Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

4 ESZAKMAGYAKOESZAG Péntek, 1962. október 5. Mit ígér a Televízió a ? A nappalok rövidebbek, hosszabb a sötétség, több idő jut vidéken is arra, hogy mun­ka után az emberek a televízió képernyője elé telepedjenek. Felkerestük a Televízió műsor- szerkesatőségét, hogy megtud­juk, mit ígérnek a következő, hónapokra, mit láthatunk sz elsötétített szobában a vibráló képernyőn, — Minder»ekelfi£r úgy gon­doljuk — kapjak a választ —, hogy nincs /Különösebb eltérés a vidéki p városi és a buda­pesti .nézők között. Amennyire a levelekből meg lehet állapí­tani, hasonlók az igényeik, ki­fogásaik. Itt is, ott is a sport- és színházi közvetítéseket sze­retik legjobban és a filmmű­sorok ellen van a legtöbb pa­nasz. Mindez nem azt jelenti, hogy nem tervezünk néhány külön adást, elsősorban a me­zőgazdasági dolgozók számára. Szaktanfolyam — Már a következő hetek­ben, egészen pontosan novem­ber 13-án, szerdán este indul a TV Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Műsora. Ezután min­den szerdán 5 és 6 óra között jelentkezik ez az adás. Az or­szág nagyon sok községében indult mezőgazdasági szak­munkásképző, igen sokféle szakmában. Mi a tv képernyő­jén olyan tanfolyamokat sze­retnénk tartani, amelyek mind­egyik mezőgazdasági szakma számára segítséget adnak. Az ország. legjobb szakemberei tartják majd az előadásokat ilyen témákból, mint: „A talaj- védelem és a helyes növényi sorrend”, a „Vegyszeres gyomir­tás”, a „Szántóföldi növények öntözéses termesztése”, „A le­gelőgazdálkodás”. Az előadás alatt filmvetítések és rajzok teszik érthetőbbé az anyagot és az óra végén gyakorlati szak­emberek tesznek fel kérdése­ket az előadást tartó elméleti tudósnak. nLámpafénynél* A TV agfonómusa a jövőben átadja helyét a „Mezőgazdá­szok Fóruma” című rovatnak, ahol a legjobb gyakorlati szak­emberek mondják el eredmé­nyeik titkait. Uj műsor lesz a Falujáró kamera is, amelyben egy-egy érdekes eredményt, új módszert, vagy éppen hibás gyakorlatot, érdekes embereket mutatnak be elsősorban, a falu­si nézőknek. Uj műsor lesz a „Lámpafénynél” című, vasár­nap este jelentkező adás is. j Történelmi, mezőgazdasági ér­dekességek, a falusi kulturális élet eseményei adják majd a műsor anyagát sok filmmel, képpel. („Egy kép — két mon­dat” címmel terveznek külön rovatot a műsorban.) Szüret Tokajban — Változatlanul elmegyünk meglátogatni az ország érde­kesebb tájait. Október 14-én Tokaj környéke kerül a kame­rák elé. „Szüretelik a borok királyát” címmel láthatják majd a nézők, hogyan szedik, puttonyozzúk, préselik a szőlőt Tokajban, s bár vasárnap dél­előtt lesz a közvetítés ideje, nem marad ki belőle egy kis tokaji szüreti mulatság sem. Minden bizonnyal sokan nézik majd az országban a szüretet és a szép környéket bemutató képeket, de az adásnak alig­hanem külföldön is nagy sike­re lesz, mert az Intervízió is közvetíteni fogja, s bizonyára nem kevés embert érdekel a határon túl: hol terem, kik termesztik a híres magyar to­lta j it. Sok TV-játék — Azt mondtuk, a vidéki­eket éppen úgy érdekli min­Tizennégyezer told réíegvonalas szántás a borsodi dombvidéken Megyénk északi járásaiban, . ahol a szántóterületek nagy ré­sze meredek domboldalakra nyúlik, tetemes károkat okoz az erózió. Az esőzések és a le­zúduló hóié esztendőről eszten­dőre több százezer tonna ter­mőtalajt sodor le a völgyekbe. Az erózió pusztításai elleni eredményes küzdelem egyik előfeltétele a rétegvonalas szántás bevezetése. A hegyol­dalakra kapaszkodó földek egy­kori gazdái a kis nadrágszíj parcellákon ezt nem tudták megvalósítani. A nagyüzemi gazdaságok tábláinak kialakí­tása után azonban már lehe­tővé vált a rétegvonalas szán­tás a borsodi dombvidékeken. Az északi járásokban lévő gép­állomások 40 darab UE—28-as. négykerékmeghajtású, a ré­tegvonalas szántás elvégzésére alkalmas erőgépet is kaptak már. Az encsi járásban 24 ilyen erőgép végez őszi talajmunká­kat. Zömmel az edelényj és az encsi járás területén eddig már 14 ezer holdnyi domboldalakra kapaszkodó szántóterületen vé­gezték el rétegvonalasan az őszi mély- és vetőszántásokat. Ezeken a területeken jövőre már sokkal kisebb lesz az eró­zió pusztítása és jelentős javu­lás várható a termésátlagok­ban; den, mint a városiakat. Be kell hát számolnunk azokról a tv-műsorokról is, amelyek nem közvetlenül csak a vidé­kiek érdeklődésére tarthatnak számot. A következő televíziós játékokat vetítik az őszi-téli hónapokban: Gergely Sándor: „Urak és emberek”, Peter Hacks „Hamis orr és áll- szakáll.” Szirmai Rezső „Sen­ki karácsonyfája” című rádió­játékát már többször is ismé­telték a közönség kívánságára, most tv-játék formájában ta­lálkozhatnak vele a nézők. Sólyom László művének „A szerelemhez érteni kell” les: a címe. Gárdos Miklós „Vacso. ra a Hotel Germániában” cí­mű írásából tv-film készült. A filmkedvelők bizonyára örülnek, ha megtudják, hogy ismét láthatják a Modern Pim- pernelt és a Szentivánéji álom filmváltozatát, amit Reinhardt, a világhírű színhá­zi rendező rendezett a film- szalagra, s amelyben feltűnt a később híressé lett gyermek­színész, Mickey Rooney, Puck szerepében. A TV bemutatja az elmúlt években készült világ­sikert aratott — de a mozik­ban eddig nem játszott Renée Clair filmet, „Az orgonás kapu”-t, Yves Montanddal a főszerepben. Zene a képernyőn A Budapesti Zenei Hetek megnyitó hangversenyére szep­tember 27-én kerül sor. Az öt legjelentősebb koncertről köz­vetítést ad a Televízió is. Rán- ky György és Szirmai Albert műveit szerzői esten mutatják be. Megindul a Zenei Klub a komoly zene hívei számára. A hang- és képszalag már őrzi a nyáron hazánkban vendég­szerepeit nagyszert néger éne­kesnő, Margarete Tynes éne­kéről készült felvételeket, ilyen felvételt készítenek majd a hazánkba látogató többi ne­ves külföldi művészről is. Nem feledkeznek meg a könnyű zené híveiről sem/ Négy dzsessz-zongorista: Túrán László, Szabó László, Garai Attila és Kőrössy István méri össze a tudását a kamerák előtt/ B. L. A G&mz;»MÁYAG öt lsét helyett 12 nap a Satt szerelték, fel az avast kilátó SS méter magas acéftornyát Egy új üzem munkája (Levelezőnktől.) A Külszíni Szénbányászati Vállalat borsodi üzemét a volt szelesaknai és kurityáni üze­mekből hozták létre. A két üzem együttes létszáma 430 volt, az új üzem 260 munkást tudott átvenni ég foglalkoztat­ni. Az átszervezést — mondta Izsvák Antal üzemvezető — nehézség nélkül bonyolítottuk le. Az üzemvezetőség minden dolgozó elhelyezéséről gondos­kodott. Tervüket az aránylag hosz- szantartó átszervezés alatt is teljesítették. Nehézségek ugyan voltak, de ezeket az üzem dol­gozol — miután termelési ta­nácskozásokon, értekezleteken megbeszélték — s az új tech­nológiák alkalmazásával, jobb munkamódszerekkel megszün­tették. Az üzemnek jelenleg ti­zenhárom, a szocialista mun­kaversenyben résztvevő bri­gádja van. Elhatározták, hogy versenyeznek a Szocialista üzem cím elnyeréséért is. Az év első felének értékelé­se szerint az üzem a vállalat egységei között indított éves munkaversenyben az első he­lyen állt. Ezt a helyezést meg akarják tartani a II. félévben lS/ Péczeli Endre Miskolcon a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói, a kongresszusi versenyben jóval a határidő előtt elkészítették az avasi kilátótorony £0 méter magas vasbetonépületét. A mo- dernvonalú épület — amelyben a televízió erősítő állomást is elhelyezik —, 10 és 15 méter magas szintjén egy nyitott és egy fedett kilátóteraszt létesí­tettek. A fedett teraszt üveg­gel burkolják körül és abban 200 személyes eszpresszót ren­deznek be; Az építőmunkák előbbrehozatalára azért volt szükség, hogy a Ganz-MÁVAG Gyár dolgozói még a verőfé­nyes, szép időben felszerel­hessék a kilátó 53 méter ma­gas, felfelé egyre keskenyedő acéltornyát. A ganzisták azon­ban a ltabhegyi szerelések mi­att késve érkeztek az Avas­tetőre. így félő volt, hogy az öf' hétre tervezett szerelési munkák elvégzése után az épí­tőknek már nem lesz idejük az esős őszi és téli hónapokban az acéltorony körülbetonozá- sára. Ezért elhatározták, hogy a nem mindennapi feladatot az építők és a szerelők egymást segítve, közösen oldják meg. A ganzisták az épület tetejére egy 40 méter magas, úgynevezett emelőbikát helyeztek és a to­rony acélszerkezetét szakaszon­ként, a földön szerelték össze. Ennél a munkánál nyújtottak hathatós segítséget az építők. Az előre összeszerelt toronyré­szeket ugyanig saját darujuk­kal emelték az épület tetejére és így a ganzisták csak a to­rony építését végezték. Ezzel — mivel az acélszerkezetek szállítását az építők vállalta-' —' jelentősen meggyorsult mu< Icájuk. A közös összefogás erei ménye, hogy a Ganz-MÁVA1 Gyár Esztergályos Sándor hf tagú brigádja egy ésszerűsíti* sei és az építők segítségével { 53 méter magas acéltomyot) szerződésben előírt 5 hét k lyett 12 nap alatt szerelte ft így az építők már szombaté megkezdhetik a torony körfc betonozását, — amelyet csi| szózsaluzással végeznek el. Tanulnak a fonónak Fertőző betegségek a statisztika tükrében Özvegy Csupák maradt, mint a pusztai két­ágas. Nem volt kire, s mire tá­maszkodnia, mert a hűséges férjet elkapálta a járvány, gye­rekek pedig nem születtek az egyébként boldog házasságból. Egy kis öregségi nyugdíjat ve­tett neki az állam, hogy mégse nélkülözze a legszükségeseb­bet, de bizony ebből nem tel­lett többre, mint rántásra, meg tarhonyára. Mit volt mit tenni, Csupákné kikapálta a virágo­kat, a bólogató nárciszokat, a nagyfejű krizantémokat és a hamvas tulipánokat a ház kis­kertjéből, és a kézimunkázas helyett salátával, uborkával, retekkel, petrezselyemmel és zöldborsóval kezdett babrálni. Nem a saját szükségletére/ hiszen attól nem sokkal lett volna olcsóbb az étel, hanem a piacra. Olyan értelemben piac­ra, hogy lassan-1 assan odaszo­kott hozzá az egész utca. A ké­sőn ébredő, vagy feledékeny háziasszonyok nyertek ezzel a legtöbbet, mert ha nem volt kapor a tökfőzelékhez, saláta a marhapörkölthöz, petrezse­lyem a húsleveshez, csak át­ugrottak Csupáknéhoz, kosár nélkül, pongyolában, ötven fil­lérrel, egy forinttal, s máris Maszekolás vidáman Totyoghattak a leg­jobb ízek a lábasban. Egy tízessel, vagy húszassal mindennap hízott ettől a kis üzlettől Csupákné bukszája, s minthogy beosztással élt a gon­dos öregasszony, jutott a tava­szi és nyári forintokból még té­lire is. Hanem egy napon “g* kis üzlet horizontja. A vasút szolgája volt a derék férj, s hogy-hogynem, valakinek eszé­be jutott a szegény özvegy. Levelet kapott, hogy felvennék egy kis portai munkára, napi négy órára, hogy ezzel pótol­ják számára a nyugdíjat. Örömmel kocogott özvegy Csupákné, el is foglalta mun­kahelyét, de minthogy gyak­ran az öröm is gonddal jár, fájdalmasan hasított leikébe a felismerés: odalesz a zöldsé­gesbolt, az ő igazi és jól kama­tozó kisbankja! Mert bár ka­pálni délután is lehet, s a spe­nót, meg a borsó akkor is nő, ha senki sem vigyázza, nincs alti „konyha-ügyeletet” tartson délelőtt, főzés idején a kiskert­ben. De szorult helyzetben jár legfürgébben az ember esze- kereke, olyankor jön elő leg­frissebben a mentőötlel — Csupákné is föltalálta hát a maga spanyolviaszkját. — Önkiszolgáló rendszert vezetek be! — csapott a hom­lokára, s másnap reggel, mi­előtt elment a munkába, kiké­szített egy nagy ládába min­denféle zöldséget, hagymát, sa­látát, petrezselymet, mellé akasztott egy kis árjegyzéket és a láda tetejére biggyesztett egy kis dobozt a pénznek. Hát­ha beválik! Este nem kis meglepetéssel tapasztalta, hogy a láda telje­sen kiürült, a pénzesdoboz pe­dig majdnem megtelt. S- egy árva fillér sem hiányzott, pe­dig járhattak ott gyerekek is. Pontosan huszonhat forint és negyven fillér lapult a doboz­kában, nyolcvan fillérrel több, mint amennyinek az árjegyzék szerint lenni kellett volna. S ezután így ment ez napról nap­ra, . hétről hétre. Ez a forma jobban bevált, mint az előbbi, hiszen se alku nem kísérte a vásárt, se hitelbe nem kért senki, ami azért azelőtt még­A fertőző betegségek olyan megbetegedések, amelyet sza­bad szemmel nem látható egy­sejtű élőlények okoznak, és amelyek emberről emberre, vagy állatról emberre közvet­lenül vagy közvetve átterjed­hetnek. A különböző közegész­ségügyi intézkedések, védőol­tások ellenére egyes betegsé­gek ez évben nagyobb számban fordultak elő, mint a korábbi években. Csökkent a hastífuszok száma, több lett a vérhas, a diftéria és a vörhenyes megbetegedés A szájon át történő fertőzé­sek közül legjelentősebb a ma­gas lázzal járó, hasmenést és a bélben fekélyesedést okozó hastífusz. Megyénkben 1962. év első hét hónapjában 24 meg­betegedést jelentettek be, fele annyit, mint az előző év ugyan­ilyen időszakában. Jóval gya­koribb a sok esetben vérzéssel! járó bélürülést okozó dizenté­ria, vagy más néven vérhas. Ebben az évben januártól jú­lius végéig 469 megbetegedést vettek számba, holott a múlt év azonos ideje alatt csak 379 betegbejelentés volt. A tüsszentés, köhögés slb. útján levegőbe jutó kórokozók a levegőn keresztül is fertőz­hetnek, s a légulakon át a szer­vezetbe jutva okoznak lázzal járó elváltozásokat. Legvesze­delmesebb közöttük a diftéria (torokgyík), mely a védőoltások hatására m,ár jóval ritkább, mint régen. Egyes szülők még elvonják gyermeküket az oltá­soktól, így 1961 és 1962 hét hó­napjában egyaránt hatvan SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ Október 5-én: Bál a Savoyban Bemutató előadás. Október 6-án: Bál a Savoybs (7). Gorkij-bérlet. . Október 7-én: A néma leve®] (3). Bérletszünet. Október 7-én; Bál a Savoyfc*] (7). Bérletszünet. KAM AKA SZÍNHÁZ Október 5-én: Lyuk az életrajz0 (7) október 6-án: Lyuk az életraj^ (7). Október 7-én: Az ellopott vé*®} (3). j Október 7-én: Lyuk az életrajzi (7). fi tudományos ismerettel- esztés hír" Fél 3 órakor a Pamutfonodáb*’1! A két világrendszer gazdasági bCj zete és fejlődése. Előadó: Szaló1' Károly tanár. 6 órakor az Éjjeli Szanatórium­ban: Hogyan működik agyunK'i 6 órakor a sajópartl vizmübeJ Az űrkutatás legújabb eredmény 8 órakor a perecest vájárlskö'1 ban: Babonák, hiedelmek és modern ember. Tanácstagi fogadóórák: Városi tanácstagok: t Október 6-án: Csonka József. *1 kai u. 43. ez.. 16 órától; Z. János, Halász u. 1. sz.t 17 órától* IV. kor tanácstagok: Október 6-án: dr. Nagy Pál, y latorvosi rendelő 8 órától; T. bó Béla, szirmai tanácskdreiidjY ség, 14—16 óráig; Szikra Attára Békés Imre u. 22. ez., 1« órát0] Csapkó Gábor, Templom u, 10. W I Csa I io—: 20 órái#. iscsak megesett. Még szabad­napján sem fogadta ezután Csupákné személyesen a vevő­ket — ott a láda, vigyék, ami kell, és fizessenek, amint du­kál! Hanem Gerencsés- Pali bácsi kifigyelte, hogy mikor van otthon a szorgalmas öz­vegy, és mégis úgy fundált, hogy személyesen vásároljon tőle. Nemcsak azért, mert gyengédséget érzett iránta, ha­nem azért is, hogy megérdek­lődje: hogy s mint egzisztál ez az önkiszolgáló zöldséges bolt? — Aztán mire ez a nagy bi­zalom, Annus néni? — kérdez­te. — Haladni kell a korral, Pa­li bácsi! Nézze meg, a város­ban is így árulnak már! — A városban! De hiszen ott ellenőrök is vannak, aztán mégis lopnak! — Lopnak, lopnak... Hal­lottam már én is. De tőlem nem! — Aztán mire véli ezt? — Csak arra, hogy szegény kis maszekot sajnálják meg­csalni az emberek. Úgy gon­dolják, amúgyis megvan annak a maga baja. Sz. Simon István megbetegedés fordult elő, mig 1960. évben, azonos időszak alatt csak 36 ilyen megbetege­dés volt. Súlyos gyermekbeteg­ség a vörheny, vagy más né­ven skarlát, mely 1962-ben jú­lius végéig 700 megbetegedést idézett elő a megyében, több mint kétszeresét a múlt év azonos időszakában lezajlott betegségeknek. Még nagyobb méretű volt a kanyaróban meg­betegedettek számának növe­kedése. Ez év július hónapjá­nak végéig közel 3900 gyermek betegedett meg ebben az egyéb­ként könnyű lefolyású, de a legfertőzőbb betegségben. A megbetegedések száma ez év­ben valószínűleg továbbra is magasabb lesz, mint a tavalyi, vagy azt megelőző esztendőben volt, a betegség ciklikus (3—4 évenként fellángoló) tulajdon­sága miatt. Harc a tbc ellen Ezeken kívül sokféle he­veny és idült lefolyású fertőző betegséget tartanak számon. Utóbbiak közül a 1.bc-vcl (tu­berculosis) kell e helyen fog­lalkozni, mert e minden szer­vet megtámadó betegség me­gyénkben még mindig nagy számmal’fordul elő. Megyénk területén 17 gondo­zó intézet — közel 12 ezer be­teget tartott nyilván 1962. év közepén, 205 fővel kevesebbet, mint 1961. június 30-án. Tíz­ezer lakosra folyó évben 160 beteg jutott az 1961. év végi országos 137 fővel szemben. A betegek több mint fele férfi, 37,6 százaléka nő, míg a 14 éven aluliak egy tizedét adják a nyilvántartott betegeknek. A gondozó intézetek és az ernyő- fényképszolgálat a betegek fel­kutatására 1962. I. félévben több mint 180 ezer szűrővizs­gálatot végzett, s minden ezer átvilágított közül 2,6 fő bizo­nyult betegnek, mely arány nagyjából azonos a korábbi évek eredményeivel. Évente mintegy kétezer új beteget fe­deznek fel, ami az állandó fer­tőzési veszélyre figyelmeztet. Egri Béláné, Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága-----ooo----­M agyar katolikus főpapon uiazfaK a vasífsáiü zsinatra Az október 11-én megnyíló 2. vatikáni zsinatra csütörtö­kön délelőtt elutazott dr. Ham­vas Endre csanádi püspök, a püspöki kar elnöke, Kovács Sándor szombathelyi püspök és dr. Brezanóczi Pál egri apos­toli kormányzó, valamint kísé­retük. i három évig gyakorlati munki kell végeznie és akkor, akar, beiratkozhat az egyévi szakmásító tanfolyamra, S í1) a szakmásító vizsgán sikeri eredményt ér el, alapos tudás ról ad számot, akkor megkaf ja a szakmunkás bizonyt ványt: lönónő lesz. — Jelenleg hány ilyen fon" szakmunkás dolgozik a gy& ban? — 81 szakképzett fonónőn van. De az utánpótlást biztosi: totluk: 50 dolgozó most végi a szakmásító tanfolyam“' Ezenliív ül ebben az évben té dúlt meg először a fonodába' az iparitanuló-képzés. — Kik jelentkezhetnek fon" ipari tanulónak? — Az általános iskola 8 OS* tályát elvégzett lányok. A iparitanuló képzés nálunk J évig tart. Most 27 ipar* tanulónk van; — Milyen más oktatásba részesülnek, milyen más ta* folyamokon vehetnek nft részt a fonónők a gyár" belül? — Az egyéves MEO-lanft lyamon és a művezető tovább képző tanfolyamon kívül ige: sokan tanulnak a munkál akadémiákon, a KISZ-tanft lyamokon. Mindezek a gyár“ belül vannak. Oktatóink máj nökök és technikusok (összest 22-en). De esti iskolákba is S“f dolgozó jár. Általános iskola^ mintegy 30-an, középiskolát! 37-en iratkoztak be. A fonónők tehát szakmai !- általános műveltségüket égj aránt gyarapítják. Tanulni, minden üzemrészben — a káj tolótól a gyűrűsfonóig. S a jjj nulásukat egyre fokozzál mint ahogy egy ve-takarodik j fonoda korszerűsítése is. íj vasszal például 15 új ang‘; gépet kapott a gyár, — s ml dem berendezések érkezése if mindig várható. Hogy az új gépeken a lef jobb eredményeket érjék e! ' mint a gyűrűsfonóban Gunij Jánosné, Kollár Béláné, vaj például az előfonóban Korpl Eszter, Varró Ilona —, alibi szüntelenül, kitartóan tanul' kell. R. A­A textilipar állandóan fejlő­dik. Ezzel párhuzamosan foly­tonosan növelni kell a dolgo­zók szaktudását. Hogyan gon­doskodnak erről a Miskolci Pamutfonóban? — Különféle tanfolyamokat indítottunk — hallottuk Mál- nási Pálnétól, a fonoda szak- oktatási felelősétől. —■ Először is: aki fonónő akar lenni, az a 4 hónapos, úgynevezett átkép- zős tanfolyamra jár, Ezután

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents