Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

Szombat, 1962. október 27. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A Borsod megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról.) tását, az ellátás színvanailá- mak állandó emólését. Az ipar szerkezeti formáinak továbbfejlesztésénél, például: a gépgyárak átszervezésénél is, nagy felelősség hárul a me­gyei pártbizottságra, s az egyes gyárak párt és gazdasági ve­zetőire. Alapos, körültekintő munkát kell végeznünk. Szem előli" kell tartanunk azt a fő elvet, hogy egyes lépések, vál­tozások, előségítik-e vagy sem a gépek, a termelőeszközök jobb, hatékonyabb felhaszná­lását. Minden átszervezés el­döntése után, sok figyelemmel kell gondoskodni az érintett dolgozók elhelyezéséről. Min­den szervezésit úgy kell végre­hajtanunk, hogy a termelő- munka zökkenőmentesen foly- lyók tovább, sót már az át­szervezést követő első hóna­pokban, kézzelfogható gazda­sági eredmények szülessenek. Az elmúlt években megyénk­ben jelentős beruházások va- ‘ Iósulitak meg, mint például Ózdion a Kohászati Üzemek rekonstrukciója, a Kazincbar­cikai Vegyiművek 100 százalé­kos bővítése, az idén elkészül a berenitei PVC üzem és a pernyebeton panelüzem. A megye ipari üzemei az elmúlt három évben közel 9 milliárd forint beruházást valósítottak meg. A legnagyobb beruházá­sok az elmúlt években és je­lenleg is a vegyiparban, foly­nak, ennek eredményeként hazánk új, korszerű vegyipari bázisa épül ki megyénkben. Rá ke® mutatnunk arra, hogy beruházásaink túl sokáig tartanak. A tervezéstől az üzembehelyezésóg, hosszú idő telik el. A tervezőknek és a kivitelezőknek arra kell töre­kedni ök, hogy új, korszerű gondolatokkal, ötletekkel, okos újításokkal és megoldá­sokkal olcsóbbá és gazdaságo­sabbá tegyék a beruházásokat. Ez többek között magában fog­lalja azt is, hogy lerövidítik a beruházásokra szánt időt. Tudttmássyofíahbftn sserreasük meg «s termelést! A műszaki fejlesztés és a beruházások sikeres megvaló- ; . za összefügg a politikai, a együtt .járjon a dolgozók lel­kesedésévé!. Ez azt jelenti, hegy m in-uen vezetőnek bizto­A tanácskozáson felszólalt Alfredo Manuel Grimon elv­társ is, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyik kubai hallgatója. gazdasági, a műszaki vezetés színvonalával. Feltételezi az üzemi dolgozók sok alkotó gondolatának: meghallgatását és felhasználását. A mii üzeme- ínifcbeip a gazdasági és politikai vezetés fejlődött, általában képzett, hozzáértő elvtársak kezében van. Riztositanunk ke®, hogy a vezetés színvo­nala állandóan emelkedjék és sítánia kell, hogy körülötte népgazdasági szemlélet, a fe­lelősségvállalás szelleme, az új iránti fogékonyság érvénye­süljön, s az üzem kapuin be­lül. példamutató munka foly- lyék. A vezetés színvonalához tar­tozik- és az élet egyre sürge­tőbben követeli, hogy tudomá­nyosabban szervezzük meg a termelési munkát. Itt a veze­tés szakmai és politikai felké­szültségi fokára is gondolunk. De arra is, hogy jobb kapcso­latot kell teremteni a tudomá­nyos intézetek és üzemek, az elméleti szakemberek és a ter­melés gyakorlata között. Ki- ! használjuk-e azokat a lehető­ségeket, amelyeket a Miskolci Műszála Egyetem magában hordoz? Vagy tegyük úgy fel a kérdést: érződik-e már a borsodi üzemek termelésében, hogy Miskolc egyetemi város? Valami kapcsolat van, kezd ez már kialakulni, az egyetem egyes tanszékei és az üzemek között. Feltétlenül érződik úgy is az egyetem szerepe, hogy egyre több műszála vezető ke­rül az egyetemről a borsodi üzemekbe. Kezdetnek jó, de meg ke® gyorsítani ezt a fej­lődésit Feltétlenül szükséges hogy az egyetem és az üzemek kapcsolata szervezetté váljék: ne csak egyes termelési felada­tok megvalósításával segítse a tudomány az ipart, hanem a fejlődés helyes irányának meg­határozásában, a távlati terve zésben, a világszínvonal köve­telményeinek teljesítésében, a termelési folyamatok tudomá­nyos megszervezésével. Hogy mennyi tartalék rejlik a miskolci egyetem, a műszaki tudomány és a borsodi, nagy­szerű, szakképzett munkások alkotó összefogásában, azt ma penki sem tudja számokkal megmutatni, de biztosak lehe­tünk benne, hogy ennek segít­ségével a munka termelékeny­ségében, az önköltség alakulá­sában jelentős lépésekkel me­hetünk előre, eredményeseb­ben valósíthatjuk meg a párt határozatait a borsodi me­dence ipari üzemeiben. Ennek az alkotó együttműködésnek a munkásosztály megteremtette a lehetőségeit. összegezve: További erőfe­szítésekre van szükség, hogy megyénk ipara maradéktalanul teljesítse 1962. évi termelési terveit. Azon kell dolgoznunk, hogy tovább javuljon a terme lékenység, még nagyobb ered ményeket érjünk el a korszerű technika elterjesztésében, a műszaki fejlesztésben, emel kedjék a gazdasági-, műszaki vezetés színvonala, gondosan oldjuk meg beruházási felada­tainkat. Minden feltétel rendelkezé­sünkre áll ahhoz, hogy me­gyénk ipara még sikeresebben, eredményesebben tölthesse be fontos szerepét II. ötéves ter­vünk végrehajtásában, népgaz­daságunk fejlesztésében. kenyérgabona • tervünk 85—86 százalékát vetettük el. A leg­jobb munka az állami gazdasá­gokban, a mezőkövesdi, szeren­csi és encsi járás tsz-eiben folyt., A legjobban a miskolci, a Csáti járás gazdaságai marad­tak cl. mes volna elgondolkodni azon, vajon KISZ -szervezetei rok nem vállalhatnák-e minden falu­ban a legelők gyomtalanítását, ápolását, az öntözés fölötti védnökséget. A másik út: az ébraktakar- mány termelés növelése. A fő abraktakarmányt a ku­korica adja. Megyénk paraszt­sága sok évtizedes gazdag ta­pasztalattal, szaktudással ren­delkezik a kukoricatermesztés­ben. Minden községben, értel­ei szép, ; kiemelkedő ©redm ' nyakét. Ezek figyelembevé!: Lével, a kukoricaterm-esztés r nagyüzemi módja lehetővé Szocialista mezőgazdaságunk Elvtársak! Az elmúlt pártér­tekezlet óta a legmélyebb vál­tozások a falu életében mentek végbe, a legnagyobb forradal­mi események a mezőgazda­ságban játszódtak le. Pártunk VII. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban, a dolgozó parasztságot vezessük a szoci­alizmus útjára. Ezt a feladatot Borsod megyében sikeresen végrehajtottuk. A megye dol­gozó parasztsága szocialista termelési viszonyok között dol­gozik és szorgalmas munkával új életünket építi. A borsodi földek jellemzője, hogy létrejöttek és évről évre fejlődnek a mezőgazdaság szo­cialista nagyüzemei. A tsz-ek politikai és gazda­sági megszilárdulásának folya­mata sikeresen megy előre. Évről évre javul a tsz-vezetés. A tsz-ben szorgalmas munka folyik. Egyes munkáltat, mint pl.: az aratást, a cséplést, vagy most az őszi vetést'1 időben és egyre jobb minőségben végzik el. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben kezdeti lé­péseket tettünk a nagyüzemi, belterjes gazdálkodás útján. Ehhez kormányunk egyre jobb feltételeket teremt, pl: a mi megyénkben is rohamosan nő a gépállomány — 4 éve 466 kh. szántóra jutott egy traktor, ma 215.kh-ra. — A növényter­mesztésben növekszik a mű­trágyafelhasználás, a talajjaví­tás, a vegyszerek alkalmazása: új agrotechnikai eljárások ho­nosodnak meg. , A szervezéssel egyidőben és azóta az állattenyésztésben le­raktuk a nagyüzemi szarvas- marha-, sertés- és baromfite­nyésztés alapjait A szarvas­marhaállomány csökkent, a sertés 1953-évhez viszonyítva 18 százalékkal növekedett, az 1958. évi létszámmal azonos szinten van, a juhállomány 28,7 százalékkal több, mint 1959. előtt volt. A mezőgazdasági tulajdon- viszonyokban és a termelési módban végbemenő változások általában kihatnak a termelés­re, átmeneti visszaeséseket okpzhatnak, de dolgozó pa­rasztságunk úgy hozta létre a mezőgazdaság szocialista nagy­üzemeit, hogy ezzel egyidőben a mezőgazdasági termelést is fokozta. Sikerült emelni a me­zőgazdasági termelést, bár nem értük el a kívánt eredményt, mert az 1960-as év esős és ár­vizes volt. Az 1961. év rendkí­vüli^ szárazsággal sújtotta a mezőgazdaságot, ez az idén is folytatódott. Borsod megyében ez az első év, amikor az egész mezőgaz­daságban nagyüzemi termelés folyik. A megye ez évi áruér- tékcsítési tervét eddig 73,6 szá­zalékra teljesítette szeptember végéig: a kenyérgabonából 5 952 vagont vásároltunk fel, ez 100,3 százalékos teljesítésnek felel meg. Ez 2 649 vagonnal több, mint az 1959. évben fel­vásárolt kenyérgabona. A hí­zottsertés felvásárlást 78,4, a vágómarháét 79,3, a baromfiét 92,7 százalékra teljesítettük. Természetesen vannak cikkek, amelyekből az aszály miatt árukiesések vannak, pl; bur­gonya, gyümölcs, tojás. A gazdasági megerősödés folyamata együtt megy végbe a tsz-ek politikai megszilárdítá­sával. Ügy van ez elvtársak, hogy abban a tsz-ben, ahol jó hoz­záértéssel gazdálkodnak, jő a vezetés, — a tagok jó kedvvel dolgoznak, a politikai hangu­lat jó. És fordítva: ahol jó po­litikai munka folyik, ott javul­nak a gazdasági eredmények. A gazdasági és politikai meg­erősödés egymásba kapcsoló­dik, egymásra kölcsönösen ki­hat. Az elmúlt években a tsz po­litikai és gazdasági vezetésének színvonala sokat javult. Egy­két tsz kivételével mindenhol működik tsz-pártszervezet. Az öntudatos emberek, a kom­munisták magatartása, az újért folytatott harc érezteti hatá­sát a tsz-ek fejlődésében. A párttagság és a pártonkívüli tsz-dolgozók egy-egy fontos párthatározat végrehajtásáért együtt lépnek fel falujuk, a tsz életében. A tsz-igazgatóságok, a tsz-el- nökök, a brigádvezetők döntő többsége megbirkózik a nagy­üzemi termelés gondjaival, — sikerült a tsz-ek 89 százaléká­ban mezőgazdasági szakembert biztosítani. Borsod megyében kb. 1600 kh.-ra jut egy közép-, vagy felső iskolát végzett me­zőgazdasági szakember. A tsz politikai megszilárdí­tása tükröződik a tsz-tagoknak a munkához, és egymáshoz való viszonyában, valamint az állam iránti kötelességek tel­jesítésében. Aki megyénkben jár, az tapasztalja, hogy a föl­deken szorgos munka folyik. Most a betakarítás és a jövő évi kenyérgabona vetése folyik. A tsz-ek többségében jelen van és erősödni fog az egész­Először azért, mert mezőgaz­dasági nagyüzemeink, a ter­melési színvonal mélyebb pont­járól indultak el — elmaradot­tabb, külterjesebb mezőgazda­ságot kell korszerű, nagyüzemi úton belterjessé tenni. A mi megyénkben a terméshozamok egy kh-on termelt értéke ala­csonyabb az országos átlaghoz viszonyítva, pl: a kenyérgabo­na 20 éves átlaga 7 q, amikor az országos átlag 8—10 q kö­zött mozgott. Mivel lovak he­lyett a borsodi paraszt embe­rek a teheneket igázták, a tej­hozam 1961-ben pl: 1600 liter volt, 600 literrel kevesebb az országos átlagnál. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelésénél szá­molnunk kell olyan objektív tényezőkkel, mint a lejtős terü­letek mostohább viszonyai. Megyénk szántóterületének 59 százaléka lejtős, dombos vidék. Itt nemcsak magasabb költsé­gekkel termelünk, de kb. 30— 40 százalékkal alacsonyabb ter­méshozamokat és termelési ér­tékeket érünk el, mint a sík te­rületeken. A lejtős területek és az el­maradottabb termelési színvo­nal azt követeli, hogy a mező­gazdasági termelés kérdéseivel sajátosan foglalkozzunk. A ter­mőtalaj védelmére és a ter­melés felemelésére több éves távlati célokat kell kidolgozni. Sikeres kísérletek folynak a legmegfelelőbb talajművelésre a fancsali tsz-ben, a Szendrői Állami Gazdaságban és más­hol. Ki kell alakítanunk az egyes gazdaságok méreteit és fő termelési ágait. A kísérle­tek és tudományos vizsgálódá­sok azt mutatják, hogy a lejtős vidékeken szélesítem kell a gyümölcsösök területét és a kalászosók mellett szálastakar­mány termelést kell meghono­sítanunk. Biztosítva és kihasz­nálva a széles takarmánybá­zist, fel kell lendíteni a nagy­üzemi szarvasmarha tenyész­tést. Mivel a lejtős területek me­zőgazdasági termelésének fel­lendítése több évig tartó szívós munka eredménye lehet csu­pán, azt javasoljuk, bízza meg a pártértekezlet az új Megyei Pártbizottságot a tervek kidol­gozásával, és megvalósításuk­hoz adjon meg minden segítsé­get. A mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése érdeké­ben a növénytermesztésben ezekben az években figyel­münket a kenyérgabona terme­lésének megoldására, a szálas- és abraktakarmánybázis meg­teremtésére összpontosítjuk. Milyen feladatok megoldását jelenti ez? Vegyünk néhányat konkrétan a növénytermesztési feladatok közül: Nézzük először is a kenyér- gabona kérdését! Ezekben a napokban alapozzuk meg jövő évi kenyerünket. Most folyik a vetés. A pártértekezlet napjáig A küldöttértekezlet elnöksége. Nekünk itt Borsod megyé­ben a növénytermelésben egyik legfontosabb feladatunk a ke­nyérgabona termelésének nö­velése. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság lehetővé teszi, hogy évről évre magasabbra emeljük a terméshozamokat. Sok év átlagát hagytuk ma­gunk mögött a tsz első évé­ben, hiszen az idén, a szárazsá­got is figyelembe véve, a tsz.- ek 9,5 q-ás holdanként! búzát termeltek. De, elvtársak, mi­vel a feltételek létrejöttele, 1965-re 12—13 q. átlagtermést kell célul kitűznünk. Ez elér­hető. Nemcsak az állami gaz­daságok idei 14,5 q-ás termés­átlaga bizonyítja, hanem az is, hogy nem egy tsz tábláin 12— 13 q-át termeltek. Minden já­rásban, de egy-egy tsz-en be­lül is a legjobb eredményt kell általánossá tenni. A kenyérgabona terméshoza­mok növeléséhez már az idén a terület 50 százalékán nagy­hozamú búzafajtákat kell vet­nünk, és biztosítani kell a leg­megfelelőbb agrotechnikát. Né­hány helyen, mint az edelényi, a szerencsi, a mezőcsáti és a mezőkövesdi járásban, ellenzik a nagyhozamú búzák vetését. Sőt találkoztunk olyan mező- gazdasági szakemberrel is, aki az elavult nézetek rabja, és sem eszóvel, sem szívével nem állt még oda az újért vívott harc soraiba, nem küzd a nagyhozamú búzák meghonosí­tásáért. A nagyhozamú búzák elveté­sét, a kenyérgabona termelésé­nek növelését falusi politikai, munkánk fontos feladatának kell tekintenünk. A növénytermesztésben má­sik nagy gondunk, a takar­mány kérdése. A takarmány- termelésben jelentős előrelé­pésre van szükség. Nemcsak arról van szó, hogy fejlődő ál­latállományunknak meg leéli te­remtenünk a takarmánybázist, tehát több tale ármányt kell termelnünk, hanem biztosítani kell az állatok fehérjeszükség­letét is. Milyen úton valósítható ez meg? Két úton kell előre lép­nünk: az egyik út: a szálasta­karmányok növelése. El kell érnünk, hogy a szántóterület kb. 20—25 százalékán szálas- takarmányt termeljünk. Nö­velni kell a pillangósok terü­letét. Rá kell térnünk a fejlett termelési, betakarítási eljárá­sok alkalmazására. A szálastakarmány termelé­séhez tartozik a rét- és legelő- gazdálkodás gyors megjavítá­sa. Nem nagy anyagi befekte­téssel, olcsó és nagymennyisé­gű takarmányt tudunk így előállítani. Mit kellene ezért tennünk? El keli végeznünk a rétek és legelők alapvető ápo­lási munkáit, vissza keli pótol­nunk a tápanyagot, mentesí­teni ke® legelőinket a belvi­zektől, el kell kezdem az öntö­zött legelők telepítését. Érde­szi, hogy lf—20 métermázsás átlag szemtermés elérését ál­lítsuk magunk elé célul. En­nek érdekében szárítanunk ke® a ki spar cell ás gazdálko­dásnál megszokott módszerek­kel; a nagyüzemi kukoricater­mesztés új agrotechnika meg­honosítását követeli. A kuko­rica bő termését most készít­jük elő; a földeket őszi mély­szántással kell télire pihentet­ni. Tavasszal jól előkészít t magágyba hibridvetőmagot kell használnunk, a kukorica­földeket gyommentessé kell tennünk (kétszeri, háromszori kapálással) és növelni kell a tőszámot, holdanként 16—20— 24 ezer főszámot kell elérni. Ezen a módon már a jövő év­ben 20—25 százalékkal növel­hető a kukorica terméshoza­ma. Ez a tsz-tagságon múlik: egyetértésén, szorgalmas mun­káján, a tsz-pártszervezetek szervező, felvilágosító, nevelő tevékenységén. Minden faluban, minden tsz-ben még sokat kell har­colnunk a nagyüzemi termelés jobb módszereinek, az új agro- és zoótechníkai eljárá­soknak meghonosításáért. A növénytermelés fellendí­tése érdekében a tápanyaggaz­dálkodásban, a talajjavításban, lényeges előrehaladást ke® el­érnünk. Az anyagi erőktől függően, ki kell használni vi­zeinket öntözésre: tárolók lé­tesítésével, csőkutak építésé­vel. Kevés megye i-endelkezik az öntözéshez szükséges olyan vízmennyiséggel, mint éppen a mi megyénk. Az állami gazdaságok ta­pasztalatai alapján el kell kez­deni a tsz-ek termelésének szakosítását is, ezt a tsz-ek közötti társulások létrehozásá­val elősegíthetjük.' A megye lakosságának ellá­tása érdekében a másod ik öt­éves terv végére, jelentősen növeljük a zöldségtermő te­rületeket. Az idei 6000 kh-val szemben, 1965-re 10—12 000 kh-ra keli felemelnünk a zöldség termesztését, a jelent­kező igényeiének megfelelően. A zöldségtermesztésen belül javítani kell a fajták arányát. Növelnünk kell a korai és az öntözött zöldségtermesztést, biztosítanunk kell a zöldség- termesztésben a nagyüzemi jelleget. , A mi megyénk zöld aranya, a történelmi szőlővidék. To­vább kell folytatni a hegyaljai szőlők rekonstrukcióját. A lej­tős területek gazdasági felvi­rágoztatásához pedig id kell dolgozni a gyümölcstelepítés üzemi terveit, és' el kell kez­deni a hegyvidéki nagyüzemi gyümölcsösök létrehozását. A mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése megköve­teli, az állattenyésztési hoza­mok emelését. Az egész me­gyében további erőfeszítéseket kell tenni a tsz-ek közös, nagy­üzemi állatállományának fej­lesztésére. A létszám növelése (Folytatás a 4. oldalon,} Falusi pártmunkánk fő fel­adata: a mezőgazdasági terme­lés gyorsütemű fejlesztése. Ez több évre szóló feladat. Nálunk Borsodban ez több ok miatt körültekintőbb, sokoldalúbb munkát jelent és nagyobb erő­fesz'! íreket követ-’ fő fi e ind at: a mezőgazdasági termeié» gyarsütemű fejlesztése meg. A közös munkában osz- szeforrnak a tsz régi és új tagjai. séges folyamat, hogy az embe­reket mindinkább a közösben végzett munka alapján ítélik |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents