Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
2 ESZAKMÄGYARORRZAG ■ Szombat, 7962. október 27. A Borsod megyei pártértekezlet munkája (Folytatás az 1. oldalról.) I mét sikerül lefogni az agresz- szorok kezét, sikerül megőriz-. | ni Kuba függetlenségét, és megmenteni a nemzetközi békét. Egy Miskolcon tanuló kubai diák felszólalása Az elnöki megnyitó után Alfredo Grimon elvtárs, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanuló kubai diák szólalt fel. A kubai nép testvéri üdvözletét tolmácsolta a megyei pártértekezlet résztvevőinek, majd arról szólt, hogy a kubai nép egy emberként védi szabadságát, a forradalom vívmányait. Elmondotta, Kuba dolgozói jól tudják, hogy mindenkor számíthatnak a szocialista tábor népeinek, köztük a magyar népnek a segítségére. Elítélte az ' amerikai agresszorok provokációit, majd a kubaiak jelszavával fejezte be felszólalását; „Haza, vagy halál! Győzni fogunk!” Ezt követően Tóth István elvtárs, az LKM acélöntőjének javaslatára a megyei pártértekezlet táviratot küldött a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének. A táviratban, amelyet lapunk más helyén ismertetünk, a pártértekezlet szolidaritásáról biztosítja a kubai népet. Ä pártbizottság beszel nsoSéJa határoznunk Borsod megyében az előttünk álló feladatokat. A szocializmus alapjainak lerakása után új korszákba léptünk:. a szocializmus teljes felépítésének éveiben élünk. Ezen munkálkodunk. Milyen legfontosabb feladatokat kell megoldanunk? Pártmunkánk előterébe került a termelés szervezése. mert a következő években jó munkánkkal meg kell teremtenünk a szocialista társadalom anyagi és technikai alapját. Más szóval: A korszerű technika segítségéycl, a világpiacon is versenyképes termékeket kell előállítanunk a Borsod megyei üzemekben. Fiatal szocialista mezőgazdasági üzemeinkben biztosítani kell a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelését. Az ipari és mezőgazdasági termelés megszervezése, a termelékenység növelése, • a termékek olcsóbb előállítása, az árucikkek' minőségének állandó javítása, a gazdasági jellegű feladatok most a legfontosabb politikai munkát jelentik minden pártszervezet, minden kommunista számára. A szocializmus teljes felépítéséhez hozzátartozik az isi hogy az emberek gondolkodásában is szocialista rendet teremtsünk. Ezért mindennapos munkánk másik fontos feladata megyénkben a politikai-nc- velőmunka megjavítása, a doh gőzök eszmei-, kulturális színvonalának állandó emelése. A dolgozók öntudatának és kulturális színvonalának állandó fokozása — egyik emelője’ szocialista építőmunkánknak. És fordítva: előrehaladásunkat fékezi, ha a fő kérdésekben, a szocializmus építésének kérdésében velünk egyetértő emberek fejében maradi nézetek uralkodnak. Vegyük sorra megyénk gazdasági, politikai és kulturális életét: Hol tartunk? Milyen konkrét feladatok állnak előttünk a következő években? [hagyja jóvá az eddigi politikai ■vonalat. Az irányelvekről a [pártunk tagságával és égész ; népünkkel folytatott nagy beszélgetés alapján a kongresz- szus jóváhagyó egyetértéssel fog dönteni. A kongresszus határozata nemcsak jóváhagyást fog jelenteni, hanem azt is, hogy az eddigi politikai vonal megerősödik. Elvtársak! Egész népünkkel együtt — mi is, itt hazánk északi megyéjében — nyugod- ta’oban élünk, magabiztosabban dolgozunk és tervezünk, ' mert 1956 óta pártunk politikája töretlen, nincsenek fordulatok, görbe vonalak. Ez nagyon jó dolog! Ahogyan az évek