Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

I

Szombat, 1962. október 13.

GSZAKMAGYARORSZAG

Páríéríekezleíen Kazincbarcikán

Részletek és reflexiók

A napokban a Békeváros, az *4 vegyipari központ, Kazincbarcika kommunista küldöttei *s megtartották pártérlekezle- tüket. Ezzel a jelentős tanácskozással is úgy vagyunk, mint a nagyüzemi, járási konf er én- diákkal általában: az ember lóri a fejét, mit is ragadjon meg a gazdag mondanivalóból, a rendkívül becses útmutatásokból; hogyan is summázza az eszmecseréket, amelyekben ügy az egész élet tükröződik: a termelési problémák cs a gondolkodás alakulása, fiatalságunk fejlődése és a beruházások, a kultúra különböző ágai es pártszervezeteink erősödése.

Mennyi közös felelősségérzet és körültekintő adatgyűjtés, mily jók okos szó és bátor kommunista állásfoglalás rejtőzik a pártbizottsági beszámolókban! Hány meg hány megszívlelendő javaslatot, elgondolkoztató bírálatot tárnak felszínre a viták.

A kazincbarcikai tanácskozáson a pártbizottság beszámolóját Sztancsik Károly elvtárs, titkár terjesztette ■ elő. Ahogy erre Kovács Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság képviselője rámutatott: a beszámoló a város három esztendős — korántsem problémátlan —, de Nagyarányú fejlődéséről adott számot, és kitűnő alapot nyújtott ahhoz, hogy a pártértekezlet résztvevői meghányják-ves- *ék egy olyan város gondját- baját, amelynek üzemei, házsorai, utcái, intézményei és kicsit emberei is — mint mondani szokták — még csak tegnap nőttek ki a földből. Ez így *Baa, de mindjárt hozzá is teltetjük: a mi földünkből, szocialista földből.

Hadd mutassunk be néhány jellemző. beszédes részletet Sztancsik elvtárs beszámolójából, és hadd fűzzünk hozzá néhány olyan megjegyzést, amelyek lényegében véve a rendkívül színvonalas vitára is rányomták bélyegüket.

©

bjv~- A második ötéves terv lányéi vei ben jelentős súllyal szerepel a vegyipar iejlesztése. Varosunk térségében a vegyipar fejlesztésére vonatkozó feladatok elsősorban a Borsodi J^dgyikombinátban és az épülő "erentei Vegyiműveknél valódnak meg. A fejlesztés mértékére jellemző, hogy az országos vegyipari beruházó.sóiénak százaléka Kazincbarcika térségére esik.

. — A BVK-nál ez év végére * gyár műtrágya termelése kétszeresére emelkedik. Ez év hegyedik negyedében a koksz- bázisról átallnak a földgázra, d így a gyár kapacitása, éves hinten 215 ezer tonna műtrágya lesz. Az önköltség 20—25 Százalékkal csökken. Az iizem- V®n 1963-tól 1965-ig az 1962. evihez viszonyítva ismételten 5

100 százalékos bővítést hajtanak végre, ugyanakkor megkezdődik a Kaprolaktam üzem építése is.

— A másik jelentős vegyipari létesítmény városunk területén a most épülő Berentei Vegyiművek. Az első ütem befejeztével a vállalatnak 10 ezer tonna klórt és 6 ezer tonna PVC-port kell termelnie évente. Az első lépcsőre a beruházási költségelőirányzat: 551 millió forint. A második ötéves terv folyamán tervbe van véve az üzem további bővítése, ami azt jelenti, hogy a PVC- termelést 6 ezer tonnáról 30 ezer tonnára kell felemelni. Továbbá a drága karbidbázis- ról földgázbázisra kell áthelyezni a PVC-hez szükséges acetilén gyártását

