Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

Tasárnap, 1962. október 14. ESZAKMAGYAROKS75AO 5 BAL A SAVOYBAN Operettbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban A neveléshez türelem kell Találkozunk néha nyugtalan, ideges gyermekekkel, akiknek oly feltűnő a korukhoz egyál­talán nem illő „egzaltáltságuk”, hogy szinte megsajnáljuk őket. Ha ez a tulajdonságuk nem magukkal hozott, nem örökölt, akkor honnan ered? Sajnos, legtöbbször a „gon­dos” mama váltja ki belőlük ezt a reakciót. Vannak ugyan­is ideges mamák, — sőt apák is! — akik annyira féltik gyer­meküket és oly nagy buzga­lommal akarják minél hama­rabb „derék, becsületes, fegyel­mezett” emberré nevelni őket, hogy szánté minden percben, mindenre figyelmeztetik: — Pistike, ne menj oda! Pis­tike, ne gyere ide! Pistike, ezt nem szabad! Pistike, megver­lek! Pistike, már megint pan­csolsz! Pistike, már megint piszkos a kezed! Pistike, ne kiabálj! Pistike, ne futkoss! Pis­tike, hallgatsz rögtön! Pistike, Pistike, Pistike ... Az ilyen Pistike — vágj7 Zsuzsika, Éviké, Gáborka — bármerre tekint is a világiján, csak tilalomfákat lat. Neid semmit' sem szabad, neki min­den tilos, kis lelke megtelik gátlásokkal és ezek a gátlások később annyira összesűrűsöd­nek, hegy daccá válnak: Pisti­ke lázadni kezd a maga mód­ján. Es akkor a mama így pa­naszkodik: —• Haszontalan, rossz gye­rek az én Pistim, önfejű, ma­kacs! Mi lesz ebből a gyerek­ből?! Ez a szülő pedig önmaga ne­velte ilyenné a gyermekét, mert rosszul, idegesen nevelte. Pedig a neveléshez sok és ki­tartó türelem kell. Hagyjuk a kisgyermeket nyugodtan tevé­kenykedni. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent elnézünk neki. Nem. A rossz tulajdonsa-1 gokat csirájában észre kell vennünk és szépen, türelmesen kell kigyomlálgatnunk. Min­dent fokozatosan, nem egyszer re zúdítva összes észrevéte lünket a gyerekre, mert meg­bénítjuk vele. Csak szerető, tü­relmes neveléssel érhetjük el, hogy gyermekünk kedves, élet­vidám legyen. Télre: Kötött sapka gyermekeknek Kisfiúknak, kislányoknak' egyaránt szép és praktikus vi-; seiet ez a kötött sapka. Elke-, szitásé egyszerű: ' Tudnivalók a televízióról Egyre többen vásárolnak te­levíziói, hogy otthon szórakoz­va töltsék el szabad idejüket. Nos, ezt a szórakozást még kel­lemesebbé tehetik, ha megis­mernek néhány tudnivalót és betartanak néhány jótanácsot a televízióról: Ha a nappali adásokat is néznf akarjuk, akkor úgy he­lyezzük el lakásunkban a tv-ké- sziiléket, hogy a képernyőt közvetlen fény ne érje. (Leg­jobb az elé a fal elé tenni, ame­lyiken az ablak van). Nappali adásnál jó a szobát bcsötétí- tenl, vagy beárnyékolni, hogy ne kelljen a tv-n túl nagy fény­erőt beállítani. A nagy fény­erőre állított képet fárasztó nézni. I Milyen távolságra üljünk, hogy a kép nézése ne fárasz­tón? A kis képernyős készü­lékekhez semmi esetre se ül­jünk 2,5—3 méternél közelebb. A nagy képernyős tv nézésé­hez 3,5—5 méter távolság a leg­jobb. Ennél közelebb zavarja a szemünket a kép vibrálása. (Különösen gyermekek ne ül­jenek közelebb!) Milyen magasra állítsuk a te­levíziót? Szemünk magasságá­ba! egy jó arasszal feljebb, te­hát a földtől körülbelül 150— 170 centiméterre legyen a kép­ernyő. Soha ne állítsuk harsogó hangra a készüléket! A túl hangos — de a túl csendes adás is fárasztó. Olyan hangosan szóljon a tv, amilyen hango­san a szobában beszélni szok­tunk. Takarékossági pályázat A Borsod megyei Nűtnnács ház­tartási-bizottsága pályázatot hirdet a háziasszony olt részére, A pályá­zatban a következő kérdésekre kell válaszolni: 1. Miért nevezik a háziasszonyo­kat a család pénzügyminiszteré­nek? Mi a háziasszony szerepe a jövedelem helyes beosztásában, miként gazdálkodik a család jöve­delmével? Miért kell és érdemes takarékoskodni? 2. Miért helyes és előnyös a megtakarított pénzt takarékbetét­ben tartani? Milyen veszélyekkel járhat, ha a pénzt otthon gyűjtik? 3. Hol és hogyan lehet az otthon őrzött pénzt takarékbetétbe elhe­lyezni? 4. A szülők hogyan nevelik taka­rékosságra gyermekeiket? Miért helyes az iskolai takarókbélyeg vásárlása? A válaszokat december 15-ig kell beküldeni a megyei nőtanács ház­tartási bizottságának (Miskolc, Ta­nácsház tér 5. sz.). A legjobb öt pályázatot jutalmaz­zák. Egyszerű hajviselet — dolgozó nőknek , v ■ ^ '' A dolgozó nőknek nincs idejük órák hosszat fésülködni. ázórt jó divat, kényelmes a rövidre nyírt, egyszerű haj. bzt a szeg és könnyen fésülhető frizurát ifj. Nagy Lajos, a miskolci selyemréti női fodrászüzlet vezetője tervezte. (Foto: Szabados) ítéljék meg, kedves olvasók: ''ha történetesen ifjúkori ' remi- < niszcenciák keverednek az el­bűvölő muzsikával, ha a csak­nem harminc esztendővel ez­előtti budapesti bemutató em­lékei rajzanak, amikor fel­hangzik Tangolita „vérforraló” dala, — lehet-e, maradhal-e elfogulatlan az ember, felölt- heti-e a szenvtelen, hűvös ob­jektivitás tógáját?! De tegyük fel, hogy nincsenek holmi I nosztalgiát előcsaló emlékek — potom három évtizedet lehetne visszaszerezni, ha nem lenné­nek! (hajaj!!!...) — akkor is: nem söpri-e el vajon a homlo­kát ráncoló kritikus un, szem­pontjait az a térdrekényszerítő muzsika, amelyet világszerte Ábrahám Pál neve fémjelez. Ábrahám Pálé, aki — élet­rajzi adatai szerint — koráb­ban tőzsdebizomúnyos volt, ka- niarazenésznek készült, vonós­négyest írt, meg tisztviselőskö- dött, és úgy tűnik, liogv mind­ezekből az élményeiből átho­zott, átmentett valamit gazdag 5 operett muzsikájába is: a tőzs- 5 dés élet izgatottságát, vibrálá- ? sát, a kamarazene formai fe- > gyeimét és a tisztviselő pedan- j tériáját. A többit, alighanem a lényegét, a tehetség adta hoz­zá: a gazdag Invenciót, a ki- kifogyhatatlan ötleteket, és a romantikus-érzelmes hajlama­inkat alaposan kihasználó szép melódiákat. No, igen, a szempontok! Cse­lekmény, jellemek, szituációk, mondanivalók, stb. Pl. a Cse­lekmény! Hat „valami va. . de nem az igazi!...” örvendez­nénk, persze, buzgó szívvel és vidám lélekkel, ha valaki vég- í re-valahára hazai tájainkon is \ megírná az igazit, de a Bál a ? Savoyban című operettől ezt g már hasztalan kérjük számon. 