Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1962. október 13. XXIII, János pápa a Sixtnsi kápolnában a békéről beszélt A moszkvai patriarchátus megfigyelői Rómába utaztak Vatikán (TASZSZ) XXIII, János római pápa az egyetemes zsinat megnyitási ünnepségén részt vett hivata­los állami küldöttségek vezetői számára pénteken a Six tusi ká­polnában audienciát tartott. Hangsúlyozta, hogy szükség van „elősegítetni egy új légkör előkészítéséi” a nemzetközi kapcsolatokban és „megszün­tetni minden konfliktust, első­BefeiezStfitt a kormány-nyilatkozat vitája a könnt parlamentben Bonn (MTI) A bonni parlament a kor­mány-nyilatkozat részletes vi­tája írtán pénteken délután határozatot fogadott el, A ha­tározat külpolitikai részében hangoztatja, hogy a francia— nyugatnémet együttműködés ,,a német külpolitika megvál­tozhatatlan alkotórésze”, majd annak a' meggyőződésének ad kifejezést, hogy a közös piac­hoz való angol csatlakozás ne­hézségei megoldhatóknak bizo­nyulnak majd. Nyugat-Beriin kérdésével kapcsolatban a ha­tározat megismétli a Bonn ál­tal eddig hangoztatott szóla­mokat és azt hangsúlyozza, hogy Ny ugat-Németország szö­vetségeseivel együtt „minden ' szükséges eszközzel meg fogja védeni Berlin szabadságát”. A határozat támadja a Szovjet­uniót és felszólítja a kormányt: ..Tegyen meg minden intézke­dést, amely a nép biztonsága és. szabadsága szempontjából szükséges”. A határozat végül azt indítványozza, a kormány kezdeményezze . egy állandó négyhatalmi konferencia össze­hívását, amely a német kérdés megoldásával foglalkoznék. Ezt a pontot elsősorban a szabad demokraták sürgetésére vették fel a határozatba. * Politikai körökben most fe­szült várakozással tekintenek Schröder külügyminiszter ame­rikai látogatása elé. Schröder szombaton indul Washington­ba, hogy tárgyaljon Kennedy elnökkel. Úgy vélik, a külügy­miniszter visszatérte után vilá­gosabban látni lehet majd azt, hogy Washington — az ame­rikai választások lezajlása után — milyen lépésekre készül Nyugat-Beriin ügyében. Sztravinszkij: Meghatódott szívvel távoztam Hruscsovtól Igor Sztravinszkij, a világhí­rű karmester a Szovjetunióban tett látogatásáról, útban haza­felé . Párizsba érkezett, ahol nyilatkozatot tett a I'rancc- Soir munkatársának Hruscsov szovjet miniszterelnökkel foly­tatott beszélgetéséről, Sztravinszkij a többi között kijelentette: — Hruscsov az ország tervei­ről, az épülő öntözőrendszerek­ről, a közép-ázsiai gyárépítke- zésekröl, vízduzzasztók létesí­téséről beszélt. Elfelejtettem, hogy zenész vagyok, számtalan kérdést tettem fel. Megható­dott szívvel távoztam Hrus­csovtól. sorban pedig a háborúkat, a népeknek ezt a csapását”. Az audiencián, amelyen je­len volt 85 ország képviselője, a többi között az olasz .kor­mányfő, valamint Olaszország, Nyugat-Németország és Fran­ciaország külügyminisztere is, a pápa emlékeztetett arra, hány milyen felelősség hárul a kor­mányokra a népek sorsa miatt. Ennek a felelősségnek a tu­data pedig —• folytatta a pápa — „késztesse őket arra, hogy minden erőfeszítésükkel elér­jék a békét, az egész emberi­ségnek ezt a legnagyobb ja­vát, Találkozzanak tehát, tár­gyaljanak és jussanak becsü­letes, nemes és igazságos egyezményekre. Legyenek ké­szek a világbéke megmentésé­hez szükséges áldozatokra is”. XXIII, János pápa kijelen­tette, hogy a tartós földi béke megvalósításával „meg lehetne gyorsítani azoknak a népeknek oly sürgős megsegítését, ame­lyek most léptek a fejlődés út­jára, hogy megtalálják igazi boldogságukat, de ez a segítség mentes legyen .minden uralmi törekvéstől”. „Ez az a nagysze­rű béke, amelyet mindén em­ber vár, amelyért annyi szen­vedést kellett el viselni ük”. „El­érkezett az idő — kiáltott fel a pápa —, hogy a béke biztosítá­sára döntő. lépések történje­nek!” Pénteken Moszkvából Rómá­ba repült Vitalij Borovoj espe­res, egyetemi tanár és Vlagyi­mir Kotljarov archimandrite, hogy a mos'zkvai patriarchátus megfigyelőjeként részt vegyen a római katolikus egyház XI. vatikáni zsinatán. A magyar munkásmozgalom története és Magyar Önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában Két kiállítójáról Ajánlásnak szunya hívjuk fel olvasóink -figyelmét az Or­szágos Múzeumi Hónap köreté­ben a ‘ Miskolci Herman Ottó" Múzeumban vasárnap'megnyílt két dokumentációs kiállításra. . A magyar munkásmozgalom történetének gazdag dokumen-_ tációs ahyága tulajdonképpen" népünk legújabbkori történetét mutatja be két teremben az 1848—-48-es polgári demokrati­kus forradalomtól kezdve, amelyben a kislétszámú, és szervezetlen munkásság már a forradalmi baloldal harcát tá­mogatta, Ezt követően nyomon kísérheti a látogató a kapita­lizmus, és a vele egyidőben ki­alakuló munkásosztály harcá­nak fejlődését, főbb állomásait. Korabeli rajzok, sajtótermé­kek és más dokumentumok, a XX. századtól kezdve pedig már -fényképek is illusztrálják a munkásosztály életviszonyai­nak, a munkásság, valamint az agrárprol etáriátus és a sze-- gényparásztság • mozgat mairíak első lépéseit a feudálkapilaliz- mus, a kizsákmányolás ellen. Megtekinthetők a munkás- osztály szervezeteinek kialaku­lásáról és fejlődéséről szóló dokúméhtumok hitele« másola­tai; az 1805-ös orosz forrada­lom magyarországi hatását il­lusztráló fényképek; az I, im­perialista világháború elleni megmozdulásokról és tünteté- sékröL készült eredeti, fotókópi­ák; a’vérvörös csütörtök ese­ményeit megörökítő fényképek. Aztán nyomon követhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását; az- ősziró­zsás forradalmat, a Kommunis­ták Magyarországi ’ Pártjának megalakulását és a dieső emlé­kű 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltását, hősj har­cát az imperialista intervenció ellen. ...... Szinte beszédes dokumentu­mok szemléltetik ' a Horthy— Gömbös-féle fehérterrbr ke­gyetlenkedéseit; a KMP újjá­szervezését és illegális harcát a fehérterror és a fasizmus el­len. Külön tabló foglalkozik az első MSZMP (Magyarországi Szocialista Munkáspárt) meg-, szervezésével és harcával; az-] tán végigkísérhetjük pártunk' harcát a fasizmus és a II. világ­háború ellen; az antifasiszta népfront megteremtéséért ví- vott állhatatos harcotj A későbbi dokumentumok ; magyar munkásosztály, a dől gozó nép harcát szemlél t ett! a Magyar Kommunista Pár vezetésével az ország újjáépí téséért, demokratikus újjászü letéséért, a munkás-paraszt ha talom megteremtéséért és t szocializmus alapjainak leraká­sáért, — népünk felemelkedő sóért, szocialista hazánk felvi rngzásáért. — Valamennyi tab lórr a történelem elevenedi! meg, s így a kiállítás értéke dokumentációs anyaga rendkí yül alkalmas legújabbkori tör ténelmünk tanulmányozására Mindenkinek, de elsősorbar dolgozó és tanuló ifjúságunk­nak, a történelem tanároknak és pártunk propagandistáinak ajánljujc a kiállítás, megtekin­tését, * A kiállítási termek folyosó­ján hasonló feldolgozásban a magyar önkéntesek spanyolor­szági harcával, a nemzetközi brigádok és a spanyol nép hősi küzdelmeivel ismerkedhet meg a látogató: heroikus küzdelem­mel a köztársaságért, a fasiz­mus elleni t • Cs. L, Heti külpolitikai összefoglalónk A legutóbbi napok nemzet­közi eseményei közül változat­lanul . nagy érdeklődéssel kí­séri • a világ közvéleménye az ENSZ közgyűlésének idősza­kát. Magára vonta a figyelmet ezenkívül. Adenauer kormány- nyilatkozata a bonni parla­mentben, természetszerűen a francia kormány bukása, a parlament feloszlatása, új vá­lasztások kiírása, valamint a rendkívüli feszültség az arab világ egyik szögletében, a je­meni határon, és nem utolsó sorban Afrika egy új államá­nak, Ugandának megszületése. 2500 napi harc után az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésén az el­múlt héten ünnepélyesen ik­tatták be székükbe Algéria képviselőit. Az algériai nép barátai lelkes örömmel hall­gatták az algériai nép vezető­jének első felszólalását a vi­lág parlamentjében. De még a közömbösök és az ellenséges érzelműek is kénytelenek vol­tak felfigyelni arra az öntuda­tos hangra, amellyel az a nép jelentkezik a világpolitikában, amely hősies harcban, 2500 na­pos küzdelemben' vívta ki füg­getlenségét. Az ENSZ új tagál­lamai megváltoztatják az erő­viszonyokat a világszervezet­ben, erre vall az algériai be­mutatkozás is: Algéria követ­kezetesén imperialista-eilones, gyarmatosítás-ellenes politikát folytat a faji megkülönbözte­tés, a katonai tömbök ellen, a leszerelésért, a nukleáris fegy­verkísérletek megtiltásáért. Hétfőn következik Uganda Előreláthatóan az ENSZ-ben a hétfői napon döntenek Ugan­da felvételéről. Ez az eddig brit .protektorátus Kelet-Afrl- kábátr népének '“több " évtizedes faradhaíjitlan harca eredmé­nyéképpen. .vált a minap füg­getlenné. Csődöt mondott min­den, a széthúzás elmélyítésére irányuló, elnyomó intézkedése a brit gyarmati hatóságoknak. Uganda legnagyobb pártjának vezetője, a függetlenség kikiál­tása alkalmából hangoztatta: a gyarmati uralom éveiben Uganda sok politikusa az im­perializmus szemüvegén ke­resztül nézte a világot, „ezen­túl már saját szemünkkel lá- tuk majd. Uganda népének ki­fejezett óhaja, hogy baráti kapcsolatokat tartson minden néppel a békés együttélés szel­lemében”, Adenauer maradt a régi A hét elején a bonni parla­mentben Adenauer kancellár másfélórás kormány-nyilatko­zatot olvasott fel. A kormány- nyilatkozat elhangzását politi­kai körökben nagy érdeklődés előzte meg, különösen azután, hogy híre terjedt: a Washing­tonból visszaérkezett Willy Brandttal folytatott tanácsko­zás után, közvetlenül beszéde elhangzása előtt, magához ké­rette a koalíciós pártok képvi­selőit. Higgadtabb, nem forró­fejű körökben valamiben biza­kodtak; Talán Adenauer pozi­tívabb magatartást