múzeum udvarára. Itt most eredeti formájában állítják össze a műemléket, amelynek berendezése is teljesen éjt. A képen; utolsó „simítások’* a szélmalmon. o 0 Ősz...
