Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

lCecTct, 1062. október 9. ESZAKMAGYARORSZÄG if 5! Á X íí-'i n-: í. ■A eH jh léi á „Mindenki képességéhez és erejéhez mérten vállaljon részt a szocializmus építéséből“ Äs encsi járás liommunistáinak párt értekezlet érői •J. bf rí­tt Bl ff J :é ■fi & Az encsi járás kommunistái­nak pártértekezletéről elöljáró­ban három fontos megállapí­tást kell papírra vetnünk: 7 A VII. pártkongresszus ' ’ óla eltelt időszak mun­kájának marxista—leninista értékelését adta; p Helyére rakta, pontosan <-'• megjelölte a megye egyik legnagyobb, legjelentő­sebb mezőgazdasági jellegű já rásában a pártmunka, a, ter­melőszövetkezetek politikai­gazdasági megszilárdításának, és a népművelésnek időszerű feladatait; O A nagy jelentőségű ta- nácskozást az alkotó Vita jellemezte, a beszámoló a valóságos életet, a valóságos problémákat tükrözte, bár he­lyenként hiányzott a személyre szóló kritika. A szombati tanácskozás igen hosszú időre a legjelentősebb mérföldkő a megnagyobbodott, új encsi járás életében. Száztizennégy alapszervezet­ből 187 szavazati és 10 tanács­kozási joggal küldött kommu­nista, s több pártonkívüli ven­dég jelent meg a szikszói mű­velődési otthonban tartott pártértekezleten. Az elnökség­ben üdvözölhettük Pataki László elvtársat, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárát, Szabó József elvtársat, a Bor­sod megyei Pártbizottság agi- tációs és propaganda osztályá­nak vezetőjét, Iván István elv­társat, országgyűlési képvise­lőt. Az ünnepi alkalomra ün­nepi módon feldíszített gyö­nyörű kultúrházban egy nagy terület:' hetven ezer ember gondjáról, életének szebbé té­teléről, a szocializmus építésé­nek sokszínű, sokféle tenniva­lóiról tanácskoztak a kommu­nisták és pártonkívüliek, akik most — és ez a beszámolóban, a.hozzászólásokban is tükröző­dött — nagyon-nagyon érezték, milyen súlya van a szónak! Az újságíró e tudósításban megengedi magának azt a sza­badságot, hogy egy pillanatra megfordítsa a kronológiai sor­rendet. Amikor a pártbizottság beszámolójából az utolsó lap is elfogyott, plrosnyakkendős úttör-’- hozták csap. rk zászlaját. A megilletődött kis­fiúk, kislányok virágcsokrot szorongattak kezükben és csak annyit mondtak: „kívánunk a Pártértekezletnek eredményes, alkotó munkát!” Eg.v perc, de csak egy fél perc telt el talán. Merev, feszes vigyázz-állásban álltak kétszázötven kommunis­ta szeme előtt; üdék, szépek voltak, mint a kezükben szo­rongatott virágcsokor. S ak­kor, abban a megilletődött Csendben, amikor az ifjúság és íz élet szeretetének örömköny- áye csillant meg sok harced- •ett, idős kommunista szemé­ben, valamennyien arra gon­doltunk: értük tesszük, amit őszünk! Ennek a jelenetnek hangulata örök motívumként •lindig visszatért az emlékeze­tes tanácskozáson. Helyes arányok Á beszámolóról kategorikus Hleményt, értékelést adni, Mondatokba foglalt „osztály- 1 »tot” mondani helytelen Id­s'' -s lenne. A holnap és az elkö- I tkezendő hónapok, évcic •unkájának eredménye lesz ajd az igazi mérlege annak, v xgy voltaképpen mennyiben jf; rult hozzá a feladatok felnié­it ,'Séhez, de azt máris kimond- t atjuk: a beszámoló arányai- I "in és szerkezetében is kerek 'Jász volt. A három és félórás ! ártbizottsági beszámoló, ame- ,”et Turóczi János elvtárs, a ' írási pártbizottság titkára erjesztett a pártértekezlet elé, mindvégig feszült figyelmet, f|sgy érdeklődést váltott ki. S I : ár fentebb azt mondtuk, hogy Melyenként hiányzott, vagy ■ 'cgalább is konkrétabban meg­fogalmazva hiányzott a sze­gélyre szóló kritika, az ma ’bég annak volt betudható, '.■hogy a három járás egyesüló- !e óta mindössze három hó- nap telt el, ez pedig kevés az Mapos tapasztalatszerzéshez, az áj helyzet, új körülményeinek ebben az egyes emberek munkájának mélyreható érté­keléséhez. Ami a járás sajátos jellegét illeti; behatóan foglalkozott a terület gazdasági, társadalmi problémáival, a termelőszövet­kezeti gazdaságok életével, a népművelés, a szocialista tu­datformálás sokféle, és az en- csi járásban különösen fontos szükségességével; felmérte a jelent, de mindinkább a jövőbe tekintett. Ez is az egyik magyarázata annak, hogy sokan jelentkez­tek felszólalásra, s bár az idő rövidsége miatt nem kaphatott minden elvtárs szót, azok, akiknek véleményét hallhat­tuk, valamennyien ezzel fog­lalkoztak. » Földművelés és népművelés Az encsi járásban a párt- munkának ma még egyik leg­nagyobb fogyatékossága, hogy a tsz-pártszervezetek — kevés kivétellel — politikailag nem eléggé önállóak, nem eléggé operatívak; a vezetők politikai, szakmai nevelése és önnevelé­se nem tart lépést a gyors gaz­dasági fejlődéssel. Ezért tehát az egységes szövetkezeti pa­raszti osztály kialakításán, a gyenge tsz-ek megszilárdítá­sán, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének különböző mó­dozatain kívül a pártértekezlct egyhangúan foglalt állást amellett, hogy életük legfonto­sabb területe a köznevelés. Szabó József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője így summázta ezt a gondolat­kört: — Munkánk, politikánk kulcskérdése a mezőgazdasági termelés emelése. Ez azonban kölcsönhatásban áll egymással, a politikai, a kulturális neve­léssel, a szakmai fejlődéssel. Az encsi járás e területen több vonatkozásban elmaradt a me­gyei átlagtól. Egyes vezetőknél már tapasztalható ugyan, hogy a gazdasági feladatokat jól lát­ják, értik is, de a kölcsönhatás­sal még nincsenek tisztában. Nem látják, hogy az új helyzet nemcsak a pártmunkában, hanem a kulturális nevelő­munkában is kialakult. A pa­rasztember is folyton változik, mert változik munkája, élet- körülménye, mind több ideje -marad arra, hogy a munkán és a pihenésen kívül művelje ma­gát. A földművelés és a nép­művelés itt tehát különösen időszerű feladat. Erre a terme­lőszövetkezeti mozgalom szá­mos lehetőséget ad. Úgy is mondhatjuk, hogy keret, ame­lyet meg kell tölteni szocialista tartalommal. Számos igény je­lentkezik és ezeket nem felis­merni, bűnös mulasztás volna! Kéznél van a példa: a mező- gazdaság gépesítése, a techni­ka bejutása és térhódítása a mezőgazdaságba már nemcsak az agronómustól és az elnöktől követeli meg a folytonos ta­nulást, hanem az egyszerű ta­goktól is. De nem kevésbé fon­tos az egységes paraszti osz­tály kialakítása és a világnézeti nevelés sem, melyet politikai nevelő munkával, a természet- tudományos .előadások számá­nak növelésével támogatha­tunk. Sváb Antalnak, a járási ta­nács elnökhelyettesének fel­szólalása szóról szóra idekí­vánkozna. Sajnos, az újság nem rendelkezik olyan technikai sajátságokkal, hogy a maga színezetében, hangszerelésében adja vissza ezt a mélyen átélt, nagy felelősségérzettől diktált felszólalást, amelyben azt fej­tegette, hogy valamennyi mun­kát, valamennyi gondot össze kell kapcsolni a népművelési gondokkal, az emberek tudat- formálásával; a földművelést a népműveléssel. Elmondta, hogy az őszi évadban 1760 TIT-előadást tartanak, 15 tsz- akadómiát szerveznek, tanítják az analfabétákat, megszervezik a dolgozók iskoláit. A terve­zésben tehát már megcsillant, hogy összekapcsolják ezeket a gondokat, de az egyes vezetők­nél még mindig jelentős szem­léletbeli változásra van szük­ség, s kitől várnának segítséget mástól, ha nem a pártértekez­leten résztvevő elvtársaktól. Arra kérte a jelenlévő kom­munistákat: végezzenek ott­hon olyan politikai nevelő munkát, amely alkalmas arra, hogy az emberek agyában is intenzív' körülményeket te­remtsen a korszerű mezőgaz­daság tudományának befoga­dására. A szakmai utánpótlás bizto­sításának fontosságát, az ön­képzés jelentőségét hangoztat­ta Tompái Bálint is, a gönc- ruszkai termelőszövetkezet el­nöke. Elmondta, hogy a gazda­sági eredmények falujukban már mutatkoznak, de a politi­kai nevelő munkát még nem sikerült olyan mértékben ki­fejteni, mint azt a szükség megkívánja. A mezőgazdasági tudomány forradalmon ment út — hangoztatta —, ezelőtt 6—10 évvel még ismeretlen fogalom volt a vegyszeres gyomirtás, a talajjavítás, vagy éppen a repülőgépről való mű­trágyaszórás stb. E forradalmi eredményeket, az új tapaszta­latokat azonban csak azok az emberek képesek alkalmazni, akik felismerik jelentőségét, tudják, hogyan fordítsák a ter­melés növelésének hasznára. Teret kell adni a fiataloknak, s rendszeres előleg-osztással a termelőszövetkezeti gazdálko­dáshoz. kulturális igényeik ki­elégítésével a faluhoz Voll köt­ni őket. Ezt az igényt, terjesztette elő; Nagy Bertalan elvtárs, a KISZ járási titkára is. Felsorolta, hogy a KISZ első kongresszusa óta eltelt négy év alatt, milyen sikei-eket értek el. Erősödtek az alapszervezetek, jól dolgoz­nak a brigádok, az ifjúság élen jár a társadalmi munkában, becsülettel teljesíti kongresszu­si vállalásait, de, hogy a falun élő fiatalok ne kacsingassanak a városra, még kedvezőbb anyagi feltételeket kell terem­teni számukra. Sajnos, arra nincs i hely és lehetőség, hogy valamennyi felszólalást ismertessünk. Azon­ban dr. Kiss János járási ügyész, Hornyálc József íelsőva- dászi tanácselnök, Zsiga János járási HNF-titkár, Kispál Já­nos szikszói vasutas, Fancsalsz- ki Ferenc mezőgazdasági cso­portvezető, Kardos Gyula asza­lói tsz-párttitkár, Tar József tanácselnök és Rózsa Józscfné járási nötanács-titkár felszóla­lása egyaránt gondolatokat éb­resztett a pártértekezlet vala­mennyi részvevőjében és több gondolatra lapunk más cikkei­ben mi is visszatérünk. Mint. azt a beszámoló és a felszólalások is tükrözték: az encsi járásban egészséges er­jedés, egészséges fejlődés van folyamatban. Ennek volt fon­tos mérföldköve az október 6- án, Szikszón tartott járási párt- értekezlet. Az őszinte, önkriti­kus hang, s a jövőbe vetett mélységes hit és bizalom áradt minden megnyilvánulásból és ez a biztosítéka a holnap sike­reinek. S hadd fejezzem be ezt a tu­dósítást a pártbizottság beszá­molójának utolsó gondolatá­val. Sok a tennivaló, ezernyi a munka, amely azonban mindig megtisztelő, lelkesítő és fel­emelő. Bármennyire is beleme­rülünk azonban a napi felada­tokba, egy pillanatra sem sza­bad megfeledkezni magáról az emberről! Még találkozhatunk a túlterheltség és a másik ol­dalon a kényelmesség végletei­vel. Még előfordul, hogy — különösen falun — azt a lovat ütik, amelyik amúgy is húz... hogy az egyes emberek, kom­munisták és pártonkívüliek nem egyformán vállalnak részt a szocializmus építéséből. Dol­gozzék hát mindenki képessé­gei és ereje szerint, fejlődjék, tanuljon a maga és embertár­sai hasznára. Ezt kívánja az encsi járás hetven ezer lakosá­nak és egész társadalmunknak érdeke. Onodvári Miklós Amerikaiak tüntetek a Kubát fenyegető invázió ellen Egyre több amerikai polgár érti meg. hogy milyen katasztrofális következményekkel járhat a Ku­ba ellen készülő amerikai agresszió. Követelik a Kuba-ellenes provokáció^ beszüntetését Áz ENSZ ülésszakának megnyitása napján tömeges tüntetések voltak New Yorkban. A képen: Amerikai pol­gárok tüntetnek az ENSZ New York-i palotája előtt. Holtvágányon K’ utyából nem les? sza­lonna ... — Kellemet­len emlékeket ébreszt ez a mondás. A személyi kultusz idejénél; nehéz esztendeit ele­veníti fel, amikor sorsokat pe­csételt meg az osztályharc ál­landó és abszolút éleződésének hamis tétele. Bodrogkeresztúr- ban egy fiatalembertől, (lehet 40 év körüli) Majercsák József­től hallom ezt most újból, fis nem csak általában mondja. Pontosan megjelöli, kikre gon­dol. Hangzásra is úgy tűnik ki­jelentése. mintha átnludta vol­na az utóbbi esztendőket. Hogyan ragaszkodhatik még mindig ehhez a túlhaladott ál­lásponthoz? Erre nem könnyű a válasz. A kijelentés és a szemléleti mód alapján egy­szerű megállapítást mondani. A tanulságos inkább az, ha el­mondjuk, miből következik Majercsák József dogmatikus felfogása. Akkor tartozott a járási vezető gárdához, amikor az egyéniségnek, a jellemnek meg volt a lehetősége ahhoz, hogy a kiskirálykoőás. a hata­lommal való visszaélés felé fej­lődhessék. F.zt a hajlamot is­merték fel benne, amikor 1956 után elkerült az iránvító apon- rátusból — máshová helyezték. Tsz-elnök lett a községben. Fel­fogása azonban itt sem válto­zott meg. Tetézte a bajt emberi magatartásbeli gyengesége is. Ha a község lakói, s azok. akik visszahúzódtak a közélettől, nem sorolnák el az akkori idők néhánv kellemetlen tünetét: a vezetők italozását az intriká- lást. a dölyfösséget. a nemtörő­dömséget. akkor is sokra le­hetne következtetni Majercsák szavaiból. Ügy beszél az azóta meg­szűnt tsz-ről. mintha saját hit- bizománya lett volna. — Darálót szereztem, jeget vermeltem... —, majd a to­vábbiakban sokat sejtetően hu­nyorít. Ebből azt kell megálla­pítani. hogy ami valamikor jó volt, az kimondottan az ő ne­véhez fűződik. Aztán így beszél tovább: — Kerítettem sertés törzsállo­mányt, no persze, volt hová mennem, mert tudták rólam, hogy ki voltam, ismertek ... I gen tudták, s ezt maga a falu sínylette meg leg­inkább. Ügy tai-totta magát, mint aki vezetésre termett, akinek szavát mindenkor res­pektálni kell, s véleménye mindenekfölötti. miután ő a község legosztálvhűebb kom­munistája. A járás többször tett észrevételt magatartásával szemben. A fogadkozáson túl azonban nem jutott. Közben halad az élet, de nincs opti­kája. amelyen kérésziül észre­venné az ország, as oárt életé­ben végbemenő változásokat. Nem tanul. Politikai képzettsé­gének egyedüli tőkéié egv ré­gen végzett öt.hónapos pártis­kola. Beiratkozik a marxizmus —leninizmus esti egyetemére, de néhánv előadás után ennek is hátat fordít. S ma rossz né­ven veszi, ha nem bízza meg az alapszervezet vezetősége nronagandista teendőkkel. De lehet-e képzetlen ember, rá­adásul olyasvalaki, jó propa­gandistája a pártnak, aki bi­zalmatlan a pártonkívüliekkel szemben? — A pártonkívüliek ne járja­nak együtt szemináriumra a párttagokkal, mert ha azok kö­zül valakinek nagyobb az in­telligenciája, ki fog bennünket nevetni... — mondta nemré- gen. Ez nemcsak a pártonkivü- liekkel szemben váló fenntar­tását mutatja, amiről még egyébként szó lesz, de beisme­rése annak is, hogy megrekedt, s ezt szégyelli. Restellkedésre valóban megvan az oka, de ez nem támaszthat éket a párt és a tömegek közé. A pártnak az a célja, hogy minél többen megismerkedjenek a szocializ­mus igazságaival, a gondolko­dást átalakító marxista tanítá­sokkal. C Majercsák József nem rejti véka alá nézeteit. Bírálta ezért a járási pártbi­zottság, s a felfrissült új párt­vezetőség is, de mégis maka­csul kitart álláspontja melleit. Sajnos ő az elsősoi-ban — Bod- rogkeresztúrban —, áld „a kutya és a szalonna”-politikát vallja. Meg is mondja, kiki-e gondol. Sorolhatnám a neveket, de kár lenne ezeknek a pár- tonkívülieknek egy pillanatig is fejtöi'ést okozni ezzel, hiszen a járási pártbizottságon így nyilatkoznak róluk. — Akiki-e Majercsák gondol, azok hasznos emberek. Ha egyikük-másikuk követett is el hibát, nem ezt tartjuk megha­tározónak, hanem jelenlegi magatartásukat, munkájukat, amivel meg vagyunk elégedve. Nehéz lemérni, milyen káro­kat okoz a községben az el­avult koncepció emlegetése. S Majercsák nem tudja, hogy ez ma már egyetlen párttagnak sem magánügye. Megjegyzései szájról szájra kerülnek a köz­ségben, feldúlja a lelkeket, s azok is meghátrálnak, akik bátrabb lépésekkel szeretné­nek közeledni, mert társadalmi és egyéb feladatokat látnak maguk előtt a községben. Ezek a becsületes emberek, párton­kívüli bar'átaink sokszor, saj­nos, hajlamosak a Majercsák- féle megjegyzésekből általáno­sítani. S ebben rejlik a leg­nagyobb veszély. Istenes János, a helyi álta­lános iskola igazgatója, aki a községben köztiszteletnek ör­vend, valamikor a termelőszö­vetkezetbe is belépett, hogy segítse kibontakoztatni a kö­zösségi éi-zést. a szocialista gondolkozást. De mivel látta a vezetők komolytalanságát, az italozást, ebből eredően a tsz gyengülését, visszahúzódott. Most is azt mondja, bogi' csak néhány ember magatartása, intrikus hajlama tartja vissza attól, hogy fokozottabban be­kapcsolódjék a közéletbe, s az iskolán kívül is segítsen a fa­lunak. S többen nyilatkoznak így. Vannak, akik már régeb­ben levonták az alaptalan meg­jegyzések hangoztatóiról a sze­mélyi konzekvenciát, de még nem tudják magukat teljesen függetleníteni a romboló h-- tártt kijelentésektől. fcAaiorcräk József most az • * AKÖV szekérfuvarozás: fuvartelepének a vezetnie. io fogat felett rendelkezik. Fa' lépést tai-t az élettel. kéA macát máshol 's lehetne. m\- fanvarul beszél. — Itt »nagyok ... — Hangját ban sértődöttség, méltatlanko- dás. Üton-útfélen »kijelenti, hogy a rosszindulat áldozata, megyei és járási vezetőket vá­dol. Nem használt neki a sok figyelmeztetés. Sajnos, emberi magatartása is rossz vágányok­ra tei-elödött. Mértéktelen az italozásban, s deliriumos álla­potában megveréssel fenyegeti a helyi orvost. Ilyen állapot­ban keríti leginkább hatal­mába az indulat, és szitkozó­dik sorsának balra fordulása miatt. Dr. Rabb Géza, a köz­ségbe nemrég érkezett onTos és felesége is nyugtalanságban él. Fenyegeti őket, mert kislányát szakrendelésre utalta. Elődjü­ket is Majercsák durva atro­citása futamította meg. Mind­ezek már azt is mutatják, hogy Majex-csák József nemcsak a kommunista ember erkölcsi normáit, de egyszerűbb emberi kötelességeit is sutba dobja. Az ilyen ember csak szégyent hoz­hat nemcsak a szőkébb kollek­tívára, a párt-alapszervezetre. de magára a pártra is. Garami Ernő Kettós-szakma tanulás, céltanfolyamok az ózdi kohászatban Az Ózdi Kohászati Üzemekben az új oktatási évben ötven különböző tanfolyamot l'endeznek a fizikai dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására. Az eddigieknél nagyobb arány­ban térnek rá a kettős-szakma elsajátítására. Az ilyenfajta oktatáson az idén mintegy másfélszázan vesznek részt. Lénye­gesen kibővül a korszerűbb technológiák, az új berendezések megismerésére, kezelésére irányuló úgynevezett céltanfolya­mok köre. Az oxigénes acélgyártási eljárásokat, a hőhaszno­sító berendezések használatút., a földgáztüzeléssel kapcsolatós módszereket és a többieket körülbelül ezer dolgozó tanulja majd a különböző tanfolyamokon. Az új tanévben a tavalyi­nál mintegy negyedével többen, vagyis ezerhatszázan tanul­nak a gyár fizikai dolgozói közüL

Next

/
Thumbnails
Contents