tanúsít majd és beszédében kifejezést ad ennek a nyugat-berlini prolémát illetően. Más történt. Akik valamiféle pozitívumot reméltek, csalódottan hallották Adenauer szavait, a Szovjet­unió és az NDK elleni kiroha­násait. Beszédéből ugyanakkor világosan tükröződtek a nyu­gati táborban jelentkező ellen­tétek is. Adenauer sejtetni en­gedte ugyanis, hogy a maga ré­széről továbbra is nehézsége­ket akar gördíteni az angol csatlakozás elé a Közös Piac­ba. A Neue Hnein-Zcitung cí­mű nyugatnémet lap is hangot ad a csalódásnak: ez »a kor­mány-nyilatkozat összefoglalá­sa és megerősítése volt a múlt eszközeinek és módszereinek. Ez a makacs megátalkodott,ság nyilatkozata volt. Aki újat re­mélt, az kiábrándult, aki me­részet várt, azt rendreutasítot- ták. A Stuttgarter Zeitung kommentárjában ugyancsak kiábrándítónak nevezte Aden­auer nyilatkozatát és hangsú­lyozta: a kancellárnak most már tisztában kell lennie az­zal, hogy parlamenti fellépése nem fékezi meg az utódlása körül megindult vitát, hanem még inkább tápot ad annak. De Gaulle szembefordul a pártokkal Nyugati körökben is hang­súlyozzák, hogy az a viharos és hosszú parlamenti vita, amely legutóbbi héten a párizsi Bour- bon-palotában elhangzott, és azt követően a francia kor­mány bukása, sokkal jelentő­sebb belpolitikai válságra utal, mint a korábbi kormány­változások. A burzsoá sajtó hangoztatja, nem csupán a kormánynak, hanem magának a rendszernek válsága ez. De Gaulle elvesztette az első csa­tát a személyi diktatúráért folytatott harcában. Négyéves uralma alatt először történt, hogy a nemzetgyűlés többsége nem-et mondott és megbuktat­ta kormányát. De Gaullet néni érte váratlanul kormányánál* bukása. A nemzetgyűlés fel' oszlatásáról szóló levelét már a parlament ülése előtt megírta. Elhatározta, hogy döntő leszá- molásra készül a politikai pár­tokkal és erre az alkalmat 1 népszavazásban látja. A hat»' lom egyesítése De Gaulle kezé­ben nem egyéb a demokrácia felszámolásánál. A francia kommunisták éppen ezért min­den demokratikus erő összelő gására törekednek, mert csak­is a demokratikus erők egysé­gében látják a siker biztosíté' kát a szembenálló erők válási tási kampányában a személyi hatalom kiterjesztésével szem­ben. A Közel-Kelet a felszabadulás utján A szabadságszerető népei* rokonszenvvel figyelik a je­meni Arab Köztársaság kor­mányának első lépéseit, amely' nek célja a külföldi katona* intervenció leküzdése, az év­százados feudális rabság kö­vetkezményeinek ' eltüntetése- Ugyanakkor az imperialistái* aggódnak, hogy a jemeni ezer­éves monarchia bukása lánc­reakciót idézhet elő az olajban gazdag urábiai szultanátusoi- és emiratánusok területén- ahol eddig szinte semmi seri korlátozta az angqj és amerikai trösztök uralmát. Jemen ■ és Szaud-Anibia között hadiálla1 pót van. Ez a jemeni bejeleit tés következménye annak* hogy a monarchia visszaállít sóra törekvő bizonyos törzsei* fegyveres támogatást kapta!