5 A szép ruha egyszerű, sema- ? tikus vállfára aggatva csak lö- 5 työg, — mindenképpen jobbat d mutat, csillogóbban érvényesül Áegy eredeti, szép manökenen. ? De ha a manöken is sematikus, c még akkor is szebbet mutat a > ruha rajta, mintha hevenyész­ne rádóbnánk a pultra. Ezt a 5 fülbemászó, bizsergető, Ábra- d hám-muzsikát is „rá" kellett | komponálni valami librettóra, > hogy viruljon, éljen és hódit- icson. S úgy vélem, vagyunk mi .imar olyan harcedzettek, hogy ? azok a szeparék a nizzai Savoy I | ppp» J A filmek a Béke-moziban ke­rülnek kéthetenként bemuta­tásra. Szombaton 21 órától, va­sárnap 14 órától. Beiratkozás október 15-töl kezdődik a Béke-mozi pénztá­ránál. A régi igazolvány ez évben nem érvényes. Az első előadás november 10-én kezdődik. Az első témasorozat utolsó elő­adása január 26—27-én lesz. A második témasorozat indu­lásáról később adunk értesí­tést. Benedek Imre TIT társ. tud. szaktitkár lő dkg zef írfon álból négy-1 szeres szállal kötjük. Patent-' részéhez 2,5-es, többi részéhez« 3,5-es kötőtűt használunk.] Munkánkat az alsó szélen 72' szemmel kezdjük. A 3,5-es tű-! vei 1 sima és 1 fordított válla-, kozásával kb. 2 centimétert kötünk. Utána hamis patenttal' folytatjuk a munkát. Az első; sorban a sima szemet ren-1 desen lekötjük, a fordított szem elé téve a fonalat, a sze-' met csak leemeljük. A követ-' kező sorokban a ráhajtott és le-, emelt szemet simán összeköt-' jük és a következő önálló szem! elé téve a szálat, a szemet« a szállal együtt leemeljük. Ez-] zel a kötéssel kb. 10—12 centi-' métert készítünk. Itt a 2,5-es' tűvel 3 centiméteres patent-« kötés következik úgy, hogy a« ráhajtott és leemelt szemet az' első sorban simán összekötjük,J a következő önálló szemet pe-' dig fordítottan lekötjük. A kü-< vetkezőkben minden második« sor elején és végén 1—1 sze-] met fogyasztunk, közben ismét] a 3,5-es tűvel, hamis patentkö-] téssel dolgozunk. Most 62 sze-' mes bőséggel (a ráhajtást és' a leemelt szemet 1 szemnek' számítjuk) egyenesen kötünk' kb. 18—20 cm magasságig. Itt! a szélső szemeket befejezzük' és csak a középső 16 szemen c kötünk tovább újabb 12 centi-« métert. A szemeket itt is befe-] jezzük. A fejtetőrészt a befeje-] zett szemekhez varrjuk, gal-j lérjának két végét pedig pa­tentkötéstől, patentkötésig ösz-t szevarrjuk. ——o----­( Ilik: ...Kézfogásnál megvárni, hogy az idősebb, vagy — nő és{ férfi esetében — a nő nyújtsa t előre a kezét. Kivétel: ha no-í gyón fiatal lány és idős eni-\ bér között kerül kézfogásra ac sor. Nem illik: 1.. Étkezés után az asztalon \ széjjelhagyni az evőeszközö-< két. (Minden evőeszközt nye-\ lével jobb felé, egymás mel-( lett hagyjunk a tányérunkon, \ mert régi mondás szerint, a\ szanaszét heverő kések és vil-1 Iák azt jelzik, hogy éhesen^ maradtunk* . Tíz deka cukor __ J/ érek egy Csomag Zizit, meg... Meg azt a csomag ná­p olyit... aztán még abból a zseléből kérek tíz de­kát ... A cukorkás néni számol. Közben íelnéz és megkérdi: — A kisfiának? — Igen — válaszolok. A néni már le is teszi a ceruzát^ egy kék borítékot húz elő a negrós csomagok alól. — Nekem is van kisunokám, nézze csak ... Egy halom fényképet ad a kezembe. — Éppen őt néztem, amikor bejött. Mindig benne gyö­nyörködöm. Sajnos, nagyon ritkán láthatom, Pesten laknak. Hallgatom, mert látom rajta: boldog, hogy erről beszél­het. Megtudom róla, hogy özvegyasszony, két gyermeke van. A fia katona, a lánya meg: — Tetszik tudni, igen magas helyre került fel a lányom. Gyönyörű hangja van, itt Mezőkövesden nem volt jövője. Kiemelték, pesti együttesben énekel: A szomszéd boltból átszalad a borbély: — Sári néni, tud egy százast felváltani? — Tudok, fiam — s elöszámlálja a pénzt. Közben a szemével tartóztat, még beszélgetni akar. Megtudtam róla mindent. Azaz, nem is róla. hanem a lányáról, — aki nagyon magas helyen van. Külföldön járt, csodálatos nylondolgokat hoz. A gyereknek micsoda holmi­jai vannak... Aztán a vejéröl, aki jól keres. Elnéztem ra­gyogó arcát, s megjegyeztem: — Ugye milyen boldogság is egy anyának, ha tudja, hogy jó sora van a gyermekeinek? — Igen, igen . .. Boldogság, csak ... Hirtelen felhő suhan át arcán. Beszivja alsó ajkát, el­hallgat. — Csak? — kérdem érdeklődve. — ... Csak, én nem kaptam tőle még tíz déka cukrot se. pedig hatezer forint a jövedelmük ... Még tíz deka cuk­rot se. Már-már eltörött a mécses, az előbb még büszkén di- csekvő Sári néni könnybelábadt szemmel ül csoko­ládékkal, cukrokkal megrakott bódéjában. Furcsa, hogy ép­pen ö. a cukros vár egy kis cukorkát, de jólétben élő. ’ifi*» dékeny lányától ezt is boldog örömmel fogadná. S nagy fe­kete szemei nem úsznának könnyben. Csak tíz deka cukrot legalább... A. I. bárjában, a marquis-k és a marquis-nék, Mustafa bey és a láthatatlan amerikai csokolá­dégyáros papa, szóval ez a nagyvilági társaság nem visz minket a kísértésbe és nem támogat semmiféle kapitalista restaurációs törekvéseket. Még áttételesen sem! Meg vagyok róla győződve, hogy fiataljaink úgy tekintenek a darabban előforduló Mustafa bey-re, aki itt a párizsi török követség at­taséja, akárha a török hódolt­ság korában tenné a szépet he­tedik feleség-jelöltjének. Félreértés ne essék: nem vi­tázom senkivel, csupán azt sze­retném aláhúzni, hogy Orosz György Jászai-díjas rendezőnk nagyon tisztelettudóan és oko­san bánt ezzel a darabbal: nem csent bele mai mondanivalót, nem íratta át megrendítő mu- sícoí-nek, még narrátort se ál­lított a színpadra. Inkább új erőkkel felfrissí­tett tánckart. Viszont bőkezűen élt mind­azokkal a hagyományos eszkö­zökkel, amelyekkel látványos, hangulatos, jól szórakoztató operettelőadást lehet produkál­ni. Forognak Wegenast. Bobért stílusos, ötletes díszletei: a nézőseregnek divatbemutatók­ra is járó tagjai felszisszennek a csodálkozástól a Gombár Ju­dit tervezte gyönyörű jelmezek láttán; daloló kedvvel szólal­tatja meg a színes, érzelmes muzsikát a kiváló Virágh Ele­mér vezényelte zenekar; a Gyuricza Oltó koreográfus által betanított tánckar pedig úgy­szólván le se megy a szín­padról. Számai igen színvona­lasak és tetszetősek. Orosz György gondos mun­káját, nagy hozzáértését élvez­zük az előadás egészséges rit­musában, a kifogyhatatlan vi­dámságban és olyan figyelem­fokozó betétek sziporkázóao szellemes beállításában, mint a Broadway-jelenel. A velencei előkép viszont elmaradhatott volna. Semmit se mond, és na­gyon sablonos. (A harmincon inneni nézőknek is!) Más húzá­sok is elkeltek volna. Az elő­adás valóban sok szépet nyújt, de zsúfolt és végül is kicsit fá­rasztó. (Tessék