Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

Péntek, 1963. október 5. ESZAKMAGYARORSZAG 3 teremtő erjedés fi z a vita ér valamit, amelyből minden "• vitatkozó tanul, amelyből közös tanulság születik. Az ilyen vitához jószándékú és őszinte partnerek, és tegyük hozzá: az életet jól ismerő és reális optikán át néző emberek szükségesek. Ilyen emberekkel vitatkoztam a napokban. Nem is vita, inkább amolyan őszinte, baráti hangú beszélgetést folytattunk, igen széles skálán. Barátaim — mert én a már többszöri beszélgetés és kölcsönös bizalom, no meg építő szándékú véleményük megismerése után így nevezem őket — kivétel nélkül magas műveltségű emberek. Egyikük sem állt meg a szimpla érettségi mellett, a legidősebb szeré­nyen, csak a neve után írja a doktori jelzőt, a másik most jelentkezett az egyetemre, a har­madik technikumot végzett, a negyedik is ki­válóan képzett és felelős beosztásban dolgozó, művelt ember. A beszélgetés valóban az egész életet és az élet sok jelenségét érintette. Szó esett a ter­melékenységtől kezdve a fényéveken át, egé­szen a mesterséges nap megteremtéséig, egy­szóval magas színvonalú beszélgetés folyt a zsúfolt kis irodahelyiségben. Azóta gyakran eszembejut, hogy nem mindig az a vita vagy értekezlet sikerül, amelyet előre megszerve­zünk. Talán a spontán kialakult beszélgetés alapozta meg a mi kis „értekezletünk” sikerét, bevallom, örülök ennek a sikernek. Minde­nekelőtt azért, mert ezek az emberek kitárták előttem szívük-lelkük minden rezzenését, azt mondták kimondatlanul is: íme, ez vagyok én, Ilyen vagyok én, ítélj meg belátásod szerint. Ez pedig nem kis dolog, talán a leglényege­sebb, mert valóban előbbre viszi a fejlődést, az építőmunkát, a tudatformálást. Azért is, mert ezek az emherelc bátran kifejezik a mai Politikai légkörről kialakított véleményüket, amely pontosan így hangzott el egyikük meg­fogalmazásában: nagy dolog és igen jó jel, hogy ma bátran megmondhatja a véleményét az ember. S ha mindenki megmondja majd a véleményét, mert gyorsabb fejlődést akar, úgy kialakul az egészséges országos atmoszféra, amely minden kérdésben és minden területen a szocialista nemzeti egység kialakításához Vezet. A nemrégen megjelent, kongresszusi irányelvek igen jelentős mértékben elősegítik ® cél elérését. IQ, e elég is ennyi a bevezetőből. Többet in- . kább arról, hogy miről is volt szó konk­rétabban. Egyetértettünk azzal is, hogy a jó munkafeltételeket két tényező alkalmazása teremtheti meg: a maximális önállóság és a közösségi érdekek szemelőtt tartása. Ezt min­denekelőtt a vezető beosztásban lévő emberek­nek keli megszívlelniük. A szocialista munka- erkölcs és áldozatvállalás ma már nemcsak a fegyelmezett munkát jelenti, sokkal többet annál. Igaz, néha vezetők is, beosztottak is megfeledkeznek erről és súlyos hibákat követ- hek el. A „Mindenki képessége szerint” — kö­vetelményt csak úgy alkalmazhatjuk tökélete- Ben, ha kiműveljük magunkban a képesség maximumát, a közösség érdekében. Éppen ez a hehéz. Különösen olt, ahol ezer és ezer fajta amber dolgozik. A folyamat mindenesetre meg­indult, mint a lavina. Mind több ember ismeri tel, hogy nem elég az igenlés, az egyetértés, a Kte, a tettekre soha nem volt oly nagy szűk­ig, mint ma. Minden ember jobban akar élni es keresi ennek az útját. S útkeresés közben döbben rá, hogy maga teremtheti meg a jobb e,et feltételeit, az önmaga által végzett jó munkával. Aztán az országos gondok. Közös gondokká falnak. S akkor váltak majd igazán közös gon­gokká ha minden ember megtanulta, hogy mik a legfontosabb feladatok, például az ipari munkában. Igaz, egyre többen tudják ma mái’, npsy mire van szükség az életszínvonal emelé­shez. S ez ma már nemcsak a közgazdászok s a miniszterek gondja, hanem valameny- hyiunké, s ezt valóban meg kell tanulni: yUnősép, termelékenység, új technika. Mind­háromból a legjobb teheti csak lehetővé a Gazdaságos munkát, a munkafeltételek javí- j tet, a kulturált szocialista munkát. Abban ® hiegállapodtunk, hogy kevés az olyan hhiber, aki ne tudná: a nyereségrésze- eaés nagyságát is a többletnyereség hatá- °zza meg. S erre megvan a lehetőség, f* Versenyzés módszere is megszabadult korábbi hibáktól, a szocialista brigádmoz- saiom ékesen példázza, hogy milyen alkotói edv uralkodik az emberekben, mennyire erős . vágy a szocialista munka és életmód iránt, ff tervek is végrehajthatók, mert reálisak. :* tervezést is hozzáértő emberek végzik, s ez megalapozza az egyenletes termelés sikerét. A modern szocialista üzemvezetés is ki- . alakulóban van. Létrejött a műszaki rtclrwiség és a fizikai dolgozók magasfokú V üt lm ü köd é s i készsége. így van ez a Lenin “■ohászali Művekben, Özdon, Borsodnádasdon, sor bányaüzemben s ez eredményezi az emberek szakmai és érzelmi kapcsolatának ki­bontakozását. De mindezt mi tette lehetővé? A jó légkör, az emberekkel való gondosabb törődés, és nem utolsó sorban a munkaered­mények anyagi és erkölcsi megbecsülése. Arról is beszélgettünk, hogy ez még nincs mindenütt így, sok még a gond, a baj, még nem mindenki és nem minden vezető tanult meg messzebbre látni és jól bánni az embe­rekkel. Pedig ezen múlik minden. A maximá­lis nyereséget — minimális veszteséget embe­rek, közösségek teremthetik meg, de csak úgy, ha‘’•ambicionálják őket, növelik aktivitásukat, dicséretet és bírálatot mondanak munkájuk fölött. Abban az üzemben, ahol ezt megterem­tik, ott az emberek a technika tökéletesítésére, fejlesztésére, jobb munkára törekszenek, s munkájuk közben céltudatosan új technikai elemeket hoznak létre. S az ilyen emberek tudnak messzebbre látni, tervezni, lelkesedni, képesek a szocialista munkaerkölcs általános kialakítására és az áldozatvállalásra. fi szocialista építésnek kettős célja van: az életszínvonal emelése, a korszerű technikai alap megteremtése, amely majd rö- videbb munkaidőt, jobb anyagi, kulturális és egészségügyi ellátást jelent. Vagyis a szocializ­must jelenti. De elég ezt helyeselni? Nem. Az elmélet egymagában nem képes a jólét meg­teremtésére. Áldozatot kell vállalni, ez pedig nehéz és öntudatos munkát igényel minden embertől. Az ország földrajzi, gazdasági adott­sága, a modern technika alkalmazása sem elég egymagában, az emberek szocialista mun­kaerkölcsre épített áldozatvállalása és a kép­zett káderek egész hadserege a legfontosabb alap a szocialista építőmunka sikeréhez. Toknj- Hegyalján például igen sok a kukoricaföld, holott éppen szőlőtáblákra lenne szükség. A Sajó-mentén sok a füzes és bozót, ahol gyü­mölcsösöket kellene telepíteni. Építkezésein­ken sok még az anyagpazarlás, holott olcsób­ban kellene építkezni. De elegendő ezekre a területekre a terv, a gép. az elképzelés? A szo­cialista erkölcs és áldozatvállalás talaján álló emberek szükségesek ahhoz, hogy’ megszépül- j jön és hasznot hozzon a Sa'jó-nart. hogv több j legyen a szőlőtőke és még több lakás épüljön j országszerte. Az áldozatvállalás persze nem j könnyű, s nem jöhet létre parancsszóra, mert az nem sokat ér. Nemrégen megismerkedtem Asztalos Sándor fiatal erdőmémökkel. aki tá­vol a Bükkben. a mocsolyást erdészetet vezeti. Négy éve él itt családjával a kis tanyán, ahol se villany, se televízió nincs, ahol bizony a kultúrát csak a telefon és a motoros fűrész­gépek jelentik. Pedig Asztalos mérnök jobb beosztást és magasabb fizetést is kanna, ha el­kerülne a begyek közül, s ez csak egv szavába kerülne. Mert képzett, ügyes, jó vezető, aki ma közel ötszáz embert, irányít munkatársai segítségével. Méeis ezt mondja: __ M em megyek el innét, majd lesz villany nemsokára. Nem megyek el innét, mert itt valóban az életben élek, közöm van Mo- csolyás fejlődéséhez. Igaz, itt nehezebb, mint máshol, bár nagy a csend és szép a vidék. De én ezt szeretem, ide hoztak, hát vállalom. Mert mit ér az olyan élet, amely simán folyik, mint a víz? — A felesége védőnő s ő sem lázadozik az „egyhangú” tanyasi élet ellen. Azt mondja: — Ott érdemes élni, ahol van feladat, ahol szeretik az embert. — Ügy hiszem, ez a család vállalta az áldozatot, lemondta könnyebb élet­ről. és megtanul küzdeni. A saját munkáját látja gyümölcsözni, a szeme előtt nő, terebé­lyesedik a fa, amelyet elültet. Mi van a látható csillagokon túl? Van-e emberi élet máshol is a világmindenségben? Képes lesz-e az ember elhagyni a naprendszert és megismerni új bolygókat, csillagrendszere­ket? Roppant nagy kérdések ezek, s ezekről is vitatkoztunk azon a kis baráti „értekezleten”. S ezekben a kérdésekben bizony már eltértek véleményeink s parázs vita alakult ki. Nem is baj, s hogy nem is baj, ebben már egyetértet­tünk. Mert most a földi dolgok a fontosabbak. Az, hogy jobban éljünk, boldogabb életet te­remtsünk magunknak, egymásnak, egymásért. Ez a feladat, s e feladat végzése közben az egeket is ostromolja a modem tudomány. Egy­szerre száz és ezer dolgot kell végeznünk, hogy az emberiség a Földön is és a világűrben is jobban haladjon előre. És ehhez is szocialista munkaerkölcsre és áldozatvállalásra van szük­ség. Csak így dolgozhat minden ember a maga és a közösség magasztos irányelveinek meg­valósításáért. Ebben is egyetértettünk a vitá­ban, ahol kommunisták és nem kommunisták mondták el véleményüket ezekről a kérdé­sekről. fi zznl kezdtem, hogy az a vita ér valamit, *" amelyből minden vitatkozó tanul. A gya­korlat bizonyítja ezt. Azzal fejezem be. hogy ez a nem általam megállapított igazság hatvá­nyozott értelemben is igaz: a nagy kérdések­ről folytatott vita akkor ér valamit, ha az egész ország vitatkozik. És vitatkozik is, őszin­tén és nyugodtan, félelemtől mentesen, a jövő tudatában. Mert megindult valami, egy nagyon egészséges, felemelő, igaz emberi, érzéseket teremtő erjedés, amelynek ez a neve: új szel­lem és tiszta légkör. Szegedi László Hogy áll ma Miskolc gázellátása és milyen fejlődésének iránya Miskolc város gázellátása sok évtizedes múltra tekinthet vissza. A Miskolci Gázmű 1882- ben épült. Ebben az időben gázfelhasználás az utcák és la­kások világítására történt. A későbbi évtizedek folyamán, amikor a villamosenergia-háló- zat nagyobb arányú fejlődésen ment keresztül — a gáz, mint világító eszköz egyre inkább elvesztette jelentőségét, s mind nagyobb szerephez jutott a háztartásokban és az iparban. Ez az átállás bizonyos fejlődést eredményezett a gázvezetékek kiépítésében, a fogyasztók szá­mának növekedésében és a gáztermelés emelkedésében. A fejlődés azonban a felszabadu­lásig eltelt hat évtized alatt nem volt olyan mérvű, mint azt a város kommunális ellá­tottsága és fejlődése megkí­vánta volna. Jellemző, hogy 1944-ben a gázcsőhálózat hossza nem érte el a 46 kilométert, a fogyasztók száma 1500 volt. s a gáztermelés az évi 5000 köb­métert alig haladta meg. A felsuinW.iSsilUis ÍSÍiSRS, hogy fejlődése ezáltal is folya­matos és nagyarányú legyen. Ennek érdekében 1959. és 60. évben megkezdődött a gázellá­tás földgáz bázisra történő át­állítása. Népgazdaságunk erre közel 45 milliót irányzott elő. Kereskedelmi szerződéseink le­hetővé tették, hogy a román földgáz Tiszapalkonyára, illet­ve az LKM-be való. juttatása mellett Miskolc város is jelen­tős földgáz mennyiségben ré­szesüljön. így lehetővé vált a régi gázgyár leállítása és a ter­melés megszüntetése. Az űjireíjdsKeréÉ > {gússeiiiittiás 22 millió íorinfos lieruliázás a Tolcsvai Állami Gazdaságban c> oltvány gyökereztető építését. 100 holdas anyatelep oltvány- termését dolgozzák itt fel. s a tervek szerint: 4 millió oltványt termelnek évente az új telepí­tésekhez és az elöregedett sző­lők felújítására, A hajtatóhá- zat központifűtéssel és légkon­dicionáló berendezéssel látják el. Földszintjén helyezik el a gépkocsigarázst. Ugyancsak itt épül meg a gazdaság új, központi irodahá­za. 6.5 millió forintos beruhá­zással. Az emeletes épületben kapnak helyet az irodák, a 300 személyes ebédlő és az üzemi konyha; Másfélmillió forintos költséggel gépjavító műhelyt is létesítenek, ahol a több mint 40, szőlőművelésnél használt gépet azonnal ki tudják javí­tani. Ugyancsak jövőre kezdik meg a Sátoraljaújhely határá­ban lévő szőlők termésének feldolgozására 7 millió forintos költséggel az új szőlőfeldolgozó építését. Ebben a korszerű pré­sekkel és sajtotokkal felszerelt üzemben 600 hold termését dol­gozzák majd fel évente. Még az ötéves tervben elké­szülő új létesítményekre a Tolcsvai Államj Gazdaságban összesen 22 millió forintot for­dítanak* de főleg az 1950 utáni években a gázvezetékek hossza mintegy megkétszereződött, a gázfo­gyasztók száma, valamint a ter­melt gáz mennyisége is ugrás­szerűen fejlődött. Jelenleg a j gázvezeték teljes hossza S4 , kilométer. A gázfogyasztók száma ez év végéig eléri a hét és félezret, a termelt gáz meny- nyisége pedig városi gázra, vo­natkoztatva a 7 millió köbmé­tert. Az elmúlt évtized alatt a gáztermel és folyamatosságának és a gáz jó minőségben való biztosítása érdekében jelentő­sebb beruházási és hálózat épí­tési munkákat végzett a városi tanács és a gázgyár. Az elmúlt évtized ilyen nagyarányú fejlesztése még ko­rántsem elegendő és szükség van a gázellátás nagyobb üte­mű fejlesztésére. Elég talán egy néhány jellemző összeha­sonlítást tenni. A gázhálózat hossza a megkétszereződés elle­nére is nagymértékben alatta maradt az egyéb közmű álla­potnak. Mert például a kiépí­tett úthálózatunk hossza kb. 260 lem, a vízhálózat hossza mintegy 210 km, ugyanakkor a gázcsőhálózat csak 84 km. A gázzal ellátott lakások száma az összlakásokhoz viszonyítva nem éri el a 20 százalékot sem. Ez annál szembetűnőbb, ha fej­lettebb városokkal hasonlítjuk össze Miskolcot. Budapesten a gázzal ellátott lakások száma mintegy 50 százalék, Győrben, Sopronban, Szegeden kb, 40 százalék. Nem beszélve más szocialista államok nagyobb városairól. Az illetékes irányító főható­ságok és a városi tanács szük­ségét látja, hogy a város gáz­ellátása biztos bázisra épüljön, előnyeit városunk lakossága örömmel veszi tudomásul és csaknem teljes mértékben meg­szűntek azok a panaszok, me­lyek a gázellátás folyamatos­ságával és minőségével voltak kapcsolatosak. A részleges és folyamatos üzembehelyezéssel egyidejűleg ugrásszerűen meg­nőtt a fogyasztók száma és a fogyasztott gáz mennyisége is. Külön fejezetet érdemel a gázcső hálózatunk jelenlegi állapota. A város gázhálózata 1951-ig a régi közvilágítási há­lózatra épült. Ennek elavultsá­gára mi sem jellemzőbb, hogy jelenleg is kénytelen a gázmű 30—40 éves, sőt helyenként 50 —60 éves vezetékeken is gázt szolgáltatni. Jelenleg az a hely­zet, hogy csőhálózatunknak mintegy 40 százaléka a 100 milliméter alatti vezeték, ez pedig teljesen átépítésre, illet­ve kicserélésre kell, hogy ke­rüljön. Ugyanakkor megszünte­tésre vár kb. 23 kilométer eter­nit vezeték is, mely egy bizo­nyos idő után alkalmatlanná válik úgy a bontott, mint tiszta földgáz szállítására. Az elmúlt évek során jelen­tős összeget fordítottunk az el­avult hálózatok kicserélésére, és úthálózataink korszerűsíté­sével egyidejűleg végezzük gázhálózatunk felújítását is. A Széchenyi utcai gázvezeték egyrészének kicserélésével, a Szemere utca, a Felszabadítók úti gázhálózat felújításával, ki­sebb útvonalakon az elavult csövek kicserélésével növeljük az üzembiztos és nagyobb mennyiségű gáz szállítására használható vezetékeinket. Ez évben, illetve a következő években, sor kerül a Tizeshon- véd, Hunyadi utcai, Széchenyi utcai, Kazinczy utcái stb. veze­tékek felújítására és kicserélé­sére. Glódy András Miskolc Városi Tanács VB építési- és közlekedési osztály vezetője (Folytatjuk.) Korszerű üzletek, bölcsődék és kenyérgyárak épülnek Borsod megye károm ipari Tároséban Borsod megyében Kazinc­barcika, Ózd és Tiszaszeder- kény városok fejlesztésére az idén is több mint 200 millió forintot fordít a tanács. Ebből az összegből az év kilenc hó­napjában 457 lakás készült elv és szán^os olyan létesítmény építését' kezdték meg, amelye­ket. jövőre adnak át rendelteté­süknek. A Sajó-völgyi ipartelep le­endő nagy városában, Kazinc­barcikán az év végéig, a leg­korszerűbb technológiai eljá­rások alkalmazásával közép­blokkokból 399 lakást szerel­nek össze. A pártköngresszusi versenyben az építők eddig egy-egy lakóházat átlag 10 hó­nap alatt készítettek, el, s így október 1-ig 152 lakást adtak át a családoknak. A még hát­ralévő lakások építését decem­ber közepéig befejezik és a jö­vő évi munkák biztosítására további 311 otthon szerelését kezdik meg középblokkokból. Ezen kívül az új városban elő­regyártott nagyelemekből 12 tantermes iskolát, hagyomá­nyos módszerekkel pedig egy 60 férőhelyes bölcsődét cs .há­rom korszerű üzletházat építe­nek, amelyeket tavasszal ad­nak át. Befejezéshez közeledik az új kenyérgyár építése és szerelése is. A teljesen auto­matizált üzemben naponta két műszakban 120 mázsa kenye­ret sütnek és az új gyárban A kazincbarcikai új kenyérgyár főépülete novemberben kezdik meg a be­rendezések kipróbálását. A Tisza és a Sajó torkolata közötti háromszögben épült fel a megye új ipartelepe. Ezen a területen a Tiszapalkonyai ■Jföerőmű és a Tiszai Vegyi- •tomlMtíát dolgozói részére egy új várost is építenek. A tisza- szederkényi városban az idén hagyományos módszerrel 25Ó lakást készítenek, amelyekből eddig 142-be költöztek be a családok. A munkák további meggyor­sítására az év tavaszán új tech­nológiát, a házak középblokk­ból való összeszerelését vezet­ték be. Ezzel a módszerrel elő­reláthatólag egy-egy épületet 9 hónap alatt építenek fel. így december 31-ig középblokkos építkezéssel újabb 108 lakást adnak át. Az új városban a na­pokban kezdi meg működését a 75 személyes, korszerű óvoda és a végleges mentőállomás, amit később rádió adó-vevő készülékkel korszerűsítenek. Befejezéshez közeledik az uj kenyérgyár építése, valamint az 51 méter magas, modem vonalú víztorony betonozási munkája is. A kenyérgyár a jövő évben kezdi meg üzeme­lését és abban naponta 64 má­zsa pékárut készítenek. Ezen­kívül a napokban fogtak hozzá a város új bölcsődéjének ala­pozásához is. Ózdon — a kohászok és a bá­nyászok részére — új lakótelep épül a bolyoki városrészben. Itt az idén már 163 lakást ad­tak át és így az új lakótelepen eddig több mint 1300 lakás épült fel. Az év végéig még 184 lakás, 40 személyes bölcső­de, 50 férőhelyes óvoda, vala­mint étterem, cukrászda, tej- és csemegebolt készül el. Kiállítást rendeznek Ózdon a szocialista brigádok életiről Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a jövő hónapban — a mozgalom jelentőségét megfe­lelően kidomborítva — kiállí­tást rendeznek a szocialista brigádok életéről. A mozgalom fejlődésének szemléltetésén kí­vül fényképekkel, szöveges tá­jékoztatókon részletesen is­mertetik a gyár húsz legjobb szocialista brigádjának munká­ját, üzemi, családi, brigád éle­tét, szakmai, kulturális vonat­kozású előrehaladását, a mun­kájuk eredményességét előse­gítő újításokat, módszereket. A kiállítás egyik érdekes rész1 > te lesz az a tablósorozat Sí . amely az ózdi kohászatnak a j VII. és VIII. pártkongress na közötti időszakában elért icj* • lődését mutatja majd be. , |S 11 Vi , A Tolcsvai Állami Gazdaság- .an a hegyaljai szőlőfelújítá- ~.°k során a jelenlegi 740 hol- ös szőlőskerteket több mint Zor holdasra növelik.- A jól tejelt boraival nemzetközi bor- orsenyeken is több alkalom- ytel aranyérmet nyert gazda- rl® ?lyan szőlőket kezel, mint Például a legjobb bort termő *\mcsem, a Mandulás, a Szent- er és mások. . A gazdaság fejlesztésével jP°st kezdték meg az új üzemi °zPont kialakítását. Á Kin- ~®em nevű szőlő aljában kezdik“ Jövőre 7 millió forintos °®ruházással az új, nagyüzemi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents