Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
Szombat, 1902. október 27. ESZAKMAGYARORSZÄG 7 „A Jésam észnek diadalmaskodnia kell!” A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ) A népi ielháborodás vihara tombol minden kontinensen. Az amerikai agresszorok bűnös játéka a tűzzel a Karib-tenger térségében, jogos felháborodást keltett minden népben — írja a Pravda pénteki vezércikkében. Nagy visszhangra talált a szovjet kormánynak a világ minden kormányához és népéhez intézett felhívása, hogy határozottan ítéljék sl az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszív cselekedeteit. A tiltakozó gyűléseken emberek milliói, mindenki, aki képes felmérni a veszély nagyságát, amelyet az Egyesült Államok fékevesztett militaristái zúdítanak az emberiségre, követelik: El a kezekkel Kubától! Az Egyesült Államok , kihívást intéz minden békesze- retö néphez, amikor igényt tart a nemzetközi csendőr szerepére, amikor „jogot” formál arra, hogy az idegen területeken összpontosított fegyveres erőit felhasználja a más országok belügyeibe való beavatkozásra. A szovjet kormány megbízásából a Szovjetunió küldöttsége határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. E javaslat indítványozza: ítéljék el az Egyesült Államok kormányának cselekedeteit, amelyek aláaknázzák az ENSZ alapokmányát és fokozzák a háborús veszélyt, vessenek véget a kubai jogtalan tengeri blokádnak és az Egyesült Államok beavatkozásának h Kubai Köztársaság és más államok belügyeibe. A határozati javaslat felhívja az Egyesült Államokat. a Szovjetuniót és Kubát, hogv lén jen ok kapcsolatra egymással és tárgyaljanak a helyzet normalizálása és a háborús veszély elhárítása végett. N. Sz. Hruscsov Bertrand Russel ismert angol filozófushoz és közéleti személyiséghez küldött válaszában a következőket írja: „A szovjet kormány úgy véli, hogy az Egyesült Államok kormányának mértéktartást kell tanúsítania és le kell állítania a rendkívül súlyos következményeket maga után vonó kalóztenyegetéseinck megvalósítását. A háború és a béke kérdése életbevágóan fontos kérdés, ezért hasznosnak tartanánk egy c súcstalálkozót, hogy megvitassuk a felmerült kérdéseket, s mindent elkövessünk a termonukleáris háború kirobbantásával fenyegető veszély elhárítására.” A világ közvéleménye, mindenki, akinek drága a béke, és aki gyűlöli a háborút, forró helyesléssel, nagy elismeréssel fogadta a szovjet kormányfő javaslatát, Az emberiség a józan ász diadalát, a nagy szovjet hatalom jóakaratát és békeszere- tetét látja benne. Sok ENSZ-tagállam kormánya a kialakult kritikus helyzettől nyugtalanítva, kérte U Thant-t, az ENSZ ügyvezető főtitkárát, forduljon felhívással Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez és az Egyesült Államok elnökéhez, hogy egyrészről önként állítsa lo a Kuba felé irányuló fegyverszállításokat, másrészről, hogy önként szüntesse meg a blokádintézkedéseket, amelyek előírják a Kuba felé tartó hajók átvizsgálását. E cselekedetek önkéntes leállítása enyhítené a helyzetet és lehetővé tenné az érdekelt felek számára, hogy találkozzanak és békés megoldást találjanak a problémára. Hruscsov, helyeselve U Thant kezdeményezését, a következőket válaszolta: „Megértem, hogy aggasztja a Karib- tenger térségében kialakult helyzet, mert a szovjet kormány ezt a helyzetet szintén rendkívül veszélyesnek tartja és úgy véli, hogy haladéktalanul szükség van az Egyesült Nemzetek Szervezetének közbelépésére. Kijelentem önnek. hogy egyetértek javaslatával, amely megfelel a béke érdekeinek.” Az egész világ azt várja, hogy az Egyesült Államok kormánya c felelősségteljes órában megérti a józan ész szállót. és felméri esztelen politikájának minden következményét, Washingtonnak meg kc.ll értenie, hogy a végsőkig kiéleződött helyzet a háború szakadékéba taszíthatja a világot. Az EMSZ-ben megkezdődtek az előzetes megbeszélések a kubai válságról Pénteken délelőtt — magyar idő szerint 1G.30 órakor — megkezdődtek az ENSZ-ben az előzetes megbeszélések a kubai válságról. U Thant ügyvezető főtitkár fogadta Charles Yost-ot, az amerikai ENSZ-küldöttség helyettes vezetőjét és Plimton amerikai nagykövetet, a küldöttség tagját: Steverisont, az amerikai ENSZ-kiildöttség vezetőjét, csütörtökön a késő esti órákban váratlanul Washingtonba rendelték, Kennedy elnökhöz. A nagykövet pénteken délelőtt a Fehér Házban részt vett a nemzetbiztonsági tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Közölték végül, hogy U Thant pénteken délután — magyar idő szerint 21.30 órakor — Zorin szovjet külügyminiszterhelyettest fogadja, azt követően pedig — magyar idő szerint 22.30 órakor — Garcia-Inchaus- tegúi kubai ENSZ-delegátussal tárgyal. Washingtonban Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke Stevenson váratlan útjával kapcsolatban közölte, hogy a nagykövet részletes utasításokat kan Kennedy elnöktől az ENSZ-ben folytatandó tárgyalásaihoz. Az ENSZ-közgyűlés csütörtök délutáni ülésén folytatta' a szovjet határozati javaslat vitáját, amely követeli, bogy a Kínai Népköztársaságnak adják meg az őt megillető helyet a nemzetközi szervezetben. A felszólalták, közül Hajók v csehszlovák. Tarazi sziriai és Sagdarszuren mongoljai küldött a szovjet javaslat elfogadása mellett, Alvarez Vidauri’e Salvador! ENSZ-képviselő a javaálat ellen foglalt állást. A péntek délelőtti ülésen elsőnek felszólaló Corner Uj-Zé- land-i nagykövet a Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítása ellen foglalt állást és dicsőítette a Tajvan szigetére menekült Csatig Kaj-sek-klikket. Shaha nepáli küldött, a következő szónok, sürgette, hogy iz Egyesült liláik szSniliiisai lísilíi si Nációkat Zarin beszéde a Biztonsági Tanács ülésén H K'íini Népköztársaság iipye az EHSZ elüti mielőbb állítsák helyre a Kínai Népköztársaság (örvényes jogait az ENSZ- ben. Foglalkozott a kínai—indiai határvita kérdésével. Hangoztatta, hogy Nepál mindkét ország barátja és élesen szembehelyezkedett az úgynevezett „két Kína” amerikai politikájával. Csakravarti indiai küldött élesen vetette fel a kínai—indiai határvita kérdését, de ugyanakkor — az előző évekhez hasonlóan — kormánya nevében sürgette, hogy mielőbb állítsák helyre a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogait. Az indonéz delegátus a Kínai Népköztársaság ENSZ-jo- gainak helyreállítása mellett foglalt állást. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője megdönthetetlen tényekkel és világos példákkal alátámasztott beszédében lesújtó bírálatot mondott az amerikai küldöttség ama alaptalan okfejtéséről, amellyel megkísérli leplezni Washington agresz- sziv eljárását. Stevenson — mondta Zorin — a Biztonsági Tanács előző ülésen mondott nyilatkozatától eltérően ezúttal meg sem kísérelte igazolni azt az álláspontját. amelyet az Egyesült Államok elfoglalt a Kuba és a Szovjetunió állítólagos agresz- szív szándékaira vonatkozó kérdés felvetésének meeindok- lásánál. Stevenson egész beszéde védekező jellegű volt. Arról próbálta meggyőzni a Biztonsági Tanácsot, hogv a világszerte komolv válságot okozó amerikai eljárás valamiképpen indokolt. Az. amerikai ENSZ-fődelegátus azt próbálta bizonygatni, hogy az Egyesült Államok nem tehetett mást, mint, hogv megkezdje az önkényes blokádot és kalózakcióit a tengeren. És nem járhatott el másként az Amerikai Államok Szervezete sem. mint ahogy — éonen amerikai nyomásra — tett. A szovjet küldöttség — folytatta Zorin — már első megnyilatkozásában világosan rámutatott, hogy rém a támadó f«*irw«*rek Kubába szállításának ..megdönthetetlen tényei”, hanem az Egyesült Államok támadó akciói okozzák a problémát. Amikor viszont az Egyesült Államok megkísérelte e provokációs intézkedések végrehajtását. a világ közvéleménye, az ENSZ-tagállamok felháborodott többsége komoly nyomást gyakorolt az Egyesült Államokra és más nyugati küldöttségekre. Ezután Stevenson kormányának utasítására kénytelen volt hangot változtatni. Mai hangneme már különbözik az előzőtől. A nyugati szövetségesek, jóllehet hangoztatják függetlenségüket, kénytelenek a Washington diktálta iránvzatot követni. A nyugati tömbtől nem függő országok képviselői tegnap kijelentették. hogv a blokád tör- vénvt.elen eljárás. E küldöttek amellett foglaltak állást, bogi' Kuba a masa belátása szerint építheti ki önvédelmét. Ugyanakkor nvíltan elítélték az Kgvesült. Államok agresszív el járását és nemcsak a maguk, hanem a katonai tömbökhöz nem tartozó több mint négy- ven ország nevében is beszéltek. Állásfoglalásuk arra késztette az Egyesült Államokat, ogy elgondolkodjék további lépéseiről. Amikor Stevenson vádolni próbálta a Szovjetuniót, ezek a küldöttek mind felhívták a figyelmei az Egyesült Államok eljárásának indokolatlan, provokációs jellegére. Kennedy elnök október 22-i nyiitotitoozaitáibam. ikijelentette — folytatta Zorin —, hogy az utóbbi heteikben tudomására jutott: „megdöniHhetetüan tények” szerint Kubában olyan támaszpontok vannak, amelyekről nukleáris csapást mérhetnek a nyugati féltekére. Az első ilyen „megdönthetetlen bizonyítékokat” október 10-án kapta. Két nappal később az amerikai elnök fogadta Gro- milko külügyminisztert. Mért nem akarta tehát tisztázni ezt a dolgot Gromikóval? Azért — hangsúlyozta Zorin —, mert az amerikai központi felderítő szolgálat hamis adatain kívül egyetlen tény sem áll rendelkezésére, ha akadtak volna megdönthetetlen tények, akkor azokat a legelemibb logikai következtetés szerint is elő kellett volna hozni. Ez a mostani nyugtalan időkben normális követelmény az államok közötti kapcsolatok terén. Kennedy október 18-án nem hozott fel egyetlen tényt Síeveusonnak nincsenek érvei Zoi'in élesen elítélte és leleplezte a Russel-levélre küldött Hruscsov-válasz hamis tálalását, amire Stevenson vállalkozott. A Szovjetunió képviselője idézeteket közölt Hruscsov válaszából, amit áthat a világbéke fenntartása iránti gondoskodás. Ezután Zorin felolvasta azt a válaszlevelet, amelyet Hruscsov U Thant ügyveztő ENSZ-főtitkárnak küldött. Az ülésen másodszor felszólaló Stevenson nem tudott egyetlen komoly érvet sem felhozni a Kennedy elnök és Gromiko külügyminiszter között folyt tárgyalások idején kifejtett tisztességtelen amerikai diplomáciai játék megindokolására. Nem tudott mást tenni, mint patetikus látványos jelenetekhez folyamodott a Biztonsági Tanács ülésém Az amerikai küldött még a vádló pózát is megpróbálta felvenni és legalább is demagóg kérdéseket igyekezett a Szovjetunió képviselőjéhez intézni. Nem vagyunk amerikai bíróságon emlékeztette Zorin az amerikai küldöttet — és nem válaszolok áz ön ügyészhez illő kérdéseire. Stevenson azonban folytatta a komédiát. Utasítására behozták a Biztonsági Tanács üléstermébe az amerikai központi felderítő szolgálat hamisítványait. Az amerikai küldött ezután felolvasta az amerikai kémszolgálat e hamisítványokhoz fűzött „magyarázatait”. Zorin emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy az amerikai küldött már egy- izben bemutatott az Egyesüli Nemzetek Szervezetében fényképhamisítványo- kat, az amerikai központi felderítő szolgalat Kuba- ellenes készítményeit. Heti külpolitikai összefoglalónk Az elmúlt hét igen gazdag Volt külpolitikai eseményekben. Az ENSZ-ben megkezdték a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogainak hely- beállításáról szóló vitát. Gro. hliko szovjet külügyminiszter tanácskozott Kennedy amerikai elnökkel a nyugat-berlini helyzetről, majd hazatérőben rövid időt töltött Berlinben, az NDK fővárosában, ahol fontos eszmecserét folytatott ugyanerről a kérdésről. Az elmúlt héten fejeződtek be a Német demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság ve- tetőinek Berlinben folytatott Megbeszélései, amelyek mindkét fél véleménye szerint fontos mérföldkövet jelentenek a két ország baráti kapcsolatainak történetében. Jemenben folytatódtak a harcok a köz- társasági és az imperialisták támogatta reakciós erők köpött Minden jel arra mutat, hogy a köztársasági erők súlyos csapásokat mérnek a betolakodókra és a velük szövetséges monarchistakra. A Távol- Keletről érkező hírek arról számoltak be, hogy az imperializmus g3Tarmati megosztó politikájának maradványaként Meglévő és még mindig megoldatlan határkérdés miatt incidensek törtek lei a kínai— indiai határon. A kínai kormány nyilatkozatban hívta tel India kormányát, kormányfői szinten vitassák meg és oldják meg a határproblémákat. A világközvélemény érdeklődésének középpontjában azonban az elmúlt napokban nem ezek a kérdések álltak, hanem a Kuba ellen elrendelt amerikai tengeri blokád, s az ennek következtében kialakult, az egész világ békéjét és biztonságát fenyegető helyzet, Kennedy kihívása nemcsak Kuba ellen irányul Az Egyesült Államok imperialista körei a kubai forradalom győzelmének első pillanata óta arra készülnek, hogy eltiporják, megsemmisítsék ezt a forradalmat. S Kennedy elnök, aki annakidején, még szenátor korában meglehetős élességgel bírálta az akkori amerikai kormányzat ostoba kubai politikáját. 1901-ben nem riadt vissza attól, hogy elősegítse az első inváziót a forradalmi Kuba ellen. Ez a támadás kudarcba fulladt, s azt hitte volna az ember, hogy ez némi tanulságul szolgál majd a forrófejű jenkiknek. Sajnos nem így történt. Kennedy elnök a napokban újabb agressziós lépéssel tetézte az amerikai imperializmus Kuba- ellencs tevékenységének hosz- szú sorát: haditengerészeti, blokádot rendelt el Kuba ellen. A blokád indokolása szinte páratlan az ilyen Cselekmények magyarázatának történetében. Az amerikai elnök szerint a kis Kuba veszélyezteti a hatalmas Egyesült Államok és az egész amerikai földrész létét. S e veszély forrása a Kuba által vásárolt szovjet fegyverekben van. Ezt mondja az amerikai elnök, de vajon ez-e az igazság? Távolról sem! Egészen másról van szó. Megfigyelők egyáltalán nem tekintik meggyőzőnek Kennedy érvelését. Annál gyakrabban hivatkoznak arra a jogos feltevésre. hogy Kennedy a képviselőházi választások előtt elvtelen engedményt tett az ul 1 ra-reakciós j óbból dal nak, ezek követelésére rendelte el a blokádot. A presztízsére oly hiú elnök ezzel a lépésével önmagát hazudtolta meg, hiszen alig néhány héttel előtte jelentette ki, hogy véleménye szerint Kuba nem rendelkezik „jelentős offenzív képességgel”, annak ellenére, hogy a Szovjetunió katonai segítséget ad neki. De téved az, aki azt hiszi, hogy az amerikaiak agressziós kihívása csupán Kuba ellen irányul. Kennedy lépése megfelel az amerikai imperializmus ama elképzelésének, hogy előbb-utóbb valamiféle „erőpróbára” kell kényszeríteni a Szovjetuniót, s ilymódon megállítani a szocializmus előretörését szerte a világon. Az amerikai elnök sohasem titkolta, hogy ha már az Egyesült Államok nem képes visszaszerezni korábbi világuralmi pozícióját, legalább azt szeretné elérni, hogy megtarthassa jelenlegi állásait. S mondjuk ki úgy, ahogy van, a kubai forradalom súlyos csapás Kennedy e reményére, A szovjet kormány ismét megvédte a béliét A szovjet kormány magabiztos józanságot és erőt sugárzó válasza kiábrándítóan hatott azokra, akik azt remélték, hogy most már csak napok kérdése a háború kitörése. A háború nyugati megszállottjai lélegzetvisszafojtva várták, mikor dördül el az első ágyúlövés az Atlanti-óceánon. Az amerikai kormány gyors egymásutánban hozta meg katonai intézkedéseit, s mit tett Hruscsov szovjet miniszter- elnök? A Szovjetunió béke- szerető politikájához híven javasolta, tartsanak csúcsértekezletet, lövöldözés helyett, tárgyalások útján oldják meg a problémákat Sőt, a szovjet kormány elfogadta az ENSZ ügyvezető főtitkárának ama javaslatát is, hogy két-három hétre szüntesse be Kubába irányuló fegyverszállításait és kezdjen lárgyalásókat az Egyesült Államok kormányával. Ezzel a Szovjetunió olyan bölcsességről és rugalmasságról tett tanúbizonyságot, amely kivívta az egész világ elismerését. Ennek az osztatlan elismerésnek adott hangot lord Russel, amikor kijelentette: Hruscsov érdeme lesz, ha sikerül elkerülni az atomháborút. Véleményünk szerint az amerikai imperializmus által Kuba körül kirobbantott válság túl van a legveszélyesebb ponton. Reméljük, hogy a világszerte tapasztalható általános tiltakozás, a Szovjetunió, a szocialista tábor és a világ békeszerető népeinek figyelmeztető hangja meghátrálásra kényszeríti az amerikai imperialistákat. Az elmúlt néhány nap megmutatta, hogy a béke erői fölényben vannak a háború erőivel szemben, s hogy a népek egyesített akarata le tudja fogni az agresszorok kezét. Tanulságul szolgálhat ez Kennedy elnök számára, akinek még a legvadabb reakciós hisztéria közepette sem szabad megfeledkezni az általa oly gyakran forgatott Biblia egy kitételéről: — Aki szelet vet, vihart arat! Azokat azonban hamarosan maga az amerikai sajtó leleplezte. Milyen értékük van ezeknek a fényképfelvételeknek? — vetette fel a kérdést Zorin. Aki egyszer hazudott, annak másodszor már nem hisznek. Sokkal jobb véleményem volt önről, de sajnos, tévedtem. Feltevésem szerint mindezek a bemutatók és kiállítások az Egyesült Államok arra irányuló törekvéseit bizonyítják, hogy elterelje a Biztonsági Tanács figyelmét a fő kérdésnek, a nemzetközi jog amerikai megsértésének és a blokád hadieselekmény- nek számító bevezetésének megvitatásától. Zorin emlékeztetett kormányának nyilatkozatára, melynek értelmében a Szovjetuniónak nincs szüksége arra, hogy nagyerejű rakétáit és rakétahordozóit más országokban, például Kubában helyezze el, enélktil is vissza tudja vern; az agresszor támadását. Stevenson ellenállásba ütközve, hangot változtatott és indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács lásson munkához Meg kell próbálni a béke megmentését — mondta —, s mi hajlandók va* gyünk ezt megtenni; A Biztonsági Tanács üléséi! ezután az ENSZ és Ghana kép^ viselői üdvözölték Hruscsov és Kennedy U Thant-nak küldött válaszát, sem, október 22-ém pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok szovjet hajókat fog elsüllyeszteni. Vajon, ez helyes eljárás? Ez útonállás, de ilyen útonéillással nem lehet politikáit folytatni. Nem ok nélkül írja ma a kellő tapasztalatek- ; kai és tájékozottsággal rendel- I kező Lippmamm amerikai újságíró az elkövetett hiba veszélyét abban látja, hogy Kennedy elnök csütörtökön, amikor találkozott Gromikóval és már rendelkezett kubai ra- kétatáimaszponit építésére vonatkozó adatokkal, nem fedte fel ezeket az adatokat Gromiko előtt. Ez — írja Lippmann — a diplomáciai módszerek feladását jelenítette. ön, Stevenson úr, azt mondja, hogy a „békés csendes diplomácia” híve. Hogy áll ön tehát ezzel a diplomáciával? Hol van az? Ezen kívül — folytatja Zorin — Kennedy elnök Gromiko- val folytatott beszélgetése alkalmával arról igyekezett biztosítani a szovjet külügyminisztert, hogy nem terveznek semmiféle akciót Kuba éllen, és hogy hitelt ad azoknak az értesüléseknek, amelyek szerint Kubában, nincs támadó fegyver. Ez kettős könyvelést jelent: ön félrevezeti saját népét, az egész világot. Az elmondottakból látható — folytatta Zorin —. hogy az Egyesült Államok kormánya tudatosan mérgesíti a válságot, szándékosan feszít elő provokációkat. És ön most hamisítványokon kívül nem terjeszthet elő bizonyítékokat. így nem lehet politikát folytatni. Ez katasztrofális következményekkel járhat. A válságot ais USA okozta [ szólalt az Egyesült Államok, Kuba és a Szovjetunió kép- 1 viselője. A TASZSZ az alábbiakban részletesen beszámol I Zorin beszédéről. New York (TASZSZ) 1 A Biztonsági Tanács csütörtök délután, magyar idő sze-! rint az esti ülésén a kubai | kérdés megvitatása során fel-1