még hozzávenni az előadás utáni tűnődést és sóhajokat a tovaszállt ifjonti évek miatt. „Sötét szemed kigyúl, Ha szól a tangó, Csapongsz. repülsz, mint egy Csodás pillangó ... stb.” Hajaj!!!...) * Szabó Rózsa parádés szere­pében nagyon elegáns, meg­nyerőén szép, rokonszenvesen játszik, különösen a második felvonásban, és gyönyörűen énekel. Ennyi igazán elég a fi­atal művésznő megérdemelt si­keréhez. Komáromy Éva szer­telenségekre csábító szerepé­ben — nagyon ízlésesen játszó csábító. Valamikor úgy írták; perzsel körülötte a levegő. Azt hiszem, nem baj, ha most is ezt mondjuk róla. Játéka, éneke egyaránt kellemes, megnyerő. Vess Mari. jó hangulatot, vi­dámságot teremt maga körül. A kitűnő Szabadi József ala­kítása ezalkálommal a szokott­nál szürkébbnek tűnik, ének­számait finoman, kulturáltan tolmácsolja. Varga Gyula „szá­raz” humora (ez nem elma­rasztaló jelző, hanem típus- megjelölés!) sok derűt fakaszt, a nézőtéren. Feltűnt Gyuricza Ottó ügyvédfigurája. Hogy ki­bújt a szög a zsákból: íme a színház koreográfusa — kitű­nő színész is. Élettel telíti Cö­lestin Fourmint csetíő-botló alakját. Ezzel a kedves megle­petéssel jól „megtáncollatja” a közönséget. Bánó Pál ismét gyarapítja emlékezetes epizód- szerepei!. Pákozdy János fi­gyelemreméltó a komornyik szerepében. Villanásnyi jele­netében hatásos Vargha György. A komorna szerepé­ben kifogástalan Lugossy Zsu­zsa. Az említetteken kívül m<ág 13 nevet sorol fel a színiap. Ráadásul a bemutató is pén­teken volt. No, azért ez is. az is jól ütött ki: a 13 közreműködése és az egész előadás. Aki megnézi, számíthat l'áj hogy harminc év múlva neki is nosztalgiája lesz... Sárközi Andor A Filmművészeti Kör programja Az 1062—63-os évadban is­mét megindítjuk a Filmművé­szeti Kör műsorát. Az elmúlt évek gyakorlatá­tól eltérően, a programban sze­replő filmeket nem öncélúan mutatjuk be a régi filmet látni akaró közönségnek, hanem te­matikus terv szerint szeret­nénk a látogatóknak filmeszté­tikai ismereteket nyújtani, A filmek címeit a nemzetkö­zi film-jogszabály ok értelmé­ben sajtóban, plakáton nem közölhetjük, de a beiratkozás alkalmával egyénileg minden­ki megkapja a részletes prog­ramot. Két téma-sorozatban mutat­juk be a közönségnek a véle­ményünk szerint jól összeválo­gatott filmeket., s igyekeztünk a legismertebb rendezők és legnagyobb színészek szereplé­sében megjelent filmeket mű­sorra tűzni. Az első témasorozat a film­esztétika alapjait öleli föl. A filmek a következő témák­ból kerülnek bemutatásra: 1. A film modern művészet. 2. Képi kifejező eszközök a filmen. 3. A film ritmikus elemei, a montázs. 4. A szintézis. 5. A film modern forma- nyelve. 6. A film műfajai és válfajai, 7. Filmhatás, közönség. S. Ankét, a közönség által választott témákról, össze­kötve egy magyar film bemutatójával. A második témasorozat a já­tékfilmek fajtáit tartalmazza: 1. A történelmi film. 2. A bűnügyi film. 3. Vadnyugati filmek, 4. A társadalmi dráma, 5. A társadalmi szatíra. 6. Életrajz-filmek. 7. Filmoperett. S. Ankét a közönség által választott témákról, kül­földi film. ősbemutatójával összekötve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents