Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
—HM Mm eSKAlCNAOTARORSZAO . Szombat, 1962. október Ti. A Borsod megyei páitértekezlet munkája (Folytató* az 5. oldalról.) A pártélet normái közé tartozik a kollektiv vezetés biztosítása. A mi megyénk párt- szervezeteinek életében is bizonyítani lehet, hogy pártunkban a kollektiv vezetés alkotó levegője uralkodik. Elmondhatjuk, hogy a megye összes párt- bizottságaiban érvényesül a kollektív vezetés elve: a légkör nyilt, őszinte, elvtársias. A megye, s az egyes járások gazdasági, politikai és kulturális életét a párt választott testületéi vezetik, irányítják. A népünk szolgálatában végzett önzetlen munkánk eredményeként pártunkat az egész országban és Borsod megyében is a dolgozók tisztelete és szere- tete veszi körül. Az utóbbi időben — különösen a XXII. kongresszus hatására — me- j gyénkben is egészséges, kritikai ' légkör bontakozott ki. Pezsgő pártáiét tapasztalható, pártszerű viták folynak, fejlődik a kommunista bírálat, s önbírálat. Ennek jegyében folytak le a pártértekezletek. Mindegyikre jellemző volt az őszinte légkör, bátran nyúltak a bírálat és önbírálat fegyveréhez. A miskolci pártértekezlet bírálta a lakásépítőket a gyenge minőségű kivitelezésért, a városi tanácsnál tapasztalható huza-vo- nát, másszóval bürokratikus munkáját. Valamennyi pártszervezet és pártbizottság életére az egészséges -fejlődés a jellemző. Ebben benne van a pártszervezeteken belüli demokrácia erősödése. Fejlődött, erősödött a központi irányítás, a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, számonkérése. Fejlődik és erősödik a pártfegyelem is. A párt életének szervezeti j alapelve: a demokratikus j centralizmus. Ennek érvényesítésében nem tűrhet meg semmiféle liberális, vagy anarchikus felfogást, vagy módszert. A pártélet lenini normáihoz tartozik a helyes káderpolitika is. Ide tartozik a káderek helyes kiválasztása és rendszeres nevelése. Azt mondhatjuk, hogy az előző pártértekezlet óta a megye káderei döntő többségükben helytálltak, együtt nőttek a feladatokkal. Kádermunkánk változatlanul gyenge pontja, hogy kevés számú női dolgozót léptettünk elő, állítottunk vezető posztokra. A megyei pártbizottság, szem előtt tartva a VII. kongresszus útmutatásait, erőfeszítéseket tett a vezetés színvonalának megjavítására. A párt apparátusának erősítésénél, a gazdasági és kulturális élet vezetésének javítására a kádermunkában azt az elvet j követtük, hogy olyan elvtársak álljanak munkába, akik sok I éves becsületes munkájukkal! kiérdemelték a dolgozók bizalmát, szocialista rendszerünknek hű építői és hozzáértő, jól felkészült vezetők. Nagyszerű érzés tudni és érezni a párt bizalmát. Ez erőt kölcsönöz a legnehezebb feladatok megoldásához. Minden újonnan választott elvtársnak a pártértckezleten a bizalmat előlegezték. A következő hónapokban jó munkával, dolgozó népünk önzetlen szolgálatával, pártunk politikájának még következetesebb megvalósításával kell kiérdemelni a bizalmat. Nekünk az elkövetkezendő években komoly munkát kell kifejtenünk, hogy az élet minden területén kommunista módon élő, dolgozó, gondolkodó és érző embereket neveljünk. Ennek érdekében szélesítenünk kell az eszmei-nevelőmunkát, tovább kell emelnünk a vezetés színvonalát. pártbizottságok területük tényleges gazdái lesznek, a szó legszorosabb értelmében. Ez azt jelenti, hogy minden járási pártbizottságnak sokoldalú gazdasági és politikai elemzést kell végeznie — csak így mérheti fel az egész járás, vagy egy-egy mezőgazdasági üzem tényleges helyzetét és jelölheti meg helyesen a helyi konkrét feladatokat. A tömegssserveselek és tömegmoatgalmak tevékenysége A réseiés színvonalúnak emeléséért Pártunk VII. kongresszusa óta a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott harcban egész pártunkban napirendre került a vezetés színvonalának emelése. Szükségessé vált Borsod megyében is az előrehaladás, a vezetés megerősítése. Az utóbbi hónapokban sokat foglalkoztatott bennünket, hogyan lehetne a pártmunka, színvonalát tovább javítani. Ennek érdekéiben növeltük a megyei és járási választott szervek felelősségét, önállóságát, s az egyes pártbizottságok mellett a társadalmi munkások százait és százait bíztuk, meg különböző társadalmi ' pártmunkával. A kongresszusra készülve, ■megnőtt a párttagság aktivitása, és lehetővé tette, hogy több nem függetlenített pártmunkás vegyen részt a választott szervek munkájában. Helyeseljük a szerencsi járási pártbizottság kezdeményezését: a társadalmi munkásokból szervezett ipari osztályt. Támogatni kell minden törekvést, amely erősíti a pártmunka társadalmi jellegét. A pártmunka társadalmi jellegének növeléséhez hozzátartozik, hogy minden párttagnak konkrét pártmegbizatása legyen. Nem szabad fenntartani azt az egészségtelen helyzetet, hogy egy-egy elvtársnak 6—8 funkciója van. El kell érni, hogy minden párttag képességeinek megfelelően, konkrét pártmunkát végezzen, és ezzel együtt minél több pártonkívü- lit is be kell vonni a szocializmus építésébe. A párttagok aktivitása hatalmas szervező erő, mely nap, mint nap erős’íti pártunk kapcsolatait a város és a falu lakóival. Elvtársak! Az előttünk álló feladatok nagysága és nagyszerűsége annak a lenini elvnek erősítését követeli meg: minden párttagnak valamely alapszervezetben aktív munkát kell végeznie. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ma már nem elég a határozatokkal való egyetértés, hanem aktívan dolgozni kell a határozatokban kitűzött célok megvalósításáért. A kommunista ember formálásáért folyó harcunkat megerősíti a Szervezeti Szabályzat módosítása, mely a párttagok kötelességévé teszi a kommunista erkölcsi tulajdonságok állandó fejlesztéséit. A kongresszus irányelvei tömören összefoglalják ezeket a szabályokat. Szó szerint idézzük: „A kommunistákat jellemző erkölcsi tulajdonságok: a kizsákmányolás elleni harc; mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete; odaadás a szocializmus ügye iránt, a szocialista haza szeretete; testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival, minden néppel; harcos internacionalizmus; a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka; a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés; kérlelhetetlcnség a társadalom és az egyes emberek kárára elkövetett visszaélésekkel, az önzéssel, a becstelenséggel, a karrierizmussal, a hatalommal való visszaéléssel, az önteltséggel és kritikátlansággal szemben; erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység a társadalmi és magánéletben. Küzdenünk kell ezeknek az elveknek következetes érvényesítéséért.” Pártunk tevékenysége átszövi megyénk egész életét. Pártszervezeteink a legjobb dolgozókat, a munkában, a harcban kipróbált elvtársakat tömörítik soraikban. Megyénkben az előző pártértekezlet óta a párttagság összetétele egészségesen fejlődött. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy megyénkben az üzemi pártszervezetek, a tsz-pártszer- vezetek, az intézmények párt- szervezetei és az összes párt- bizottságok képesek sikeresen harcolni pártunk politikájának megvalósításáért. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a járási pártbizottságok kivétel nélkül, alapvetően, jól. sikeresen oldják meg feladataikat. A gazdasági szervező munkában és a kulturális nevelésben sok szép eredményt értek el. A meglévő fogyatékosságok ellenére ma már elmondható, hogy a járási pártbizottságok a falusi politikai életet, a tsz-ek pártszervezeteit sokoldalúbban, alaposabban és konkrétabban segítik. Sokat javult az állami szervek —elsősorban a tanácsok — politikai irányítása. A vezetés színvonalának további emelése, az előrehaladás akkor lehetséges, ha a járási Az ipari és mezőgazdasági üzemeinkben, intézményeinkben dolgozók megszervezésében fontos szerenet töltenek be a tömén szervezetek és a tömeg- mozoalmak. Mint általános ieltemzőt elmondhatjuk, hogy a pártértekezlet óta a tömeg- szervezeteden keresztül széles dolgozó tömegek értik meg nártunk '4-V■"rtt és vesznek részt a szocializmus énfl-ésében. Pl. sikeresen, eredményesen dojgaznak a felnőtt lakosság között a szakszervezetek, sokat segítenek a nők közötti munkával a nőtanács szervezetei. Külön szeretnék foglalkozni a szakszervezetek munkájával, abból kiindulva, hogy a szakszervezetek tevékenységén kérésziül a megve szervezett dolgozóit sorakoztatjuk fel a párt nolit’’ ''iá"ak megvalósítására. Egyetlen pártbizg»t-^g szakszervezet se tudna eredményes munkát kifejteni, ha a munkásosztály, vagy annak túlnyomó többsége nem támogatná a párt célkitűzéseit. A szakszervezetek és az ösz- szes tömepszervezetek akkor dolgoznak jól, ha a párt politikáját minden nan közvetítik a munkásokhoz, a dolgozókhoz, fis megfordítva; a tömegek véleményét, javaslatait el kell juttatniuk a pártszervezeteknek. Ezek azok a szálak, kapcsok, amelyeket Benin áttételeknek nevezett. Ez a szakszervezetek megtisztelő szerepe és nagy felelőssége. A megye szakszervezeti szerveiről el kell mondanunk; jó dolog, hogy a szakszervezeti szervezetek önállóan végzik munkájukat a párt eszmei vezetése melleit. A szakszervezetek önállósága, jó munkája rendszerünk demokratizmusát erősíti. Vegyünk egy példát a szak- szervezetek tevékenységéből; a szocialista munkaversenyt. Ez fontos emelője építőmunkánk- nak, a termelésnek; ez az alkotó erő az elmúlit években a szocialista, brigódmozgallam kifejlődésével csak fokozódott. A szocialista brigádmozgalom erejét bizonyítja, hogy ma már nincs üzemünk, ahol ne lennének szocialista brigádok. Ez év elején az üzemi dolgozóknak kb. 10 százaléka olyan szocialista brigádban dolgozott, amelyek el is nyerték ezt a megtisztelő címet. Szerényen, a lehetőségekhez képest megindult a vetélkedés a szocialista műhelyért és üzemrészért is. Műszaki dolgozóink is egyre jobban megértik a verseny jelentőségét. Például a BVK-nál komplex brigádot hívtak létre a földbázisra való áttérés feladatainak megoldására. Szakszervezeteink az üzemek többségében eredményesen szervezik, támogatják a szocialista munkaverseny minden formáját. Többet és sokoldalúbban kelil segítenünk a szocialista brigádokban folyó eszmei-politikai nevelő munkát, mert ezekben a szocialista brigádokban a mi társadalmunk nagyszerű szocialista gondolkodású emberei formálódnak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az utóbbi három évben széleskörű nevelőmunkát végzett a megye ifjúsága körében. A borsodi fiatalok döntő töblv ségükben becsülettel teljesítik kötelességüket az üzemekben, a szocialista mezőgazdaságban, az iskolákban. Ifjúgágunik munkaerkölcse, eszmei-politikai fejlődése — ha vanm&k is problémák ezen a téren — kielégítő. Ennek alapján is bátran bízzunk meg vezetői feladatokkal arra alkalmas, tehetséges, jól felkészült fiatalokat. KISZ -szervezeteink törődje-, nek még többet fiataljaink nevelésével, szabadidejük tartalmas kihasználásának megszervezésével. Pártunk VIII. kongresszusa után sor fog kerülni az ország- gyűlési és tanácsi választásokra. A tanácsok, a munikásha- talom helyi szervei adnak számot munkájukról. Az elmúlt három éviben megyénkben is tovább növekedett a tanácsol: szerepe — hiszen rajtuk keresztül a dolgozók cselekvőén részt vesznek az ország vezetésében.. A pártértekezüet küldöttei sok építő, bíráló megjegyzést mondottak el a tanácsok munkájáról. Sürgették ''a kommunális építés megtavffását: ez úthálózat fejlesztését, a vízellátás javítását, az iskolák, óvodák tatarozásénak meggyorsítását. Legtöbben a lélektelen ügyintézést, a lakosságról való rendszeres gondoskodás fogyatékosságait tették szóvá. Sok hiányosság van a kereskedelmi munkában, az áruellátás megszervezésében. Meig kell Vizsgálnunk, mi az oka a szolgáltatások nem kielégítő fejlődésének. A tanácsi ipart pedig az egyhelyben topogás jellemzi — fejlődését megfelelő intézkedésekkel kell biztosítanunk. Az elmúlt években a megyei és járási tanácsok ei'edménye- sen valósították meg a mező- gazdasági termelés állami irányítását. Javult és fejlődött tömegszervezeti tevékenységük is. Arra kéül törekedni, hogy a lakosságot közvetlenül érintő kérdéseket egyre inkább a lakosság közvetlen részvételével döntsék el. A tanácsok tevékenységével mind több dolgozó kapcsolódjék be az ügyek intézésébe. A tanácsokon keresztül a dolgozók sokféle segítséget adhatnak a helyi feladatok végrehajtáséhoz. Ezek olyan kapcsok és szálak, amelyek összekötik a pártot a dolgozó tömegekkel. Pártunk nap nap után Ittasa a dől gosó tömegekkel éígei Elvtársiak! A jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítaná a dolgozókkal való mindennapos kapcsolat fejlesztésére, a kölcsönös bizalom elméi yítésére. A párt-, állami- és tömegszervezeti vezetőknek többet kell a dolgozók között étndök. Jobban meg kell ismerniük mindennapos gondjaikat, problémáikat és segíteni kell azok megoldásában. Fal kell lépnünk mindennemű durva hang, a tömegek lebecsülését célzó mindiennemű megnyilvánulással szemben. Figyelmesebben kell tanulmányoznunk a dolgozók beadványait, panaszait. Minden felmerült problémára választ kell adni. így tudjuk a dolgozók aktivitását, kezdeményezőkészségét és felelősségét növelni a szocializmus ügye iránt — így erősítjük rendszerünk demokrata zmusált! Az elmúlt években elért eredményeink fontos forrása az őszinte hang. a nyílt beszéd, a dolgozók igényeinek, érdekeinek állandó tanulmányozása és érvényesítése. Pártunk nap-nap után állandóan beszélget a dolgozó emberekkel. Türelmesen és megértéssel hallgatja őket, átérzi és átéli örömeiket, gondjaikat, problémáikat. Egész tevékenységét a szocialista humanizmus hatja át, amely elválaszthatatlan a dolgozó nép felemelésére irányuló igaz forradalnriságtól. Ezt a kettőt: a következetes forradalmi elvhűséget és a szocialista humanizmust kell érvényesítenünk munkánkban. Akkor becsülettel, tisztességgel fogunk eleget tenni felemelő kommunista kötelességünknek. A revíziós hisottság bessómolóra A pártbizottsági beszámoló után Radvánszky István elvtárs, a Megyei Revíziós Bizottság elnöke ismertette a revíziós bizottság munkáját. A bizottság három év alatt a VII. kongresszus határozata és a Szervezeti Szabályzat alapján végezte munkáját. Elmondotta többek között Radvánszky elvtárs, hogy a revíziós bizottság ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal segítette elő a pártbizottságok és pártalap- szervezetek tevékenységét. Jó kapcsolatokat teremtettek a pártbizottságok, pártalapszer- vezetek vezetőivel és tagjaival. A beszámolási idő alatt a revíziós bizottság 32 esetben tartott célvizsgálatot, két esetben pedig a Központi Bizottság revíziós bizottságával közösen tartott vizsgálatot a megye területén. A jelentés alaposan elemezte a revíziós bizottság egész tevékenységét, szólott azokról a pozitív eredményekről, amelyek a bizottság tagjainak jó munkáját tükrözik, és azokról a negatív jelenségekről, amelyek még akadályozzák a pártszervezetek jobb szervezeti tevékenységét. A beszámoló megállapította, hogy az utóbbi években jelentős lépést tettünk a pártmunka társadalmasítása területén is. A megyei pártbizottság pártós tömegszervezeti osztálya mellett például hetven, az agi- tációs és propaganda osztály mellett pedig több mint hatvan társadalmi aktira működik. Ez mondható el az ipari, mezőgazdasági, valamint a gazdasági és ügykezelési osztály mellett működő társadalmi aktívahálózatról is. Hasonló a helyzet a járási és a városi bizottságoknál is. A koradélutáni órákban Tu- róczi János elvtárs beterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A vita Ezután megkezdődött a vita a beszámolók és a határozati javaslat fölött. A határozati javaslatot a küldöttek előzetesen írásban megkapták tanulmányozás végett. A sokoldalú, rendkívül gazdag vitában többek között felszólalt Rónai Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke. Felszólalását lapunk más helyén ismertetjük. A vitában elhangzott felszólalásokra Cseterki Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt. Miután a pártértekezlet a pártbizottság beszámolóját, a revíziós bizottság beszámolóját és a határozati javaslatot elfogadta, Cseterki Lajos elvtárs a párt- bizottság nevében és megbízásából benyújtotta a lemondást. A lemondást a pártértekezlet elfogadta és tudomásul vette. A rálasslfís Ezután Gyárfás János elvtárs, a jelölő bizottság elnöke tett jelentést a jelölő bizottság munkájáról. Beterjesztette a jelöltek névsorát. A jelöléseket a pártértekezlet megvitatta és elfogadta azokat a jelöltlistákat, amelyek a szavazólapokra kerülnek. Nemeskéri János elvtárs, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szavazás módját. Ezután került sor a titkos szavazásra. A pártértekezlet megválasztotta a pártbizottság tagjait, póttagjait, a revíziós bizottság tagjait, valamint azokat a küldötteket, akik Borsod megye pártszervezeteit a VIII. kongresszuson képviselik. A pártértekezlet az Internacioná- lé hangjaival ért véget. A pártértekezlet után a megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, ezen megválasztotta a megyei párt-végrehajtóbizottságot, a pártbizottság titkárait, a fegyelmi bizottság elnökét, valamint tagjait. A revíziós bizottság is megtartotta első ülését, és megválasztotta elnökét. A vitát részletesen, az elfogadott határozatot, valamint a pártbizottsági, revíziós bizottsági tagok és a kongresszusi küldöttek névsorát vasárnapi számunkban ismertetjük. De Gaulle újabb televíziós beszédével lezárult a népszavazási kampány Párizs (MTI) De Gaulle pénteken mondta el harmadik televízió-beszédét a népszavazási kampány során. Harminchat órával a szavazóhelyiségek megnyitása előtt, az utolsó szó erejével igyekezett a választókat a maga oldalára állítani. A beszéd nem hozott semmi újat. A köztársaság elnöke ismert érveit vonultatta fel. Nem titkolta, hogy az elnökválasztás módjának megváltoztatásával személyes hatalmát akarja megszilárdítani, hogy a politikai pártok na korlátozhassák egyeduralmát. Most is az ellenzék által politikai zsarolásként megbélyegzett legerősebb fegyverét szegezte a hallgatóknak: visszavonulásával és az azt követő „katasztrófával” fenyegetőzött. „Ha Franciaország megtagadja De Gaulle-t, akkor De Gaulle történelmi szerepe végétért — mondotta sajátos uralkodói stílusában. Ez esetben felújulnak a negyedik köztársaság kormányválságai, a politikai pártok „szörnyű uralma”, s az ösz- szeesküvéseknek kedvező zűrzavar vár Franciaországra.” De Gaulle a súlyos nemzetközi helyzetre is hivatkozott, amelyet Franciaország — mint mondotta — csak akkor élhet túl, ha erős kezű vezető áll az élen. Ugyanakkor hallgatott arról, hogy Franciaország nevében támogatásáról biztosította Kennedyt, s ezzel hozzájárult a nemzetközi feszültség fokozásához. A köztársasági elnök televízió-beszédével hivatalosan befejeződött a népszavazási kampány, amelyben De Gaulle és a megbuktatott Pompidou-kor- mány messzemenően kihasználta a hivatalos propaganda minden lehetőségét. Az ellenzéki pártok együttesen mindössze ötven percig vehették igénybe az éter hullámait. A népszavazási harc egyenlőtlen fegyverekkel folyt. A választók felvilágosítását megnehezítette, hogy a Szocialista Párt és a polgári pártok vezetői bár a „nerrí’-szavazat mellett foglaltai: állást, elzárkóztak az ellenzék széles egységfrontjánál: gondolata elől. A Francia Kommunista • Párt ennek ellenére valamennyi tagját mozgósította, hogy ösz- szefogásra szólítsák fel a választókat. A kommunistáknak döntő szerepük volt abban, hogy Franciaország kilencven megyéje közül huszonhétben a demokratikus pártok és szervezetek közös nyilatkozatban foglaltak állást De Gaulle egyeduralma ellen. Szovjet Hiaié érkezett Havaimba Havanna (CTK) A Kuba elleni blokád bejelentése óta pénteken megérkezett a havannai kikötőbe az első szovjet hajó. A „Vinyica” szovjet hajóról van szó, amely helyi idő szerint 4 óra 30 perckor érkezett a havannai kikötőbe. Amerikai hajók feltartóztatták ugyan, de nem ellenőrizték rakományát. Az erről szóló hírt pénteken a kubai rádió közölte.