* Szaud-Arábia részéről. M Arab Liga tagállamai közte1 most elsöízben tör ki fegyveres konfliktus. Az intervenció Je­menben az imperializmus szel­lemi és katonai támogatásá­val történt. Ezek az erők visz- sza szeretnék állítani a monar­chiát. és vele együtt vissza akar­ják csempészni a középkori sötétséget, amelyben továbbra is rabolhatnak. “ A Szigetvárt ostromló It Szulejmán szultánról ismere­tes a monda, hogy halála után odaerősítették lovához és azt kiáltották: a szultán él és hal­hatatlan! Nincs az az erős kö­telék, amellyel a halott mo- narchák a történelem vágtató paripájára oly szilárdan vol­nának rögzíthetők, hogy a2 élet látszatát keltsék és veié 3 népeket rémiszteni lehetne. A forradalom szele meg nem za bolázható az arab világban és elsöpri az utolsó kis monar- chákat is. Az encsí járás felelőssége Mindenki tanul a gyárban A napjainkra oly jellemző tanulási mozgalomba egyre többen kapcsolódnak be. Nem gondolnák az éveikre az idős szakmunkások, mikor beülnek az iskolák padjaiba — min­denki tanulni akar. A Diósgyőri Papírgyárnak szinté minden egyes dolgozója résztvesz - valamilyen oktatá­son. A szakmunkástenfolyam- nak 15 hallgatója van, A mun­kásakadémia előadásaira SO dolgozó jár. A szakszervezet továbbá az üzem párt- és KISZ-szervezete gondoskodá-i sának köszönhető, hogy azok a| dolgozók, akik régen nem tud-L ták elvégezni az általános is-' f kola VII. és VIII. osztályát,! most ezt — külön a gyár ré-1 szére- létrehozott esti iskola-] bah — tehetik meg. Sokan ta-i nulnak a technikumok esti és] levelező tagozatain, maga az, igazgató is tanul a műszaki; egvetém levelező tagozatán. ( Szeretnének többet tudni és' a tanulmányaik során szerzett tapasztalatokat munkájukban' is felhasználni, < Az encsi járás szö vetkezőiének földterülete kevés híján, kétszázezer ka- taszitrál-is ho-ldat ölel fel ha­zánkból. E közös gazdaságok feladata,- jelentősége, szerepe tehát nemcsak megyei, hanem országos méretekben is óriási. Itt a mezőgazdasági termelés értékefélmilli árdn yi forintra rúg, az állama felvásárlási ér­ték pedig egynegyedét jelenti a megyei mezőgazdasági felvá­sárlásnak. Elöljáróban talán még.-annyit, hogy a hetvenezer lakosú járás ugyancsak ez év­ben a megye összes gabonater­melésének egynegyedét adta. Könnyű tehát felmérni, miért emlegetjük mint a megye együk legnagyobb és legjelen­tősebb mezőgazdasági járását, amely 1962. júliusában kelet­kezett. a. volt szikszói, a--volt abaujszántói, illetőleg a volt encsf járásból. . Aki alaposan, elemzi e terü­let szélsőséges éghajlati és talajviszonyait, az első benyo­mások alapján szinte meghök- •ken, s utána kérdez á hallott számoknak: „hogyan lehetsé­ges, .hogy a megyei mezőgaz­dasági felvásárlás egynegyedét képesek - adni, amikor a ro­mantikus Heméd völgy kivé­telével, szinte mindenütt gyen­ge, nagyrészt domborzati, ki­lúgozott, savanyú erdei talaj­jal találkozhatunk, amely sür-: gős és nagyarányú talajjavító, talajvédelmi m-uinkát igényel.'’ S még azt is hozzá teheti: a hajdani „sötét Ábaujról” van szó, ahol a felszabadulás előtt á földterületnek több mint ■ fele a száz holdon felüli nagy- birtokosok kezén volt ési az alacsony mezőgazdasági kultú­ra a 30-as években búzából még csak 6, árpából 5, kuko­ricából 8 mázsát tudott egy kafaszitráJis holdról előállítani. A választ a mában, de még, inkább a holnapban kell ke­resni: a szikszói, a gönci, az aszalói, az alsóvadászi, a for­rói, a garadnai, a göncrusz- kai- termelőszövetkezet máris mutatkozó eredményeiben, a sikeres talajjavítási kísérle­tekben, a szárazvölgyi és cse­reháti dombok arculatának megváltoztat ásóban . Az encsi járási pártbizottság beszámolója a napokban tar­tott pártértekezleten így fo­galmazta meg a történelmi változást: 1961. februárjában, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével az enesJ járás­ban is létrejött a szocialista 'termelési • viszony, a mezőgaz­dasági termelés fokozásának logfontós-a.bb alapja. Volta­képpen tehát ez volt az „in­duló esztendő”, amely a még sok kezdeti nehézséggel küzdő termelőszövetkezet kemény próbatétele volt. Köztudott, hogy az 1960-as rendkívül csa­padékos , időjárást; száraz, hosszú évtizedek óta nem ta­pasztalt aszályos esztendő vál­totta fél, s mégis: a korsze­rűbb körülmények között gaz­dálkodó nagyüzemek már 4 ezer tonnával több kenyérga­bonát termeltek. Lényeges változások mutatkoznak a ve­tésszerkezet alakulásában, el­sősorban a legfontosabb nö­vények: a kenyérgabona, a pillangós takarmányok ée a kukorica javára. A nagyihoza­mú külföldi búzafajták aránya is elérte az ősöd búzavetések 23 százalékát. A pártbizottsági összegezése szerint az átszer­vezés óta eltelt időszak alatt az idép már viszonylag jó közepesnek ígérioezök a ter­méskilátások, fejlődik az ál­lattenyésztés, nagyarányú ta­lajjavító, illetve talajvédelmi munka bontakozik ká a járás­ban, éa ugrásszerűen növeke­dik a gépellátás is. Jelenleg 570 erőgéppel, 970 taakteregy- séggel, fi az ehhez szükséges munkagépekkel, valamint 67 kombájnnal rendelkeznek. A mezőgazdasági termelés fejlő­dése, illetve az átszervezés együtt járt a lakosság életszín­vonalának emelkedésével, amelynek jellemző fokmérője a kiskereskedelmi forgalom, vagy például a lakosság taka- rékbetótáBiományának növe­kedése. Ámde — amint azt a VIII. pártkongresszus irányelved ás hangsúlyozzák — a számszerű fejlődés ilyetén való alakulás3 még kevés, mórt; „Gazdaság* előrehaladásunk sarkalatos kérdése a mezőgazdasági ter­melés gyors ütemű fejlesztés® Különösen fontos a mezőgaz­dasági tervek teljesítése és túlteljesítése. Legfontosabb tennivalónk: az ország kenyér' gabona-szükségletének telje5 hazai termésből való fedezése a takarmánynövények, a ré' tek éa a legelők hozamainak erőteljes növelése, a tálkái' mány termelés fokozása S'tJb.” Ebben kéHL az encsi jáj'á5 dolgozó parasztjainak — ép; pen a járás országos mérete fontosságára való tekintettel előrelépniük. A Központi B* zotitság márciusi határozata alapján a megyei pártbizottság a mezőgazdasági termeié« B-" 10 százalékos, a felvásárlás* 1° —45 százalékos növekedését irányozta elő 19(52-re. Az id®1 tervet nagyjábóll túlteljesíti 3 járás termelőszövetkezeti P3' rasztsága. Búzából 2—3, kuko­ricából 8—10 mázsával termel' tek többet, mint az .elmúlt éy' ben; az áru- és a hústermelés pedig 5 ezer mázsával haladj3 meg a második ötéves tervet megelőző szintet. Az irányelvekbe foglalt -** s fentebb idézett — feladató*4 eredményes megoldása célja; bél a járás területén 29 ez®1' katasztrálie holddal növelik 3 kenyérgabona vetésterületét, ebből kilenc ezer holdat nagy; hozamú búzafaj Iákkal vertan®»4 be. Ez a terv 14 mázsás hol' dankémtü állagot ezámoiLv»

Next

/
Thumbnails
Contents