Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 19G2. október 27. A Borsod megyei pártértekezlet munkája (Folytatás a 3. oldalról.) mellett igán fonitos az álliatáil- lomiány minösiégénak javítása. Be keiül vezetaünlk a nagyüzemi tenyésztési és tartási módszerek^, például: a borjú táp etetését, az itatásos borjúneve- lést, a iiövenidék-iszairvasmü'r- hákiniáil a sziaibaidtairtásos felnevelést'. Az ál&attenyésatés fejlesztésénél is szem előtt kéül, tartami a termelés szakosítását, arra kéül törekednünk, hogy a második ötéves tprv végére toialtelkuljamoik a legjobb tejtermelő, legtöbb húst adó üzemek körzetei. A háztáji gazdaságok árutermelésére a jövőben is nagy gondot Íveli fordítanunk, ennek érdekében is teljes egészében.. biztosítaná keli a háztáji állatállomány aib-rakszük- ségletót. A tél előtt állunk és az állatállomány áttcleltetése gondjaink közé tartozik. A második száraz esztendő Borsod megye minden tsz-éhen a takarmányozásnál nagyfokú takarékosságot, gondos adagolást, jó beosztást követek A gyenge, termelős&övetkexetek m eg erős í i énéért Falusi politikai munkánkban jelenleg és az elkövetkező években a legtöbb erőt a gyenge ísz-elc megerősítésére fordítjuk. Az elmúlt évben a tsz-ek 41 százaléka zárt .mérleghiánnyá!. A rendkívüli aszályos időjárás, st az alacsony szinvortaiű vezetés mlaJtt a Isz-tálgok a tervezett munkaegység értéket nem értók ok. 1962-ben a gyenge tsz- ek tjtegszüárdításái'a államunk többmilláó forintot fordít: 1Ü9 tsz részesült álltaim támogatásban, 179 szakember részére pedig állami fizetést biztosított. Ezeket a tónyeket azért soroljuk fel, hogy aláhúzzuk a megyei és járásii pártvezetés, az állami mezőgazdasági irányító apparátus feíelősségót. Ügy kell dolgoznunk, hogy saját urölésBÍtése.inkibői és az állam ■ támogatásával a gyenge tsz- éluét 2—3 éven belül az átlagos gazdaságok sziíinvomalána emeljük. A mezőgazdaság irányításúban dolgozó minden, felvtárs- nak jól meg kell értenie,, hogy tsegé'lyelck'el, az esedékes költségek átütemezésével, pillanatnyi segítséget lehet adni, tüzet lehet diteni, de tartós eredményt a .mezőgazdasági termelés, a gazdálkodás jó megszervezésével lehet csuk elérni. Több évi tapasztalatunk igazolja, hogy a gyenge lsz-ek megerősítése legeredményesebben a termelés gyors- ütemű fejlesztése útján valósítható meg. A termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének útjában több akadályozó tényező van: Elsőnek említsük meg a régi egyéni gazdálkodás módszereihez való görcsös ragaszkodást. amely útjában áll az új, nagyüzemi agrotechnikai módszerek bevezetésének. A nagyüzemi táblán például rossz nézni is a kupacos trágyázást, vagy a gépek korában a kukorica töltögetósét. Nem tudtunk lényegesen előbbre menni a lucerna állványos betakarításában, mert visszatart az „Árpád korabeli” betakarítási módszer, vagy például az ösz- szes kapások termelésénél a gépi nagyüzemi művelés lehetővé teszi a tőszámok növelését — ebben 25—30 százalék terméstöbblet tartalék rejlik', de a megszökött főszám itt is gátló tényező. A gyenge tsz-ek fejlődését gátolják a munka szervezésében, a végzett munka díjazásában, az anyagi ösztönzések alkalmazásában meglévő fogyatékosságok, sőt hibák. Nemcsak a kezdeti lépések nehézségedről, az újtól való félelemről és tapasztalatlanságról van szó, hisz atsz-etoben sok nagyszerű kezdeményezés született. — A cigándi „Petőfi”, a vily- vitányl „EzüatlkalLásiz”, a szemt- istváni „VII. Páirtlkonigresszus”, az ectelényj „Alkotmány” Tűzben. — az anyagi ösztönzésinek több változatos formája alakult ki. Például, a cigándi, a szenilis tváni tsz-ekben bevezettek a péiizbeni