Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-20 / 220. szám
s ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1962. szeptember Záróközleményt adtak ki a Brit Nemzetközösség értekezletéről London (MTI) A nemzetközösségi értekezlet ■vitáján, amely kedden délután a záróközlemény szövege körül íölyit., Macmillan korlátlan szabadkezet igyekezett magának szerezni a brüsszeli tárgyalásokra „egyhangú nemzetközösségi megbízatás” alapján. A többi küldött viszont arra igyekezett szorítani Macm.il- laot, hogy nyíltan válasszon Európa., vagy a nemzetközösség között. Az angol szakértők által készített első közlemény tervezet kimondta volna .azt, hogy az ■értekezáet megegyezett a Macmillan által közölt négy elvben . A viiá.gkereskedelem fejlesztése;: az ésterm.ékek világpiacainak jobb megszervezése; annak elismerése, hogy a fejletlen országok ipari és más termékeik exportjára szorulnak és az élelmiszer feleslegeiket az ínséges népek segélyezésére kell használni. Annak kimondását is javasolta a tervezet, hogy az értekezlet helyesli Anglia azon döntését, hogy kérte felvételét a Közös Piac- , ba és jóváhagyta Heath íőpe- csétőr eddigi brüsszeli tárgyalásait. Ezzel szemben a többi küldött határozottan kívánta, hogy a közlemény követeljen kifejezetten szabatos, szilárd és különleges biztosítékokat országaik létérdekeinek védelmére. A követelések özönével szemben Macmillan azt hajtogatta, hogy nem hagyja meg kötni kezét. Azzal is érvelt, hogy világos nemzetközösségi felhatalmazásra és gyors döntésre van szüksége a Párizs— Bonn tengellyel szemben, amely azon mesterkedik, hogy „kizárja Angliát Európából”. •A vita után az az általános benyomás uralkodott, hogy Macmillan elszigetelődött. Az értekezlet egyik meglepetése India és Pakisztán együttműködése volt. Nehru és Ajub Khan, a kashmíri csatabárdot eltemetve, testvéri összhangban és vállvetve küzdtek országaik és általában' az ázsiai országok érdekeiért. A másik feltűnő, ámbár nem egészen váratlan fejlemény, Diefen- baker kanadai miniszterelnök éles támadása' volt az Egyesült Államok ellen a külügyi vita során. * Szerdán záróközleményt adtak ki a nemzetközösségi :mi- niszterelnökök tanácskozásáról. A többi nemzetközösségi kormány tudomásul vette azoTifo fogadta Tyiíorot és feleséget Titó fogadta Tyitovot és feleségét és magas kitüntetést adományozott a szovjet űrhajósnak, Tyíiov pedig az űrutazás- .ról készült filmmel és könyvével kedveskedett, az elnöknek. Tito elnök ezután ebéden látta vendégül a szovjet űrhajóst. Megjelent ítankovics. a szövetségi végrehajtó tanács alejnöke és felesége is. Az ebéden Tito pohárköszöntőt mondott Hruscsov szovjet kormányfő egészségére és megem- lekezelt azokról az eredményekről, amelyeket a szovjet nép ért el a világűr békés célú meghódításában. áfaisii katonai wálság Erpifínáta Nyugati hírügynökségek egyöntetű jelentése szerint újabb válság tört ki az argentin hadseregben. Jose Cornejo Sárává* hadseregügyi miniszter felmentett három főtisztet, ezek azonban megtagadták az engedelmességet. A hadsereg más magas vezetői, a hírek szerint, támogatni készülnek a parancs megtagadókat, — a belügyminisztérium jelentése szerint azonban az országban teljes a nyugalom. kát a szempontokat — szól a közlemény —, amelyek az angol koi-mányt árrá a döntésre birták, hogy lépjen be a Közös Piacba, ha kielégítő feltételek érhetők el, ugyanakkor azonban hangsúlyozzák, hogy az angol kormány viseli a felelősséget a végleges döntésért. A közlemény hangoztatja végül, hogy a miniszterelnökök tudomásul vették: A brüsszeli tárgyalások még befejezetlenek és hogy számos fontos kérdésről kell még tárgyalni. Ha újból megindulnak a brüsszeli tárgyalások, az angol miniszterek a legteljesebb mértékben számolni fognak azokkal a nézetekkel, amelyeket a többi nemzetközösségi kormány az értekezleten kifejezett. Egy mmiú&m. GROMIKO külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője villásreggelm látta‘vendégül a szocialista országok ENSZ-küldöttségeit. BRNÓBAN, a IV. nemzetközi mintavásárra]. egyidőben a Toyo Rayon Cégnek, a világ legnagyobb műfonalvállalatá- nak rendezésében nemzetközi tudományos szimpózium kezdődött öt ország szakembereinek részvételével. HATVANKÉT É’VES korában elhunyt Nyikolaj Pagogyin Lenitt-díjas, kimagasló szovjet színműíró. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN kedden kísérletet hajtottak. végre egy Minuteman típusú katonai rakétával, amelyet földalatti kilövőhelyről bocsátottak fel és mintegy 4800 kilométer utat tett meg. Kaovszaísásű Sotoüsi gyakorlatai rendez o fjflIO Csütörtökön kezdődik a NATO kilencnapos katonai gyakorlata. A gyakorlat színhelye az Északi-foktól Szicília déli partvidékéig és Washingtontól Ankaráig terjed, így fele öleli Nyugat-Németország egész területét is. Szeptember 20-tól az NSZK sok közigazgatási intézményében lényegében hadiállapotot rendelnek el, a gyakorlatokban ugyanis résztvesz a Bundeswehr, a rendőrség, a hadügyminisztérium, a Vöröskereszt és sok helyi közigazgatási szerv. Az elkövetkezendő kilenc napra a Bundeswehr parancsnokságának szerveit és a hadügyminisztérium több részlegét bunkerekben és tábori sátrakban helyezik el. E katonai intézkedéseknek, amelyeknek igen nagy jelentőséget tulajdonít az észak-atlanti tömb parancsnoksága, az a célja, hogy „biztosítsák a katonai szerveknek a polgári hatóságokkal és mindenekelőtt a hírközlő szervekkel való akaFeladateloszfás... Kennedy; Tábornok: ön fogja megszervezni a Kuba ellenes akciót és ő fogja letagadni... (Szegő Gizi rajza) dályialan együttműködést, valamint, hogy összehangolják a hajózás és a légi összeköttetés ellenőrzését szolgáló intézkedéseket". Kuba ellenségei nem nyugszanak Az amerikai szeaáíus külügyi és laudügyi bizoíísúgának együttes ülése Washington (TASZSZ) Washingtonban nem ül el a Kuba-ellenes kampány. Hétfőn megtartották a szenátus külügyi és hadügyi bizottságának együttes ülését. Az amerikai kormány Kubával kapcsolatos terveit - Rusk külügyminiszter és Bundy hadügyi államtitkárhelyettes ismertette. Sajtójelentések szerint az ülésen megvitatták Keating és Bush szenátorok határozati javaslatát, amely szerint: jogosítsák fel Kennedy elnököt, hogy fegyveres erőt használjon fel Kuba ellen. A kongresszusnak — követelik a kardcsörtető szenátorok — ki kell jelentenie: az Egyesült Államoknak „joga és kötelessége” önállóan, vagy a nyugati félteke más országaival együtRSegváüasztotHák... (Folytatás az 1. oldalról). tartozik többek között a délafrikai fajüldözés kérdése, valamint a Palesztinái arab menekültek problémája. Az a szovjet javaslat, hogy hívjanak össze nemzetközi kereskedelmi értekezletet — amennyiben a kérdést napirendre tűzik — a közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságában kerül majd megvitatásra. A szociális, humanitárius és kulturális bizottság elé az emberi jogokkal összefüggő kér- 'dések, valamint a szociális segélyprogramok tartoznak. A gyámsági bizottság — amelynek napirendjén előreláthatólag 12 kérdés szerepel majd — foglalkozik a délnyugat-afrikai mandátumos terület, valamint a portugál gyarmatok helyzetével. Az. ENSZ pénzügyi problémáinak megoldása az ügyviteli és költségvetési bizottságra 30 borsodi községben szervezik me| a gyümölcsfák téli permetezését , A kereskedelem mind nagyobb igényt és érdeklődést ta nusit a megye tájjellegű gyümölcsei iránt. Közkedvelt a gönc barack, a szomolyai cseresznye, a nyíri alma, s több máj csonthéjas gyümölcs. A MÉSZÖV, számolva az igényekkel úgy rendelkezett, hogy mintegy 25—30 községben a földmű vesszóvetkezetek szervezzék meg a gyümölcsfák téli permel tezesét, a növényi kártevők pusztítását. A permetező brigádo! ToJcsvan és Erdőbényén állnak munkába, ahol az alma- él a szilvafáknak nyújtanak növényvédelmet, Göncön a sárga baracknak, a Hvizda cseresznyének, Tiszakesziben a szilva nak es mas szép'en díszlő gyümölcsfa kultúráknak. Az elmúlt évben a MÉK szervezett permetező 'brigádokat Göncön, ahol a termelők legnagyobb megelégedésére végez tek el a szükséges munkálatokat. A tapasztalatokat és t 3i s?gltséget 32 említett községekben is megadja í MEK, segít a munka megszervezésében, irányításában. tartozik. Végül a jógi bizottság, amelynek tagjai túlnyomórészt jogászok, többnyire szakkérdésekkel foglalkozik. tesen végetvetni „a kommunií ta uralomnak” Kubában. Ugyancsak a szenátus kül ügyi és hadügyi bizottsága el terjesztették Mansfield-nek, I szenátusban a demokraták ve zetőjének határozati javaslata) Eszerint hatalmazzák fel Ken nedy elnököt, hogy mindéi eszközzel — akár fegyverré is — akadályozza meg Castri rendszerének elterjedését i nyugati félteke bármely ré szén. A washingtoni sajtó sze- j rint a Kennedy-kormány támogatja Mansfield határozati javaslatát. A képviselőház külügyi bi zottságában hétfőn és Leddel ugyancsak Kuba-ellenes haté rozatok|t vitattak meg. Egy rosszul öltözködő angol gentleman USA „zsebébe került’*. Es Macmillan emlékszik még arra az időre is, amikor 1957-ben „mindenkinek legnagyobb meglepetésére az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett. Anglia jószerencséje és tekintélye egy generáció óta a legalacsonyabb pontra zuhant. A Szuez miatti súlyos kudarc megosztotta az országot. Az angol— amerikai viszony 1776 óla a legrosszabb lett, a nemzetközösség nyugtalan és izgatott; az országban lévő hangulat pedig nyomasztó volt” — ahogy Günther azt jellemzi. Azóta a helyzet változott, és Macmillan nemrégen még arra hivatkozott, hogy országában konjunktúra van. Ám ma már ez sem mondható el teljes mértékben és az elodázhataila- nul közeledő új választás miatt a konzervatív pártnak valami eredményt kell felmutatnia. Egy erős nyugat-európai szövetségben reménykedik, a Párizs—Bonn tengelyhez kapcsolódva saját lábra állni az amerikai gyámságból, de ez nem olyan könnyű! Nem bizony! Mert a domíniumok féltik eddigi előnyös helyzetüket, félnek a nyugat-európai, de főleg a feltámasztott nyugatnémet konkurenciától, ha nem előjogok, hanem olyan feltétéJ „A hat fokozott mértékben konzervatív londoni klub egyikében időnként megfigyelhetünk egy magas, őszhajú, lekonyuló bajuszu embert, amint egyedül, lassan, szinte csoszogva felmegy a lépcsőn” — így kezdi egyik cikkét legutóbb Anthony Sampson angol publicista az Observer hasábjain, majd hozzáteszi még -r- „úgy tűnik, hogy minden lóg rajta, bajusza lefelé konyul és szája lebiggyed”. És próbáljunk meg hinni John Günthemek, aki az „Európa, napjainkban” című cikksorozatában ugyanerről az angol úrról azt írja, hogy „a legrosszabbul öltözött férfi, aki valaha is bekerült a Downing Streetre. Utál vásárolni és Franklin Roosewelthez hasonlóan, szívesen visel harmincéves tweed zakókat, öltözködését ijesztőnek mondják, évek óta egyetlen új öltönyt sem vásárolt. Mellény helyett, amelyet az angol hivatalos életben kötelezőnek tekintenek, rendszerint egy régi kardigánt hord, amelyet hol begombol, hol nem. Kalap helyett inkább tweed sapkát visel, aipely úgy néz ki, mintha Disraelitől, vagy lek mellett kell kereskedni Angliával, mint a többi állam■ nak. ' ' Üzlet és házasság Ki ez az ember, aki dacolva a hagyományos angol politikái val, megpróbál új utat szabii annak és a Közös Piac neif éppen veszélytelen oroszlán! barlangjában keresi a kibonj takozás útját? „Akárcsak a skótok nagy ré) sze, ő is szívesen hivatkozik egyszerű őseire, de amerikai anyja volt az, akit imádott, é aki kikovácsolta ambícióit” —' írja róla Anthony Sampson, aj Observerben; „Valószínű, hogy Macmillan a legképzettebb mi) niszterelnök az utóbbi ötvet évben, Balfour, vagy Asquití' óta, noha eszessége nem éri ej az ő színvonalukat. Ma is válj tozatlanul szereti a könyveket; hazafelé Ausztráliából az első, az egész nemzetközösséget fel] ölelő kőrútról, amelyet angol miniszterelnök valaha Is tett azzal szórakozott, hogy elolvas ta Froude: Anglia történelmi című munkájának mind a ti' zennégy kötetét” — teszi eh' hez hozzá John Günther; Mátéivá« (Folytatjuk.) Bűnöző, aki a nyugat-berlini rendőriskolán tanít (Tudósítónktól.) A magyar olvasók nyilván ismerik ! sajtó hasábjairól azt, ami a berlini államhatárnál történi! Hallottak azokról a provokációkról, botrányokról, amelyek! felhecceit bandák hajtanak végre. A „szabadságnak” ezek | szájhűsei azonban állandóan védelmet kapnak és tetteim fedezi a nyugat-berlini rendőrség, Brandt polgármester J rendőrsége. . I Nem érdektelen információk kerültek nyilvánossági legutóbb arról, hogyan képezik ki az embereket a nyuga berlini rendőrségen. A spandaui rendőriskolában egy új ta) tárgyat vezettek be: megtanítják a rendőröket, hogyan ke foglalkozni „politikai ellenfelekkel”, hogyan kell megszé vezrii az NDK berlini határánál a provokációkat. A szerv, mely ezt az oktatást végzi, egyike annak a Kj lencven diverziós szervnek, amely Nyugat-Berlinben- tén) kedik, és mérgezi a politikai légkört. A főhadiszállás« Zehlendorfban van, Berlinnek ebben a negyedében, a Lima strasse 29. alatt. Közvetlenül a kémminiszter, Lemmer all tartoznak, aki köztudomás szerint, a háború alatt mint újság író lelkesen helyeselte a magyarországi zsidók kiirtását éj uszított is ennek érdekében. Az előbb említett „különítménynek” ügynökei lei nagyobbrészt bűnözőkből rekrutálódtak. Nem egyszer bőrtől bői hozták ki őket, lia vállalkoztak rá, hogy bűncselekményi két hajtanak végre az NDK ellen. Ennek a szervezetnék alapítója maga is gengszter. Ez i ember gondosan meghamisított minden adatot életéről, szí letési helyét, szülei nevét, és minden egyebet. Dr. Erdman néven telepedett le az NDK-ban és félt visszatérni Nyuga' Berlinbe, miután ott már egyszer leleplezték, mint szé hámost. Hozzá hasonló gazemberek tanítanak ma a nyuga berlini rendőriskolán, prédikálnak „jogról”. Legfőbb ide; lenne már ezeknek a politikai kalandoroknak útját szege ezt azonban csak demilltarizált, semleges, szabad város; lett Nyugat-Berlinben lehet véghezvinni. Erich-Pelcr Trog a gazdasági válság orvenyebe, és Anglia a domíniumaival kötött vámkedvezmény segítségével aránylag olcsón szabadult meg a válságtól. Ma a helyzet egész más. Nyugat-Németország az amerikai segítség jóvoltából még konjunktúrát élvez, Anglia viszont — ismét John Günther cikksorozatára hivatkozva, amely a New York Herald Tribune-ban jelent meg — „már nem nagyhatalom többé. Kétségtelen, hogy a másodrendű hatalmak sorában az élen áll, de nem éri el a Szovjetunió, vagy az Egyesült Államok szintjét”. Új út keresése Nos, Macmillan éppen a fel- emelkedést keresi ezzel a lépésével, szeretné elszakítani aflnak . a póráznak szálait, amelyet a második világháború alatt fűzött szorosra Anglia körül az egyetlen kölcsönadó és segítő; az USA, mert ezért a segélyért Anglia majdhogy nem az Egyesüli Államok egy újabb tagállama lett. Magyarán mondva, az egykori világbirodalom az Sherlock Holmestől örökölte volna. Nehéz órában Ez az angol úriember nem más, mint Harold Macmillan, Nagy-Britannia miniszterelnöke. Életének nem könnyű órájában próbáljuk őt bemutatni olvasóinknak. Nem .kisebb dolog foglalkoztatja, minthogy szakítson Anglia hagyományos, csak domíniumaira támaszkodó politikájával, és igyekezzék közelebb kerülni a La Manche csatorna túlsó oldalán kezdődő Nyugat-Európához. Más szóval, csatlakozni kíván a közös piachoz, amelynek két vezető állama Franciaország és Nyugat- Németország, de elsősorban Nyugat-Németország. Teszj pedig ezt attól a meggondolástól áthatva: a harminc évvel ezelőtt, a gazdasági válságtól való menekülés érdekében megkötött ottawai egyezmény, melyet Anglia domíniumaival kötött, hogy hátat fordíthasson a válságba került Európának, ma már nem kifizetődő. Akkor egy csődbe, jutott Németország rántotta magával Közép-Európát A ruha - törvény Thaiföldön furcsa szokása van a Napnak: olyan sugarakat zúdít az emberek nyakába, hogy nem ritkaság a plussz negyven fok sem — méghozzá árnyékban. Ilyen hőségben persze mindenki csak annyi ruhát vesz magára, amennyi éppen a legszükségesebb, a kis utcaköly- kök meg éppen meztelenek. Ez az „igénytelenség”, amit. a dolgozó milliók szegénysége csak tetéz, kellemetlen helyzetbe hozta a textilgyá- rosokat: egyszerűen nem \ tudták eladni áruikat. Hiába ; volt a reklám, de még a sze- \ zonvégi kiárusítás is — a leg- j újabb és legrégibb bangkoki modellek halomban hevertek az áruházakban. A kínos helyzetben levő nagyiparosok ekkor küldöttséget menesztettek a miniszterelnökhöz és nemes támogatását kérték. A segítség nem is váratott magára. Elő- kapartak egy régi rendelkezést, miszerint „tisztességes” öltözék nélkül, rendőri büntetés terhe mellett tilos az j utcán járkálni. Ez a ruha- ■ törvény még abból az időből származik, amikor a megszálló japán hatóságoknak ily módon akarták bebizonyítani, hogy a thaiföldiek nem meztelen vadak, hanem j ”igenis civilizált és kultúrált emberek. \ A „jó" példának mindig ! akadnak követői. Joggal vár- \ hatjuk tehát, hogy a kevés j megrendelővel dolgozó hajó- ) gyárak felkérésére a kor- j mány majd egy-egy cirkáló vagy fregatt, s a csőd szélén álló harang-nagyiparosok SOS-jelére pedig egy lélek-, vagy nagyhararig megvásárlását teszi kötelezővé minden ifjú vagy felnőtt, a férfi, vagy a női nemhez tartózó j thaiföldi lakos számára. így I kell rendbehozni egy inga- \ tag ország válságos gazdasá- ; gi helyzetét. y i
