Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

lCecTct, 1062. október 9.

ESZAKMAGYARORSZÄG

if

5!

Á

X

íí-'i

n-:

í.

■A

eH

jh

léi

á

„Mindenki képességéhez és erejéhez mérten vállaljon részt a szocializmus építéséből“

Äs encsi járás liommunistáinak párt értekezlet érői

•J.

bf

rítt

Bl

ff

J

:é

■fi

&

Az encsi járás kommunistáinak pártértekezletéről elöljáróban három fontos megállapítást kell papírra vetnünk:

7 A VII. pártkongresszus ' ’ óla eltelt időszak munkájának marxista—leninista

értékelését adta;

p Helyére rakta, pontosan <-'• megjelölte a megye egyik legnagyobb, legjelentősebb mezőgazdasági jellegű já rásában a pártmunka, a, termelőszövetkezetek politikaigazdasági megszilárdításának, és a népművelésnek időszerű feladatait;

O A nagy jelentőségű ta- nácskozást az alkotó Vita jellemezte, a beszámoló a valóságos életet, a valóságos problémákat tükrözte, bár helyenként hiányzott a személyre szóló kritika.

A szombati tanácskozás igen hosszú időre a legjelentősebb mérföldkő a megnagyobbodott, új encsi járás életében.

Száztizennégy alapszervezetből 187 szavazati és 10 tanácskozási joggal küldött kommunista, s több pártonkívüli vendég jelent meg a szikszói művelődési otthonban tartott pártértekezleten. Az elnökségben üdvözölhettük Pataki László elvtársat, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Szabó József elvtársat, a Borsod megyei Pártbizottság agi- tációs és propaganda osztályának vezetőjét, Iván István elvtársat, országgyűlési képviselőt. Az ünnepi alkalomra ünnepi módon feldíszített gyönyörű kultúrházban egy nagy terület:' hetven ezer ember gondjáról, életének szebbé tételéről, a szocializmus építésének sokszínű, sokféle tennivalóiról tanácskoztak a kommunisták és pártonkívüliek, akik most — és ez a beszámolóban, a.hozzászólásokban is tükröződött — nagyon-nagyon érezték, milyen súlya van a szónak!

Az újságíró e tudósításban megengedi magának azt a szabadságot, hogy egy pillanatra megfordítsa a kronológiai sorrendet. Amikor a pártbizottság beszámolójából az utolsó lap is elfogyott, plrosnyakkendős úttör-’- hozták csap. rk zászlaját. A megilletődött kisfiúk, kislányok virágcsokrot szorongattak kezükben és csak annyit mondtak: „kívánunk a Pártértekezletnek eredményes, alkotó munkát!” Eg.v perc, de csak egy fél perc telt el talán. Merev, feszes vigyázz-állásban álltak kétszázötven kommunista szeme előtt; üdék, szépek voltak, mint a kezükben szorongatott virágcsokor. S akkor, abban a megilletődött Csendben, amikor az ifjúság és íz élet szeretetének örömköny- áye csillant meg sok harced- •ett, idős kommunista szemében, valamennyien arra gondoltunk: értük tesszük, amit őszünk! Ennek a jelenetnek hangulata örök motívumként •lindig visszatért az emlékezetes tanácskozáson.

Helyes arányok

Á beszámolóról kategorikus Hleményt, értékelést adni, Mondatokba foglalt „osztály- 1 »tot” mondani helytelen Ids'' -s lenne. A holnap és az elkö- I tkezendő hónapok, évcic •unkájának eredménye lesz ajd az igazi mérlege annak, v xgy voltaképpen mennyiben jf; rult hozzá a feladatok felniéit ,'Séhez, de azt máris kimond- t atjuk: a beszámoló arányai- I "in és szerkezetében is kerek 'Jász volt. A három és félórás ! ártbizottsági beszámoló, ame- ,”et Turóczi János elvtárs, a ' írási pártbizottság titkára erjesztett a pártértekezlet elé, mindvégig feszült figyelmet, f|sgy érdeklődést váltott ki. S

I

: ár fentebb azt mondtuk, hogy Melyenként hiányzott, vagy ■ 'cgalább is konkrétabban megfogalmazva hiányzott a szegélyre szóló kritika, az ma ’bég annak volt betudható, '.■hogy a három járás egyesüló- !e óta mindössze három hó- nap telt el, ez pedig kevés az Mapos tapasztalatszerzéshez, az áj helyzet, új körülményeinek ebben az egyes emberek munkájának mélyreható értékeléséhez.

Ami a járás sajátos jellegét illeti; behatóan foglalkozott a terület gazdasági, társadalmi problémáival, a termelőszövetkezeti gazdaságok életével, a népművelés, a szocialista tudatformálás sokféle, és az en- csi járásban különösen fontos szükségességével; felmérte a jelent, de mindinkább a jövőbe tekintett.

Ez is az egyik magyarázata annak, hogy sokan jelentkeztek felszólalásra, s bár az idő rövidsége miatt nem kaphatott minden elvtárs szót, azok, akiknek véleményét hallhattuk, valamennyien ezzel foglalkoztak.

»

Földművelés és népművelés

Az encsi járásban a párt- munkának ma még egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy a tsz-pártszervezetek — kevés kivétellel — politikailag nem eléggé önállóak, nem eléggé operatívak; a vezetők politikai, szakmai nevelése és önnevelése nem tart lépést a gyors gazdasági fejlődéssel. Ezért tehát az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakításán, a gyenge tsz-ek megszilárdításán, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének különböző módozatain kívül a pártértekezlct egyhangúan foglalt állást amellett, hogy életük legfontosabb területe a köznevelés. Szabó József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője így summázta ezt a gondolatkört:

— Munkánk, politikánk kulcskérdése a mezőgazdasági termelés emelése. Ez azonban kölcsönhatásban áll egymással, a politikai, a kulturális neveléssel, a szakmai fejlődéssel. Az encsi járás e területen több vonatkozásban elmaradt a megyei átlagtól. Egyes vezetőknél már tapasztalható ugyan, hogy a gazdasági feladatokat jól látják, értik is, de a kölcsönhatással még nincsenek tisztában. Nem látják, hogy az új helyzet nemcsak a pártmunkában, hanem a kulturális nevelőmunkában is kialakult. A parasztember is folyton változik, mert változik munkája, élet- körülménye, mind több ideje -marad arra, hogy a munkán és a pihenésen kívül művelje magát. A földművelés és a népművelés itt tehát különösen időszerű feladat. Erre a termelőszövetkezeti mozgalom számos lehetőséget ad. Úgy is mondhatjuk, hogy keret, amelyet meg kell tölteni szocialista tartalommal. Számos igény jelentkezik és ezeket nem felismerni, bűnös mulasztás volna! Kéznél van a példa: a mező- gazdaság gépesítése, a technika bejutása és térhódítása a mezőgazdaságba már nemcsak az agronómustól és az elnöktől követeli meg a folytonos tanulást, hanem az egyszerű tagoktól is. De nem kevésbé fontos az egységes paraszti osztály kialakítása és a világnézeti nevelés sem, melyet politikai nevelő munkával, a természet- tudományos .előadások számának növelésével támogathatunk.

Sváb Antalnak, a járási tanács elnökhelyettesének felszólalása szóról szóra idekívánkozna. Sajnos, az újság nem rendelkezik olyan technikai sajátságokkal, hogy a maga színezetében, hangszerelésében adja vissza ezt a mélyen átélt, nagy felelősségérzettől diktált felszólalást, amelyben azt fejtegette, hogy valamennyi munkát, valamennyi gondot össze kell kapcsolni a népművelési gondokkal, az emberek tudat- formálásával; a földművelést a népműveléssel. Elmondta, hogy az őszi évadban 1760 TIT-előadást tartanak, 15 tsz- akadómiát szerveznek, tanítják az analfabétákat, megszervezik a dolgozók iskoláit. A tervezésben tehát már megcsillant, hogy összekapcsolják ezeket a gondokat, de az egyes vezetőknél még mindig jelentős szemléletbeli változásra van szükség, s kitől várnának segítséget mástól, ha nem a pártértekezleten résztvevő elvtársaktól. Arra kérte a jelenlévő kommunistákat: végezzenek otthon olyan politikai nevelő munkát, amely alkalmas arra, hogy az emberek agyában is intenzív' körülményeket teremtsen a korszerű mezőgazdaság tudományának befogadására.

A szakmai utánpótlás biztosításának fontosságát, az önképzés jelentőségét hangoztatta Tompái Bálint is, a gönc- ruszkai termelőszövetkezet elnöke. Elmondta, hogy a gazdasági eredmények falujukban már mutatkoznak, de a politikai nevelő munkát még nem sikerült olyan mértékben kifejteni, mint azt a szükség megkívánja. A mezőgazdasági tudomány forradalmon ment út — hangoztatta —, ezelőtt 6—10 évvel még ismeretlen fogalom volt a vegyszeres gyomirtás, a talajjavítás, vagy éppen a repülőgépről való műtrágyaszórás stb. E forradalmi eredményeket, az új tapasztalatokat azonban csak azok az emberek képesek alkalmazni, akik felismerik jelentőségét, tudják, hogyan fordítsák a termelés növelésének hasznára. Teret kell adni a fiataloknak, s rendszeres előleg-osztással a termelőszövetkezeti gazdálkodáshoz. kulturális igényeik kielégítésével a faluhoz Voll kötni őket.

Ezt az igényt, terjesztette elő; Nagy Bertalan elvtárs, a KISZ járási titkára is. Felsorolta, hogy a KISZ első kongresszusa óta eltelt négy év alatt, milyen sikei-eket értek el. Erősödtek az alapszervezetek, jól dolgoznak a brigádok, az ifjúság élen jár a társadalmi munkában, becsülettel teljesíti kongresszusi vállalásait, de, hogy a falun élő fiatalok ne kacsingassanak a városra, még kedvezőbb anyagi feltételeket kell teremteni számukra.

Sajnos, arra nincs i hely és lehetőség, hogy valamennyi felszólalást ismertessünk. Azonban dr. Kiss János járási ügyész, Hornyálc József íelsőva- dászi tanácselnök, Zsiga János járási HNF-titkár, Kispál János szikszói vasutas, Fancsalsz- ki Ferenc mezőgazdasági csoportvezető, Kardos Gyula aszalói tsz-párttitkár, Tar József tanácselnök és Rózsa Józscfné járási nötanács-titkár felszólalása egyaránt gondolatokat ébresztett a pártértekezlet valamennyi részvevőjében és több gondolatra lapunk más cikkeiben mi is visszatérünk.

Mint. azt a beszámoló és a felszólalások is tükrözték: az encsi járásban egészséges erjedés, egészséges fejlődés van folyamatban. Ennek volt fontos mérföldköve az október 6- án, Szikszón tartott járási párt- értekezlet. Az őszinte, önkritikus hang, s a jövőbe vetett mélységes hit és bizalom áradt minden megnyilvánulásból és ez a biztosítéka a holnap sikereinek.

S hadd fejezzem be ezt a tudósítást a pártbizottság beszámolójának utolsó gondolatával. Sok a tennivaló, ezernyi a munka, amely azonban mindig megtisztelő, lelkesítő és felemelő. Bármennyire is belemerülünk azonban a napi feladatokba, egy pillanatra sem szabad megfeledkezni magáról az emberről! Még találkozhatunk a túlterheltség és a másik oldalon a kényelmesség végleteivel. Még előfordul, hogy — különösen falun — azt a lovat ütik, amelyik amúgy is húz... hogy az egyes emberek, kommunisták és pártonkívüliek nem egyformán vállalnak részt a szocializmus építéséből. Dolgozzék hát mindenki képességei és ereje szerint, fejlődjék, tanuljon a maga és embertársai hasznára. Ezt kívánja az encsi járás hetven ezer lakosának és egész társadalmunknak érdeke.

Onodvári Miklós

Amerikaiak tüntetek a Kubát fenyegető invázió ellen

Egyre több amerikai polgár érti meg. hogy milyen katasztrofális következményekkel járhat a Kuba ellen készülő amerikai agresszió. Követelik a Kuba-ellenes provokáció^ beszüntetését Áz ENSZ ülésszakának megnyitása napján tömeges tüntetések voltak New Yorkban. A képen: Amerikai polgárok tüntetnek az ENSZ New York-i palotája előtt.

Holtvágányon

K’

utyából nem les? szalonna ... — Kellemetlen emlékeket ébreszt ez a mondás. A személyi kultusz idejénél; nehéz esztendeit eleveníti fel, amikor sorsokat pecsételt meg az osztályharc állandó és abszolút éleződésének hamis tétele. Bodrogkeresztúr- ban egy fiatalembertől, (lehet 40 év körüli) Majercsák Józseftől hallom ezt most újból, fis nem csak általában mondja. Pontosan megjelöli, kikre gondol. Hangzásra is úgy tűnik kijelentése. mintha átnludta volna az utóbbi esztendőket.

Hogyan ragaszkodhatik még mindig ehhez a túlhaladott állásponthoz? Erre nem könnyű a válasz. A kijelentés és a szemléleti mód alapján egyszerű megállapítást mondani. A tanulságos inkább az, ha elmondjuk, miből következik Majercsák József dogmatikus felfogása. Akkor tartozott a járási vezető gárdához, amikor az egyéniségnek, a jellemnek meg volt a lehetősége ahhoz, hogy a kiskirálykoőás. a hatalommal való visszaélés felé fejlődhessék. F.zt a hajlamot ismerték fel benne, amikor 1956 után elkerült az iránvító apon- rátusból — máshová helyezték. Tsz-elnök lett a községben. Felfogása azonban itt sem változott meg. Tetézte a bajt emberi magatartásbeli gyengesége is. Ha a község lakói, s azok. akik visszahúzódtak a közélettől, nem sorolnák el az akkori idők néhánv kellemetlen tünetét: a vezetők italozását az intriká- lást. a dölyfösséget. a nemtörődömséget. akkor is sokra lehetne következtetni Majercsák szavaiból.

Ügy beszél az azóta megszűnt tsz-ről. mintha saját hit- bizománya lett volna.

— Darálót szereztem, jeget vermeltem... —, majd a továbbiakban sokat sejtetően hunyorít. Ebből azt kell megállapítani. hogy ami valamikor jó volt, az kimondottan az ő nevéhez fűződik.

Aztán így beszél tovább: — Kerítettem sertés törzsállományt, no persze, volt hová mennem, mert tudták rólam, hogy ki voltam, ismertek ...

I

gen tudták, s ezt maga a falu sínylette meg leginkább. Ügy tai-totta magát, mint aki vezetésre termett, akinek szavát mindenkor respektálni kell, s véleménye mindenekfölötti. miután ő a község legosztálvhűebb kommunistája. A járás többször tett észrevételt magatartásával szemben. A fogadkozáson túl azonban nem jutott. Közben halad az élet, de nincs optikája. amelyen kérésziül észrevenné az ország, as oárt életében végbemenő változásokat. Nem tanul. Politikai képzettségének egyedüli tőkéié egv régen végzett öt.hónapos pártiskola. Beiratkozik a marxizmus —leninizmus esti egyetemére, de néhánv előadás után ennek is hátat fordít. S ma rossz néven veszi, ha nem bízza meg az alapszervezet vezetősége nronagandista teendőkkel. De lehet-e képzetlen ember, ráadásul olyasvalaki, jó propagandistája a pártnak, aki bizalmatlan a pártonkívüliekkel szemben?

— A pártonkívüliek ne járjanak együtt szemináriumra a párttagokkal, mert ha azok közül valakinek nagyobb az intelligenciája, ki fog bennünket nevetni... — mondta nemré- gen.

Ez nemcsak a pártonkivü- liekkel szemben váló fenntartását mutatja, amiről még egyébként szó lesz, de beismerése annak is, hogy megrekedt, s ezt szégyelli. Restellkedésre valóban megvan az oka, de ez nem támaszthat éket a párt és a tömegek közé. A pártnak az a célja, hogy minél többen megismerkedjenek a szocializmus igazságaival, a gondolkodást átalakító marxista tanításokkal.

C Majercsák József nem rejti véka alá nézeteit. Bírálta ezért a járási pártbizottság, s a felfrissült új pártvezetőség is, de mégis makacsul kitart álláspontja melleit. Sajnos ő az elsősoi-ban — Bod- rogkeresztúrban —, áld „a kutya és a szalonna”-politikát vallja. Meg is mondja, kiki-e gondol. Sorolhatnám a neveket, de kár lenne ezeknek a pár- tonkívülieknek egy pillanatig is fejtöi'ést okozni ezzel, hiszen a járási pártbizottságon így nyilatkoznak róluk.

— Akiki-e Majercsák gondol, azok hasznos emberek. Ha egyikük-másikuk követett is el hibát, nem ezt tartjuk meghatározónak, hanem jelenlegi magatartásukat, munkájukat, amivel meg vagyunk elégedve.

Nehéz lemérni, milyen károkat okoz a községben az elavult koncepció emlegetése. S Majercsák nem tudja, hogy ez ma már egyetlen párttagnak sem magánügye. Megjegyzései szájról szájra kerülnek a községben, feldúlja a lelkeket, s azok is meghátrálnak, akik bátrabb lépésekkel szeretnének közeledni, mert társadalmi és egyéb feladatokat látnak maguk előtt a községben. Ezek a becsületes emberek, pártonkívüli bar'átaink sokszor, sajnos, hajlamosak a Majercsák- féle megjegyzésekből általánosítani. S ebben rejlik a legnagyobb veszély.

Istenes János, a helyi általános iskola igazgatója, aki a községben köztiszteletnek örvend, valamikor a termelőszövetkezetbe is belépett, hogy segítse kibontakoztatni a közösségi éi-zést. a szocialista gondolkozást. De mivel látta a vezetők komolytalanságát, az italozást, ebből eredően a tsz gyengülését, visszahúzódott. Most is azt mondja, bogi' csak néhány ember magatartása, intrikus hajlama tartja vissza attól, hogy fokozottabban bekapcsolódjék a közéletbe, s az iskolán kívül is segítsen a falunak. S többen nyilatkoznak így. Vannak, akik már régebben levonták az alaptalan megjegyzések hangoztatóiról a személyi konzekvenciát, de még nem tudják magukat teljesen függetleníteni a romboló h-- tártt kijelentésektől. fcAaiorcräk József most az • * AKÖV szekérfuvarozás: fuvartelepének a vezetnie. io fogat felett rendelkezik. Fa' lépést tai-t az élettel. kéA macát máshol 's lehetne. m\- fanvarul beszél.

— Itt »nagyok ... — Hangját ban sértődöttség, méltatlanko- dás. Üton-útfélen »kijelenti, hogy a rosszindulat áldozata, megyei és járási vezetőket vádol. Nem használt neki a sok figyelmeztetés. Sajnos, emberi magatartása is rossz vágányokra tei-elödött. Mértéktelen az italozásban, s deliriumos állapotában megveréssel fenyegeti a helyi orvost. Ilyen állapotban keríti leginkább hatalmába az indulat, és szitkozódik sorsának balra fordulása miatt. Dr. Rabb Géza, a községbe nemrég érkezett onTos és felesége is nyugtalanságban él. Fenyegeti őket, mert kislányát szakrendelésre utalta. Elődjüket is Majercsák durva atrocitása futamította meg. Mindezek már azt is mutatják, hogy Majex-csák József nemcsak a kommunista ember erkölcsi normáit, de egyszerűbb emberi kötelességeit is sutba dobja. Az ilyen ember csak szégyent hozhat nemcsak a szőkébb kollektívára, a párt-alapszervezetre. de magára a pártra is.

Garami Ernő

Kettós-szakma tanulás, céltanfolyamok az ózdi kohászatban

Az Ózdi Kohászati Üzemekben az új oktatási évben ötven különböző tanfolyamot l'endeznek a fizikai dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására. Az eddigieknél nagyobb arányban térnek rá a kettős-szakma elsajátítására. Az ilyenfajta oktatáson az idén mintegy másfélszázan vesznek részt. Lényegesen kibővül a korszerűbb technológiák, az új berendezések megismerésére, kezelésére irányuló úgynevezett céltanfolyamok köre. Az oxigénes acélgyártási eljárásokat, a hőhasznosító berendezések használatút., a földgáztüzeléssel kapcsolatós módszereket és a többieket körülbelül ezer dolgozó tanulja majd a különböző tanfolyamokon. Az új tanévben a tavalyinál mintegy negyedével többen, vagyis ezerhatszázan tanulnak a gyár fizikai dolgozói közüL