munkadíjazást saját pénzeszközzel, a viilyvi- tányj tsz-nek ugyanehhez állami segítséget nyújtottunk. A i tapasztalatok igen pozitívak, a rendszeresen, kifizetett — élőre meghatározott összegű 1 munikadij biztonságot ad a szövetkezeit: tagjainak, javítva a munkához való viszonyt. Az edelenyi Aüiko tmányban a' munkaegység mellett a megtermelt és a terven felül elért eredmény bizonyos százalékát adják ki a tagoknak. Szövet- kezeteinkniek több mint 50 százaléka ez évben már műiden hónapban fizetett előleget. A rendszeres előlegfizetés az anyagi ösztönzés egyik igen fontos formája. Meg kelt azonban mondanunk, hogy a tsz-ek döntő többségében az anyagi őszien- Ma eszközéhez még nem nyúlnak kellő bátorsággal. Ez a bátorság hiányzik, a megyei és a járási mezőgazdasági irányító szervekből is. Szükséges tanulmányozni, s a lejtős területeken működő tsz-eik vezetőivel, tagságával sokat: tanácskozva, a munkadíjazás új formáit, ösztönző módszereit kell kidolgoznunk. Néhány tsz-ben, például a vilyvitiányi „Ezüst- ikalá.-sz”-bain jól bevált módszeréket már a tél folyamán széles körben kell ismertetni. A tsz-ek megszilárdítását és a gyenge tsz-ek megerősítését akadályozzák az olyan jelenségek,' mint a rolconi összefonódás a. vezetésben, a sógorság- komaság, amely egymásnak sok mindent elnéz, vagy a borbarátság, mely sok lazaságnak, szabálytalanságnak forrása. Például a szemdrői „Szabad Föld” Tsz-ben. nagy a rokoni összefonódás, a zalkodi „Kossuth” Tsz vezetői a szövetkezeti tulajdonhoz nyúltak, a tiszabábólnai „Rákóczi” Tsz- ben pedig az elnököt kiskirá- lyoskodása miatt, le kellett váltani. Sok problémát okoz a háztáji gazdaságok alapszabályel- lenes kialakítása, is. Ezen belül elsősorban a zárt kertek okozzák az egyes rétegek között az ellentéteket, mivel egy- egy tagnak két-három holdja is van a zárt kertben. Az itt végzett munka leköti idejüknek jelentős részét, a közös- ben alig dolgoznak, jövedelmük mégis több. A háztáji gazdaságok méretei több helyen meghaladják a megengedettet, máshol a törvényes lehetőségek szerint nem adják ki a szövetkezetek egyes tagjai részére a megillető részt. Sok helyen, például nem érti meg a tagság a földjáradék fizetésének politikai jelentőségét. E kérdésekből sok vita fakad, különösen a gyenge tsz- ben, Ezek a vitáik a volt paraszti rétegeket nem hozzák közelebb egymáshoz, sőt egyes helyeken éppen a szembenállást erősítik. A gyenge tsz-ek, vagy egyes fogyatékosságok a szervezésnél becsúszott hibákat is eszünkbe juttathatják. Az új agrotechnikai eljárások lassú meghonosodáséban a politikai meggyőzés és a szakpropaganda gyengesége mutatkozik meg. Egyes járási pártértakez- letóken bírálták a megyei és járási pártvezetést azért, mert nem ad kellő segítséget, a tsz- pártszervezeteknek. Joggal bírálták, mert nem harcolunk eléggé az elten a gyakorlat ellen, hogy a megyei és járási párt és állami vezető munkatársak inkább a tsz-ek gazdasági vezetőit: keresik fel, s nem a pártvezetőséget, nem a pá-rt- ti.tlkárt. Ezért a tagság és a párt vezetősége saraiban olyan is akad, ak:i nem eléggé aktív, egyesek nem állnak ki kellő határozottsággal a gazdaság- politikai feladatok mellett. Mit tehetünk a gyenge termelőszövetkezetek érdekében? Mi legyen a segítés módja? Tanítani, nevelni kell a termelőszövetkezetek gazdasági és pártvezetőit • a nagyüzemi gazdálkodás módjára. Elő kell segíteni a munka legjobb módszereinek elsajátítását Ezért rendszeres tapasztalatcserék mellett olyan légkört kell kir alakítani, hogy a legjobb tsz segítse a gyöngébbet, a gyönge tsz pedig tanuljon a legjobbak tapasztaladból. Ott, ahol az előrehaladás, a vezetés színvonalának emelése megköveteli, személyi erősítéseikkel. i® segíteni kell a gyorsabb megszilárdulást. Az elmúlt három évben sok ezer szálból fonódott még erősebb szövetség a munkásosztály és a tsz-parasztság között. Miskolci, ózdi. vasasok, bányászok és' a munkásosztály más fiai1 vettek részt a. parasztság meggyőzésében, és azóta is patronáló munkával, rendkívül nagy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítéséhez. Mivel segítheti leghatékonyabban most a munkásosztály a testvéri paraszti osztályt? A legnagyobb segítséget azzal adja, ha a nagyüzemi gazdálkodás útján, járó parasztságot megtanítja a nagyüzemi munka szervezettségére, az ipari üzemek szocialista fegyelmére, munkamoráljára, a szocialista tulajdonhoz való helyes viszonyra. A munkásosztály helyes. politikai segítsége a tsz- ek gazdaságii , megerősödését, segíti elő, gyorsítja meg. Nagy segítségeit adnak, és adhatnak a gépállomások. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi kitaposott: útjának beírni tatásával, példájával segítheti a gyenge tsz-eket a megye. 13 állami gazdasága. Nem arról van szó, hogy talán már minden jó lenne állami gazdaságaink munkájában, hiszen. az önköltség csökkentésében. a jövedelmezőség növelésében még sok a tennivaló, de az állami gazdaságok szép eredményeket: értek el például a búzatermesztésben, szairvasmarhaáilományuk 3 év alatt egyharmaddai nőtt és sertésállományukat is háromszorosára emelték. Az állami gazdaságok sok szép nagyüzemi eredménye, a maigasfokú gépesítés, az új agrotechnikai módszerek lehetővé, sőt szükségessé teszik, hogy most: a szomszédos gyenge tsz-ek segítői legyenek. Megkexd&döit as egységes paraszti osztály kialakulásának f&lyiimaíd •i-1 Elvtársak! Az egységes szocialista termelési viszonyok alapján a tsz-ek politikai, gazdasági és szervezeti megerősödésével a különböző rétegekből álló parasztságnál megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamata. Ez megmutatkozik a tagságnak a közös gazdasághoz való viszonyéban, a közös tulajdon védelmében és fejlesztésében, a közösségben végzett munka javulásában, a. politikai és gazdasági irányítás megszilárdításában. Ez a folyamat járásonként rendkívül differenciáit;, sőt tsz-enkent is másmás színvonalon áll. Az egységes paraszti osztály kialakítása nagy lépésekkel viszi előre a falun végzett politikai nevelő munkánk, a tsz- parasztság öntudatának állandó emelését. A tsz-tagsá.g át- nevetlése. a régi egyéni tulajdonból fakadó gondolkodási mód megváltoztatása hosszú, szívó® politikai munkát követel. Még valamit: nagyon nagy türelmet! Minden tsz-tagban erősíteni kell a nagyüzemi gazdálkodásba vetett bizalmat, saját tapasztalaitokat kell szereznie a szocialista gazdálkodás előnyeiről, fölényéről. Erősíteni kell. a szocialista gazdálkodás minden új vonásét a falu életében. Az egységes paraszti osztály kialakításában, jelentős szerepe van a munka, szerinti elosztás szocialista elve alkalmazásának. Ezt az elvet a tsz-ek.többsége helyesen alkalmazza, mintegy 60—70 százaléka rends zeiiesen előleget oszt, ezzel növeld a tagság biztonságát. Helyes alkalmazása nemcsak a rétegeik közötti ehentmomdá- sotk felszámolását segíti elő, hanem gazdasági jelentősége is nagy. Az anyagi ösztönzés alkalmazása terén, vannak negatív vonások is, például nem terjesztik ki minden munkafolyamatra, nem 'alkalmazzák a vezetők és szakemberek részére. Ez évben jó néhány járásban sablonosán alkalmazták az anyagi ösztönzést. El kell érni, hogy a tsz-l-agok körében az anyagi ösztönzés szocialista elve minél' következetesebben érvényesüljön, hogy ne csak jutalmazná, hanem fegyelmezni is lehessen vele a közös munkát elhanyagoló tsz-tagokat. A sracialiarnusnak a falun bekövetkezett győzelme után a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése a párt-, tanács- és tömegszervezetek po- llitikai munkájának központi kérdése. A szükséges feltételeket meg kell teremtenünk. Az irányító szervek felelőssége nagy. Az eddigieknél több gonddal, célravezetőbben, eredményesebben kell segíteniük a tsz-eket. Közös üggyé kell tenni a.tsz-ek megszilárdítását. Fel kell tárnunk a mezőgazdasági termelés emelésének tartalékait Hz életszínvonal alakulása Az ip&ri üzemeink előtt álló feladatok végrehajtása, de különösképpen a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelésének biztosítása, iszorosan összefügg az életszínvonal fejlődésével. A taggyűléseken, a párt- értekezleteken és az egymás- közti beszélgetéseken gyakran szóvá tették az elvtársak az életszínvonal alakulását. Röviden foglalkoznunk kell ezzel a 'kérdéssel is. I Amikor étötóizinvonaüiról esik szó, a legtöbb ember a bérekre, az átlagkeresetekre gondol. Ezt vizsgálva azt látjuk, hogy a ■ munkások átlagbére 3 év alatt 1,5—2 százalékkal növekedett, Ezt a növekedést a zöldség-,és gyümölcsárak, a drágább piac elvitte, ezért a munkások reálbére csak kismértékben nőtt, vagy azonos szinten mozog. Ennél hűbb képet mutat a reáljövedelem alakulása, amely a keresők számának növekedésével függ össze. Borsod megyében az iparban dolgozó munkások és alkalmazottak száma, három év alatt 9290 lövői emelkedett. Ennek eredményeképpen csökkent az egy keresőre eső eltartottak száma. Három év alatt úgy alakult a helyzet, hogy az egy családtagra jutó nettó jövedelem 6—6,5 százalékkal növekedett;. Ezt nem lehet egy munkás borítékján lemérni, mért a keresők számának növekedésével a család jövedelmében jelentkezik, vagyis egy családban két borítékot visznek haza. A reáljövedelem növekedésé tükröződik a megye kereskedelmének forgalmában. A kereskedeleminek az elmúlt három évre vonatkozó adatai a lakosság jó életszínvonaláról tanúskodnak. A VII. kongreszszus óla Borsod megyében 25 százalékkal nőtt; a kiskereskedelmi forgalom, például a húsfogyasztás 24 százalékkal, a konzerváruk forgalma 210 százalékkal emelkedett. Az egészségügy dolgozói is azon munkálkodtak, hogy javítsák dolgozóink ellátottsági színvonaléit. A mezőgazdaság átszervezése után megyénk lakosságának 95 százaléka a társadalom-biztosítás' alá tartozik, 9-ről 11-re emelkedett az 1000 latosra jutó orvosok száma. Új rendelőintézetek épültek, 45 százalékká 1 növekedett a rendelőintézeti órák száma. Háromszázhatvamkett ö kórházi ággyal több áll rendelkezésünkre, minit 'h írnom évvel ezelőtt. Más adatokkal is bizonyíthatjuk. hegy mi itt Borsodban nem élünk rosszul. Ellenkezőleg: jól táplálkozunk, jól öltözködünk, jól élünk. Három év alatt 13 060 televíziót vásároltak megyénkben.. Elértük, | hogy minden. 15-ik családnak j van televíziós -készüléke, künden 7-t'k család mosógéppel rendelkezik. Az elmúlt három évben minden, nyolcadik csa- S Iád vásárolt egy-egy garnitúra bútort. Hatnom év «lati; 16 000 lakást építettünk fel. Ez azt jelenti. hogy minden hetedik család új lakásba költözött. 1961-ben, - tehát egy év alatt 350 személygépkocsit vásároltak ■ megyénkben. Még egy tényt említünk-, ami szintúgy az életszínvonalról tanúskodik. 1962. szeptember 30-án. megyénk dolgozóinak 390,8 millió íorinit megtakarított, pénze sőit az OTP-nél. Egy év alatt 40 millió .forinttal növekedett a megyében a betétállomány. Mindezek a tények arról beszélnek, hogy a borsodi emberek szivük mélyén meg vannak elégedve, nyugodtan terveznek a kővetkező esztendőkre. Nehézségeinket is figyelembe véve állítháitjuk, hogy az utóbbi három évben, ha nem is sokat, de emelkedett megyénk dolgozóinak életszínvonala. A kétségtelen és jellemző fejlődés persze nem takarhatja el tényleges gondjainkat, azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldanunk, hogy a megye dolgozói még nyugodtabban él jenek. Miskolcon, még sok a lakásgondunk. Néni kielégítő a városban, de ugyanígy Ózdon sem a zöldség- és gyümölcs-ellátás. Növelni keli a lakosság közvetlen szükségletét kielégítő helyi-ipart szolgáltatásokat Tovább kéül javítanunk dolgozóink egészség- ügyi ellátottságát, növelni kell: az orvosok és a kórházi ágyaik számát. Lassú a kereskedelmi hálózat fejlesztése számos új lakótelepen és a bányavidékeken. A kereskedelmi ellátottság nincs mindenütt megoldva. Elhanyagolt: a kisebb községek íöld- müvess-zö'vetkezeti bolthálózata. Miskolcon a vendéglátóipart bolthálózat 70 százaléka ma is italbolt, a tanácsi vendéglátóipar 197 egysége közül mindössze három éri él a II. osztályú színvonalat- Javítanunk kiéli a kereskedelmi munka színvonalát, terjeszteni kell a fejlettebb, kultúráltább kereskedelmi formákat Az italboltokat kis éttermekké kell alakítani, városom, és falun egyaránt Bárki, aki 'Miskolcon, vagy ■bárhol Borsod megyében a gyorsabb növekedés lehetőségét vitatja, vegye figyelembe, hogy ezekben aiz években a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a korszerű mező- gazdaság megteremtése sok anyagi eszközt követett, hozzájött a honvédség beruházása, amely szinten a fogyasztás összegei böl vont. el anyagi erőket. pénzt. Ezt: nem szabad figyelmen kívül hagyni: hozzá- lartoznaik azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az utóbbi években nálunk történtek. Elvtársaik! Megállapíthatjuk, hogy gazdasági életünk, az ipari és mezőgazdasági termelés. a közlekedés és a 'kereskedelem, megyénkben is szilárd alapokon, egészségesen fejlődik. Minden felitétel biztosítva van ahhoz, hogy a gazdasági építő, alkotó és szervező munkában mutatkozó, s a párlérle- kezietünik elé , terjesztett fogyatékosságokat megszüntessük, és megyénk nagyobb eredménye kkel járulhassa n hozzá, szocialista népgazdaságunk erősítéséhez, a második ötéves tervben reánk háruló feladatok megoldásához. A politikai és kulturális élet egyes kérdései Kedves Elvtársak! Rátérünk a politikai és kulturális éld egyes kérdéseire. Az eszmei-kulturális fejlődésre megyénkben is az a jellemző, hogy a tanulás kezd ncpmozgalommá válni. Széles körben emelkedik a műveltségi színvonal, erősödik az emberek szocialista gondolkodna, tudata, erkölcse. A szocialista meggyőződés mindmkább befolyásolja, formálja a cselekvést, a termelést, az alkotó munkát. Megmutatkozik ez többek között a szocialista brigádmozgalom fejlődésében, az önkéntes ifjúsági iáborok sikerében, számos pártonkívüli dolgozó közéleti aktivizálódásában. A tudomány és a technika világméretű forradalma, a szocializmus teljes felépítése hazánkban kötelességünkké teszi az általános műveltség állandó gyarapítását, gazdagítását, a szakemberképzés erőteljes fejlesztését- az eszmei-politikai színvonal emelését. Megyénkben különös figyelemmel kell lennünk a fejlődő vegyipar és a szocialista mező- gazdaság számottevő szakem- borszükségletének a kielégítésére. a falusi lakosság szakmai művelésére, a korszerű mező- enzdasáeí ismeretek széleskörű el téri esetésére. Kulturális-ideológiai munkánk fö -területe a közoktatás. Borsodban is megkezdtük az új, szocialista szellemű és felépítésű iskolarendszer kialakítását. Dolgozunk azoknak a feltételeknek megteremtésén, amelvek az oktatási reform megvalósításához szükségesek. A tanulás általánossá válásának folyamatát jelzi: az a tény. hogy az általános iskolások 83 százaléka tamil tovább megyénkben technikumokban gimnáziumokban, inaritnnúló intézetekben. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagynunk. hogy még mindig szén számmal akadnak gyerekek megyerikben, akik nem végzik el az általános iskola 8 osztályát. KISZ- és úttörő szervezeteinknek hatékony segít séget kell nyújtandók, hogy a tankötelezettségnek mindenütt érvényt szerezzünk. Ne legyen megyénkben egyetlen felnövő fiatal sem, aki ne fejezné be az általános iskolát. Párt- és szakszervezeti szerveinknek pedig legyen gondjuk arra. hogy azok a dolgozók, felnőttek, akik elsősorban a niúlt bűnei miatt nem juthattak hozzá az általános műveltség alapjaihoz, elvégezzék az általános iskola 8 osztályát. Az iskola és az óiét. szorosabb kapcsolatának elősegítésére a megyei és a miskolci gimnáziumi osztályok 80 szá- lékában folyik öt plusz egyes rendszerű tanítás. Az iskola cs a család mellett új nevelő tényezőként jelentkezik az üzem. a termelőszövetkezet, a munkásosztály, a tsz-parasztság. Az érintett üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben a dolgozók Munkamorálja, magatartása — ;ió, vagy rossz példa az ott gyakorlatozó fiatalok számára. A politechnikai oktatás számos nevelési és szervezési kérdést vet fel. Ezeknek a kérdéseknek a. megoldásával a tanulás és a munka egységének biztosítását és erősítését kell előmozdítanunk. A dolgozó fiatalok és felnőttek ezerszámra vesznek részt esti iskolákon és levelező oktatásban. Ezek a tagozatok eddig általában mechanikusan igazodtak a tanköteles korú gyermekek iskoláihoz Jó lenne. ha n pedagógusok és a művelődésügyi szervek főbbet fost- lalkoznának a felnőttoktatásban használható tananyagok, tankönyvek és módszerek nrobl "máival. A közoktatás kérdései mo- ! GVPY'lcbGn *1^ orrvc^vr) fr»p-1 , tn+iflk m fr/uV-ncM n I Irtásban rés'M V(kvm cír»lc*n?AVnt pártszervezeteinket. A legtöbb pártbizottság megvitatta a közoktatás problémait. A nevelés társadalmi üggyé vált Ebben is tükröződik a közoktatás fontos szerepe. Az a tény, hogy gazdasági-építő munkánk mellett a gondolkodás- és tudat- formálás feladatai állnak munkánk előterében. A gazdasági, politikai, társadalmi fejlődés magával hozta a kulturális igények növekedését. Megyénkben is, hogy, úgy mondjuk, keresett cikk: a könyv, a folyóirat, a napilap, a színház, a mozi, az ismeretterjesztő előadás, a zenei rendezvény, a-rádió- és televizió- müsor. Nagy számban jelentkeznek új olvasónak, tv-nézö- nek, a kulturális kincsek élvezőinek azok a parasztemberek, j akik a tsz-gazdálkodás útjára lépve eddig nem nagyon is- i mert. szabad időhöz jutnak, s : azt hasznosan, okosan szeret- ‘ nők eltölteni a maguk okulására. belső gazdagodására, gyönyörűségére. Az utóbbi években megyénkben egészséges művészeti, irodalmi éld bontakozott ki. A nép ügyét szolgáló alkotó munka értékes eredményeiről szólhatunk. Képzőméi vészeink sikeresen szerepeltek több országos kiállításon. sőt néhányuknak a műveit határainkon túl is meg- ismerték. Nagy látogatottság- t nak örvendtek a Miskolcon | megrendezett országos képző- : művészeti kiállítások, legutóbb i a borsodi képzőművészek gra• fi kai kiállítása. Az irodalmi élet pezsdülésé- re mutat a Napjaink című irodalmi lap megjelenése. Eddig megjelent, számai jó reményekkel biztatnak. Elsősorban a falusi dolgozók sokirányú kulturális érdeklí• dósét, általános műveltségük és mezőgazdasági szakmai ismereteik gazdagítását kell szolgáljunk a művelődési házaknak és a többi művelődési intezméftenfoilntns e ~ £í nlrlntort.l