telnek, az emberek nemcsak jobban megismerik ezt a politikát, hanem mindenütt — itt Borsod megyében is — kezd egyre nagyobb mértékben "érvényesülni életünk minden területén. Mindenesetre: harc árán érvényesül. Egyre többen — nemcsak kommunisták, hanem velünk együtt sok becsületes pártonkívüli is harcol és politikailag részt vesz az építésben. Cselekedetekkel, tettekkel támogatja a mi politikánkat. Hogyan készültünk a VIII. kongresszusra? Hogyan fogadták Borsod megye dolgozói az irányelveket? A VIII. kongresszus irányelveiről' megyénkben is széleskörű beszélgetés folyt. Mit állapíthattunk meg? I Általános egyetértés mutatkozott a taggyűléseken, párt- értekezleteken, s a különböző beszélgetéseken'. Sok kérdés merült fel, egyes kérdéseket vitattak, mindez azonban nem változtat a sok tényben megnyilvánuló támogatáson.. Pártunk politikájával való egyetértés, a támogátás, ez az elsődleges és az általánosan jellemző! A kongresszusra tettekkel készültünk. A népgazdasági terveket teljesítettük. A kongresszus tiszteletére indult munkaverseny segítette az ipart abban, hogy tervét az év I—III. negyedévében eredményesen teljesítse. Ez 250 millió forint értéket hozott népgazdaságunknak. A mezőgazdasági felvásárlási tervet teljesítettük. Több év után sikerült elkerülni az utolsó helyről. A következő mezőgazdasági év megalapozása, a vetés, szervezettebben folyik. Pártszervezeteink erősebbek lettek. Újjáválasztottuk a párt bizottságokat Párttagságunk bizalmat szavazott mindazoknak az elvtársaknak, akiket alkalmasnak tart a feladatok még jobb megoldására. Pártunk tagsága újraválasztott sok régi jó elvtársat. Mindenkit, aki az elmúlt években együtt nőtt a feladatokkal, politikailag és szakmailag képezte magát. Melléjük új elvtársakat vontunk be a vezetésbe, hogy emeljük a vezetés színvonalát. A szocializmus teljes felépítésének útján megyünk tovább szoeialisla iparáról Ezután Cseterki Lajos elv- . társ, a megyei pártbizottság első titkára az alábbiakban terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját; Tisztelt Pártértekezlet! . .Kedves. Elvtársak! . .* A legutóbbi pártértekezlet óta három év telt el. A párt- értekezlet határozatának megvalósítása során Borsod megyében is arra törekedtünk, hogy pártunk VII. kongresszusának fo politikai vonalát, határozatait .minél jobban valóra váltsuk. Elmondhatjuk, hogy megyénkben a gazdasági-építö- munkában, s a kulturális ne- velőmunkában pártszervezeteink általában sikeresen harcoltak. pártunk politikájának •megvalósításáért. Három munkás év van mögöttünk. Ennek az időszaknak legfőbb jellemzői a következők: A Borsod megyei pártszervezetek és dolgozók munkája, a megye egész élete igazolja pártunk politikájának helyességét. Az elmúlt három év tovább erősítette politikánk fő vonalát. Tovább folytatódott a megye arculatának megváltozása; új üzemek nőttek fel, pl. Beren- tén, Tiszapaikonyán, Sátoraljaújhelyen. Ezekben a napokban befejeződött megyénk falvainak villamosítása. A Vili. kongresszus tiszteletére a borsodi községek közül utolsónak, de örökre Háromhután is kigyulladnak a szocializmus lám- pácskái. Ebben az időben dolgozó parasztságunkkal együtt sikeresen valósítottuk meg a szocializmus eszméit falun. A mező- gazdaságban nagyszerű győzelem született, és ma jó érzés végignézni a mezőség, vagy a hegyvidék lankáin létrejött szocialista mezőgazdasági nagy- üzemek'tábláin. Az elmúlt három évben ipari és mezőgazdasági üzemeinkben szorgalmas munka folyt. Megyénk munkásai, parasztsága, értelmisége tettekkel járult hozzá népgazdaságunk, további erősítéséhez. További feltételeket teremtettünk a megye kulturális színvonalának emeléséhez. Nőtt pártunk eszmei befolyása, a marxizmus—leninizmus igazságainak térhódítása a megye dolgozói között. Pártszervezeteink munkájának javulásával nőtt a párt tekintélye; az üzemekben, a falvakban és a kulturális intézetekben hallgatnak a párt szavára. A párt politikájának megvalósításában a párton- kívüliek széles tömegei nemcsak helyeselnek, hanem aktív résztvevők, segítők. Így szolgálja pártunk egyre jobban népünket. Mi is, Borsod megye életének példáival, ezer tényével igazolhatjuk, hogy pártunk Központi Bizottsága által kidolgozott politikai fővonal, a VÍI. kongresszus határozatai helyesek. Minden küldött elvtársat joggal hat át az az érzés, hogy jó úton járunk. Mögöttünk a népünk szolgálatában eltöltött évek becsületes munkájának eredményei sorakoznak. Előttünk még sok a feladat. Elsősorban és döntően az, hogy pártunk helyes politikáját hajtsuk végre még következetesebben megyénkben is, valósítsuk meg társadalmi életünk minden területén még mélyebben, még szélesebbkörűen, még hatékonyabban. November 20-án, mint ismeretes, összeül pártunk VIII. kongresszusa. A kongresszus pártunk életében, — de ma már egész dolgozó népünk számára — fontos esemény. A Központi Bizottság által kiadott irányelvek azt javasolják a kongresszusnak, hogy Az összes munkahelyeket az alkotó munka légköre hatja át. A kongresszusi irányelvek tükrében megvizsgáltuk a megye párt és állami vezetését, igyekeztünk a mun Icát mindenütt javítani. Ügy látjuk, hopp*- pártszervezeteink, az újjáválasztott nagyüzemi, járási, városi pártbizottságok alkalmasak az előttünk álló feladatok megoldására, az építőmunkában, a megye életében jelentkező nehézségek, a fogyatékosságok leküzdésére. Azok közül a körülmények közül, amelyek között tanácskozunk, a mostani megyei pártértekezleten a legfontc- sabbra szeretnék még rámutatni. Megyénk dolgozóinak döntő többsége szocialista termelési viszonyok között dolgozik az iparban és a mezőgazdaságban. Ez annak köszönhető, hogy pártunk VII. kongresszusának határozata alapján az egész országban nagy forradalmi győzelem született: befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel a ténnyel népgazdaságunk mindkét tartó oszlopa szocialista lett. A szocialista ipar után és segítségével létrejöttek a szocialista mezőgazdasági üzemek is. Előrementünk egy döntő lépéssel:* a szocializmus teljes felépítésének útján megyünk, tovább. Hol tartunk ma a szocializmus építésében, a társadalmi fejlődés milyen lépcsőfokán állunk? Társadalmunk jelenlegi helyzetéről elmondhatjuk: Leraktuk a szocialista társadalom alapjait. Az. irányelvek vitája során többen feltették a kérdést: miért nem mondunk többet, miért nem változtatjuk meg az ország nevét Magyar Szocialista Népköztársaságra? Lehetne többet mondani annál, mint amit az irányelvekben olvashatunk? Lehetne! Hiszen az alapok lerakásával, az iparban, a mezőgazdaságban és a kulturális életben több olyan elem is működésbe lépett, létezik és erősödik, amely már a szocialista társadalom teljes felépítésének irányába mutat. Ki lehetne-e mondani, hogy Magyarország Szocialista Nép- köztársaság? — Igen. Ez összhangban is lenne a fejlődés fő irányvonalával. A Központi Bizottság mégis elállt ettől, és szerényebb megfogalmazást javasol a kongresszusnak. A szocialista Magyarország mindenkiben — jogosan — új igényt fog ébreszteni, nekünk pedig még van egy sor területünk, ahol az eddig felmerült igényeket se elégítettük ki, Az embereknek, itt Miskolcon is, még sok jogos panaszuk van. — Pl. miért olyan drágák a giaci árak — miért nincs elegendő gyümölcs, zöldség stb., miért nem dolgoznak gyorsabban az útépítők — a villamos-, a vasútépítők. Miért nem építenek a tanácsok több lakást. Előre kell mennünk olyan területeken, ahol Miskolcon és Borsod megyében is jogosan sürgetnek az emberek fejlődést, gyorsabb haladást. Azért sem él a Központi Bizottság olyan javaslattal, hogy deklaráljuk a szocialista nép- köztársaságot, mert ez nem felelne meg 1956 óta folytatott politikai vonalunk szerénységének és gyakorlatának. A párt sürgette és harcolt a tettekért, a szavak és a tettek egységéért. Nálunk most a szavak nem előzik meg a tetteket, hanem követik azokat. Eredményeinket akkor és úgy rögzítjük, amikor és ahogy a kendőzetlen valóság mutatja őket. Ez felel meg pártunk _ politikájának és a dolgozók érdekeinek. Ennek szellemében mondjuk: dolgozzunk még egy kicsit jobban, javítsuk meg munkánkat minden területen, orvosoljuk az emberek jogos panaszait, — így segítsük pártunk Központi Bizottságát a szocialista társadalom teljes felépítésében. Építsünk! Nem az elnevezés, hanem a valóságos élet a fontos. Ezt tegyük szocialistává! Ez a jelenlegi helyzet és mostani pártértekezletünkön ebből kell kiindulnunk. Ennek figyelembevételével kell meg-l Megyénk Borsod megye ipari termelése fontos szerepet tölt be hazánk gazdásági építésében. Nemcsak mint fontos alapanyagokat, vasat, acélt, szenet, villamosenergiát, építőanyagot termelő terület jön számításba, hanem feldolgozó ipara is jelentős, az utóbbi években gyors ütemben épült fel megyénk területén egy új vegyipari bázis, amelynek munkája elengedhetetlenül szükséges’ a korszerű, belterjes mezőgazdasági termeléshez. Megyénk ipari termelése évről évre nő. Ebben az évben 20 milliárd forint értéket termel, ez az ország ipari termelési értékének 10 százalékát teszi ki. Az'előző pártértekezlet óta pl. a vastermelés 16,4 százalékkal, az acéltermelés 18,4 százalékkal növekedett. Az építőanyagipar 42,9 százalékkal, a tanácsi és helyiipar 31 százalékkal növelte termelését. A termelés növekedésének üteme üzemeinkben megfelel a VII. kongresszus által megjelölt követelményeknek. Az elmúlt három évben ipari üzemeinkben célul tűztük ki a termelékenység növelését, a költségszintek csökkentését. A gazdasági vezetők és a dolgozók erőfeszítései nyomán eredményeket értünk el. Általában elmondhatjuk, hogy üzemeinkben- az ágy munkásra-,eső,tsr4. melési. érték növekedett Van- nafe[,U,ZétPeink. mint pl. a, borsodi’ és tiszapaíkonyai erőmüvek, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű, a Sajószentpéteri Üveggyár, ahol a termelés növelését teljes egészében a termelékenység fokozásával biztosítják. Látnunk kell azonban azt is világosan: megyénk legtöbb üzemében a munkatermelékenység szintje, s ’ a fejlődés üteme alacsony. Több területen elmarad gz országos átlagtól. Pl. a vas- és acélgyártásban, könnyű- és élelmiszeripari üzemeinknél. Sok üzemünkben nem folyik kielégítő harc a termelés emelését elősegítő intézkedésekért, a tartalékok feltárásáért. Vegyük példának a bányászatot:’ A bányász elvtársak évről évre becsülettel teljesítik termelési tervüket. Ez jó, de ma már nem elegendő. — Ismerjük bányáink viszonyait, sok objektív okot kell megváltoztatnunk, de nem szabad belenyugodni a termelékenység jelenlegi színvonalába, amely az országos átlagnál is 25—30 százalékkal alacsonyabb. , A korszerűtlen. bányászkodással, az alacsony termelékenységgel 1 és más okokkal magyarázható, hogy a Borsod megyei szén minden, tonnájára 30—40 forintot fizet rá népgazdaságunk. Megyénk ipari üzemeiben eredményeket értek el a termelés gazdaságosságának javításában. A korábbi ráfizetéses termelés több üzemben nyereségessé vált. A kohászatban, a gépgyártásban, az építőanyagiparban pl. az elmúlt három év alatt 10—14 százalékkal csökkentették a költségszintet. Az elért eredmények azonban nem szabad, hogy eltakarják azt a tényt, hogy a termelékenység szintje még alacsony, a termelési költségek csökkentésének üteme lassú ipari üzemeinkben. Ennek megváltoztatása olyan feladat, amely a gazdasági és a pártvezetés mindennapos ügye. A termelékenység, vagy az önköltség nemcsak gazdasági kérdés, hanem fontos politikai kérdés is. Jellegét tekintve, persze gazdasági probléma: minden elért eredmény népgazdaságunk erősödését, népünk életszínvonalát szolgálja. De ugyanakkor fontos politikai kérdés is. Valahogy úgy kell ezt felfognunk, hogy a* termelékenység és az önköltség javításának minden százaléka a mi hozzájárulásunk a béke ügyéhez és hozzájárulás a békés egymás mellett élés lenini elvének győzelméhez, mert erősíti a szocialista tábor békés gazdasági versenyét. Ebben a versenyben való eredményes részvételünknek az is feltétele, hogy mindennapos munkánkban tartsuk szem előtt a KGST irányelveit, és tegyünk eleget* a szocialista táboron belüli munkamegosztásból eredő kötelezettségeinknek. A mi rendszerünk magasabb- rendű, ezt mindenki tudja, aki őszintén néz a munkásosztály új társadalmára. És nem változtat . ezen az sem, ha összehasonlítjuk a termelékenységet, vagy egyes cikkek költségszintjét, és azt látjuk, hogy nálunk még sok év kemény munkája szükséges ahhoz, hogy utolérjük a légfejlettebb tőkés országokat. Ez többek között azért is van így, mert a kapitalizmus másfél évszázados múlttal rendelkezik, nálunk pedig másfél évtizede épül a szocialista rendszer. Ennek is van szerepe abban, hogy nálunk egy-egy cikk költségszintje magas, a konstrukció is magán hordja gyermekbetegségeinket, a világszínvonaltól elmaradott. Íme egy tanulságos példa. A DIMÁVAG nagyszerű szákmunkás és műszaki gárdája szép kivitelű , dróthúzó géppel jelent meg az idei ipari vásáron, de amikor arról volt szó, hogy van-e piaca, kiderült, hogy a külföldi piacon 2—3 évvel elmaradt a világszínvonaltól. A termelékenység és a termelési költségek jelenlegi szintje arra figyelmeztet, hogy további jelentős eredményeket csakis megfelelő gazdasági intézkedésekkel és jól megalapozott műszála fejlesztéssel érhetünk ek A pozitív változások énemére is. a műszaki fejlesztés mindem területén, kétségtelenül tovább keid lépnünk, meg kell gyorsítanunk a fejlesztés ütemét. El kell érnünk, hogy a műszaki fejlesztésre színit ösz- szegeket felhasználj ák, az egy- egy területiem előirányzott műszaki fejlesztési feladatokat ténylegesen megvalósítsák. A műszáki fejlesztési munka sorúin, néhány legfontosabb iparágban, különös tekintette! kel! lenni a következőkre: A bányászatban a fő figyelmet a termelés koncentrációjára kell fordítani, ■ és fokozni kell a termelés gépesítését. Jobb munkaszervezéssel, e a műszaki feltételek biztosításával csökkenteni kell a kieső időket. Magasabb műszaki kultúrával célul kell kitűzni a ráfizetés megszüntetését, és növelni kel! a munka biztonságát. A kohászatban szélesíteni kell a műszaki fejlesztési tevékenységet. Tovább kell javítani a gyártmányok minőségét. Javítani kell az üzemek belső szervezettségét, jobban kell takarékoskodni anyaggal és energiával Igyekezni kell gyorsabban megközelíteni a nemzetközileg legjobb muta- toszámokat. A gépgyártásban behatóbban kell foglalkozni a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel, növelni kell a gyártmányok gazdaságosságát. Jobb anyag- eülátással és munkaszervezésA VII. kongresszus gazdaságpolitikai iránymutatása feladatunkká. tette, hogy iparunk fejlesztésénél a korszerű technika, a műszaki fejlesztés útját járjuk. Hogy érvényesül ez Borsod megye üzemeiben? Minden üzemben évről évre jelentős összegeket fordítunk á műszaki fejlesztésre. Például az LKM-ben 1962-ben 16 millió forintot* a Szerencsi Cukorgyárban ’ 1961-ben 490 000 forintot. Általában az a , jellemző, hogy a műszaki és gazdasági vezetés arra törekszik, hogy korszerű termelésit éljen eíL Elmondhatjuk* hogy a műszaki fejlesztéssel javult megyénkben a termelés anyagiműszaki magalap ozottsóga. A szénbányászatban eredményes intézkedéseket foganatosítottak a vágatok és fejtési homlokok korszerű biztosításéra, a termelés gépesítésére. Ebben az időszakban aZ LKM és Borsodnádasd fejlesztése lelassult, az Ózdi Kohá- , szati Üzemek rekonstrukciója miatt. Kohászatunk termelésé- nek fejlesztését, a minőség javítását, az értékesebb terme- - 'kok gyártásának bővítéséi; nagyrészt a belső erőforrások jobb felhasználásával, valósi- totba meg. Jó eredményeket értek el a műszaki-gazdasági . mutatók javításában. Egyes : j, területeken megközelítették, az LKM elektroacél-mű'VénéL pe- j dug elérték a világszínvonalat a fajtagos viltamoseniergia fel- használásban. Gépgyárainkban növekedett a gyártmányok műszáki színvonala. Építőiparunk kiterjedtebben alkalmazta az új építőanyagokat és építési eljárásokat. A lakótelepek építésénél bevezették a szalagszert! munkáit. A vasútnál nagyfokú pályafelújítások kezdődtek, befejeződik a máskoic—’budapesti vonal villamosítása. Az autóköz- J ekedésben növekedett a korszerű gépkocsiállomány. stíl meg ktíffl teremteni az ütemes munkáit ési termelést. Maradéktalanul végre kell hajtani pártunk Központi Bizottságának, a gépiparra vonatkozó határozatát. Az építőiparban csökkenteni kél! az átfutási időket, a munka idény-jellegét meg kell szüntetni. ikalesebb körijén kielil alkalmazni a korszerű anyagokat és építési technológiákat, gondosabban kiél! szervezni a szakipari munkát és jobban kéül kihasználni a gépeket. Az építőanyagiparban legfontosabb a minőség javítása, a termelési költségek csökkentése. Mostanában a kohászát, -a gépipar, az élelmiszeri par, a. viilamosenergiaipar üzemeiben több szó esik az átszerte- zésről. Különösen foglalkoztatja a dolgozókat; és a vezet'- ket a három diósgyőri £ gyár egyesítése. A nap inén lévő és ezután sorra ken. > ipari átszervezések, amelyet 4 igen alapos munkával kell r készítenünk, pártunk ga: ságpolitikad irányelveinek lóraváltását szolgálják. Ji ' ban'fel kell. használnunk J rendelkezésünkre áililó gépeket, termelőeszközöket. Az á1> szervezéssel is azt akarjuk elérni, hogy siilceresebben, gyorsabban valósuljanak meg ter- I veink, célkitűzéseink, hogy biz* I tosítsuk a lakosság jobb ei'iá- t (Folytatás a 3. oldalonj Tennivalók a műszaki fejlesztésben