A felsorolt forintösszegek csupán részeredményt adnak. Ami a kazincbarcikai több esztendős beruházásokat illeti, 3 milliárdról van szó. Mind dr. Szántó Istvánnak, a Berentei Vegyiművek igazgatójának, mind másoknak megjegyzéseiben, kritikai észrevételeiben több ízben is elhangzott ez a számadat. Mégpedig azt hangsúlyozva, hogy a 3 milliárd sorsáért, hovaforditásáért felelősség terheli a. kazincbarcikai vezetőket és minden dolgozót, akiknek valami közük van ott ezekhez a beruházásokhoz. Keresztes János, a BVK alapszervezetének titkára rendkívül időszerűen- és okosan fejtegette, hogy sok mindent beruházunk ebből a hatalmas ösz- szegből, de nem lehet akárhogy; csakis a világszínvonalhoz igazíthatjuk lépteinket.. Merészen és korszerűen kell megoldanunk beruházási feladatainkat. Modem, termékeny, nagykapacitású üzemeket tervezzünk és építsünk! A felelősséget elsősorban a kommunistáknak kell érczniök és kisugározniok.

— A munkásosztály helyzetének megjavítására hozott párthatározat végrehajtásában is értünk el eredményeket az utóbbi években. Legfontosabb feladat volt városunk területén a különböző munkásszállásokon lakó dolgozók életkörülményeinek gyökeres megjavítása. Korszerűtlen, omladozó munkásszállásokról a dolgozók egy részét megfelelő körülmények közé helyeztük. A még megmaradt korszerűtlen munkásszállásokat felújítottuk. Ideiglenesen biztosítva van a munkásszállásokon lakó dolgozók szórakozása, művelődése. Az ezen a területen még mutatkozó lemaradást pótolni kell. Az Újvárosban átadandó lakások 40—60 százalékát

olyan családok részére kell kiutalni, amelyek a különböző

elavult, korszerűtlen, egészségtelen felvonulási épületekben laknak. 1961. január 1-től 69 családot helyeztünk el városi összkomfortos lakásban. Néhány év alatt lehetővé válik, hogy az egészségtelen felvonulási épületeket megszüntessük.

Ez csak a lakáskérdés. Annak is csupán egyik részlete. Szó esett a dolgozók ellátásáról, egészségügyi viszonyairól is. Anélkül, hogy további részletekbe bocsátkoznánk, szeretnénk elmondani, hogy ezekről a problémákról és megoldásukról a küldöttek szenvedélycsen szóltak. A jogos türelmetlenség, az elemi igények és a körültekintőbb, tervszerűbb munka követelésének szenvedélyével. Egészen addig terjedt a figyelem, hogy Széplaki Imre. szabót, cipészt kért a külterületek lakosainak, Bereute környékének. Bátor Sán- dorné a bölcsődék célszerű elhelyezését sürgette. Talán újszerűén csengett kijelentése, de igy igaz: a jó gazdasági vezető családi kérdésetekéi is foglalkozik. Igen, a gondoskodó figyelem a munkást, a dolgozó embert a gépektől tovább kíséri otthonáig. Egyik alakítja, a másiknak a színvonalát. Kölcsönhatásban állnak egymással. Világos: amikor a korszerűbb, gazdagabb, eredményesebb termelésért vitázunk. verekszünk — az otthoni jólétért, a szép lakásért, a kielégítő ellátásért munkálkodunk. Es viszont: a „családi kérdések” rendezése — a szép otthoni környezet, ti csinossá varázsolt város, a művelődés tág lehetőségei jótékonyan hatnak vissza a termelésre.

— A városi pártbizottság mellett 12 különféle társadalmi bizottság működik 150 taggal és segíti a pártbizottság munkáját. Az ipari bizottság rendszeresen segíti az üzemek, vállalatok előtt álló feladatok maradéktalan végrehajtását. Aktívan részt vesz az elkészült létesítmények műszaki átadásában. Ha valahol nehézség támad. segítséget nyújt mind a beruházóknak, mind a kivitelezőiének. Ez a bizottság közreműködik a termelés párteílen- őrzésében.

A pártmunka társadalmasítása egy-egy alkalomszerű bri- gadvizsgálatnál is érvényesül. A jövőben még tovább kívánjuk szélesíteni a pártbizottság mellett működő aktívahálózatot, mert résztvevői igen hasznos, felelősségteljes munkát fejtenek ki a pórtélét minden területén.

*

Jó úton jár ezzel c törekvésével a kazincbarcikai városi pártbizottság, amely új, szocialista városunk életének, nagyarányú fejlesztésének hivatott vezetője. '

! Valaha, amikor bizonyos formák ránőttek a lényegre, szobásban volt. hogy a kommunisták legfelső szintű tanácskozásait egyre-másra köszöntötték a különböző küldöttségek. Olykor sok értékelő-, bíráló-, javaslattevő szándék is •elhalt, belefúlt a külsőségekbe.

! Most a kazincbarcikai kommunisták igen nyugodt köríil- \mények és szerény keretek közölt, de gonddal, odaadással, |nagy figyelemmel és elmélyc- idéssel tanácskoztak. Nem jött ]egyetlen küldöttség sem.

, De a Békeváros minden fakója rájuk figyelt...

Sárközi Andor ......OOO"

N

egyvenegy már a lengyelországi vasúti szerencsétlenség j áldozatainak száma

! Több mint 40 órai megfeszített munka után pénteken már helyreállt a forgalom az október 9-i súlyos lengyelországi vasúti szerencsétlenség színhelyén. Három nagyteljesítményű daru és több száz em- ber dolgozott a megrongálódott vasúti kocsik elvontatásán.

A mentés utolsó szakaszában a kocsik alatt újabb halálos áldozatokra bukkantak, amelyek száma így n-re emeíke- dett.

5Satawan 6 ezer tonna többle- í?1 jelentene, s valóban, jelenben járulna hozzá a kenyér- ^bona-eiliátáshoz, ha...

S ez a „ha” egyúttal most hde” isi

Fancsals'/ílri Ferenc elvtárs, ® járási pártbizottság mezőgazdasági csoportvezetője a ^^értekezleten elmondott fel- jj^úlalásábain elgondolkodtató j Pét festett..Az idén ugyanja a tervele szerint 32 ezer rolónál több őszi gabonafélét áátl élvetni, az eddigi ered- jéry azonban alig több vala- ♦hivei a semminél. Az érte- T^let szünetében a területet ismerő Iván István elv- ~h"s, országgyűlési képviselő- ■. ÍJ- beszéVgettü n:ta „Nagy fele- van a járás nyolcvan termelőszövetkezetén» Jó, vagy rossz munkájukkal az egész t”^gye kenyérellátását döntő mértékben befolyásolhatják,' s zzel a felelősséggel nem lehet Játszani.” A parasztember a ^gyapjútól örökölt hagyo- any szerint ma is azt vallja: IkSif2®* P°rba, tavasszal sárba vetni...” Régen volt ilyen *raz őszünk, porzifc az eke a határ, az encsi járás j^rulelőn mégis vontatottan éled a vetés. Pedig az őszi jTPa optimális vetési idejéből ^«triis kifutottunk és a búza ütésének lejártáig sincs már k idő hátra. Egyetlen ter- oloszövel.kezeti vezető sem írhatja tehát ölhetett kézzel l ,kedvezőbb időt, nem hajt- tja nyugodtan álbmra fejét... -,A Tárás területén mintegy ezer katasztráiis hold föld

felszántósávai adósak. Ä tér-1 melőszövetkezeteiknél és a gépállomásoknál 570 traktor] van, ebből 319 (!) végez talaj-! munkát. Egy traktorra tehát1 142 hold talajmunka jut. Már-| pedig, „ha” 1 traktor 1 mű-i szak alatt 3 katasztráüs holdat] felszánt 47 muntama-p alatt,! november 20-na ezt a munkát (leesés nélkül, optimális idő-! ben) még be lehet fejezni ...

Ez volt az egyik „ha..

Az október 31 -i, tervezett határidőig 23 ezer katasztráüs hold vetést kell élvégezni. Ha! tehát — s ez a másik „ha” — egy munkanap alatt 1045 ka- tasztrális hold munkáját végzik el (a cikk október 6-án íródott — Szerk.), a hátralévő 22 munkanap alatt ezzel a munkával is nyert ügyünk van.

az egyetlen „dé

— ehhez a termelőszövetkezetek és gépállomások tervszerűbb összmunkájára van szükség; esetleg azt sem ártana az] illetékeseknek felülvizsgálniuk, hogy az 570 traktorból miért: csak 319 végez talajmunkát? A pártértekezlet beszámolója és a hozzászólók is állást fog latnak amellett, hogy az encsi járás termelőszövetkezeti parasztságának, a lehetőségek és az adottságók felhasználásával, mind nagyobb részt kell vállalniuk, az ország kenyér- gabona ellátásából. Ennék az, állásfoglalásnak a gyakorlat-' ban., a bevetett katasztráüs] holdak számszerűségében, kell kamatoznia.

Ónod várj Mikló«

De — és csak ez

Finom, foszlós, puha kenyér

val kevesebb a panasz a kenyérellátásra, a minőségre, mint azelőtt Igaz, még ma

A legnehezebb munkát, a tésztagytirást és szakítást már gépesítették a mezőkövesdi kenyérgyárban.

izzadó pékek erei ha kidudorodnak, a kékes-fehér csíkokat pillanatok alatt liszt porozza be.

Kint, Mezőkövesd perem«), a vasútállomás közelében néhány hónapja szorgos munka folyik. Az azelőtti elhagyott, semmászámíba vett területen az építők korszerű kenyérgyárat építettek. Most Göncz Mihály elvtárssál, az igazgatóval járjuk a munkatermeket.

Minduntalan zakatol a gondolat az agyakban: kenyérgyár, kenyérgyár. Rossz értelmű meghatározás! Valami futószalagon, történő élvezhetetlen anyag gyúrására, formázására kalandozhat a íkép- zélet

De itt a mindennapi kenyerünket, a mezőkövesdi járás községeinek mindennapi kenyerét készítik.

Pár hónapja csak, hogy átadták rendeltetésének a korszerű kenyérgyárat, mégis jókörül, belülről a kenyérhéját Júniusban, s júliusban —, amikor környékszerte nagy a fogyasztás, még most sincs - idő a kenyér teljes áfsütésérie. ''

Az új üzem — ragyogóan szép, tiszta. A háromemeletes l-isztszd tóból hófehéren hull alá a búzaliszt A silók alatt öblöstestű dagasztótartályok. A kovászt, a k-elttésztót külön, gondosan elzárt fűtött, vagy hütött páradúsatéssal, vagy fagyasztással ellátott kamrákban kelesztik. S innen egy, emeletnyi magas gépbe vándorol a tészta. A kenyér formázását gép végzi. Az ügyeskezű asszonyok, s lányok csak a kapcsolást ellenőrzik. A kis szakajtókba szaggatott kenyerek ismét egy kamrába, a kelesztőbc, a vána- koztatóba kerülnek.

Innen már csak néhány méter a kemence. A gőzfűtésű sütőtérben először sápadt sárgára, majd halvány rózsaber- nára sül a kenyér.

A rekesaes kocsik csak pár percre, esetleg egy félórára adnak ideiglenes „szállást” a ropogós-barnára sült kenyér- vekniknek. A raktár rámpájánál már ott sorakoznak a csukott kis teherautók. Mezőkövesdre, Mezönyárádra, Ernődre, s a többi községekbe innen

A „második műszak“ megkönnyítéséért

Pár évvel ezelőtt a megyei nőtanács háztartási , bizottságot szervezett, melynek célja a háziasszonyok munkájának megkörxr yítésie. Hogyan próbál ennek a feladatnak eleget tenni most ez a bizottság? A kérdette Majoros Balázsné, a megyei nőtanács munkatársa válaszol.

— Elsődleges célunk a „második műszak” megkönnyítése, de az ízléses öltözködésben, a háztartás gazdaságos vezetésében is szeretnénk segíteni. A különböző kérdésekről tanácsadást, előadásokat rendezünk. Például a háztartási gépek kölcsönzésének mikéntjéről, főleg a gépek kezelésének módjától. A mirelit és félikész- áruk is sokat segítenek a háziasszony munkáján, de nem mindenki tudja ízletesen elkészíteni. Ezeknek a használatáról, elkészítéséről is beszélgetünk a tanácsadásokon.

Az ízléses, helyes öltözködést ruhabemutotökka-l, a lakás kultúrált berendezését pedig ilyen jellegű kiállítások rendezésével kívánjuk segíteni.

Mindezt városon több vállalatnak, szervnek a segítségével, falun pedig a földművesszövetkezet támogatósával szervezzük.

—- Várható-e valami új elképzelés a háztartási bizottság terveibe»?

— Tervünkben szerepel j ilyen elképzelés, és nagyon ’ szeretnénk megvalósítani: el akarjuk terjeszteni az átutalási betétkönyvet. Mire jó ez a betétkönyv? Minden háziasszonynak, de minden családnak nagy gondot: akoz a különféle számlák befizetése. A gáz-, villany'-, a rádiószámlával .rendszerint nagyon ritkán találnak otthon bennünket A levelesládában, vagy az előszobában csak az értesítést találjuk, és mehetünk a különböző vállalatokhoz rendezni számlánkat. Ez Időt vesz el tőlünk és fáradsággal jár. Ezenkívül sok apró bosszúságot is okozhat, amit mind elkerülhetünk az átutalási betétkönyv segítségévek A betétkönyvbe annyi pénzt helyezünk el, amennyi előreláthatólag fedezi egy negyedév, vagy egy félév, vagy' egész év gáz, villany stb. számláját. Mi így csak az óra állását küldjük ez illetékes vállalathoz, a többire nincs gondunk. Az egyenlítést az OTP végzi. A betétkönyv- kezelési költsége mindössze egy-két forint Érdemes még megemlíteni, hogy-. az OTP erre a betétre is kamatot ad.

Budapesten már ismeretes a különböző számlakiegyenlítéseknek ez a módja. Szeretnénk, ha Miskolcon, Özdon és Kazincbarcikán is meg tudnánk valósítani.

R jelszó:

mindenki egy napot , a községért

A Mezőkövesdi járási Tanáé« végrehajtó bizottsága és a Ha zafias Népfront járási elnöksége a közelmúltban közös tárgyalásaik alapján együttes felhívást intézett a járás községeinek lakóihoz: mindenki, minden esztendőben egy napot társadalmi munkában dolgozzék a község felvirágoztatásáért.

A társadalmi munka szervezésének eme új módszere megnyerte a tsz-tagok, az ipari munkások tetszését. Egymás után jelentkeznek a községek lakói a tanácsoknál, hogy bármikor szívesen vállalnak részt a község társadalmi mankójában.

Sályban, Mezőkeresztesen, Mezönyárádon a jelszó megfogalmazása és a köztudatba való átültetése óta nagymértékben megnövekedett az aktivitás a társadalmi munka iránt. Sályban, a községi járda építésénél már szép példáját adják a község lakói a társadalmi összefogásnak.

A mezőkövesdi járásban égy tervezik, hogy minden községben, minden lakos egy-egy kis könyvecskében jegyzi fel, « igazoltatja, hogy eleget tett a község társadalmi kötelezettségének, egy teljes munkanapot dolgozott a község fejlődése érdekében.

sem minden,kor foszlós a kenyér, néhanapján, még vé- 'konycsíkú szalonnák kerülik

kerül ki a finom, foszlós, mindennapi keny-ér.

(pásztory)

Innen már csak néhány kilométer a bolt — indul a kenyér a

mezőkövesdi járás községeibe.

Itt mindenki ösahajú. A pékek arcát hófehér lisabharmai borítja. A kemencéit mellett